udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. június 15.

Idén először jelenik meg a maga teljességében az erdélyi művészeti élet Magyarország egyik legfontosabb nyári kulturális eseményén, a július 29–augusztus 7. között a Balaton-felvidéken zajló Művészetek Völgye Fesztiválon. Az erdélyi művészek bemutatkozását a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont segítségével biztosítják a szervezők: Kapolcson és a környékbeli falvakban Völgyvendég-Erdély, illetve Tündérkert – Erdély a Völgyben címmel szán kiemelt szerepet az erdélyi művészeti ágaknak a rendező Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet. Az erdélyi irodalmat a csíkszeredai Pallas Akadémia, a Hargita Kiadó és az Erdélyi Magyar Könyvklub népszerűsíti. A színházat a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház képviseli tíz napon át, több helyszínen mutatja be a Scapin furfangjai, A helység kalapácsa, Fagyöngyszüret, Gólyakalifa, Szerencsefi felnőtt- és gyerekelőadásokat. Sokrétű zenei kínálatot visz Kapolcsra a nagykárolyi Deák Endre és együttese, a Marosvásárhelyi Színiakadémia Zenekara, a kolozsvári Amaryllis reneszánsz-, és sepsiszentgyörgyi Codex régizene együttes. Csángó, magyar, moldvai, gyimesi, felcsíki népzenekincsből a sepsiszentgyörgyi Fabatka, világzenéből a Szatmári Északi Színház Mystic együttese nyújt ízelítőt. A képzőművészeti kiállítások központi magja Balla József, Ambrus Imre, Nagy Imre erdélyi reprezentatív tárlata lesz, eköré csoportosul három-négy fiatal képzőművész. /Gergely Edit: Összművészeti bemutatkozást szervez a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2007. április 6.

Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastélyban tekinthető meg Erdély egyetlen hímestojás-kiállítása. A Szárhegyi Művészeti és Alkotóközpont tulajdonában lévő gyűjtemény közel kétezer darabot tartalmaz, túlnyomórészt a székelység és a csángók mintaanyagát örökítették meg, de szép számmal akadnak Tisza vidéki, balatonfelvidéki és kárpátaljai hímes tojások is. „A kiállítást többéves gyűjtés, kutatás előzte meg, és eközben fogalmazódott meg az ötlet, hogy valamiképp át kellene menteni az évezredes formavilágot a 21. századnak” – fogalmazott Kisné Portik Irén néprajzkutató. A gyűjteményben egyaránt megtalálhatók a karcolt, batikolt, aranyozott, a különféle írókésekkel viasszal írt, illetve a többszínű festékbe mártott tojások. /Jánossy Alíz: Törékeny csodák múzeuma. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2007. december 10.

A székelyföldi régió katonai hagyományőrzői találkoztak december 8-9-én. Gyergyószárhegyen, a Kulturális és Művészeti Központ székhelyén gyűléseztek, másnap, vasárnap pedig lóra pattanva barangolták be a gyergyói hegyeket. – Tíz évre tekint vissza a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület, ez a tapasztalat hozta a felismerést: látva, hogy Székelyföldön is gombamód szaporodnak a katonai hagyományőrző szerveződések, ezen tevékenységeket össze kell hangolni – mondta Parászka Géza, az egyesület vezetője, aki kezdeményezte a székelyföldi hagyományőrzők összefogását. Tavaly februárban Gyilkostónál tartották a székelyföldi régió katonai hagyományőrzőit összefogó első gyűlést, most, újra összegyűltek, hogy összegezzék a munkát, felújítsák a címlistát, az eseménynaptárt. A nyolc meghívott csapatból öt tudott eleget tenni a meghívásnak, őket egészítette ki a balatonfelvidéki hadtörténészek csapata. A találkozón új, csíkszeredai csapatot avattak, melynek tagjai több rendezvényjavaslattal álltak elő, így valószínű, hogy jövőre elindítják a huszárakadémiát. Gyergyószentmiklóson szinte nincs ünnep, ahová ne hívnák meg a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület tagjait. /Balázs Katalin: Huszártalálkozó Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10 . /

2008. április 17.

Nagy múltú borvidékről, a magyarlakta Érmellékről sugároz húszrészes sorozatot a magyarországi m2 csatorna. A filmmonográfia egyedülálló a magyar televíziózás történetében. A Bihar megyei önkormányzat ötlete volt, hogy a magyar többségű településekről filmsorozat készüljön. Kiss Sándor, az önkormányzat elnöke karolta fel a kezdeményezést. Bimbó Szuhai Tibor producer alaposan felkészült. Nagy segítségére volt a Dukrét Géza szerkesztésében megjelenő Partiumi Füzetek, de forgatta a Pallas Nagylexikont, és böngészte a helyi honlapokat is. Érmelléknek élő népviselete nincs, a hagyományőrző csoportok is ritkák errefelé. A vidék református többségű, a nép igen vallásos. A családi vállalkozások a mezőgazdaságból próbálnak megélni, nagyon keservesen. A történelmi Magyarországon Érmellék a harmadik legjelentősebb fehérborvidéknek számított Tokaj és Balatonfelvidék után. Napjainkban csak Bihardiószeg környékén terem minőségi bor. Viszont mindenütt megmaradt a pincerendszer. /Az Érmellék felfedezése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

2008. június 17.

Erdélyben egyedülálló múzeum nyílt meg a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a tojásmúzeum. A június 16-i megnyitó egyben a tizedik alkalommal szervezett Táltos kézművestábor első napja volt. Üveges vitrinekben pompázik a tíz év alatt elkészült több mint 2000 mintát felsorakoztató gyűjtemény. A készlet székelyföldi, gyimesi, háromszéki, udvarhelyszéki, Kolozsvár környéki, Fehér megyei, bukovinai, kárpátaljai, Duna–Tisza közi és balatonfelvidéki hímes tojásokat tartalmaz, de a sort ki szeretnék bővíteni a teljes Kárpát-medencei mintakészletre, jelezte Kisné Portik Irén. Tojásmúzeum létesült már Siófokon is. /Jánossy Lajos: Hímes tojások közszemlére. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

2008. augusztus 20.

Szent István napján háromszéki kulturális intézmények rangos rendezvényeken mutatkoznak be a magyarországi közönségnek. A Székely Nemzeti Múzeum a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban vesz részt az Ünnepek és találkozások II. című néprajzi ikerkiállításon. A sepsiszentgyörgyi és a veszprémi múzeum közös kiállításának különlegessége, hogy két tájegység, a Balaton-felvidék és Székelyföld szokáshagyományait hasonlítja össze. További program: Székely ízek – Incze Fejér Anikó irányításával gulyásfőzés és kürtőskalácssütés a sepsiszentiváni kürtőskalács-készítők részvételével, mesterségbemutatók és foglalkozások – Kecskés József kálnoki tojáspatkoló, Farkas Magda kézdivásárhelyi mézeskalácsos, Haszmann Gabriella csernátoni bútorfestő, Haszmann László csernátoni fafaragó, Vízi Jenő csíkdánfalvi fazekas. Az Ünnepek és találkozások néprajzi ikerkiállítást jövőre a sepsiszentgyörgyi múzeum látja vendégül. A veszprémi kiállítás kísérőrendezvénye az Európa kicsinyben program, melyen a Székely Nemzeti Múzeum kiadványaival könyvsátorban képviselteti magát. A rendezvényt táncbemutató zárja, amelyen a Veszprém Táncegyüttes, valamint Zabola táncosai és zenészei lépnek fel. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és az M-Stúdió augusztus 20-án Budapesten a Nemzeti Táncszínházban lép fel az Ölelésben ― Ady-szerelmek című közös táncszínházi produkcióval. /Páljános Mária: Háromszékiek Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998