udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 178 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-178
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 21.

Csernátonban újjáalakult a Bod Péter Közművelődési Egyesület, amely felszámolásáig hatékony volt. Elnöke Haszmann Pál. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./ Csernátonban a múzeum avatása és a helyi Bod Péter Művelődési Egyesület ünnepélyes megalakulása 1973. febr. 25-én volt. Az akkori műsorlap szerint az ünnepségen előadást tartott - többek között - Székely Zoltán sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató /Csernátoni személyiségek művelődéstörténetünkben/, Kónya Ádám tanár /Múzeumi anyaggyűjtés Csernátonban/, id. Haszmann Pál nyugalmazott tanár, a múzeum megalapítója /Csernátoni vízimalmok/ és dr. Molnár István, a székelykeresztúti múzeum igazgatója /Csernáton környéki hagyományos festett ládák/.

1990. február 10.

A csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület jan. 10-én kelt alapszabályzatát közölte a Háromszék. Egyesületi elnök: Salamon Ferenc, alelnök: Haszmann Pál, titkár: Jakab István. /Hogyan is kell? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

1990. május 31.

A hatvanas évek végén több háromszéki faluban művelődési egyesületet hoztak létre, Kisbaconban a Benedek Elek Művelődési Egyesületet, Zágonban a Mikes Kelemen Művelődési Egyesületet, Csernátonban a Bod Péter Művelődési Egyesületet. Élénk művelődési élet zajlott az egyesületekben. A diktatúra szétverte ezeket a kis közösségeket. Idén újra létrejöttek az egyesületek, így Csernátonban már jan. 10-én postázták a Bod Péter Művelődési Egyesület alapszabályzatát, ugyanezen a napon készült el Torján az Apor Péter Művelődési Egyesület szándéknyilatkozata. Február elején pedig megalakult a Háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület programtervezete, az elnök Farkas Árpád. Mindezek mutatják, hogy az RMDSZ kongresszusán elfogadott kisebbségi önszerveződés nem óhaj, hanem társadalmi tapasztalat. /Sylvester Lajos: Közművelődés ? egyesület ? autonómia. = A Hét (Bukarest), máj. 31./

1991. január folyamán

A Bod Péter Közművelődési Egyesület /Csernáton - Alsócsernáton/ is önálló kiadvánnyal rukkolt elő, januárban megjelent a Csernátoni Füzetek első száma.

1991. július 16.

Szoborállítók címmel írt Magyari Lajos a Háromszék megyében felállított szobrokról. A hetvenes években Kőrösi Csoma Sándor két szobra került köztérre, az egyik Kovászna főterére /Jecza Péter alkotása/, a másik Csomakőrösre /Orbán Áron munkája/. Sepsiszentgyörgyön állították fel Gábor Áron szobrát, mellszobrot kapott Lázár Mihály. Szobotka András egész alakos Dózsa szobra Dálnok közepére került. A községi út elágazásánál megtiltották, hogy figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet Dálnokra, Dózsa György szülőfalujára. Gábor Áron "ágyús" szobrát, Nagyvarjasi Oláh munkáját úgy kellett "hazalopni" Nagyváradról, mert az egykori tüzérakadémia előtt álló szobor először a Kőrösvidéki Múzeum kertjébe, majd szinte a szeméttárolójába került. Viszontagságos volt a véceri 1848-49-es emlékoszlop sorsa: ledöntötték, újra felállították, végül sok küzdelem árán ma is áll Tornai András műve. Márkosfalván Barabás Miklós szobra áll, Csernátonban pedig - amúgy félillegálisan - talapzatra került Bod Péter és Végh Antal mellszobra. Román szobrokat helyeztek el Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön a román katona emlékművét, majd a Mihai Viteazul szoborcsoportot. 1989 után a magyar szobrok rongálása következett: meggyalázták a fehéregyházi Petőfi-emlékművet, teljesen tönkretették az erdődi Petőfi-emlékművet, Kovásznán - több ízben - olajfestékkel mázolták be Kőrösi Csoma Sándor szobrát, a vandál támadások nem kímélték a Bolyaiak marosvásárhelyi szobrát, a Kölcsey-emléktáblát, összetörték a magyar személyiségek nevét viselő iskolatáblákat, magyar és román templomokat gyújtottak föl. Nemrég azt követelte a Vatra Romaneasca, hogy Erdélyben le kell rombolni minden olyan műemléket, szobrot, amely sérti "a román nép méltóságát". Mindennek ellenére a megyében új szobrokat állítottak, Zabolán a Mikó Imre-mellszobrot /Petrovits István műve/, Nagyajtán Kriza János szobrot /Jecza Péter műve/. /Magyari Lajos: Szoborállítók = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

1992. május 26.

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1993. június 10.

Szentivánlaborfalva hiába van közel a városhoz, mégis elszigetelt település. Az ugyancsak Uzonhoz tartozó Sepsimagyarós még elszigeteltebb, akár Lisznyó, Sepsibükszád, Újkász és így tovább. A frissen alakult Falufejlesztő Társaság hívására Sepsiszentgyörgyön összegyűltek értelmiségiek, hogy a bomló, elárvult falvak helyzetéről tanácskozzanak. Van egy siketes próbálkozás a megyében, a LAM Alapítvány. A szervezés szakaszában van a Székely Falusi Alapítvány és Csernátonban is történtek erőfeszítések. /Flóra Gábor: Törpefalvak magánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1993. július 16.

Csernáton tájmúzeumában július elsején nyílt meg a faragótábor, tájékoztatott Haszmann József. Egymás után érkeznek az érdeklődők, Magyarországról is. /Flóra Gábor: Mi újság Csernáton tájmúzeumában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

1993. augusztus 29.

Aug. 8-án Alsócsernátonban emlékszobrot állítottak Zámbler János kanonok-plébánosnak, a falu jótevőjének, aki 1840-ben az iskolát, 1844-ben pedig a templomot építtette. /Vasárnap (Kolozsvár), aug. 29./

1993. szeptember 25.

Nemrég az EMKE és a Megyei Könyvtár rendezésében Illyefalván hatvan könyvtáros számára tartottak egyhetes szakmai továbbképzőt, Magyarországról is érkeztek előadók. /(Csernátoni): A műveltség fája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

1994. március 23.

Csernáton tájmúzeuma méltán híres, Haszmann Pál és József állandóan gyarapítja a székelység néprajzi gyűjteményét. A legrégibb eszközöktől a modernekig sorakoznak a földművelés, méhészkedés, famegmunkálás eszközei, a székelykapuk, régi bútorok, szőttesek és edények. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1994. április 7.

Máj. 28-29-én rendezik meg a fafaragók országos találkozóját Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceum dísztermében, tájékoztatott Bandi Dezső tanár. Több előadás lesz, a hazai előadók között vannak a csernátoni Haszmann testvérek, tovább Márton Béla Szovátáról, Tankó Albert Székelyudvarhelyről. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

1994. június 4.

Máj. 28-29-én Marosvásárhelyen megtartották mintegy száz magyar fafaragó országos tanácskozást, melyet Bandi Dezső iparművész szervezett meg. Klementisz János, a Bolyai Líceum igazgatója rendelkezésükre bocsátotta a dísztermet. A felszólalók között volt Márton Béla tanár, aki Sóvára népi faragóművészetéről című dolgozatát ismertette, Kovács Piroska nyugdíjas magyartanár a máréfalvi székelykapukról beszélt, Tankó Albert, a Székelyudvarhelyi Fafaragók Körének elnöke vetített képekben mutatta be az ottani faragók alkotásait, Bandi Dezső a díszítőelemek egysíkúságára figyelmeztetett, Haáz Sándor néprajzos és csernátoni Haszmann Pál is beszélt a jelenlevőkhöz. /Márton Béla: Tanulságos tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

1994. augusztus 4.

Csernátonban 1973 óta működik a népfőiskola, akkor még csak nyári táborozásnak lehetett nevezni. Minden évben ápr. 15-én nyitnak a múzeumot is vezető Haszmann testvérek, és nov. 15-én zárnak. /Magyar Nemzet, aug. 4./

1996. május 4.

Máj. 4-én Alsócsernátonban, a helyi múzeumban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Vitaindítóként Csapó József szenátor bemutatta a még tavaly elkészített székelyföldi autonómia-statútum tervezetét. Király Károly megnevezte az autonómia megvalósulásának legfőbb akadályait, illetve akadályozóit: a kormányzat, az alkotmány koncepciója, az anyaország lemondó magatartása, az RMDSZ vezető testületei közül a megalkuvó politika hívei. Király Károly javasolta, hogy az RMDSZ állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. A jelenlevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a sajtóban akarnak közzétenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ A nyilatkozat szerint a fórum résztvevői "kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban". Ez a törekvés összhangban van a Nemzeti Megmentési Front 1990 januári nyilatkozatával. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 9./

1996. május 14.

Tőkés Lászlót javasolta romániai elnökjelöltnek Király Károly azon a csernátoni civil fórumon, amelyet a sajtó kizárásával tartott május első napjaiban a frissen alakult Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport, jelentette a Mediafax bukaresti hírügynökség. A hírrel kapcsolatban a bukaresti román lapok, illetve a rádió- és tévéadások megjegyezték, hogy a civil fórumon a székelyföldi területi autonómia megteremtésére történt, "egyelőre" elméleti kísérlet. /Király Károly Tőkés Lászlót javasolta elnökjelöltnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1996. június 9.

Jún. 9-én Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért csoportosulás. Sokan érkeztek Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Barótból és máshonnan. A csoport máj. 4-én alakult meg Csernátonban, távlati céljául dr. Csapó József szenátor Székelyföld autonómia statútum-tervezetének megvitatását és kivitelezését tűzte ki A csoportosulás tagjai között van Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke, Krizbai Imre baróti református lelkész, Harrington Szánthó unitárius lelkész, dr. Újvári Ferenc Kolozsvárról, Váncsa Árpád Sepsiszentgyörgyről. A mostani találkozón Király Károly tartott előadást, bírálta az RMDSZ hibáit, azt, hogy a vezetők a döntő pillanatokban mindig visszakoztak. Újvári Ferenc bírálta a magyar kormányt az erdélyi magyarság ügyével szembeni közömbössége, az összmagyar érdekeket elsorvasztó politikája miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos határozati javaslatát, ebben szerepelt, hogy az RMDSZ az országos elnökválasztáson nevezzen ki önálló jelöltet, a jelölt Tőkés László püspök legyen, továbbá a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. /Fülöp F. Dénes: Esélyünk - az automómia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./

1996. augusztus 2.

Megjelent a Csernátoni Füzetek 16. száma, a helyi Bod Péter Közművelődési Egyesület időszakos kiadványa. Elsősorban néprajzi és helytörténeti anyagokat közöl. Szaktanulmánnyal felérő összefoglaló ismerteti a Csernátoni Néprajzi Múzeum értékeit. Ugyancsak ebben a számban találhatók Kézdialmás múlt század végi dűlőneveiről szóló értékelés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1996. augusztus 2.

Megjelent a Csernátoni Füzetek 16. száma, a helyi Bod Péter Közművelődési Egyesület időszakos kiadványa. Elsősorban néprajzi és helytörténeti anyagokat közöl. Szaktanulmánnyal felérő összefoglaló ismerteti a Csernátoni Néprajzi Múzeum értékeit. Ugyancsak ebben a számban találhatók Kézdialmás múlt század végi dűlőneveiről szóló értékelés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1996. szeptember 20.

1989 után a szervezeti keretek eltérően alakultak Kovászna és Hargita megyében. Kovászna megyében a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közvetlenül minisztériumi alárendeltségű maradt kézdivásárhelyi és csernátoni részlegeivel egyetemben. 1985-ben az addig önálló városi múzeumokat /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós/ összevonták egy nagy Hargita megyei múzeumba. 1990-ben közösen úgy döntöttek, hogy megindítjuk a szétválás folyamatát. 1994-ben a megyei tanács határozatával megszüntették a komplexumot és a múzeumokat átvették a városok. Azóta hivatalosan is önálló a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/. /B. Kovács András. Újdonság a régiségtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1998. január 12.

A Szín, a budapesti Magyar Művelődési Intézet kéthavonta megjelenő lapjának tavalyi utolsó számában Halász Péter, az intézet munkatársa figyelemre méltó írást közölt a népművészek Alsócsernátonban 1997. október 17-19-én tartott szakmai tanácskozásáról. Ezen a tanácskozáson kiderült, hogy az erdélyi népművészetre többféle veszély leselkedik, a magárahagyottság, főleg pedig az, hogy járhatatlan utakra téved. Halász Péter arra intette a népi alkotókat, hogy népi szövés, a kerámia, a tánc tökéletes másolására törekedjenek, s ne a népművészetet meghamisító önálló alkotások felé hajszolják magukat. /Sylvester Lajos. Csernátoni tanácskozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

1998. január 22.

Harmincnyolc éves fennállása után "hazaérkezett" a Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi Erdélyi Tájékoztatója. Ezentúl Kolozsváron, a Misztótfalusi Nyomdában készülnek a következő számok. A kiadványnak négyoldalas angol nyelvű melléklete is van. A Transsylvaniát gróf Teleki Béla alapította. A kilencvenes években, a tiszteletbeli főszerkesztő halála után Cseh Tibor csernátoni származású mérnök-tudós vette át a lap irányítását, melynek Kovalszky Péter volt a főmunkatársa. A Transsylvania sokszínű válogatást nyújt, 15 ezer szerzőt, lapot, folyóiratot követ figyelemmel, ezek között van például az ausztráliai Adelaide-i Értesítő, a Kaliforniai Magyarság, a szekszárdi Átalvető, ugyanúgy több budapesti napilap, de erdélyi lapok is, így az Erdélyi Napló (Nagyvárad), a Keresztény Szó (Kolozsvár), a Református Család (Kolozsvár), a Partiumi Közlöny (Nagyvárad), a Szabadság vagy a Romániai Magyar Szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1998. március 5.

Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ hatvanoldalas füzetet adott ki az 1998-as rendezvényekről. A jegyzékben a regionális vagy országos hatósugarú programok szerepelnek. Ebben és a következő évben a kulturális élet a magyar szabadságharc százötven éves évfordulója körül pezsdül, írta Sylvester Lajos. Márciusban például Csernátonban Bod Péter Napok lesznek, Illyefalván felavatják Jókai szobrát. Sokminden kimaradt az eseménynaptárból, például az, hogy márc. 14-én Gelencén a 145. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csapata díszszemlét tart, majd felavatják az 1848-as szabadságharc és a két világháború áldozatainak emlékművét. Sok helyen azonban még mindig nincs egy kopjafa, egy kőtömb vagy emlékjel, ahová elhelyezhessék a megemlékezés koszorúit. /Sylvester Lajos: Eseménynaptár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5/

1998. április 17.

Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor és Tamás Sándor képviselő ápr. 16-án Kézdivásárhelyen a helyi vállalkozókkal, ipari intézmények vezetőivel találkozott. A megbeszélés témája a felső-háromszéki privatizáció üteme volt, szóba kerültek a magánosítás buktatói és eredményei is. Ápr. 17-én Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő, valamint Molnár Endre, a Kézdiszéki Területi Szervezet ügyvezető elnöke Csernáton község polgármesterével és a hivatal munkatársaival, községi tanácsosokkal, pedagógusokkal, a helyi RMDSZ tisztségviselőivel, a község papjaival és plébánosaival, valamint más érdeklődőkkel találkozott. A tájékoztatást is célzó megbeszélés elsősorban az új kormányprogramról és annak várható következményeiről folyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 1250. sz./

1998. augusztus 14.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívót juttatott el a sajtóhoz, ebben szept. 12-re Alsócsernátonba "Székelyföldi fórum az RMDSZ megújulásáért" címmel rendhagyó tanácskozásra hívta mindazokat, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak, az RMDSZ valamennyi vezetőjét, az SZKT és a SZET tagjait, a parlamenti képviselőket és szenátorokat, az RMDSZ platformjainak képviselőit, az egyházak vezetőit. Aggodalommal tapasztalja, olvasható a meghívóban, hogy az 1996-os kormányváltás utáni időszak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az RMDSZ jelenlegi politikája kritikus helyzetbe került. Az alsócsernátoni fórumon a "hogyan tovább" kérdésére összpontosítanak. Arra kéri a résztvevőket, hogy javaslataikat juttassák el hozzá, hivatalába. /Meghívó a Székelyföldi Fórumra. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./

1998. augusztus 15.

Aug. 14-én Zilahon felavatták Corneliu Coposu szobrát. A zilahi ünnepségre tartó Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az Alsócsernátonban tartandó Székelyföldi Fórumra történt meghívójáról. Takács Csaba szerint ez nem különbözik más kezdeményezésektől, nem lát benne semmi rendkívülit, "jobb, ha vannak, mintha egyáltalán nem lennének". A meghívó időpontjában családi eseménye zajlik, húszéves házassági évfordulóját ünnepli, ezért nem lesz jelen. Emil Constantinescu elnöknek a magyar egyetemről tett kijelentéséről elmondta, hogy azt az államfő Kolozsváron tette, ahol minden román politikus megpróbál hazafiasabbnak mutatkozni. Az, hogy Constantinescu Marga minisztert támogatja törekvéseiben, túlmutat későbbi kijelentésén, hogy az elnöknek nincs joga befolyásolni az egyetem ügyében való döntést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./ Takács Csaba bizarrnak nevezte Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a kezdeményezését, a Székelyföldi Fórumot. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

1998. augusztus 19.

A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ évente megszervezett hajóútján, aug. 19-én Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár hangsúlyozta: Fontosnak tartjuk, hogy szemléletváltás következzék be a határon túli magyarság ügyének kezelésében. Az európai normák helyett inkább az európai gyakorlatra helyeznénk a hangsúlyt. A legfontosabb, mondta az államtitkár, hogy a magyar kormány partnernek tekintse a határon túli magyarság képviselőit, különösen a legitim szervezeteket. Meg kell teremteni az intézményes magyar-magyar párbeszéd kereteit. A hajón ott volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki nyilatkozott a Napi Magyarországnak: Hosszú ideje érezzük, hogy nem jó irányba haladnak az RMDSZ háza táján - jelentette ki a püspök, aki szept. 12-re Alsócsernátonba "Székelyföldi fórum az RMDSZ megújulásáért" címmel hívott össze tanácskozást. Tőkés szerint "népi szinten is" tapasztalható az eltávolodás a magyar politikai szervezettől, mióta a román kormány ígéretei rendre beváltatlannak bizonyultak. Fordítani kellene az RMDSZ politikai irányultságán, állapította meg a püspök, aki egyben hitet tett a kolozsvári magyar egyetem mellett. /Udvardy Zoltán: Közös gondjainkról a HTMH Médiahajóján. = Napi Magyarország, aug. 21./ A HTMH által szervezett hajóúton a Szatmári Friss Újság munkatársa interjút készített Németh Zsolt államtitkárral. Az államtitkár elmondta, hogy több új határátkelőhely megnyitására lenne szükség és erre lesz is pénz. Németh Zsolt államtitkár a hajóúton kérte meg Tőkés László püspököt, hogy aug. 20-án Orbán Viktor mellett vegyen részt a körmeneten. A lapnak Hámos László, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke is nyilatkozott, elmondta, hogy tevékenységük kezdete óta küzdenek azért, hogy Erdélyben újra induljon az egyetem. 1989 óta számtalan alkalommal szóvá tették, több mint száz amerikai kongresszusi képviselő egy sorozat olyan levelet írt alá 1992 és 1993 között, amelyben ez a kérdés kulcsszerepet játszott. Hámos alapítványa kész adományokat gyűjteni, mihelyt megnyílik az erdélyi magyar egyetem. Önálló egyetem kell, mert a multikulturális egyetem szemfényvesztés. /Gui Angéla: Kifutott a médiahajó Budapesten. Lesz pénz új határátkelőhelyekre és az egyetemre is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

1998. augusztus 21.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott az általa Alsócsernátonba összehívandó fórumról. Az RMDSZ népszerűsége nagymértékben csökkent, a mai RMDSZ-politika "tájbasimuló", megengedhetetlen kompromisszumokat köt. "Az RMDSZ vezetői az elmúlt négy évben köztudottan MSZP-SZDSZ pártiak voltak, és az elmúlt hatalom bukásának előestéjén is hozzá ragaszkodtak." Az RMDSZ-en belül el sem kezdődött a rendszerváltás. /Makkay József: Megalkuvásmentes RMDSZ-ért! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

1998. augusztus 21.

Az utóbbi időben mintha megmerevedett volna a román kormánypártok álláspontja az RMDSZ-szel és általában az erdélyi magyarsággal szemben. Mivel magyarázza ezt az ellenséges hangulatot, tette fel a kérdést a Népszava munkatársa a Budapestre látogató Markó Bélának, az RMDSZ elnökének. A román kormánykoalíció vezetői saját választóik nacionalista rétegét akarják megnyerni, felelte Markó Béla. Amióta az RMDSZ együtt kormányoz e pártokkal, "számos álláspontváltozásnak lehettünk tanúi". Ez megbízhatatlanná teszi a koalíciót. Kepecs Ferenc megkérdezte: Orbán Viktor miniszterelnök erdélyi látogatásának lehetett szerepe a román álláspont megmerevedésében. Markó Béla határozottan cáfolta ezt a feltételezést: ennek fordítottja igaz. Mondhatott volna Orbán Viktor bármit, a román sajtó mindenképpen belekötött volna. Orbán Viktor megnyilvánulásai megfontoltak, józanok voltak. Az újságíró a Tőkés László által Alsócsernátonban rendezendő "külön tanácskozásról" kérte ki Markó Béla véleményét. Markó szerint Tőkés László lényegében egy platform megalakítását kezdeményezi és ezt tisztázni kell. /Kepecs Ferenc: Az RMDSZ türelme sem végtelen. Markó Béla a romániai magyarellenes megnyilvánulások hátteréről. = Népszava, aug. 21./

1998. augusztus 24.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aug. 24-én az MTI-nek nyilatkozva élesen bírálta Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a Szabadságban megjelent nyilatkozatát. Markó Béla szerint az alsócsernátoni Székelyföldi Fórum az RMDSZ megújulásáért - amelyre Tőkés László küldte ki a meghívókat - az RMDSZ vezető testületének megkérdőjelezésére irányul. "Tőkés László már jó ideje nem úgy nyilatkozik, mint az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hanem mint a szövetségen belüli ellenzék egyik képviselője." - állapította meg Markó Béla. Szerinte köztiszteletben álló személyiségéhez méltatlan, ahogy kisszerű vádaskodásokba bocsátkozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-178




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998