udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2007. április 3.

Hunyad és Vas testvérmegyék kapcsolata eleinte tapasztalatcserékre korlátozódott. Azután nyaranta Hunyad megyei gyerekek a Balatonon üdültek egy hétig a Vas megyeiek vendégeként, s az utóbbi két évben immár magyarországi ifjak is jöttek a hunyadi hegyekbe. A turizmus az együttműködés kiemelt területe, hangsúlyozta mostani tanácskozásukon Mircea Molot, a Hunyad megye tanácselnöke. Tavaly hét Hunyad megyei küldöttség járt Szombathelyen. Hunyad megye magyar vonatkozású múltját is felhozták a tárgyalások során. Mindenekelőtt az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával Zajkányban felállított, majd a kilencvenes években, illetve 2003-ban eltüntetett, lerombolt Hunyadi János emlékmű visszaállítását javasolták. Mircea Molot nem tudott a hányatott sorsú emlékműről, egy eredeti szöveget tartalmazó tábla felállítását ígérte, ha nem is a teljes emlékmű visszaállítását. /Chirmiciu András: Vasi napsütés Hunyad magyar történelmi örökségén? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2008. január 3.

Az erdélyi magyarok több autonómiát kérnek, de nem Erdély függetlenségét akarják, még akkor sem, ha Koszovó precedenst jelentene e kérdésben – hangsúlyozta Tőkés László európai parlamenti képviselő, az olasz La Voce napilap on-line kiadása szerint. Az EP-képviselő Francesco Cossiga olasz szenátor, volt olasz elnök kijelentéseire válaszolt. Tőkés László elmondta: annak ellenére, hogy a decemberi események után javult a helyzet, Bukarest elfeledkezik Erdélyről. Mindezek ellenére az erdélyi magyarság nem akar függetlenséget – mondta Tőkés László –, csak azt szeretné, ha Bukarest elismerné, hogy innen származik a nemzeti össztermék negyven százaléka, és hogy a régió jóléti színvonala tíz százalékkal meghaladja az ország többi részében tapasztaltat.,,Autópályákra, gyorsvasutakra van szükségünk, amelyek kapcsolatot létesítenek Budapesttel és Béccsel, ellenkező esetben ismét elkezdődik az erdélyi magyarok kivándorlása az anyaország felé, ahogyan az már megtörtént. Hargita és Kovászna megye lakossága kilencven százalékban magyar, ezért az erdélyi magyarság több autonómiát kér, tökéletes kétnyelvűséget, mivel a magyar féllel együtt eurorégiót szeretne létrehozni a Balatontól Brassóig, amely gazdasági-intézményi modell lehetne az Európai Unió számára” – hangsúlyozta a püspök. /Autonómiát és eurorégiót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 3./

2009. május 22.

Kolozsváron Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmával előadóesttel emlékeztek a kiemelkedő személyiségre. Kovács Sándor katolikus főesperes így vélekedett: „Ősök és hősök szent hitére épül a jövő” – majd megáldotta a Szent Mihály egyházközség azon szalagját, amelyet ezt követően a Balaton melletti Zamárdiból származó, feltámadási menet jelvényére (egy Árpád kori szárnyas keresztre) kötöttek fel. A szárnyaskereszt Tordatúrra és Tordára is elérkezett, s a pünkösdszombati búcsúra Csíksomlyóra viszik. Vizi Ildikó, a BBTE megbízott adjunktusa tartott előadást. Megemlítette, hogy édesapja, Debreczy Sándor irodalomtörténész, oldalági leszármazottja volt Kőrösi Csoma Sándornak, s 1938-ban, illetve 1942-ben Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete címmel könyvet is megjelentetett. Vizi Ildikó tagja a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesületnek, s előadásaival minden évben jelen van az egyesület konferenciáin. Vizi Ildikó kitért arra is, hogy ma nem divatos az, aki a múlt után kutat és tiszteli azt, szerinte azonban a múltat ismerni kötelesség. A Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatói közül szép számmal vannak olyanok, akik rendszeresen megjelennek a kovásznai Kőrösi-ünnepségeken. /N. -H. D. : Képzeletbeli utazás egy Kőrösi-leszármazottal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2009. május 31.

A Feltámadási menet a magyarországi zamárdi római katolikus egyházközség kezdeményezésére született 2005-ben. Célja, hogy megújítsa az emberek szövetségét a feltámadt Krisztussal, valamint nemzeti újjászületés vágya. A körülbelül 3000 kilométeres nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tart, Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden Kárpát-medencei utódállamon. A részt vevő egyházközségek 30-40 km-es szakaszokat vállalva stafétaszerűen adják tovább a Feltámadási menet jelvényét. Ez egy fából faragott, ősi motívumú, húsvét és pünkösd (szárny) szimbolikáját egyaránt hordozó kereszt. A részt vevő közösségek egy-egy szalagot kötnek rá, a zarándokkönyvbe pedig beírják a mindnyájunknak szánt üzenetüket, élményeiket. Az idei útvonal (is) mintegy „szívet rajzolt” a Kárpát-medencébe. A menet egyik ága Zamárdiból dél-nyugati irányba indult, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyén lépett be Erdélybe s haladt Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé haladt és Sopronnál keletre fordulva a Felvidéket, Észak-Magyarországot és Kárpátalját kötötte össze Csíksomlyóval. Főszervező Gál Péter József, a zamárdi egyházközség képviselője. Kolozsváron május 19-én, a Szent Mihály egyházközség Szentegyház utcai dísztermében fogadták ünnepélyesen a Feltámadási menetjelvényét. Kovács Sándor főesperes-plébános hangsúlyozta: az ősök és a hősök szent hitére épül a jövő. Majd megáldotta a kolozsváriak szalagját, melyet Fábián Mária, a nőszövetség elnöke kötött fel a jelvényre. Ezt másnap reggel továbbvitték Tordatúrra, onnan Tordára. Innen haladt az összetartozás útvonalán a csíksomlyói úti cél felé. A Feltámadási menet pünkösd szombatján úgy ért véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felvitte a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében celebrált búcsús nagymisére. Ott az oltár előtt egyesítették őket. Az újra eggyé lett jelvényt azután a csobotfalvi közösség tagjai vitték le a plébániatemplomba a csángó misére. Itt őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvényeket pedig évente visszaviszik a balatoni kiindulási helyükre. /Fodor György: A Feltámadási menet jelvénye Csíksomlyón. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 31./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998