udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. március 13.

A múlt hét végén, szombaton, márc. 7-én ülésezett az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének Elnöksége. Az ülésen elemezték az RMDSZ Hargita megyéből kinevezett kormányzati tisztségviselőinek munkáját, és megállapították, hogy fokozottabb mértékben segíteni kell az Erdészet és Só Egyedárúságokban kifejtett tevékenységet. A jelenlévők meghallgatták Verestóy Attila, a széki szervezet elnöke amerikai útjáról szóló beszámolóját, továbbá két tájékoztatót az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségének részvételéről a Magyarország - 2000 konferencián, illetve szövetségünk képviselőinek részvételéről a bajai gazdasági találkozón. Tájékoztatás hangzott el ugyanakkor az RMDSZ-vezetés cotroceni-i megbeszéléseiről Emil Constantinescu államfővel. A testület ezt követően tájékoztatókat hallgatott meg a március 15-i ünnepségek előkészületeiről, és kijelölte a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, szentegyházi, parajdi, agyagfalvi és székelyszentmihályi megemlékezéseken részt vevő elnökségi tagokat. - A benyújtott pályázatok elbírálása alapján az Elnökség hathónapos próbaidőre kinevezte Benedek Árpád Csaba távközlési mérnököt a területi szervezet ügyvezető elnökévé. - A széki elnökség elemezte a Király Károly által a Romániai Magyar Szó 1998. február 27-i számában "Politikai koncepciós perek RMDSZ-rábólintással" címmel közölt írást. A testület az RMDSZ-t, a szervezet választott vezetőit ért vádakat, rágalmakat rosszindulatúaknak és megalapozatlanoknak ítélte meg és határozottan elutasította. A széki elnökség tudomásul vette Hargita megye prefektusának Bardóczy Csaba megyei tanácsosi mandátumának felfüggesztésére vonatkozó döntését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 1226. sz./

2001. március 13.

Márc. 12-én Marosvásárhelyen a Polgármesteri Hivatal vendégei volt Baja város küldöttsége. Fodor Imre alpolgármester örömmel nyugtázta, hogy Baja is felsorakozik azon települések mellé, amelyek társvárosi kapcsolatot szeretnének kiépíteni Marosvásárhellyel. Bajának, akárcsak Marosvásárhelynek, számos nemzetközi kapcsolata van, amelyeket tovább kívánnak fejleszteni. /Bajai küldöttség Marosvásárhelyen. Újabb kapcsolat teremtődhet. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

2001. április 13.

A Baján élő, marosvásárhelyi születésű Papp József képzőművész két éve hozzálátott egy Marosvásárhelyről szóló kötet létrehozásához. A kiadás magas költségeit bajai vállalkozók állták. A Múzsák fellegvára című könyvben Nagy Miklós Kund újságíró, a Népújság főszerkesztő-helyettese tíz jeles marosvásárhelyi /vagy a városban élt, a városhoz kötődő/ személyiséggel készített interjút. A kimagasló személyiségek között van Sütő András, Szász Endre festőművész, Lohinszky Loránd színművész, dr. Péterffy Árpád szívsebész, Markó Béla költő és politikus, Bács Ferenc színművész, Kovács András Ferenc költő, Tompa Gábor rendező, Orbán György zeneszerző és Bölöni László edző. A kötet 136 fotót tartalmaz. A könyv másik nagy erénye, hogy Nagy Miklós Kund terjedelmes bevezető tanulmányából minden kiderül Marosvásárhelyről, ami lényeges. /Máthé Éva: Egy páratlan kiadványról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2001. november 12.

Nov. 8-9-én Marosvásárhelyen, a református Vártemplomban tartották az Ifjú Múzsák II. Nemzetközi Fesztiválját. E dalos rendezvény a Kecskeméti Pedagógiai Főiskola karnagy- tanárának, Smuta Attilának, illetve a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Társaságnak és testvérvárosi kapcsolatának köszönhető. E vándorfesztivál első hangversenyére tavaly Kecskeméten került sor, melyen a Kovács András karnagy vezette Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar is részt vett. Az első napon hat marosvásárhelyi: a pedagógiai főiskola leánykara, a Bolyai Kollégium református vegyes kara, a művészeti líceum Armonia kórusa, az Adventista Keresztyén Egyház Laudate Domini vegyes kara, a kántor- tanítóképző főiskola Cantemus kórusa és a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar lépett fel. Másnap a kecskeméti Arcus énekegyüttes, a szintén kecskeméti Perlaton női kar, végül a bajai Ad libitum vegyes kar aratott sikert. /Járay Fekete Katalin: Múzsák hajléka volt a Vártemplom. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

2003. február 11.

Febr. 5-én Marosvásárhelyen megalakult a Baja-Marosvásárhely Baráti Társaság. Jelen volt Papp József, Marosvásárhelyről Bajára költözött keramikus, a két település közötti baráti kézfogás kezdeményezője. A társaság elnökévé Kirsch Attilát választották a jelenlevők. A két város közötti testvértelepülési szerződést a múlt nyáron megkötötték. /Megalakult a Baja - Marosvásárhely baráti társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

2002. április 13.

Ápr. 11-én Marosvásárhelyen a Polgármesteri Hivatal szervezésében Turisztikai kezdeményezések - partner- és testvérvárosok címmel szerveztek konferenciát a magyarországi Baja város küldöttségének részvételével. Csegzi Sándor alpolgármester is a testvérvárosok közötti együttműködés szükségességét hangsúlyozta. /A. I.: Bajaiak Marosvásárhelyen. Turizmusfejlesztés - testvérvárosokkal együttműködve. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

2002. június 11.

A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./

2004. június 21.

Tizenkét évnyi Funar-korszak Kolozsváron alaposan megváltoztatta az egykori kincses belváros arculatát. Az ez alatt felavatott kétes művészi értékű szobrok, emléktáblák és plakettek sokaságában az a közös, hogy valamennyi ugyanazt a célt követi: meghamisítani a történelmet, és kitörölni a köztudatból a magyar jelenlét emlékeit, illetve beleplántálni a "kizárólagos román ősiség" gondolatát. A funari korszak összegzésnél felhasználták Gaal György Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban című munkáját és Lőwy Dániel-Demeter – János-Asztalos Lajos Kőbe írt Kolozsvár című kötetét. Fadrusz János Mátyás-szobrának talapzatára 1992. november 30-án a kolozsvári polgármester, az akkori közhangulat és tüntetés ellenére, kegyeletsértő táblát helyeztetett, amely egy nacionalista Iorga-idézetet tartalmaz: "Háborúkban győzedelmeskedett, csupán Baianál a saját nemzete győzte le, amikor a letörhetetlen Moldovát próbálta legyőzni". Ezzel vette kezdetét a funari "honfoglalás" Erdély fővárosában. /A funárjárás sebei (I.). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2004. november 19.

Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének nyílt levelet írt a testvérvárosok – Zalaegerszeg, Szeged, Baja, Kecskemét, Budapest XI. ker. – választópolgáraihoz, felkérve az anyaországi választókat, hogy szavazzanak IGEN-nel a kettős állampolgárságra. Kérésük jogos, írták, hiszen a trianoni katasztrófa őket szülőföldjükkel együtt szakította el az anyaországtól, saját akaratunk ellenére. /Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./

2005. június 28.

Sámsondon a citeracsoport 1976-ban alakult Fekete Gyula matematika szakos tanár kezdeményezésére. A hetvenes évek derekán alakult citeraegyüttes rövid idő alatt igazi karriert futott be, országos vetélkedőkön is megállta a helyét. Szász Mária zenetanárnő volt a vezetőjük. A Marosvásárhelyi Rádiónál nyolcvanperces felvétel őrzi játékukat. A csoport jelenleg harminc-harmincötös létszámú, az utánpótlás azonban hiányzik, Szász Mária tanárnő nyugdíjba vonult. A citeraegyüttes 1998-ban Baján, az Európai Nemzeti Kisebbségek fesztiválján szerepelt, felléptek több településen. /Mészely Réka: Egyesület az összefogásért. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

2005. november 17.

Bajai küldöttség látogatott Marosvásárhelyre. A küldöttséget a Marosvásárhely-Baja Baráti Társaság közel 50 tagja látta vendégül. A Bolyai Farkas Líceumban bemutatkozott a vendégeknek a Marosvásárhely-Baja Baráti Társaság. A református egyházközség Dr. Juhász András Gyülekezeti Központjában feltérképezték azokat a konkrét együttműködési területeket, ahol továbbléphetnek a kapcsolatépítésben. Jövő február elsejéig Baján hivatalosan is bejegyzik a Baja-Marosvásárhely Baráti Társaságot, majd egyeztetik a két szervezet programjait. /(vajda): A civil összefogást erősítik. Megalakul a Baja – Marosvásárhely társaság is. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

2005. november 30.

Baján november 10–12-e között rendezték meg az Európai Konferenciát Európai uniós integráció és a kisebbségek – fejlődhetünk együtt? címmel. A konferencia társszervezésében az Európai Bizottság budapesti képviselete mellett a Konrad Adenauer Alapítvány, a Hanns-Seidel Alapítvány és az Antall József Alapítvány is kivette részét, csakúgy, mint az Eötvös József Kollégium, az Alsó-Ausztriai European House, valamint az ausztriai Pán-európai Unió és az EALIZ. A Magyarországon élő kisebbségek helyzetét Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ismertette, Christoph Pann professzor a Dél-tiroli Volksgruppen Institute képviseletében pedig az európai kisebbségek jogi helyzetéről beszélt. Előadást tartott Dr. Günther Rautz, a boseni (bolzanói, Dél-Tirol, Olaszország) Európai Akadémia (EURAC) kisebbségi autonómiákkal foglalkozó osztályának képviselője is, aki az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) főtitkára is. A második világháború előtt és alatt a magyarországi németek száma elérte a félmilliót, azóta azonban folyamatosan csökken. 1947-ben 250 000 magyarországi németet telepítettek ki az országból. Akik maradtak, az asszimiláció veszélyének voltak kitéve. A legutóbbi, 2001-es népszámlálási alkalmával a lakosoknak négy kérdésben kellett választ adniuk: anyanyelv, nemzetiség, a nemzeti kultúrához való kötődés, és a családban, illetve baráti körön belüli nyelvhasználat. A négyből legalább egy kérdés alapján 120 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, A legutóbbi, 2002-es helyhatósági választásokat követően Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok száma 1853-ra nőtt. A magyarországi németek a maguk 341 kisebbségi önkormányzatával és 35 polgármesterével a romák után a második helyen állnak. /Günther Rautz: Tudósítás a bajai kisebbségi konferenciáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2007. január 20.

Kiss Pál /Marosvásárhely, 1911. júl. 27. – Budapest, 2001/ egyetemi tanulmányait Kolozsváron a történelem- és földrajztanári szakon 1932-ben summa cum laude eredménnyel végezte. Tanári működését a marosvásárhelyi kollégiumban kezdte el. Minden órán a tananyaghoz kapcsolódó képzőművészeti ismeretekkel bővítette magyarázatait. 1943-ban jelent meg a Marosvásárhely és a Közművelődési ház képtárának magyar értékei című két kisméretű kötete, ugyanebben az évben Marosvásárhely története című könyve. Az 1944. évi államváltozáskor köteteit elkobozták s tanári működését Budapesten folytathatta. Budapesten a Lónyai utcai gimnáziumban, majd 1951–1976 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban a történelmet és a művészetek történelmét oktatta. 1946-ban summa cum laude eredménnyel szerezte meg a művészettörténész doktori címet. 1946-tól kezdve művészettörténeti írásait M (Marosvásárhely) előnévvel jegyezte. Művészettörténeti előadásokat tartott a József Attila Szabadegyetemen Budapesten és vidéken (Szeged, Sopron, Győr, Kalocsa, Baja, Miskolc stb.). A Magyar Rádió Szabadegyeteme műsora keretében éveken át előadásokat tartott az erdélyi székely művészekről. Ismeretterjesztő előadásainak és nyomtatásban megjelent írásainak anyagát nagyrészt – az erdélyi képzőművészek életéről, alkotásairól – könyvtárak, múzeumok és magángyűjtemények felkutatása révén gyűjtötte össze. Számos ismertető cikket tett közzé Marosvásárhely műemlékeiről, valamint az erdélyi magyar festőkről és kiállításaikról. (Dósa Géza, Boér Márton, Szabó János, Vida Árpád, Bikfalvi Koréh Zsigmond, Nagy István, Nagy Imre, Gy. Szabó Béla, Berde Amál, Gámentzi Zoltán, Karácsony János, Ferencz Júlia). A Művészettörténeti Értesítőben jelentek meg ismertető írásai. Az 1990-ben megjelent, az Erdélyi magyar művészek a XVIII–XX. században című nagy kötetében foglalta össze az alig ismert, vagy méltatlanul elfelejtett magyar festők és szobrászok életrajzi adatait és művészeti alkotásait. Társszerzőként írt a Művészeti Lexikon I–IV. köteteiben is. M. Kiss Pál 2001-ben Budapesten halt meg, a marosvásárhelyi református temetőben alussza örök álmát. /Keresztes Gyula: Dr. M. Kiss Pál tanár, művészettörténész. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

2007. március 23.

Már tizenhét éve testvériskolai kapcsolatot tart fenn a miskolci Kós Károly és a bajai Jelky András műszaki szakközépiskolákkal a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola. Évente találkozókat szerveznek a három iskola tanárai és diákjai. Az utazási költségeket a magyarországi Rákóczi Szövetségtől pályázati úton szerzik meg. Szakács Paál István, a Bányai János-szakközépiskola igazgatója elmondta, hogy ezek a találkozók, tapasztalatcserék tanárnak és diáknak egyaránt hasznosak. /(bágyi): Testvériskolai kapcsolatok = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 23./

2007. június 14.

A magyarországi Érdről és Tárnokról közel félszázan rótták le kegyeletüket június 13-án az egykori temesvári fogolytáborban elhunytak, vagy az innen a szovjet lágerekbe hurcoltak emléke előtt. A város peremén, az Aradi úton 2000 őszén felavatott márványkapunál Radó János volt Temes megyei tanácsos, az emlékmű felállításának kezdeményezője fogadta a látogatókat, akik közül hat-nyolc személy a láger foglya volt bő hatvan évvel ezelőtt, a többiek meg édesapjukat vagy valamelyik hozzátartozójukat veszítették el itt. A tábort a németek kezdték építeni, és 1940-ben szerb hadifoglyok voltak az első lakói. 1941 után orosz foglyokkal telepítették be, majd 1944 őszétől zömmel magyarok (köztük rengeteg civil) zsúfolódtak benne. A tízezer főre tervezett táborban olykor kétszer-háromszor annyian raboskodtak, és a rossz körülmények miatt 1945 tavaszán tífuszjárvány tört ki, amelynek nyolcezren estek áldozatul, többségükben magyarok. Radó János szerint az oroszok válogatás nélkül zártak be civileket és katonákat, a legfiatalabb fogoly nyolc-, a legidősebb nyolcvanhárom éves volt. A túlélők közül Krizsek István 82 éves érdi lakos elmondta, hogy őt Bajáról hozták Temesvárra, körülbelül két hónapot töltött itt, és amikor 1945 márciusában kitört a tífuszjárvány, Szibériába deportálták (öt évet töltött munkatáborban). A rendszerváltás után 1945. január 8-át Érd gyásznapjává nyilvánították. Azon a napon Érdről és környékéről körülbelül 4500 személyt deportáltak a szovjetek, köztük nagyon sok fiatalt. Az emlékmű avatásakor négynyelvű felirat hirdette az utókornak, hogy miért állíttatott, a felirat azóta eltűnt. A feliratot márványtáblára fogják cserélni. /(pataky): Visszatértek szenvedéseik helyszínére. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

2007. szeptember 15.

A neves budapesti kutató, Sümegi György újabb monográfiával egészítette ki a festő Nagy Istvánról szóló irodalmat. Az 1873-ban, Csíkmindszenten született és 1937-ben Baján elhunyt „nagy magányos, stílusirányzatokba nehezen sorolható” festő különleges egyénisége, sajátos életútja, művészete a művészettörténeti érdeklődés homlokterébe került, így született róla az idők folyamán több könyv, Surányi Miklós, Lyka Károly, Pap Gábor, Solymár István és Murádin Jenő monográfiái. A három országban, Romániában, Magyarországon és Jugoszláviában élt és alkotott festőről megszületett a hatodik monográfia. Sümegi György felkutatta és közzétette a bajai író, újságíró Lóránth László kutatásainak eredményeit, amelyek egy 1950-ben készülő monográfia részeként fontos adatokkal gazdagították a Nagy Istvánról szóló irodalmat. A kötet második felében Sümegi azokat a dokumentumokat adja közre, amelyeket kutatómunkája során fedezett fel. /Lóránth László – Sümegi György: Nagy István, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007./ A monográfiát Nagy István pasztelljeiről, szénrajzairól készített színes és fekete-fehér fotók egészítik ki. /Németh Júlia: Küzdelmes menetelés határokon innen és túl. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2007. december 29.

Marosvásárhely testvérvárosáról, Bajáról érkezett a hír: szép sikere volt egy vásárhelyi vonatkozású rendezvénynek. A szülővárosa Pro Urbe-díjával kitüntetett keramikus, a Bajára áttelepült, de Marosvásárhelyhez továbbra is rendkívül ragaszkodó Papp József és a szintén keramikusként ismertté vált édesapja, a már hosszabb ideje elhunyt id. Papp József munkáiból közös kiállítást rendeztek. /Cseh Gabriella: A Baja Művészetéért Kulturális Egyesület első kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2008. április 22.

Csíkmindszent leghíresebb szülöttjének, Nagy István festőművésznek /Csíkmindszent, 1873. – Baja, 1936/ emlékháza lesz a faluban. Jurecskó László művészettörténész, a Mission Art Galéria vezetője felajánlotta támogatását, megígérte, hogy Nagy István-kiállítást szervez Budapesten, és adományokat fog gyűjteni erre a célra. A tavaly novemberben megtartott kiállítás sikeres volt, több mint 900 ezer forint gyűlt össze. A emlékház felújítása jól halad. A felújítási munkálatokat Tövissi Zsolt műépítész felügyeli. /Szondy Zoltán: Nagy István-emlékház készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

2008. november 7.

November 6-án kezdődött Marosvásárhelyen az a rendezvénysorozat, amelyet a polgármesteri hivatal, a Baja-Marosvásárhely Baráti Társaság, a Marosvásárhely-Kecskemét Baráti Kör Egyesület és a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület szervezett. Náznán B. Olga, a baráti társaságok marosvásárhelyi képviselője írt pályázatot, melyet az Európa a polgárokért 2007-2013-as program keretében nyújtottak be sikerrel, így jöhetett létre a kétnapos találkozó. A 60 meghívott, Kecskemét, Zalaegerszeg, Baja és Lendva (Zalaegerszeg testvérvárosa) képviselői a korszerű szőlőtermesztésről és borászatról folytattak eszmecserét. /Kilyén Attila: Testvérvárosok polgárainak találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998