udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. április 25.

Ápr. 20-án tartották meg az RMGE Arad megyei szervezetének tisztújító közgyűlését Gájon, a Caritas székházában, jelen volt Kiss Károly országos alelnök is. Dr. Almási Béla elnök leköszönő beszédében elmondta: személy szerint nem elégedett saját tevékenységével. Kocsik József ügyvezető alelnök számolt be a szervezet eddigi munkájáról. Továbbképző tanfolyamokon vettek részt, pályázatokat nyertek, a megyében több helyen Ezüstkalászos tanfolyamokat szerveztek, Kisiratoson országos küldöttgyűlést tartottak. Kiss Károly országos alelnök a kukorica-programról beszélt, amelyet pályázat útján 50 százalékban a magyar kormány finanszírozott. A jelenlévők egyhangúlag Kocsik Józsefet választották új elnöknek. A szervezet további sikere nagymértékben függ a májusban Aradon rendezendő országos agrárfórumtól és az információs központ felavatásától. /Májusban országos agrárfórum. Új vezetősége van az RMGE aradi szervezetének. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2001. június 30.

Az arad-gáji református gyülekezet 1951-ben vált le a belvárosiról, és első lelkésze Csiha Kálmán volt. Az imaház szűknek bizonyult, felvetődött a templomépítés szükségessége, amellyel elsőként Bodor László lelkész próbálkozott, aki 1972-ben kérvényezte a 40-60 férőhelyes galgói templom Gájba telepítését. A Szilágy megyei településen ugyanis egy főre csökkent az ottani gyülekezet, így templomukat lebontásra kárhoztatta az akkori hatalom. A gájiak önkéntes munkával le is bontották azt, majd Aradra szállították az így nyert építőanyagokat, ám az engedélyt az építkezésre már nem kapták meg. Czégé Imre, a jelenlegi tiszteletes 1992-ben került Gájba, azonnal nekilátott a templomépítésnek. Az alapkövet ünnepélyes keretek között 1992. július 12-én helyezték el Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint Mózes Árpád evangélikus püspök jelenlétében. Az építkezési engedély jóváhagyása ezúttal is akadályokba ütközött. Az évekig tartó huzavona miatt a pénz időközben értékét veszítette. Mára végre áll a 400 férőhelyes, modern vonalú, karzattal, mellékhelyiségekkel, irodákkal ellátott templom. Még nem készült el teljesen a templom, a tiszteletes újabb pénz- és erőforrások után kutat. /Péterszabó Ilona: Félévszázados álom a gájiak temploma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2002. július 31.

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének anyanyelvű oktatási munkaterve szerint a helyi RMDSZ-tisztségviselők közösen az iskolák és tagozatok képviselőivel, az egyházak és a civil szervezetek segítségével készítsenek el 4 éves időszakra kiterjedő felmérést a várható iskoláskorú gyermeklétszámról és a pedagógusállományról, illetve a beálló változásokról. Ehhez minden iskolának kérdőívet juttatnak el, amelyet legkésőbb október 1-jéig kitöltve visszavárnak. Szükséges, hogy minden településen, iskolában alakítsák meg a Pedagógus Szövetség mellett működő szülői munkaközösségeket. Szükség van arra, hogy a meglévő tankerületeken belül működjön egy-egy óvoda, amelynek végzősei az illető tankerület iskolájának tanulói lesznek. Így a 20-as óvoda a Csiky Gergely Iskolacsoport számára biztosítja a szükséges tanulólétszámot, a 16-os az Aurel Vlaicu (21-es) Iskola számára, a 18-as, a 12-es (mikelakai) iskola számára, a 11-es a Mosóczy-telepi 13-as iskola számára, míg a 7-es gáji óvoda a 10-es iskola számára. Problematikus a Mosóczy-telepi iskola magyar tagozatának fenntartása, hiszen az összevont I-IV. osztályba mindössze 14 tanuló iratkozott be, a felső tagozaton pedig csak a VI. és VII. osztály működik, minimális taglétszámmal. Az a cél, hogy a megyében az összes magyar nyelven tanuló általános iskolás diák tanulmányait a Csiky Gergely Iskolacsoportban folytassa. A megyében jelenleg 10 iskolában működik I-VIII. osztály és 13-ban I-IV. osztály. A szórványoktatás helyzete: aA 2001-2002-es tanévben 5 helységben 85 tanuló vett részt intézményes fakultatív magyar oktatásban, és 3 helységben (Lippa, Borossebes, Csermő) vasárnapi iskola szintjén. Oktatási munkaterv. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./ Nagy Gizella oktatási alelnök /a munkatervet kidolgozó csoport egyik tagja/ közölte, megvitatták a tervet. Az egyik ellenvetés szerint túl rövid a négyéves időszakra szóló tervezés. Az oktatási munkatervhez ötletekkel, elképzelésekkel bárki hozzájárulhat. /Balta János: Beszélgessünk a munkatervről! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

2002. november 11.

Évtizede hirdette meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület templomépítő programját. Hogyan áll ma ez a program? - hangzott a kérdés. Tőkés László püspök leszögezte, hogy nagyon szegények. Isten csodája, hogy végül is sikerültek olyan megvalósítások, mint a szatmári új templom, a zilahi templom, az angyalkúti, a gáji, a temesvári, még épülőben levő templom, a szatmári Rákóczi Kollégium. Idén felavatták az Arany János Kollégium új épületszárnyát Nagyváradon, most pedig Borosjenőn sikerült templomot szentelni. Ezeknek a kis közösségeknek az élni akarása és a hite olyan energiákat, rejtett erőket mozgósít, ami megszégyeníti a nagy ellustult, eltespedt közösségeket. Nemzetpolitikai problémákat csak intézményteremtéssel tudnak megoldani, hangsúlyozta a püspök. /Jámbor Gyula: Intézményteremtéssel a nemzetpolitikai problémák megoldásáért. Beszélgetés Tőkés László királyhágómelléki püspökkel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

2002. április 10.

Egy szólásmondás szerint csak az a nép épít templomot magának, csak az ültet diófát, amely biztatónak látja saját jövőjét, végleges lakhelyének tekinti az általa elfoglalt területet. Népünk ezerszáz éves történelme során a Kárpát-medencében csak néhány rövid időszakot tartunk számon, amikor a háborúkban megfogyatkozott, az elhúzódó harcoktól meggyötört lakosság elhagyta lakóhelyét, feladta templomait. Azután visszatért, s kijavította vagy újjáépítette szentélyeit. Kivételt csak a kommunista diktatúra képezett, amikor a templomépítést következetesen megakadályozták a pártszervek. Különösen a nemzetiségieknek tiltották az Isten házának felépítését. Most ismét a templomépítések időszakát éljük. Ujj János a teljesség igénye nélkül felsorolta, hogy református templomot szenteltek a Mosóczy-telepen és Angyalkúton, katolikus ifjúsági házat Kisjenőn, Caritas otthont Gájban, Máltai házat mozgássérültek számára Kisiratoson, római katolikus kápolnát Tornyán, a Mária-kút mellett. És szobrot emeltek Pécskán az egyik legnagyobb kultúrpolitikusnak, Klebelsberg Kunónak, illetve Zerinden a Körösköz legnagyobb költőjének, Olosz Lajosnak. Az elmúlt évtizedben emléktáblát lepleztek le Arad megyében Kerekes Ferenc, Tóth Árpád, Lóczy Lajos, Znorovszky Attila, Ormos Zsigmond, Kálmány Lajos, Klebelsberg Kunó, Godó Mihály atya tiszteletére. Épül a gáji és borosjenői református templom. /Ujj János: A templomépítés időszaka. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

2004. június 2.

Gyermeknap alkalmából idén második alkalommal rendezett műsoros délutánt a Gyöngyház Egyesület a hátrányos helyzetű gyerekeknek Aradon, a Jelen Ház nagytermében. A két vidéki – Nagyiratos, Zimándújfalu – és négy aradi iskolából 120 gyerek gyűlt össze, a gáji iskola diákjai zenés, táncos összeállítással kedveskedtek a vendég gyerekeknek. Mindegyik gyerek kapott ajándékcsomagot. /(ni): Színes programok, mosolygós arcok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

2004. június 7.

Jún. 6-án, vasárnap az épülő arad-gáji református templomban Tőkés László püspök tartott hálaadó istentiszteletet. A püspök a magyarság apadására figyelmeztetett. A püspök elmondta, miért nem vett részt a Szabadság-szobor avatásán: “az RMDSZ beleesett a megalkuvás zsákutcájába, ha 80 évet vártunk, még várhattunk volna egy keveset. Nem lehet Krisztusnak és Pilátusnak egyazon téren szobrot állítani”. A püspök álláspontja: ha már áll a szobor, arra kérni a román hatalmat, ne állítsák fel a román emlékművet. /(nagyálmos): “Áldás volt munkánkon”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

2004. szeptember 8.

Sándor Tivadar arad-gáji katolikus plébános, az Aradi Caritas igazgatója néhány napja tért vissza Svájcból. Nyolcnapos ott-tartózkodása alatt hat szentmisén prédikált, hogy támogatást szerezzen az aradi pszichiátria, valamint a szülészet épületeinek javítására. A plébános beszélt a betegek kiszolgáltatottságáról, az anyagiak szűkösségéről. Ugyanakkor pontosan elszámolt a legutóbbi adományok felhasználási módjáról. Sokezer svájci frankot kapott. A pénzből a pszichiátria és a szülészet épületét hozzák rendbe, továbbá a Máltai Segélyszolgálat számára épülő gáji központra és a Caritas-házban készülő árvaházra fordítják. Dr. Brad Mihaela Maria igazgató-főorvos nem győzött hálálkodni. “A plébános úr és építőcsapatának munkájáról csak jót mondhatok egy kórház közössége nevében, amely sok támogatást és megértést igényel” – mondta. Előzőleg az újságírónak egy órát kellett kilincselnie a helyszíni riport elkészítéséhez szükséges írásos engedélyért. /Balta János: A legnagyszerűbb érzés jót tenni. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

2005. április 21.

Az elmúlt napokban leesett csapadék és a talajvíz emelkedése következtében Aradon közel százhúsz lakást és gazdaságot öntött el a víz Gáj, Buzsák, Újarad, Séga, Mikelaka és Mosóczy-telep utcáiban. Több lakos (főként a Mosóczy-telepről) arról számolt be, hogy három-négy napja várják az illetékeseket és még mindig nem sikerült mindenütt kiszivattyúzni a vizet. A Hármassziget hídja elmerült. Több mint tíz község és falu polgármestere komoly veszteségekről számolt be. A vízzel elárasztott házak lakói félnek, a legnagyobb veszélyben a vályogházak lakói vannak. /Sólya Emília: Az árvízveszély folytatódik. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2005. október 13.

1992. július 12-én rakták le az arad-gáji református templom alapkövét, az építkezés 1994. áprilisában kezdődött, mondta el Czégé Imre lelkipásztor, az építkezés fő szervezője. A nagyteremben tavaly húsvét óta tartják az istentiszteleteket. A templomban 400 ülőhely található. Az építkezés első éveiben az állam összesen 30 millió lejjel, idén 150 millió lejjel járult hozzá, kezdettől támogatónak számított a svájci HEX Segélyszervezet, de Németországból, illetve Hollandiából is kaptak kisebb összegeket. Az erőforrások azonban 13 év alatt szinte végképp kimerültek, hiányoznak még a világítótestek. /Balta János: Felavatás előtt az arad-gáji református templom. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

2005. október 31.

Október 29-én az áldozatos, sokszor már reménytelennek tűnő munka eredményeként Gájon felavatták a református templomot. Jelen volt többek között Tőkés László püspök, Mózes Árpád evangélikus és Timotei Seviciu ortodox püspök, továbbá az alapítványok képviselői. Az istentisztelet után Czégé Imre lelkész emléklapokat adott át mindazoknak, akik hozzájárultak a terv megvalósításához. A templom főépítésze és tervezője, Mádi Sándor már nem érhette meg az avatás napját. /(ij): Templomavató Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

2005. november 17.

Aradon a városi tanács megszavazta a színház előtt visszaállítandó Szentháromság-szoborral kapcsolatos rendezési tervet. Bognár Levente alpolgármester, Sándor Tivadar plébános és névrokona, Sándor István műépítész felleltározták a szentpáli katolikus templom udvarán található alapköveket, majd a szakemberek nekifoghatnak az elemzésnek. Amennyiben annak idején Sándor Tivadar nem lép fel határozottan és nem menti meg az alapzat köveit, ma nehezebb lenne a szobor visszahelyezése. 1962-ben lebontották a szobrot, az alapzatot Gájba vitték, mert a hatóságok megígérték, hogy a gáji templom előtt vissza lehet majd állítani a Szentháromság-szobrot, mesélte Sándor Tivadar. Azonban becsapták őket, eszük ágába sem jutott megengedni a felállítását. 1975 nyarán a templom mögött homokbányába akarták dobni a köveket, ő azonban közbelépett, és Szentpálra menekítette az alapzat köveit. Az egyik darab jelenleg az oltárkő szerepét tölti be, s a következő felirat olvasható rajta: Városunkban dühöngött pestis megszűnésekor 1732. évben tett fogadalom következtében 1746. évben épített, 1882-ben lebontott szobor helyébe emeltetett 1901. évben. Ez a kő a helyén marad, az elképzelések szerint újrafaragják majd, s a felirat is rákerül. /Irházi János: Behozzák Szentpálról a Szentháromság-szobor alapköveit. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./

2005. december 9.

Idén is folytatódott a temesvári egyházmegye római katolikus templomainak és egyházi épületeinek felújítása. 2002 óta évente átlagosan tíz-tizenkét templom és egyházi épület tatarozására kerül sor. Idén Temes megyében Perjámos, Buziásfürdő, Temesillésd, Detta, Gátalja, Gyertyámos, Gizellafalva, Alsósztamora és Ótelek egyházközségében folyt a munka, Arad megyében a cseraljai és a lippai templom, valamint a pankotai plébánia épülete szorult felújításra, kibővítésre, míg a hegyvidéki főesperességben a krassóvári, a mehádiai és a resicabányai Havas Boldogasszony templom tatarozását kezdték el. Temesváron az Auróra utcai Marienheim ifjúsági ház, a mehalai (ferencvárosi) plébániaépület és a piarista rendház javítását végzik, továbbá a székesegyház épületén és környékén akad még tennivaló. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy a temesvári egyházmegye templomainak és egyházi épületeinek megőrzése a püspökség egyik célkitűzése, a felújításhoz szükséges pénz előteremtése viszont sokszor nehézségekbe ütközik. Az egyházmegyében 72 plébániai hivatal működik, a templommal, imaházzal vagy kápolnával rendelkező egyházközségek száma eléri a 350-et. Az anyagi forrás: a helyi alap, az egyházmegyei központi alap és az egyéb forrás. A helyi forrásokból befolyt pénzösszegre akkor számíthatnak, ha az illető egyházközség jelentős katolikus közösséggel rendelkezik. Ellenkező esetben a felújítást a központi alapból kell támogatni. Az egyéb forrást a hajdan erős német közösségek külföldre települt híveinek támogatása jelenti, továbbá egyes külföldi segélyszervezetek segítsége. Az anyaországi Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága részéről rendszeresen juttatott anyagi segítségnyújtással az elmúlt esztendőkben a tornyai, a temesfüvesi és az óteleki templomot javították, idén a pécskai templom tetőszerkezetét sikerül felújítani. A román állam részéről helyi szintű támogatás, amikor az illető település önkormányzata, polgármesteri hivatala utal ki bizonyos összeget. A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a különböző hosszú távú terveket támogatja. Azonban a kiutalt támogatás sohasem érkezik egy összegben. Alkalmanként két, három vagy öt százalékát folyósítják, tehát gyakorlatilag lehetetlen komolyabb munkálatba belefogni. Borossebes környékén a katolikusok legfőbb gondja a hívek számának rohamos csökkenése. A Temesvári Református Egyházmegyéből egyetlen templom sem szerepel az állami támogatásra jóváhagyottak listáján – közölte Fazakas Csaba lugosi esperes. A magyarországi közalapítványok csepegtetik a 100-200 ezer forintos támogatásokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ennél szerencsésebb volt, mert komoly összeget kapott a közelmúltban az állami támogatásból. A támogatás négy aradi település református templomait érinti: Angyalkút 120, Lippa 40, Kispereg 200, Arad-Gáj pedig 150 millió régi lejt kap a legsürgősebb munkálatokra. Hunyad megyében Lozsád, Őraljaboldogfalva, Szászváros a református egyház sürgősségi sorrendje a felújításoknál, ismertette a helyzetet Gáll Sándor esperes. Lozsádon a körülbelül 100 fős helyi gyülekezet nem tudja állni a 800 millió lejre becsült összeget. Őraljaboldogfalván már csak 15 református él. A tizenharmadik századból származó őraljaboldogfalvi református templom Erdély egyik legjelentősebb történelmi műemléke, melynek felújításánál remélhetőleg a romániai, magyarországi és talán egyéb kulturális alapok támogatására is lehet majd számítani. Szászvároson inkább külső javításokat kellene végezni. Hasonló gondokkal szembesül a római katolikus egyház: a néhány fős szórvány településeken a templomok helyzete távolról sem fényes. Marosillyén, vagy a közelben lévő Dobrán alig élnek katolikus magyarok. Válságos állapotban van a nagyági templom. Az egykor 3000 lelket is meghaladó Nagyág, a többnemzetiségű bányászváros manapság falunak számít, s csupán 200 lakosa maradt, töredékrészben magyarok. A szomszédos Csertésen is Hondolon sem különb a helyzet. Kisbányán (Boicán) a katolikus templom felújítására eddig semmilyen támogatást sem kaptak, mondta András József brádi plébános. Szapáryfalván 232 lelkes a református gyülekezet, sürgősen a renoválni kellene a templomot. A legsürgősebben a tetőt és az esővízcsatornát kellene kicserélni, akkor kiszáradnának a falak, s csak azután kezdhetnének neki a tatarozásnak. Szapáry György, a 19. századi telepesfalu alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kétszázezer forintos magánadománnyal támogatja a templom felújítását. Templomépítés is folyik. Temesváron az Új Ezredév templom Makovecz Imre tervei alapján épül. Gazda István parókus lelkész szerint, ha elkészül, ez lesz Temesvár első református temploma, ugyanis a Belvárosi Református Egyházközségé tulajdonképpen nem templom, egy bérpalotában működik. A Temesvár-Újkissodai Egyházközség is építkezésbe fogott 2003 novemberében, a támogatás csurran-cseppen. Az aradi reformátusok október 29-én, Tőkés László püspök jelenlétében avathatták fel a gáji templomot, amelynek felépítése elképzelhetetlen lett volna a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a hívek, a külföldi támogatók áldozatos tevékenysége nélkül. A Temes megyei unitáriusoknak nem volt templomuk, lévén hogy ők a szórványok szórványát jelentik – ahogy Szász Enikő társgondnok fogalmazott. Az unitáriusokat az evangélikus-lutheránus egyház fogadta be, hosszú ideje ott tart istentiszteleteket Pap Gy. László nagyváradi lelkész. A Temes megyei ugyanis a váradi leányegyházközsége. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt, Sipos Enikő: Épülő és omladozó templomok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2006. február 6.

Az aradi Máltai Segélyszolgálat február 4-én tartott közgyűlésén sok adat hangzott el 2005. évi tevékenységükről. A külföldről kapott szállítmányokban 62 649 kilogrammnyi segély érkezett, tavaly 560 személy részesült orvosi ellátásban, kapott gyógyszert stb. A számok azonban kevéssé érzékeltetik a segélyszolgálat önkénteseinek önfeláldozó munkáját, másrészt azt az örömet, amelyet az elesettek, rászorulók éreznek munkájuk nyomán. Sándor Tivadar gáji plébános elmondta: a gáji plébánia mellett befejezendő épületrészt a máltaiak rendelkezésére bocsátja. /-r –a: Máltaiak egy éve. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2006. május 8.

Május 7-én a zsúfolásig megtelt arad-gáji katolikus templomban Király Árpád marosi főesperessel és Horváth János minorita tartományfőnökkel az élen hat pap és egyházi méltóság közreműködésével tartották meg a Gizella-napi, ünnepélyes templombúcsús szentmisét. Horváth János atya szentbeszédében a templom védőszentje, Boldog Gizella, Szent István király feleségének az életét, a magyarságnak a Kárpát-medencében történt megmaradásában játszott kiemelkedő szerepét méltatta. Az arad-gáji templombúcsút az egész város a magáénak érezte; minden katolikus egyházközség képviseltette magát, továbbá Király András elnök, illetve Bognár Levente és Cziszter Kálmán alelnökök személyében az RMDSZ megyei szervezete is adózott Boldog Gizella emlékének. /(balta): Boldog Gizella  üzenete Arad-Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2007. március 13.

Az elmúlt héten az Aradi Alma Mater Alapítvány vezetősége több olyan településre látogatott el, ahol magyar nyelvű fakultatív oktatás folyik. Dr. Pálfi Sándor elnök, Hadnagy Éva alelnök, valamint Ujj Ágnes, a fakultatív oktatás koordinálója Simándon, Pankotán, Dezsőházán, Németszentpéteren keresték fel a magyar nyelvű fakultatív csoportokat, amelyeknek minden diákja tanszercsomagot kapott. A nagyobb diákok a Magyar mondák című, díszkiadásban megjelent gyűjteményt kapták. Németszentpéteren Pascu Ioan igazgató teljes támogatásáról biztosította a magyar oktatási csoportot, sajnálkozásának adott hangot, amiért néhány évvel ezelőtt itt megszűnt a magyar elemi. Viszhányó Aranka arad-gáji tanítónő saját gépkocsijával utazik Németszentpéterre minden szombaton, az anyanyelvű oktatás kedvéért. A nem hivatalosan működő csoportok oktatói az Alma Mater Alapítvány közvetítésével utazástérítésben, a gyermekek egy uzsonnában, üdítőben megtestesülő támogatást kapnak. /(balta): Édes anyanyelvünkért. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2007. június 7.

Nem rendeződnek a félreértések az aradi minorita rendház és plébánia kapcsán. A katolikus egyház belső gondjainak orvoslására hierarchikus útvonal van: plébános, esperes, püspökség, a szerzetesek esetében házfőnök, tartományfőnök és rendfőnök. A hívek itt egyéni gondjaikat vethetik fel, a közös gondok megbeszélésére működik az egyháztanács, amely a plébánia híveit képviseli. A május 10-i számban írt cikkből kiderül, hogy “máris költözniük kell”, de tavaly április 1-jéig hosszabbították meg a máltaiak bérleti szerződését. Akkor mit jelent a máris szó? A Gájban épült (ugyancsak egyházi) Máltai Ház, kb. 10 helyiséggel egy éve készen és üresen várja a beköltözőket. A minorita rendház nagyon sokat segítette a Csikyt. Az önállóvá váláskor anyagilag is, előtte két-három állandó tanteremmel (felújítva, víz, villany, fűtés). A hála az volt, hogy év elején az igazgató azt kérdezte: melyik osztály megy Bangladesbe? Még szimbolikusan sem takarítottak a diákok után. A temesvári római katolikus püspökséggel a Városháza (személyesen Bognár Levente alpolgármester) és az iskola vezetősége egyezkedett, 50 évre, mindhárom fél és az aradi magyar diákság javára. /Matekovits Mihály: Álljunk meg... = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./ Előzmény: (irházi): Mennie kell a Máltai Segélyszolgálatnak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10.

2007. október 27.

Október 26-án Aradon ünnepség keretében hivatalosan is felvette az arad-gáji 10-es számú Általános Iskola a “Neuman Fivérek” nevet. Puskel Péter helytörténész tartott rövid előadást a Neuman-dinasztiáról, majd az iskola tanulóinak kétnyelvű műsora után leleplezték az új névtáblát. /(Kiss): Neuman Fivérek Általános Iskola. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

2007. november 8.

Életének 79. évében elhunyt Csiha Kálmán /Érsemlyén, 1929. szept. 17. – Marosvásárhely, 2007. nov. 7./, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke. 1949-től, miután szüleit kényszerlakhelyre vitték, maga kereste kenyerét, amellett végezte tanulmányait. Lelkészi képesítést 1954-ben nyert Kolozsváron. Megszervezte az Arad-Gáj-i egyházközséget, amelynek első lelkipásztora lett. 1957 decemberében koncepciós perben 10 évi börtönre ítélték, ahonnan hat és fél év után, 1964-ben szabadult az általános amnesztiával. Megjárta Kolozsvár, Marosvásárhely, Szamosújvár, Jilava börtöneit, Periprava, Luciu-Giurgeni, Salcea munkalágereit, melynek következtében kislányát 6 éves korában látta először, szabadulása után. Fogva tartása után szolgált Gogánváralján és Marosvásárhelyen, ez utóbbi városban 20 évet töltött. 1975-ben teológiai doktorátust szerzett, emellett öt önálló gyülekezetet szervezett. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspökévé választották 1990. május 4-én, 2000. januárjában nyugalomba vonult. Több könyvet írt, legismertebbek önéletrajzi kötetei: Fény a rácsokon /1992/, Börtöntől a püspökségig /2005/, Harangszó az elsüllyedt világból /2006/. /Elhunyt Csiha Kálmán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2008. január 23.

Január 22-én a magyar kultúra napja alkalmából az arad-belvárosi evangélikus-lutheránus gyülekezet imatermében tartotta ünnepi közgyűlését az aradi Kölcsey Egyesület. Pávai Gyula elnök méltatta a magyar kultúra napját. A Kölcsey-díj idei kitüntetettjei: dr. Hubert Ildikó és Sándor Tivadar arad-gáji plébános. Dr. Hubert Ildikó budapesti egyetemi tanár az aradi magyar kultúráért kifejtett több mint egy évtizedes odaadó munkájáért nyerte el a díjat, Sándor Tivadar katolikus plébános a Szabadság-, illetve a Szentháromság-szobor elemeinek megőrzéséért, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásának a felújításáért, az anyanyelvű oktatás támogatásáért kapta a díjat. A Kölcsey Egyesület ügyvezető elnöke, Lehoczky Attila az újraindított Havi Szemle első számát mutatta be. /(balta): Átadták a Kölcsey-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2009. április 28.

Május 10-én, vasárnap tervezik az arad-gáji katolikus templom előterében leleplezni Szent Gizella 80 centi magas, bronzból készült mellszobrát, Kocsis Rudolf szobrászművész munkáját. Előzőleg, május 9-én Veszprémben tartják a Gizella-napi ünnepélyes szentmisét, ahova a Szent Koronát is elviszik, hogy szimbolikusan újra együtt ünnepeljen Szent István és Gizella. /Balta János: /Szent Gizella mellszobra Arad-Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

2009. október 25.

Harmadik alkalommal rendezték meg az iskolanapokat a hétvégén a gáji Neuman Fivérek Általános Iskolában, megtartották az Őrizzük meg folklórkincsünket! elnevezésű fesztivált, amelynek keretében több nemzetiség néptáncait mutatták be a megye különböző iskoláiból érkezett diákok. Szerepeltek a pécskaiak és a gáji magyar tagozat is. A társszervező Pro Gáj Egyesület elnöke, Viszhányó Aranka tanítónő hozzátette, hogy a felsorolt iskolákkal korábban már megtörtént a partnerkapcsolat kialakítása. A Neuman Fivérek Általános Iskola magyartagozat-vezetője, Nagy Gizella magyartanár elmondta, hogy a magyar tanulók gyűjtéséből egy kiadványt is megjelentett Hagyományok, népszokások Arad megyében címmel. /Pataky Lehel Zsolt: Iskolanapok Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 26./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998