udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. január 10.

Három új templomot szentelt fel /Adorjánban, Egriben és Avasújvárosban / 1995-ben, összegezte az elmúlt évet Reizer Pál szatmári megyéspüspök, azonkívül megáldotta a felújított templomokat Krasznatúrterebesen, Túrterebesen, Reszegén, Aknasugatagon, Gilvácson, Nagymajtényban és Krasznagyörgyön. Folytatódik Nagybányán, Nagykárolyban, Érkörtvélyesen, Kakszentmártonban, Szatmárnémetiben, és az avasi Lajosvölgyében a templom építése, halad a Katolikus Továbbképző Központ és a katolikus kollégium építése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1995. december 28.

Szatmár megye több településén is új templomban tartották a karácsonyi szentmisét a római katolikusok, így Batizon, Adorjánban, Egriben és Avasújváron. Ugyanakkor Krasznaterebesen, Túrterebesen, Krasznagyörgyön, Reszegén, Gilvácson és Nagymajtényban felújított templomban. - A református falvakban pedig kántálni indultak a fiatalok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2000. október 30.

Okt. 30-án felavatták az avasújvárosi református templomot, Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepi istentiszteleten az ezer hívő befogadására alkalmas új templom kicsinek bizonyult a résztvevők számára. A püspök feltette a kérdést: El tudnak-e számolni a mai fiatalok az ősöktől kapott talentumokkal? Fellépett az egyházközség vegyes kórusa, a helyi IKE-csoport, valamint a Partiumi Magyar Egyetem Egyházi Tanszékének az énekkara. A templom felépítését támogatták a német és holland segítő szervezetek. /Elek György: Felavatták az avasújvárosi református templomot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./

2000. november 21.

Piros festékkel mázolták le több, magyarok lakta község, így Avasújváros és Sárközújlak településjelző tábláját. Az azonos festék és azonos "technika" egyértelműen arra utal, hogy ugyanaz a csoport vagy személy a tettes. - A Nagy-Románia Párt választási plakátjai ugyancsak a magyarok és svábok lakta helységek tábláit részesítették előnyben, a magyar és a német feliratokat eltakarva, főként Nagykároly környékén. /(Sike Lajos): Magyar feliratokat mázoltak le. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2001. március 7.

Közel száz települést érintett eddig az árvíz Románia északi és északnyugati részén. A legsúlyosabb helyzet Máramaros megyében van, ahol a károk nagysága már meghaladja a százmilliárd lejt. Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1500 hektár mezőgazdasági terület, közel 1100 gazdaság került víz alá. Több száz embert kellett eddig kitelepíteni otthonából. Máramaros megyében az áradás több mint 400 lakóépületet rongált meg. Aurel Constantin Ilie vízügyi és környezetvédelmi miniszter közölte, hogy Románia semmilyen tájékoztatást nem kapott az ukrán féltől, holott a két ország közötti határvizi megállapodás előírja árvizek esetén a kölcsönös vízügyi és meteorológiai adatszolgáltatást. - Kárpátalján súlyosbodott a helyzet, immár 192 településen 8 ezer épület került víz alá, 7136 személyt kellett kitelepíteni, 74 településen megszűnt az áramszolgáltatás. Magyarországon a Felső-Tisza térségében rendeltek el árvízvédelmi készültséget. Márc. 6-án Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt Nyíregyházán és tájékozódott az aktuális helyzetről. Hangsúlyozta: az anyagi és emberi erőforrások megvannak ahhoz, hogy elhárítsák a veszélyt. /Árvízkárok határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Szatmár megyében Nagytarnán 35 gazdaságot elöntött a víz. Mindenütt tapasztalható, hogy a vízelvezető árkokat, csatornákat legalább évtizede nem takarította senki, a hegyekből lezúduló áradat arra folyik, amerre könnyebben utat talál. Turcon kisebb földcsuszamlás okozott kárt. Az avasi medence valóságos tengernek tűnt: Kisgérce, Kányaháza, Bujánháza, Kőszegremete, Tartolc, Avasújváros sík területeinek jó része vízben állt. /(Sike Lajos): Árok helyett az úton hömpölyög a víz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7 Szamosgalgón 18 ház került víz alá, embereket, állatokat költöztettek ki. /(Fejér László): A Szamos ma tetőz Szilágyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ / A hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a Máramaros, Szatmár és Kolozs megyei településeket fenyegető árvizet, és közbeléptek a károk megelőzésére, illetve csökkentésére - jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Ilie elmondta, az áradás fenyegette körzetekben katasztrófa-megelőző bizottságok alakultak, melyeket az 4. Erdélyi Hadtest mellett a belügyminisztériumi csapatok és a tűzoltóság is segít. Az anyagi kár eléri a 120 milliárd lejt. Máramaros megyében a Tisza vízszintje történelmi, soha nem tapasztalt magasságot ért el - mondta a miniszter. /Több száz milliárd lejes árvízkár. A környezetvédelmi miniszter szerint már a héten elkezdődik a kártérítések kifizetése . = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2002. július 1.

Tervezik, hogy idén első ízben megrendezik Avasújváros Napját, augusztusban vagy szeptemberben. Felavatják az első és második világháborúban elesettek tiszteletére állítandó emléktáblát. Ennek költségeit részben a helyi RMDSZ-es tanácsosok felajánlott illetményéből fogják biztosítani: megválasztásuk óta eltelt két évben egyetlen lej tanácsosi illetményt nem vettek fel, hanem azt egy közös bankszámlán gyűjtötték össze, és közösségi rendezvényeket támogatnak. A községnap alkalmából szeretnének egy füzetecskét is kiadni, amely a falu történelmi leírását tartalmazza. /(fodor): Avasújváros. Községnap, emléktábla, faluleírás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./

2002. szeptember 24.

Napvilágot látott Sike Lajos újságíró legújabb könyve, "Avasújváros, az Avasság anyavárosa" címmel. A helyi tanács RMDSZ-frakciója által kiadott kötet mindössze 47 oldalas, és nem törekszik a teljes történelmi leírásra. A lényege, magyarázta a szerző, "hogy mutassuk meg magunkat, mutassuk fel értékeinket, a helyi ízeket, sajátosságokat, hagyományokat." /(fodor): Sike Lajos szerint: A modern monográfiaírás lényege a település érdekessé tétele. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 24./

2003. március 6.

Avasfelsőfaluban 600 magyar él. A kis magyar szigeten egyedül az egyház vállalta az asszimiláció elleni küzdelmet. A magyar családok többségében a gyermekek már román nyelven szólnak otthon egymáshoz. Az avasfelsőfalui magyar lányok legtöbbször román fiatalemberhez mennek férjhez. Az avasfelsőfalui református gyülekezetnek 1943 óta (!) nem volt saját, önálló lelkipásztora, most viszont van az avasújvárosi származású Huszár László személyében, aki másfél éve szolgál ebben az egyházközségben. Az egyháztagoknak 31 százaléka állandó templombajáró. Huszár László tiszteletes bevezette az iskolai vallásoktatást. A gyerekek számára ez az egyetlen kapcsolat az anyanyelvvel, hiszen magyar oktatás nincs a városban. Jelenleg húszan járnak vallásórára. A római katolikus egyház a fakultatív magyarórákat is bevezette. A tiszteletes szerint hasznos lenne ifjúsági táborok szervezése, ahol a magyar fiatalok megismerkedhetnének egymással. /Fodor István: Avasfelsőfalu: Az egyház az egyedüli, amely tehet a megmaradásért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 6./

2003. július 30.

Avasújvároson a falunapon Avasfelsőfaluból és Ráksáról jött fiatalok leparancsolták a színpadról a magyar zenét játszó együttest, jóllehet korábban több román számot is játszottak, s a magukkal hozott bandát tolták a helyükre. Egyik tábor sem hagyta magát. Az újvárosiak joggal hangoztatták, hogy ez mégis az ő falujuk napja, mindent ők állnak, mindent ők szerveztek. A szervezők a rendőrség segítségével véget vetettek a bulinak, berekesztették az ünnepet. A többségiek agresszivitása még mindig eléggé gyakori. Alig két hónapja a Szatmárnémeti városnapon fellépő híres pesti zenekart, a Republic-ot űzte el a színpadról a többségiek füttykoncertje és erőszakossága. A múlt év őszén a kőszegremetei falunapon esett meg pontosan az, ami most Avasújvárosban. Más hasonló esetek is voltak. Olyan nem volt, hogy magyar fiatalok megzavarták volna egy román település ünnepét. /Sike Lajos: A tolerancia mindenkire kötelező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

2003. december 5.

Avasújvároson a Madisz-tagok adventi díszeket készítettek, részben eladásra, részben hogy megajándékozzanak vele olyanokat, akik támogatják szervezetüket. Advent négy vasárnapján négy református közösséget keresnek fel. Sorrendben az avasfelsőfalusit, apait, koltó-katalinit és az újvárosit, énekelnek és verset mondanak. Ludróczky Sándor alpolgármester közbenjárására két helyiséget is kiutaltak nekik, ahol a színjátszók, táncosok és más műkedvelők próbálnak. Az adventi díszekből befolyó pénzből táncruhákat szeretnének vásárolni legalább harminc táncosuk számára. Hosszú évekig alig volt Avasújvárosban a helyi fiatalokra alapozott műkedvelő élet. Pár hónapja Czompa Judit vette kézbe a dolgokat. Judit zenét, művészetet és hittant tanult a váradi Sulyok István Főiskolán. Létrehoztak színjátszó csoportot, s már javában próbálnak egy darabot. /Sike Lajos: Talán máshol is előlépnek a Czompa Juditok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

2003. december 5.

Sziszik István református lelkész négy éve szolgál az Avasújvároshoz tartozó Kőszegremetén, de ő foglalkozik a bikszádi reformátusokkal is. Bikszádon tizenöt református magyar él. Kőszegremetén is megcsappant a lakosok száma, nagyon sok fiatal hagyta ott szülőfaluját. Kőszegremetének alig több mint ötszáz lakosa van. A településen működik az iskola, már csak az alsó tagozaton van két összevont osztály. Összesen 34 gyermek van a két összevont osztályban, az óvodába pedig 20 gyermek jár. A településre nem jár buszjárat. Míg a környező román falvak férfilakosságának szinte száz százaléka Nyugat-Európában dolgozik, addig a kőszegremeteieknek csak jelentéktelen része választja ezt az utat. /Simon Levente: Még tizenöt református magyar él Bikszádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 5./

2003. december 16.

Váratlanul elhunyt dr. Török István /sz. Szatmárnémeti, 1951. júl. 29./ fogszakorvos helytörténész, tudományos kutató. Az egyetem elvégzése után kihelyezték Jászvásárra (Iasi), majd Avasújvárosba, 1989-től élt Szatmárnémetiben. A Szent-Györgyi Albert Társaság aktív tagja volt. Megírta Szatmár megye fogászatának történetét. Elkészítette az Irgalmas rend szatmári kórházának történetét. Számos szakdolgozat szerzője, melyek egy része szaklapokban jelent meg, illetve tudományos ülésszakokon mutatta be azokat. A helyi könyvtárak és levéltárak mellett kutatott a kolozsvári, nagybányai, debreceni, szentendrei, budapesti intézményekben is. Évtizedes munkával összehordott hatalmas orvostörténeti kötete kéziratban készen áll. Címe: Szatmári orvosok az évszázadok folyamán. Ebben az anyagban fellelhető a megye területén 1948-ig tevékenykedő összes orvos és a róluk összegyűjtött minden adat. A szerző tervei szerint jövőre lett volna a közel ötszáz oldalas könyv bemutatója, így tervezte ezt, alig egy hónapja. /Csirák Csaba: Búcsú dr. Török Istvántól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 16./

2002. március 12.

Avasújváros határában jó ideje kihelyezték a magyar nyelvű feliratot, amit egyesek azóta le is mázoltak. A hasonló bűncselekmények tetteseit eddig sehol, egyetlen településen sem leplezték le. /(fodor): Avasújváros: Lemázolt helységnévtábla. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./

2004. március 13.

Közismert, hogy a régi rendszerben a vegyes lakosságú területeken rendszerint a színtiszta magyar települések kárára hozták létre a közigazgatási egységeket, még akkor is, ha ezek nagyobbak voltak, mint a községközpontnak kijelölt román vagy vegyes lakosságú falvak. Így került Szatmár megyében Egri Batizhoz, Csomaköz Szaniszlóhoz, Kökényesd Halmihoz, Tamásváralja Batarcshoz, Józsefháza Aranyosmeggyeshez vagy Gencs Érkáváshoz. Megfogyatkozott lakosságuk miatt már nem mindegyik élhet a különválás lehetőségével, de néhánynak már sikerült elérni az önállósulást szentesítő sikeres népszavazást. Sőt Kálmánd már esztendeje elvált Kaplonytól, s a közelgő helyhatósági választás után, immár saját önkormányzattal és polgármesterrel jogilag is önálló lesz Egri, Kökényesd és Csomaköz. Rövidesen. négy új magyar község jelenik meg Szatmár megye térképén, olyan községek, amelyek tanácsülésein (érvényes román törvény szerint) magyarul beszélhetnek. Az ötödik Avasújváros lehet, de ott más a helyzete. Hozzá annak idején egy nagyobb lélekszámú román települést csatoltak, a ráksai polgármester nem segíti faluja önállósulását. Nemrég a megyei román lapban arról írt, hogy Avasújvárosban nagyszabású etnikai konfliktus van kibontakozóban, mert az újvárosi magyarok el akarnak válni a ráksai románoktól. Másnap Szabó István megyei elnök válaszolt a lapban, hogy nincs szó semmiféle etnikai ellentétről, erről maga is tudna, hisz ott lakik. Most azonban kiderült, hogy a ráksaiak is a váláshoz szükséges népszavazás mellett döntöttek. /(Sike Lajos): Négy új magyar község és az ötödik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2004. június 29.

Tizenkilenc polgármesteri és eddig 18 alpolgármesteri tisztséget szereztek meg Szatmár megyében az RMDSZ jelöltjei a helyhatósági választások és az azt követő alakuló ülések során. Az RMDSZ jobban áll, mint négy évvel ezelőtt, amikor 11 polgármestere volt. Ami a tanácsosok számát illeti, a most kiírt 799 helyből 236–ot szereztek meg az RMDSZ–s jelöltek, míg négy évvel ezelőtt 204–et a 800–ból. /Simon Levente: Tizenkilenc RMDSZ–es polgármester van Szatmár megyében. Ha Avasújvárosban magyart választanak, akkor ugyanennyi alpolgármestere is lesz a szervezetnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./

2004. június 29.

Másodszori próbálkozásra sem alakult meg Avasújváros helyi tanácsa. Korábban egyezség született, de Toma Betea SZDP-s polgármester ennek ellenére nem egyezett bele, hogy az alpolgármester Majláth Gábor, az RMDSZ képviselője legyen. A nagyközség lakosságának több mint 40 százaléka magyar, s ráadásul a polgármesteri hivatal is a csaknem 100 százalékos magyar lakosságú Avasújvárosban működik. Az Avasság egykori központja, a ma kétezer lakosú Avasújváros és a hozzá tartozó ugyancsak magyar lakosságú Kőszegremete, már rég külön közigazgatási egység szeretne lenni, de eddig minden próbálkozásuk eredménytelen volt. /Sike Lajos: Csau bácsi öröksége tovább él. Másodszor sem alakult meg az avasújvárosi tanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./ Annak ellenére, hogy az RMDSZ és a PSD megyei vezetősége is próbálta "rábeszélni" Toma Beteát és a helyi tanácsosokat, hogy RMDSZ–es alpolgármestert válasszanak, egy román lett Avasújváros község alpolgármestere. . /(simon): Nincs magyar az avasújvárosi vezetésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./

2005. szeptember 6.

Szeptember 3-4-én került sor Szilágybagoson az V. Bánffy Napokra a település első írásos említésének 800. évfordulója alkalmával. Az ünnepségen felavatták a Szilágynagyfalutól különvált Szilágybagos község polgármesteri hivatalát is. Népviseletbe öltözött fiatalok zenével, tánccal járták a falut, és hívogatták a lakosságot az ünnepségre. Bemutatták a B. Simon György által ez alkalomra összeállított falumonográfiát. Sportvetélkedőket is rendeztek. Az ökumenikus istentiszteleten a szilágybagosi és az új községhez tartozó szilágyborzási református és baptista gyülekezetek kórusai és zenekarai léptek fel. A résztvevők megkoszorúzták a templomkertben fekvő impozáns emlékművet, amelyet három éve emelt a falu a két világháborúban elesettek emlékére. Az ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kónya László kolozsvári konzul is. Az avasújvárosi Bokréta, majd a zilahi Terbete néptáncegyüttes nyújtott ízelítőt a hagyományőrzésből, amelynek helyi művelője Birtalan József és a Csengettyűsök. /Józsa László: Bánffy Napok – immár ötödször. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2006. április 4.

Egy polgármestere és egy második fordulóba jutott jelöltje van az RMDSZ-nek az április 2-án, vasárnap tartott időközi önkormányzati választás után. Esztelneken Varga Attila a szavazatok 80,5 százalékával szerezte meg a polgármesteri széket. Temes megyében a tavalyi bánsági árvízben szinte teljesen elpusztult Fény községben, a mintegy 15 százalékban magyarlakta községben második fordulóba jutott az időközi polgármester-választáson az RMDSZ által jelölt Mészáros István. A Szatmár megyei Avasújvárosban nem sikerült RMDSZ-többségű tanácsot létrehozni, az RMDSZ és a PSD 6-6, a PD 3 tanácsosi helyet szerzett. /Pozitív RMDSZ-mérleg az időközi választásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ Esztelneken az időközi választáson a községi képviselőjelöltekre leadott 702 érvényes szavazatból 616-ot az RMDSZ, 86-ot pedig a független Romeo Crisan kapott. A polgármester-választás esetében Varga Attila megbízott községvezető, az RMDSZ polgármesterjelöltje 593 szavazattal győzte le a függetlenként induló Marti Emíliát, aki 144 vok­sot összesített.   /(Iochom): Varga Attila a polgármester. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

2006. július 5.

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány közvetítésével részt vett a szatmárnémeti CREST Forrásközpont által kiírt meghívásos pályázaton. A nyertes pályázattal a MISZSZ több szórványvidéken (is) tevékenykedő ifjúsági szervezetének biztosított irodai számítógépeket. A nagyszalontai MIDESZ, az érmihályfalvi MIDESZ, a nagykárolyi MADISZ, az avasújvárosi MADISZ, a szászrégeni MADISZ, az aradi AMISZ, valamint a felsőbányai MADISZ és a temesvári TEMISZ nem csupán a helyi ifjúsági közösségek terén folytatnak alapvető értékmegőrző tevékenységet, hanem régióik szintjén ismert és elismert hagyományteremtő rendezvényeket is szolgáltatnak – áll a MISZSZ sajtószolgálatának közleményében. /Számítógépek ifjúsági szervezeteknek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

2006. július 7.

Csángóföldről 41 gyermek érkezett nyaralni Nagybányáról, legtöbben a Klézse, Somoska és Buda falvakat magába foglaló Klézse községből, de jöttek Magyarfaluból, Póstelekről és Csíkfaluból is. A gyermekeket szatmárnémeti családoknál szállásolták el. A kirándulások és a programok főszervezője Kánya László, a szatmárnémeti MADISZ képviselője elmondta, az Illyés Közalapítványtól kaptak támogatást, de segített az OTP Bank bukaresti központja és a római katolikus püspökség is. Ők tartják a hittanórákat, nagyon sok játékkal és énekléssel fűszerezve. Tavalyelőtt az egyik csángó faluban a pap annyira agitált a tábor ellen, hogy sokan nem is mertek jönni. A fellázított családok köveket és farönköket gördítettek az útra, hogy az autóbusz ne tudjon indulni. Idén szerencsére ilyen probléma nem volt. Elviszik a gyerekeket a bábszínházba, a Harag György Társulat „Brighella” bábcsoportja, Szilágyi Regina vezetésével tart előadást. Gábri Elek avasújvárosi vállalkozó minden gyereknek ajándékozott egy-egy pár cipőt és egy-egy pár szandált. A katolikus egyháztól kapnak egy-egy színes képekkel illusztrált Bibliát, a Máltai Szeretetszolgálattól pedig tizenegy doboznyi ruhaneműt, amit majd az oktatók osztanak szét. Az egész csángóföldi tevékenységnek az úgynevezett keresztapa program a lényege. Ez abból áll, hogy hirdetik az interneten: magyarországi emberek vállalhatnak keresztapaságot. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a keresztapa állja a kiválasztott gyermek vagy gyermekek iskoláztatását, ami – iskolától függően – 130 ezer, vagy 70 ezer forintnak megfelelő összeg befizetését feltételezi. Néha csomagot is küldenek, leveleznek. /Tamási Attila: Csángó gyermekek Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 7./

2007. április 12.

Másodszor szerveznek népszavazást Szatmár megyében Ráksa önállósodásáért. Község nélküli községháza, külföldre ingázó lakosság, hagyományos és modern egyvelege fogadja az Avas-vidéki Ráksára látogatót. Avasújvároshoz jelenleg egy nagyobb és hat kisebb település (Kőszegremete, Újvároshegy, Ráksa, Ráksahegy, Rózsapallag, Pallaghegy) tartozik. A községközpont és Kőszegremete a község két magyar települése, Ráksa közel háromezres lakosságának több mint 60 százaléka román nemzetiségű. Ha Ráksa különválik, Avasújváros község etnikai összetétele lényegesen megváltozik – több mint kétharmados lesz a magyarság aránya. /Babos Krisztina: Üres luxusvillák falva. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

2007. április 17.

Az április 15-én második alkalommal megtartott népszavazás eredményeként Szatmár megyében különvált Ráksa Avasújváros községtől, ezáltal Avasújvárosban a magyarság részaránya kétharmadosra emelkedett. Most a többség beleegyezett a többségében román ajkúak lakta Ráksa leválásába. A változást azért szorgalmazták az avasújvárosiak, mert – bár a község nyolc települést számlál – általában a polgármester személyéről a népes ráksai lakosság dönt, és ők határoznak a községi tanácsosok többségéről is, a megválasztott elöljárók pedig a költségvetési pénzek nagy részét saját falujukba irányítják. Az utóbbi években Avasújváros jórészt községi költségvetésből teremtette meg a különválás feltételeit: polgármesteri hivatalt, rendőrségi székházat és kultúrotthont építettek a faluban. A különválásról szóló döntés akkor emelkedik törvényerőre, ha a parlamenti jóváhagyás után megjelenik a Hivatalos Közlönyben a vonatkozó kormányhatározat. /Babos Krisztina: Magyar község alakul az Avasban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

2007. október 1.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Szatmár megyei kirendeltsége megtiltotta Szabó István megyei tanácselnök számára, hogy az elkövetkező 30 napban elhagyja Avasújváros községét, ahol állandó lakhelye található, és naponta köteles megjelenni a helyi rendőrőrsön, jelentette a Mediafax. Májusban négy RMDSZ-es politikus, Szabó István, Erdei D. István parlamenti képviselő, Cseke Attila államtitkár, illetve Riedl Rudolf Szatmár megyei alprefektus ellen indított kivizsgálást a DNA. Az ügyészek közleménye szerint Szabó István tanácselnök Erdei D. István felbujtása nyomán és a másik két említett politikus közreműködésével 2006 végén a költségvetés-kiegészítéskor kapott kormánypénzt nem osztotta el igazságosan, előnyben részesítette azokat a településeket, ahol RMDSZ-es a polgármester. A Mediafax értesülése nem pontos, ugyanis Szabó megjelent munkahelyén Szatmárnémetiben, és a City Rádiónak adott interjúban cáfolta a házi őrizetéről szóló hírt. Az egyik helyi román nyelvű napilap, a Gazeta de Nord Vest azt állította, hogy a „házi őrizetre” vonatkozó utasítást Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester közbenjárására hozta a DNA. A volt megyei RMDSZ-elnök ugyanis a lap szerint így próbál bosszút állni azért, hogy a legutóbbi választásokkor leváltották, és helyébe Szabó István a saját emberét ültette. A City Rádió riporterének kérdésére azonban Szabó István tanácselnök kijelentette, szerinte sem Ilyésnek, sem más RMDSZ-vezetőnek nincs köze a dologhoz. /Babos Krisztina: Bekeményít a DNA. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2008. május 16.

Bekő Tamás, Nagykároly első embere bejelentette: nem indul újra a polgármesteri székért, elég volt a nyolc esztendő, elfáradt. Helyébe Kovács Jenő mérnököt ajánlja, aki nehezebb időkben már volt polgármester, de 2000-ben éppen az ő javára visszalépett. Bekő továbbra is kitart az RMDSZ mellett. Előzőleg Veres János magyar pénzügyminiszter adta át Bekőnek a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét. Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és megyei tanácselnök-jelöltje megegyezett Hegedűs Pállal, az MPP Szatmár megyei elnökével: az MPP őt támogatja, viszonzásként belementek abba, hogy az MPP megyei tanácsos-listát tegyen le. Az újságíró negatív példaként hozta: Tasnádon és Újvárosban fontos lett volna, hogy csak az előválasztáson győztes RMDSZ-jelöltek induljanak, azonban az MPP is indított jelölteket. „Miért? Csak! Bosszúból” – így az újságíró, hozzátéve, kezdi hinni, hogy sok MPP-st csakugyan Basescuék biztatnak és pénzelnek. /Sike Lajos: Tisztesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2008. szeptember 5.

Sipos László /1948- 1999/ kiváló tanár és néprajzos nem azt álmodta meg Bogdándon, ami ma maradt. Az életét tette fel a hagyományőrző községért, a bogdándi nemzetiségi tánctalálkozóért, amiből mára jobbára román hóra lett. A magyar néptánc szemléjét akarta létrehozni, a három Szatmár megyei román folklórtalálkozó ellensúlyozására, azzal érvelve, hogy a magyar adófizetők pénzéből illő egy magyar folklórünnepet is támogatni. Azonban a magyar elöljárók a rendezvényből nemzetiségi tánctalálkozót csináltak. Úgy gondolták, hogy így nagyobb lehet a támogatottsága. A nemzetiségi rendezvényre azonban mind jobban rátelepedtek a románok. Legutóbb már ők uralták a mezőnyt. Most Avasújvároson a sor. A széthúzás miatt nemhogy magyar polgármestere, de alpolgármestere sem lett a községnek. Súlytalanná vált az ottani 2200 fős magyarság. Az újságíró szerint Ludróczky Sándornak, az RMDSZ jelöltjének csak teljes összefogással lehet esélye, azonban Majláth Gábor, az előválasztáson második helyre szorult személy MPP-s listát indított. A választás óta a szociáldemokrata vezetés semmiféle magyar rendezvényt nem hajlandó támogatni, nem törődik a magyar iskolákkal. /Sike Lajos: A számlát benyújtják! = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2008. szeptember 8.

Az idei Széchenyi Emlékünnepség előtt az avasújvárosi rendőrség először nem adta meg a bálra az engedélyt, és többen látták, hogy a rendőr több, utcára kiragasztott plakátot letépett. – Még Iliescu idejében sem fordult elő ilyesmi – mondta Sike Lajos beszédében, hozzátéve: ez az egyik kézzelfogható jele annak, hogy az idei helyhatósági választásokkor a községi magyarság megosztott lett, Kőszegremetét egyetlen tanácsos sem képviseli a döntéshozó testületben. Csehi Árpád, Szatmár megye tanácselnöke felvette a kapcsolatot Radu Bud prefektussal és a megyei rendőrfelügyelőség vezetőjével, és a közbenjárása eredményeként a bált megtarthatták. Az ünneplők a falu határában álló, 1861-ben készült emlékoszlophoz zarándokoltak, amely Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi-emlékműve. Kiss László az Országos Széchenyi Kör Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete nevében mondott üdvözlő beszédet, kifejtve: a kör a kilencvenes évek elejétől figyelemmel kíséri a kőszegremetei ünnepségeket. Dr. Scholtz Béla, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadási Hivatal igazgatója a „legnagyobb magyar” munkásságáról beszélt. /Fodor István: Letépték a plakátokat, nem akarták engedélyezni a bált. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 8./ A rendőrségi betiltásról, a plakátok leszakításáról nem írt Sike Lajos A számlát benyújtják! című cikkében, az Új Magyar Szó szeptember 5-i számában.

2008. október 1.

Szatmár megyében Toma Betea júniusban megválasztott polgármester a magyar Avasújváros községből a szomszédos románlakta településre, Ráksára költöztetné Avasújváros polgármesteri hivatalát. A szociáldemokrata párti elöljáró azért szeretné átköltöztetni a községi székhelyet a román faluba, mivel a települések két éve népszámlálás útján szerettek volna különválni, és a referendum sikerében bízva Ráksán korszerű infrastruktúrát létesítettek. Idén májusban adták át az országosan is egyedülálló felszereltségű polgármesteri hivatalt és rendőrséget. A lakosság érdektelensége és a referendum sikertelen parlamenti szereplése miatt meghiúsult a terv, így Ráksa lett az egyetlen olyan falu Romániában, amely korszerű épülettel rendelkezik ugyan, de nem községközpont. Avasújváros magyar lakossága azonban ellenzi a tervet. „Avasújváros lakossága nevében kijelenthetem, semmilyen módon nem egyezünk bele a községközpont elköltöztetésébe” – nyilatkozta az egyik helyi román lapnak Majláth Gábor, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott községi tanácsos. Az RMDSZ szerint kompromisszumos megoldás szükséges. Csehi Árpád megyei tanácselnök megállapodott Toma Betea polgármesterrel, hogy a polgármesteri hivatal felújításáig az alkalmazottak egy részét áttelepítik Ráksára, Újvárosban pedig továbbra is fenntartanak egy munkaközpontot az itteni lakosság és a távolabbi falvak, Kőszegremete, Negyhegy, valamint Muzsdaj számára. /Végh Balázs: Községközpont máshol? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2008. november 28.

A napokban tárgyalóasztalhoz ültek Avasújvárosban a helyi tanács RMDSZ-es és MPP-t képviselő tagjai. A megbeszélés eredményeképpen az RMDSZ helyi szervezete nyilatkozatot tett közzé, kifejtve: a helyi RMDSZ-es és MPP-s egyezség szerint az RMDSZ jelöltjeire voksoljanak. A helyi önkormányzatban jelenleg a román többség dönt, meg sem kérdezi a magyarság képviselőit. Ezért döntöttek úgy, hogy egységesek lesznek a szavazásnál. /Avasújvárosban nagy lépés történt a magyarság összefogása érdekében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./

2009. május 9.

A Magyar Összefogás EP-képviselői lista két jelöltje, Tőkés László és Szilágyi Zsolt május 8-án Szatmár megyében kampányolt, Sárközújlakon és Avasújvárosban tartottak lakossági fórumot. A fórumon Sebesi János polgármester bemutatta Sárközújlakot, majd Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese méltatta Tőkés EP-képviselői tevékenységét, kiemelte a Brüsszelben szervezett Biblia-kiállítást. Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás Listájának negyedik, EMNT-s jelöltje úgy véli: mivel egyre több, hétköznapi életünket is meghatározó döntés már Brüsszelben születik, nem lehet közömbös, hogy kik képviselik az erdélyi magyar érdekeket az EP-ben. Tőkés László EP-képviselőjelölt hangsúlyozta: ki kell állni a magyarság, a kereszténység érdekvédelméért. Avasújvárosban hasonló fórumot tartottak. /Fodor István: Fórum Sárközújlakon és Avasújvárosban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 9./

2009. október 5.

Rövid időn belül már a harmadik tájházat avatták az Avasban, Szatmár megye népművészetéről és népi építkezéséről legismertebb tájegységében. Turc és Lajoshuta után a múlt hét végén a vidék egykori központjában, a magyar lakosságú Avasújvárosban is megnyitották a helybeliek hajdani életmódját bemutató régi tornácos házat, amelynek utolsó szülöttje, a hetvenéves Ida néni még jelen lehetett a szalag elvágásnál. /Sike Lajos: Tájházavató Avasújvárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998