udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. március 6.

Márc. 4-én beiktatták Király Árpád arad-ségai római katolikus plébánost az aradi esperes tisztségébe, amely Heinrich József esperes, pécskai plébános távozásával üresedett meg. A beiktatási szentmisét Ross Márton megyéspüspök celebrálta Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes és a kerületi papság közreműködésével. A megyéspüspök röviden vázolta a nyolc esperességből, három főesperességből álló temesvári római katolikus egyházmegye felépítését, beszélt "a püspök szemének" tekintett esperes feladatairól. /Piros cingulum Király Árpádnak. Beiktatták az aradi római katolikus esperest. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2005. április 21.

Az elmúlt napokban leesett csapadék és a talajvíz emelkedése következtében Aradon közel százhúsz lakást és gazdaságot öntött el a víz Gáj, Buzsák, Újarad, Séga, Mikelaka és Mosóczy-telep utcáiban. Több lakos (főként a Mosóczy-telepről) arról számolt be, hogy három-négy napja várják az illetékeseket és még mindig nem sikerült mindenütt kiszivattyúzni a vizet. A Hármassziget hídja elmerült. Több mint tíz község és falu polgármestere komoly veszteségekről számolt be. A vízzel elárasztott házak lakói félnek, a legnagyobb veszélyben a vályogházak lakói vannak. /Sólya Emília: Az árvízveszély folytatódik. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2007. november 8.

Szederhát katolikus templomában kéthetente mond szentmisét Máthé Lóránd arad-ségai káplán, melyre néhány hívő megy el. Az 1938-ban épült, Szűz Mária nevére felszentelt templomot két éve Király Árpád marosi főesperes jóvoltából felújították. A néhány idős hívő maréknyi maradékát képezi a valamikor szebb napokat megért faluközösség és a környező tanyavilág magyarságának. A tanyavilágot elnyelte a kollektivizálás, a faluközösséget elcsábította az iparosítás. Az évszázaddal ezelőtt közel 100 diákot oktató anyanyelvű elemi iskola épületében immár régóta kihalt a magyar szó, a kultúrházban csak emlék a 30-40 évvel ezelőtti művelődési élet, a templomban csak temetéskor harangoznak, a közelmúltban elhunyt az utolsó kántor-mindenes, Lázár László, aki több mint fél évszázadig szolgálta a közösségét. A szederháti magyarság sorsában, mint cseppben a tenger tükröződik az erdélyi magyarság leépülésének forgatókönyve, ezért megérdemelne egy, a szemtanúk, a visszaemlékezéseit is magába foglaló falumonográfiát. /(balta): Szederhát, az elmúlás mementója. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2008. október 27.

Október 24-én az arad-ségai katolikus egyházközségnek régi vágya teljesült: először hallgathatott a templomban orgonakoncertet. Roos Márton megyés püspökkel és Böcskei László általános helynökkel az élen a több mint 20 pap jelent meg, továbbá a városi elöljárók. Minden hazai és külföldi támogatónak megköszönték a segítséget. /Balta János: Orgonát szenteltek Arad-Ségában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998