udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. június 10.

Évek óta folyik a harc az egyházi ingatlanok visszaadásáért. Itt-ott vissza is adnak egy-két épületet, többnyire a romos állapotban lévőket, amelyeknek a felújítása többe kerülne, mint egy új építése. Az ákosi egyházi iskola és óvoda is visszakerült az egyház tulajdonába, most már csak az a kérdés, hogy mit kezdhetnek vele? Dobai Zoltán lelkipásztor szerint ifjúsági klubot kellene létrehozni, amelyben karitatív tevékenységet is kifejthetnének a szegények megsegítésére. A visszakapott épület, mai állapotában, erre nem alkalmas, azt le kellene bontani és helyére újat építeni. - Ákos műemlék templomát sokan felkeresik. /Ákos. Lebontásra kerül a visszakapott egyházi épület. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10./

2000. május 6.

Máj. 5-én, a Kölcsey Ferenc Alapítvány megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából jótékonysági előadást szervezett az alapítvány kuratóriuma Szatmárnémetiben. Nagy Gyula magyartanár, a rendezvény műsorvezetője rendhagyó eseménynek nevezte a gálaestet és köszöntötte a megjelenteket. Az előadás bevételeét az ákosi diáktábor felépítésének megkezdésére fordítják. /Ötéves a Kölcsey Ferenc Alapítvány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 6./

2000. május 9.

Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

2000. május 18.

Máj. 17-én Kolozsváron tanácskozott a történelmi emlékművek védelmére kijelölt román-magyar vegyes bizottság. A tárgyalások célja a két ország kulturális miniszterei által 1999-ben aláírt műemlékvédelmi megállapodás felújítása volt. A bizottság megegyezett a megállapodás-tervezet szövegével kapcsolatban. A bizottság tagjai nem tudtak konkrét időpontot mondani a két kulturális minisztérium közötti együttműködési protokoll aláírását illetően, sem a két ország költségvetésében elkülönített összeggel kapcsolatban. A bizottság hét projektet állított össze, amelyek a műemlékek feltérképezési, leltározási, illetve dokumentálási folyamataira irányulnak, valamint 13 olyan tervet, amelyek a konkrét restaurálási vagy konzerválási munkákra vonatkoznak. Ez utóbbiak közül megemlítették a gyulafehérvári római katolikus katedrális, az Apor-kastély, valamint az Alba Carolina-vár harmadik kapujának restaurálását, a bonchidai Bánffy-kastély restaurálását, a kékesújfalui, kelencei, kilyéni templomok restaurálását, a baróti vashámor rendbetételét, a bánlaki kastély, az ákosi református templom, valamint a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítását. A bizottság javaslatot tett a magyarországi román műemlékek (templomok és más épületek) leltározására is. /Erdei Róbert: Magyar-román műemlékvédelmi megállapodás. Több mint ötvenmilliárd lejes román állami támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2002. szeptember 2.

Dobai Zoltán, az ákosi református gyülekezet lelkipásztora évente templomnapot tart, melynek lényege, hogy a falunapokhoz hasonlóan összegyűljenek az onnan elszármazottak, és igyekezzenek megoldásokat találni a templom felújítására. Egy év alatt 62 millió 620 ezer lej gyűlt össze templomjavításra. Ennek egy jelentős részét a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma ajánlotta fel, másik része a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint magánszemélyek adományaiból gyűlt össze. /E. Gy. Templomnap Ákoson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2002. november 16.

Nov. 15-én Szatmárnémetiben, a Megyei Múzeumban tartották meg - immár harmadik alkalommal - a Középkori egyházi építészet Erdélyben című tudományos konferenciát. A tanácskozást kétévente rendezik meg, közösen a nyíregyházi múzeummal. Az első ilyen konferenciát 1998-ban tartották meg Szatmárnémetiben, 2000-ben pedig Nyíregyházán. Az erdélyi egyetemi központokból érkeztek résztvevők. A konferencián bemutatott tudományos dolgozatokat külön kötetben is megjelentetik, a Szatmár Megyei Múzeum gondozásában. Ezek egyike Szőcs Péter ákosi templomról írott tanulmánya. /C. L.: Konferencia a Megyei Múzeumban. Középkori erdélyi egyházi építészet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./

2003. június 30.

Krasznabélteken a római katolikus egyház a domináns, Ákoson alig akad ilyen vallású, tehát Ákoson a római katolikus a leányegyház, Krasznabélteken pedig a reformátusság van szórványban. A két felekezet igen jól megegyezik egymással. Az ökuménia szellemének gyakorlása már-már példaértékű, hiszen a más vallású maroknyi gyülekezeteknek templomukban biztosít kölcsönösen helyet az igehirdetési alkalmakra a két egyház. Krasznabélteken 22 református él, ebből nyolcan-tízen járnak el rendszeresen a katolikus templom hittantermében tartott istentiszteletekre. Ugyanúgy a maroknyi, tíz-tizenöt fős ákosi katolikusság a református templomban misézik, havonta egyszer. Ez több mint tíz éve így működik. /(fodor): Példaértékű ökuménia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./

2003. szeptember 8.

Szept. 7-én rendezték meg Ákoson a már hagyományossá vált templomnapot, melynek célja a 800 éves református templom felújításának az ösztönzése és az ehhez szükséges anyagi háttér előteremtése. Tőkés László püspök igehirdetésében kiemelte, kevés ma már az olyan falu, ahol nem falunapot, hanem templomnapot szerveznek. Szőcs Péter muzeológus az Ákos nemzetségről és az ákosi templom történetéről tartott előadást. A tetőszerkezet felújítása 600 millió lejbe került, a költségeket többnyire magyarországi támogatásból fedezték. /Templomnap Ákoson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 8./

2002. április 17.

Az elmúlt héten újból ásatásokat végeztek az ákosi román kori templomban, amely a 12. században az Ákos nemzetség monostoraként épült, jelenleg a református felekezethez tartozó hívek gyülekezeti helye. A templom restaurálási költségeit a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától nyert pályázati pénzből fedezik. Aromán Művelődési és Vallásügyi Minisztérium jelképes összeggel támogatja a templom restaurálását. Kereskényi Sándor szenátor elmondta, hogy a minisztérium költ pénzt ugyan templomokra, de nem műemlékekre, hanem épülő ortodox templomokra. /anikó: A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja az ákosi református templom restaurálását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./

2004. május 10.

Nem az MPSZ, a kiábrándultság osztja meg az erdélyi magyarságot" – fogalmazott máj. 8-án Szatmárnémetiben sajtótájékoztatóján Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Szatmár megyei Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szatmárnémeti független magyar polgármesterjelöltje. Sok helyen – az MPSZ ajánlása ellenére – egyes román pártokban szóródott szét a megye magyarságának az RMDSZ–től elfordult része. Ezt mi előre láttuk, ezt a szavazói réteget szerettük volna összefogni az összmagyarság érdekében. Ezeket az elfordulókat akarta az MPSZ összefogni. Szatmár megyében az MPSZ öt független polgármesterjelöltet indít: Szatmárnémetiben Pécsi Ferenc, Nagykárolyban Kovács Jenő, Börvelyben Fosztó Zoltán, Lázáriban dr. Kovács Ottó, Ákoson pedig Ugri Sándor indul függetlenként. Pécsi elmondta még: alkotmányellenes módon nem csak az MPSZ választáson való részvételét akadályozták meg, de tagjaik független jelöltként való indulását is. A Központi Választási Iroda előbb egyetlen példányban kérte a jelölttámogató aláírási jegyzéket, majd egy másik határozatában már négy példányban. /(bódi): Pécsi Ferenc, Szatmárnémeti független magyar polgármesterjelöltjének sajtótájékoztatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

2004. július 16.

Tiszaeszlár–Bashalom és Ákos község képviselői megegyeztek abban, hogy még ebben a hónapban Ákoson aláírják a testvértelepülési együttműködési szerződést. Az együttműködési szerződésbe elsősorban azt szeretnék belefoglalni, hogy a jövőben a kölcsönös segítségnyújtást célzó közös törekvésekre helyezzék a hangsúlyt. /E. Gy.: Ákos testvértelepülése lesz a magyarországi Tiszaeszlár–Bashalom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 16./

2004. augusztus 31.

Aug. 27-én került sor a Szatmár megye földrajzi területén működő két református egyházmegye tisztújító közgyűlésére. A Szatmári Egyházmegye esperese Sipos Miklós, a főjegyző Fodor Lajos, az egyházmegyei főgondnok Bara Csaba maradt. A Nagykárolyi Egyházmegyében az esperesi székben Barcza Dánielt Nagy Sándor lelei lelkipásztor váltotta fel, Fóris Károly szaniszlói lelkipásztor lett a főjegyző és Geréb Miklós, Ákos község polgármestere az egyházmegyei főgondnok. /E. Gy.: Tisztújító közgyűlés Szatmár megye két református egyházmegyéjében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./

2004. szeptember 6.

Három évvel ezelőtt eredetileg amiatt találták ki a "templomnap" megszervezését Ákoson, hogy a templomi felújítására munkálatokra adományokat gyűjtsön a gyülekezet. Azóta minden évben megszervezték az egyben a településről elszármazottak találkozójaként is elkönyvelt Ákosi Templom Napját: így volt ez az idén is. A szept. 5-i ünnepségen Juhász Tamás professzor, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora hirdetett igét. /Fodor István: Ákos. Negyedszerre rendeztek templomnapot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./

2007. január 19.

Nagy Sándor /sz. Bogdánd, 1964/ lelei lelkész, a nagykárolyi református egyházmegye esperese. Ahogyan a római katolikus egyház számára Túrterebes, úgy a református egyháznak Bogdánd számít különleges településnek, ahonnan sok lelkész került ki. Ma már nem beszélnek róla, hogy a diktatúra idején a magyar iskolák diákjait januártól kora tavaszig a Duna–csatornához vitték kényszermunkára a megyéből, emlékezett iskolás korára a lelkész. Fabarakkokban, katonákkal együtt szállásolták el őket. Kiadott norma szerint kellett sáncot ásniuk. A meghurcoltatás mellett ráadásul a nyári vakációban be kellett pótolniuk azt az anyagot, amiről lemaradtak, míg a többiek pihentek. Lele 524 lelkes gyülekezetét tavalyi mínusz két lélekkel zárták, enyhe létszámcsökkenés tapasztalható évek óta. A nagykárolyi református egyházmegye lélekszáma évente egy–egy kisgyülekezetnyivel csökken, tavaly például 286-tal lettek kevesebben. Jelenleg az egyházmegyében 18. 087 számon tartott hívük van, miközben 2005 végén 18. 373 volt a lélekszám. Három részre lehet osztani az egyházmegyét: Nagykároly és Börvely, Gencs, Tasnád nagy gyülekezetek, a Kraszna–mente – Dobra, Magyargéres, Ákos, Krasznamihályfalva, a Tövishát – Lele, Hadad, Bogdánd és Szér – nagyobbacskákból tevődik össze, az érmellékiek pedig kisebbek, itt óriási a szórványosodás. A legkisebb református közösségek az egyházmegyében: Adyfalván harmincnégy, Krasznaszentmiklóson negyvenegy, Szekerestanyán hatvannégy, Sződemeteren negyven, Érszodorón negyven, Érkáváson negyvenöt református él, de léteznek olyan szórványok is, ahol csak néhány hívük lakik. Például Krasznacégény, ahol hárman–négyen vannak, de áll a templomuk, és a krasznamihályfalvi lelkész jár ki hozzájuk. A hadadi Dégenfeld-kastélyt nemrég átvette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, de az egyházmegye, illetve a hamarosan létrehozandó alapítvány fogja kezelni. A Dégenfeld Egyházi, Oktatási, és Kulturális Központ elsősorban a felnőttoktatásra helyezné a hangsúlyt. Szeretnének átvenni egy erdészházat Rákosterebesen, nagyszerű lenne állandó táborhely kialakítására. Egyre több helyen igénylik az emberek, hogy elkezdődjön a diakónia, a szeretetszolgálat, amelynek szép példája az Oikodomos Alapítvány, amelyet Nagy Sándor lelkész vezet. Százhatvan fő részére meleg ételt biztosítanak. Decembertől indult be az otthoni gondozás. /Fodor István: Egy többarcú református egyházmegye, a huszonegyedik század elején. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 19./

2008. január 24.

Szatmár megyében a nyári önkormányzati választások egyik legfontosabb kérdése, hogy sikerül-e megtartani az RMDSZ jelöltjének a szatmárnémeti polgármesteri tisztséget. Négy évvel ezelőtt bravúrnak számított, hogy Ilyés Gyula győzött a negyven százalékban magyarok lakta városban. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke bizakodó. Esélyeiket az is növeli, hogy a magyar ellenzék csak mértékkel kíván versenybe szállni. Hegedűs Pál, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Szatmár megyei szervezetének elnöke elmondta, sem Szatmárnémetiben, sem Nagykárolyban nem szándékoznak polgármester-jelöltet állítani. Olyan községekben, illetve kisvárosokban viszont, ahol erős a helyi szervezetük – például Tasnádon, Ákoson vagy Lázáriban –, ha bejegyzik a pártjukat, pályázni fognak a tisztségre. ”Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester újra kívánja jelöltetni magát. Nagykárolyban az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum (NDF) közti megegyezésen múlik, hogy ismét a szövetség állíthat-e polgármestert a városban, vagy sem. A legutóbbi népszámláláson ugyanis a 23 ezres város lakóinak 52 százaléka vallotta magát magyarnak. Kovács Jenő RMDSZ-alelnök már bejelentette indulási szándékát, többek véleménye szerint azonban a második mandátumát töltő Bekő Tamás jelenlegi polgármester is újrázna. Kovács Jenő az 1996–2000-es ciklusban volt polgármester Nagykárolyban. Akkor az Új Demokrácia Pártja színeiben nyert, rá egy évre viszont beiratkozott az RMDSZ-be. /Babos Krisztina: Megvédenék a tisztségeket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2008. június 17.

Ilyés Gyulát újraválasztották Szatmárnémeti polgármesterének. A magyar polgármester iránti bizalom tovább nőtt Szatmárnémetiben: a 2004-es 52,5 százalékkal szemben most a voksok közel 60 százalékát szerezte meg. Megválasztásával a 130 ezres lakosú Szatmárnémeti a legnagyobb, magyar elöljáró által vezetett romániai várossá vált. Szatmár megye második városában, Nagykárolyban Kovács Jenő fölényesen nyert liberális vetélytársával szemben. Tasnádon Véron András győzött, a román többségű városnak évtizedek óta nem volt magyar polgármestere. Az RMDSZ jelöltjei további öt községben is nyertek. Túrterebesen Koczán Levente, Lázáriban Lengyel István, Vetésen Juhász Lajos, Szilágypérben Tempfli Mihály, Ákoson Geréb Miklós. „Szatmár megye az RMDSZ legsikeresebb megyéje, ami annál értékesebb, mert itt a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 38 százalékát sem. A Szatmár megyei RMDSZ példa arra: hogyan kell és lehet sikeresen politizálni egy román többségű megyében” – mondta az ünneplőknek Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében a két forduló után az RMDSZ-nek 23 magyar elöljárója van, ami számszerűen megegyezik a múlt ciklusban betöltött polgármesteri helyekkel. Margittán nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúrt megismételni, amikor négy évtized után magyar vezetőt választottak. Maros megyében összesen 38 RMDSZ-es és egy MPP-s polgármester van. Marosszentannán 18 év után először sikerült polgármestert váltani. Az RMDSZ-es Ráduly György szerint megválasztása nem sikerült volna a román lakosság támogatása nélkül, a községnek mindössze 42 százaléka magyar. Kolozs megyében a második fordulóban az RMDSZ négy településen – Kőrösfőn, Felsőszentmihályon, Mócson és Tordaszentlászlón – szerzett polgármesteri tisztséget. /Ilyés az „erdélyi magyar polgármester” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998