udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. június 20.

Jún. 20-án Nagyváradon, az RMDSZ székházában átadták a Bocskai Szövetség 1996. évi díjait. A díjat, amellyel azoknak a munkásságát kívánják méltányolni, akik különösen sokat tettek a határon kívüli magyarság érdekében, Kreczinger István, a szövetség elnöke adta át Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, Püski Sándor könyvkiadónak, a Duna Televíziónak adott díjat Sára Sándor vette át, a negyedik díjazott, a Hollandiában élő Marácz László nem tudott részt venni az ünnepségen. Az előző évben dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvéd, kisebbségvédelmi szakértő, dr. Csapó József, az RMDSZ szenátora és Szűrös Mátyás részesült a megtiszteltetésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./ Dr. Marácz László az amszterdami egyetem docense hollandul írt könyvet A magyar fordulat /Hongaarse kentering / címmel /Uitgeverij Aspekt, Nieuwegedein, 1995/. A szerző könyvében bemutatta a változó magyarság-képet majd Trianon előzményeiről és hatásáról, a veszteségekről írt, eljutva a jelenlegi helyzetig. Marácz könyvéhez Tőkés László írt előszót. /Dr. Palotás Zoltán: "A magyar fordulat". Geopolitikai elemzés Közép-Európából. = Magyar Szemle (Budapest), 5. szám/ Marácz Lászlót a haza foglalkoztatja a távolban - történészként és nyelvészként. Munkájával új érveket, másfajta nézőpontot szolgáltat a Kelet-Európával foglalkozó szakembereknek. Akadtak Amszterdamban is olyanok, akik támadták ezt a könyvet. Akadtak román kollégák Hollandiában is, akik fő-és katedravesztésre ítélnék Marácz Lászlót, ezen nem kell csodálkozni. Az már kellemetlenebb, hogy a magyar közösségen belül sem az értelmező vita, hanem a megosztó elfogultság tör utat magának. Rövidesen napvilágot lát a mű angol nyelvű változata. /Egy könyv és egy tudós védelmében. = Világlap (Magyarok Világszövetsége lapja, Budapest), jún. /I. évf., 3. sz./ Marácz László 1960-ban született Utrechtben, második generációs magyar. Szülei 1956-ban kerültek nyugatra. Tanulmányait Groningenben végezte, jelenleg az Amszterdami Egyetem Kelet-Európai Intézetének docense és nyelvész. 1979-től egyik tanára Szabó T. Ádám, aki révén megismerte az erdélyi valóságot. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi események után tüntetést szervezett a hágai román nagykövetség előtt. Amikor Tőkés Lászlót életveszélyesen megfenyegették, újabb tüntetést szervezett a nagykövetség előtt, Tőkés László védelmében. 1995 végén megjelent könyvének a többszörös tabugyűrű megtörése, az igazság kimondása volt a célja. 1996. jan. 13-án az NCR Handelsblad holland napilap pozitívan írt a könyvről, ezzel a támadások lavináját indította el. /Laudatio Marácz László tiszteletére /részlet/. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

1996. augusztus 8.

Marácz László amszterdami egyetemi tanár a Magyarok IV. Világkongresszusán beszámolt arról, hogy hollandul írt könyvének /Magyar fordulat/ lényege: "a trianoni igazságtalanság kimondása, és a kárpát-medencei magyarság jelenlegi tarthatatlan helyzetének felvázolása." Könyvében összefoglalta a magyar őstörténet kutatásának állását, megjegyezve, hogy a hivatalos magyar körök kitartanak a finnugor származás mellett. Könyvében kitért a II. világháború utáni súlyos magyarellenes jogsértésekre, amelyek az ENSZ 1948-as konvenciója értelmében népirtásnak minősülnek /magyarellenes pogromok, burkolt deportálások és a diszkriminatív nyelvtörvények/. Ahhoz, hogy a magyarság magára találjon, hangsúlyozza Marácz László, a legfontosabb feltétel, hogy saját hagyományaiból táplálkozzon és a határon túli magyarság autonómiája maradéktalanul érvényesüljön. Mindehhez szükséges, hogy a magyarság mondja ki sérelmeit, állítsa össze követelményrendszerét és ezt kezdje érvényesíteni. Ez a magyar fordulat lényege. A hollandiai Mikes Kelemen Kör könyve ellen fordult. A román Sorin Alexandru professzor támadta őt könyvéért és követelte Marácz Lászlónak az egyetemről való eltávolítását. Honti professzor, a Groningeni Egyetem tanára szintén támadta a szerzőt könyvéért. A hágai magyar nagykövetség munkatársa, Göndör Péter tanácsos és a budapesti holland nagykövet, Sondaal szintén a könyv ellen fordult. A Perry Kiadó és Michiel Klinkhamer publicista nyilvánosan megvédték a könyvet, hozzájuk csatlakozott több tekintélyes újságíró, Palotás Zoltán elismerő recenziót írt Marácz munkájáról, csakúgy, mint a pozsonyi Szabad Újságban Őry Péter. A könyv megjelenik angolul is. /Marácz László: Holland áttörés. = Magyar Fórum, aug. 8./ Ugyanerről: 1042. sz. jegyzet.

1996. augusztus 8.

Marácz László amszterdami egyetemi tanár a Magyarok IV. Világkongresszusán beszámolt arról, hogy hollandul írt könyvének /Magyar fordulat/ lényege: "a trianoni igazságtalanság kimondása, és a kárpát-medencei magyarság jelenlegi tarthatatlan helyzetének felvázolása." Könyvében összefoglalta a magyar őstörténet kutatásának állását, megjegyezve, hogy a hivatalos magyar körök kitartanak a finnugor származás mellett. Könyvében kitért a II. világháború utáni súlyos magyarellenes jogsértésekre, amelyek az ENSZ 1948-as konvenciója értelmében népirtásnak minősülnek /magyarellenes pogromok, burkolt deportálások és a diszkriminatív nyelvtörvények/. Ahhoz, hogy a magyarság magára találjon, hangsúlyozza Marácz László, a legfontosabb feltétel, hogy saját hagyományaiból táplálkozzon és a határon túli magyarság autonómiája maradéktalanul érvényesüljön. Mindehhez szükséges, hogy a magyarság mondja ki sérelmeit, állítsa össze követelményrendszerét és ezt kezdje érvényesíteni. Ez a magyar fordulat lényege. A hollandiai Mikes Kelemen Kör könyve ellen fordult. A román Sorin Alexandru professzor támadta őt könyvéért és követelte Marácz Lászlónak az egyetemről való eltávolítását. Honti professzor, a Groningeni Egyetem tanára szintén támadta a szerzőt könyvéért. A hágai magyar nagykövetség munkatársa, Göndör Péter tanácsos és a budapesti holland nagykövet, Sondaal szintén a könyv ellen fordult. A Perry Kiadó és Michiel Klinkhamer publicista nyilvánosan megvédték a könyvet, hozzájuk csatlakozott több tekintélyes újságíró, Palotás Zoltán elismerő recenziót írt Marácz munkájáról, csakúgy, mint a pozsonyi Szabad Újságban Őry Péter. A könyv megjelenik angolul is. /Marácz László: Holland áttörés. = Magyar Fórum, aug. 8./ Ugyanerről: 1042. sz. jegyzet.

1996. szeptember 14.

A magyar-román alapszerződés aláírása pont az ellenkező hatást érte el, mint amit megtervezői szándékoztak, a magyar kérdés és a jogos autonómia igénye napirendre került, írta Tőkés László püspökhöz írt nyílt levelében Marácz László, az amszterdami Kelet-Európa Intézet munkatársa, akinek Magyar fordulat című holland nyelvű könyvéhez az RMDSZ tiszteletbeli elnöke írt előszót. Jogosnak tűnik a felvetés, miért alkalmaz a Nyugat a magyarsággal szemben kettős mércét? Azért talán, mert a magyarság nem hajlandó erőszakot használni az autonómia kivívásában? Ez számít "radikalizmusnak"? /Új Magyarország, szept. 14./

1996. december 18.

A kolozsvári Korunk folyóirat angol nyelvű antológiát jelentetett meg /Render. Antologhy of Korunk/. A kötetet dec. 16-án mutatták be Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában. A terjesztésben segítséget nyújt a Határon Túli Magyarok Hivatala is. Kántor Lajos szerkesztő elmondta: reális képet akarnak nyújtani a romániai magyar társadalomról. Az erdélyi tudat című részben Tőkés László, Markó Béla és Szabó Mátyás írásait is közlik. Olvasható a kötetben Fejtő Ferenc /Párizs/, Schöpflin György /London/, továbbá Andrei Plesu volt művelődési miniszter tanulmánya. A kötet megjelenését az amszterdami Közép- és Kelet-európai Könyv Alapítvány pályázatán nyert összeg tette lehetővé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2000. november 3.

Nagy László, Nagykárolyban élő Károlyi Gáspár-kutató több mint öt évi "nyomozással" oklevéltárakból, egyetemi és teológiai könyvtárakból összegyűjtötte a Károlyi Gáspárról szóló könyvészetet. Pár éve könyvet is írt róla, mely a magyarországi testvérvárosban, Orosházán jelent meg. Legújabb kutatásainak eredményei egy következő, Károlyi Gáspárról szóló könyvben látnak napvilágot nemsokára. Könyvét azoknak szánja, akiket Károlyi Gáspár és kora érdekel, jelentette ki a vele készült beszélgetésben. Károlyinak születési éve sem ismert, csak következtetésekből fogadják el 1529-et vagy 1530-at. Szenczi Molnár Albert a Biblia hanaui kiadásában (1608) Caroli Gaspar-nak. a kiadás címlapján Cároli Gaspar-nak írta nevét. A Tótfalusi Kis Miklós amszterdami bibliakiadásában (1685) Karoli Gaspar, az 1700-as amszterdami kiadás címlapján Karoly Gaspar olvasható. 1704-ben a casseli kiadás címlapján jelenik meg fonetikus átírással Károli Gáspár alakban, és nevének ez az írott formája a bibliakiadások címlapján napjainkig megmaradt. Az 1990-ben Budapesten kiadott Szent Biblia címlapján: Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Annak ellenére, hogy a Károli alak hosszú életűnek bizonyult, a név helyes írása Károlyi. Az 1890-ben felavatott gönci szobrán is Károlyi Gáspár olvasható és ma már az irodalomtudomány, és a nyelvészet is ezt ismeri el helyesnek. /Nagy Ágnes: Beszélgetés NAGY LÁSZLÓ, Károlyi Gáspár-kutatóval. . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2000. szeptember 13.

Szept. 12-én megkezdődött az ortodox egyház kétnapos zsinata. Megvitatták a büntetőtörvénykönyvnek a homoszexualitásra vonatkozó szakaszának eltörlését. A zsinat javaslatot terjeszt elő a cikkellyel kapcsolatban, amelyben megoldásokat ajánl a probléma rendezésére. A zsinaton megvitatják többek között a román közösségek helyzetét az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, továbbá az oktatás helyzetét. - Teoctist pátriárka múlt nyílt levelet intézett az "Accept" Egyesület elnökének, Florin Buhuceanunak, amelyben a Szentírás vonatkozó passzusaira hivatkozva az egyháznak a homoszexualitással kapcsolatos határozott álláspontjáról tájékoztatta az egyesület elnökét. Ismeretes, hogy a képviselőház idén júniusban jóváhagyta a büntetőtörvénykönyv 200-as cikkelyének hatályon kívül helyezését, amely büntetést ír elő a hasonló neműek közötti szexuális kapcsolat esetében. A szakasz eltörlését a szenátusnak is jóvá kell hagynia. - A romániai homoszexuálisok helyzetének kérdésével foglalkozott az Amsterdamban múlt héten tartott "Három Év Romániában: harc a homoszexuálisok és a leszbikusok jogaiért" elnevezésű nemzetközi értekezlet is, amely egy jelentés elfogadásával zárult. Ebben leszögezték: a román társadalom még mindig nem mentes a szexuális kisebbségekkel szembeni diszkriminatív megnyilvánulásoktól. Az értekezleten megegyeztek egy három évre szóló, a holland kormány által finanszírozott program életbe ültetésére vonatkozóan, amely elősegítené a homoszexualitással kapcsolatos mentalitás megváltozását. /Az ortodox egyház zsinata ellenzi a homoszexaulitást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2001. január 18.

A magyar nyomdászat fejlődését bemutató kiállítást nyílt meg a marosvásárhelyi Teleki Tékában, régi magyar könyvekből rendezett millenniumi kiállítást Kovács Bányai Réka és Zsigmond Irma, a Teleki és Bolyai Könyvtár két munkatársa. A kiállított anyag a Temesvári Pelbárt munkáit magába foglaló latin nyelvű kiadványon kívül magyar nyelvű könyveket is tartalmaz, kezdve a kolozsvári Heltai-nyomda munkáival. Ebben a nyomdában jelent meg a 16. század legtöbb magyar nyelvű könyve. Külön tárlóban tekinthető meg könyvtörténeti kuriózumként az első katolikus bibliafordítás, Komáromi Csipkés György jegyzetekkel, kiegészítésekkel ellátott biblia-munkapéldánya, Tótfalusi Kis Miklós Amszterdami Bibliája. Kiállítottak magyar unikumokat is, amelyeket a páncélszekrények vastag falai védenek: Balassi Bálint Istenes Énekek munkáját, Apáczai Csere János Magyar logikácskáját, egy Tótfalusi-nyomtatványból fennmaradt latin-magyar szótárt, valamint egy 1632-es naptárt. /Antal Erika: Régi magyar könyvkiállítás a marosvásárhelyi Teleki Tékában= Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2001. november 2.

Hermán János /sz. Kolozsvár, 1948. szept. 7./ 1973-ban végzett a kolozsvári Protestáns Teológián. Erdélyben kezdte lelkészi szolgálatát: Somkerék, Keszi, Újős református gyülekezeteiben. Ösztöndíjasként utazott Hollandiába. Amszterdamban kezdte és Leidenben fejezte be tanulmányait, 1984-ben kapott holland diplomát, melyet követően két fríz gyülekezetet pásztorált. Megszervezte a hollandiai és belgiumi magyar protestánsok lelkigondozását. Budapesten 1992-93 között menekültügyi szolgálatot végzett és ugyanakkor doktorált a Budapesti Teológián. Jelenleg hollandiai otthona, a felvidéki Révkomárom és Nagyvárad között ingázik, a Komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia tanáraként és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtó- és kiadói tanácsosaként. Édesapja, Hermán János egy éve elhunyt, akit a Mezőség apostolaként is emlegettek. Magára vállalta 30 négyzetkilométeres körzetben a pusztuló kis mezőségi eklézsiák gondozását, akkor is, ha nem volt ilyen megbízatása. Templomokat épített, javíttatott Kissármáson, Széken, és rengeteg más faluba beszolgált, elgyalogolt. - Már a '30-as-'40-es években volt Belgiumban szórványgondozás. 1956 után, a forradalom leverését követő nagy emigrációs hullám következtében, 4000 lelkes egyház jött létre Belgiumban, 17-20 helyen tartottak istentiszteleteket és két templomuk, parókiájuk is volt. A hetvenes évek elejére mindez eltűnt, Pándy András szolgálata következtében. Hermán János 1999 augusztus vége óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtó és kiadói osztály élén áll. Egy esztendő leforgása alatt tíz könyvet sikerült kiadniuk. /FÁBIÁN TIBOR: Kelet és Nyugat közt Isten szolgálatában. Beszélgetés dr. Hermán János lelkipásztorral, előadótanácsossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2001. november 8.

A kolozsvári Állami Magyar Színház tevékenységével kapcsolatos vitához hozzászólt Szőcs István színikritikus. A színház állandóan dicsekszik a nagy nézőszámmal, holott hetekig, hónapokig előadások nélkül maradunk, írta. A színház dicsekszik az európai színjátszás vérkeringésébe való bekapcsolódással, holott az elmúlt tíz év alatt Európa, London, Párizs, sőt Amszterdam vagy Barcelona vezető színiegyüttesei egyszer sem léptek fel Kolozsváron, viszonzásul Tompáék különböző műkedvelő fesztiválokon vagy követségi garázsokban rendezett vendégjátékaiért. Még a többi erdélyi magyar együttes sem igen kap lehetőséget, módot arra, hogy Kolozsváron felléphessen! Kétszáz egynéhány év után Kolozsvár megszűnt magyar színházi központnak lenni! Szőcs szerint szándékosan törekedtek erre. Szembeállították a népszínház és a stúdió-színház koncepcióját. Ezt a színházpolitikát a volt művelődési államtitkárok, Horváth Andor és Kelemen Hunor körömszakadtáig támogatták. Tompa görcsösen ragaszkodik bizonyos sztereotípiákhoz, ami az intellektus szempontjából nagyon aggasztó jel. Már a kilencvenes évek elején felszínre jött Tompa Gábor rendezői alkatának az a súlyos fogyatékossága, hogy csak nagyjelenetekben tud gondolkozni, de nem nagy előadásokban. /Szőcs István: A népszínház kolozsvári esélyei. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2001. november 24.

A Krónika napilap birtokába jutott annak a levélnek, amelyet a román kormányfő adott át magyar kollégájának, Orbán Viktornak a múlt heti román-magyar kormányfői találkozó alkalmával. A levélhez csatolva található az a dokumentum, amely a román kormány konkrét ellenvetéseit tartalmazza a magyar státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnöknek átadott dokumentumhoz Adrian Nastase román miniszterelnök egy levelet is csatolt. Ebben Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy a román kormány több európai intézmény, illetve ezek képviselőinek állásfoglalása alapján állította össze észrevételeit. A felsorolás az Európa Tanács konzultatív szerveként működő Velencei Bizottság október 19-i jelentésével kezdődik, majd kitér az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának október 26-i nyilatkozatára, végezetül megemlíti az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentését. "Ezeknek a dokumentumoknak a fényében a szomszédos országokban élő magyarok törvénye nincs összhangban az európai normákkal, illetve a kisebbségek és az emberi jogok területén érvényes nemzetközi szabályozásokkal" - mutat rá levelében Nastase, említve, hogy az Európai Bizottság jelentése világosan kimondja: a törvény ellentétben áll az Európában uralkodó kisebbségvédelmi normákkal, a Velencei Bizottság következtetéseivel, és sérti az amszterdami egyezményben lefektetett diszkriminációellenes elveket. Nastase utal ugyanakkor Erik Jürgensnek, az Európai Parlament emberjogi bizottsága elnökének javaslatára, mely szerint a törvény alkalmazását fel kell függeszteni. Adrian Nastase leszögezte, ha a magyar fél nem talál elfogadható megoldást a román javaslatokra, "a román fél kötelezve érzi magát, hogy minden lépést megtegyen a magyar törvény életbe léptetése révén keletkező negatív következmények megelőzésére". A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a román fél kész volt a párbeszédre rögtön a Velencei Bizottság jelentésének nyilvánosságra hozatalát követően, javaslatcsomagját pedig az RMDSZ vezetésével folytatott tárgyalásokon közölte. "Ezt a magyar fél visszautasította. A román fél továbbra is kész a párbeszédre, és kész meghallgatni minden ésszerű javaslatot, amely a magyar törvény miatt keletkezett gondok megoldását célozza" - írta Nastase az Orbán Viktornak átnyújtott levélben. A dokumentumhoz csatolt észrevételek három részre osztva párhuzamosan közlik a magyar törvény kifogásolt részét, illetve a Velencei Bizottság, illetve a román kormány ezekkel kapcsolatos ellenvetéseit. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán: Törölni kell a jogszabályból a preambulum 5. bekezdését, amely szerint a törvény célja "a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása". A román fél jónak látná, ha a magyar hatóságok hivatalos nyilatkozatban leszögeznék: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni békeszerződés előírásait. A törvényt olyan értelemben kell módosítani, hogy célkitűzései ne csak a szomszédos országokban, hanem az egész világon élő magyarokra érvényesek legyenek. Törölni kell a szövegből azokat az előírásokat, amelyek nem magyar személyek számára is biztosítanak kedvezményeket. (A törvény szerint a jogszabály hatálya kiterjed a meghatározott személy "együtt élő házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre, ha egyébként nem magyar nemzetiségűek"). A román fél egyetértése sine qua non feltétel a törvénymódosítás, illetve az alkalmazási normák elfogadása folyamatában. A román fél hangsúlyozza, hogy magában a konzultáció, konkrét eredmények nélkül, nem elégséges, ha nem felel meg a nemzetközi közösség elvárásainak a román-magyar párbeszédet érintően. A román fél tájékoztatást vár a kedvezményekre, illetve az ezekkel kapcsolatos procedúrákra vonatkozóan, ha azok Románia területén zajlanak. A román fél úgy gondolja, hogy a határon kívül élő románok, illetve magyarok oktatásával kapcsolatos kérdések rendezésére a legmegfelelőbb alapot a Románia és Magyarország között megkötött oktatásügyi egyezmény képezi. A román fél úgy gondolja, hogy a magyar törvényt módosítani kell olyan módon, hogy az a kedvező bánásmódot csak a kisebbségek kulturális identitásának megőrzése terén biztosítsa, nem pedig az oktatás teljes területén. A román fél úgy gondolja, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányai között megkötött szerződés 6. cikkelye - amely szerint "a szerződő feleknek biztosítaniuk kell a másik ország kutatói és kulturális személyiségei számára a bejutást könyvtárakba, archívumokba és múzeumokba kutatás céljából, ha tiszteletben tartják az ország törvényeit - méltányos alapot képezne hasonló kedvezmények biztosítására az etnikai eredetre való tekintet nélkül. Ezen a területen a román fél előzetes beleegyezésére van szükség minden egyoldalú magyar kezdeményezést érintően. Törölni kell a törvényből az egészségügyi szolgáltatások árának visszatérítésére vonatkozó kedvezményeket. Törölni kell a Magyarország területén való munkavállalási jogra és a kapcsolódó kötelezettségekre (társadalombiztosítási hozzájárulás) vonatkozó összes kitételt. Mindazonáltal, ha a kétoldalú megállapodások azonos feltételeket szabnak a szomszédos országok összes állampolgára számára, ezek az előírások megmaradhatnak, azzal a megjegyzéssel, hogy az összes külföldi állampolgár egyforma elbírálásban részesül. Az újonnan kötendő vagy újratárgyalandó egyezményekben világosan le kell szögezni, hogy ezek elsőbbséggel bírnak a belső jogszabályokkal szemben. Módosítani kell a törvénynek a konzulátusok szerepére vonatkozó előírásait. Szerepüket pontosan meg kell határozni, hogy az ne álljon ellentétben a román-magyar kétoldalú konzuli megállapodással vagy más, a területre vonatkozó elvvel. Egyetlen, a román törvénykezés hatálya alá tartozó entitás számára sem szabhat meg kompetenciákat egy idegen törvény. Az ajánlószervezetekkel kapcsolatos összes előírást törölni kell. Az igazolvány nem tartalmazhat adatokat birtokosa etnikai eredetére vonatkozóan, csupán az azonosításhoz szükséges személyes adatokat (név, állampolgárság, születési idő, lakhely) foglalhat magába. Ugyanakkor világosan le kell szögezni, hogy a magyar hatóságok nem tárolhatják e személyek adatait statisztikai célokból. A román fél beleegyezése szükséges a határon túli magyar szervezeteknek nyújtandó magyar támogatáshoz. A román fél beleegyezése nem biztosított, ha a román törvénykezés szempontjából ezek a szervezetek törvényellenes tevékenységet folytatnak. A magyar törvényben (amely pozitív diszkriminációt alkalmaz) külön előírásnak kell rendelkeznie a pozitív diszkriminációs intézkedések átmeneti voltáról. /Szőcs Levente: Módosítani és törölni kell. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

2001. december 14.

Harmincöt országból százötven meghívott és előadó jelenlétében tartották meg november 29. és december 1. között Amszterdam mellett a Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Konferenciáját. A jelenlévők a Baszkföldtől Azerbajdzsánig, Máltától Finnországig terjedő területet képviselték; Nagybányáról Szaniszló József önkormányzati képviselő volt jelen a rendezvényen. "A Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája az egyetlen nemzetközi jogi eszköz, amely a nyelvek védelmére hivatott" - állt a konferencia köszöntőjében. Eddig 27 ország írta alá a dokumentumot, 15 ratifikálta és életbe is léptette. Rolf Ekéus, az EBESZ kisebbségügyi megbízottja mondott: nem arról van szó, hogy többletjogokat adjunk a kisebbségeknek, emberi jogaik azonban megkérdőjelezhetetlenek. - Románia is aláírta a Chartát, de nem ratifikálta, így csekély a kötelezettségvállalás. A Svájcban élő gyergyói származású Komlóssy József, az Európa Parlament tagja kifejtette: ahol a közigazgatási felosztás nem nyelvszempontú, ott a Charta alkalmazhatatlan, de legalábbis nagyon sokat veszít erejéből. Ez az elv a régiók kialakításában is alapul szolgál(hat), hiszen egy nemzet tagjai egységesen működő földrajzi területen élnek - akár községi szinten is. A szlovák külügyi képviselő ennek ellentmondott. Szaniszló József Markó Attila kisebbségügyi államtitkár-helyettessel, Andrássy György pécsi professzorral, Kontra Miklós MTA-munkatárssal és Komlóssy Józseffel egyeztetett arról, hogy felveti a csángó kérdést és székelység zaklatását. Azonban a felsoroltak azt mondták neki, hogy ezek a kérdések megfelelő kezelésben már az Európa Parlament asztalán vannak, nem kell felszólalnia. /Szaniszló József: Sirályok Amszterdam felett. Kisebbségi nyelvek - elmélettől a gyakorlatig. = Bányavidéki Új Szó (Nagyvárad), dec. 14./

2002. október 10.

A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2002. március 1.

Mircea Geoana külügyminiszter Románia NATO-csatlakozásra való felkészüléséről is beszámolt febr. 28-án, a képviselőház külügyi bizottságában. A külügyminiszter úgy értékelte: Romániának "komoly esélye" van arra, hogy a NATO prágai csúcsértekezletén meghívást kapjon a csatlakozásra. Geoana hangsúlyozta, rendezni kell a korrupció kérdését, Bukarestnek pedig biztosítania kell a gazdasági reformok átláthatóságát. Ezt megelőzően amszterdami látogatásról hazatérő Adrian Nastase arról számolt be, hogy holland kollegája úgy nyilatkozott, hogy országa támogatja Románia észak-atlanti és uniós csatlakozását és támogatást nyújt a román kormánynak a csatlakozási folyamat mielőbbi és kedvező lezárása érdekében. Ezzel egyidőben Michael Guest amerikai nagykövet úgy nyilatkozott: még túl korai kijelenteni, hogy Románia kap-e meghívást a prágai csúcson a NATO-csatlakozásra, vagy sem, hiába ért el jelentős eredményeket a jogállamiság, illetve a katonai reform terén. /Geoana: Jó esély van a NATO-csatlakozásra. A nyugati politikusok meglehetősen tartózkodóak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 26.

A tizenöt éve Budapesten élő Beke György író tanulmányokat, interjúkat, portrékat tartalmazó kötete /Makacs realizmus – Tanulmányok, interjúk, portrék, I–II. kötet, Közdok, Budapest, 2003/ széles sávot fog át az időben, közel hatvan évet ölelnek fel, az Új Székely Népben 1946-ban megjelent írástól napjainkig. A kisebbség ügyeinek szószólójaként munkálkodik – ez Beke György írói munkásságának legsajátosabb, legjellemzőbb vonása. A sorskérdéseinkhez való viszonyulást jelzi, hogy kik kerülnek vizsgálódásai középpontjába: Veres Péter és Móricz Zsigmond, Illyés Gyula és Féja Géza, Tamási Áron és Czine Mihály, továbbá Nyirő József és Kós Károly, Bánffy Miklós és Molter Károly, Horváth Imre és Szabédi László, Páll Árpád és Lakatos Demeter, Veress Dániel és Sütő András, Kántor Lajos és Cseke Péter, az anyaországi Pomogáts Béla, a vajdasági Hornyik Miklós, a felvidéki Duba Gyula, a müncheni Juhász László és Borbándi Gyula, az amszterdami Kibédi Varga Áron, a bécsi Szépfalusi István, a cambridge-i Gömöri György… /Máriás József: Beke György: Makacs realizmus = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/

2006. április 5.

A magyarok őstörténetének, majd a honfoglalásnak, a finnugor rokonságnak az elmélete régóta elfogadott, miközben időnként újabb teóriák jelennek meg, akár magyar, akár külföldi szerzők tollából. Ilyen volt a sumér rokonságot bizonyítani próbáló elmélet, majd a Marco Alinei által kifejtett etruszk-kapcsolat. Az Amszterdamból érkezett dr. Marácz László nyelvész hasonló témáról tartotta nemrég előadását Marosvásárhelyen a Belvárosi szerdák múlt heti rendezvényén. A nyelvészeti problémákat, a tökéletes nyelv megalkotásának egykori nagy divatját Bolyai János nevével kapcsolta össze. A magyar, amellett, hogy ragozó, ősi nyelv, úgymond gyöknyelv is. Legkisebb része a gyök, a megjelent szótár pedig ezen gyökrendszer alapelemeit tartalmazta. Az 1839-ben írott gyökszótár kitüntetésben részesült, szerzője marosvásárhelyi gyógyszerész, Engel József, Bolyai János háziorvosa volt. Marácz László emlékeztetett, a mai magyar tudományos élet a magyart mint finnugor nyelvet kezeli. A finnél azonban az elemek két szótagúak, a magyarnál egy szótagú – teljesen félresiklott a magyar eredetkutatás, hamis szótári alapokkal dolgoznak. Az egykori gyökszótár 2000 gyököt sorol fel, és ezek mind egy szótagúak. Ebből a kétezer elemből fel lehet építeni az egész magyar szótárat: a magyar nyelv óriási teremtő erő. A nyugati nyelvekben ez másképp működik, ott minden tárgyat külön szó jelöl. Mindezt azonban magyar egyetemeken ma „nem illik” tanítani. Bolyai János, a matematikus a gyökszerkezet alapján kívánta megalkotni a magyar nyelv alapján a tökéletes, univerzális nyelvet. Miután 1833 után visszavonult domáldi birtokára, akkor kezdett nyelvészeti kérdésekkel foglalkozni – a magyar leegyszerűsítésével próbálta megalkotni a tökéletes nyelvet: noha hagyatékában az általa teremtett új nyelvnek terjedelmes szótárai találhatóak, eddig csak egyre, egy 1843-as keltezésűre sikerült rábukkanni. Bolyai munkája megmaradt kéziratban a Teleki Tékában. /Nagy Botond: „A magyart egyetlen létező nyelvből sem lehet levezetni”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

2006. május 23.

[A csatlakozó országnak]...stabilan működő demokratikus intézményrendszerrel kell bírnia, amely (...) biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását.” Ennek a félmondatnak köszönhető az, hogy 1998-tól napjainkig az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentéseiben helyet kap a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló fejezet. Az idézett passzus ugyanis az uniós csatlakozásának egyik – 1993-ban Koppenhágában lefektetett – politikai kritériuma, amelynek teljesítését számos más szigorú feltétel mellett a bizottság minden évben megvizsgálta. A koppenhágai félmondat súlyát növeli, hogy az európai integráció alapvető szerződéseinek egyikébe, az amszterdami szerződésbe is bekerült 1997-ben, sőt az uniós alkotmány tervezetében is megtalálható. Az Európai Unióban a kisebbségekkel kapcsolatban nem készült átfogó közösségi jogszabály, a magyar kisebbség szempontjából kiemelt jelentőséggel bírhat, amit az Európai Bizottság a Romániáról szóló országjelentéseiben e kérdésről megfogalmaz. Tariceanu miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a kisebbségi törvényt mielőbb elfogadja a parlament. Mindez a bizottság ösztönzésének köszönhető. Az 1998 és 2004 közötti éves országértékelések (Regular Report), majd a csatlakozási tárgyalások lezárását követő 2005-ös és 2006-os monitoring jelentések (Monitoring Report) gyakorlatilag mindannyiszor azt vizsgálják, hogyan áll Románia a koppenhágai kritériumok, illetve a csatlakozási tárgyalásokon vállaltak teljesítésével. A kisebbségi jogok tiszteletben tartásának taglalása valamennyi jelentésben a Politikai kritériumok című fejezet egyik alfejezetében történik. A jelentések mindegyike – a legutóbbi kivételével – konkrétan kitért a magyarok és a romák helyzetére is. A roma kisebbség jogainak taglalása minden esetben jóval meghaladja a magyarokra vonatkozó rész terjedelmét. A 2006-os jelentéstől eltekintve a vonatkozó alfejezetek mindegyike egy összefoglaló mondattal indít általában a kisebbségek, illetve azon belül a magyarok helyzetéről. A vonatkozó alfejezetek felsorolják azokat a pozitívumokat, amelyek a vizsgált egyéves időszakban hozzájárultak a magyar kisebbség és általában a kisebbségek helyzetének javulásához. Az 1998-as jelentés kivételével az országértékelések negatívumokat is felsorolnak. Általános kiértékelés 1998 „A kisebbségek védelme kielégítő” 1999 „A kisebbségi anyanyelvhasználat feltételei – különösen a magyarok esetében – javultak” 2000 „[A romáktól eltekintve] Románia pozitív kisebbségvédelmi politikát folytat” 2001 „Több előrelépés történt” a kisebbségvédelem terén 2002 „Folytatódtak az előrelépések” a kisebbségvédelem terén 2003 „Továbbra is jó a viszony a magyar kisebbségekkel és javult a kisebbségvédelem” 2004 „[A romáktól eltekintve] a kisebbségekkel fenntartott viszonyban nem mutatkoztak különösebb problémák” 2005 „Javult a magyar kisebbség helyzete” Pozitívumok 1998 Zajlik a vita az önálló magyar egyetem létrehozásáról; politikai egyezség született a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásáról 1999 Az új tanügyi törvény lehetővé teszi az anyanyelvi oktatást minden szinten; az új közigazgatási törvény biztosítja az anyanyelvhasználatot a hivatalokban 2000 A tanintézmények öt százalékában kisebbségek anyanyelvén zajlik az oktatás (többségükben magyarul); elhárult az utolsó jogi akadálya a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának 2001 Bővült az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az oktatásban; megszületett a döntés egy magyar nyelvű magánegyetem (Sapientia) létrehozásáról 2002 A közigazgatási törvény alkalmazása „viszonylag simán” zajlott; a kisebbségek nyelvén beszélő rendőröket alkalmaztak; lehetővé vált a nemzeti szimbólumok használata 2003 Az új alkotmány szentesítette az anyanyelvhasználatot az oktatásban, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban; megkezdődött a kétnyelvű helységnévtáblák felállítása; javult a csángók helyzete 2004 Elhelyezték a kétnyelvű helységnévtáblákat; a magyar nyelvet már használják az igazságszolgáltatásban; bővült a Sapientia; jelentős mértékben javult a csángók helyzete 2005 A kormány elfogadta a kisebbségi törvényt; „kielégítő” az anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések alkalmazása; bővült a Sapientia Negatívumok 1999 Nem készült el a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának jogi kerete 2000 Nehézkes a multikulturális egyetemek létrehozása 2001 Bár a jogi akadályok elhárultak, még nem jött létre a Petőfi-Schiller Egyetem 2002 A helyhatóságok akadályozzák a magyar nyelv oktatását a Csángóföldön 2003 Enyhén csökkent az anyanyelvükön tanuló kisebbségiek száma 2004 Továbbra is „viszonylag kevés” a kisebbségek nyelvén beszélő rendőr 2005 A parlament még nem fogadta el a kisebbségi törvényt /Cseke Péter Tamás: Kisebbségek – brüsszeli távlatból. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ 5/ – Az RMDSZ támogatja a kormányzati struktúra leegyszerűsítését célzó reformot, álláspontja szerint azonban a kormányzó pártok közötti súlyos viszálykodások miatt a kormánykoalíció erre most nem képes – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 22-én Nagyváradon, a Festum Varadinum-ünnepség keretében tartott politikai fórumon. Markó szerint az országjelentés nem hozott újat ahhoz képest, amit a megjelenése előtti napokban már mindenki tudott. A kisebbségi törvény elfogadását figyelemmel követi az Európai Unió. Elfogadáshoz a koalíciós szolidaritás megerősítésére van szükség, állapította meg Markó. Jelezte, idén ősszel is megtartják a román-magyar kormányülést. /Markó Béla: A koalíció nem képes a környezeti reform végrehajtására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

2007. május 18.

Éljen és alkosson bárhol is az ember, jó esetben összeköt a kulturális örökség. Jelen esetben a háromszéki származású tudós és nyelvzseni, Szentkatolnai Bálint Gábor öröksége teszi ezt, Borcsa János a tudós emlékének ébren tartásában vállalt szerepet, míg Háromszék vendége, Marácz László nyelvészprofesszor Bálint Gábor tudományos munkásságának befogadtatásában és újraértékelésében jár az élen. A tudományos életből hosszú időszakokra kirekesztett tudós eredményei ugyanis felértékelődtek az utóbbi időben. Marácz László professzor 1956-os szülők nyugati emigrációban született gyermeke (Utrecht, 1960), nagynevű nyugati egyetemek végzettje, majd maga is kutató és oktató (Groningen, Boston, Amszterdam), amerikai és kanadai egyetemek meghívott előadója, aki anyaországától, az összmagyarság gondjaitól soha nem távolodott el. Holland nyelven, majd angolul jelentette meg például Magyar megújulás című könyvét (1995, illetve 1996), amelyhez Tőkés László írt előszót. Sokirányú munkássága elismerése az 1996-ban neki ítélt Bocskai-díj, 2001-ben a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, 2005-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. /Borcsa János: Vendégünk Marácz László professzor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

2007. augusztus 30.

A Czuczor–Fogarasi-szótár alapján dolgoznak a csernátoni nyelvművelő táborban, Marácz László, az amszterdami egyetem docense, Kisberk Ferenc fertődi gépésztanár és Haszmann Pál, a múzeum őrzőjének vezetésével Erdélyben premiernek számító nyelvápoló tábor zajlik a csernátoni Haszmann Pál Tájmúzeumban. A táborozó – magyarországi és erdélyi – gyerekek számára új megközelítés szerint nyújtanak ízelítőt a magyar nyelv titkaiból. A szógyök, azaz a nyelv legkisebb szótani egységének a szempontjából ismertetik mindazon szavakat, amelyeket a mai fiatalok már nem ismernek, vagy nincsenek teljesen tisztában a jelentésükkel. Marácz László elmondta, a Czuczor Gergely által megkezdett, majd a Fogarasi János által befejezett alapmű, A magyar nyelv szótára alapján zajlik az oktatás, a múzeum pedig ilyen szempontból ideális helyszínül szolgál számukra. „A régi gépek, berendezések, régi háztartási eszközök elnevezését próbáljuk elhelyezni a gyökrendszerben, az oktatás alatt a gyerekekkel közösen derítjük ki, hogy a megvizsgált szavak magyar eredetűek-e vagy sem” – mondta a Hollandiában élő professzor. A kolozsvári Transylvanian Treasure Box (Erdélyi kincsesláda) alapítvány által támogatott rendezvényen a gyerekek betekintést nyerhetnek a kézműves-foglalkozásokba is. /Bartos Lóránt: A szekértől a szekercéig. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

2008. szeptember 25.

Szeptember 26-án tartják az európai többnyelvűség ünnepét Párizsban, az Európai Unió soros elnökségét adó Franciaország fővárosában. Az Európai Bizottság elfogadta a Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztos által előterjesztett első közleményt, amelynek célja arra buzdítani az Unió polgárait, hogy anyanyelvükön kívül két másik nyelvet is elsajátítsanak. A közleményre reagálva az Európai Szabad Szövetség, Tőkés László frakciója túlságosan bátortalannak nevezte az Európai Unió többnyelvűségi stratégiáját – közölték a sajtótájékoztatón, amelyen Tőkés mellett Mikel Irujo baszk, valamint Jill Evans walesi képviselő volt jelen. A dokumentum nem az európai polgár eleve meglévő jogaként értelmezi az anyanyelv-használatot. Korábban Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő leszögezte, a kultúrák közötti párbeszéd kapcsán többnyire az emigráns kisebbségek többnyelvűségéről esik szó, holott Európában legalább annyi nemzeti kisebbség él, mint bevándorló. Szerinte a „szomszéd nyelve” helyett a testvér nyelvének tanulását és tanítását kellene szorgalmazni. Az amszterdami egyetem szociológus kutatója, Abram de Swaan nyugalmazott professzor kijelentette, a többnyelvűség egymagában nem érték, inkább „nyűg”, aminek a számlájára írható a közvita szegényessége Európában. De Swaan szerint minél több nyelv „virágzik” a közéletben, annál nehézkesebb a kommunikáció, ami végső soron az angol nyelv dominanciájához vezet. A többnyelvűség „valóságos istenverése” – összegezte a holland professzor, akinek álláspontjával részben Leonard Orban román biztos is egyetértett, mondván a diverzitás sok esetben nem híd a különböző kultúrák között, hanem sorompó. /Sz. L. : EU: bátortalan többnyelvűség. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2008. október 24.

Novák Ferenc, a budapesti Honvéd Együttes koreográfus-rendezője, népszerű nevén „Novák tata” több alkalommal is dolgozott erdélyi néptánc együttesekkel. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes nagy sikert aratott több darabjával is, a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes is szeretné műsorára tűzni egyik alkotását, a János vitézt. Gyönyörű napokat töltött itt, még az Állami Székely Népi Együttesnél, amely a Magyar Autonóm Tartomány fővárosában, Marosvásárhelyen működött. A ’60-as években ismerte meg egy budapesti ünnepségen Szalman Lórántot, az együttes első igazgatóját, aki 1962-ben hívta meg először Novákot. Nagyszerű embereket ismert meg, nemcsak táncosokat. Novák Ferenc élete első dramatikus művét is itt Marosvásárhelyen csinálta, Kozma Mátyás marosvásárhelyi zeneszerző zenéjére. A Maros Együttes szeretné műsorra tűzni a János vitézt, amelyet otthon a Honvéd Együttes már kétszáznegyvenedik alkalommal adott elő nagy sikerrel. A sepsiszentgyörgyiek is átvették Novák több darabját. Magyarországon a helyzet elkeserítő. Az elmúlt hat év nem kedvezett semmiféle népművészeti ágazatnak. Ha pénzt vettek el, akkor csak a népművészeti ágazatoktól vették el. Soha ilyen durva a népi–urbánus vita nem volt, mint most. Ha valaki olyasmivel foglalkozik, mint Novák Ferenc, arra pillanatok alatt a magyar értelmiség egyik rétege azt mondja, hogy nacionalista. Ez borzasztó dolog. Nemhogy közelednének egymáshoz, de állandó a szakadás. Ha valaki kézbe vesz egy olyan nagy napilapot, mint, mondjuk, a Népszabadság vagy a Népszava az elmúlt hat évben, az utókor számára az derül ki, hogy nincs is Magyarországon néptánc. Egy cikk sem jelenik meg erről. De ha egy kisebb alternatív színház lép fel, arról írnak. Közben állandóan veszik el a pénzt a Honvéd Együttestől is. Olyan művészeti vezetőt tettek oda, aki azt mondja Zsuráfszky Zoltánnak, aki világhírre vitte a most a Honvéd keretében működő Budapest Együttest, hogy nem tesz be a műsorba népzenét, mert a második percnél elalszik tőle. Mire Zsuránszky: neki küldetéstudata van, azért csinálja. „Tojok a küldetéstudatodra” – válaszolta a vezető. Novák Ferenc (1931, Nagyenyed) koreográfus, Kossuth-díjas, érdemes művész. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakán végezte. 1954 és 1987 között a Bihari János Táncegyüttes vezetője volt, amely irányításával az amatőr néptáncmozgalom vezető formációja lett. Elvégezte a koreográfus szakot is. 1964 és 1975 között a Honvéd Művészegyüttes tánckarának vezetője volt, 1977 és 1983 között pedig az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője. 1983-tól a Honvéd Művészegyüttes művészeti vezetőjeként átformálta az együttes arculatát. Novákot a nemzeti múlt és sorsproblémák iránti fogékonysága vezetette rendezői munkásságának kibontakozásához. Fontosabb koreográfiái: Várj reám!, Tisza-háti csárdás, Aska és a farkas, Kőműves Kelemen, Ninive, Passió, Magyar Elektra, A helység kalapácsa, Csíksomlyói passió, István, a király, Széki Rómeó és Júlia, Egri csillagok, János vitéz. Hat éve több fiatal színész szerződött el Marosvásárhelyről Budapestre a Honvéd Együtteshez. Akkor azt mondták, Novák csábította el őket. Valójában Marosvásárhely úgy döntött, hogy nem kell neki művész színház, mondta Novák Ferenc. /Antal Erika: Idők néptáncszínpadán. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2009. március 6.

Hazatalálás címmel indult a székelyföldi előadás-sorozat, mely március 7-re Sepsiszentgyörgyre érkezik. Szó lesz benne az eredetmagyarázatról, az őstörténetről, az őshonosság kérdéséről is. Magyarország jeles kutatói, előadói, egyetemi tanárai az előadók, mint a csillagász, zenész, író és költő Grandpierre Attila, az egyetemi tanár dr. Molnár Attila, a régész-történész dr. Bakay Kornél, az író Jókai Anna, dr. Marácz László, az Amszterdami Egyetem nyelvészprofesszora, dr. Obrusánszky Borbála és dr. Aradi Éva történész-orientalista, magyarságeredet-kutató, valamint dr. Kiszely István biológus, antropológus, történész. Március 7-én Sepsiszentgyörgyön Grandpierre Attila értekezik A székelyek őstörténete és őshonossága Erdélyben címmel. /Kisgyörgy Zoltán: Hazatalálás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2009. november 8.

Kovács Bálint magyarországi fiatalember az erdélyi örmények elhivatott kutatója, minden erdélyi örmény katolikus templom/plébánia könyv- és levéltárát jól ismeri, Rómától Örményországig sokfelé kutatott már e közösség története után. A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem−hittanár szakán diplomázott 2005 nyarán, majd doktoranduszként folytatta tanulmányait az egyetem Történettudományi Doktori Iskolájában. Egyetemi oktatója, Őze Sándor 2002-ben arra kérte, hogy a Budapesten megrendezendő Örményország Kincsei – Titkok az Ararátról című kiállításhoz gyűjtsön anyagot Erdélyben az erzsébetvárosi örményekről. Erzsébetvárosban megpillantotta az örmények könyvtárát: elzárt helyen, por és pókhálók között közel kétezer 16–19. századi kötetet talált és több folyóméternyi magyar, örmény és latin nyelvű kéziratot, rendezetlenül. Elhatározta, hogy feldolgozza ezt az anyagot, ezzel hozzájárul az örmény kultúra értékeinek megmentéséhez is. Erdélyben négy örmény szertartású katolikus plébánia, ezáltal négy jelentősebb örmény kolónia alakult ki (Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós, Csíkszépvíz). Az erdélyi örmények a magyarsághoz asszimilálódtak, örökségüket próbálták megmenteni az örmény városokról írott monográfiákkal, folyóiratokkal. Az erdélyi örmények megtartották örmény öntudatukat, ugyanakkor magyarnak vallják magukat. Kovács Bálint a nyár folyamán Szamosújváron találta meg a világ első nyomtatott örmény nyelvű Bibliáját. 1666–1668-ban nyomtatták Amszterdamban. Szeretné az erzsébetvárosi, majd a szamosújvári és gyergyószentmiklósi örmény könyvtárak katalógusait megjelentetni, ezáltal válnak nemzetközileg ismertté, ugyanakkor védetté is. /Ozsváth Judit: Kincset őrző tiszta forrásból merítve. Beszélgetés Kovács Bálint armenológussal. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 8./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998