udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. december 11.

A millecentenárium jegyében rendezte meg a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az V-VIII. osztályosok megyei szavalóversenyét, mely "A nyelv csak élve tündököl" elnevezésű, évente megtartott rendezvénysorozat része. A szavalóversenynek most is a besztercei református egyház adott otthont, de már épül a református egyház védnöksége alatt a Magyar Ház a Zorilor utcában. Beszterce, Bethlen, Tenke, Magyarnemegye, Árpástó, Décse, Retteg, Apanagyfalu és Borzás magyar iskolásai jelentek meg a versenyen. A díjakat Toók Katalin megyei tanácsos, a szavalóversenyek szervezője és Sárkány Ferenc nyugalmazott tanító, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke adta át. - Gellért Sándor Apanagyfalu iskolájának tanára kezdeményezésére két tanítványa szülőhelyükön gyűjtött mondákat adott elő. Gellért Sándor javasolta egy olyan rendezvénysorozat beindítását, amely a helyi hagyományokat vonultatná fel. Érdemes lenne a szervezésbe néprajzosokat bevonni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1999. július 23.

Az 1996 óta Vicében évente megrendezésre kerülő Mezőségi Népi Tánc- és Énektalálkozón résztvevő csoportok közül 11 számára Lőrinczy Károly vicei plébános parabola-antennákat pályázott meg a Duna Televízió Alapítványtól. A kérést kedvezően bírálták el, s a marosvásárhelyi Bernády Alapítvány közvetítésével a következő helységek hagyományőrző csoportjai kapnak egy-egy parabolát: Vice, Magyarborzás, Várkudu, Apanagyfalu, Buza, Almásmálom, Szentmáté, Tacs és Zselyk, Kolozs megyéből pedig Váralja és Szépkenyerűszentmárton. /Parabolák a Mezőségre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1995. szeptember 20.

A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfalu általános iskolájának magyar tagozatát 1989 őszén megszüntették, 1990 tavaszán azután újraindult. Azonban a faluban alig négy-hat magyar tanuló volt, tehát a környékről ingáztak a magyar diákok az iskolába. A buszbérlet viszont egyre drágább lett, ezért az egyház segítségével iskolabuszt kértek a vidéket felkaroló hollandoktól. A kisbuszt megkapták, azóta is működik. Ismét segélyeket kellett kérni az üzemanyagköltségre. Tőkés László püspök azonnal segítséget nyújtott. Oda kell figyelni a szórványvidék gondjaira is, figyelmeztet a cikkíró, Ferencz L. Imre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1997. május 10.

Máj. 10-én az RMDSZ Oktatási, Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezésében Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban módszertani szórványtalálkozót tartottak a falvakat, iskolákat és közösségeket érintő gondokról. Az RMDSZ képviseletében Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök vázolták érdekképviseleti szervezetünk cselekvési programját a szórványtevékenységre vonatkozóan. Vetési László "Iskolabusz, bentlakás vagy valami más" címmel tartott átfogó ismertetést a szórványmunkáról. Az iskolabuszok megszervezésének, üzemeltetésének problémáiról szólt Becsky Emese /Apanagyfalu/ 21 gyermeket négy faluból hoznak a magyar tagozatra, Sárkány Ferenc /Beszterce/, a Beszterce Művelődési Egyesület elnöke, Szőke Zoltán lelkész /Tordaszentlászló/, Kónya Tibor lelkész /Magyarpalatka/, Éder Ottó /Arad/, Lakatos András /Kalotaszentkirály/ 6-7 településről hozzák a gyermekeket. A szakmai képzés lehetőségeiről szólt Incze Tünde /Székelyudvarhely/, Deák Márton /Szék/, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi államtitkárság munkatársa. A bentlakások, szórványkollégiumok, iskolatelepítés témakörében Vizi Imre /Kolozsvár/, Wolf György /Kolozsvár/, Farkas Miklós /Segesvár/, Juhász Péter /Hétfalu/, Szegedi László /Kőhalom/, Csicsó Antal /Csíkszereda/, Benedek Imre /Brassó/ ismertették a kollégiumok működtetésének tapasztalatait, a csángó oktatás feladatait, és javaslatokat tettek intézmények létrehozására. - Fischer Fülöp Ildikó oktatásügyi előadó a szórványoktatás megszervezésének aktuális kérdéseit világította meg és ismertette a szórványoktatás anyagi alapjainak megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ferenczi Rita pályázati tanácsadást tartott. A megbeszélésen részt vett Egyed Albert és Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, illetve tanácsosa./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./

2000. október 17.

A zilahi napok keretében okt. 15-én Szent István-emléktáblát avattak a zilahi római katolikus templom előcsarnokában. A 30 x 40 cm-es márványtáblára helyezett, Szent Istvánt ábrázoló bronz féldombormű Adorján Ilona munkája. Az emléktábla szövege: "Millennium 2000"; a nagy király képmása alatt ott áll uralkodásának ideje is: 1000-1038. A szentelést Schek László zilahi római katolikus plébános végezte. A templomban Kovács Kurucz János történelemtanár és Vida Gyula képviselők mondtak díszbeszédet. A templomban délután tartották a nemzetiségi kórustalálkozót. - Okt. 15-én, vasárnap a magyartöbbségű Vicén szoboravatással egybekötött, mezőségi néptánctalálkozóra került sor. A falu főutcáján felvonultak a népviseletbe öltözött tánccsoportok: Vice és Borzás, Csíksomlyó, Apanagyfalu, Ördöngösfüzes, Óradna, Zselyk, Mezőkeszű, Szentmáté, Magyarpalatka, Tacs, Cegőtelke, Bálványosváralja küldöttei. Dr. Semlyén Zsolt magyarországi vallásügyi államtitkár díszbeszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök valamint Tőkés László református püspök áldásával leleplezték a Szent István bronz mellszobrot, Sárpátki Zoltán csíkszeredai művész alkotását. Köszöntőt mondtak: Tőkés László püspök, Dr. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács, valamint RMDSZ alelnöke, Muresan Ioan, Apanagyfalu polgármestere, valamint Dr. Csermák Zoltán, aki jelentős könyvadományt is átadott a viceieknek. A Vicei V. Mezőségi Néptánc-találkozó- melynek fő szervezője Lőrincz Károly vicei plébános volt - rendkívüli látványt nyújtott. /Szabó Csaba, Tóthpál Tamás: Millenniumi rendezvények Erdély-szerte Szent Istvánnak állítottak emléket Zilahon és Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2001. március 20.

Márc. 16-18 között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) a szórványban élő magyar középiskolásokkal, diáktanács-képviselőkkel tanácskozott. Képviseltette magát Nagyvárad, Gyergyó, Sepsiszentgyörgy, Zilah, Déva, Dés, Szamosújvár, Kolozsvár, Medgyes, Nagyenyed, Beszterce. A találkozó célja megismerni a szórvány ifjúságának problémáit, orvosolni ezeket, megkeresni a civil szervezeteket és ezekkel kapcsolatot teremteni. /Besztercei szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./ A meghívottak között volt Nagy Zsolt, Kovács Péter és Naphegyi Andrea az RMDSZ ügyvezető elnöksége részéről, dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, Szilágyi János megyei és Szente Mária városi RMDSZ-elnök is. Megnyitó beszédében dr. Szántó Árpád üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta a megyét, kitérve a magyarság politikai, gazdasági, művelődési, tanügyi és anyanyelvű oktatási problémáira. Megtudtuk, hogy az új közigazgatási törvényt Beszterce-Naszód megyében 7 községben lehet alkalmazni, ahol a magyarság aránya eléri a 20%-ot. Ezek Apanagyfalu, Árpástó, Kékes, Mezőkecsed, Felőr, Szentmáté és Retteg. Kovács Richárd, a MAKOSZ ügyvezető elnöke méltatta a szervezet tevékenységét és ismertette céljait. A MAKOSZ az egyedüli szervezet, amely valóban képviseli a középiskolás diákokat, szögezte le. Nagyváradon, Zilahon, Besztercén, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön kielégítően működnek a diáktanácsok, de kevés az aktív ember. Külön gond a vegyes iskolák problémája, főleg a szórványban, ahol ez a státus is gátolja a magyar diáktanácsok működését. Nagy gondot okoz az infrastruktúra és a székhely hiánya, valamint a kapcsolat a civil szervezetekkel. Déván, Désen, Szamosújváron, Kolozsváron, Szászmedgyesen és Nagyenyeden nem működnek a diáktanácsok. A tanácskozáson résztvevőket a tanárok vagy besztercei barátaik értesítették a rendezvényről. /Kresz Béla: RMKSZ-találkozó Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2001. május 17.

A máj. 23-án életbe lépő helyi közigazgatási törvény előírásai értelmében Beszterce-Naszód megyében hét községben alkalmazhatóak a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírások: Apanagyfaluban, ahol a magyarság aránya 28,83 % (hozzátartozó falvakon: Apanagyfalu 25,8 %, Vice 94,74, Nyírmezőtanya 53,33, Almásmálom 48,13), Árpástón (67,18 - hozzátartozó falvakon: Árpástó 51,55, Magyardécse 99,77), Felőrön (27,37 - hozzátartozó falvakon: Felőr 64,08), Kékesen (25,37 - hozzátartozó falvakon: Kékes 34,59 , Magyarborzás 46,79, Mezőveresegyháza 93,68, Szászzsombor 21,79), Mezőkecsed (24,49 - hozzátartozó falvakon: Mezőköbölkút 65,26), Rettegen (20 - hozzátartozó falvakon: Retteg 20, Baca 45,64), Szentmátén (33,33 - hozzátartozó falvakon: Szentmáté 75,39, Újős 61,61). - A felsorolásból kimarad Tacs, Zselyk és Cegőtelke, itt már a régi törvény alapján fölállították a kétnyelvű táblát. E jogukkal nem élt Teke, Komlód, Magyarnemegye, Magyarberéte, Somkerék és Sajószentandrás, ahol községi szinten nem, de a település magyarsága meghaladja a 20 %-ot. Dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke szerint eddig sem volt s a törvény alkalmazásakor sem lesz ellenállás közigazgatási és politikai síkon. (Kresz Béla): A helyi közigazgatási törvény és Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2001. szeptember 24.

A Beszterce-Naszód megyei magyar oktatásról adott képet Balázs Dénes újonnan kinevezett magyar tanfelügyelő és Ferenczné Sép Sára, az A. Muresanu Kollégium aligazgatója. Az A. Muresanu Kollégium I-XII. osztályt magába foglaló magyar tagozatán 23 osztályban 500 diák tanul. Míg tavaly csak egy, az idén 31 kisdiákkal két magyar első osztály indult, továbbá 46 diákkal két V. osztály, 59 diákkal két IX. osztály. A két utóbbi a megengedettnél nagyobb létszám miatt minisztériumi jóváhagyással működik. Egy magyar nyelv és irodalom szaktanárra még szükség lenne. A középiskolai oktatásban teljesen hiányoznak a tankönyvek. A megye több, eddig jóváhagyott magyar iskolájában vagy magyar tagozatán beindult a tanítás. Az első osztályosok megkapták az Apáczai Közalapítvány tanszercsomagját. Ötéves megszakítás után újraindult az anyanyelvű oktatás az I-IV. osztályban Magyarberétén. Magyar óvodás csoportok indítását kérték Somkeréken, Magyarborzáson, Sófalván, Apanagyfaluban és Szentmátén. Nagy esély van a sófalvi és a somkeréki óvoda beindítására, döntés még nem született. Viszont a magyardécsei iskola kérésére leépítettek egy tanítói állást. A létszám ezt nem indokolta, és a jövőben egy új állás jóváhagyása kétséges. Összegezve, az idén Beszterce-Naszód megyében sokkal jobban áll a magyar oktatás az elmúlt évekhez viszonyítva. /Kresz Béla: Helyzetkép a Beszterce-Naszód megyei magyar oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2002. október 22.

Okt. 19-én zajlott le a Beszterce-Naszód megyei Vicén a VII. Mezőségi Hagyaték Találkozó, melynek mindenkori szervezői a csíksomlyói római katolikus plébánia (Gergely István plébános), a vicei római katolikus plébánia (Lőrinczi Károly plébános), valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes (András Mihály igazgató). Az óradnai bányászok fúvószenekara után következett a hagyományőrző csoportok bemutatója, melyen Beszterce-Naszód megyei óradnai, cegőtelki, várkudui, kékesi, magyarborzási, bethleni, magyardécsei, zselyki, apanagyfalusi, vicei, Kolozs megyéből bálványosvároljai, mezőkeszűi, ördöngöstüzesi, magyarpalatkai, Hargita megyéből pedig csíksomlyói népdalok, hagyományok és táncok bemutatására került sor. Végül fellépett a marosvásárhelyi Napsugár tánccsoport és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kresz Béla VII. Mezőségi Hagyaték Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2003. május 24.

Tovább tart a Wass Albert nevét viselő iskolák elleni hadjárat. A bethleni ügyészségen kellett számot adnia Kulcsár Istvánnak, a vicei Wass Albert Iskola igazgatójának arról, minek alapján vette fel az intézmény a háborús bűnösként elítélt író nevét, és hogyan került a Wass Albert-szobor az iskola udvarára. Kulcsár magával vitte a tanfelügyelőség által 2001-ben kibocsátott iratot, amely rögzíti, hogy az iskolát áprilistól Wass Albert nevére keresztelik. Máj. 23-ra beidézték e a bethleni ügyészségre az apanagyfalui községháza képviselőjét is, mivel Vice közigazgatásilag Apanagyfaluhoz tartozik. /Lukács János: Ügyészségen a vicei igazgató. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2003. június 14.

Szórványvidéken sok gonddal kell megküzdeniük nap mint nap az oktatóknak, hogy megtartsák a meglévő magyar nyelvű tagozataikat. Az elmúlt év sikeres volt, állapította meg Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke. Sikerült két új óvodai csoportot beindítani Apanagyfaluban és Sófalván; Óradnán már szakképzett óvónő kezdte meg a magyar csoporttal az oktatói-nevelői munkát. I Az elemi osztályokban sehol nem szűntek meg osztályok, sőt, Magyardécsében ismét beindult a teljesen osztott négy osztály. Az V-VIII osztályokban minden településen (összesen 10 községben) megmaradt a magyar tagozati oktatás. A líceumi oktatásban a besztercei Andrei Muresanu Nemzeti Kollégium keretében két párhuzamos magyar oktatási nyelvű osztály működik maximális létszámmal. A Beszterce Művelődési Alapítvány által megpályázott ingáztatási támogatás (Apáczai Közalapítvány) csupán 25-30%-ban segítette a családok anyagi kiadásait, így az ingázók kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Egy kisbusz alternatívát jelentene a jövőre nézve. /Szabó Csaba: Sikeres tanévet zár Beszterce-Naszód megye. Van értelme a küzdelemnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2003. augusztus 11.

A marosvásárhelyi kántortanítóképző főiskola végzős diákjai augusztus végén egy hetet töltenek a Melles patak völgyén, Beszterce-Naszód megyében, Barabás László igazgató vezetésével. Meglátogatják a következő egyházközségeket: Kékes, Mezőveresegyháza, Apanagyfalu, Vice, Magyarborzás, Almásmálom. A cél, hogy a végzős diákok megismerjék a szórványban élő magyarság gyülekezeti és társadalmi életét. /(Kresz Béla): Diákok a Melles völgyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2003. augusztus 28.

Északmezőségi egyházkerületeket és falvakat látogatnak meg idei táboruk során a Marosvásárhelyi Református Kántortanító-képző Főiskola diákjai. Az intézmény minden nyáron megszervezi diákjai számára az egyházszolgálati és népismereti mozgótábort. A tíznapos tábor során különböző erdélyi néprajzi és szórványvidékekre látogatnak el, olyan helyekre, ahol az intézmény diákjai elhelyezkedhetnek a főiskola befejezése után. A tábort Barabás László, a főiskola tanárigazgatója kezdeményezte. Ő kíséri el a diákokat. Az idei táborozás során Szamosújvár, Dés, Bethlen és Beszterce városok környéki falvakat keresik fel. Templomokat, parókiákat, kultúrotthonokat látogatnak meg, gyűjtőmunkát végeznek a falvakban. Voltak Vicében, Apanagyfaluban, Várkuduban, Magyarborzáson, még Cegő, Feketelak és Mezőveresegyháza szerepel az úticélok között. Kiadványban szeretnék megjelentetni a gyűjtött anyagot. /Valkai Krisztina: Járják az országot a leendő kántortanítók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2003. szeptember 16.

A Marosvásárhelyen működő Református Kántor-Tanítóképző Intézetet dr. Barabás László néprajztudós, tanár vezeti. A diákok a nyári szünidőt arra is felhasználják, hogy jobban megismerjék szülőföldjüket. Céljaik között szerepelt, hogy feltérképezzék a meglátogatott vidékeken a nemzetiségi, felekezeti viszonyokat, az anyanyelv állapotát, az iskola és az anyanyelvi és vallásoktatás ügyét, az egyházi, gazdasági életet, a kultúrát, történelmét, műemlékeit. Az idei tapasztalatokról beszámolt Barabás László igazgató. Immár a tizedik egyházszolgálati és népismereti tábort tartották augusztusban. Az első években főleg Marosvásárhelyre és környékére mentek, majd egyre szélesítették a kört, és a dél-erdélyi szórványvidékeken jártak, idén pedig az Észak-Mezőségen voltak, a Kis- és Nagyszamos mentén, a Sajó mentén, a Szamosújvár, Dés, Bethlen, Beszterce városokkal jelezhető vidéken, továbbá a Bethlentől délre eső Mellespatak völgyében. Útjukon azt nézték, hogy milyen a magyar identitástudat, amibe beletartozik a hit megvallása anyanyelven, az iskolai oktatás, a mindennapos román-magyar együttlét. A fiatalok kérdőíves tematikus lapokkal mérték fel a helyzetet, ebből - mivel immár a tizedik nyaruknál tartanak - hatalmas anyag állhat össze. Dellőapáti faluban már csak egy-két magyar él. Azt is láthatták, hogyan változott meg a vidék etnikai képe, amelyről Wass Albert a Kard és Kasza című regényében írt. Azt is megfigyelhették: minden falu egy külön világ. Ahol kisnemesek és szabadparasztok éltek, ott jobban megőrizték identitásukat a magyarok. Etnikailag a Mellespatak völgyében vegyes a kép. Vice, az egyetlen római katolikus többségű falu ezen a vidéken, 95 százalékban magyar lakosságú, Mezőveresegyháza magyar többségű falu, a már Kolozs megyei Feketelak szintén magyar többségű falu. Körülbelül fele-fele az arány Kékesen, Magyarborzáson, Almásmálomban. Kisebbségben van, húsz százalékos Apanagyfalu, Bethlen, Várkudu, itt azonban mindenütt ki van írva magyarul is a helység neve. Szórványnak számít, már a Tóvidéken Cege, aztán Fellak és Noszoly. A magyarság apadóban van, az elmúlt évtizedekben a fiatalok városokba költöztek, Bethlenbe, Besztercére, Kolozsvárra. Nincs megfelelő munkaeszköz. Emiatt az öregek kegyetlenül megdolgoznak a betevő falatért. A szórványban a diákok az anyanyelv szavainak a kicserélődésével találkoztak. A jelzett nyelvállapotot szeretettel kell megközelíteni, és csak így, belülről lehet a nyelvromláson segíteni. Kövesdi Kiss Ferenc könyve szerint harminc iskola szűnt meg az elmúlt tíz-húsz évben a Mezőségen.. De a Mezőség északi részén vannak kedvező jelek is: ha van megfelelő létszámú gyerek, azonnal létrehozzák az óvodát. Magyar óvoda indult Apanagyfaluban, előbb egyházi alapon, utána átminősítették államira. Magyarborzáson indult egyházi óvoda, és most felvállalja az RMDSZ, az állam. Feketelakon a református parókián indította meg a tiszteletes asszony az óvodát. Kékesen is ez a helyzet. Jár iskolabusz, Kékesről, Mezőveresegyházáról az V-VIII. osztályosokat átviszi Vicébe. Vice tíz falunak általános iskola-központja. Apanagyfaluból Bethlenbe járnak. A RMDSZ besztercei szervezete és a megyei tanács kiválóan dolgozik. Utóbbinak két magyar tagja van, alelnöke dr. Szántó Árpád, a tanácsos Kocsis András, a Mellespatak Bethlenben élő képviselője pedig Borsos László, tanítóember. Kétszázvalahány települése van Beszterce-Naszód megyének, abból százvalahányban élnek magyarok (is):. A legtöbb gyülekezetben kántorra volna szükség. A református egyháznak van Szamosújváron két olyan létesítménye, ahol a szamosújvári gyerekeket fogadják délutáni, a szórványból bejövőket pedig egész heti foglalkozásra. /Bölöni Domokos: Diákok a szülőföldön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12. folyt.: szept. 16./

2003. október 27.

Immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze Vicében a néphagyományokat tisztelők és kedvelők okt. 25-én megszervezett Hagyaték Népzene- és néptánctalálkozóra. Tizenkilenc csoport jelentkezett és mindegyik megjelent. Az ökumenikus istentiszteletet előtt a csoportok felvonultak a falu központjába. Felléptek a bálványosváraljai és a cegőtelki egyházi kórusok. A találkozón elsőként az Óradnáról érkezett Havasi Gyopár Fúvószenekar lépett színpadra. Utánuk következtek: a vicei Vitszit néptáncegyüttes, az almásmálomi Almavirág, az apanagyfalui Hagyományőrzők, a magyarnemegyei Pipacs együttes mezőségi táncokkal, a Kék Ibolya csoport Bethlenből, a bálványosváraljai tánccsoport, a Tacsi Általános Iskola magyar népdalokkal, az Árvalányhaj együttes Besztercéről, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Földműves Énekkar Szépkenyerűszentmártonból, a Magyarpalatkai Hagyományőrző Tánccsoport, a várkudui Hagyományőrző Népdalkör, a dési Aranyeső, magyarborzási Gyökerek, valamint a szamosújvári Kiskaláka. András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Együttes elnöke, a Vicei Fesztivál főszervezője elmondta: szívesebben nevezik ezt az eseményt találkozónak fesztivál helyett, mert a cél az, hogy a résztvevő települések egymás hagyományait tiszteljék, és egymással baráti kapcsolatokat alakítsanak ki. /Valkai Krisztina: Nyolcéves a Vicei Néptánctalálkozó. Egyre értékesebb a Hagyaték népzene- és néptánc-repertoárja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2004. szeptember 27.

Kilencedik alkalommal szervezték meg szept. 25-én a Hagyaték – Vicei Fesztivált. A hagyományőrzők zászlókkal, énekszóval vonultak be a katolikus templom és a kultúrotthon előtti térre. Fellépett az óradnai és a nagysármási fúvószenekar, majd a népdallal, néptánccal és népi játékokkal bemutatkozó gyerek- és felnőttcsoportok Cegőtelkéről, Magyarnemegyéről, Bethlenből, Válaszútról, Apanagyfaluból, Szépkenyerű-szentmártonból, Bálványosváraljáról, Désről, Ördöngösfüzesről, Szent-mátéról, Felőrből, Várkuduból és Vicéből. Végül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elkápráztatta a nézőközönséget. /Valkai Krisztina: Népdallal, néptánccal a szemerkélő esőben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2005. szeptember 23.

A Wass Albert elleni hadjárat újabb momentumaként az iskolakezdést megelőzően lekerült a névadónak emléket állító tábla a vicei iskola faláról. A Beszterce-Naszód megyei település iskolája az utolsó volt az erdélyi tanintézetek sorában, amely a háborús bűnösként elítélt magyar író nevét viselte. A közigazgatásilag Apanagyfaluhoz tartozó, színtiszta magyar lakosságú Vice általános iskolája 2001 áprilisától viseli a Romániában még mindig háborús bűnösként számon tartott író nevét, ugyanazon év október 21-én avatták fel az iskola udvarán az író mellszobrát. Két évvel később elkezdődtek az iskola neve és a szobor elleni áskálódások. A szomszéd település ortodox papja, a Nagy-Románia Párt (PRM) tagja tett feljelentést a bethleni ügyészségen. 2003 májusában a vicei iskola akkori igazgatóját, Kulcsár Istvánt beidézték az ügyészségre, hogy számot adjon, minek alapján viseli a vicei iskola Wass Albert nevét A feljelentés azt is firtatta, hogyan került a háborús bűnökért elítélt író szobra a vicei iskola udvarára. Ezt követően törvényszéki végzéssel eltávolíttatták Wass Albert büsztjét az iskola elől. A szobrot mindmáig a helyi katolikus templomban őrzik. Az iskola nevének módosításáról azonban nem született bírósági döntés. A tanintézet igazgatója és pedagógusai éppen ezért meglepetéssel vették tudomásul, hogy az idei iskolakezdést megelőző héten a község alpolgármestere és a hivatal jegyzője új névtáblával jelent meg az iskolában. Az épület faláról levették a táblát, amelyen magyarul és románul is írta, hogy Vicei Wass Albert Általános Iskola, és helyére román nyelvű táblát tettek, amelyen ez áll: Vicei Általános Iskola. Keresztes Zoltán, az iskola igazgatója semmiféle hivatalos felszólítást nem kapott a tanintézet nevének megváltoztatására, emiatt a pecséten, illetve az internetes oldalon még mindig Wass Albert általános iskolaként szerepel az intézmény. Lőrinczi Károly plébános szégyenletesnek nevezte a gesztust, amellyel újfent egymásnak ugrasztják az egymás mellett élő etnikumokat. /Valkai Krisztina: A sajtó áldozata lett a Wass-iskola? = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

2005. szeptember 28.

Beszterce-Naszód megyében a magyarság, annak ellenére, hogy szórványban él, számos rendezvényt szervez. Ezeknek a rendezvényeknek szervezője és társszervezője a Megyei Kulturális Központ. Székely Dalma, kisebbségi kultúráért felelős szervező elmondta, hogy eleinte csak részidős munkaidőben dolgozott a központban, a tanári fizetését kiegészítve, de később a kisebbségi kulturális élet teljes munkaidős állást igényelt, és akkor elvállalta. Felelős a megyében működő kulturális központért, a különböző nemzetiségű lakosság érdekeiért, és a köztük kialakult együttműködésért kulturális téren. Több rendezvény zajlik, ilyen a Roma Mesteremberek Fesztiválja Cetate községben januárban, a cegőtelki hagyományos magyar farsangi karnevál februárban, a besztercei németek Ostermarkt húsvéti vására, a jádi De Pfingsten román–német fesztivál júniusban, a magyardécsei cseresznyemajális júliusban, augusztusban a Roma Fesztivál, a vicei Örökség népdal-, néptánc- és népviselet fesztivál októberben, a besztercei karácsonyi Örvendj ég, örvendj föld vásárral egybekötött ünnepség pedig decemberben. Emellett kiemelhető Árpástó, Kékes, Szentmáté, Szászlekence, Nemegye, Apanagyfalu és Felőr községek kulturális tevékenységei. A Beszterce-Naszód Megyei Kulturális Központnak van egy képes folyóirata is. Néphagyományokkal, népművészettel és irodalommal foglalkozó írások találhatók benne. /D. I.: Szórványban is lehet kisebbségi kulturális élet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2005. október 17.

Vicén, a Beszterce-Naszód megyei kis faluban immár tizedik alkalommal gyűjtötték össze a lelkes szervezők a mezőségi települések képviselőit. A Hagyaték Vicei Fesztiválra minden település azzal jelentkezik, amit meg tudott menteni. Ezért a népdalok jól megférnek egymás mellett a katonadalokkal és kórusművekkel, néptáncok a betanult koreográfiákkal. A szinte száz százalékban magyarlakta faluban tartott találkozó erős román jelleget kapott. Az Apanagyfaluhoz tartozó település polgármestere, Ioan Muresan ugyanis rászervezett a vicei magyar találkozóra, és nagy csinnadrattával kultúrotthon-avatót tartott a falubelieknek és vendégeiknek. A felújított épület homlokzatán román nyelvű tábla hirdeti az épület rendeltetését. A szervezők úgy gondolták, szándékos ünneprontásról van szó. Oroszhegyi Erika vicei református lelkész és Lőrinc Károly helyi római katolikus plébános a párhuzamos rendezvényt egyöntetűen provokációnak tartja. /Valkai Krisztina: Felemás ünneplés Vicében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2005. november 30.

Az erdélyi Mezőséget, a Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos határolta dombvidéket a magyarság már a X–XI. században benépesítette. A mongolok XIII. századi pusztítása, majd a törökök és a krimi tatárok betöréseinek következtében a Mezőség lakossága fokozatosan kicserélődött, s az egykor színmagyar településeket a XX. század elejére már főleg románok lakták. A magyarság szórványosodása Trianont követően tovább erősödött (Déstől keletre Besztercéig pl. ma egyetlen plébánosra hárul a megyényi terület magyar katolikusainak lelki gondozása). Pusztakamarásnál, Sütő András szülőfalujánál is eldugottabb helyen fekszik Vice. 1910-ben a faluban még 943-an vallották magukat magyarnak, 1992-ben már csupán 437 magyar és 24 román lakott Vicében. A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfaluhoz tartozó településnek ma is nagyjából ennyi lakosa van. A Possibilitas Egyesületet Lőrinczi Károly vicei plébános, a környék református lelkészeivel összefogva hozta létre, hogy kallódó, a teljes asszimiláció küszöbén álló gyermekeket vallásuktól függetlenül gondozzon, és azokból magyar kultúrájú embereket neveljen. Paphiány miatt Vicéhez tartozik a bethleni és csicsókeresztúri plébánia is. Mikor Lőrinczi Károly 1995. augusztusában Vicére került, Csicsókeresztúron a templomnak már két éve nem volt papja, a plébánia épülete romos állapotba került. Egy holland alapítvány, a magyarországi Mocsáry Lajos Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a kanadai Magyar Alap támogatásával sikerült 1999-ben felújítani a parókiát, és a következő évben megkezdte munkáját az épületben Szent Anna Ház, gyermekeket fogadtak be. A Vicei Szent István Ház létrejöttéhez Gergely István csobotfalvi plébános, a már nemzetközi hírű Csibész Alapítvány megálmodója is hozzájárult. Amikor a Magyarok Világszövetsége meghirdette a 13 aradi vértanú emlékére, a Kárpát-medencei nagycsaládosoknak felépítendő 13+1 ház programját, Gergely István az egyik helyszínnek szülőfaluját, Vicét javasolta. 2002-ben lett kész a ház. A vicei Szent István Ház legnagyobb támogatója egy hollandiai alapítvány. Erdélyt járó budapesti fiatalok kezdeményezték Magyarországon a Via Possibilitas Közhasznú Alapítvány létrehozását, amelyet már bejegyeztek. Vicén és Csicsókeresztúron jelenleg 18 gyermeket gondoznak. A jelenleg nevelt 18, és a jövőben odakerülő további kicsik jövője igen nagymértékben függ attól, hogy az erdélyi egyesületet. /Keszthelyi Gyula: Sziget a „Holt-tengerben” – családi otthonok a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2009. június 22.

Erdélyi és anyaországi hagyományőrző huszárokból alakult meg az a csapat, amely az 1874-ben létrejött Marosvásárhelyi Magyar Királyi 9-es Honvéd Huszárezred emlékére verbuválódott össze. Június 20-án ez a csapat végigvonult Marosvásárhely történelmi részein, majd a középkori vár udvarán a történelmi egyházak képviselőinek a részvételével zászlóavató ünnepséget tartottak. Ezt követően négy huszárt avattak fel, akik ismét létrehozták a huszárezred emlékét idéző alakulatot. Marosvásárhelyről az emléktúra résztvevői Udvarfalva, Mezőpanit érintésével Marossárpatakra lovagoltak, majd onnan Szászrégen, Mezőkirályfalva, Szentmáté, Apanagyfalu és Bethlen irányába haladtak tovább. Az emléktúra a magyardécsei cseresznyefesztiválon ér véget. /Huszáravatás és emléktúra Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ Az a nemzet, amely nem ápolja a hagyományokat, elgyökértelenedik. Ezért vállalták a fiatalok, hogy újraalakítják a marosvásárhelyi magyar királyi 9. honvéd huszárezredet. Június 20-án vonultak a várba a huszáralakulatok és hagyományőrző lovascsoportok, amelyeket dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány köszöntött, majd a Sófalvi Szabolcs és Székely Szilárd vezette marosszentgyörgyi Jubilate Deo és a Kolping Család egyesített kórusa a Föl, föl vitézek a csatára című kórusművet adták elő. Eljött az ünnepségre a Győrffy Árpád őrnagy által vezetett Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred, a Lázár Béla kapitány vezette Szovátai 15. Mátyás Huszárezred hagyományőrző lovascsapata, itt volt Miholcsa József őrnagy vezényletével a 15. Mátyás Huszárezred Marossárpatakról, vendégekként a Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány irányította Debreceni 2. Honvéd Huszárezred és eljött Bartha Mihály polgármesterrel az élen a mezőpaniti hagyományőrző lovascsapat is. Ezután a huszárok elindultak az emléktúrára. /Vajda György: Zászlót bontottak a huszárok. Újraalakult a marosvásárhelyi Magyar Királyi 9. Honvédezred. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

2009. szeptember 9.

Jó hangulatú falutalálkozóra gyűlt össze a magyarság Apanagyfaluban: a Beszterce-Naszód megyei település második alkalommal rendezte meg az elszármazottakat is hazahívó ünnepét. Az ünnepi istentiszteletre szűkösnek bizonyult az aprócska, szép református műemléktemplom. A 137 lelket számláló református gyülekezet a lassú apadás folyamatát éli. Beszédes adat, hogy az elmúlt egy évben egyetlen keresztelőt és egyetlen esküvőt sem tartottak. A gyülekezet visszakapta a régi református iskola épületét, ahová egyfajta közösségi házat terveznek. /S. B. Á. : Apanagyfalu. Falutalálkozó a megmaradás jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2009. december 28.

Számtalanszor elhangzik, hogy imitt-amott iskolákat zárnak be, mert csökkent a gyereklétszám. Az ilyen jellegű intézkedések a szórványvidék tragédiái. Tanárok maradnak állás nélkül, kisiskolások kényszerülnek ingázásra vagy átmennek román tagozatra. Végül a falu magyar lakossága lassan eltűnik. Van példa arra is, hogy egy szórványtelepülés pedagógusai tesznek azért, hogy a közösségük életben maradjon, iskolájuk megmaradjon. Létrehoztak egy egyesületet, azon belül egy kollégiumot, melybe olyan gyerekeket toboroztak a megyéből és más megyékből, akik nem tanulhatnak magyarul saját településükön. Az egyesület költségeit 90 százalékban pályázatokból fedezik. Sok gyerek számára második otthon a vicei Bástya Egyesület által létrehozott és működtetett kollégium, vallja Kerekes Zoltán, a Bástya Egyesület jelenlegi elnöke. Beszterce-Naszód megye magyarságának nagyobb része a déli vidéken él. Itt található Vice is, mely jelenleg közigazgatásilag Apanagyfaluhoz tartozik. A környék magyar gyerekei ide járnak naponta iskolába. 2006-ban néhány lelkesebb ember kigondolt egy egyesületet. Javasolták a kapcsolatfelvételt Böjte atyával, de amellett döntöttek, hogy más utat fognak járni, így jutottak el a moldvai csángókhoz. A vicei Bástya Egyesületet 2007 áprilisában jegyezték be. Elsődleges célja az volt, hogy olyan háttérintézményt alakítson ki, amelynek segítségével az iskolát megmenthették az osztályok összevonásának veszélyétől. „Magyarberétén, Szentmargitán, Apanagyfaluban, Magyarborzáson, Mezőveresegyházán, Almás–málomban, Várkuduban és Vicén is gyűjtést szerveztek az érdekünkben” – mesélte Kerekes Zoltán. Két év után látszanak már az eredmények. Noha többségében csángó gyerekek laknak a Bástya Csángó- és Szórványmagyar Kollégiumban, a környék távolabbi falvaiból is lassan kezdnek beköltözni a magyar gyermekek. A jelenlegi harminc gyermek közül hatan Beszterce megyeiek, a többi moldvai csángó. /Bencze Anna: A vicei bástya. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998