udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. augusztus 27.

Élesen kirohant a szerb rendőrség ellen Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, aki szerint a hatóságok nemtörődömsége és komolytalan hozzáállása csak szítja a bűntényeket és a magyarellenes kilengéseket a Vajdaságban. Kasza az elmúlt néhány napban történt incidensek miatt hívta össze szabadkai sajtótájékoztatóját. Emlékeztetett arra, hogy Szabadka központjában gyakorlatilag rendőrök szeme láttára vertek meg két magyar fiatalt. A rendőrök a sértettek szorgalmazására sem voltak hajlandóak feljegyezni a támadók gépkocsijának rendszámát, s máig nem kerítették kézre a tetteseket. A minap fényes nappal kirabolták a szabadkai önkormányzat titkárának, Vörös Kucsmik Gyöngyinek az otthonát: a behatoló megkötözte áldozatát, telefonon hívott taxit és azzal távozott, ujjlenyomatokat is hagyott, ennek ellenére a tettes kiléte mindmáig ismeretlen. A város melletti Bajsán egy idős asszonyt raboltak ki, a helyszínre érkező rendőrnek pedig az volt az első szava, hogy „a nagyanyó menjen inkább az öregek otthonába, mert ott nem érik támadások”. A csókai rendőrparancsnok saját irodájában, alkalmazottai szeme láttára megpofozta Komáromi Lászlót, a VMSZ politikusát, padei polgármestert. Kasza kirohant Rasim Ljajics szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter ellen, aki – szerinte – a problémák kezelése helyett azt hajtogatja, hogy a kisebbségellenes kilengések nemzetközi színtérre vitele kihegyezi a konfliktusokat. . /Kasza József élesen kirohant a szerb rendőrség ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2006. július 6.

Kovács András karnagy vezetésével a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus kórusa vajdasági turnén járt. Az év elején Kasza József, Szabadka volt polgármestere Vásárhelyen járt. Részt vett a vártemplomi istentiszteleten, meghallgatta a kórust. Hazatérve konzultált a szabadkai reformátusokkal, s nemsokára érkezett is a meghívólevél Réti Kata aláírásával, aki erdélyi származású szabadkai lelkész. A kórus Szabadkára érkezett, délután egy távoli szórványgyülekezethez látogattak a Vajdaság peremén lévő faluba, Maradékra. A kis lélekszámú gyülekezet nagy szeretettel várta őket. A lelkészcsalád, Gyenge Károly és Tilda bemutatta a református közösséget, és elárulták, hogy a kolozsvári teológián ismerték meg egymást. Másnap az aracsi pusztatemplomhoz vitték el őket vendéglátók. A puszta közepén pompázik a romos állapotában is lenyűgöző, közel ezeréves Árpád-kori templom. A közeli Torontáltorda település iskolásai gyermekei mutattak műsort a műemlékről, Vajna János tanár előadását követően, akinek köszönhetően az utóbbi években megkezdték a romos templom konzerválását, őrzését. Voltak Magyarittabén, ott is felléptek. Palics volt a következő állomás, a Szabadka szomszédságában levő fürdőhely, ahol Ricz Péter történész szabadkai főmuzeológus kalauzolta őket. Innen Bácsfeketehegyre utaztak. A művelődési otthonban Pál Károly polgármester ismertette a helység történetét, majd Bordás Győző, az újvidéki Forum Kiadó igazgatója mutatta be Vajdaság irodalmi életét. A református templomban Csete-Szemesi István püspök köszöntötte őket. Bajsán az evangélikus templomban énekeltek, ahol Dolinszky Árpád szuperintendáns fogadta őket. /b.d.: Közös sors, közös hit…. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2006. december 19.

A szórvány gondozásához és megtartásához szükséges hálózatot sok helyen kizárólag az egyházak jelentik – mondta Sólyom László államfő december 18-án, amikor fogadta a határon túli egyházak vezetőit Budapesten. Sólyom László köszöntőjében úgy fogalmazott: különösen a szórványban élők között fordul elő gyakran, hogy az igehirdetés és az evangélium az utolsó kapocs a magyar nyelvhez. A köztársasági elnök emlékeztetett arra: már beiktatása alkalmával hangsúlyozta, hogy az országhatárokon kívül élő magyarság sorsának alakulását mandátuma egyik súlypontjának tekinti, ezért kezdeményezte a határon túli magyarságot a 21. század elején leginkább érintő kérdésekkel foglalkozó konferenciasorozatot. Az elnök a jelenlévő egyházi személyeknek megköszönte a határokon kívül élő magyarok identitástudata és értékei megőrzése érdekében végzett áldozatos munkájukat. A találkozón jelen voltak a négy erdélyi magyar protestáns egyház püspökei – Tőkés László, Szabó Árpád, Adorjáni Dezső, Pap Géza -, Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi megyés püspök, valamint a Csete Szemesi István, a Jugoszláviai Református Keresztény Egyház püspöke (Bácsfeketehegy), és Erdélyi Géza szlovákiai református püspök. /A magyar államfővel találkoztak a határon túli egyházak vezetői. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ Megjelent még: Horkay László (Beregszász) református püspök, Tamás József római katolikus segédpüspök (Csíkszereda), Huzsvár László római katolikus püspök (Nagybecskerek), Pénzes János római katolikus püspök (Szabadka), Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens (Bajsa), Majnek Antal Jenő római katolikus püspök (Munkács), Schönberger Jenő római katolikus püspök (Szatmárnémeti), Bendász Dániel esperes (Munkács), Lángh Endre református püspök (Vinkovci) és Bartal Károly apát (Jászóvár). /MTI/


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998