udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. augusztus 15.

A Magyar Reformátusok Világtalálkozója alkalmából aug. 9-én Magyarpalatkán ünnepi műsort szervezett a Kolozs megyei EMKE, Kónya Tibor magyarpalatkai református lelkész, valamint az ő vezetésével három évvel ezelőtt megalakult Réthei Prikkel Marián Művelődési Kör. A rendezvényen Kónya Tibor ismertette a falu történetét, majd a népi hagyományokról tartott előadást. A vendégek megtekintették a magyarpalatkai falumúzeumot, majd az ünnepi istentiszteleten megemlékeztek a falu hétszáz éves templomáról. Révész Erzsébet, a Kolozs megyei EMKE alelnöke, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság társelnöke elmondta, hogyan kapta a művelődési kör a nevét. Lexikonban találta meg, hogy Réthei Prikkel Marián bencés szerzetes tanár, nyelvész, etnográfus, a népi táncmozgalom egyik megalapítója. Utódai közül Réthei Prikkel Lajossal, a Budapest Környéki Népfőiskolai Társaság elnökével tartják a kapcsolatot. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Réthei Prikkel Marián /Csém, 1871. aug. 19.- 1925. nov. 20., Balatonfüred/ a régi magyar nyelv kutatója, az első néptánccal foglalkozó tudományos mű /A magyarság táncai, 1924/ szerzője.

1996. augusztus 15.

A Magyar Reformátusok Világtalálkozója alkalmából aug. 9-én Magyarpalatkán ünnepi műsort szervezett a Kolozs megyei EMKE, Kónya Tibor magyarpalatkai református lelkész, valamint az ő vezetésével három évvel ezelőtt megalakult Réthei Prikkel Marián Művelődési Kör. A rendezvényen Kónya Tibor ismertette a falu történetét, majd a népi hagyományokról tartott előadást. A vendégek megtekintették a magyarpalatkai falumúzeumot, majd az ünnepi istentiszteleten megemlékeztek a falu hétszáz éves templomáról. Révész Erzsébet, a Kolozs megyei EMKE alelnöke, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság társelnöke elmondta, hogyan kapta a művelődési kör a nevét. Lexikonban találta meg, hogy Réthei Prikkel Marián bencés szerzetes tanár, nyelvész, etnográfus, a népi táncmozgalom egyik megalapítója. Utódai közül Réthei Prikkel Lajossal, a Budapest Környéki Népfőiskolai Társaság elnökével tartják a kapcsolatot. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Réthei Prikkel Marián /Csém, 1871. aug. 19.- 1925. nov. 20., Balatonfüred/ a régi magyar nyelv kutatója, az első néptánccal foglalkozó tudományos mű /A magyarság táncai, 1924/ szerzője.

2003. február 4.

Emlékművet állítanak Antall Józsefnek Balatonfüreden. Kő Pál Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását tavasszal szeretnék felavatni. A Történelemkönyv című Antall-emlékmű a Széchenyi-szobor közelében kap majd helyet. Fő motívuma egy nyitott könyv, amelynek lapjain olvasható lesz Magyarország rendszerváltozás utáni első kormányfőjének szállóigévé vált, 1990-ben megfogalmazott mondata: "...lélekben, érzésben, tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni". /Emlékművet kap Antall József. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 4./

2004. június 5.

Jún. 3-án Szabó Magda megnyitotta a 75. ünnepi könyvhetet Budapesten, a Szent István bazilika előtti téren, ahol 124 pavilonban mintegy 200 kiadó ajánl olvasnivalót.Balatonfüreden a határon túli magyar irodalom ünnepi könyvhetét rendezik meg. Csoóri Sándor Debrecenben, az ünnepi könyvhét helyi megnyitóján kifejtette, hogy századokon át fontos szerepe volt az irodalomnak Magyarországon. "1990 után mégis nagyon sok író felszabadultan annak tapsolt, hogy nem kell többé politizálni, és kínlódnia a közélettel (...), átadhatja magát kizárólag a művészetnek, hiszen a parlamenti demokráciában a közügyek nem az írókra (...) szakadnak" – mondta. Tizennégy év után kiábrándultan láthatjuk, mire jutottunk – tette hozzá. "Az írók menekülését a közéletből akkor is, és azóta is nemzeti szerencsétlenségnek tartom" – jegyezte meg. /Zajlik a 75. ünnepi könyvhét. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

2007. március 19.

A Versünnep vetélkedőt idén Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója tiszteletére hirdette meg a Versünnep Alapítvány Zenéről a magyar költészetben alcímmel. Az erdélyi elődöntőt a hét végén Marosvásárhelyen tartották. A Duna Televízió, a Katolikus Rádió és a Magyar Rádió társzervezésében létrejött rendezvényre mintegy harmincan jelentkeztek magyar költők műveivel. Kolti Helga színművész, a Versünnep Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, a Versünnep iránt nagy az érdeklődés. A marosvásárhelyi megmérettetésen valamennyi erdélyi színház képviseltette magát. A középdöntőt április 13–14-én tartják Balatonfüreden, a döntőt Szatmárnémetiben rendezik meg április 27-én. /Antal Erika: Versmondók versenye. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

2007. május 3.

Két erdélyi színművész jutott be a Versünnep szatmárnémeti döntőjébe. Zenéről a magyar költészetben témával hirdették meg idén a Kárpát-medence versmondóinak vetélkedőjét, a Versünnepet. A versennyel a szervezők Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója előtt kívánnak tisztelegni. A különböző magyarországi és határon túli helyszíneken tartott elődöntők, valamint a balatonfüredi középdöntő után 16 színművész és előadóművész jutott be az utolsó fordulóba, köztük a tavalyi győztes kaposvári Hunyadkürti György, valamint Ördög Miklós Levente, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja és Váta Loránd, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze, aki a tavaly második helyezést ért el a Versünnepen. A szervező Versünnep Alapítvány elnöke, Kolti Helga elmondta, az első, 2005-ös szavalóverseny témája József Attila költészete volt, tavaly pedig az ‘56-os forradalom állt a rendezvény középpontjában. A 117 középdöntős közül a zsűri 12 helyett 16 versmondót, éneklőt válogatott a döntőbe. /Babos Krisztina: Kodály szellemiségében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2008. október 6.

A mesével való jutalmazásnak Gyergyószentmiklóson hagyománya van, hiszen évek óta egy mesét kap ajándékba valamennyi gyerek, aki a magyar népmese napján betér a városi könyvtárba. Elek apó unokája vagyok címmel hirdettek pályázatot, amelyre mintegy 70, a Kárpát-medence mindegyik régiójában élő gyerek küldött be fogalmazásokat, mondta el a díjkiosztó ünnepségen Bákai Magdolna könyvtárigazgató, a rendezvény főszervezője. Mindenkinek jutott legalább egy meséskönyv. A mostani ünnepséget a gyergyóiak közösen szervezték meg a balatonfüredi városi könyvtárral. A gyergyószentmiklósi Hóvirág és a gyergyószárhegyi Czika néptáncegyüttes szórakoztatta a közönséget. /Jánossy Alíz: Fókuszban a népmesekincs. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998