udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. július 4.

1994 nyarán Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen az RMDSZ által szervezett találkozókon megalakult a Duna Televízió Baráti Körök Társasága. Székhelye Csíkszeredában van. A kezdeményezőket a Duna Televízió megszűnése miatti aggodalom vezette, majd az a szándék, hogy minél több néző számára tegyék lehetővé a műsor vételét, hogy így erősítsék az összetartozás szálait. Az elmúlt évben Baselben, Brüsszelben és Sydneyben jöttek létre baráti körök. Észak-Amerikában a Magyar-Amerikai Koalíció vállalta a koordinációt. Észtországból, Franciaországból, Németországból is jelentkeztek kezdeményezők. A körök tagjai felhívhatják a figyelmet az érdekesebb műsorokra, megrendelés útján hozzájuthatnak a Duna Tv műsorainak video-másolataihoz. A Duna Tv a baráti köröknek három héttel előbb elküldi az adás programját, amely ma már megtalálható az Internet hálózaton is, eljuttatja a köröknek ismertető anyagait, a Postabontás műsorban szerepelteti a baráti körök felhívásait, elősegíti a baráti körök találkozóit, olvasható a Duna televízióért Alapítvány közleményében: Felhívás a Duna Televízió Baráti Körök alakítására. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./

1999. január 22.

Kolumbán Gábort, Hargita megyei tanács elnökét rágalmazási perben 20 millió lej büntetésre ítélték, igaz, hogy végrehajtását fölfüggesztették egy évre, priusszal jár. Ez károsítja a jóhírét, és nyilvánvaló, hogy ez is volt a cél. Kolumbán Gábor kifejtette: "véleményem szerint az a nyilatkozat, aminek az alapján elítéltek, semmi értelemben sem sértette Aristide Roibu úr személyiségét". A többi büntetés is mértéken felüli. "Az 1 milliárd lej erkölcsi kártérítés túlzottan nagy, nyilván, anyagi romlásba akarnak dönteni vele. Nekem nincs vagyonom. A keresetemből élek. Nem is tudják rajtam behajtani az 1 milliárd lejt." - nyilatkozta Kolumbán Gábor. "A csereháti konfliktus rendezésének semmiképpen sem kedvez ez a per, hiszen hasonló perek vannak folyamatban, és várható, hogy az érdekelt felek közötti viszony az eddiginél még rosszabb lesz. És a dolog furcsasága, "jogi fintora", hogy pontosan én voltam az a magyar politikus, aki a bázeli tárgyaláson ésszerű megoldást javasoltam, ezelőtt, immár, két évvel." A "csereháti intézmény bármikori provokáció forrása - lesz és marad - a megye területén." /Zsehránszky István: Rendkívül súlyos ítélet. Beszélgetés KOLUMBÁN GÁBORRAL, a Hargita megyei tanács elnökével a vaslui-i per után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1999. június 12.

Sebestyén Spielmann Mihály szeretettel búcsúztatta a pénzhiány miatt nyugdíjba küldött Deé Nagy Anikó levéltáros kutatót, a Teleki Téka munkatársát, "Teleki Sámuel fogadott leányát, századokon túli titkárát". A könyvtáralapítóról harminc év alatt összegyűjtött, egybeszerkesztett nagy monográfiája eseményszámba ment, régi kis téka-kötete Telekiről meghozta számára a szakma és a közönség elismerését. Jelenleg is dolgozik, most készülő munkái között van a Bolyaiak magántékája, az enyedi kollégium legkorábbi nyomtatott diáknévsora - többek között. Deé Nagy Anikó kutatott itthon és a levéltárakban, Kolozsvárott, Budapesten, Bécsben. Sebestyén Spielmann Mihály felvázolta, miről is írt Deé Nagy Anikó: Árva Bethlen Kata könyvtáráról, s egy másik Bethlen grófnő, iktári Bethlen Zsuzsánna tékájáról, a 18. századi női könyvgyűjteményekről, összeszedte és kiadásra készítette elő a Téka ex-libriseit, több száz darabot határozott meg, nyomdászjelvényeket keresett ki, katalógust szerkesztett szinte elsőként az országban, a magyar bibliakiadások kérdéskörében hozott érdekesen újat a Teleki- és Bolyai-állományok alapján, írt az erdélyi magán- és közkönyvtárak múltjáról, kutatta az ún. Csíki Székely Krónika nálunk őrzött példányát, az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság és Teleki Sámuel viszonyában mélyedt el. - Deé Nagy Anikó az EMKE Monoki István könyvtári díjának nyertese, a filológiai tudományok doktora. Sokszor vele azonosították - több-kevesebb joggal - Marosvásárhelyen a Teleki-könyvtárat. A kutatók őt keresték, a külföldi vendégek az ő magyarázatára voltak kíváncsiak. Oroszlánrésze van abban, hogy a bázeli Teleki Alapítvány, a kancellár leszármazottai által létrehozott szervezet 1992 után fölemelte a porból az amúgy egyre inkább államilag elhanyagolt bibliotékát. /Sebestyén Spielmann Mihály: Hommage á D.N. Anikó. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

1995. december 20.

Dec. 9-én váratlanul meghalt 49 éves korában Szabó T. Ádám nyelvész /Szabó Törpényi Ádám/, a kiváló nyelvész, Szabó T. Attila fia. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett, majd házasság révén távozott Romániából. 1968-ban Hamburgba került, ahol egyetemi tanulmányait folytatta, majd Helsinkiben tanított, ezután három évig Hollandiában, a groningeni egyetem tanára volt. Szenvedélyesen érdekelte Erdély múltja, különösen a helynevek, erről tartott előadást az 1980-as turkui finnugor kongresszuson. Ezután újra megnősült és Budapesten letelepedett. A nyolcvanas évek elejétől az ELTE kutatójaként dolgozott, továbbra is az erdélyi ügyek foglalkoztatták. Folytatni akarta a Romániában megszüntetett Erdélyi Múzeum hagyományát, kiadva az Új Erdélyi Múzeum folyóiratot. Ennek egyetlen gazdag, kettős száma jelent meg 1990-ben, mert közbejött a temesvári tüntetés nyomán a változás Romániában, amely újra lehetővé tette az Erdélyi Múzeum kolozsvári megjelentetését. Szabó T. Ádám új folyóirattal próbálkozott /Magyar Múzeum/, első száma 1991-ben látott napvilágot, később a folyóirat elsorvadt. Sokoldalú munkásságát jelzi, hogy 1988-ban Bázelben kiadta Lakatos Demeter csángó költő verseit. Szabó T. Ádám nagyon fog hiányozni mindenkinek, aki a mindnyájunkat összekötő anyanyelvben és közös történelemben gondolkodik, és az egyetemes magyar kultúrát tartja szívügyének, írta Gömöri György "A közös történelemben gondolkodott. Emlékezés Szabó T. Ádámra" címmel. /Magyar Nemzet, dec. 20./ - Új Erdélyi Múzeum /Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1990/ I. évf. 1-2. - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, akinek ebben a kettős számban olvashatjuk Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című tanulmányának első részét, ezzel a megjegyzéssel: Tőkés Lászlónak és családjának ajánlom. - Magyar Múzeum /Akadémiai Kiadó és a Közép-európai Múzeum Alapítvány, Budapest, 1991. 1-4. sz./ - az Új Erdélyi Múzeum folytatása - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című munkájának második része található a folyóiratban. - Magyar Múzeum utolsó száma: III. évf. 1-4. sz. - Lakatos Demeter: Csángu strófák. Válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bázel, 1988/ Válogatta, a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T, Ádám, Szász Judit Anna.

2000. április 11.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemnek az 1999 májusában Torre-Pellicében tartott Akadémiai Napok alkalmával megfogalmazott kezdeményezése szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói 2000. január 15-én megalakították Marosvásárhelyen az EMPSZ Erdélyi Körét, mint a Bázelben bejegyzett egyesület fiókszervezetét. A Kör alapvető célkitűzése az európai protestáns szellemiség folyamatos itthoni érvényesítése, a párbeszédet szorgalmazó szabadegyetemi magatartás összeegyeztetése a több száz éves transzilván tolerancia máig élő hagyományaival. A Kör a politikai és egyházi választóvonalak fölé kíván emelkedni. Tagsága nyitott minden erdélyi magyar értelmiségi előtt, aki ezeket az elveket magáénak vallja és az EPMSZ Erdélyi Köre munkájában cselekvően kíván részt venni. Ápr. 8-9-én az Erdélyi Kör megtartotta első találkozóját, melynek témája Az erdélyi magyar felsőoktatás múltja, jelene és jövendője volt. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott. A Kör találkozóit féléves gyakorisággal fogja megtartani. A fenti közlemény aláírói: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, Gálfalviné Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, Mezei Sándor, B. Nagy Veronka, Pásztori Kupán István, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veres-Kovács Attila. /Az EMPSZ Erdélyi Köre. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./

2000. május 8.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói az idén Marosvásárhelyen megalakították az EPMSZ Erdélyi Körét mint a Bázelben bejegyzett anyaegyesület fiókszervezetét. Az Erdélyi Kör nemrég - Nagyenyed szellemi öröksége előtt tisztelegve - a helybeli református egyház Helvetica Házában Az erdélyi felsőoktatás múltja, jelene és jövendője címmel és témával tartotta meg első találkozóját. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott le. A kör - melynek enyedi találkozójának résztvevői közül megemlíthetjük a következőket: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, G. Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, B. Nagy Veronika, Pásztori-Kupán István, Mezei Sándor, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veress Kovács Attila - műhely-jellegű találkozóit változó erdélyi helyszíneken, féléves gyakorisággal fogja megtartani. /Az európai protestáns szellemiség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2001. december 10.

Dec. 8-án a bázeli-marosvásárhelyi székhelyű Teleki Alapítvány megnyitotta a Teleki-évet, ugyanis 2001-2002 a Teleki Téka megnyitásának 200. évfordulóját jelenti. A Teleki-esztendő megnyitóbeszédét Sebestyén Spielmann Mihály, a Téka kutató főkönyvtárosa tartotta. A Teleki-év folyamán kiállításokat rendeznek, tudományos ülésszakokat szerveznek, fogadják a Telekieket szerte a világból, kötetet adnak ki. Az Ars typographica című kiállítás a nyomdászat művészetét, a szép könyv művészetét mutatja be a kezdetektől a 19. századig, melyhez példákat a Teleki-gyűjteményből válogattak. Az 1445 és 1500 között nyomtatásban megjelent ősnyomtatványok közül 52 címet sikerült a könyvtáralapítónak megszereznie. Látható Lucas Cranach rajzaival díszített címlap, Albrecht Dürer által készített arckép. A megyei tanács 2002-ben megkezdi a Teleki Téka épületének és kapujának felújítását. /Lokodi Imre: Megnyitották a Teleki-évet. Ars typographica. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2002. október 10.

A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

1997. december 11.

A székelyudvarhelyi városi önkormányzat dec. 11-i ülésén Szász Jenő polgármester ismertette az államfő hivatala által elküldött közleményt, amely tartalmazta Emil Constantinescu elnök véleményét, amelyet az államfő az RMDSZ vezetőivel szerdán folytatott megbeszélésén fejtett ki. A tanácsülésen elhatározták, hogy memorandumot küldenek az elnöknek, amelyben összegezik a történeteket és közbenjárását kérik a megfelelő megoldáshoz. A testület ezenkívül tervbe vette, hogy a jogi helyzet pontos leírásával részletesen tájékoztatja a román és a nemzetközi közvéleményt. Ezt az Internet útján is terjeszteni kívánják. Az önkormányzat meg kívánja hívni Basel polgármesterét, hogy tájékoztassa a tényekről, arról, hogy miért perelik a Basel Hilft szervezet finanszírozásával felhúzott épülettel kapcsolatos adományozási aktust. Komoróczy György, a városháza szóvivője közölte: az önkormányzati ülésen arról is határoztak, hogy beperelik Remus Opris kormányfőtitkárt a csereháti ügyben alkalmazott módszerei miatt. /MTI/

2004. január 15.

A Szatmár megyei könyvtár különgyűjteménye sínyli meg leginkább azt a huzavonát, ami az intézménynek helyet adó épület körül folyik. Cordea Márta és Stier Gyula, a részleg munkatársai, számon tartják és sorolják is, hogy mit kellene tenni a könyvek ápolása, tartósítása érdekében, de arra nincs anyagi fedezet. A gyűjteményben öt ősnyomtatvány van, a legrégebbi 1486–ból származik, Baselben adták ki, ez a Decretum Gratiani (összesen 11 van belőle a világon). Értékes kéziratokat őriznek itt, a legrégebbi 1585–ből származik, vallási tárgyú feljegyzések gyűjteménye. A legrégebbi folyóiratok a 18. századból származnak. A könyvek gyűjteménye a 16–17. századból származik. A különgyűjtemény 75 ezer kötetének számítógépes bejegyzése folyamatban van. Restaurátor, könyvtartósító nincs a megyei könyvtárnál, holott ilyen könyvállomány mellett feltétlenül szükséges volna. /(bi): A megyei könyvtár régi könyvei nagyobb törődést igényelnének. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./

2004. március 11.

Ha sürgősen nem költöztetik ki a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárnak is helyet adó épületegyüttesből a soha nem látogatott Ion Vlasiu állandó kiállítást és a Román Tudományos Akadémia kutatóintézetét, akkor hamarosan nem lesz hely egyetlen új kötet számára sem, jelentette ki Sebestyén-Spielmann Mihály, az intézet vezetője. A 2002-2003-ban végrehajtott belső nagyjavítás óta jobbak a tárolási körülmények, mint korábban. Az ablakokat kicserélték, megduplázták, mindegyiket egy-egy Teleki családtag finanszírozta, az ablakokon szerepel a nevük. A könyvtár számítógépeket kapott, most kezdődik a széles sávú internetezés. Évente 250–300 millió lejt költhetnek vásárlásra – ezt az összeget a Megyei Könyvtár költségvetéséből kapják. Ezenkívül a szerzőktől is kapnak néha tiszteletpéldányokat, illetve a marosvásárhelyi Mentor, az aradi Jelen Kiadó, a csíkszeredai Pallas-Akadémia és mások juttatnak el egy-egy példányt kiadványaikból. A NKÖM, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, az Illyés Közalapítvány pályázatok alapján összegeket utal ki a könyvtárnak, így a jelentősebb köteteket: irodalomtörténeti, vallástörténeti, művészettörténeti, filozófiai, könyvtártani, történelmi, néprajzi és más könyveket, szakszótárakat, lexikonokat be tudják szerezni. Az Országos Széchényi Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár is juttat nekik köteteket. Az utóbbi időben a Nyugaton élő egyes magyar családok is rájuk testálják magánkönyvtáraikat. Az 1990-es évek végén kb. 200 ezer kötetük volt, azóta mintegy 50-60 ezerrel nőtt az állomány. Ezenkívül újsággyűjteményeik is vannak, de e téren sok a hiányosság. A Teleki család megszervezte a bázeli és marosvásárhelyi helyszíneken működő Teleki Alapítványt. Tőlük lényeges anyagi és erkölcsi támogatást kap a könyvtár. Egy Connecticut-ban működő, amerikai magyar alapítvány az utóbbi években két-három fiatal kutató ténykedését is finanszírozta, és most egy könyvrestaurátor képzését támogatja. Elkészült a Teleki Téka ősnyomtatvány- katalógusa és az ezer oldalas másik katalógus, amely a 16. századi anyag ismertetését tartalmazza. Most készül a háromezer oldalas 17. századi katalógus. Ez utóbbit digitális formában is hozzáférhetővé teszik. /Máthé Éva: „Telt ház" a Teleki Tékában: Évente több ezer kötettel nő az állomány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

2004. december 1.

Nov. 29-én emlékeztek Kolozsváron Cs. Szabó Lászlóra, a magyar esszé klasszikusára, halála huszadik évfordulója alkalmából a Kolozsvár Társaság, az EMKE és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre szervezésében. Vetési László, a Kolozsvár Társaság elnöke bevezető beszédében emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy Cs. Szabó László Kolozsvár szerelmese volt. Kötő József, az EMKE elnöke Cs. Szabó László életművéről szólt, Cs. Szabó László Erdélyi metszetek című kötetéről pedig Kántor Lajos és a kötet összeállítója, Pomogáts Béla. A kötet verseket, tanulmányokat, jegyzeteket, esszéket és elbeszéléseket egyaránt tartalmaz, egyik legszebb darabja az Erdélyben című útirajz. Nov. 30-án előadásokkal folytatódott az emlékünnepség. Bányai János: Az esszé és az esszéíró, Kántor Lajos: Csé, a Kolozsvár–Bázel–London tengelyen, Pomogáts Béla: Cs. Szabó László Budapesten, Gömöri György: Cs. Szabó és Anglia címmel tartott előadást. /F. I.: Cs. Szabó László emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2006. augusztus 7.

Dr. Geréb Zsolt professzor a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanárai nevében szeretettel köszöntötte írásában Dr. Tőkés István ny. professzort 90. születésnapján, aki kora ellenére nagy vitalitással, lelkesedéssel, dolgozik, ír, prédikál, kertészkedik, vitatkozik ma is. Tőkés István 1916. augusztus 8-án született a Háromszéki Málnás községben. A református teológiára a harmincas évek közepén iratkozott be. Már ekkor jelentkezett írásaival egyházi lapokban. A teológiai évek után külföldi tanulmányútra indult a berlini, tübingeni és bázeli teológiai fakultásokra. Volt főiskolai lelkész, püspöki titkár, egyházkerületi igazgatótanácsos, a Református Szemle szerkesztője, teológiai professzor. Emellett jelentős tisztségeket töltött be zsinati tagként, egyházkerületi missziói előadóként és püspök-helyettesként. Nyolc gyermeke van és 32 unokája van. Több mint száz teológiai tanulmánya, tizenöt önálló kötete jelent meg. A teológiai tudomány mindenik szakágában publikált: írásmagyarázatot, egyháztörténetet, hitismeretet, egyházjogot, igehirdetés-elméletet. Művelt más műfajokat is: a tudományos értekezést, egyetemi jegyzetet, népszerűsítő írást, könyvismertetést, hiterősítő írást, vitairatot stb. Munkássága elismeréséül a budapesti Károlyi Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara díszdoktori címmel tüntette ki 1996-ban, a magyar Kulturális Minisztérium pedig a Károlyi-díjat adományozta neki 2001-ben. /Dr. Geréb Zsolt professzor: Dr. Tőkés István ny. teológiai professzor 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2007. április 4.

Idén mind a keleti, mind a nyugati kereszténység együtt ünnepli a húsvétot. Szeptemberben Nagyszebenben lesz a harmadik európai ökumenikus találkozó. A keresztény egységtörekvés jegyében először 1989-ben protestáns városban, a svájci Baselben tartották meg az első kongresszust, a másodikat 1997-ben az osztrák Grazban, mint katolikus városban, a harmadikat viszont ortodox városban akarták megtartani. Így esett a választás Nagyszebenre. A gyulafehérvári főegyházmegye alapításának ezredik évfordulóját, millenniumát ünnepeli 2009-ben. Ötéves előkészítő programot dolgoztak ki. Az idén, 2007-ben a téma: Életünk válasz Jézus Krisztus hívására. Jakubinyi György érsek húsvéti körlevelében felhívta a figyelmet az erdélyi magyar kisebbség szomorú sorsára. A püspökök és papok a katolikus egyházi törvénykönyv szerint nem „politizálhatnak”. Ezért az érsek csak azt kéri a hívektől, hogy az eljövendő szavazáson vegyenek részt, mert katolikus keresztény hívő nem lehet közömbös a fennálló helyzettel szemben. Olyan személyekre szavazzanak, akikről tudják, hogy az egyház és „nemzetünk érdekeit képviselik”. /Jakubinyi György érsek húsvéti körlevele. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./

2007. május 16.

Csaknem 40 évvel ezelőtt a nyugati magyar értelmiség létrehozott egy civil szervezetet – Bázel központtal – Európai Protestáns Magyar Szabad Egyetem /EPMSZE/ néven. A 90-es évekig hallatlan jelentősége volt, hiszen rendszeresen könyveket jelentetett meg, konferenciákat tartott, melyekre főleg kelet-európai magyar írókat, költőket, művészeket hívott meg. Mintegy híd volt a keleti vasfüggöny és a nyugati világ között, amely lévén nem politikai, hanem inkább egyházi szervezet, aránylag könnyen végezte munkáját. Sütő Andrástól Kányádiig, Illyés Kingától Lohinszky Lorándig, vagy éppen festők, zenészek, az akkori világ kisebbségi értelmisége mind megfordult ezeken a szabadegyetemi rendezvényeken. 1990 után a helyzet megváltozott. A keleti kommunista államok összeomlásával, majd később az Európai Unió révén már nem volt szükség arra a szerepre. A 2000-es évek elején született meg az a határozat, hogy az anyaszervezet mentén országonként külön hozzanak létre helyi egyesületeket. Így született meg előbb az Erdélyi Kör, majd a Délvidéki, a Felvidéki és most van folyamatban a Kárpátaljai Szabad Egyetem bejegyzése civil szervezetként. Az Erdélyi Körnek kb. 60-70 tagja van, évente két alkalommal tartanak szabadegyetemi napokat, tavasszal és ősszel. Az idei szabadegyetemi napokat április 15–16–17-én tartották Nagyszebenben. Paul Philippi Nagyszebenből Erdély története – egy európai kísérlet? címmel értekezett, Kozma Zsolt Kolozsvárról Erdély a tolerancia földje? címmel fejtette ki véleményét, Maksay Ádám (Kolozsvár) Erdély építészeti öröksége az Európai Unióban címmel beszélt. /Demeter József lelkipásztor: Erdély az Európai Unióban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

2007. november 6.

Magyarország és Erdély feltérképezésének szükségessége a XVI. századra ért meg, noha Nicolaus Cusanus (1401–1464) püspök 1458-ban megjelent Magna Germania térképének 1491 évi kiadása az első, amelyen Erdélyt Transylvania néven jelölte meg. A magyar kartográfia büszkesége, Lázár diák térképe 1528-ban jelent meg. A korabeli leírásokból tudjuk, hogy már a Dózsa György vezette felkelés idején Lázár diák és segítői dolgoztak az ország felmérésén. Erdély első önálló térképe Johannes Honterus (1498–1549) brassói tudós reformátor kiadásában jelent meg Bázelben, 1533-ban. Lázár deák és Honterus térképei egyedülállóak az egyetemes kartográfiatörténet kezdetén. Abraham Ortelius 1570-ben megjelent kötete 53 térképe közül 3 a magyar királyság területét ábrázolja. Közülük egy lap Zsámboky János Transilvania térképe volt. A székelykeresztúri Molnár István Múzeum és a Magyar Köztársaság Sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja közös szervezésében nyitották meg Székelykeresztúron a Tamás Sándor gyűjteményéből származó régi erdélyi térképek kiállítását. Ezekből legelőször Sepsiszentgyörgyön, majd Székelyudvarhelyen szerveztek kiállítást. /László Miklós: Régi erdélyi térképek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

2008. december 15.

A reneszánsz év záróünnepségeként szimbolikusan felavatták Mátyás király emlékhelyét a szülőháza előtti téren. December 13-án gyermekek kongatták meg a mezőségi Kun Árpád által készített Cege községi kisharangot, amely az ünnepség kezdetét jelentette. A ház előtti helyet az Amarillys Társaság szervezésében Punct Memorial Mathias Rex-nek nyilvánították, a nagyteremben könyvbemutatóval folytatódott a rendezvény: Aurelus Brandolini firenzei humanista rétor Dialógus az emberi sorsról és a testi betegség elviseléséről című művével ismerkedhettek meg az érdeklődök. Mátyás király humanista kíséretének tagja volt a szónok szerzetes, Mátyás azért hívta őt annak idején Magyarországra, mert rektori katedrát ajánlott neki a pozsonyi egyetemen. Az Amaryllis Társaság a Kriterion Könyvkiadóval együttműködve adta ki idén a Brandolini által 1489 körül Buda várában íródott könyvet, hogy a szélesebb olvasóközönség számára is hozzáférhető legyen. Nyomtatásban 1540-ben jelent meg először Baselben, 1541-ben pedig Bécsben. /Felavatták Mátyás király emlékhelyét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2008. december 22.

A 20. század magyar története sok-sok vándort, külföldre szakadt hazánkfiát tart számon. Nagy hazatérőt is jó néhányat – olyat azonban, mint Cs. Szabó László, aligha még egyet, mondta el Kántor Lajos december 20-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a Magyar Örökség díj átadásakor. A Szabó családnév elé tett „Cs” betű a Székelyudvarhelyhez közeli, az egykori székelykeresztúri járáshoz tartozó Csekefalvára utal, apja családjára. Az író születési helye Budapest, viszont Homoródfürdőn keresztelték, és az életét-szemléletét meghatározó gyermekkor Kolozsvárhoz köti. Innen szakította ki a történelem, a szülői akarat, és megkezdődött Cs. Szabó László budapesti, majd Európát átcikázó élete. Róma, Firenze, Bázel, Stratford – a tartós emigrációs otthon pedig London. Cs. Szabó amikor tehette, meglátogatta a gyermekkor. A hazalátogatások leghíresebb őrzője, az Erdélyben című kis könyv, 1940-ből, lírai naplójegyzeteit tartalmazza. Cs. Szabó 1984-ben távozott az élők sorából. Nem térhetett haza a Házsongárdba, így hát a sárospataki temetőt, könyvtárnyi hagyatékának őrző helyéül ugyancsak Sárospatakot választotta. 2008 decemberében pedig, posztumusz, a Magyar Örökség-díj tulajdonosa lett. /Kántor Lajos: A hazatérő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2009. április 10.

Rendszerint tavasszal és ősszel ülésezik a marosvásárhelyi Teleki Téka Alapítvány kuratóriuma, amely a Teleki–Bolyai Könyvtár aktív és nyugalmazott munkatársaiból, a Teleki család megbízott tagjaiból, valamint tudományos-művészeti pályán elismert szakemberekből állt össze. A Teleki család külföldön élő tagjai 1993-ban Förderstiftung Teleki Téka néven létrehoztak Bázelben egy alapítványt, melynek célja a Teleki–Bolyai Könyvtár anyagi és szellemi támogatása, majd 1999-ben a bázeli anyaszervezet segítségével létrejött a marosvásárhelyi székhelyű Teleki Téka Alapítvány is, azonos célkitűzéssel és működési területtel. Lopás történt a Teleki Tékában: még folyamatban van az állomány leltározása, de az már kiderült, hogy igen komoly hiány van, mondta el Teleki Julianna, a kuratórium Németországban élő tagja. A köteteket csak az olvasóteremben lehet megnézni, kölcsönzés nincs. „Akik kikérték, vissza is adták a kiadványokat, csakhogy kivágtak részeket a könyvből, metszetek, oldalak tűntek el. Ez valószínűleg már a rendszerváltás előtt kezdődött, de az utóbbi időben is történtek komoly rongálások. ” „Sajnos a régi szekrényekben sincsenek biztonságban a könyvek, hiszen nagyon egyszerű zár van rajtuk, bárki könnyedén kinyithatja” – tette hozzá Teleki Julianna. A nagytermet most a városi önkormányzat pénzéből restaurálják, félő, hogy majd azt fogja mondani a polgármester, gyűlésterem lesz, vagy kiállítást szerveznek. Ettől tartanak a Teleki család tagjai. /Máthé Éva: Megkárosították a Teleki Téka könyvállományát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998