udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 36 találat lapozás: 1-30 | 31-36
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. szeptember 12.

Nyárádszentlászlót 1968-ban, a megyésítéskor a szomszédos Nyárádgálfalva községhez csatolták, azonban a szentlászlóiak megőrizzék indentitásukat. Nyárádszentlászlón a reformátusoknak 111 esztendeig vályogtemplomuk volt. Gáspár András backamadarasi lelkész, templomépítő pap elmondta, hogy két leányegyházuk közül előbb Nyomáton kezdték el az építést 1992-ben, és 1994 augusztusában felszentelhette a püspök. Szept. 12-én Nyárádszentlászlón ünnepelt a háromszázvalahány lelkes falu. Lakói zömmel reformátusok /156 fő/ és unitáriusok, kisebb részben katolikusok. A Hadnagy Judit tervezte épület kicsinek bizonyult a szentelésre összesereglett híveknek. Eljött az építés legfőbb támogatója is, a Liverpoolban élő báró Vitéz lemhényi dr. Zsigmond András angol feleségével. Angliából jött Harvey Cristopher is, aki az ifjúsági ház építését segítette, hálából az ő nevét viseli az intézmény. Ez a ház a Közép-Nyárádmente ifjúságáé - jelentette ki Gáspár András lelkész. Az emeleti részen kis manzárdszobákat képeztek ki, ifjúsági táborok, találkozók alkalmára. És csángó gyermekek nyaraltatására. Eljött a holland testvérgyülekezet négy tagja; ők még szombaton elhelyezték Backamadarason az öregotthon alapkövét. A Duna-csatornát megjárt, sokat szenvedett dr. Csiha Kálmán elmondta, hogy 1989 óta a reformátusok 166 új épületet húztak fel Erdélyben, ebből 32 a templom. Gáspár András lelkész vázolta a templomépítés történetét. Dr. Lehr György budapesti külügyminisztériumi megbízott a vitézi rend érdemkeresztjét adományozta Csiha Kálmán püspök úrnak templom- és egyházépítő munkássága elismeréseként. - A közeljövőben kápolnát emelnek a katolikus hívek is. /Bölöni Domokos: Új temploma van Nyárádszentlászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14., Máthé Éva: "Ellenszélben is előre menni!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

1999. szeptember 30.

A hatvanéves Pál-Antal Sándor /sz. Karcfalva, 1939. szept. 26./ történelemtanári képesítést szerzett Kolozsváron. Első önálló munkája A papirosmalmok története /1967/. Társszerzője számos kötetnek, ezek között van: A székely felkelés 1595 - 1596 /Bukarest, 1979/, Levéltári útmutató /Bukarest, 1984/. Tudományos tevékenysége az 1990-es évtől bontakozott ki: Backamadaras 600 éve (szerk. és a történeti, népmozgalmi fejezeteket írta, Székelyudvarhely, 1992); Csíkmadaras. Egy felcsíki falu hat évszázada (koordinálta, a történelmi, népmozgalmi és névtörténeti fejezeteket írta, Marosvásárhely, 1995); Marosvásárhely helynevei (1996), Marosvásárhely utcanévtörténete (1998). Szerkesztette Szabó Miklóssal A Maros megyei magyarság történetéből című tanulmánykötetet (1997) és a Marosvásárhely történetéből című tanulmánykötetet (1999). Pál-Antal Sándor az országos levéltáros szakosító iskola tanára 1981-től. Itt magyar paleográfiát (régi magyar írástörténetet) ad elő. A román levéltárosokat készítik fel Kiss Andrással és Zsemlyei Jánossal a magyar nyelvű dokumentumok tanulmányozására. - A levéltárosképzést a belügyminisztérium irányítja, oda magyart nemigen vettek-vesznek fel. Pál-Antal Sándor szakmájának utolsó mohikánja. Nemcsak levéltáros, elsősorban a helytörténetkutatás, a székelység, a magyarság történetének a kutatása izgatja. Pál-Antal Sándor összeállította a romániai magyar történészeknek, az aktív történészeknek a lajstromát: azt vette számításba, akinek legalább egy tudományos dolgozata megjelent szakkiadványban. 83 személy került ebbe a keretbe. A kutatóknak több mint 43 százaléka nyugdíjas. A jelenlegi aktív, fiatal történész gárda még nagyon halvány; csak három személyt találtam, aki már közölt is valamit. Az aktív történészek zöme: a hatvan-hetvenéveseké. Az idős történészeknek nem is volt alkalmuk utánpótlást nevelni. Most pedig, egyszerűen nincs kit. Az utánpótlás most kezd kialakulni. A falura került történelemtanár, az rendszerint eltűnt a süllyesztőben. A falutörténetek zömét nem történelemtanárok írták meg. Jobbára tanítók, irodalomtanárok, lelkes lokálpatrióták, közöttük biológiatanárok is. /Bölöni Domokos: A szakma utolsó mohikánja. Beszélgetés a hatvanéves Pál-Antal Sándorral. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2001. június 7.

Vannak helyi lokálpatrióta értelmiségiek, akik falvaikban múzeumot hoznak létre, mint ahogy tette ezt Pálfalván (Hargita megye) Balázsi Dénes, s dicséret illeti ezért a backamadarasi vagy a vajdaszentiványi tanárok közösségét is. Érdemes lenne skanzen berendezése valamelyik Marosvásárhelyhez közel eső területen. Elég csak a Nyárád mente, Küküllő mente, a Mezőség, a Sóvidék, a Maros mente sajátos magyar építészeti hagyatékaira gondolni: máris áttelepíthető öt ház, továbbá a román és szász vidékek folklórja szintén gazdagíthatna egy ilyen falumúzeumot. /Értékeink megőrzéséért. Elkelne egy skanzen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2001. augusztus 14.

A magyar államiság ezeréves fennállását köszöntő-ünneplő rendezvényeket az aug. 15-i esztergomi ünnepség zárja. A magyarság, Magyarország mellett, a környező államokhoz tartozva, nemzetrészként élte meg az eseménysorozatot. E nemzetrésznek további életképessége függ attól is, hogy képesek vagyunk-e e helyzetnek megfelelő nemzettudatot kialakítani. A rendezvények végén Dr. Szabó Miklós kitért a falutörténet-írás időszerű kérdéseire. 1992-ben Pál-Antal Sándor kiadta Backamadaras 600 éve c. kötetet, illetve Nagy Géza, akkori sáromberki lelkipásztor, Berekméri D. István, Tonk Sándor és dr. Szabó Miklós megírták a Sáromberke 1319-1994 c. kötetet, más helységekben is elindult az érdeklődés az erdélyi falu, a szülőfalu történeti múltja iránt. Kiemelkedő szellemi alkotóműhely Péterfy László lelkipásztoré, aki egyház- és falutörténet sajátos ötvözetében mutatta be sikeresen, vagy fogja bemutatni Balavásár, Bonyha, Gyulakuta, Héderfája, Kend, Kibéd és Siklód történeti múltját. - A néhány oldalas kiadványoktól kezdve a több száz oldalasig, az alábbi falvakról jelentek meg "falumonográfiák" vagy valami egyebek: Abosfalva, Ákosfalva, Bólya, Csittszentiván, Disznajó, Kibéd (nem a Péterfy László írása), Mezőkölpény, Mezőpanit, Mezősámsond, Nagyernye, Nyárádszereda, Póka, Rava, Szederjes, Székelycsóka, Tancs. A nem szakember, vagyis műkedvelő falutörténet-kutatói gárda ma már igen nagyszámú mind Maros megyében, mind más vidékeken. A műkedvelő történészek nem rendelkeznek kellő tudományos felkészültséggel, gyakorlattal, tapasztalattal, akik gyakran azt sem tudják, mi a falumonográfia és mi a falutörténet. Szabó Miklós azt tanácsolta, hogy kutassák a szülőfalu történeti múltját, de nagyobb gonddal, alapossággal. /Dr. Szabó Miklós: A falutörténetről a millenniumi év végén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2002. november 5.

A kolozsvári Kiss András után második erdélyiként Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltáros vehette át a Pauler Gyula-díjat. Pál-Antal Sándor 1963 óta dolgozik a marosvásárhelyi levéltárban. Kutatómunkáját 1984-ben, a diktatúra nyomása fel kellett adnia. Több mint negyed évszázad alatt a kéttucatnyi tanulmánya közül mindössze három jelenhetett meg magyarul. Nem volt publikációs lehetőség. Pál-Antal Sándort elsősorban a középkor érdekli, levéltári kutatásai során inkább a történelem segédtudományaival: intézmény- és pecséttörténettel, illetve a levéltárosi tevékenységgel összefüggő dolgokkal foglalkozott. Társszerzője a Backamadaras 600 éve /1992/ című kötetnek, Csíkmadarasról szóló helytörténeti munkája követte 1995-ben, majd a legutóbbi, az idén megjelent Karcfalva múltjából című. Helytörténetnek számít a Marosvásárhely helynevei című kötete: Vígh Károly könyvtáros kutatásait neki kellett befejeznie, kiegészítenie. Megjelentek a gyűjteményes kötetek - A Maros megyei magyarság történetéből 1-2, valamint a Marosvásárhely múltjából címűek. - Manapság igen nehéz a pályakezdő történészek dolga, szinte lehetetlen szakintézménybe bekerülniük. A fiatal történészek a különböző pályázati lehetőségeket keresik. A kényszerűségből egyéni műhelyekben munkálkodó történészek számára szervezett tevékenységi keretet kellene létrehozni, a már működő kolozsvári, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi kezdeményezések mintájára. Pál-Antal Sándor megjegyezte: levéltáros-utánpótlás sajnos nem létezik. Romániában, más európai államoktól eltérően, az állami levéltár a belügyi tárcához tartozik, a képzést is ők szervezik. A Bukarestben már több mint tíz esztendeje működő fakultáson egyetlen magyar anyanyelvű fiatalt sem képeztek még. Az állami levéltári hálózatban ő az egyetlen magyar nemzetiségű szakember, az utolsó mohikán, hisz nyugdíjasként egy évre szóló meghosszabbított munkaszerződéssel dolgozottam. Ki kellene harcolni, hogy a levéltári fakultáson bizonyos számú magyar nemzetiségű fiatalnak is helyet biztosítsanak. Az értékes anyagokat tartalmazó egyházi levéltárakból is hiányoznak a képzett szakemberek, bár Nagyváradon indult ilyen képzés. Pál-Antal Sándor kedvenc témája a székely önkormányzatok történetének kutatása, egy kötetnyi anyag az idén már meg is jelent. /Szentgyörgyi László: Aki eleget tesz a "társadalmi megrendelésnek". Interjú Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltárossal, a Pauler Gyula-díj idei kitüntetettjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./

2003. március 31.

A Nyárád mentén feléledő néptánchagyomány kulcsembere Veress Kálmán táncoktató. Kezdődik az Ezüstcsizma nevű verseny elődöntője, a döntő májusban lesz Marosvásárhelyen. Ez a tizedik Vándorcsizma Találkozó. Backamadarasi gyermekek versengenek, majd az ákosfalvi Forrás, a szentbenedeki Reménység tánccsoport után Kiss Mihály medgyesi táncosai és a szentháromsági Tüzes csoport léptett fel. /Bölöni Domokos: Backamadarasi Vándorcsizma. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

2003. április 1.

Nyárádszereda főterén ortodox templomot akar építeni a román hatalom. Backamadaras színmagyar székely faluban építettek a múltban egy jókora ortodox templomot. Üresen áll ez az ortodox hajlék, a betolakodás szimbóluma a mai napig ott éktelenkedik a kicsiny faluban jelezte a lapnak egy levélíró. Nyárádszeredában sincsenek ortodox hívek, mégis ortodox templomot terveznek, hogy uralhassa a tájat végérvényesen. Időnként kocsikon ideszállítanak híveket, hogy aztán lefilmezhessék, milyen sokan vannak és mennyire nem férnek már a régi épületben. /Csíki Sándor, Nyárádszereda: Ingázó ortodox zsoldosok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

2003. május 26.

Backamadaras másodszor adott otthont a Veress Kálmán táncoktató kezdeményezte Vándorcsizma tánctalálkozónak, sorrendben a tizenegyedik ilyen jellegű rendezvénynek. A Nyárád menti néptáncmozgalom fellendülése nagy mértékben köszönhető a Maros Művészegyüttes táncosainak, oktatóinak, köztük Füzesi Albertnek, Fazakas Jánosnak, és a Borókával induló, aztán tucatnyi csoportot, együttest elindító Veress Kálmánnak, azoknak tehát, akik rendszeresen kijárnak tanítani, felpártolnak egy-egy tájegységet, falut, és munkájuk nyomán induló fiatal csoportok, együttesek rendszeres résztvevőivé váltak/válnak a Gyöngykoszorú- találkozóknak. Május 24-én az Ezüstcsizmán a madarasiak mellett nyárádszentbenedeki, szentháromsági és ákosfalvi táncosok léptek fel. Tizenkét éven aluli és felüli kategóriában mérték össze ügyességüket. /Bölöni Domokos: Ezüstcsizma. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2004. április 9.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) marosvásárhelyi szervezete továbbra is kitart amellett, hogy az RMDSZ-szel közösen kell szervezni előválasztást a magyarság által leginkább támogatott polgármesterjelölt indítására. A két szervezet közötti közvetítést Fodor Imre alpolgármesterre bízták. Az MPSZ-t a megye 30 községében szándékozzák megalakítani – jelentették ki a szervezet képviselői. Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke reméli, hogy végül csak sikerül az MPSZ és az RMDSZ vezetésének tárgyalóasztalhoz ülnie a közös marosvásárhelyi előválasztások megszervezése érdekében. A marosvásárhelyi RMDSZ 1-es körzete kéréssel fordult a városi választmányhoz, hogy kezdeményezzen egyeztető tárgyalásokat az MPSZ-szel. Maros megyében több mint 4000 támogató aláírást gyűjtött az MPSZ, ennek felét Marosvásárhelyről. Az MPSZ több községben megalakította a helyi szervezeteit, néhányban teljes jelöltlistákat állítottak össze, például Nagyernyén, Gernyeszegen, Dózsa György községben, Backamadarason és Nyárádszeredán. A sajtótájékoztatón utaltak még az RMDSZ és a Communitas Alapítvány által elosztott pénzbeli támogatásokra, ami Tőkés András szerint "gyakorlatilag a politikai klientúra finanszírozását jelentette". /(antalfi): Szerveződnek az MPSZ községi szervezetei. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

2004. június 16.

Jún. 15-én Csanády György – a Székely himnusz szerzőjének tiszteletére – szülővárosában, Székelyudvarhelyen emléktáblát avattak. Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezte ünnepi megemlékezésen Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: a Himnusz és a Szózat mellett, a Székely himnusz is a magyar nép nemzeti hitvallásává vált, szakrális magaslatra emelkedett. A megemlékezések sorát Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere zárta, majd Pomogáts Bélával közösen leplezte le a Bethlen Gábor utca 8. szám alatti ingatlan homlokzatánál – mely épületben 1920-ig élt a költő – Csanády György bronzba öntött arcmását és az emléktáblát – Hunyadi László szobrászművész és Kolumbán Árpád öntőmester alkotását. Végül a Székely Dalegylet férfikórusának közreműködésével a jelenlévők elénekelték a székely himnuszt. A megemlékezés a református temetőkertben, a Csanády-kopjafánál zárult, ahol a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium tanulói helyezték el a kegyelet koszorúit az iskola egykori diákjának kopjafájánál. /Szász Emese: Emléktábla a himnusz szövegírójának. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

2004. június 22.

Mindössze 30 százaléknyi a magyarság részaránya Szászrégenben, mégis Nagy András, eddigi alpolgármester, az RMDSZ jelöltje nyert. Az RMDSZ a 16 lehetségesből kilenc Maros megyei településen nyert polgármesteri széket a második fordulóban, ebből kiemelt jelentőségűnek tekintett a szászrégeni mellett a mezőcsávási és a vajdaszentiványi, emellett az RMDSZ jelöltje diadalmaskodott Gyulakután, Dózsa Györgyön, Nyárádgálfalván, Gernyeszegen, Mikefalván és Backamadarason. Ezzel az RMDSZ- polgármesterek száma 37-re növekedett Maros megyében. /(Máthé Éva): A helyhatósági választások második fordulója – Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2004. június 23.

Szászrégenben Nagy András, Mezőcsáváson Szabó Levente, Mikefalván Szilágyi Sándor, Vajdaszentiványon Dani József, Lukafalván Iszlai Tibor, Gernyeszegen Incze Jenő, Backamadarason Csíki József, Nyárádgálfalván Karácsonyi Károly, Gyulakután Gál Sándor lett RMDSZ színekben a polgármester, s ezzel a helyhatósági választások második fordulójában szerzett újabb kilenc mandátummal 37-re emelkedett a megválasztott RMDSZ-es polgármesterek száma Maros megyében – összegezte a tényállást dr. Kelemen Atilla, a szövetség megyei szervezetének elnöke. Veszteség az RMDSZ-nek volt például Küküllőszéplak, ahol a belső viszályok miatt nem lett RMDSZ-es polgármester. Balavásáron az eddigi RMDSZ-es polgármester indult független jelöltként és nyert az RMDSZ mostani jelöltjével szemben. Maros megyében 2000-ben az RMDSZ-nek 29 polgármestere volt, 2004-ben 37 tisztséget sikerült megszereznie, a négy évvel ezelőtti 40 alpolgármesterrel szemben ma 47 alpolgármestert tudhat magáénak a szövetség; 459, azaz 14-gyel több a megye önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok száma, összességében pedig 558 RMDSZ-es képviselő van a megye helyhatóságaiban. Országosan az RMDSZ most 185 polgármesteri helyet szerzett meg, a 2000-es 148-cal szemben. /(Bögözi Attila): Szászrégen mint trófea. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2004. június 29.

Jún. 26-án rendezték a Nyárád menti Backamadarason a Vándorcsizma régiós néptáncversenyt, melynek kitalálója, irányítója s műsorvezetője, Veress Kálmán. Több táncos csoport jött el. A Backamadarasért Alapítvány mellett vállalkozók járultak hozzá az anyagi sikerhez. A 6-12 évesek közül Csíki Loránd és Fejér Zsombor teljesítményét ítélte legjobbnak a grémium, a 12 év fölöttiek közül Mészáros Mózest és Oláh Attilát részesítette elismerésben, a lányok közül pedig Nagy Editet és Tekeres Brigittát. /Bölöni Domokos: Kincses fiatalok Backamadarason. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

2004. szeptember 20.

Székelyudvarhelyen került sor a református tanintézmények közös tanévnyitójára, ugyanakkor ünnepelték a vendégfogadó Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium újraalakulásának tizedik évfordulóját is. Szept. 18-án történelmi jellegű előadásokkal, valamint ünnepi műsorral vette kezdetét a találkozó, másnap volt a közös tanévnyitó. Az ünnepi igét Papp Géza református püspök hirdette, tanévnyitó beszédet Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka mondott. Tőkés Zsolt, a helyi református gimnázium igazgatója köszöntötte a diákokat, szülőket, pedagógusokat. A jubiláló székelyudvarhelyi tanintézmény jelenleg 225 diákot számlál. Szept. 19-én az iskola bejáratánál leleplezték Baczkamadarasi Kis Gergely (1737–1787) bronzba öntött mellszobrát, Sebestyén Róbert szobrászművész alkotását. A kivitelezés költségét a Székelyudvarhelyért Alapítvány biztosította. /Szász Emese: Ünnepélyes évnyitó és szoboravatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

2004. szeptember 27.

Szept. 25-én tartotta II. kongresszusát Székelyudvarhelyen a nyolc hónappal ezelőtt alakult Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), melyen 153 küldött vett részt 12 területi, zömmel székelyföldi szervezet megbízásából. A kongresszus elfogadta a polgári szövetség alapszabályzatát, és megválasztotta új vezetőségét. Az MPSZ elnökének újraválasztották Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét. A kongresszust elsőként Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke köszöntötte, aki beszédében élesen bírálta az RMDSZ politikáját, amely nem sok eredményt hozott a romániai magyarság számára. Úgy fogalmazott, 10–15 évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy 2004-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség illegitim módszerekkel akadályozza meg ellenzékének a részvételét a szabad választásokon. Véleménye szerint az RMDSZ vezetői tévednek, amikor az ellenzéki politikusokban ellenséget látnak. Az RMDSZ igazi ellensége az elutasító magatartás, az, amikor a szövetség vetélytárs nélkül is elveszítheti a választásokat. Kövér a konferencia résztvevőit arra kérte, hogy ne tekintsék az RMDSZ-t politikai ellenfelüknek. Az autonómiában elképzelhetetlen lenne, hogy Székelyudvarhely 120 rendőrének mindössze 10 százaléka legyen magyar, vagy a 80 százalékban magyarok lakta Hargita megyében az állami adminisztrációban dolgozó alkalmazottak 80 százaléka román legyen. Romániában nyílt diszkrimináció folyik a kisebbségekkel szemben, és erre az RMDSZ kormányzati szerepvállalása semmilyen megoldást nem talált. Kövér László szerint az MPSZ nagy érdeme, hogy Erdélyben, az RMDSZ-ben ismét beszélnek az autonómiáról. A magyar politikus kitért a kettős állampolgárság kérdésére is. A Fidesz arra biztatja a magyarországiakat, hogy vegyenek részt a választásokon, és szavazzanak igennel. Csapó I. József a Székely Nemzeti Tanács elnöke részletesen szólt a székelyföldi prefektusok autonómiaellenes lépéseiről, megfélemlítő körleveleikről. Egyelőre a Backamadaras helyi önkormányzata döntött a népszavazás mellett. Szász Jenő szerint a közös előválasztást az RMDSZ elutasította. A választmány elnöke Szilágyi Zsolt lett, a hat alelnök: Tulit Attila, Árus Zsolt, Tőkés András, Sántha Imre, Szakács Botond és Orbán Mihály. Nem született döntés a választásokon való részvétel mikéntjéről: valószínűleg az RMDSZ-szel való esetleges megegyezés függvényében erről később dönt a szövetség vezető tanácsa. A kongresszus több állásfoglalást is elfogadott a kettős állampolgárság, az autonómia és a délvidéki magyarüldözés ügyében. /Makkay József: Szabad választásokat követel az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./ Szilágyi Zsolt, az MPSZ külügyi kabinetjének vezetője felszólalásában a szabadság megtestesülési formájának nevezte a romániai magyarság autonómiájának ügyét. /(Garzó Ferenc / MTI): MPSZ-kongresszus Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2004. október 11.

Kibéd hatodszorra látta vendégül okt. 9-én a táncos fiatalokat és gyermekeket a Gyöngykoszorú találkozón. A rendezvényt az EMKE Maros megyei szervezete, a Marosszék Kulturális Egyesület és a helyi iskola összefogásával hozták tető alá. Nagyszüleink játékai címmel nyílt vándorkiállítás helybeli, mezőpaniti, hármasközségi és backamadarasi gyermekek "munkáiból". A mezőcsávási fúvósok nyitottak, aztán több település néptáncos-csoportja lépett fel. /Nagyapám is járta... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2004. november 12.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2005. április 14.

Élő kapcsolat van Maros megye községei, városai és a moldvai csángó falvak lakói között. 1990 óta 1381 gyermek vett részt Maros megyei településen szervezett nyári tanulótáborban. Érdemes kiemelni a régeni római katolikus plébániát, az erdőcsinádi Szucsáki Alapítványt, a maroskeresztúri és marosszentgyörgyi római katolikus plébániákat, ahol hosszú évek során 40-50 gyermek vesz részt a nyári táborokban. De volt tábor Jobbágyfalván, Bonyhán, Backamadarason, Mezőpanitban, Erdőszentgyörgyön, Nyárádmagyaróson, Márkodon, Selyében, Deményházán, Csittszentiványon és Holtmaroson. Marosvásárhelyi orvosok nem egy esetben ingyen kezelték a Moldvából érkezetteket. Sok család és szervezet adományozott könyveket a hazatérő gyermekeknek, illetve a Klézse-Szeret Alapítvány könyvtárának. Az emlékezetes árvíz alkalmával több teherautó élelmet, ruhát stb. vittek a károsult csángómagyar és más nemzetiségű moldvaiaknak. /Czellecz Jenő, a csángóbizottság nevében: Maros megye 15 éve felkarolja a csángóügyet. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

2005. május 16.

Hálaadó istentisztelettel ünnepelt, valamint jótékonysági fogadást adott a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium abból az alkalomból, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület visszanyerte tulajdonjogát az egykori kollégium ingatlanjára. Igét Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke hirdetett. Tőkéczki László /Budapest/, az ELTE előadótanára beszédében üdvözölte a nagy eseményt. /Barabás Blanka: Ünnep a református gimnáziumban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 16./

2005. május 31.

Népviseletbe öltözött tanítók, tanárok és alsótagozatos diákok találkoztak a backamadarasi általános iskola szervezésében létrejött néptánc és népszokások fesztiválon. A vándorfesztivál négy éve indult Fejes Réka tanfelügyelőnő kezdeményezésére. Első alkalommal a vajdaszentiványi, majd a mezőpaniti általános iskolák pedagógusközössége vállalta fel a rendezést. Egy év kimaradás után a backamadarasi tanítókra hárultak a szervezés. Az idei fesztiválon kilenc csapat képviseltette magát. Backamadarasra a helyi iskola diákjain kívül érkezett még „küldöttség” Gernyeszegről, Csittszentiványról, Göcsről, Mezőpanitról, Kendről, Ákosfalváról, Nyárádszentbenedekről, illetve a marosvásárhelyi 14-es iskolából. A csapatok vidékük népszokásait mutatták be, jellegzetes néptáncokat roptak a színpadon. /Mészely Réka: Népszokások és néptánctalálkozó Backamadarason. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

2005. október 11.

Backamadaras község a legutóbbi népszámlálás szerint 1920 fős, ennek 98%-a magyar anyanyelvű. Ide tartozik Szentgerice és Bálintfalva. Backamadaras híres bortermő vidék. A Backamadaras – Szentgerice útvonal állandó javításra szorul. Elvégezték a polgármesteri hivatal épületének felújítását, most fejezték be a községközpont kultúrotthonának renoválását. Tánctalálkozókat szerveznek, gyakori vendégük a Maros Művészegyüttes, mesélte Makkai György, a kultúrotthon gondnoka. A kultúrotthon épületében működik a községkönyvtár, a 7500 könyv 70%-a magyar nyelvű. Kis Gergely, a Backamadarason született és Székelyudvarhelyen tevékenykedő tudós és filozófus nevét veszi fel a községközpont iskolája. A névadó ünnepséget jövő májusra tervezik. Kétszázötvenhét gyerek tanul Backamadaras tanintézményeiben, tájékoztatott Albert-Búzási Margit igazgatónő. Bálintfalván egy összevont I-IV. osztályban és egy óvodai osztályban folyik az oktatás egy-egy tanerővel. Szentgericén a nyolcvanöt óvodást és kisiskolást két óvónő, illetve 3 tanító oktatja. A községközponti általános iskolában a második és a negyedik osztályt vonták össze. Az iskolákban, óvodákban szakképzett tanerők tanítanak. Svájci támogatásból bevezették a vizet az iskolába, tíz számítógépet és fénymásolót vásároltak. A hollandoktól hetven széket és padot kaptak, a tanfelügyelőség támogatásával négy osztály bútorzatát újították fel. Az iskolai könyvtár háromezer kötettel rendelkezik. A gyerekek szívesen olvasnak. Novák József marosvásárhelyi képzőművész készítette el a község címertervezetét. Dávid György, a Backamadarasért Egyesület elnöke elmondta, hogy a szervezet elsősorban a tánccsoport menedzselését vállalja fel. A helyi tánccsoport tagjai már határon innen és túl is bemutatták ügyességüket. /Mészely Réka: Backamadarasi Népújság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2005. október 20.

Több Maros megyei kastélyt kérnek vissza az erdélyi magyar nemesi családok – Kemény, Bethlen, Teleky, Rhédey – leszármazottai. Jelenleg összesen 24 barokk vagy reneszánsz stílusban épült kastélyról van szó, melyek jogi helyzetével nincs tisztában sem a helyi, sem a megyei közigazgatás, tekintettel arra, hogy az örökösök a visszatérítési kérelmeket egyenesen a bíróságoknak küldték el. A visszakért kastélyok között van a marosvécsi Kemény-kastély, amely 1228-ból származik, s amelyre báró Kemény János leszármazottai tartanak igényt. A keresdi kastély a Bethlen család rezidenciája volt. A kastélyt Bethlen Gábor örököse, a marosvásárhelyi Bethlen Anikó grófnő igényli vissza. A gernyeszegi kastélyt gróf Teleki László építtette. Az épület az erdélyi építészet egyik legérdekesebb darabja, Az épületben jelenleg tüdőszanatórium működik. A Sáromberkén található kastélyt Teleki Sámuel gróf építette 1769-ben. Örökösei néhány hete bejelentették, hogy a kastélyt köztulajdonba adják majd, és az épületből csak néhány szobára tartanak igényt szálláshelyül azokra az esetekre, amikor Romániába látogatnak. Szintén visszakérik a XIX. századi marossárpataki Teleki-kastélyt, illetve a Szászrégen közelében lévő Abafáján lévő Huszár-kastélyt, amely 1720-ban épült, a görgényszentimrei kastélyt, a szentpáli Haller-kastélyt, a marosgezsei Bánffy-kastélyt; a mezőzáhi Ugron-kastélyt, a bükkörményesi Rákóczi-kastélyt, a koronkai, illetve a nyárádszentbenedeki Tholdalagi-kastélyt, a backamadarasi Horváth-kastélyt, a bonyhai Bethlen-kastélyt, a magyarózdi Pekri-kastélyt, a topai Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt. A marosvásáhelyi Tholdalagi-palotában jelenleg etnográfiai múzeum, a Teleki-házban a Teleki Könyvtár, a Kendeffy-házban pedig a marosi bíróság működik. A Marosvásárhelyen visszaigényelt ingatlanok között van a Haller-ház és a Bornemissza-ház is. /Magyar nemesi családok követelik erdélyi kastélyaikat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2005. október 22.

Backamadarason az általános iskola egyik osztályából a volt moziterembe költözött a falumúzeum, amelynek tárgyait Albert-Búzási József tanár a kilencvenes évek elején kezdte gyűjteni. A szövés-fonás munkaeszközeit a fonók emlékképei egészítik ki, a katonasisakot, háborús tárgyakat a huszárok fényképei, régi pénzérmék teszik színessé. A mezőgazdasági eszközök egyik legértékesebbje egy háromszáz éves faeke. Albert-Búzási Margit iskolaigazgató, a múzeum lelke úgy véli, hogy ezek a tárgyak sokkal nagyobb odafigyelést igényelnek. /(mr): Moziteremből falumúzeum. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

2005. október 28.

Október végén a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium /Székelyudvarhely/ két diákja Sándor Judit tanárnő kíséretével felkeresték Középajtán Veress Vilmos sírját, ahol kegyelettel emlékeztek az 1956-os menekültre. Veress Vilmos 1917. július 28-án született Borosjenőn, középiskoláit a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégiumban végezte, nyári szüneteit Középajtán töltötte apai nagyszüleinél. Budapesten elvégezte a katonai akadémiát, a Ludovikát. 1956-ban részt vett a forradalomban, letartóztatták, és kitiltották Budapestről. Kényszermunkára ítélték Tatabányára (bányai munkavégzésre), ahonnan viszont sikerült megszöknie, s Bécsbe, majd Hollandiába menekült. 1980-ban visszajöttek Magyarországra, első útjuk Székelyföldre vezetett. Felkeresték Középajtát, a rokonokat, a templomot. Veress Vilmos egy alapítványt hagyott hátra a jól tanuló, szegény sorsú diákok megsegítésére – az udvarhelyi református kollégisták évente részesülnek ebből a támogatásból. /Bertalan Enikő-Noémi XII. B; Boros Eszter XI. B: Veress Vilmosra emlékeztünk. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./

2005. november 24.

Az Ergo Egyesület, az Udvarhelyi Fiatalok Fóruma /UFF/ és a Művelődési Ház által szervezett szobornépszerűsítő estek mostani előadója Fecső Zoltán volt, aki az iskola- és templomépítő Baczkamadarasi Kis Gergely életútját ismertette. Kis Gergely 1768-ban lett a Székelyudvarhelyi Református Kollégium rektora. Kezdeményezésére felépült a kollégium klasszicista épülete. A kollégium udvarán felállított Kis Gergely-emlékmű talán Udvarhely legértékesebb műemléke. Tervezője, Fekete István, az almási barlang térképét is nagy pontossággal megrajzoló mérnök. Az egyházi íróként is számon tartott Kis Gergely rektor nagyban hozzájárult az 1781-ben elkészült belvárosi református templom felépítéséhez, érdeme elsősorban az építkezés finanszírozásának megoldása volt. Kis Gergely sírja sokáig ismeretlen volt, a hatvanas években sikerült megtalálni, és diákok segítségével egy új síremléket állítottak neki. /Kápolnási Zsolt: Baczkamadarasi Kis Gergelyről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 24./

2006. február 2.

A Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ diáktanácsa szervezte meg február 1-jén a középiskolások irodalmi kreativitás versenyének helyi szakaszát. Megjelentek a házigazda gimnázium diákjai mellett a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium, a székelyudvarhelyi Backamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium és a balánbányai Liviu Rebreanu Szakközépiskola tanulói is. /Takács Éva: Középiskolás diákok versenyei. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

2006. február 27.

Székelyudvarhelyen a Szombatfalvi Református Egyházközség adott otthont február 26-án, vasárnap a székelyudvarhelyi református gyülekezeti kórusok negyedik találkozójának. Hegyi Sándor, a gyülekezet lelkésze elmondta, az évente más-más helyszínre vándorló találkozót négy évvel ezelőtt hagyományteremtés céljából a házigazda egyházközség indította útjára. Az idei találkozón a fellépők köre kibővült a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium énekkarával. /Szász Emese: Gyülekezeti kórustalálkozó Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./

2006. május 29.

Május 27-28-án, szombat-vasárnap első alkalommal szervezték meg Backamadarason a Madaras nevet viselő települések találkozóját, melyre meghívták a magyarországi testvértelepülés, Kunmadaras, a Nagykanizsa melletti Bácsmadaras, valamint a hazai Csíkmadaras és Mezőmadaras küldöttségeit is. A Madarasi Napok keretében a falu egykori tudós és filozófus szülötte, Kiss Gergely nevét vette fel a helybeli tanintézmény. Mezőmadaras egy iskolai küldöttséggel, negyventagú tánccsoporttal, Csíkmadaras a helyi tánccsoporttal, zenészekkel érkezett a rendezvényre. Kunmadarassal, a magyarországi településsel Backamadaras 1992 óta tartja a kapcsolatot. A családok közt mára szoros kötelékek alakultak ki, és gyerekeknek folyamatosan cseretáboroztatásokat szerveznek. Backamadarason az iskola névadásának hátterében tízéves munka áll, a tanfelügyelőség részéről csak nemrég érkezett meg a jóváhagyás, hogy a backamadarasi tanintézmény felveheti a neves iskola- és templomalapító Kiss Gergely nevét. Hivatalosan megnyitotta kapuit a falumúzeum. Pletl Rita magyartanárnő valamint Gáspár Kinga, a budapesti néprajzi tanszék tanárának vezetésével rendszerezték, felcímkézték az anyagokat. Elkészült az ünneplő település címere és zászlója. Csiki Sándor Állj meg madár, fejem fölött dalolva! című könyvének bemutatója után a tánccsoportok szórakoztatták a közönséget. /Mészely Réka: Madarasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/

2006. július 28.

Könyvbemutatóval és tárlatnyitóval folytatódott a vásárvárosi rendezvénysorozat Nyárádszeredán. Zenei kerettel a Bocskai Dalkör szolgált. Veress Emőke 16 cérnagrafikával jelentkezett, Fekete Pál 28 kisplasztikát állított ki. Humoros kisszobrait mindenfelé kedvelik. Csíki Sándor backamadarasi születésű tornatanár Állj meg madár, fejem fölött dalolva! /Backamadaras, 2006/ című könyve családi történeteket, újságcikkeket, jegyzeteket tartalmaz. A szövegek zömmel az Erdély.ma világhálós újságban, illetve az Európai Idő című hetilapban jelentek meg. /(damján): Cérnagrafikák, humoros kisszobrok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

2006. szeptember 18.

Második alkalommal rendezték meg a Jobbágyfalvi Napokat. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke kifejtette, ez a falu a közösségépítés példaképe lehet, hiszen a falunapokon mindenki megmozdult. Az ünnepet búza-, illetve újkenyér-szentelőnek is szánták, ezért a rendezvényt ökumenikus istentisztelet előzte. Néptáncosok, népdalénekesek, modern táncosok, színészek vették birtokba a színpadot. Felléptek a csíkfalvi általános iskola diákjai, a nyárádmagyarósi, vajdaszentiványi, backamadarasi hagyományőrző csoportok, valamint a Napsugár néptáncegyüttes, később pedig a nyárádszeredai általános iskola lányai modern táncot mutattak be, a Tamacisza társulata a gyerekeket szórakoztatta, az erdőszentgyörgyi általános iskola amatőr színjátszó csoportja is szerepelt. Kocsis Róbert, a megyei tanács európai integrációs irodájának munkatársa, az EU és a fiatalok kapcsolatáról tartott előadást, elsősorban az önszerveződést, a civil kezdeményezést ösztönözve. A csíkfalvi kultúrotthonban Sándor János hármasfalusi faragó, Tóth Ferenc és felesége Nyárádgálfalváról faragott tárgyakat. /Vajda György: Újkenyér-szentelőtől a szüreti bálig. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./


lapozás: 1-30 | 31-36




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998