udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. június 17.

Jún. 15-én a hegyekből lezúduló víz elöntötte Várfalvát, Aranyosrákost, Bágyont és Kövendet. 500-600 hektárnyi termőföldet árasztott el a víz, és a négy helységben összesen körülbelül 100 lakóházat. Este valamennyire visszahúzódott a víz, de Rákoson így is ki kellett lakoltatni egy családot. Bágyonban helyenként a víz magassága meghaladta az 1,5 métert. - Az árvíz hatására Tordán beszüntették a vízszolgáltatást, ugyanis nem tudtak megfelelő minőségű és tisztaságú ivóvizet biztosítani. - Kolozs megyében a felhőszakadás miatt több településen árvíz keletkezett: 70 házat, körülbelül 650 hektár termőföldet lepett el a víz. Számtalan helyen a jégeső tette tönkre a gazdák termését. - A Várfalva községhez tartozó falvakban a kár körülbelül 1 milliárd lejre tehető. /Aranyosszék víz alatt Várfalván 24 éve nem volt ilyen árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

1999. június 17.

Jún. 15-én a hegyekből lezúduló víz elöntötte Várfalvát, Aranyosrákost, Bágyont és Kövendet. 500-600 hektárnyi termőföldet árasztott el a víz, és a négy helységben összesen körülbelül 100 lakóházat. Este valamennyire visszahúzódott a víz, de Rákoson így is ki kellett lakoltatni egy családot. Bágyonban helyenként a víz magassága meghaladta az 1,5 métert. - Az árvíz hatására Tordán beszüntették a vízszolgáltatást, ugyanis nem tudtak megfelelő minőségű és tisztaságú ivóvizet biztosítani. - Kolozs megyében a felhőszakadás miatt több településen árvíz keletkezett: 70 házat, körülbelül 650 hektár termőföldet lepett el a víz. Számtalan helyen a jégeső tette tönkre a gazdák termését. - A Várfalva községhez tartozó falvakban a kár körülbelül 1 milliárd lejre tehető. /Aranyosszék víz alatt Várfalván 24 éve nem volt ilyen árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2000. február 5.

Tordaszentlászlón százéves a műkedvelő színjátszás. Az emlékező ünnepségen fellépett a kórus, színjátszó csoport és fúvószenekar mellett a Zajongók gyermek és ifjúsági néptánccsoport, a Tarisznyás zenekar kíséretében. Boldizsár Zeyk Imre, a hajdani kultúrigazgató és fia, Boldizsár Zeyk Zoltán tanár - aki feleségével, Bázsa Lovász Ibolyával együtt a helyi színjátszás szervező-rendezője emlékeztek a megtett útra. A múlt században alakult a fúvószenekar. Thamó Gyula lelkipásztor - akinek ma nevét viseli a tordaszentlászlói kulturális egyesület - alapította meg a kórust, ezután született meg a Tordaszentlászlói Ifjúsági Daloskör, Kalotaszeg első műkedvelő csoportja. 1988-ban női kórus is alakult. A helyi színjátszók a nagy ünnepeken mindig fellépnek egy-egy előadással. Boldizsár Zeyk Zoltán 1990 óta foglalkozik a színjátszókkal. A színjátszók a Csárdáskirálynőt már Tordán, Bánffyhunyadon, Kövenden és Aranyosrákoson is bemutatták. /Kerekes Edit: Százéves a tordaszentlászlói színjátszás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2000. augusztus 21.

Várfalván aug. 20-án fellépett a szolnoki Német Nemzetiségi Együttes fúvószenekara. Lőrinci Károly aranyosrákosi lelkész István királyunk érdemeit hangsúlyozta. Kiemelte: a legnagyobb Szent István-i örökség maga a magyar nemzet. Végül Bálint Mátyás nyugalmazott tanár Aranyosszékről tartott előadást az egybegyűlteknek. A pusztinai László Katalin és László Erzsébet Szent István és Boldogasszony dalát adta elő. /Balázs Bence: Várfalva. Rögtönzött utcai fúvóskoncert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2001. augusztus 6.

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet szervezésében aug. 3-5. között Küküllődombón immár ötödik alkalommal rendezték meg az unitárius ifjúsági egyletek színjátszó seregszemléjét. Az idei mottó: Érted - Világ. Közel 350 fiatal töltött három napot Küküllődombón Erdély mintegy 16 településéről, és Brassótól Csíkszeredáig, Lupénytól Nagybányáig jöttek olyan csoportok is, amelyek csak megfigyelőként vettek részt. Nyitottak és szabadelvűek, felekezetre való tekintet nélkül mindenki itt lehet, reformátusok, baptisták és katolikusok, hirdették. A versenyben részt vettek a jobbágyfalvi, homoródalmási, várfalvi, aranyosrákosi, fiatfalvi, dicsőszentmártoni, bethlenszentmiklósi színjátszó csoportok, úgyszintén a budapesti UNIK, a székelykeresztúri, marosvásárhelyi és a nagyajtai DFIE, a kolozsvári UK, versenyen kívül a környékbeli és más tájakról érkezett fiatal színjátszó csoportok. /(lokodi): Érted - Világ. V. ODFIE Színjátszó Találkozó Küküllődombón. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2001. december 13.

Alig jelentek meg, máris kiegészítésre szorulnak a helyi közigazgatási törvény végrehajtási rendelkezései. Kolozs megyében tíz olyan település maradt hivatalos magyar elnevezés nélkül, ahol a magyar nemzetiségű lakosság meghaladja a törvény által előírt minimális húsz százalékot. Kimaradt Egeres gyártelep (26 százalékban magyar nemzetiségű lakosság), Magyarkapus (88,6 százalék), Magyarkiskapus (56,4 százalék), Szásznyíres (60,1 százalék), Tordaszentmihály (28,9 százalék), Várfalva-Aranyosrákos (76,6 százalék), Kalotaszentkirály-Zentelke (84,5 százalék), Szépkenyerűszentmárton (62,5 százalék), Dombokfalva (85,9 százalék) és Detrehemtelep (74,2 százalék). A Román Akadémia által jóváhagyott magyar elnevezések nem minden esetben egyeztek az illető település történelmi megnevezésével, emiatt az RMDSZ korrigálásokat javasolt. /Kerekes Edit: Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2001. december 20.

A Szabadság körkérdéséből kiderül: a Kolozs megyei vegyes lakosságú falvak többségében még nincsenek kitéve a kétnyelvű táblák. Több faluban a táblák feltevésével a jövő év elejére várnak, másokban viszont nem is hallottak a kormányrendeletről. Az is gondot jelent, hogy Román Akadémia által kibocsátott helységnévjegyzékről tíz Kolozs megyei település (Egeres gyártelep, Magyarkapus, Magyarkiskapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerűszentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) lemaradt. Néhány településen még a kormányrendelet megjelenése előtt föltették nemcsak a kétnyelvű településnév-táblát, hanem a magyar nyelvű feliratokat is. Kolozsváron továbbra sem lesznek kétnyelvű feliratok, mivel Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvényt. Kolozs megye az egyetlen, amely még nem küldte el a törvény hatálya alá eső helységnevek jegyzékét. /Kónya Klára, Máté Erzsébet: Kétnyelvű tábla-körkép Kolozs megyében. Sok helyen nem fért be a költségvetésbe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2003. június 2.

Jún. 1-jén, vasárnap Tordaszentlászlón összesen tíz Szentlászló nevű település elöljárója gyűlt össze. Magyarországiak voltak, ketten pedig erdélyiek: a székelyföldi Nyárádszentlászlóról érkezett Kiss Mihály unitárius lelkész, illetve Tordaszentlászló polgármestere. Ez már a nyolcadik találkozó volt. Mindegyik községi elöljáró ismertette települését. Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Szent László királyról beszélt. Ezt követően Beder Tibor, a Magyarok Világszövetsége részéről mondott köszöntőt. Boldizsár Zejk Imre /Tordaszentlászló/ Tordaszentlászló és vidéke címmel tartott előadást. Tamás Gebe András polgármester részletesen bemutatta a község életét. Elmondta: Tordaszentlászló községhez hét falu tartozik - Magyarfenes, Magyarléta, Kisfenes, Hesdát, Románléta, Sztolna és Rákos. A lakosság nemzeti összetétele: 51% magyar, 49% román és roma. A nyolc falunak jelenleg csupán egyetlen háziorvosa van, akinek 3000 lakost kell ellátnia. Hét faluban I-IV. osztályos iskola működik, míg Kisfenesen és Hesdáton I-VIII. osztályos románul és Szentlászlón magyar nyelven. Iskolabusz szállítja naponta a gyermekeket a szentlászlói iskolába. A magyar lakosság zöme református, kevés római katolikus él Magyarfenesen. Jól működik a fúvószenekar és a kórus. Van színjátszó- és tánccsoport is, teleházuk az első volt Kolozs megyében. 1990 óta minden évben Szent László-napi kórustalálkozót szerveznek. Nyárádszentlászlón 136 unitárius és 28 református lakik. A gazdálkodók átlag életkora közel 60 év. /Barazsuly Emil: Szentlászló nevű települések elöljáróinak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2003. július 17.

Újabb színfolttal bővült az erdélyi magyar hagyományőrző rendezvények sora: idén először szervezte meg Várfalva az Aranyosszéki Néptánctábort. Júl. 13-án kezdődött a tábor 120 fő részvételével. Fodor Melinda, a frissiben bejegyeztetett Aranyosszék Alapítvány kuratóriumi tagja elmondta, hogy Várfalva szórványban, nem annyira hagyományőrző vidéken fekszik. Igény és kedv volna viszont a népi értékek ápolására. A táncmozgalom eredete Bálint Mátyás magyartanár nevéhez fűződik, aki már húsz esztendővel ezelőtt létrehozott egy csoportot, amellyel helyi jellegű táncokat adtak elő. Ez a csoport aztán megszűnt. Bálint Mátyás két évvel ezelőtt alakította meg az Aranyosszék Néptánccsoportot kövendi, aranyosrákosi, várfalvi, sinfalvi, tordaszentmihályi fiatalokkal. Ma már 50 fős utánpótlás csoport is létezik. Az Aranyosszék Néptánccsoportot meghívják a különféle rendezvényekre. Legutóbb a csíksomlyói ezer székely leány napján rendezett ünnepségen is felléptek. A tábor egy hete alatt néptáncoktatás, népdaloktatás, kézműves foglalkozások folynak. Várfalván néhány éve megfigyelhető a lakosság számának enyhe emelkedése. A tavaly esketett 28 pár közül mintegy 24 Várfalván kezdett új életet. /Kerekes Edit: I. Aranyosszéki Néptánctábor Várfalván. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/

2002. február 14.

Március elején letelik a helyi közigazgatási törvény szabta kilencven napos határidő, amíg a polgármesteri hivataloknak ki kell függeszteniük a kétnyelvű helységnévtáblákat. A jogszabály végrehajtásáért az RMDSZ és a kormánypárt által megkötött legújabb együttműködési megállapodásban is garanciát vállaltak. Kolozs megyében 85-re tehető azon települések száma, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot. Ebből 11 település neve (Egeresgyártelep, Ajtony, Magyarkapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerű-szentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) még tisztázásra vár, ezért nem szerepelt a Hivatalos Közlönyben megjelent településnévjegyzéken. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta: tudomása szerint eddig csak Magyarszováton készült el a törvényszabta modellnek megfelelő kétnyelvű településjelző, amelynek kifüggesztését azonban néhány hónappal ezelőtt a rendőrség megakadályozta. Az elnök hangsúlyozta: a román-magyar nyelvű településjelzőket márciusig feltétlenül el kell helyezni, hiszen a közigazgatási törvény ellenkező esetben 25-től 50 millió lejig terjedő pénzbüntetést ró ki a polgármesterekre. A jogszabály szerint a közigazgatási miniszter és a prefektus által felhatalmazott személyek állapíthatják meg a büntetést. /Kicserélnek minden kétnyelvű helységnévtáblát. Márciusban lejár a határidő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2004. július 15.

Várfalván zajlik a második Aranyosszéki Néptánctábor. A táncok mellett az aranyosszéki hagyományos korongozásba is betekintést nyer a mintegy száz résztvevő, akiket Suba László tordai művész avat be a fazekasság titkaiba. A Várfalva községhez tartozó Aranyosrákoson is ropják már a táncot. /Bálint B. Eszter: Új életre kelt tánclépések Várfalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

2005. július 16.

Idén harmadik alkalommal szervezték meg az Aranyosszéki néptánc- és kézműves tábort Várfalván. Az első évben 75, a tavaly 100 és az idén már 150 gyermek jelentkezett a táborba. A környékbeli falvak (Aranyosrákos, Kövend, Bágyon, Aranyosszentmiháy, Sínfalva) fiatalságát gyűjtik össze ezekbe a táborokba, de Magyarországról is érkeztek csoportok. Előadások is vannak, Keszeg Vilmos néprajzkutató beszélt az aranyosszéki templomokban talált régi iratokról. – Kiemelhető a tábor közösségépítő szerepe – mondta Szalma Annamária, a tábor egyik szervezője. Várfalván kincset adnak át a fiatal nemzedéknek, a néphagyományt. /Dézsi Ildikó: Kincseket adtak át a fiataloknak. A héten zajlott a III. Aranyosszéki néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2005. szeptember 24.

Aranyosrákos unitárius falu. Aranyosszék, a régi székely székek egyik települése. Itt született 1860 augusztusában Borbély György, jómódú parasztgazda gyermekeként. Tanulmányait a kolozsvári unitárius gimnáziumban folytatta, majd Debrecenben érettségizett. Kolozsváron szerzett latin–magyar szakos tanári diplomát. Sorozatban nyerte a futó és távgyalogló versenyeket. Ezek eredményeként elsőként nyerte el az Erdély bajnoka címet. 26 vármegyén, 250 községen keresztül, 65 nap alatt 1950 km-t gyalogolt. Terjedelmes és színes beszámolókat küldött útjának állomásairól. Ekkoriban honosodottk meg Kolozsváron a biciklisport. Nagykerekű velocipéddel elkerekezett Párizsba, az 1889-es világkiállításra. Szorgalmasan tudósított kalandos útjáról. Írásai dokumentáris értékük mellett szórakoztatóak. 1893-ban az Erdélyben letelepedett Paget Olivérrel, ennek szülőhazájába, Angliába kerekeztek, majd 1895-ben tordai kollégájával, Scharscher Dániellel, Konstantinápolyba ment biciklivel. Útjáról a Kerékpáron keletre című kis könyvében közölt beszámolót. 1896-ban, a Millennium esztendejében Zalaegerszegre telepedett át. 1885-ben alapító tagja az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyletnek, melynek évkönyvét több évig ő szerkesztette. 1930. február 8-án tért örök nyugovóra. /Tatár Zoltán: Aranyosrákos szülötte – Erdély bajnoka: Borbély György. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2006. július 18.

Idén negyedik alkalommal került sor a nemcsak aranyoszéki tánccsoportokat és tánckedvelőket magába ölelő rendezvénysorozatra. Az Aranyosszék Alapítvány által, július 9. és 15. között megszervezett rendezvény idén is igen sikeresnek bizonyult. A Várfalva és Aranyosrákos közös szervezésében lezajlott, fiataloknak szóló tábor kiváló alkalom az Aranyosszék népzene-néptánc hagyományaival való megismerkedésre. /Ladányi Emese Kinga: IV. Aranyosszéki Népzene és Néptánc Tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2007. január 31.

Kövenden, Aranyosszék szívében egykor pezsgett az élet. Napjainkra azonban olyannyira megváltozott, hogy szinte rá sem lehet ismerni. Kövend lakossága már nem a régi, a faluban rohamosan csökken a magyarság létszáma. A falu egykor teljesen magyarlakta település volt. Egyfajta változást a Várfalva – Rákos – Kövend – Bágyon útszakasz aszfaltozása jelentene. Reményt jelent, hogy a magyarországi Balatonakali településsel egyre jobbak a kapcsolatok. /Ladányi Emese Kinga: Kilátástalanok az elhagyott települések. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2007. október 1.

Életének 88. évében Kolozsváron elhunyt Létay Lajos költő, szerkesztő, publicista. /Aranyosrákos, 1920. jan. 23. – Kolozsvár, 2007. szept. 26./ Lírikusként indult az Erdélyi Helikon hasábjain. A háború után tanárként dolgozott, később az Irodalmi Almanach, a Dolgozó Nő munkatársa, majd a Kolozsvári Magyar Színház dramaturgja. 1959-től harminc éven keresztül az Utunk hetilap főszerkesztője volt. Több vezető közéleti tisztséget töltött be, a párt Központi Bizottságának tagja volt, emiatt később sok bírálat érte. Gyermekverseiben és az erdélyi hagyományokból építkező publicisztikájában maradandót alkotott. Verseit 1990 után a Szabadság is közölte. /Elhunyt Létay Lajos. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2007. október 4.

Október 3-án kísérték utolsó útjára Létay Lajost, Kolozsvár legöregebb íróját, költőjét. Mielőtt szülőfalujában, Aranyosrákoson végső nyugalomra helyezték, a Házsongárdi temető kápolnájában búcsúztatták szerettei, barátai, ismerősei. Bálint Benczédi Ferenc unitárius lelkész a szellemi, lelki emberre emlékezett, Szilágyi István búcsúztatóját pedig Rekita Rozália színművésznő olvasta fel. /Elbúcsúztak Létay Lajostól. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998