udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2007. január 17.

Traian Basescu és Vladimir Voronin államfő január 16-án Kisinyovban két ideiglenes román konzulátus megnyitásáról döntött Balti és Cahul városban, mivel a moldovai állampolgároknak vízumra van szükségük ahhoz, hogy Románia területére lépjenek. /Két új konzulátus Moldovában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Arra utalva, hogy a moldovai állampolgároknak vízumra van szükségük, hogy Romániába lépjenek, Vladimir Voronin elnök elmondta, „a helyzet rendhagyó és meg kell változtatni”. „Az állampolgárság kérelmezésével kapcsolatban Voronin elnökkel megegyeztünk, hogy a románoknak és a moldovaiaknak választási joguk van, annál is inkább, mert a két állam alkotmánya megengedi a kettős állampolgárságot” – mondta Basescu. A román elnök hangsúlyozta, jelenleg 530. 000 kérvény létezik a román állampolgárság megszerzésére. „Bizonyos kérvények 2-3 személyt vagy egy családot is magukba foglalnak, mások csak egyetlen személyre vonatkoznak. Románia nem tudja egyszerre kezelni a nagy mennyiségű kérvényt. Prioritást élveznek a Romániában egyetemet végző diákok és a felsőfokú végzettségű személyek” – mondta Basescu. /Megengedett a kettős állampolgárság. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./ Traian Basescu államfőt „Éljen Nagy-Románia!”, „Le a Ribbentrop-Molotov paktummal!” jelszavakat skandáló románok éljenezték a moldovai fővárosban. A Pruton túli „testvérnemzet” tagjainak nyilvánvalóan revizionista megnyilvánulását persze Bukarestben senki sem fogja szóvá tenni. A jelenlegi magyar kormány határon túli, illetve nemzetpolitikája elsősorban a szomszédos államok többségi lakosságának tűréshatárához alkalmazkodik, ritkán vállalva a nyílt konfrontációt éles kérdésekben. (A kolozsvári BBTE-ről eltávolított magyar adjunktusok miatti budapesti össztiltakozás is szalmalángnak bizonyult). Eközben Románia percig sem ódzkodik nemzeti érdekei hangsúlyos, szükség esetén kemény érvényesítésétől, ha ezt kívánják a határain túl élő kisebbségei. Beszédes példája ennek, ahogyan a bukaresti diplomácia nekiment Chisinaunak az új román diplomáciai kirendeltségek létesítését célzó javaslat félresöprése miatt, mint ahogy az is, hogy a román állampolgárságot és vízumot igénylő moldovaiak tömegét látva Basescu kész tények elé állította Vladimir Voronyint a román konzulátusok megnyitásáról szóló bejelentésével. És hány évet kellett várni, amíg Csíkszeredában létrejöhetett a magyar főkonzulátus? /Rostás Szabolcs: Érdekek éneke. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2007. március 9.

A moldovai kormány azzal vádolta meg Romániát, hogy nemzetbiztonságát és stabilitását veszélyezteti azzal, hogy több mint 4 millió lakosa jelentős részének tömegesen ad állampolgárságot és az Európai Unióba (EU) érvényes útlevelet. Eddig mintegy 800 ezer moldovai – a lakosság mintegy 20 százaléka – kért román állampolgárságot, és Traian Basescu román elnök sürgette a hatóságokat, hogy gyorsítsák fel az eljárást az igények mielőbbi kielégítése érdekében. A Moldovai Köztársaság lakosainak egynegyede máris külföldön vállalt munkát, a hazautalt pénz sok családnak az egyetlen jövedelemforrása. Románia, ahol több területen munkaerőhiány van, a határain kívül élő román nemzetiségűeket szeretné átcsábítani a munkaerőpiacára. Az EU-hoz történt csatlakozással Bukarest vízumkényszert vezetett be a moldovai állampolgárok vonatkozásában, de ezzel egy időben megígérte, hogy könnyíti a román állampolgárság megszerzését azon moldovai állampolgárok számára, akik – vagy akiknek felmenői – 1918 és 1940 között román fennhatóság alatt éltek. A román állampolgárságot kérelmező moldovánok száma robbanásszerűen megnőtt Románia január 1-jei uniós csatlakozása előtt. A román külügyminisztérium nem kívánt véleményt nyilvánítani az ügyről. Andrei Stratan, a Moldovai Köztársaság külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy a történtek után Kisinyovnak már nem áll szándékában megnyitni a tervezett két román konzulátust Baltiban és Cahulban. /Nem akarnak román konzulátust Moldovába. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2007. augusztus 27.

Tovább gyűrűzik a Bukarest és Chisinau közötti politikai feszültség. Vladimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke kijelentette, hogy a balti-i és a cahuli két román konzulátus nem nyitja meg kapuit. Hozzátette, hogy soha nem tett ígéretet a két konzulátus megnyitására, és azzal is vádolta Bukarestet, hogy lobbikat finanszíroz a Moldovai Köztársaság Romániával való egyesülésére. Voronyin kijelentette, hogy „a románok az ördöggel is készek cimborálni, hogy elfoglalják a Moldovai Köztársaság területét. Szövetkeztek Hitlerrel, Sztálinnal, hogy elérjék céljukat” – tette hozzá Voronyin. /Voronyin nyilatkozott. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998