udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. március 6.

Márc. 6-án Ártándon román-magyar belügyminiszter-helyettesi találkozó volt. Corneliu Diamandescu és dr. Túrós András áttekintették a magyarországi román emigránsok helyzetét, jogi státuszuk szabályozását. Megállapodtak a munkatalálkozók rendszeresítéséről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

1999. július 19.

Kilenc évvel ezelőtt az Ártándon rendezett ifjúsági találkozó még az egyetlen lehetőség volt arra, hogy a határok miatt elzárt román és magyar fiatalok találkozzanak egymással. Mára ez megváltozott. Napjainkban a találkozó olyan fesztivál lett, amely igyekszik a két ország kultúráját minél jobban bemutatni. Az idei rendezvénysorozatra a korábbi évekhez hasonlóan 3000?3500 fiatalt vártak a határ mindkét oldaláról, közöttük 400 romániai résztvevőt. /Határ menti találkozó Ártándon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

1995. február 1.

A Bors-Ártánd határátkelőnél átadták a kibővített, 12 sávos átkelőt. A munkálatok 70-75 %-ban készültek el. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./

1995. március 7.

Márc. 7-én Budapesten folytatódott a román-magyar szakértői tárgyalás. Ezen a napon Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár Bukarestben aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt. Somogyi Ferenc megbeszélést tartott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8., Népszabadság, márc. 8./ Dinu államtitkár kiemelte, hogy a két fél hathavonta áttekinti az Emlékeztető megvalósulását. Somogyi Ferenc az MTI kérdésére kifejtette: az Emlékeztető nem tartalmaz határidőket. Az Emlékeztető négy fejezetre tagoltan 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, illetve kulturális , oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. Az első, politikai és jogi kérdésekre vonatkozó fejezet szerint a két fél folytatja tárgyalásait a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak gyakorlását biztosító kétoldalú egyezmények kidolgozása érdekében, együttműködési jegyzőkönyvet írnak alá a két külügyminisztérium között, folytatják a párbeszédet a bizalomerősítő intézkedésekről, támogatják a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolatokat, megkönnyítik részvételüket a regionális és szubregionális együttműködési szervezetekben. Gazdasági téren a felek támogatják a magyar-román gazdasági bizottságra vonatkozó kezdeményezést, a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló szakértői tárgyalásokat, vegyes vállalatok létesítését, a határ menti együttműködést, közös román-magyar adatbank felállításának lehetőségét, a telekommunikációs kooperációt, tárgyalást kezdeményeznek az állampolgárok vagyonjogi kérdéseiről. Kulturális, oktatási és tudományos téren 17 pont sorolja a tennivalókat, többek között sürgetik az oktatási bizonyítványok kölcsönös elismerését, ösztönzik a cserekapcsolatokat az akadémiák, egyetemek között, a múzeumok, színházak, könyvkiadók, könyvtárak közötti cseréket, a közös könyvkiadást, egymás nyelvének tanulmányozását, támogatják a kulturális és sajtótermékek forgalmát, segítik a levéltári és történelmi kutatómunkát egymás intézményeiben, támogatják kölcsönös megemlékezések megtartását egymás nemzeti ünnepeiről, évfordulóiról, történelmi és kulturális emlékhelyek listáját összeállítják, amelyeknél megegyezést tartanak, támogatják a műemlékvédelmi szervezetek együttműködését, folytatják a párbeszédet az aradi vértanúk emlékműve visszaállításáról. Konzuli téren a határátkelőhelyek bővítéséről tárgyalnak, a román fél Battonya-Turnu és Méhkerék-Nagyszalonta átkelőt fejleszti, a magyar fél pedig a Ártánd-Bors, Gyula-Varsánd átkelőket, megvizsgálják kilenc további határátkelő létesítését, ösztönzik a határ- és vámőrségek együttműködését, támogatják a konzuli képviseletek létesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az Emlékeztető szövege folytatásokban megjelent: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, 11-12, 13, 14./

2001. május 18.

A magyar-román határon Románia a Magyarországról Ártándnál, Battonyánál és Méhkeréknél kilépő járművekre is kiterjesztette a díjköteles gépjármű-fertőtlenítést. Szilágyi Mátyás főosztályvezető a külügyminisztériumba kérette Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét. A főosztályvezető szóbeli jegyzéket adott át, amely leszögezi, hogy a külügyminisztérium elfogadhatatlannak tartja a fertőtlenítés hatályban tartását, és további határátkelőhelyekre történt kiterjesztését, és nyomatékosan felszólítja a román felet annak mielőbbi teljes megszüntetésére. Szilágyi Mátyás kifejtette, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az európai csatlakozás perspektívájával, és ellentmond Mircea Geoana külügyminiszter április 4-i budapesti tárgyalásain tett azon ígéretének, amely szerint a fertőtlenítést a román fél megszünteti. /Még többet fertőtlenítenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

2001. június 12.

A román vámkezelés lassúsága miatti tiltakozásul jún. 10-én, vasárnap blokád alatt tartották a kamionosok a Bors-Ártánd határátkelőhelyet. Mintegy ötven nyerges vontató a reggeli órákban zárta el a Románia felé vezető négy forgalmi sávot. Akciójukkal a sofőrök a román vámosok munkastílusa és tempója ellen kívántak tiltakozni. A kamionosok elmondása szerint a magyar oldalon egy óra a várakozási idő, míg a román oldalon 14 órát is várakozhatnak, míg sorra kerülnek. A fuvarozók felháborítónak találják, hogy a román illetékesek nem hajlandók nekifogni egy kocsi vámolásának addig, míg a sofőr valamilyen ajándékkal nem kedveskedik nekik. /Kamionosok a borsi vámnál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

2001. augusztus 17.

Aug. 16-án Adrian Nastase miniszterelnök Kolozsváron kijelentette, hogy a kormány egyelőre nem döntött arról az ötpontos javaslatcsomagról, amelyet Orbán Viktor magyar kormányfő július végén Marosvásárhelyen ajánlott román kollégájának, s amely egyebek mellett az Ártánd-Bukarest autópálya közös megépítésére és egy közös befektetési garanciaalap létrehozására vonatkozott. Megbízható forrásból származó információink szerint ezen a zártkörű megbeszélésen egyes kolozsvári román vállalatvezetők kérték a kormányfőt: ne dobja oda Erdélyt egy autópályáért! Nastase kijelentette: az Orbán Viktor magyar kormányfő által előterjesztett konkrét ajánlásokat Bukarest "továbbra is figyelemmel tanulmányozza", de egyelőre döntés nem született. A helyi közigazgatási törvény anyanyelv-használati előírásainak alkalmazására vonatkozó kérdésre a kormányfő kijelentette: tapasztalatai és a rendelkezésére álló információk azt mutatják, hogy a jogszabály alkalmazása sehol sem vetett fel megoldhatatlan kérdéseket. A kolozsvári helyzetre utalva, ahol Gheorghe Funar polgármester különböző ürügyekkel mindmáig halogatja a jogszabály gyakorlatba ültetését, a miniszterelnök kifejtette: lesznek még nehézségek addig, amíg a törvényt minden egyes településen sikerül alkalmazniuk. - Az RMDSZ vezetői egy nappal korábban fogalmazták meg elégedetlenségüket a helyi közigazgatási törvény alkalmazásával kapcsolatban. A szövetség főképpen azt sérelmezi, hogy azokban a térségekben, amelyekben a magyarság 20 és 50 százalék közötti arányban él, a helyi közigazgatási törvény anyanyelvhasználati előírásait nem ültették át a gyakorlatba. Felszólították a kormányt, hasson oda, hogy a törvényt minden arra jogosult településen maradéktalanul alkalmazzák. - Carol Romanov, a bukaresti reptér nemzetközi zónájában tartózkodó, Németországból 12 év után kiutasított hontalan (volt román állampolgár) helyzetéről a miniszterelnök kijelenette: a kormány elsősorban a román állampolgárok szabad Schengen-térségi utazását kell hogy biztosítsa. A Romanov-típusú hontalanok lemondtak a román állampolgárságról, ennek ellenére, Románia visszafogadja őket. Ennél többet azonban nem kíván tenni érdekükben. /Adrian Nastase Kolozsváron. Nem született döntés az erdélyi autópályáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ Az Erdélyi IV. Hadtest aug. 16-án ünnepelte fennállásának 85. évfordulóját. Ez alkalomból katonai parádé és eskütétel, emléktábla-leleplezés és koszorúzás, szabadtéri istentisztelet és ünnepi köszöntések voltak műsoron a Kolozsváron. Jelen volt többek között Adrian Nastase miniszterelnök is, miniszteri kíséretével, valamint a hazai katonai élet és Kolozsvár színe-java. A hadtest aug. 16-tól első parancsnokának, Constantin Prezan marsallnak a nevét viseli. Amint megérkezett meg Adrian Nastase miniszterelnök Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi és Ioan Rus belügyminiszter, valamint a román hadsereg főparancsnokának kíséretében, a tömegből kivált egy csoport, az FNI kárvallottak, akik jelszavas táblákkal próbálták felhívni magukra a figyelmet, kifütyülték a miniszteri küldöttséget, de a nagy számban felvonuló biztonsági erők feloszlatták csoportjukat, elkobozták tábláikat. Pár perc múlva Ioan Pop nyugalmazott ezredes lépett elő, kartonlapot lobogtatva, melyen ez állt: "Kormány = az intézmény, amely nem alkalmazza a katonai nyugdíjak törvényét". /(balázs): 85 éves az Erdélyi IV. Hadtest Kifütyülték a miniszterelnököt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2002. július 9.

Júl. 8-án Nagyváradon ünnepség keretében Medgyessy Péter kormányfő felavatta az RMDSZ Bihar megyei szervezete székházát. A magyar miniszterelnököt Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezete választmányának elnöke, Földes Béla, a választmány ügyvezető elnöke, Pete István szenátor, Székely Ervin parlamenti képviselő és Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester fogadta. A szecessziós Sas-palota egyik nemrég felújított részlegében berendezett irodaházban az RMDSZ-en kívül két magyar ifjúsági és több magyar civil szervezet lelt otthonra. Az ingatlant a nagyváradi polgármesteri hivataltól kapták bérbe. Avató beszédében Medgyessy Péter rámutatott: bár tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke, a tizenöt milliós magyarságért is felelősséget érez. Ezért folytatott megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ vezetőivel, ezért találkozott a nagyváradi és a Bihar megyei szövetségi vezetőkkel, s ezért törekszik jó kapcsolatokra a környező országok kormányaival. Kijelentette: Magyarország segíteni kíván Romániának a mielőbbi NATO- és EU-csatlakozásban, mert az az erdélyi magyarságnak is előnyére válik. Az "elszomorító" népszámlálási adatok tükrében fokozottabb gazdasági, oktatási és kulturális támogatást helyezett kilátásba az anyaország részéről. Ugyanakkor támogatásáról biztosította az RMDSZ-t is, mert az szerinte fontos szerepet játszik az itt élő magyarság identitástudatának megőrzésében, jogainak biztosításában. Megígérte, magyar miniszterelnökként azt fogja segíteni, hogy az erdélyi magyarság jól éljen a szülőföldjén, prosperáljon és számítását megtalálja. Nagyváradi látogatása során a magyar miniszterelnök megtekintette az amerikai-magyar-román befektetéssel, a Félix fürdő felé vezető úton épülő Lotus Market nevű bevásárló-szórakoztató központot. A nagyváradi polgármesteri hivatalban Medgyessy Péter Petru Filip polgármesterrel és más városvezetőkkel tárgyalt. Szóba került a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi út megépítésének, a Bors-Ártánd határátkelő összevonásának és a két országban tervezett autópályák összekapcsolásának a kérdése. Kijelentette: azért fontos, hogy a magyar miniszterelnök ide ellátogasson, mert a Partiumban az erdélyi magyarság hetven százaléka él. - A kedvezménytörvény működni fog - közölte román újságírói kérdésre válaszolva. /Tibori Szabó Zoltán: Nagyváradi székházavató ünnepségen Medgyessy Péter. Korrigálni fogják a magyar kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2002. július 25.

Júl. 24-én átadták Gyulán a Vámhivatal személyforgalmi terminálját, ezzel befejeződött a közúti határátkelőhely fejlesztése. A teherforgalmi terminált 1997 októberében adták át, a személyforgalmi rész forgalomba helyezésével az átkelő mindenben megfelel az európai uniós normáknak. Az utóbbi fejlesztésére több mint 2 millió eurót fordítottak, csaknem fele PHARE-támogatásból valósult meg. A személyforgalmi terminál naponta 4-5 ezer személy és 2000 személygépjármű várakozás nélküli átléptetésére alkalmas. Magyarország az Európai Unió tagja lesz, egyes határai külső határokká válnak. A belépésig minden külső határellenőrzési pontnak meg kell felelnie az uniós követelményeknek. Ártándnál a nyár végén, az ősz elején lehet számítani hasonló rendszerű átadásra. Magyarországon több ponton megkezdődtek határátkelőhely-beruházások, fejlesztések. /Szőke Margit: Megindult a személyforgalom Gyulavarsánd-Gyulánál. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

2002. október 17.

A magyar-román határon elkészült ártándi személyforgalmi terminált okt. 16-án adta át Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Jürgen Köppen, az európai küldöttség budapesti nagykövete és Arnold Mihály, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka. A személyforgalmi terminál kialakítása több mint 2,3 millió euróba került, amelyből 920 ezer eurót tett ki a Phare-támogatás összege. A terminál elkészültével az ártándi határállomás korszerűsítése befejeződött. Jürgen Köppen emlékeztetett arra, hogy hamarosan Ártándnál húzódik majd az Európai Unió határa. Hozzátette: ugyanakkor az Európai Unió nem válhat bástyává, nyitottnak kell lennie a szomszédos ország felé, különösen azok irányába, amelyek pár év múlva szintén csatlakoznak a közösséghez. /Új személyforgalmi terminál a román-magyar határon. Ártándnál húzódik majd az Európai Unió határa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2003. március 28.

A közös infrastruktúra fejlesztéséről tárgyaltak Nagyváradon a romániai Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar eurorégió együttműködés keretében a két megye képviselői. A magyar küldöttség képviselői szerint a román és a magyar megye a közeljövőben pályázik a PHARE CBC alapnál egy vállalkozásfejlesztési központ és egy határ menti környezetvédelmi folyosó kialakításának támogatására. Csontos János, az MSZP parlamenti képviselője elmondta: reméli, hogy egy éven belül megnyílik a Székelyhíd-Létavértes határátkelő. Ez azért fontos, mert tehermentesítené a Bors-Ártánd határátkelőt, ahol Magyarország EU-csatlakozása után várhatóan jelentősen növekszik majd a forgalom. A képviselő felvetette a hét kilométeres szakaszon megszüntetett Nagyvárad-Debrecen vasútvonal helyreállítását, amely a Kassa- Miskolc-Debrecen európai közlekedési folyosó meghosszabbítása lehetne. /Határon átnyúló együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2003. november 20.

Határozatot fogadott el a kormány, amelynek értelmében a szállításügyi tárca 2,521 milliárd eurós hitelt szerződtethet az Ártánd-Kolozsvár-Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak-Arad -Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonal megépítését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), illetve az Európai Unió finanszírozza. Az Ártánd-Nagyvárad-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó autópálya egépítésének számláját szintén az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, illetve az amerikai egyesült államokbeli Bechtel cég fizeti. /T. SZ. Z., K. O.: Állami garanciával épül az erdélyi autópálya. EBRD-hitelből korszerűsítik a kolozsvári vasútállomást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2004. május 3.

Százezrek ünnepelték a hétvégén tűzijátékkal, koncertekkel, népünnepélyekkel tíz ország – köztük Magyarország – EU-csatlakozását, Európa történelmi újraegyesítését. „Kompország végképp kiköt a nyugati parton” – mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a budavári Sándor-palotában tartott ünnepségen. Kisrozvágyban a trianoni döntéssel kettészakított történelmi Bodrogköz több mint félszáz településének képviselői találkoztak. Az Unió új határánál, Ártándnál torlódás alakult ki: a magyar hatóságok az uniós követelményeknek megfelelő új vámolási és adatfeldolgozási eljárásra tértek át, ami kilépésnél 8-9 órára hosszabbította meg a teherjárművek várakozási idejét. „A magyar EU-csatlakozás hatalmas esély a határon túli magyarságnak” – jelentette ki a budapesti Operaházban rendezett díszelőadáson Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar nemzet ma nagyobbrészt már házon belül van, csak a kisebbik részét kell az elkövetkező években közösen bevinni” – közölte az RMDSZ elnöke. Markó kifejtette: alig várja, hogy eltűnjön „legcsúnyább szószerkezetünk, legmegalázóbb nyelvi leleményünk, a határon túli magyar”. Értelmét veszti a Kárpát-medencében sok-sok szembenállás népek és nemzetek között, „végre feloldhatjuk a trianoni traumát, mert értelmét veszti maga Trianon is” – jelentette ki a politikus. /Kompország kikötött a nyugati parton. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2004. június 2.

Az elmúlt napokban újra Székelyudvarhelyen járt Bayer Zsolt. A Magyar Nemzet napilap publicistájával 2004. febr. 28-án Ártándon közölték a határőrök: nem léphet be Románia területére. Utólag értesítették, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács a 2002/192-es sürgősségi kormányrendelet értelmében tiltotta ki 90 napra az országból. Az említett rendelet szerint terroristák, terroristaszervezetek tagjai, illetve a hasonló célú szervezeteket anyagi támogatásban részesítő személyek számára megtiltható a határátlépés. „Hüledezve vettem kézbe Románia budapesti nagykövetének levelét, amelyben közölte velem a kitiltás hivatalos indoklását” – mondta Bayer Zsolt. „Mégiscsak furcsa, hogy éppen 90 napra kiáltanak ki valakit terroristának. Vajon nem azt akarták elintézni valakik, hogy míg a választások zajlanak, ne jöhessek Erdélybe a Magyar Polgári Szövetséget és Szász Jenőt támogatni?” – nyilatkozta. Bayer Zsolt egyébként pert indított a román állam ellen. Egymillió dollárnyi kártérítést kér az őt ért sérelemért, és az összeget Böjte Csaba atya és Gergely István plébános karitatív munkát folytató alapítványainak készül átutalni. „Beláthatatlan következményei lehetnek rám nézve annak, ha a román állam azzal gyanúsít, hogy bármi közöm van terroristaszervezetekhez. Bizonyos államok ma a terroristáknak kikiáltott személyeket célzott csapásokkal likvidálják. Ilyen logika szerint akkor engem ki kell lőni?” – tette fel a kérdést Bayer. /Zilahi Imre: „Engem ki lehet lőni?” = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2004. július 10.

A közúti fuvarozás kérdéseiről tárgyalt Romániában Kovács Ferenc, a magyar gazdasági és közlekedési tárca helyettes államtitkára Traian Panaittal, a román szaktárca államtitkárával. Kovács Ferenc tárgyalásairól elmondta: a tervezett észak-erdélyi autópálya és a Debrecentől a román határig tervezett magyarországi gyorsforgalmi út Ártándtól mintegy öt kilométerre északra fog találkozni, az előzetes tervek szerint 2008 és 2010 között. Az Európai Unió által preferált dél-erdélyi autópálya építését Románia Nagyszebentől Brassón keresztül Bukarest felé kezdi el. Ez a szakasz párhuzamosan épül majd az észak-erdélyi sztrádával. A két korszerű útvonalnak Brassó lesz a metszéspontja. A dél-erdélyi autósztráda Nagylak felé irányuló szakaszának munkálataihoz csak néhány év múlva látnak hozzá a románok. /Román–magyar együttműködés közút- és kikötőfejlesztésben, közúti fuvarozásban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

2004. augusztus 6.

Idén nyáron nyolcadik alkalommal tánctábort tartanak Vajdaszentiványon, mely augusztus 1-ján kezdődött. A szervező a helyi Zichy-Horváth Egyesület, a Zalai Táncegyüttes és a helyi Polgármesteri Hivatal. A kultúrházban színdarabok, koncertek, cigányshow, majd hajnalig tartó mulatság várja a tábor valamennyi résztvevőjét. Idén mintegy hatvan középiskolás jött el Brassó megyéből, Csíkszeredából, Ártándról. Jöttek Japánból, Ausztráliából, Svájcból, Angliából, Hollandiából, Magyarországról és Szlovákiából is. A táborozók 80 százaléka külföldi. A falumúzeum is megtekinthető, melyet Nagy Erika iskolaigazgató, a múzeum kezdeményezője büszkén mutat meg. /Nagy Annamária: Táncra perdült Vajdaszentivány. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2004. december 9.

Sohasem fogjuk megtudni, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazáson az arány mekkora lett volna, ha az MSZP, a szocialista párt nem veti be a gazdasági populizmus fegyverét, ha nem lebegteti a miattunk „megrokkant Magyarország” képét. Budapesten az igen szavazatok kerületenként 38,71% és 67,13% között mozogtak, az átlag 51,24%. Az összesen 23 kerületből 50% alatti az igen voksok aránya tízben, kizárólag a pesti oldalon, legkevesebb Csepel (38,71%) és Kőbánya (42,39%) esetében. A felső határnál, 60% fölötti igennel három kerület van, kizárólag a budai oldalon: a rózsadombi (64,45%), a zugligeti (66,69%) és a budavári (67,13%). A 60%-hoz legközelebb (59,9%-kal) a pesti oldalon lévő Belváros van. Országos szinten is hasonló az ábra, a gazdaságilag fejlettebb nyugati részben magasabb az igenek aránya. A román határ mentén nagy eltérések vannak. Az Arad melletti Battonyán 40,93% az igen szavazatok aránya, ezzel szemben a Nagyszalonta melletti Sarkadon 70,91%. A Nagyvárad mellett lévő Ártándon 57,58%, viszont egy lépéssel bennebb, Püspökladányon 44,52%. Míg Debrecenben 57,11%, addig nem messze tőle, a határ melletti Létavértesen 42,80%. A legkisebb a Szatmárnémetinél lévő Csengersimán, mindösszesen csupán 35,03%. A magyarországi román kisebbség egyik fellegvárának tartott településen, Méhkeréken az igen szavazatok aránya 15,26%! Gyulán viszont, ahol a román kisebbségi önkormányzat székel, az arány (48,43%) nagyjából a Békés megyei átlagot (49,71%) hozza, ennél valamivel magasabb Békéscsabán (51,62%). /Guther M. Ilona: Nyitva Pandora szelencéje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2005. július 12.

Szándéknyilatkozatot írt alá Gelu Stefan Diaconu, a román vámigazgatás vezetője és Nagy János, a magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka július 11-én Budapesten. Megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel a jövedéki termékek, kábítószerek, pszichotróp anyagok, veszélyeztetett növények és állatok, valamint a kulturális javak illegális kereskedelme ellen. Kölcsönösen elősegítik az ártándi határátkelőhelyen létesített magyar- román közös kapcsolattartási pont működését. /Magyar-román vámigazgatói találkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998