udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. április 11.

Ápr. 11-én befejeződött Görögország, Bulgária és Románia külügyminiszterének az égei-tengeri Thíra (Szantorin) szigetén tartott kétnapos találkozója. Teodorosz Pangalosz görög, Nadezsda Mihajlova bolgár és Andrei Plesu román külügyminiszter sürgette, hogy Belgrád mielőbb kezdjen párbeszédet a koszovói albánok képviselőivel a konfliktus rendezéséről, és kiállt amellett, hogy a válságot "kölcsönösen elfogadható alapon, Jugoszlávia határain belül rendezzék". A miniszterek egyetértettek abban, hogy sürgősen létre kell hozni egy gyorsan bevethető balkáni hadtestet. Albánia, Bulgária, Macedónia, Románia és Törökország március 18-án Ankarában kötött elvi megállapodást a gyorshadtest felállításáról, a török részvétel miatt fenntartásait hangoztató Görögország azonban nem vett részt a találkozón. Teodorosz Pangalosz megjegyezte, hogy a hadtest létrehozása előtt még tisztázni kell a részleteket, s úgy fogalmazott, hogy Görögország is részt vesz a balkáni országok katonai szakértőinek e kérdésben összehívott április 15-16-i bukaresti ülésén. A külügyminiszterek thírai tanácskozását - amely a harmadik háromoldalú találkozó volt 1995 óta - a tervek szerint a kormányfők május 30-31-i értekezlete követi majd a görögországi Neápoliban (a Peloponnészosz félszigeten). Előzőleg, május 21-én a térség hat országának védelmi miniszterei találkoznak Tiranában. /MTI, ápr. 11./

1998. július 28.

Emil Constantinescu elnök júl. 28-án egynapos munkatátogatásra Törökországba érkezett. Elsősorban a két ország gazdasági és katonai együttműködéséről kíván tárgyalni meghívójával, Demirel elnökkel. Ankara kivált a Balkánon uralkodó válságos állapotok miatt látja szükségesnek a török-román kapcsolatok erősítését. Romániában ötezer vállalat működik török tőkerésszel, a török tőkebefektetések összértéke 200 millió dollárt tesz ki. /Constantinescu Törökországban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

1999. július 6.

Emil Constantinescu államfő júl. 6-án kétnapos hivatalos látogatásra Törökországba érkezett. Románia és Törökország kapcsolatai a régióbeli megértés modelljét jelentik, az államfők kétévenként tartott találkozásának intézményesítése pedig példa nélküli Románia kétoldalú kapcsolataiban - jelentette ki Ankarában. A román elnök vendéglátóival a kétoldalú kapcsolatokról és a térség helyzetéről folytatott megbeszéléseket. Suleyman Demirel államfővel, tartott első találkozón fő kérdés volt a balkáni térség helyzete, a tervezett Délkelet-európai Biztonsági Megállapodás. Az államfői találkozóval időben egybeeső román-török gazdasági vegyes bizottsági tanácskozáson Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter az egyes román termékeket sújtó dömpingvámok megszüntetését kérte. - Románia és Törökország között a kereskedelmi forgalom értéke tavaly megközelítette a 600 millió dollárt. Az egyenleg enyhe román többletet mutatott. /Török-román államfői és miniszteri tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

1999. november 2.

Csehországban, Novy Borban rendezik meg kétévente a Christal Chor kórusfesztivált. Idén a 16 benevező közül a hét legjobb együttes közé került a sepsiszentgyörgyi Pro Muzica kamarakórus is. Végül a Sipos Zoltán vezette énekkar kétszeres elismerésben részesült: ezüstérmet szerzett, és a zsűri különdíjjal tüntette ki a folklór kategóriában. A nemrég alakult együttesnek az ankarai harmadik helyezés után a mostani ezüstérem újabb nemzetközi elismerést jelent, amelyért szívből gratulálhatunk. A verseny előtt a Pro Muzica koncertturnét tett, nagy sikerrel léptek fel Kiskunlacházán és a felvidéki Jókán. /Ezüstérmes a Pro Muzica. Kimagasló siker. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

1997. április 28.

Ápr. 28-án Isztambulban tartották a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának ülését, a román küldöttséget Emil Constantinescu államelnök vezette. Az ülésen a tagországok szakminiszterei az energiaiparról, a távközlésről és a közlekedésről tanácskoznak. A Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsa Turgut Özal elnök javaslatára 1992. jún. 15-én alakult meg Isztambulban, célja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése. A szervezetnek 11 ország - Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna - a tagja, megfigyelő minőségben további országok /köztük Izrael, Olaszország és Szlovákia/ képviseltetik magukat. A tagállamok külügyminiszterei félévente ülnek össze, emellett működik az állandó nemzetközi titkárság Isztambulban, továbbá 16 munkacsoport. A Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank székhelye Szalonikiben van. Az együttműködő országok sok tervet dolgoztak ki, de ezek megvalósítása még nem kezdődött el, hiszen a tagországok eltérő fejlettsége miatt erre csak hosszú távon lehet számítani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./ Emil Constantinescu államelnök elutazása előtt adott nyilatkozatában fontosnak ítélte körútját - isztambuli, majd ankarai látogatását, amit a harmadik napon szófiai látogatása követ. Az elnök kijelentette, hogy az isztambuli csúcstalálkozón alkalma lesz találkozni a grúz és örmény vezetőkkel, akikkel elsősorban kőolajkereskedelemről tárgyal, továbbá találkozik Petru Lucinschi moldáviai elnökkel is. /MTI/ Emil Constantinescu elnök Isztambulban tárgyalni fog Leonyid Kucsma ukrán elnökkel. /Magyar Nemzet, ápr. 25./

2000. május 3.

Örkény István színművét, a Macskajátékot eddig mintegy húsz ország számos színpadán mutatták be Ankarától Reykjavíkig, Brüsszeltől Minneapolisig, csupán az egykori Szovjetunióban közel húsz színház tűzte műsorára. Nagyváradon a Szigligeti Társulat két művésznője, Csíky Ibolya és F. Márton Erzsébet most ünnepli pályakezdésének 30. évfordulóját ők Macskajáték szereplői. Parászka Miklós a darab rendezője. /Nagy Béla irodalmi titkár: Bemutató a színházban. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2003. február 26.

Ködös magyarázatokat adtak a kormány tagjai a sajtó feltételezéseire, hogy Törökország elutasító magatartása esetén Romániából indulhat az észak-iraki offenzíva. A védelmi miniszter úgy nyilatkozott: "Az itt állomásozó amerikai katonák vagy egyenesen a hadszíntérre mennek, vagy megállnak Törökországban." Mark Wenig, az USA nagykövetségének sajtóattaséja szerint Ankara elutasító magatartása esetén "Romániát egyéb jellegű katonai együttműködésre kérik fel." Adrian Nastase az újságírói kérdésre kitérő választ adott. "Nem bocsátkozom találgatásokba arra vonatkozóan, hogy mit kérhetne tőlünk a NATO vagy az Amerikai Egyesült Államok." Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter kijelentette: "Nincsen semmi probléma. Az itt állomásozó amerikai katonák vagy egyenesen a hadszíntérre mennek, vagy megállnak Törökországban." Sorin Encutescu védelmi államtitkár úgy vélte, nem szükséges újabb parlamenti jóváhagyásra ahhoz, hogy Romániából Irak elleni offenzíva induljon. A bukaresti sajtónak nem sikerült megtudnia, hogy miért hívta fel telefonon febr. 24-én George W. Bush amerikai elnök Ion Iliescu román államfőt. /Gazda Árpád: Romániából indulhat Irak-elleni támadás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

2003. április 5.

Mircea Geoana külügyminiszter Törökországba utazott, ápr. 4-én Ankarában találkozott török kollégájával, Abdullah Gullal és Törökország miniszterelnökével, Recep Tyyppel. Geoana Románia és Törökország a háború utáni Irak újjáépítésében való részvételéről beszélt, valamint a román-török kapcsolatok fejlesztéséről. Mint hozzáfűzte, a bukaresti kormány hajlandó humanitárius segítséget nyújtani, ha iraki menekültek árasztják el Törökországot. A török fél ugyanakkor biztosította a román felet, hogy a NATO-csatlakozás ratifikálása gond nélkül zajlik le. A felek abban is megállapodtak, hogy hamarosan a két ország államfői és miniszterelnökei is találkoznak. /Mircea Geoana Törökországban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2008. március 4.

Hivatalos látogatáson Bukarestben járt március 3-án Abdullah Gül török államfő. Mind Traian Basescu államfő, mind Calin Popescu-Tariceanu arról biztosította a török államfőt, hogy Románia támogatja Ankara európai uniós csatlakozását. /Balogh Levente: Román támogatás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2009. július 6.

A román politikusok korábban ellentmondásosan nyilatkoztak az Európa orosz gázfüggését csökkenteni kívánó Nabucco tervről, az ország egy hét múlva csatlakozik a projekthez. Adriean Videanu energiaügyi miniszter erről Ankarában ír alá kormányközi megállapodást. /Nabucco romániai módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2009. július 14.

Július 13-án Ankarában aláírták a kormányközi megállapodást a Nabucco földgázvezetékről, amely a tervek szerint közép-ázsiai és közel-keleti földgázt juttat majd Európába, Oroszországot és Ukrajnát elkerülve. Az ötven évre szóló egyezmény aláírói: Ausztria, Magyarország, Románia, Bulgária és Törökország. A vezeték megépítését az teszi szükségessé, hogy a számítások szerint a következő húsz évben mintegy 30 százalékkal nő Európa földgázigénye. A jelenlegi felhasználást részben saját termelésből, részben algériai és döntően orosz importból fedezik. Oroszország felől a Testvériség vezetékén érkezik a gáz Ukrajnán keresztül, ami kockázatot jelent az utóbbi években rendszeressé váló orosz-ukrán vita miatt. A Nabucco várhatóan 2014-ben kezd szállítani, és maximális kapacitása 2020-ra épül majd ki. A Nabucco a tervek szerint 31 milliárd köbméter kapacitású, 3300 kilométer hosszú földgázvezeték lesz. A csővezeték Törökországból, a török–grúziai, illetve a török–iráni határról indul, és Bulgárián, Románián és Magyarországon áthaladva az ausztriai Baumgartennél végződik majd. /Aláírták a kormányközi megállapodást a Nabucco földgázvezetékről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998