udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 43 találat lapozás: 1-30 | 31-43
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. október 7.

A Kolozs megyei EMKE létrehozta a Jakab Elek Honismereti Kört, tájékoztatott Minier Csaba, az EMKE Kolozs megyei elnöke. A múlt évben indítottak először idegenvezető tanfolyamot, ennek végzősei alakították meg a kört. Az okt. 1-jén indított újabb idegenvezető tanfolyam Kolozsvár és Kalotaszeg történeti, kulturális hagyományaival ismerteti meg a jelentkezőket. A megyei EMKE-központnak kinevezett kolozsvári Párizs utcai épület alagsora nem megfelelő, nincs fűtés, hiányzik az anyagi segítség is. Tánccsoportjuk Kallós Zoltán segítségével részt vett a bálványosvári népi fesztiválon, ahol elnyerte a Hagyományőrző díjat. /(Székely): Idegenvezető tanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

1996. június folyamán

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bérmakörútján sok helyre eljutott. Kolozsvárnak két napot szentelt, ápr. 29-én bérmált Szamosújváron és Désen, ápr. 30-án Vicén és Besztercén, Óradnán, Csicsókeresztúron, Felőrön és Rettegen máj. 1-jén, Bethlenben és Bálványosváralján máj. 2-án, Széken máj. 3-án. A körútról beszámoló Csenkey Ágoston hírt adott arról is, hogy mindenütt verses és prózai köszöntőkkel fogadták az érseket. /Besztercei Híradó (Beszterce), jún./

1999. július 23.

Az 1996 óta Vicében évente megrendezésre kerülő Mezőségi Népi Tánc- és Énektalálkozón résztvevő csoportok közül 11 számára Lőrinczy Károly vicei plébános parabola-antennákat pályázott meg a Duna Televízió Alapítványtól. A kérést kedvezően bírálták el, s a marosvásárhelyi Bernády Alapítvány közvetítésével a következő helységek hagyományőrző csoportjai kapnak egy-egy parabolát: Vice, Magyarborzás, Várkudu, Apanagyfalu, Buza, Almásmálom, Szentmáté, Tacs és Zselyk, Kolozs megyéből pedig Váralja és Szépkenyerűszentmárton. /Parabolák a Mezőségre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1999. augusztus 19.

A Dési Református Egyházmegyében megrendezték az egyházmegyei kórustalálkozót Désen , melyen 12 énekkar vett részt a következő egyházközségekből: Baca, Bálványosváralja, Bethlen, Beszterce, Cegőtelke, Dés, Déscichegy, Felőr, Ördöngősfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Retteg és Várkudu. - Aug. 5-én zárult le a másik rendezvény, az Egyházmegyei Ifjúsági Tábor, melyre a következő egyházközségekből érkeztek: Beszterce, Dés, Déscichegy, Felőr, Feketelak, Retteg, Nemegye, illetve Nagyenyed. /Bartha Aladár: Egyházmegyei rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1999. október 8.

Okt. 2-3-a között negyedik alkalommal rendezték meg a Vicei Fesztivált. A fesztiválról visszatérve, a hivatásos népi együttes /Hargita Állami Székely Népi Együttes/ vezetői, András Mihály és Füleki Zoltán számoltak be az egyre nagyobb visszhangot kiváltó seregszemléről. Egyfajta kultúrmentésről, a nemzeti örökség mentéséről van szó, hiszen a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál most már egyre több értéket vet felszínre. Induláskor a népi kultúra már-már csak latensen volt észlelhető e "holttengeren", ma már a környék szinte minden településének hagyományőrző tánccsoportja, zenekara, énekesei vannak. A legutóbbi fesztiválon - a szervező hivatásos táncegyüttesen és a csíksomlyói gyermekcsoporton kívül - tizenegy település képviseltette magát: Almásmálom, Bálványosváralja, Bethlen, Búza, Cegőtelke, Dés, Felőr, Óradna, Ördöngösfüzes, Tacs és a házigazda Vice. Csupán a táncosokat, zenészeket, énekeseket számítva - mintegy 320 ember. /Vicei Fesztivál ? negyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

2000. október 17.

A zilahi napok keretében okt. 15-én Szent István-emléktáblát avattak a zilahi római katolikus templom előcsarnokában. A 30 x 40 cm-es márványtáblára helyezett, Szent Istvánt ábrázoló bronz féldombormű Adorján Ilona munkája. Az emléktábla szövege: "Millennium 2000"; a nagy király képmása alatt ott áll uralkodásának ideje is: 1000-1038. A szentelést Schek László zilahi római katolikus plébános végezte. A templomban Kovács Kurucz János történelemtanár és Vida Gyula képviselők mondtak díszbeszédet. A templomban délután tartották a nemzetiségi kórustalálkozót. - Okt. 15-én, vasárnap a magyartöbbségű Vicén szoboravatással egybekötött, mezőségi néptánctalálkozóra került sor. A falu főutcáján felvonultak a népviseletbe öltözött tánccsoportok: Vice és Borzás, Csíksomlyó, Apanagyfalu, Ördöngösfüzes, Óradna, Zselyk, Mezőkeszű, Szentmáté, Magyarpalatka, Tacs, Cegőtelke, Bálványosváralja küldöttei. Dr. Semlyén Zsolt magyarországi vallásügyi államtitkár díszbeszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök valamint Tőkés László református püspök áldásával leleplezték a Szent István bronz mellszobrot, Sárpátki Zoltán csíkszeredai művész alkotását. Köszöntőt mondtak: Tőkés László püspök, Dr. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács, valamint RMDSZ alelnöke, Muresan Ioan, Apanagyfalu polgármestere, valamint Dr. Csermák Zoltán, aki jelentős könyvadományt is átadott a viceieknek. A Vicei V. Mezőségi Néptánc-találkozó- melynek fő szervezője Lőrincz Károly vicei plébános volt - rendkívüli látványt nyújtott. /Szabó Csaba, Tóthpál Tamás: Millenniumi rendezvények Erdély-szerte Szent Istvánnak állítottak emléket Zilahon és Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2000. május 3.

A rendkívüli értékű országos kulturális örökségnek nyilvánított több mint hat és fél száz romániai műemlék jegyzékébe hatot vettek fel Kovászna megyéből. Ugyanakkor nyolc települést neveztek meg, ahol nagy számban található országos jelentőségűnek nyilvánított épített örökség. Háromszékről a kulturális örökség részei: Bálványosvár, erdőfülei középkori építmények és kápolnarom, illyefalvi református templom, gelencei római katolikus templom, kiskászoni dák erődítmény, tündérvölgyi dák erődítmény. Az országos jelentőségű épített örökség szempontjából nagy sűrűségű települések közé Háromszékről nyolc helységet vettek fel a listára: Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Kézdivásárhely, Bardoc, Gelence, Illyefalva, Szentlélek és Torja. /Védendő épített örökség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2000. június 24.

Kolozs megyében - Kolozsváron kívül - Bánffyhunyadon és Szamosújváron nyílik lehetőség arra, hogy RMDSZ-es alpolgármestert válasszon meg a helyi tanács. Valószínű, hogy magyar alpolgármestert választanak Szamosújváron és Bánffyhunyadon. Kalotaszentkirályon Kisjancsi József az alpolgármester, Széken Szabó András, Kőrösfőn Korpos András, Kajántón Bakos István. Mócs községben Horváth Márton. Katona községben független magyar nemzetiségű alpolgármestert választottak. Várfalván polgármester maradt Kanyaró Pál. Magyarszováton a magyar polgármester mellé a konvenciós, ám magyar nemzetiségű Maneszes Sándor kerül. Harasztoson alpolgármesterből polgármester lett Széll Gyula. Bálványosváralján várhatóan az eddigi polgármester, Makodán Sándor lesz az alpolgármester. Vajdakamaráson valószínűleg Farkas Ferencet választják alpolgármesterré. /Kerekes Edit: RMDSZ-es alpolgármesterek Kolozs megyében. Még folynak a politikai alkuk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2000. július 15.

A IV. Magyar Református Világtalálkozó égisze alatt került sor július elsején Nagyenyeden, a nagyenyedi református egyházmegye szervezésében a református képzőművész lelkészek és pedagógusok munkáinak kiállítására. A bemutatott alkotások szerzői: Balázs Bálint tanító (Torockó), László László tanár (Nagyenyed) Lőrincz Zoltán lelkipásztor (Felenyed), Horhát Miklós lelkipásztor (Lőrincréve), Szabó László lelkipásztor (Bálványosváralja), Lőrincz Konrád lelkipásztor (Marosgombás), valamint Brian Johnston tanár (Kanada-Kolozsvár). Sógor Géza, a kolozsvári Protestáns Teológia könyvtárosa tartott megnyitóbeszédet. /Győrfi Dénes: Református képzőművész lelkészek és pedagógusok kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2001. szeptember 6.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezete az őszi tisztújításra készülődve megtartotta utolsó elnökségi ülését. A megyei gazdaszervezet idén is több faluban szeretne mezőgazdasági szaktanácsadást indítani. Tervek szerint Magyarnagykapuson, Kalotaszentkirályon, Mákófalván, Bálványosváralján, Harasztoson, Magyarszováton, Széken és Várfalva községben találkoznának az agrárszakemberek a gazdákkal, Torockóra pedig tanulmányi kirándulást szerveznének a virágtermesztés iránt érdeklődők számára. A gyűlésen elhangzott: az RMGE-nek stratégiát kell váltania. Fontos a magyar lakta településeken olyan gazdákat felkutatni, akiknek a portája mintagazdasággá alakítható, és ebben pályázási segítséggel, szaktanácsadással segítenének az agrárszakemberek. /Őszi mezőgazdasági szaktanácsadásra készül az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2001. október 3.

Bethlenben a Bethlen Egyesület, valamint a helyi Tulipán Ifjúsági Szervezet rendezésében szept. 29-án történelmi vetélkedőre került sor. A versenyen - amelynek fő témája az Anjou-kori Magyarország történelme volt - tíz környékbeli magyarlakta falu fiataljai vettek részt: Bethlenből, Felőrből, Almásmálomból, Besztercéről, Magyarberétéről, Magyardécséről, Bálványosváraljáról, Cegőtelkéről, Somkerékről és Szentmátéról. Kötő József, az EMKE főjegyzője elmondta, mindenki nyertes lett, hiszen egy ilyen jellegű vetélkedőből senki nem kerülhet ki "vesztesen". Réman Ernő, a Tulipán Ifjúsági Szervezet vezetőségi tagja elmondta: ez a rendezvény az egyetlen a régióban, ahol találkozhatnak egymással a Beszterce-Naszód megyei fiatalok. Kötő József figyelmeztetett, hogy lényegében nem Beszterce-Naszód megye, hanem az egykori Szolnok-Doboka vármegye fiataljainak sikeres rendezvényéről van szó. /Vetélkedő Szolnok-Doboka vármegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2002. augusztus 19.

Bálványosváralján Kerekes Sándor, a megyei tanács elnöke és Balogh Zoltán dési RMDSZ-elnök nyitotta meg a Szent István-napi ünnepi műsort. A helyi gyermektáncsoport mutatkozott be, amely kalotaszegi legényessel és mezőségi csárdással szórakoztatta a közönséget. Fellépett a pancsovai (Jugoszlávia) Petőfi Sándor Művészeti Egyesület Maroknyi Néptáncegyüttese is. A kétezres lélekszámú, nagy többségében magyar anyanyelvű Bálványosváraljáról csupán mintegy 200-an voltak jelen. Biztató, hogy a falu szinte egész gyermekserege egybegyűlt. A falu első alkalommal volt helyszíne a megyében már negyedik alkalommal megrendezett néptánctalálkozónak. Hagyományos az itt megrendezett nemzetközi cserkésztalálkozó. /Balázs Bence: Egymásra találás Bálványosváralján. Alaposan kiverték a port a színpad deszkái közül. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2002. augusztus 22.

Aug. 21-én zárult a III. bálványosváraljai nemzetközi cserkésztábor. A 10 napos rendezvényen hazai, magyarországi és franciaországi cserkészek vettek részt. Bálványosváralja mintegy 2000 lakosa közül alig 130 a román ajkú. Szabó László fiatal református lelkész szervezte a cserkésztábort. Az idei tábort a Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta. /Balázs Bence: Véget ért a nemzetközi cserkésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2002. augusztus 27.

A szamosújvári 51. számú Czetz János cserkészcsapat meghívására érkezett Erdélybe a lyoni "Szent Szív" plébánia 10 cserkésze, azzal a céllal, hogy megismerkedjenek Erdély jellegzetességeivel és együtt táborozzanak a magyar cserkészekkel. A mozgótábort 3 nagy rész alkotta: egy magashegyi cserkésztábor a Gutin hegységben, a Kakastarély alatt, egy régésztábor Bálványosváralján és egy kis körút Kolozsvár környékén. Élményt volt a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjainak. Egy alkalommal a nagybányai Teleki Magyar Ház vált otthonunkká, vendéglátóik pedig a 15. sz. Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai voltak. Bekapcsolódtak a III. Bálványosváraljai Cserkésztáborba, amelynek célja, immár harmadik éve, a vár romjainak felszínre hozása. /Kasza Tamás: Cserkésztestvériség-mozgótábor francia vendégekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2002. október 22.

Okt. 19-én zajlott le a Beszterce-Naszód megyei Vicén a VII. Mezőségi Hagyaték Találkozó, melynek mindenkori szervezői a csíksomlyói római katolikus plébánia (Gergely István plébános), a vicei római katolikus plébánia (Lőrinczi Károly plébános), valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes (András Mihály igazgató). Az óradnai bányászok fúvószenekara után következett a hagyományőrző csoportok bemutatója, melyen Beszterce-Naszód megyei óradnai, cegőtelki, várkudui, kékesi, magyarborzási, bethleni, magyardécsei, zselyki, apanagyfalusi, vicei, Kolozs megyéből bálványosvároljai, mezőkeszűi, ördöngöstüzesi, magyarpalatkai, Hargita megyéből pedig csíksomlyói népdalok, hagyományok és táncok bemutatására került sor. Végül fellépett a marosvásárhelyi Napsugár tánccsoport és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kresz Béla VII. Mezőségi Hagyaték Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2002. november 6.

A szórványban élő magyarok számára rendezték meg idén hetedik alkalommal a Hagyaték nevet viselő találkozót a Beszterce-Naszód megyei Vicén. Népviseletben felvonultak, majd felléptek a mezőségi falvak hagyományőrző csoportjai. Idén 14 hagyományőrző csoport előadását láthatták a megjelentek. /Óradna, Zsejk, Mezőkeszü, Várkudu, Magyarborzás, Bálványosváralja, Magyarpalatka, Cegőtelke, Ördöngösfüzes, Magyardécse és Vice hagyományőrző csoportjai, a csíkszeredai Hargita Székely Népi Együttes, a csíksomlyói gyermek néptánccsoport, valamint a marosvásárhelyi Napsugár gyermekcsoport./ Már románul beszélő, még magyarul éneklő csoport is fellépett. A Hargita Székely Népi Együttes mezőségi turnéjára indult, Magyarborzáson, Almásmálomban és Bethlenben tartott előadásokat. /János Enikő, Csíkszereda: Találkozó Vicén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

2003. június 30.

A XIV. Szent László-napi kórustalálkozóra került sor jún. 28-én Tordaszentlászlón. Idén huszonöt kórus jött el az eseményre, nem csupán Erdélyből, de az anyaországból és a Vajdaságból is. Tordaszentlászló, Kolozsvár, Budakeszi, Magyarfenes, Bálványosváralja, Balassagyarmat, Nagybecskerek, Szentmihály, Szeghalom, Marosvásárhely, Nagyenyed, Inaktelke, Mákófalva, Nádasdaróc és Bogártelke, Marosújvár, Sepsiszentgyörgy, Kajántó, Aranyosgyéres, Mohács, Gödöllő, Magyarlóna, Szentendre női-, férfi- vagy vegyeskarai léptek fel. Pap Géza, az Erdélyi Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templomkertben az összéneklésre kijelölt kórusok a Himnuszt, a Székely Himnuszt, illetve Rákóczi Ferenc imáját énekelték el Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének vezénylésével. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke kitért a kórustalálkozó tizennégy éves történetére, és hangsúlyozta a zenei anyanyelvünk rendkívüli fontosságát nemzeti kultúránk megőrzéséért folytatott harcban. /Valkai Krisztina: Kórustalálkozó Tordaszentlászlón. Huszonöt kórus lépett fel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2003. július 16.

Közzétették a 2002-es népszámlálás Kolozs megyére vonatkozó végleges adatait. Kolozs megye lakossága 702 755 (az 1992-es népszámláláskor 736 301-et regisztráltak), ebből 472 622-en éltek városon (496 563). Az etnikai összetétel a megyében a következőképpen alakult: 79,39% román (77,59%), 17,40% magyar (19,85%), 2,82% roma (2,22%), 0,39% más nemzetiség (0,34%). Városi környezetben: 80,54 román (77,72%), 17,07% magyar (20,14%), 1,85% roma (1,65%), 0,54% más nemzetiség (0,49%). Városokra bontva: Kolozsvár - összesen 317 953 (328 602), ebből román 79,39% (75,65%), magyar 18,96% (22,78%), roma 0,95% (0,97%), más 0,70% (0,60%); Dés - összesen 38 437 (41 216), román 85,02% (82,73%), magyar 14,13% (16,56%), roma 0,67% (0,47%), más 0,18% (0,24%); Torda - összesen 55 887 (61 200), román 84,89% (84,34%), magyar 10,05% (11,62%), roma 4,84% (3,74%), más 0,22% (0,28%); Aranyosgyéres - összesen 26 823 (29 307), román 87,04% (86,05%), magyar 8,16% (9,68%); Szamosújvár - összesen 24 083 (26 277), román 79,90% (79,04%), magyar 16,97% (18,28%), roma 2,73% (2,18% ), más 0,40% (0,50%); Bánffyhunyad - összesen 9439 (9961), román 58,46% (56,45%), magyar 32,49% (35,83%), roma 8,97% (7,65%), más 0,08% (0,07%). A falusi lakosságra vonatkozó adatok: összesen 230133 (239738), román 77,01% (77,32%), magyar 18,09% (19,26%), roma 4,82% (3,39%), más 0,08% (0,03%). /Ö. I. B.: Hivatalos népszámlálási adatok. Települések etnikai összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/ Kolozs megyében tíz év alatt a magyarság részaránya 2,45%-kal csökkent. A megye hat városában a mérleg negatív. A 74 község közül azonban hivatalosan 32-ben nőtt a magyarok lélekszáma. Ezek a következők: Ajtony, Kisbánya, Jósikafalva, Alparét, Bonchida, Buza, Alsókosály, Mezőcsán, Csucsa, Csürülye, Sinfalva, Doboka, Magyarfráta, Nagyiklód, Körösfő, Reketó, Magyargyerőmonostor, Meregyó, Havasnagyfalu, Szamosújvárnémeti, Magyarpalatka, Magyarpeterd, Récekeresztúr, Riska, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Szék, Tordatúr, Bálványosváralja, Révkolostor. /Ürömben öröm: "magyarosodó" falvak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2003. szeptember 15.

Kétnapos /szept. 13-14./ rendezvénysorozattal ünnepelte a dési református egyházközösség temploma fennállásának 550. évét. Tőkés László püspök közel ezer léleknek hirdette az igét. Az ünnepi műsorban 14 - a bacai, bálványosváraljai, besztercei, cegőtelki, déscichegyi, rettegi, somkeréki, szamosújvári, szépkenyerűszentmártoni, tacsi, várkudui, valamint a dési ifjúsági és felnőtt kórus lépett fel. Másnap Pap Géza püspök mondott beszédet. A magyar kormányt, illetve diplomáciát Szabó Vilmos államtitkár és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. /V. K.: 550. évfordulót ünnepeltek Désen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2003. október 24.

Mezőségi turnéra indul a héten a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A csíkszeredai csapat ezúttal Vice, Szék, Dés, Szamosújvár, Ördöngösfüzes, Bethlen, Almásmálom és Bálványosváralja helységekben lép fel. /(Daczó Dénes): Mezőségi turnén a Hargita Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2003. október 27.

Immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze Vicében a néphagyományokat tisztelők és kedvelők okt. 25-én megszervezett Hagyaték Népzene- és néptánctalálkozóra. Tizenkilenc csoport jelentkezett és mindegyik megjelent. Az ökumenikus istentiszteletet előtt a csoportok felvonultak a falu központjába. Felléptek a bálványosváraljai és a cegőtelki egyházi kórusok. A találkozón elsőként az Óradnáról érkezett Havasi Gyopár Fúvószenekar lépett színpadra. Utánuk következtek: a vicei Vitszit néptáncegyüttes, az almásmálomi Almavirág, az apanagyfalui Hagyományőrzők, a magyarnemegyei Pipacs együttes mezőségi táncokkal, a Kék Ibolya csoport Bethlenből, a bálványosváraljai tánccsoport, a Tacsi Általános Iskola magyar népdalokkal, az Árvalányhaj együttes Besztercéről, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Földműves Énekkar Szépkenyerűszentmártonból, a Magyarpalatkai Hagyományőrző Tánccsoport, a várkudui Hagyományőrző Népdalkör, a dési Aranyeső, magyarborzási Gyökerek, valamint a szamosújvári Kiskaláka. András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Együttes elnöke, a Vicei Fesztivál főszervezője elmondta: szívesebben nevezik ezt az eseményt találkozónak fesztivál helyett, mert a cél az, hogy a résztvevő települések egymás hagyományait tiszteljék, és egymással baráti kapcsolatokat alakítsanak ki. /Valkai Krisztina: Nyolcéves a Vicei Néptánctalálkozó. Egyre értékesebb a Hagyaték népzene- és néptánc-repertoárja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2003. november 4.

Venczel József nekem tanítványom, lelki gyermekem, barátom, közeli munkatársam, édes testvérem volt - emlékezett a neves szociológusra Domokos Pál Péter. Venczel József /Csíkszereda, 1913. nov. 4. - Kolozsvár, 1972. márc. 13./ 90 évvel ezelőtt született. Kolozsváron jogot végzett. Már egyetemi évei alatt bekapcsolódott az Erdélyi Fiatalok falukutató mozgalmába. Az egyetem elvégzése után az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet statisztikai osztályának vezetője, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Jogi és Közgazdasági Karán a szociológia és statisztika tanára volt. 1949-ben elveszítette állását, koncepciós perben elítélték, 1950-től 1961-ig volt börtönben. Halála előtt néhány évvel ismét visszatért a tudományos életbe, tanulmányokat tett közzé; a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tudományos kutatója volt. Az erdélyi földkérdéssel, demográfiával, a szociológia módszertanával foglalkozott. Dimitrie Gusti és az amerikai agrárszociológia eredményeit alapul véve, kidolgozta az erdélyi magyar falukutatás gyakorlati módszereit. Ő vezette a bálványosváraljai szociológiai vizsgálatokat 1942-ben. Venczel József születésének 90. évfordulóján Csíkszereda város önkormányzata nov. 4-én koszorút helyez el a Virág utca és a Temesvári sugárút kereszteződésénél levő emléktáblán, valamint a nevét viselő szakközépiskolában megkoszorúzzák Venczel József emléktábláját. /Takács Éva: Oda túlra látott, a másik partra. 90 éve született Venczel József. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

2002. március 4.

Márc. 2-án a Kallós Alapítvány válaszúti székházában került sor a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei szervezetének négy évenként megrendezésre kerülő tisztújító közgyűlésére. A gazdaegyesület a tisztújítást összekötötte a Válaszúton immár több hete folyó hétvégi gazdaképző tanfolyam zárórendezvényével. A közgyűlésen részt vett az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba is. Farkas Zoltán, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszámolójában a leépülési folyamatot vette számba, amelynek során a kilencvenes évek elején létrehozott 60 gazdakörből mára 4–5 maradt. Az elnöki beszámoló szerint ma a két kolozsvári, a kajántói és az újjáéledt bálványosváraljai gazdakör működik, a többiek közül néhány egy–egy gazdarendezvény erejéig gyűjti össze a falu embereit. Azokban a falvakban maradt meg a gazdakör, ahol erre igény és szükség volt, ezt felülről nem lehet a gazdákra rákényszeríteni. Az elmúlt években az RMGE több ízben is sikeres gazdarendezvényt tartott Magyarkapuson, állatkiállítást Kalotaszentkirályon, borversenyt Aranyosegerbegyen és több hóstáti terménykiállítást Kolozsváron. Farkas a szaktanácsadás fontosságát hangsúlyozta. Víg Ferenc, a kerekdombi gazdakör részéről elmondta: az Illyés Alapítvány támogatásával szalmásgabonavetőgépet vásároltak, tehát a gazdakörök is pályázzanak. Molnár Sándor mezőgépészmérnök szerinte a nyugati példák fele kellene nyitni, ahol a gazdák önszerveződése modern értékesítési szövetkezetek, illetve gépkörök szintjén valósul meg. A gond az, hogy nincs tőke az induláshoz, a szülők többsége ezt nem tudja támogatni, így a fiatalok zöme városon vagy Magyarországon kell megélhetés után nézzen. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta: az RMGE Kolozsváron alakult meg, itt van a székháza, de Erdély viszonylatában szinte itt működik a leggyengébben. Példaként a bánsági, csíki, illetve az udvarhelyszéki gazdakörök munkáját említette, amelyek már szervesen beépültek a gazdák életébe. A kormányrendelet szerint az egyesületnek mezőgazdasági szakembert kell alkalmaznia: ennek az RMGE megyei szervezetei mindenhol megfelelnek, a falusi gazdakörök pedig a megyei egyesület jogi személyiségű alegységei lehetnek. A mezőgazdasági minisztérium elismeri a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének gazdaképző tanfolyamait, a gazdák pedig hivatalos oklevelet fognak kapni. A tisztújítás során héttagú igazgatótanácsot (elnökséget) választottak Farkas Zoltán, Makkay József, Debreczeni József, Barazsuly Emil, Réti Sándor, Vincze Albert és Vígh Ferenc személyében. Az új igazgatótanács Farkas Zoltánt elnökké, Makkay Józsefet és Debreczeni Józsefet alelnökké, Barazsuly Emilt titkárnak, Víg Ferencet pedig pénztárosnak választotta. /Kisréti Zsombor: Gazdakörök is igényelhetik az állami támogatást. Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2002. március 14.

Miközben Frunda György Strasbourgban kormánypárti partnereivel karöltve azon munkálkodik, hogy végleg lezáruljon Románia Európa tanácsi monitorozásának utolsó szakasza is, a marosújvári ortodoxok meglehetősen különös értelmezéseket fogalmaznak meg az egykoron görög katolikus tulajdonban levő templomok sorsára vonatkozóan. Úgy vélik, a templom nem azé az egyházé és hitközségé, amely azt felépítette, és a polgári jogelveknek megfelelően a kommunista rendszer berendezkedéséig birtokolta, hanem azoké, akik a negyvenes évek végén "elhagyták" az erőszakkal felszámolt egyházat, s "visszatértek" az ortodoxia kebelére. Hogy ez jog- és tulajdonfosztással történt – az nem foglalkoztatja az ortodox egyház mai szóvivőit. Az Európa Tanács részéről a megfigyelési folyamat lezárásának egyik alapfeltétele az, hogy Románia rendezze az egyházi ingatlanok helyzetét, s adja vissza azokat egykori jogos tulajdonosaiknak. A román kormánypárt még mindig úgy gondolja, egyszerre tehet engedményeket az ortodoxia államegyházi törekvéseinek és a tulajdonlás biztonságán alapuló, hitek és felekezetek jog előtti egyenlőségét szavatoló polgári berendezkedés kívánalmainak. /Bakk Miklós: Jogállam Marosújváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./ Eldurvult a marosújvári (Fehér megye) templom körüli vita: az egykori birtokot jogi úton visszafoglaló görög katolikusok kénytelenek voltak elbarikádozni magukat a templomban, és homokkal dobálták meg a kívül rekedt ortodoxokat. A görög katolikusok egy hete kapták vissza – végleges törvényszéki ítélet és a bírósági végrehajtó segítségével – egykori templomukat. "Nem egyezhetünk bele, hogy egy kisebbségben levő hitközösség jogtalanul elfoglalja templomunkat" – magyarázta Remus Oprisan lelkész, a gyulafehérvári ortodox érsekség szóvivője. Lucian Muresan balázsfalvi görög katolikus érsek-metropolita kifejtette: "A görög katolikus egyház párbeszéd útján szeretné megoldani a templomkérdést, csak éppen az a baj, hogy nem találunk megértésre ortodox testvéreinknél." Hasonló egyházközi konfliktus bontakozott ki a szintén Fehér megyei Mihálcfalván is. A balázsfalvi görög katolikus főegyházmegyéhez tartozó templomok közül mindmáig csupán a küküllővárit (Fehér megye) sikerült visszaszerezni. A kolozsvár-szamosújvári főegyházmegye márc. 13-án közleményben tiltakozott amiatt, hogy az ortodoxok nem hajlandók tiszteletben tartani az eddig meghozott bírósági ítéleteket, amelyek a templomok visszaszolgáltatására vonatkoznak. A közlemény a bálványosváraljai, kajántói és pecsétszegi (Kolozs megye), izakonyhai (Máramaros megye), bikszádi (Szatmár megye), óradnai (Beszterce-Naszód megye), sálfalvai (Szeben megye) és mihálcfalvi (Fehér megye) templomok helyzetét hozta fel példaként, amelyeket a kommunista diktatúra az ortodox egyháznak juttatott, s azóta sem kárpótolta értük a görög katolikus egyházat senki./Lukács János: Jogháború és homokbombák. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2004. június 18.

Két kézen meg lehet számolni a magyarigeni református gyülekezet tagjait. A Kolozs megyei Bonchidán szolgáló katolikus pap több mint száz kilométert utazik vasárnaponként, hogy Kidében, Válaszúton, Bálványosváralján és Récekeresztúron megtartsa a szentmisét. Récekeresztúron a liturgia magánháznál zajlott, a misén az egyik alkalommal összesen három hívő vett részt. A példákat tovább lehetne sorolni. A magyar kormány intézkedésének köszönhetően ezek a lelkészek – szórványban munkálkodó társaikkal együtt – ezentúl évente százezer forintos juttatásban részesülnek. Összesen 370 lelkészt érint a rendelkezés, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és Montenegróban. A támogatás csepp a tengerben. Igazi szórványprogramra lenne szükség, nem látszatintézkedésre. /Lukács János: Csepp a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

2004. június 22.

Kolozs megye kilenc településének van magyar elöljárója, eddig nyolc volt, de több is lehetett volna. Az alig 27 százalékában magyar Tordaszentmihályon, hasonlóképpen a 45 százalék körüli magyar lakosságot számláló Buzában és Magyargorbón is az RMDSZ jelöltje nyert. Bálványosváralja 60 százaléknyi magyar lakossága nem akart magyar polgármestert választani. Elveszett az idén is a több mint hatvan százalékában magyarok lakta Magyarlapád (Fehér megye). És elveszett a 2000-es helyhatósági választások nagy meglepetése: Egeres, amelyet, bár mintegy 44 százalékában lakják magyarok, az utóbbi négy évben magyar polgármester vezetett. /Kerekes Edit: Vezéráldozat után. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2004. szeptember 27.

Kilencedik alkalommal szervezték meg szept. 25-én a Hagyaték – Vicei Fesztivált. A hagyományőrzők zászlókkal, énekszóval vonultak be a katolikus templom és a kultúrotthon előtti térre. Fellépett az óradnai és a nagysármási fúvószenekar, majd a népdallal, néptánccal és népi játékokkal bemutatkozó gyerek- és felnőttcsoportok Cegőtelkéről, Magyarnemegyéről, Bethlenből, Válaszútról, Apanagyfaluból, Szépkenyerű-szentmártonból, Bálványosváraljáról, Désről, Ördöngösfüzesről, Szent-mátéról, Felőrből, Várkuduból és Vicéből. Végül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elkápráztatta a nézőközönséget. /Valkai Krisztina: Népdallal, néptánccal a szemerkélő esőben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2005. január 20.

A tavaly júniusi helyhatósági választások óta első alkalommal került sor január 19-én Bálványosváralján a Kolozs megyei települések magyar polgármestereinek és alpolgármestereinek találkozójára, amelyet szokás szerint kéthavonta szerveznek. Az ülésvezető Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök elmondta, 100 milliárd lej áll rendelkezésre az idén útjavításra, ugyanakkor a megyei tanács 500 milliárd lejes hitelt szándékozik felvenni a megye úthálózatának javítására. /Kerekes Edit: Kolozs megye magyar polgármesterei Bálványosváralján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2005. február 17.

Március elején kezdi el feldolgozni az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a magyar iskolákba küldött kérdőívek alapján beérkezett adatokat. Ennek alapján lehet majd megállapítani, hol van szükség szórványközpont létrehozására. Kolozs megyében már három ilyen intézmény működik /Válaszúton, Kalotaszentkirályon és Szamosújváron/, Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint azonban még legalább hat bentlakással és iskolabusszal rendelkező iskolára lenne szükség /Tordaszentlászlón, Mérán, Várfalván, Bálványosváralján, Vajdakamaráson és Széken/. A magyar nyelvű oktatás leépülését úgy lehet megakadályozni, ha a kevés gyerekkel rendelkező településekről a tanulókat oktatási központba viszik. /B. T.: Készül az erdélyi iskolatérkép. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2005. május 24.

Szamosújváron a református templomban fellépett a Maklári József Kórus Piliscsabáról. Az amatőr énekkar előzőleg Bálványosváralján és Széken is bemutatta műsorát. /Erkedi Csaba: Egyházzenei koncert Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./


lapozás: 1-30 | 31-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998