udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. október 29.

A Duna TV Kapcsok című műsorában havonta bemutatnak egy-egy tájegységet. Jártak Erdővidéken /júniusban láthatták a nézők/, Ipolyságban, a Felső-Tisza-mentén, az Avas következett, a forgatócsoport járt Misztótfaluban, Szinérváralján, Kőszegremetén, Avasfelsőfaluban, Erdődön és Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Előtérben a szórványmagyarság értékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1999. szeptember 16.

A legtöbb Szatmár megyei vidéki iskola pedagógusi gondokkal küzd. Mircea Moldovan szaktanfelügyelő elmondta, ez krónikus tünete a jelenlegi oktatásnak. Tanító nélkül maradtak többek között a kisgércei, a pettyéni, a gelui, a kiskolcsi, valamint az avasfelsőfalui általános iskolák. A tanfelügyelő elmondta, a hasonló helyzetek október elejére kivétel nélkül rendeződnek, így a szülőknek idén sincs mitől tartaniuk. /Szatmár megyei iskolák, tanító nélkül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./

1999. november 6.

Nov. 4-5-én én Szilágycsehben tartotta kihelyezett őszi közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A szilágycsehi református egyházközség ünnepi évfordulók alkalmából hívta meg a közgyűlést: 480 éves a református templom és 400 éve tartottak zsinatot benne. A közgyűlésen elnöklő Tőkés László püspök többek közt bejelentette: az elmúlt tíz évben hiányzott az újításhoz szükséges megfelelő erő, a kezdeti lelkesedés lanyhult. A közgyűlésen emlékeztek az 1989-es események 10. évfordulójára, valamint a földvári haláltábor partiumi áldozataira, majd átadták a Pro Partium- és Pro Ecclesia díjakat. /Baksai Károly: Jubileumi református közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./ Nov. 5-én osztották ki Szilágycsehben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület idei kitüntetéseit, a kihelyezett igazgatótanácsi közgyűlés keretében. Szilágy megyéből Pro Ecclesia kitüntetésben részesült Bántó Bálint, az egyházmegye jelenleg legidősebb lelkésze. Bántó Bálint 1910. május 23?án született Nagykárolyban. A kolozsvári protestáns teológiáról Szatmárnémetibe került, ahol három évig volt a Láncos-egyházközség segédlelkésze. 1940 őszétől negyven évig, vagyis nyugdíjazásáig volt a mikolai gyülekezet lelkipásztora. Nyugalomba vonulása után helyettesítő lelkészi állást töltött be Királydarócon, Érszentkirályon, Avasfelsőfaluban. A Pro Ecclesia kitüntetés odaítélésével az egyház a lelkipásztor által végzett rendkívül értékes szolgálatot ismerte el. /Bántó Bálint nyugalmazott lelkipásztor Pro Ecclesia kitüntetést kapott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./ Véső Ágoston nagybányai képzőművész és Dánielisz Endre nagyszalontai közíró Pro Partium-díjat kapott. A Pro Ecclesia Militans-díjjal tüntették ki dr. Molnár János lelkipásztort, tanárt és írót, akinek a közgyűlésen mutatták be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület története című könyve első kötetét, műve az egyházkerülettel foglalkozó első történeti munka, amely alakulásától 1941-ig ismerteti annak történetét. Tőkés László püspök laudációjában felvázolta dr. Molnár János életpályáját, akit a diktatúra éveiben kizártak az ország minden iskolájából, a teológiáról, sorozatosan meghurcolták, és az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóirat szerkesztésében való részvétel miatt bukott le, került a tiltott írók listájára. 1989-ben áttelepült Magyarországra. /Fejér László: Emlékezés a megtett útról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2001. április 3.

A következő évtől Bihar megyével együtt fog Szatmár megye PHARE - CBC pénzekre pályázni, a két partiumi terület 125 ezer eurót célozhat meg pályázataival. Mircea Ardelean, a megyei tanács alelnöke elmondta, három tervük támogatására fordítják majd a megyébe érkező támogatást. A petei átkelő folytatásaként kértek pénzt a Fabricii úti felüljáró megépítésére, továbbá a Túr és a Kraszna ökológiai rendszerének újjáépítésére, illetve a víztisztító Avasfelsőfaluig való kiterjesztésére. Az alap pénzeiből, 1996 óta 4,2 milliót költött el Szatmár megye, árvízvédelemre és regionális fejlesztésre. /125 ezer eurón osztoznak jövőre. Szatmár Biharral pályázik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2001. június 11.

Mindössze tízen vannak Bikszádon a református templomban, ez a megszokott közönségnek számít. Nyolc-tízezer román közt él egy maroknyi magyar, egy részük református, a másik római katolikus. Előbbieknek a kőszegremetei lelkész, Sziszik József hirdet igét, utóbbiakhoz a józsefházi plébános jár ki. Sziszik József havonta egyszer tart istentiszteletet Bikszádon. Reggel Avasfelsőfaluban tart istentiszteletet, ahol többbb, mintegy hétszáz magyar él, a reformátusok is népesebb közösséget alkotnak. Tizenegy órakor az anyagyülekezetben, Kőszegremetén szolgált, majd indult Bikszádra. Nem sietnek haza az istentisztelet után a hívek. Egy kicsit még elbeszélgetnek lelkipásztorukkal. Kiderült, hogy 13 református család él Bikszádon, s a gyülekezet létszáma az elöregedés miatt 25 fő alatt van. A templom 1952-ben épült. 1989 után többször is betörték ablakait, mostanában már nem bántják. /Sike Lajos: Tízen énekeltünk a bikszádi reformátusok templomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2002. augusztus 21.

Ötödik alkalommal ünnepelt a város, megtartva Tasnád Napjait. Felléptek a szilágysomlyói, szilágycsehi, nagykárolyi, avasfelsőfalui, tasnádi diákklubok együttesei, különböző könnyűzene-együttesek, valamint Hiripi Rudolf népi együttese. /(Kinál György): Tasnád Napjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2003. március 6.

Avasfelsőfaluban 600 magyar él. A kis magyar szigeten egyedül az egyház vállalta az asszimiláció elleni küzdelmet. A magyar családok többségében a gyermekek már román nyelven szólnak otthon egymáshoz. Az avasfelsőfalui magyar lányok legtöbbször román fiatalemberhez mennek férjhez. Az avasfelsőfalui református gyülekezetnek 1943 óta (!) nem volt saját, önálló lelkipásztora, most viszont van az avasújvárosi származású Huszár László személyében, aki másfél éve szolgál ebben az egyházközségben. Az egyháztagoknak 31 százaléka állandó templombajáró. Huszár László tiszteletes bevezette az iskolai vallásoktatást. A gyerekek számára ez az egyetlen kapcsolat az anyanyelvvel, hiszen magyar oktatás nincs a városban. Jelenleg húszan járnak vallásórára. A római katolikus egyház a fakultatív magyarórákat is bevezette. A tiszteletes szerint hasznos lenne ifjúsági táborok szervezése, ahol a magyar fiatalok megismerkedhetnének egymással. /Fodor István: Avasfelsőfalu: Az egyház az egyedüli, amely tehet a megmaradásért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 6./

2003. július 30.

Avasújvároson a falunapon Avasfelsőfaluból és Ráksáról jött fiatalok leparancsolták a színpadról a magyar zenét játszó együttest, jóllehet korábban több román számot is játszottak, s a magukkal hozott bandát tolták a helyükre. Egyik tábor sem hagyta magát. Az újvárosiak joggal hangoztatták, hogy ez mégis az ő falujuk napja, mindent ők állnak, mindent ők szerveztek. A szervezők a rendőrség segítségével véget vetettek a bulinak, berekesztették az ünnepet. A többségiek agresszivitása még mindig eléggé gyakori. Alig két hónapja a Szatmárnémeti városnapon fellépő híres pesti zenekart, a Republic-ot űzte el a színpadról a többségiek füttykoncertje és erőszakossága. A múlt év őszén a kőszegremetei falunapon esett meg pontosan az, ami most Avasújvárosban. Más hasonló esetek is voltak. Olyan nem volt, hogy magyar fiatalok megzavarták volna egy román település ünnepét. /Sike Lajos: A tolerancia mindenkire kötelező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

2003. december 5.

Avasújvároson a Madisz-tagok adventi díszeket készítettek, részben eladásra, részben hogy megajándékozzanak vele olyanokat, akik támogatják szervezetüket. Advent négy vasárnapján négy református közösséget keresnek fel. Sorrendben az avasfelsőfalusit, apait, koltó-katalinit és az újvárosit, énekelnek és verset mondanak. Ludróczky Sándor alpolgármester közbenjárására két helyiséget is kiutaltak nekik, ahol a színjátszók, táncosok és más műkedvelők próbálnak. Az adventi díszekből befolyó pénzből táncruhákat szeretnének vásárolni legalább harminc táncosuk számára. Hosszú évekig alig volt Avasújvárosban a helyi fiatalokra alapozott műkedvelő élet. Pár hónapja Czompa Judit vette kézbe a dolgokat. Judit zenét, művészetet és hittant tanult a váradi Sulyok István Főiskolán. Létrehoztak színjátszó csoportot, s már javában próbálnak egy darabot. /Sike Lajos: Talán máshol is előlépnek a Czompa Juditok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

2002. április 21.

Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium ápr. 19. és 21. között rendezte meg a Kölcsey Napok 2002 rendezvénysorozatot. Az immár nyolcadik alkalommal megszervezett iskolabemutató ünnepségen az intézmény két testvériskolájának - Vásárosnamény és Nyíregyháza - diákjai mellett pásztói, temesvári, nagyváradi, nagykárolyi, máramarosszigeti és avasfelsőfalui középiskolásokat is vendégül láttak. Mohy Sándor festőművész tárlatának megnyitója után az iskola MADIPO színjátszócsoportja mutatkozott be. A történelemóra Kossuth Lajosról szólt; a fizikakatedrán az iskola VII. osztályos diákjai mutatták be az általuk készített találmányokat, a matematikusoknak csoportversenyt szerveztek, volt angol és német nyelvű csoportverseny is. /anikó: Kölcsey Napok 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 22./

2004. augusztus 16.

A Tasnád Napok keretében zajlott a Demjén Ferenc-koncert, melyre a szomszédos megyékből is érkeztek érdeklődők. A "Dömötör Attila Emlékkupa" elnevezésű labdarúgótorna is népszerű volt. A tragikus hirtelenséggel elhunyt tasnádi futballista emlékére rendezett megmérettetésre négy, 12–14 éves korosztályú együttes nevezett be. A tornát Szilágysomlyó csapata nyerte. "Kedves nekem az ének és a tánc" volt a címe a folklórfesztiválnak, amelynek műsorában a helyi Tanulók Klubja és általános iskolák csoportjai mellett a nagykárolyi, a krasznahorváti, a szilágycsehi, visói, avasfelsőfalui kultúrházak együttesei is szerepeltek. /Fodor István: Tasnád Napjai. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

2005. július 13.

Sipos László (1948 – 1999) román–magyar szakos tanár volt, de a népműveléssel és a néprajzzal is sokat foglalkozott szülőfalujában, Bogdándon. Ő hozta létre a bogdándi magyar néprajzi múzeumot (tájházat), s a rendszerváltás után egyik kezdeményezője volt a bogdándi nemzetiségi folklórfesztiválnak. Fáradthatatlan munkásságáért többek között a szatmári Szent-Györgyi Albert Társaság díjával is kitüntették. A bogdándi tájház ezután a Sipos László Magyar Néprajzi Múzeum nevet viseli. A megyei önkormányzat arról is döntött, hogy az avasfelsőfalusi városi kórház nemrég elhunyt igazgatója, a magyarul is kiválóan beszélő dr. Pop Mihai nevét veszi fel. A két névadás egyik fő támogatója Muzsnay Árpád, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke volt. /Két névadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2005. augusztus 26.

Az augusztusi árvízkárok meghaladták a 900 millió új lejt – olvasható a belügyminisztériumi közleményben Az utolsó napok árvizei az ország 14 megyéjében okoztak számottevő kárt, 13 ember elhunyt, 46 házat, több mint 2000 hektár termőföldet öntött el az ár, 260 híd és 64 kilométernyi út megrongálódott A legnagyobb károkat Hargita, Prahova és Maros megyében észlelték. Az augusztusi árvízkárokhoz hozzáadódik a tavaszi, amikor 1,76 milliárd régi lejre becsülték a kárt, valamint a júliusi 2,4 milliárd régi lejes kár. A kormány 1,3 millió új lejt utalt ki élelmiszerekre, üzemanyagra és ágyneműkre. Magyarország 5 millió forintos gyorssegélyt küldött Székelyföldre. Hargita megyébe látogatott Vasile Blaga belügyminiszter és Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Székelyudvarhely és Segesvár között még mindig szünetel a vasúti közlekedés. Szatmár megyében 13 helységben észleltek árvízkárokat, így Avasfelsőfaluban és Tasnádon. A dombokról lezúduló kis patakok Kémeren, Szilágyfőkeresztúron, Nyirsiden és Szilágypaptelken okoztak árvizet. /H.D.–J.L.: Árvízkárok: több mint 900 millió lej. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2005. december 5.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ünnepelte megalakulásának 85. és újjáalakulásának 15. évfordulóját. Az emlékhét keretében december 2-án és 3-án ünnepi közgyűlés volt, 21 lelkészt szenteltek fel és kiosztották a Pro Ecclesia és Pro Partium díjakat. Pro Ecclesia díjban részesült a Nagybánya környéki Avarfelsőfalu szórványtelepülés, a Bihar meggyei Micske, ahol egyebek mellett létrehozták a Timóteus Ifjúsági Házat, a Sámuel bentlakást, a harmadik díjazott Szilágycseh, református templomának restaurálását idén fejezték be. Pro Partium díjat kapott a Partium Egyetem, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, illetve Csiszár Ádám volt egyházmegyei főgondnok és Balogh Béla egyházmegyei főlevéltáros. /Tóth Hajnal: Lelkészszentelés és díjkiosztás a jubileumi közgyűlésen. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 5./

2006. július 18.

A magyar lakosság számarányához viszonyítva a költségvetési intézmények vezetésében kevés magyar dolgozott, az utóbbi egy-másfél évben javult a helyzet. Immár a Lakosság-nyilvántartó Szatmár Megyei Igazgatóság élére is az RMDSZ által javasolt szakember, Riedl Kovács Johanna került. Ő az egyik legfiatalabb igazgató. Jogász végzettséggel rendelkezik. Az igazgatónő szeretné, ha egy épületbe kerülnének a városi lakosság-nyilvántartó hivatallal, amit a szoros együttműködés indokol. Szatmárnémeti, Nagykároly, Tasnád és Avasfelsőfalu mellett Sárközújlakon is van már kirendeltségük s rövidesen Pálfalván és Erdődön is lesz. Az útlevelet, a jogosítványt és az autóbeírást kivéve minden személyi igazolvány, a születési anyakönyvi kivonattól a halálozásiig, de még a szavazókönyvecske kiadása is a lakosság-nyilvántartó hatásköre. Az egységes EU-követelmények miatt nem csak a magyar neveknél maradnak el az ékezetek, a románnál és más neveknél is. Az EU-ban keresik az olyan megoldásokat, amelyek az egységesítést szolgálják, ugyanakkor a személyi jogokat sem sértik. /S. L.: Még egy magyar igazgató. Riedl Kovács Johanna vezeti a megyei lakosság-nyilvántartást. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2006. augusztus 8.

1956-nak számos névtelen katonája van Erdélyben. Közéjük tartozik az avasi Kőszegremetéről származó Dohi György is, aki azokban az években az egyik nagybányai fémipari üzemben dolgozott. Ott került kapcsolatba az ellenállókkal, s hosszabb előzetes letartóztatást követően tucatnyi társával onnan hurcolták el a Duna-deltába. A ma 64 éves nyugdíjas géplakatos megrokkant egészséggel, visszavonultan él szülőfalujában. Alig 19 évesen került kapcsolatba Dudás Lajos csoportjával, amelynek az ő tapasztalata szerint akkor tíz-tizenkét tagja volt. Megbeszélték a tennivalókat, döntöttek a végrehajtandó akcióról. Felvették a kapcsolatot az Avasfelsőfaluban működő, Nagy István vezette csoporttal, és megpróbálták összehangolni tevékenységüket. „Hogy őszinte legyek, nem értettem mindent abból, ami körülöttünk zajlott, mert nem volt meg hozzá még a kellő élettapasztalatom, de azt tudtam, hogy cselekedni kell, mert a hatalom teljesen megnyomorít bennünket, s a Bolyai Egyetem után rendre felszámolja a többi magyar oktatási intézményt is. S ha a pesti srácoknak volt bátorságuk szembeszállni az orosz tankokkal, akkor mi is csinálhatunk egy-két akciót, hogy figyelmeztessük a hatóságot: ez így nem mehet tovább! Sajnos, nem voltunk eléggé elővigyázatosak, és lefüleltek bennünket, idejekorán lebuktunk, még mielőtt valami érdemlegeset cselekedhettünk volna.” Már az előzetes letartóztatásban töltött 11 hónap, a kivizsgálási fogság maga volt a pokol. A Szekuritáté pincéjében meggyötörték a fiatalokat. Betonfal, betonasztal, betonágy, de erre is csak az esti takarodó után lehetett ledőlni, addig állni kellett. Mindenkinek átfagyott a csontja, mindenki reumát és egyéb ízületi betegséget kapott. A vallatással járó napi verések elviseléséhez már nem mindenki volt elég erős. Volt, amikor úgy elverték őket, hogy napokig nem tudtak lábra állni. Dohi Gyurkát öt évre ítélték, jóllehet a szervezkedésen és a találkozásokon kívül semmit sem tudtak rábizonyítani. „Mindenkinek nagyon nehéz volt ott, de leginkább az időseknek. Ki-ki a napi túlélésre összpontosított, de azért működött a szolidaritás. Fagyban, vízben, télen is málét szedtünk, s amennyiben erőnkből telt, igyekeztünk segíteni a cipelésben az öregeknek, vagy átvállaltuk tőlük a sor egy részét. Néha akadt egy-egy finom falat, amit megosztottunk velük. Például egy-két sündisznó, amit csutkatűzön megsütöttünk, vagy egy végelgyengülésben kimúlt gebe, amiből olykor kedvünkre lakmározhattunk. Mármint a lábából, mert a javát felzabálták a tisztek.”. /Sike Lajos: Erdélyi ötvenhatosok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

2008. július 9.

A Szatmár megyei egyetem előtti tanintézmények évkönyve 2007-2008 röviden bemutatja az összes Szatmár megyei tanüggyel kapcsolatos intézményt. Ezek között van a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség, a Szatmárnémeti Pedagógusok Háza, a Megyei Oktatásfelügyeleti és Forrásközpont, a szatmárnémeti Gyermekek Palotája, a nagykárolyi Gyermekek és Tanulók Klubja, az avasfelsőfalui és a tasnádi Gyermekek Klubja. Emellett a megye teljes óvodai, általános iskolai, líceumi és szakiskolai hálózata is szerepel a könyvben. Az intézmények bemutatkoznak a könyvben. /(gyöngyi): Szatmár megyei egyetem előtti tanintézmények évkönyve 2007-2008. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 9./

2009. október 1.

Közel öt hétig tart a Szatmár megyei önkormányzat Szatmári kulturális karaván elnevezésű rendezvénysorozata. Másfél hónap alatt hat városba kívánják eljuttatni az általuk működtetett kulturális intézmények előadásait, kiállításait, jelezte Csehi Árpád Szabolcs megyei tanácselnök. Szinte valamennyi hagyományőrző, valamint művészeti jellegű rendezvény a megyeközpontban kap helyet. Szeptember 28. és november 8. között Erdődön, Avasfelsőfaluban, Sárközújlakon, Tasnádon, Nagykárolyban és végezetül Szatmárnémetiben mutatkozik be a karaván. A tervek szerint ezután minden évben megrendezik ezt az őszi turnét. /Végh Balázs: Kulturális karaván Szatmár megyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998