udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. december 20.

Gyergyószárhegy ferences kolostorában a 22. Szépteremtő Kalákán 26 pedagógus tanult, hogy majd taníthasson. Át kell menteni a 3. évezredbe a pusztulásra ítélt ismeretanyag, a népi mesterségek egy részét, ezt segíti elő a Szépteremtő Kaláka, amely a technika átadásán túl egy tájegység mintakészletét is megörökíti. Jelenleg Csík, Gyergyó és Árapatak mintegy 500 különböző írott tojását készítették el. - A Szépteremtő Kaláka szervezője, Kis Portik Irén néprajzos hangsúlyozta, hogy a céljuk: kiegészíteni a nemzeti kultúrát az elfelejtett, illetve feledőben lévő kézműves tudásanyaggal. - Jövőre más kézműveságazatok felpártolását tervezik. - Zöld Lajos 1979-ben megalapította a Szépteremtő Kalákát, majd évente újraszervezte két évtizeden át. Dr. Papp Kincses Emese megyei tanácsos 1999-től erkölcsi és anyagi lehetőséget biztosított az alkotó oktatás megvalósításához. A kalákára eljött és előadást tartott Hidán Csaba régész-történész és csapata. A különböző korok viseleteit, fegyvereit és azok használatát bemutató előadás-sorozatok rendhagyó, élménytől dús történelemórák voltak mind a táborozók, mind az előadásra érkezők számára. /Bajna György: Huszonhat pedagógus népi mesterséget tanult. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

2000. július 12.

Júl. 2-án második alkalommal tartottak falutalálkozót Árapatakon. A helyi fúvószenekar és székely ruhába öltözött lovasok járták körül a falut. Igét hirdetett Vetési László Kolozsvárról, a Diaszpóra Alapítvány igazgatója. Az istentisztelet után Lőrinczi Etelka néprajzkutató tartott színvonalas előadást az árapataki varrottasokról. Felavatták az első és második világháborúban elesettek emlékművét. Marinescu Dumitru, nemrég megválasztott polgármester román és magyar nyelven méltatta az eseményt. Árapatakon hosszú évek után a román zászló mellett helyet kapott a piros-fehér-zöld lobogó is. /Molnár Sándor: Millenniumi falutalálkozó és emlékműavatás Árapatakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

2001. május 17.

A Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésében május 18-20. között Csíkszeredában konferenciát tartanak az erdélyi fazekasság múltjáról és jövőjéről. Máj. 18-án Székelyudvarhelyen bemutatják a Hála József-Cseke Péter szerzőpáros A Homoród füzes partján című monográfiáját, este pedig Csíkszeredában Lőrincz Etelka Fejezetek Árapatak népi életéből, Szőcsné Gazda Enikő Erkölcs és közösség, valamint dr. Pozsony Ferenc Adok néktek arany vesszőt című könyveit. Máj. 19-én tartják a konferenciát, 15 előadó dolgozata hangzik el. Ugyanaznap kerül sor a Kriza János Néprajzi Társaság évi közgyűlésére, másnap a Csíki Székely Múzeum kiállításait tekinthetik meg a résztvevők. /Néprajzi Konferencia. Az erdélyi fazekasság múltja és jelene. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

2001. július 5.

A közelmúltban Kovászna megye vezetősége közel 7 millió dollárra jogosult, mely összeget a helyi jellegű javításokra fogják felhasználni, s további 19 milliárd lejbe fog kerülni a villany bevezetése az alábbi falvakba: Málnásfalu, Málnás-fürdő, Komandó, Köröspatak, Zabola, Bölönpatak, Árapatak, Előpatak, Szitabodza, Torja. Komoly befektetést igényel Sepsiszentgyörgy újonnan létesült, hegyre telepített villa-negyedének a hálózatba való bekapcsolása is. /Több fényt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2001. október 25.

A Kovászna megyei Erdősdön, a fele-fele arányban magyar és román lakta faluban már csak egyetlen alsó tagozatos magyar gyermek jár: Bodola Hunor, aki három más nemzetiségű osztálytársával román nyelven tanul; az iskola többi 22 tanulója román anyanyelvű cigány gyermek. A néhány V.-VIII. osztályos magyar gyermek havi 300.000 lejes bérlettel a 4 kilométer távolságra levő Árapatak iskolájába ingáznak. /(kisgyörgy): Nincs már magyar osztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

2004. február 12.

Háromszék lakosságát hivatalos címere körül évek óta folyik a huzavona a megyei tanács és a prefektúra között. A megyének továbbra sincs hivatalos címere, az egykori címert a magyar vezetésű megyei tanács logóként védte le a Szabadalmi és Védjegyhivatalnál (OSIM), és mindmáig ebben a formában használja. A Horia Grama vezette prefektúra azonban beperelte emiatt a megyei tanácsot. A bíróság alapfokon a prefektúrának adott igazat. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke jelezte, Bukarestben nyújtanak be fellebbezést a bírósági döntés ellen. Időközben a megyei önkormányzat ismét kezdeményezte a régi megyecímer hivatalos elfogadását. Ennek érdekében meghirdették a pályázatot, két jelentkező (mindketten magyarok) négy tervet adott le a tanács által kinevezett szakbizottságnak. Mindegyik terv a régi Háromszék-címer egy-egy módosított változata. Az Országos Heraldikai Bizottság már nem egy régi címert jóváhagyott, így elméletileg nincs akadálya, hogy Háromszék egykori emblémáját is hivatalosítsák. A 17. században megalkotott címer megtalálható az 1837-ben épült megyei könyvtár (az egykori megyeháza) épületének homlokzatán. A két világháború között nemcsak a helyi román közösség, hanem a bukaresti hatalom is elfogadta ezt a címerváltozatot. Négy évvel ezelőtt azonban ugyanez a címerterv a helyi románság képviselőinek ellenállásába ütközött. Akkor a román közösség képviselői egy másik címer elfogadása mellett kardoskodtak, melyen a jelenlegi szimbólumok mellett megjelent volna az ortodox kereszt és két árapataki motívumos tányér is. A szakbizottság azonban túlzsúfoltnak találta ezt a változatot. A címertervekről a háromszékiek véleményét is kikérik – mondta el Demeter János tanácselnök. Minden településen kifüggesztik a pályázatban részt vevő változatokat, és a lakosság véleményt mondhat, melyik címertervet tartja jobbnak. /Farkas Réka: Régen címert, ma „logót” használ a tanács. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ „Semmi nem indokolja, hogy a régi Háromszék-címert újabbra cseréljék” – nyilatkozta W. Kovács András történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos kutatója. A szakember kifejtette, címereket csak nagyon kivételes esetben szokás megváltoztatni, a hatályos rendelkezések is csupán annyit írnak elő, hogy a megyecímerek esetében egységes pajzsformát és falkoronát kell használni, a többi motívumról nincsen szó. „Egy címer különben is annál értékesebb, minél régebbi” – tette hozzá a heraldikával behatóan foglalkozó kutató. /L. J.: Minél régebbi egy címer, annál értékesebb. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2007. február 23.

A tervezettnél hosszabb ideig tart Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem hivatalos autonómia-népszavazása. A kevés önkéntes miatt ugyanis a város túl nagy falatnak bizonyult a szervezők számára. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke közölte, az eredetileg február 25-ére tervezett urnazárás határidejét Kovászna megye székhelyén 10 nappal hosszabbították meg. „Tapasztalataink szerint Sepsiszentgyörgy »kiürült«, szinte minden tömbházban van üres lakrész, rengeteg helyen a nagyszülők nevelik a gyerekeket” – mondta el Tulit Attila, az SZNT alelnöke. Számításaik szerint a megyeszékhely lakosságának több mint 30 százaléka nem tartózkodik a városban, sokan külföldön dolgoznak. Öt sepsiszéki településen nem szerveznek autonómia-népszavazást. A zömében román és roma lakosságú Árapatakon, Erősdön, Bácsteleken, Hetén és Előpatakon azért nem lesz autonómia-referendum, mert ezeken a településeken nem találtak önkénteseket. A szavazóbiztosok által bejárt településeken a választópolgárok 72 százaléka válaszolt a feltett kérdésre. Az eddig megkérdezett 12 ezer sepsiszéki lakos több mint 99 százaléka támogatja Székelyföld területi autonómiájának gondolatát, 14 településen pedig mindenki igennel szavazott. /Kovács Zsolt: Elhúzódó referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

2007. március 27.

Hosszabb ideje, hogy az árapataki helyi tanács bővíti, korszerűsíti az előpataki és az erősdi kultúrotthont. A munkálatok befejeződtek, az elmúlt héten avatóünnepséget tartottak mindkét településen.,,Tíz esztendeje, hogy nem volt ilyen ünnepség nálunk, Erősdön, de még Előpatakon sem – mondták a résztvevők. – Nagyon gazdag volt a műsor. /(kisgyörgy): Avatóünnepség Székföldjén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

2007. június 21.

Háromszék egykori és főleg mai hírességeinek számbavétele folyik a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója (2007. augusztus 17-20.) előkészítése ürügyén. Sylvester Lajos tapasztalhatja, „milyen keveset tudunk egymásról, illetve a Kárpát-medencébe és a nagyvilágba szétszóródott földijeinkről”. Hetekkel ezelőtt vette észre, hogy az árapataki születésű Dávid Gyula szerkesztő, irodalomtörténész, sokkönyves szerző, vagy a nyujtódi származású Antal Árpád kiváló egyetemi tanár kimaradtak a háromszékiek névsorából. Hiába az újság, a rádió, a televízió, az internet, ha nincs a közösségnek olyan szellemi mindenese, aki nyilvántartsa az értékteremtő elszármazottakat. Vannak még, akik figyelnek az értékekre, Kisborosnyón Damó Gyula tanító vagy Szentkatolnán Bakk Pál és dr. Borcsa János, Uzonban Széplaki Károly és társai mindig segítenek, ha nevezetes évforduló következik. Komollón többen is elújságolták, hogy falujuk szülötte, dr. Dimény Imre (sz. 1922. szept. 3.), a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a debreceni, a gödöllői és a Pannon Agrártudományi Egyetem díszdoktora, az agrárökonómia nagy hírű szaktudósa, professzor emeritus, volt mezőgazdasági miniszter az idei március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át Sólyom László köztársasági elnöktől. A Széchenyi-díjas professzor emeritus tizenhat gyermeket szülő komollói édesanya családjából származik. (Ma már van olyan falu, amelynek az összlakossága ennyi.) Dimény Imre 1945-ben agrármérnöki diplomával kiment Magyarországra, 1951-ben bekerült a minisztériumba. 1954-ben Debrecenbe ,,száműzték”, de egy év múlva újra Budapestre hívták. 1967-ben ő lett a mezőgazdasági miniszter. 1975-ben mint a mezőgazdasági reformok egyik motorját távolították el ― későbbi pályájának alakulását tekintve a legjobbkor ―, ettől kezdve tudását az egyetemi oktatásnak, oktatásszervezésnek és a tudományos munkának szentelte. Dimény Imre önkritikus. Az erőszakos téeszesítések, padlásseprések időszakáról mondta: Bár nem azonosult a történtekkel, keveset tett ellenük. /Sylvester Lajos: Dr. Dimény Imre az asztalfőn (Széchenyi-díjas professzor emeritus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

2007. augusztus 15.

Segesvár magyar/református közössége emlék-istentisztelet keretében vett végső búcsút dr. Dávid Lászlótól, korábbi tudós lelkipásztorától, aki 2001-ben nyugalomba vonulva Székelyudvarhelyre távozott. Itt érte a halál július 30-án, kevéssel 75. születésnapja után. Dr. Dávid László /Árapatak, 1932. máj. 25. –Székelyudvarhely, 2007. júl. 30./ jeles értelmiségi családban született. Atyja püspök-helyettes, teológiai rektor, egyik fivére szerkesztő, irodalomtörténész, a másik szintén lelkész. A kolozsvári Protestáns Teológia elvégzése után segédlelkészi minőségben a kolozsvári teológián egyháztörténeti és művészettörténeti szakképzésben részesült. 1958 és 1963 között Székelymuzsna lelkipásztora. Innen ment Segesvárra, ahol lelkészként 38 éven át szolgálta egyházát, szórványsorba került hittestvéreit és a történettudományt. 1963-tól sorra jelentek meg történelem és művészettörténet témájú dolgozatai a Református Szemlében, a Korunkban és más folyóiratokban. 1969-ben elnyerte az egyháztörténet-tudomány doktora címet. Bejárta a Székelyföldet, különösképpen Udvarhelyszéket, fényképezve, rajzolva és leírva a látottakat, készülve fő műve megírására. 1981-ben vaskos kötetben jelent meg, adatolva, lábjegyzetelve, rajzok, fényképek százaival illusztrálva A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. 1988-ban megszervezte a segesvári református egyház és templom építésének centenáriumi ünnepségét. 1995-ben, munkásságának elismeréseképpen Budapesten átvehette a Műemlékvédelemért emlékplakettet. 2000-ben a márványtáblát építtetett Segesváron a templom falába, I. Rákóczi György fejedelemmé választása (1630. nov. 26.). évfordulóján, /Máthé Attila, Fehéregyháza: Búcsú dr. Dávid Lászlótól. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2007. szeptember 25.

Romák által elkövetett lopások tartják rettegésben a Kovászna megyei Előpatak lakosságát és elöljáróit. Dumitru Marinescu polgármester a hatóságok segítségét kérte. Beszámolt arról, hogy egyes lakók termését teljes egészében a tolvajok „takarították be”, mások pedig inkább parlagon hagyják földjeiket a sorozatos lopások miatt. A polgármester közölte, a rendőrség nem lép közbe, sőt a romák már a hatóság székhelyének ablakait is betörték. „A gond a községhez tartozó Árapatakon a legsúlyosabb: az itteni romák erőszakoskodnak, attól tartok, hogy odajutunk, mint az apácaiak” – idézte fel Marinescu a négy személy sérülésével végződő konfliktust, amely a Brassó megyei Apáca magyar és roma lakosai között robbant ki augusztus végén. Hozzátette, az árapataki romák esetében volt már példa arra, hogy a rendőr szeme láttára tépték szét a bírságot. „Azzal fenyegettek, hogy felgyújtják a házamat” – panaszolta a polgármester. A legtöbb lopást kiskorúak követik el azért, hogy ne lehessen őket felelősségre vonni. Háromszéken Előpatak községben él a legnagyobb létszámú, a lakosság 70 százalékát kitevő roma közösség. /A romák miatt rettegnek Előpatakon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2007. október 20.

Megkezdték Árapatakon a református műemlék templom javítását-mentését. A Háromszék megyei műemlékek lajstromán szereplő templomot XIV. századinak tartják a szakemberek, amely azonban az 1658-as tatárbetörés után, 1659-ben, majd 1894-ben lényeges alakításokon ment át. Megmaradt néhány eredeti építészeti elem, többek között a sokszögzáródású szentély, ahol freskótöredékek maradtak fenn. Fülöp Gál László, a háromszáz lelket számláló református gyülekezet lelkésze közölte, hogy a renoválást mentőmunkálatokkal kezdik. /Kisgyörgy Zoltán: Értékmentés Árapatakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

2008. március 6.

Székföldje magyarsága is egyre fogy. Fontos, hogy megtartó erő legyen az egyház a fiatalok, a gyermekek számára. Árapatakon 2002-ben a falu 1407 lakosából 328 vallotta magát magyarnak. Árapatakon a református egyház gondja a magyarság gondja is, mert a római katolikusok száma alig harminc. Most háromszáztízen vannak, tájékoztatott Fülöp László lelkész. Templomos, nemzetiségéhez és vallásához ragaszkodó a maradék árapataki magyarság. Föld- és erdővagyonukat visszaszerezték. Árapatak már szerepel az 1332-es regesztrumban. Volt régi temploma is. Ennek bizonyítéka, hogy a mai, 1665-ben épült templomában freskótöredékek vannak. Van magyarországi testvérgyülekezetük, Szólád község egyházi küldöttsége tavaly Árapatakra látogatott. /Kisgyörgy Zoltán: Árapatakon a végvári szerepet vállalni kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2008. október 7.

„A választások előtt nem hiányzik egy újabb romák miatti konfliktus” – szögezte le György Ervin, Kovászna megye prefektusa. A prefektus a rendőrség és a csendőrség parancsnokait kérte, hogy vezényeljenek nagyobb számú rendfenntartó erőket Árapatak, Előpatak és Köpec térségébe, hogy folytonos járőrözés révén elriasszák a romákat a bűnözéstől. A többségében romák lakta településeken ugyanis a lakosság sötétedés után nem mer az utcára menni, mivel a bandákba verődött romák ellepik az utakat. „Lopják a mezőgazdasági terményeket, a tűzifát, a háziállatokat és a fémet, az érintett települések több lakója panaszkodik, és az elégedetlenség bármikor újabb konfliktushoz vezethet” – figyelmeztetett György Ervin. Idén már több verekedésig menő konfliktusok volt a romák és a lakosság többi része között. /Kovács Zsolt: Etnikai összecsapástól tart a hatóság. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2008. november 21.

Mindössze három óvodáskorú és három iskoláskorú magyar gyerek él Erősdön, a félezres lélekszámú faluban, ahol a magyar lakosság elöregedett. Az oktatási törvénynek megfelelően a falu iskolájában nem működik magyar nyelvű osztály, a magyar gyerekek román csoportokban-osztályokban tanulnak. Ráduly Baka Zsuzsanna helybeli református lelkész vállalta, hogy a magyar nyelvű vallásórák mellett hetente két alkalommal magyar nyelven oktatja az erősdi gyermekeket, hogy majd az ötödik osztálytól Árapatakon anyanyelvükön folytathassák tanulmányaikat. (Kgy. Z.): Erősdön nincs magyar oktatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

2009. április 10.

A koldulásra kényszerített gyerekek számára elhelyező központ kialakítását tervezi Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád. Az önkormányzat partnerséget kötne a megyei gyermekjogvédelmi igazgatósággal, és a felújított épületben helyet biztosítana számukra is. „Egyre több koldus jelenik meg a városban, sajnos többségük kiskorú, és nem sepsiszentgyörgyi. Java részük a közeli Előpatakról, Hetéből és Árapatakról származik – mondta el Antal Árpád. – Ez egy jól megszervezett társaság. A szülők elbújnak, míg a gyerekek begyűjtik a pénzt, aztán odaviszik a felnőtteknek. /Kovács Zsolt: Intézet a kiskorú koldusoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2009. augusztus 22.

Őrkőn a vallásosság valóban mély gyökereket eresztett, és hatása a mai napig erősödik. Évtizedek óta foglalkozik a katolikus egyház az őrkői cigánytelep lakóival Sepsiszentgyörgyön, és különösen az utóbbi húsz évben e munka kimondottan látványos eredményeket szült. Amióta elárasztották Sepsiszentgyörgyöt az árapataki és hidvégi, illetve az Olton túli, Brassó megyei román cigányok, még inkább szembeszökő, amit Baricz István, a Caritas jótékonysági egyesület felelőse így fogalmaz meg: szentgyörgyi cigányt nem látunk koldulni a városban. Aki végignézi, hogyan viselkednek a hívek az apácakolostor melletti templomban mise közben, az mérheti le igazán, mekkora a változás az alig két évtizeddel korábbi állapotokhoz képest, jegyezte meg Márkus András plébános. A Teréz anya alapította kolostorban a főnök asszony elzárkózott a beszélgetéstől. A rend szabályaira hivatkozott, meg arra, munkájuk eredménye önmagában is beszédes. Teréz anya, aki a világ püspökeivel levelező viszonyban állt, a gyulafehérvári Bálint Lajos érsektől is megérdeklődte, hova lenne sürgős bizonyos szociális gondok megoldása végett – a rend a szegények legszegényebbjeit hivatott szolgálni – apácákat telepítenie. Az érsek tudott Sepsiszentgyörgyön élő őrkői cigányokról, úgy vélte, itt érdemes elkezdeni. Teréz anya négy apácát küldött Szentgyörgyre 1991-ben. Az apácák foglalkoznak a cigány családokkal. Jelenleg harminc gyermek készül első áldozásra. /B. Kovács András: Misszió az Őrkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998