udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. július 11.

Aldoboly református lelkipásztora, Győrbíró Sándor elmondta, hogy a földterületet még nem kapta vissza a 450 lelkes gyülekezet. A gyülekezet megemlékezett a magyarság történelmi eseményeiről. Az aldobolyi emlékek, emlékkövek a templom cintermében sorakoznak. A két első emlékmű egy klasszicista kőobeliszk és egy faragott emlékkopja. Utóbbit Akácsos Pál Botond Bölönben élő pedagógus, népi faragómester készítette 1996-ban. Az emlékművek a magyar honfoglalás 1100. évfordulójára, a kuruc és az 1848-as magyar szabadságharcra, a két világháborúra, és a romániai rendszerváltás esztendejére, 1989-re emlékeztetik a szemlélőt. Új emlékművel gazdagodott az aldobolyi református panteon. Ez egy csonka, andezitből faragott kőobeliszk, rajta a Trianoni Társaság lángos-tüzes jelvénye látható, alatta a felirat: Nemzetünk fájdalma. Ezt áldotta meg az emlékállító lelkész istentisztelet keretében az évfordulót, június 4-ét követő vasárnapon. A templom két nemzeti zászlóval is gazdagodott. A két zászló a műemlék templomban kapott otthont. /(kisgyörgy): Emlékállító Aldoboly. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

2003. szeptember 20.

Tanévkezdés napján hiába várták az aldobolyi I-IV. osztályosok a tanító nénit, nem ment senki közéjük, hogy megmondja, nincs, akit várni, nem lesz sem tanító, sem iskola. A szülők a tanfelügyelőségtől tudták meg, hogy senki nem pályázott az aldobolyi tanítói állásra.Henning László, a megyei tanfelügyelőség osztályvezetője elmondta, az összevont magyar osztály indítása az aldobolyi szülőktől függ, mert ha legkevesebb tíz gyermeket vissza akarnak vinni a helyi iskolába, elindítható a csoport. /(fekete): Közélet: Megszűnt a magyar iskola és óvoda (Aldobolyban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2004. március 6.

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája.  Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről.     Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2005. január 13.

A háromszéki magyarság önfeladásban ,,jeleskedik”. A visszaszerzett-visszakövetelt földet olcsó pénzen idegenek kezére adják. Idegenek vették meg már fél Kököst, ez a sors vár Aldobolyra és Illyefalvára, Bikfalvára és megannyi peremtelepülésünkre. Elherdálódik minden, mert az új ,,honfoglalók” a javakat használni, kihasználni, fölhatalmazottnak érzik magukat, de a közteherviseléshez nem járulnak hozzá. Ezért is szegény ez a város, ez a vidék, ez a régió. Az RMDSZ pedig nem követeli a Hargita megyei kormányhivatalt. /Magyari Lajos: Nemzetiség és szakértelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

2005. február 3.

Aldoboly református lelkipásztorának mindenkori feladata a Prázsmáron, Farkasvágón, Vámoshídon élő református székelymagyarság lelki gondozása, mert itt él az összesen 415 lelket számláló gyülekezet egyharmada. Győrbíró Sándor aldobolyi református lelkész, aki tizenkilenc esztendeje szolgálja ezt a gyülekezetet, jelezte, hogy a lélekszám apadása is gondot okoz. Az anyaegyház temploma Aldobolyban van. Tavaly megújult a templombelső felújítása, idén a templom külső része következik. Prázsmáron van az egyháznak saját telke és azon egy régebbi épület, amit imaház gyanánt használnak. Szeretnének Prázsmáron megalakítani-építeni egy ökumenikus magyar egyházi központot, hogy összefogja a Barcaság északi peremén élő magyar szórványt. A prázsmári imaház mellett ebben az évben megnyitják az egyházi könyvtárat. Negyven magyar római katolikus lélek is él Aldobolyban, többjük vegyes házasságban. /Kisgyörgy Zoltán: Misszió Sepsiszék peremén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

2005. november 14.

A történelmi Székely- és a Szászföld határán, Aldobolyban évfordulós megemlékezést tartottak. A reformáció ünnepén köszöntötték a 90. életévét betöltő Deák Józsefet, aki 46 esztendőn át végzett lelkészi szolgálatot a Kovászna megyei faluban, illetve a prázsmári szórványban. Az idős tiszteletes hosszú esztendőkön keresztül feladatának tekintette az életvédelmet is. Magyar és román embereket egyaránt védett, hol a vasgárdisták, hol pedig egyéb szervezetek túlkapásaitól. Tetteiért három alkalommal idézték hadbíróság elé. /Kisgyörgy Réka: Kettős ünnep, szórványban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2007. július 5.

Sok esztendőn át Deák József volt aldobolyi református lelkipásztor nagy székely kapuja állt egyedüli ilyen építményként Aldobolyban. A felújított iskola és kultúrotthon bejáratához most egy-egy székely kaput állíttatott az illyefalvi önkormányzat. A gelencei Both testvérek díszes kapuin magyar és román nyelven bibliai idézetet állnak: „Tanuljatok jót tenni”, a másikon pedig: ,,Az igének pedig megtartói és ne csak hallgatói legyetek. ” /Kisgyörgy Zoltán: Falunap, székely kapuk Aldobolyban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

2007. augusztus 18.

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára megjelent az Illyefalva – községbemutató című színes, képekkel gazdagon díszített, 16 oldalas kiadvány. Az ismertető bemutatja a községhez tartozó Aldobolyt és Sepsiszentkirályt is. /Kisgyörgy Tamás: Ünnepi kiadvány Illyefalváról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

2008. január 5.

Benedek Huszár János, aki független jelöltként került Sepsiillyefalva polgármesteri székébe 2004-ben, fél évvel mandátuma lejárta előtt lemondott tisztségéről, s még nagyobb fába vágta fejszéjét: a Sepsi kistérség kialakítását célzó projekt menedzsere ez év elejétől. Polgármesteri munkája elején a községházán volt két öreg számítógép. Most minden egyes munkatársnak számítógépe van internet-hozzáféréssel, a hivatalban van telefonközpont, fénymásoló. A munkatársak fele huszon-, harmincéves, többen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Hivatali ideje alatt a legnagyobb megvalósításokat pályázatok útján érték el, ezek között van a községháza informatikai rendszerének és az önkormányzat költségvetésének hatékonnyá tétele, melyet a megyéből ők nyertek el. A községi utak aszfaltozásával jól haladnak. Tavasszal kezdődött Illyefalva és Aldoboly teljes vízhálózatának felújítása és bővítése. Az iskolákat alapvetően fel tudták újítani. Az egyedüli székelyföldi község Illyefalva, ahol campus épül, s ez az egyetlen zöldmezős campus-beruházás Székelyföldön. A Gámán János Mezőgazdasági Szakközépiskola költözik ki ide. Tizennyolc szolgálati lakást készítenek el, és fiatal oktatókat szeretnének letelepíteni. Ez a legfontosabb beruházás, mert intézményépítés. Székelyföldnek leginkább intézményekre van szüksége, és az intézményi autonómia által tudja megvalósítani a saját területi autonómiáját. /Szekeres Attila: Intézményeket kell építeni (Számvetés Benedek Huszár Jánossal, Illyefalva lemondott polgármesterével) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

2008. szeptember 20.

Számos háromszéki műemlék épület látogatható ingyenesen a hétvégén a Kulturális Örökség Napjai elnevezésű kétnapos rendezvénysorozat alkalmából. Szeptember 20-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban felavatják az épületegyüttes tervezője, Kós Károly által megálmodott kovácsoltvas korlátot és a múzeum mozaikcímerét, majd cserkészek vezetik végig az érdeklődőket a város Kós Károly által tervezett épületein. A rendezvénysorozat részeként számos más háromszéki kastély, műemléképület nyílik meg a látogatók előtt, Torja, Gelence, Kézdivásárhely, Aldoboly és Illyefalva útvonalon szerveznek körutat. /Ingyenesen látogatható háromszéki műemlékek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

2008. október 31.

Sepsiszentgyörgyön a közös temetőben az első világháborús emlékművet mielőbb restaurálni kellene, s ehhez még a hősök emlékét ápoló országos hivatal is támogatást nyújtana – mondotta Laura Tiron, a hivatal osztályvezetője. Hangsúlyozta, igen értékes az emlékmű, kár lenne érte. Az obeliszk homlokoldalán ez áll: A hazáért 1914–1918, s egy lefelé fordított kard. Az obeliszk csúcsára utólag, a második világháború idején vésték rá, hogy vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország kormányzójának helyettese, ugyanis Horthy Miklós 1942-ben Ukrajnában hadirepülőgép-szerencsétlenségben elhunyt fia emlékét számos korábbi obeliszken megörökítették, így Sepsiszentgyörgyön is. A háromtagú bukaresti küldöttség felmérést végzett a megyében, megnézték az 1974-ben állított román katona szobrát, Balogh Péter alkotását, David Paius hadnagy sírját, Grigore Balan tábornok sírkeresztjét, az aldobolyi hősi temetőt, melynek felújítását támogatja a hivatal, továbbá Bereck községben és Gelencén jártak. Tiron asszony megtudta, hogy múlt vasárnap második világháborús emlékművet avattak Sepsiszentgyörgyön. Felhívta a polgármester figyelmét, hogy ahhoz a hivatal beleegyezését is kellett volna kérni, de legalább utólag jelentsék be. Antal Árpád polgármester túlzásnak tartja, hogy Bukaresttől kelljen engedélyt kérni egy helyi emlékmű állításához, de az országos nyilvántartásba vétellel egyetértett. /Szekeres Attila: Fel kell újítani a hősök emlékművét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998