udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. január 11.

A múlt nyáron hunyt el Bálinth Gyula, gyászlobogót tűzött ki Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala és a megyeháza, a sajtóban eddig csupán a család gyászjelentése jelent meg. Szerény, visszavonult ember volt, tisztviselőként élte le életét, kevesen tudták, hogy autodidaktaként maradandó tudományos dolgozatokat írt. A Székelyföld népesedési viszonyaira, helynévtörténetére vonatkozó kutatásaiból született tanulmányait és gazdasági statisztikai elemzéseit anyaországi és erdélyi történészek méltatták, az Erdélyi Múzeum Egyesület 1993-as pályázatán dicséretben részesült. Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című monumentális műve Háromszékre vonatkozó népszámlálási adatai részben tőle is származnak. Korábban a Korunk, a rendszerváltás után pedig a budapesti Statisztikai Szemle adta közre dolgozatait. Korábban már társszerzője volt Kovászna megye monográfiájának - megjelent 1969-ben magyarul, majd 1970-ben románul. Bálinth Gyula /sz. Sepsiszentgyörgy, 1925. szept. 25./ tisztviselő, majd a rajoni statisztikai felügyelőséget, illetve az ipari osztályt vezette. Tagja volt a Mikó Véndiák Társaságnak, a Mikó Imre-szoborbizottságnak. Júliusban halt meg rákban. Utolsó éveiben is intenzív levéltári kutatómunkát folytatott, külső munkatársa volt a Székely Nemzeti Múzeumnak, az ún. Délkeleti Intézetnek. Fiatalon hozzáfogott a történelmi Székelyföld helységei összeírásához, 462 falut írt össze. Feldolgozta az 1857-es népszámlálás adatait. A II. József-féle 1784-es összeírás dokumentációja megvan Sepsiszentgyörgyön, a levéltárban, azonban a határőrséghez tartozó katonákat és családtagjaikat külön űrlapokra vezették fel, s azokat Bécsben tárolják. Márpedig a becslés szerint a katonanépesség a székely nép 55-65 százalékát képezte. A kép teljessé tételéhez bécsi kutatásokra lenne szükség. A múlt századi népesedési viszonyokról megbízhatóbb adatokkal rendelkezik a levéltár, mint az 1956-os, 1966-os vagy az 1977-es népszámlálásokról. Nem elég, hogy az újabb statisztikai adatok nagyobb részét Bukarestben őrzik, ráadásul bizonyítható, hogy a nemzetiségi-vallási hovatartozás számait meghamisították. Bálinth Gyula az 1332-37-es pápai tizedjegyzékek alapján felbecsülte, hány lelket számlálhatott akkor a székelység és hányat korábban: ,A tizedjegyzékek korában tehát Háromszéknek 13 000 lakosa lehetett. Véleménye szerint Székelyföld egésze népessége az 1330-as években 27-30 000 fő körül lehetett. Egyes történészek vitába szálltak dolgozatával, mondván, hogy ez kevés. A Bach-korszakban az összlakosság a Székelyföldön már 407 00 főre rúgott Aranyosszékkel együtt, felekezetek szerint római katolikus 168 000, református 131 000, örmény katolikus 1730, görög katolikus 37 300, lutheránus 612, görögkeleti 30 937, unitárius pedig 36 000 volt, 2121 más vallású." A budapesti Statisztikai Szemle 1995. októberi száma közölte Bálinth Gyula Kovászna megye népessége a XVI. század közepén című dolgozatát. Ebben a szerző az 1562-es székely lázadás után adókivetés céljából készült kapuösszeírásból próbált meg következtetni a lélekszámra. A történelmi Háromszék, valamint Bardoc fiúszék adózó kapuinak száma 1567-ben 2687 volt. Az említett terület összesen 105 települést foglalt magában. A megyében azonban még tíz olyan helység van, amelyek kiestek az adózás alól, mivel közigazgatásilag nem a Székhez, hanem Felsőfehér vármegyéhez tartoztak. Minden adózó kapu átlagosan két háztartást foglalt magában. Ez esetben a 2687 adózó kapu 5374 háztartást jelent. A hiányzó tíz helység háztartásainak a számát becsülhetjük egy más időszakban végrehajtott számbavétel eredményével. Szerinte 21 496 lélekszámról lehet beszélni, a tíz helység további 2220-2280 főt jelent. A tárgyalt időszakban a tárgyalt területen körülbelül 130-150 főember és nemes volt (háztartás), akik adót nem fizettek, és körülbelül 50-60 olyan lófőcsalád, amely 2-3 jobbággyal rendelkezett, valamint 55-60 pap, főtisztviselő szintén kimaradt az adólistáról. Összesítve számításainak eredményeit, Háromszék megye lakossága az 1567. évben 28 400 fő volt. /B. Kovács András: Aki számba vette a Székelyföldet. Bálinth Gyula 1925-2002. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

2003. augusztus 6.

A Gyergyócsomafalván egy hónappal ezelőtt megalakult Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SZNT KT) aug. 5-én Sepsiszentgyörgyön tartotta soros ülését, amelynek határozatairól közleményt adott ki. Eszerint október folyamán települési, majd széki tanácsok alakulnak, az itt megválasztott küldöttek alkotják majd azt a Székely Nemzeti Tanácsot, amely a Székelyföld területi autonómiáját szavatoló jogi eszközök kidolgozására és érvényesítésére hivatott. A Tulit Attila soros ügyvivő és dr. Csapó I. József szóvivő által aláírt dokumentum szerint az ülésen a testület tagjai a Székely Nemzeti Tanács megalakításának ütemtervét fogadták el. Eszerint legelső lépésben okt. 12-én a székelyföldi településeken a közvetlen demokrácia gyakorlásával közgyűléseken hozzák létre a Települések Székely Tanácsait, illetve széki küldötteket választanak. A nyolc Széki Székely Tanács (Kézdi, Orbai, Sepsi, Maros, Csík, Gyergyó, Udvarhely és Bardoc-Miklósvár szék) megalakítására egy héttel később kerül sor, ennek során a Székely Nemzeti Tanács küldötteit is megválasztják - áll a dokumentumban. Utóbbi testület okt. 26-án alakul meg. A statútum munkadokumentumaként a testület a dr. Csapó I. József által kidolgozott, hasonló nevű statútumtervezetet nevezte meg./(dánél): Az autonómia megteremtéséért (Székely Nemzeti Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

2003. szeptember 19.

Szept. 17-én a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének (SZNT KT) háromszéki tagjai a baróti Erdélyi Magyar Civil Társadalomért (EMCT) polgári tömörülés tagjaival találkoztak Baróton. A megbeszélésen az erdővidékiek által már korábban felvállalt, a Székelyföld autonómiaigényét kinyilvánító állampolgári gyűlések, a megfelelő testületeket létrehozó folyamat részleteit egyeztették. Mint ismeretes, az SZNT KT felhívással fordult a székelyföldi településekhez, hogy október 12-én állampolgári gyűléseken nyilvánítsák ki igényüket a területi autonómia iránt, megalakítva a település székely tanácsát és küldötte(ke)t állítva a Széki Nemzeti Tanácsok létrehozása érdekében. A folyamat első szakasza október 26-án a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával zárul. A Krizbai Imre református tiszteletes által vezetett EMCT korábbi törekvéseihez híven felvállalta, hogy szorosan együttműködve a KT tagjaival a székelyföldi autonómia megvalósítása érdekében Bardoc-Miklósvárszék településein megszervezi az állampolgári gyűléseket. /(Dánél): Szervezkednek Erdővidéken (Székely Nemzeti Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

2003. október 21.

Okt. 20-án megválasztotta erdővidéki vezetőit a Székely Nemzeti Tanács a baróti református templomban. Az elnök Krizbai Imre református lelkész, alelnökei Demeter József, Nagybacon volt polgármestere, valamint Bán István vállalkozó. Erdővidéken Bodos falu kivételével minden helységben megalakult a helyi Székely Nemzeti Tanács. A Brassó megyei falvak közül Ürmösön a magyarság egy része kitart az RMDSZ mellett, másik részét azonban román pártokba csalogatják át, Apáca pedig csak azután zárkózik fel, ha majd látja, hogy a kezdeményezés megerősödik. Örvendetesnek nevezte viszont, hogy Alsórákos csatlakozott a mozgalomhoz, és hogy Bardoc és Miklósvár fiúszékek immáron az ősök nyomdokain haladva fogalmazhatják meg autonómiaigényeiket. /Benkő Levente: Megválasztották a széki vezetőket. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

2003. október 25.

Okt. 26-án, vasárnap alakul meg Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács. Meghívást kaptak a parlament RMDSZ-frakcióinak vezetői is. A legnépesebb küldöttség Marosszékről érkezik, arányaiban Gyergyószéken és Bardóc-Miklósvárszéken jött létre a legtöbb települési tanács. Ez utóbbinál a 18 településből 17 helyen sikerült létrehozni a testületet, és itt már hétfőn megalakult a széki tanács is. Orbaiszéken okt. 24-én alakult meg a széki tanács, a 17 településből hét alakított helyi tanácsot. Sepsiszéken a 34 településből 23-on jött létre tanács, a széki alakuló ülést vasárnap tartják. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi, illetve Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője egyelőre nem jelzett vissza. Vajdaságból Ágoston András nem jöhet el, de levélben üdvözli az SZNT-t és Sepsiszentgyörgyre utazik Lezsák Sándor, az MDF frakcióvezetője is. Okt. 24-én Csíkszeredában is megalakult a helyi székely tanács. Sántha Pál Vilmos, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének Csíkszékért felelős tagja a célkitűzéseket, az autonómiaterveket ismertette. A csíkszeredai helyi székely tanács elnökének György Attila költőt, a Székelyföld folyóirat szerkesztőjét választották meg, , az alelnöki tisztséget Szondy Zoltán újságíró, a titkári tisztséget pedig Pálfy Árpád keramikus tölti be. /Balázs Ildikó: Vasárnap alakul az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2003. október 27.

Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

2003. október 27.

Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

2004. július 3.

A Magyar Televízió 2-es csatornáján a tizenkét részes, Orbán Balázs nyomdokain című, Székelyföldet bemutató tévés-film szerzője Vári Attila.  A múlt szombaton Orbán Balázs/Vári Attila nyomdokain Erdővidéket és környékét lehetett bejárni, a hajdani Bardoc- és Miklósvárszék művelődéstörténeti és műemlékvilágát.  A szerző gyakran töredezett cserepekből állítja össze és mutatja be a történelmet, írta Sylvester Lajos.  /Sylvester Lajos: Vári Attila légies realizmusa (Televízió). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2004. szeptember 8.

 Közleményben válaszolt a négy széki székely tanács elnöke a sajtóban megjelent felhívásra, amelyben az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ-szervezetek felkérik a megyei tanácsot, írja ki az autonómiáról szóló népszavazást. ,,A Sepsiszéki, a Kézdiszéki, az Orbaiszéki, valamint a Miklósvár-Bardocszéki Székely Tanács örömmel vette tudomásul, hogy az RMDSZ alsó- és felső-háromszéki szervezete felkérte a megyei tanácsot, tűzze napirendre és hozzon döntést a Székelyföld területi autonómiájának létrehozásához elengedhetetlenül szükséges népszavazás kiírásáról” – áll a közleményben. Tulit Attila és Ferencz Csaba SZNT-alelnökök közleményben arról értesítették a két területi RMDSZ-szervezetet, hogy nem vesznek részt a Háromszéki Képviselők Tanácsának mai ülésén. Mint fogalmaznak: ,,a Székely Nemzeti Tanács nem politikai szerveződés, hanem olyan közképviselet, amelynek egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése. Mint ilyen nem vesz, nem vehet részt semmilyen (elő)választáson. Ezért képviselőinek sem tiszte az erre vonatkozó politikai egyeztetéseken, megbeszéléseken való részvétel.” /(Dánél): Sürgősen kell cselekedni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

2004. október 4.

Okt. 3-án félszáznál több, csatát és lágert megjárt ember gyűlt össze Baróton, a református templomban, s emlékezett bajtársaira. Az ötödik alkalommal megtartott találkozó nevét Rekviem a fronton, lágerekben és a Földváron elhaltakért, hálaadás a hazatértekért, megemlékezés a voroctai ütközetben elesettekről címre változtatták a szervezők.  Krizbai Imre református lelkipásztor üdvözölte a résztvevőket. Ifj. Csiki Béla, az MPSZ erdővidéki szervezetének ügyvezető elnöke az emlékezés fontosságáról beszélt. Boér Imre a Front­szolgálatosok Baráti Köre nevében az Úz-völgyi csatákra, majd a Földvár rabságát megjártakról emlékezett. Farkas Vilmos, Bardoc-Miklósvárszék Székely Nemzeti Tanácsának elnöke után volt honvédek vallottak az életükről. /(hecser): Bajtársak találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

2004. november 23.

Véget értek a XII. Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. Bemutatta első régészeti gyűjteményét az Erdővidéki Tájmúzeum. Demeter László, a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke elmondta, a múzeum még használhatatlan. A közművelődési napokon sikeres volt Sylvester Lajos előadása, Kónya Ádám II. Rákóczi Ferencről szóló ismeretterjesztője és Jánosi József Háromszéki táncok című kötete is. Megnyílt a Megálló vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ kiállítása. Bardócon és Olaszteleken bemutatták Benkő Józsefnek a kézirat elkészülte után 233 évvel, idén kiadott Filius Posthumus című egyháztörténeti kötetét. A komolyzene kedvelői a Kájoni Consort együttes régizene-hangversenyén vehettek részt. Fellépett a baróti római katolikus ifjak BAKI együttese, a vargyasi Csudálókő néptánccsoport, az Erdővidék néptáncegyüttes, a diákcsapatok pedig a Ki mit tud Bölöni Farkas Sándorról? című vetélkedőn mérkőztek. A közművelődési napokkal párhuzamosan zajlott Baróton a TUDEK, 2004 elnevezésű, diákok számára kiírt Kárpát-medencei tudományos verseny erdélyi döntője. Közel 120 dolgozatot mutattak be a diákok. /Benkő Levente: Múzeum nincs, tárlat van. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

2005. június 4.

Baróton a Fókusz Klub évadzáró előadásán a nyolcvanöt éves dr. Janitsek Jenő nyugalmazott egyetemi tanár, helynévkutató Erdővidék hely- és családneveiről értekezett. Janitsek Jenő fél évszázada járja Erdélyt, s gyűjti fáradhatatlanul a hely- és személyneveket. Eljutott a legeldugottabb falvakba is. Bardoc és Miklósvár fiúszékek tizennyolc települése történeti és jelenkori hely- és családnévanyagát 1956–1977 között gyűjtötte össze, s mint kiderült: Bardocszék 9 falujának 2985 vizsgált helynevéből csak 324, Miklósvár­szék és Nagybacon 4075 hely­nevéből pedig csak 729 halt ki. Mint megállapította: Bardoc­széken még a hegyvidéken sem lelt román eredetű helynévre, Miklósvárszéken pedig főképp Zalánpatak vidékén a XV. századot követően jelent meg néhány bolgár-szláv eredetű helynév, melyet a pásztorként alkalmazott románoknak lehet tulajdonítani. A családnevek esetében Bardocszéken 446 névféleséget sikerült begyűjtenie, amiből a kihaltak száma meghaladja a százötvenet. Idegen eredetű nevek elsősorban a románból, cigányból, ritkábban németből, illetve a szlávból származtat­hatóak. Barót régi családnevei kettő kivételével magyar eredetűek, és a XVII. század közepéig jegyzett 110 névféleségből 47 – azaz mintegy negyven százalék – ma is használatos. /(hecser): Nevünk és helyünk ­Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

2005. június 4.

Baróton a Fókusz Klub évadzáró előadásán a nyolcvanöt éves dr. Janitsek Jenő nyugalmazott egyetemi tanár, helynévkutató Erdővidék hely- és családneveiről értekezett. Janitsek Jenő fél évszázada járja Erdélyt, s gyűjti fáradhatatlanul a hely- és személyneveket. Eljutott a legeldugottabb falvakba is. Bardoc és Miklósvár fiúszékek tizennyolc települése történeti és jelenkori hely- és családnévanyagát 1956–1977 között gyűjtötte össze, s mint kiderült: Bardocszék 9 falujának 2985 vizsgált helynevéből csak 324, Miklósvár­szék és Nagybacon 4075 hely­nevéből pedig csak 729 halt ki. Mint megállapította: Bardoc­széken még a hegyvidéken sem lelt román eredetű helynévre, Miklósvárszéken pedig főképp Zalánpatak vidékén a XV. századot követően jelent meg néhány bolgár-szláv eredetű helynév, melyet a pásztorként alkalmazott románoknak lehet tulajdonítani. A családnevek esetében Bardocszéken 446 névféleséget sikerült begyűjtenie, amiből a kihaltak száma meghaladja a százötvenet. Idegen eredetű nevek elsősorban a románból, cigányból, ritkábban németből, illetve a szlávból származtat­hatóak. Barót régi családnevei kettő kivételével magyar eredetűek, és a XVII. század közepéig jegyzett 110 névféleségből 47 – azaz mintegy negyven százalék – ma is használatos. /(hecser): Nevünk és helyünk ­Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

2006. március 27.

A baróti református egyház Bardoc-Miklósvárszék Székely Széki Tanácsa csatlakozott a gyulafehérvári római katolikus érsekség által meghirdetett imaközösséghez, és a család és a hit megújulásának érdekében hálaadó istentiszteletet tartott. Az eseményen felszólalt az SZNT széki elnöke, Szabó Miklós és a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének elnöke, Hoffmann István is.   Krizbai Imre református lelkész Istentől erőt kért a hitében és bizodalmában megroppant magyarság megerősítéséhez. /(hecser): A család és a hit megújulásáért imádkoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

2006. október 7.

Pusztuló nemzetünk megújulásának alapköveit kell leraknunk, mondotta Krizbai Imre református lelkipásztor a Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki széki vezetősége által október 5-én rendezett fórumon, melyen meghívottként részt vett az RMDSZ helyi vezetőségének néhány tagja, valamint Márton Árpád képviselő is. Szabó Miklós széki elnök előszóként elmondta, a tanácskozás célja, hogy politikai partnert szerezzenek még a Románia Európai Unióhoz csatlakozása előtt szervezendő népszavazáshoz. A referendumra legkésőbb december közepéig kellene sort keríteni. Márton Árpád értékelte a nyílt és felelősségteljes beszélgetést, melynek tanúja lehetett. A népszavazás után Krizbai Imre szerint létre kell hozni az erdélyi magyarság parlamentjét, mely mandátumának egy éve alatt tárgyalásokat folytat majd a román kormánnyal, s ha az elzárkózik az önrendelkezés jogi alapját megteremtő folyamattól, akkor ez a testület a nemzetközi fórumoknál fog képviseletet biztosítani. /(hecser): Népszavazás a jövőért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

2006. október 24.

Baróton a magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából szervezett október 23-án a Baróti Szabó Dávid Középiskolánál, a Moyses Márton emlékére állított kopjafánál Benkő Levente a nagyajtai mártír életpályáját ismertette. Benkő Levente emlékezett a 61 erdővidékire is, akiket letartóztattak. A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki széki elnöke, Szabó Miklós is beszélt. A magyar történelem hullámvölgyei címmel történelmi, irodalmi és zenei összeállítást mutatott be a művelődési ház és társszervezője, a Boralt Egyesület. /Hecser László: Moyses Mártonra emlékeztek Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2006. október 27.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete és a bardoci Székely Tanácsának elnöksége tiltakozik a bodvaji vaskohó avató ünnepségére meghívott Magyar Szocialista Párt (MPSZ) színeit képviselő, Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter, volt Magyar Szocialista Munkáspárt KISZ-titkár jelenléte ellen, aki Pap János, az MSZMP Veszprém megyei első titkára mellett dolgozott,. Az ünnepségen részt vesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes és Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke is. A bodvaji vaskohóban öntötte Gábor Áron 1848 novemberében Háromszék önvédelmi harcának első két ágyúját. /P. A. M.: Ma avatják fel a bodvaji vaskohót. Szekeres Imre távolmaradását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2006. október 28.

Október 27-én a székelyföldi Bodvajon Szekeres Imre honvédelmi miniszter, aki az RMDSZ meghívására részt vett – a magyar kormány hozzájárulásával – felújított vashámor avatóünnepségén. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete és a Bardoc–Miklósvárszéki Székely Tanács az előző napon közleményben tiltakozott a látogatás ellen. Egyesek bekiabálással próbálták megzavarni az ünnepséget. Markó Béla köszöntő beszédében kifejtette: a bodvaji hámor fontos jelképe az erdélyi magyarságnak, arra figyelmeztet, hogy Bukarestnek és Budapestnek is oda kell figyelnie, mi történik a Székelyföldön, hiszen mindkettőnek adóssága van a romániai magyarsággal szemben. A Székelyföldnek szüksége van a maga önálló életére, a területi autonómiára, hiszen a székelység mögött több évszázados önálló történelem, hagyomány és akarat áll, akárcsak a megmaradásra való képesség – mondta Markó Béla. /Felavatták a bodvaji vashámort. „Mit keres Szekeres Székelyföldön?” feliratokkal fogadták a magyar minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2006. november 21.

A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki tanácsa november 18-i ülésén úgy döntött, hogy a következő hónap folyamán Erdővidéken megszervezi az autonómia mellett hitet tevő belső népszavazást. Céljuk az, hogy a húsz települést átölelő régióban a szavazati joggal rendelkező 16-17 ezer polgárt minél inkább megszólítsák. /Hecser László: Lesz népszavazás (Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2006. nov. 21./

2006. december 8.

A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki szervezetének vezetősége és néhány tagja november utolsó napjaiban Kolozsváron meglátogatta Pap Géza református és Szabó Árpád unitárius püspököt, majd Gyulafehérváron Jakubinyi György érseket, hogy köszönetet mondjanak az erdélyi magyarság autonómiáját támogató nyilatkozatukért. A szervezet alelnöke, Krizbai Imre református lelkész beszámolója szerint a héttagú erdővidéki küldöttséget kellemesen meglepte az egyházi vezetők közvetlensége. ,,Látszott, hogy mennyire aggódnak nemzetünk jelenét és jövőjét illetően, s bízom benne, hogy ameddig hatáskörük megengedi, továbbra is kiállnak mellettünk” – mondotta Krizba Imre. Az erdővidékiek hasonló célból nemsokára meglátogatják Tőkés László református, Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső Zoltán lutheránus püspököt is. /(hecser): Látogatóban egyházvezetőknél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./

2006. december 11.

December 10-én Csíkszeredában ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB), az ideiglenes elnök Fodor Imre. A Bardoc – Miklósvárszéken (Barót városban és 18 faluban) szeptember 16–23-a, Székelyudvarhelyen és Bögözön pedig 15–22-e között szervezendő belső népszavazások előkészületeit tárgyalta. A helyi önkormányzatok döntő többsége a prefektúrák nyomására visszautasította az SZNT felkérését népszavazás kiírására, az ÁB ezért hozta azt a döntést, hogy belső népszavazást szervez. Tény, hogy ennek törvényes eredménye nem lesz, ám tény az is, hogy így alkalom nyílik megtudni: mi is a Székelyföld lakosságának véleménye az autonómiáról? Az ülésen meghívottként részt vett Eva Maria Barki nemzetközi jogász is, aki a Julianus-díj átvételére jött Csíkszeredába. Az erdélyi magyarság ügyéért immár több mint húsz éve fáradhatatlanul küzdő jogász asszony az európai autonómia-formák ismerőjeként több jó tanácsot adott az SZNT vezetőinek, mondanivalójából kiemelnénk az alábbi megállapítást: nemzetközi támogatás nélkül Bukaresttel szemben soha sem fogunk eredményt elérni… /Szondy Zoltán: Jó tanácsok a Nemzeti Tanácsnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2006. december 18.

„Akarja-e, hogy Székelyföld autonómia-státust kapjon és a település, ahol él, ehhez tartozzék?” – ilyen szövegű szavazócédulával kopogtattak a helybeli családoknál Vargyas községben. A mozgóurnás csapat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett autonómia-népszavazást bonyolította le a régióban. A vargyasi, erdőfülei, bardóci és magyarhermányi bizottságoktól kapott jegyzőkönyvek alapján a 3780 szavazatra jogosult közül településenként 60 és 83 százalék között fejezték ki véleményüket, ezen belül 99,7 és 100 százalékban támogatták a vidék autonómiáját. Az SZNT kezdeményezését a hét végén bírálta Verestóy Attila szenátor, közönséges csalásnak nevezve a népszavazást. „Az embereknek olyan kérdést tesznek fel, amelyre az egyetlen elfogadható igen választ adnak. Ezt követően azok, akik ezeket a válaszokat begyűjtik, kisajátítják maguknak az ügyet, ami végül is közös ügy és nem valamely szakadár platformnak, valamilyen székely vagy magyar tanácsnak az ügye” – vélekedett a politikus. /Domokos Péter: Referendumot szervezett az elmúlt hétvégén a Székely Nemzeti Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Nem hivatalos népszavazás kezdődött december 16-án Székelyföld területi autonómiájáról 23, többségében magyarok által lakott Kovászna és Hargita megyei településen. A referendumot az SZNT helyi szervezetei kezdeményezték a Kovászna megyei Erdővidék 20 településén, valamint a Hargita megyei Székelyudvarhelyen, Bögözön és Gyergyócsomafalván. A szervezők a megfigyelői szerep ellátására 25 romániai és külföldi civil, valamint politikai szervezetet kértek fel. /Nem hivatalos népszavazás az autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

2006. december 22.

A múlt hét végén Erdővidéken a Székely Nemzeti Tanács által megszervezett belső népszavazás első – részleges – eredményei már megvannak. A 21 településen elindított nem hivatalos autonómia-referendum az elmúlt napokban zavartalanul zajlott. A három településen – Vargyason, Erdőfülén és Bardócon – lebonyolított népszavazáson a megkérdezettek 99,86 százaléka szeretne területi autonómiát lakóhelyén. Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ideiglenes elnöke szerint a belső népszavazás azért nagyon fontos, mert teljesen újszerű és példamutató. /(antalfi): SZNT-népszavazás – részleges eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2006. december 22.

Nagyajtán, Középajtán, Bölönben és Bölönpatakon folytatódott a Bardoc-Miklósvárszéki Székely Tanács által kiírt népszavazás. A szervezők tudomására jutott, hogy általuk nem ismert, önkéntes munkát nem vállaló személyek becsmérlő tartalmú levelet juttattak el a román sajtóhoz. A levél írói, bár egyetértenek az önrendelkezést célként kitűző népszavazással, ,,nem bírják elviselni azt, hogy a szervezők a megfélemlítés eszközét használják legfőbb meggyőző érvként”. Azt állítják, hogy a nemmel szavazókról, illetve a szavazást elutasítókról névsor készül, amit később a falu tudomására hoznak, majd a Háromszék hasábjain közzé is tesznek. A továbbiakban állítják, hogy elhunyt és a vidékről elköltözött személyek adatait is felhasználták a szavazásnál. Bardoc-Miklósvárszék Székely Tanácsa hivatalos közleményben utasította el a vádakat, s arra kérte a ,,tiltakozást” megfogalmazókat figyelembe vevő szerkesztőségeket, hogy az ő álláspontjuk ismertetése nélkül ne közöljék azt. /Hecser László: Provokáció Bardoc-Miklósvárszéken (Népszavazás az autonómiáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

2006. december 27.

Az erdővidékiek 99,52 százaléka, a gyergyócsomafalviak 99,48 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, miszerint akarják-e, hogy a Székelyföld autonóm státust kapjon, és a település, ahol élnek, ehhez a területhez tartozzék. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett belső népszavazás eredményeit Székelyudvarhelyen még nem összesítették, a részvételi aránnyal elégedettek a szervezők. Erdővidék 17 945 magyar és román nemzetiségű szavazópolgárából 12 140 személy adta le voksát, ez 67,65 százalékos részvételi arányt jelent. Igennel 12 082-en válaszoltak, 44-en nemmel voksoltak, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. A referendumot szervező SZNT bardoc-miklósvárszéki alelnöke, Krizbai Imre református lelkész a Krónikának elmondta: „Ez a támogatottság a közakaratot tükrözi, és azt, hogy az autonómia gondolatát támogató erdővidéki románok is készek az együttélésre”. Az SZNT tájékoztatási alelnöke, Ferencz Csaba értékelése szerint a több mint 99 százalékos támogatottságot nem lehet figyelmen kívül hagyni. A gyergyócsomafalvi szavazópolgárok többsége is az autonómia mellett voksolt. A részvételi arány 69,47 százalékos volt: 3700 választópolgárból 2487-en voksoltak. A népszavazás összesített adataiból kiderült, hogy a szavazópolgárok 99,48 százaléka autonómiát akar, vagyis az igen szavazatok száma 2474, nemet 5-en mondtak, 8 szavazat pedig érvénytelennek minősült. „Gyergyócsomafalva lakosságának akaratát mindenképpen az Európai Unió tudomására kívánjuk hozni” – válaszolta a Krónika kérdésére Ambrus Árpád, a szavazóbizottság elnöke, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának alelnöke. Több mint 18 ezren szavaztak az udvarhelyszéki székely tanács által szervezett belső népszavazáson Székelyudvarhelyen. A közel kétharmados részvételi aránnyal a referendum szervezői elégedettek. /Lezárult a népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./

2007. január 15.

Autonómia-népszavazás megszervezéséről döntött a Gyergyószéki Székely Tanács január 12-i Gyergyócsomafalván megtartott ülésén: Gyergyószéken február 10-e és 18-a között rendezik meg a népszavazást. „A Gyergyószéki Székely Tanács úgy ítéli meg, hogy az eddigi eredmények optimizmusra adnak okot, ezért felhívással fordul a többi Széki Székely Tanácshoz, hogy kövessék Bardoc-Miklósvárszék, Gyergyószék és Udvarhelyszék példáját, s ők is záros határidőn belül szervezzék meg székük területén a népszavazást” – áll a Gyergyószéki Székely Tanács közleményében. /Kulcsár Andrea: Újabb népszavazás az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2007. március 14.

Az eddig megkérdezett székelyföldi lakosok 99,21 százaléka támogatja a területi autonómia gondolatát, derült ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) összesítéséből. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke elmondta: eddig hat székely széken, összesen 97 településen szerveztek autonómia-népszavazást, amely során közel 110 ezer személy adta le voksát. Eddig Sepsiszéken szólították meg a legtöbb szavazópolgárt, összesen 33 974 személyt, akiknek 98,79 százaléka igennel voksolt. Udvarhelyszéken 27 504 személy szavazott, az igenek aránya 99,48 százalék, Bardoc-Miklósvárszéken 12 140 személy adta le voksát, közülük 99,52 százalék mondott igent az autonómiára. Gyergyószéken 24 064 személyt kérdeztek meg, az igen szavazatok aránya 99,22 százalék, Marosszéken 10 222 személy válaszolt a szavazó-biztosoknak, és 99,22 százalék igennel voksolt, míg Orbaiszéken 4258 személy szavazott, a támogató szavazatok aránya 99,69 százalék. Csíkszéken és Kézdiszéken még zajlik az autonómia-népszavazás. Tulit Attila, az SZNT alelnöke elmondta, hogy több háromszéki polgármester és alpolgármester is segített a szervezésben. /Kovács Zsolt: SZNT: 99 százalék az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2007. április 11.

Sem az általános, sem a gimnáziumi tantervek nem foglalkoznak az ősi székely székek rendszerének kialakulásával, így a mai ifjúság igen keveset tud erről. A Nagyküküllő felső völgyében mintegy 130 falut számláló Udvarhelyszék a legfelsőbb, úgynevezett anyaszék szerepét töltötte be Itt székelt a székelyek ispánja, majd főkapitánya, főbírája, s a székely peres ügyek felső továbbviteli fóruma. A Maros és Nyárád mentén alakult ki Marosszék, a későbbi Marosvásárhely székkel. Háromszék, amint neve is jelzi, eredetileg három különálló székből állott. Ezek között Sepsiszék az Olt és Feketeügy közötti síkságra terjedt ki, a Kárpátok délkeleti láncának nyugati lejtői alatt. Orbaiszék a Feketeügy bal partján, míg Kézdiszék ettől keletre, a Feketeügy völgyének felső részén feküdt. Csíkszék az Olt és a Maros hegyek közé szorított völgykatlanban helyezkedik el. Eredetileg ez a hat szék tartozott az udvarhelyi ispán, majd főkapitány és főkirálybíró hatáskörébe. Ehhez az eredeti hat székhez sorolták hetedik székely székként Aranyosszéket. Később vált ki Csíkszékből Gyergyószék és Kászonszék. Sepsiszék mellett alakult ki már a XIV. század végén Mikóvárszék, s Udvarhelyszékből vált ki Székelykeresztúr székhellyel Keresztúrszék, délen, az úgynevezett Erdővidéken pedig Bardócszék. A XVI. század első felében említik először Marosszék fiúszékét, Szeredát, Nyárádszereda székhellyel. Mindezek tulajdonképpen az önkormányzatok első megalakulásai voltak, melyeknek legfőbb szerve a „nemzeti gyűlés” volt. A székely nemzeti gyűlések helye legtöbbször Székelyudvarhely volt, kétszer pedig a vele szomszédos Agyagfalva (1506, 1848). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: A székely székek kialakulása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

2007. június 4.

Verestóy Attila szenátor szerint az RMDSZ-nek tárgyalnia kell a többi magyar szervezettel. „Ellenkező esetben parlamenti képviselet nélkül maradhat a közösség, mások fognak dönteni a sorsunkról” – figyelmeztetett a politikus. Az egyházakat, munkáltatói szervezeteket és a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) nevesítette lehetséges tárgyalópartnerként. „Akár a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) is tárgyalni kell, amennyiben lesz a szervezetben tisztújítás, hogy hiteles, a közbizalmat megszerző vezetőkkel tudjunk tárgyalóasztalhoz ülni” – tette hozzá. „Az MPSZ a hiányos elnökséggel is jól működik” – jelentette ki Szász Jenő MPSZ-elnök, akit meglepett a Verestóy kijelentése, eddig ugyanis Verestóy soha nem kívánt tárgyalni az MPSZ-szel. „Megnyugtathatom a szenátor urat: legkésőbb július végére összegyűjtjük a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, ez most az MPSZ egyetlen feladata. Az MPP alakuló kongresszusán lesz tisztújítás, és lesz tárgyalópartnere az RMDSZ-nek, feltéve persze, hogy érdemben akarnak tárgyalni, és nem a népszavazás kudarcát akarják elkendőzni. ” Szász véleménye szerint csak egy másik független politikai szervezet léte kényszerítheti ki az elitváltást az RMDSZ-ben. „Az SZNT nem kapott semmilyen tárgyalási felkérést az RMDSZ-től. Ha valóban együttműködést akarnak, nem zárkózunk el: támogathatják az autonómia-népszavazásunkat” – mondta Fodor Imre, az SZNT elnöke. Június 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett az SZNT Állandó Bizottsága (ÁB), ennek tagjai kétkedve fogadták Verestóy kijelentését. „A szenátor úr korábban csalásnak nevezte az autonómia-népszavazást. Most higgyük el neki, hogy mégis együttműködne velünk?” – jegyezte meg Benkő Emőke, Bardóc-Miklósvárszék képviselője. “Az RMDSZ csak akkor akar partner lenni, ha veszít. Az ősszel minden együttműködési kísérletünk kudarcba fulladt, elzárkóztak a közös európai parlamenti képviselet létrehozásától. Ennek ellenére sem zárkózunk el az együttműködéstől, meg is tehetik az első jobbító lépést: ne indítsák az EP-képviselői listájukat, támogassák Tőkés Lászlót, az erdélyi magyarok képviselőjét, akinek kétszer akkora esélye van a bejutásra, mint az RMDSZ-nek” – mondta Tulit Attila háromszéki ÁB-tag. /K. Cs. : Párbeszéd feltételekkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2007. szeptember 18.

A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki területi vezetősége egyetért Tőkés Lászlóval, hogy nem fogadta el az RMDSZ ajánlatát, s nem indul közös listán a közelgő EP- választásokon. Az MPSZ a következő időszak legfontosabb tennivalójának a baróti és a települési tisztújítást tartja. Az MPSZ és a Bardoc-miklósvárszéki Széki Tanács támogatja a Bardoc-Miklósvárszék Egyesületet abban, hogy még a tél beállta előtt elkészüljön az I. világháborúban hősiesen helytálló Székely Hadosztálynak emléket állító képzőművészeti alkotás. A három harcoló katonát ábrázoló emlékmű Blaskó János budapesti képzőművész műhelyében készül, megszületéséhez az Ábel Alapítvány nyújtott segítséget. /Hecser László: Kampányra készülnek (Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998