udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1995. július 30.

Júl. 30-án rendezik meg Marosvásárhelyen az Öregek tánca folklórfesztivált. Több tánccsoport is benevezett, így Jobbágytelke, Magyaró, Cserged, Ádámos, Köménytelke, Dombó. Kisikland, Sárpatak, Erdőszakál, Vajdaszentiván, Lövér, Bátos, Kisfülpös, Libánfalva, Tóhát, Marosszentgyörgy, Körtvélyfája és Mezőceked. A távolabbi megyéből is érkeznek tánccsoportok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2002. szeptember 25.

Bethlen Anikó hétéves kora óta tolókocsiba kényszerült. Ma, hatvanhárom évesen is tevékeny, segélyhívásokra válaszol, intézkedik, orvosokkal, papokkal beszél, mindig mások érdekében. Bethlen Anikó grófnak született. 1949 március elsején hirdették ki az államosításra és a "nép ellenségeire" vonatkozó törvényt; másnap éjjel a bőrkabátosok jöttek értük a madarasi kúriára. Következett az úgynevezett D. O., a domiciliu obligatoriu, azaz a kényszerlakhely. Marosvásárhelyen húzódtak meg. Amikor Bethlen Anikó a Bolyai Líceumba akart iratkozni, az akkori igazgató kijelentette, hogy Bethlen-sarj be nem teszi a lábát az intézetbe. Így került Nagyszebenbe, ahol megtanult németül. Német, angol és francia tudásának hasznát veszi: sok külföldi szervezethez vagy vöröskereszthez címzett levelet írt meg mások nevében. Beteg testével és származásával Bethlen Anikó soha nem kaphatott állást. Lakásában ezért reggeltől estig tartotta az idegennyelv-órákat. Keresetéből a család régi, értékesebb tárgyait próbálja visszavásárolni. Otthona valóságos múzeum. - Bethlen Anikó néhány évvel ezelőtt alapítványt hozott létre, hogy segítsen a testi fogyatékosokon. Az eltelt négy év alatt a Bethlen Alapítvány országszerte csaknem négyszáz tolókocsit osztott szét. Jönnek hozzá a segélykérő levelek. A románok is hozzá fordulnak, volt, aki így címezte levelét: Contesa maghiara din Targu Mures. A gyógyszereket is ő osztja ki, a Richter Gedeon meg más gyógyszer-lerakat időnként feltölti a készleteit. Magyarországról száznyolcvan számítógépre való alkatrészt is kaptak. Összeszereltette, és kiosztotta alapítványoknak, vidéki iskoláknak, cserkészeknek. Tizenegynéhányat megtartott, és ezekkel a városban első ízben szerveztek tanfolyamot a rokkantaknak. Bethlen Anikó beindította be a könyvkötészeti tanfolyamot, szintén a rokkantaknak. /Szucher Ervin: Tolókocsiból a rászorultakért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2002. október 26.

Bátoson a református egyházközség két évvel ezelőtt kezdte meg a templomépítést, amit idénre fejeztek be. Az avatóünnepségre okt. 31-én kerül sor, igét hirdet Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. /Templomavatás Bátoson. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

2002. november 2.

Bátoson okt. 31-én Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szentelte fel a 109 magyar református számára épült kis templomot. Az építkezésen helybéli reformátusokkal karöltve dolgoztak az ortodoxok és evangélikusok is. Segített a svájci HEKS alapítvány is. Tizenkét évvel ezelőtt a bátosi református egyházközség 70 lelket számlált, ma a helybéli reformátusok száma 109. /Simon Virág: Református templom épült Bátoson. Helytállás a végeken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2003. április 11.

Maros megyében számos település törekszik a községgé válásra önállóan, illetve szomszédos faluval társulva. Virág György Maros megyei önkormányzati elnök kifejtette, összesen tizenegy új község alakulhat meg. A törvény előírásai között szerepel a legkevesebb 1500-as lélekszám, az önkormányzati hivatalnak megfelelő épület, iskola és művelődési otthon megléte. A közeljövőben Maros megyében Fehéregyházától Nagybún válna le, Bátostól Dedrád, Mezőcsávástól Mezőszabad Galamboddal, Nagyernyétől Sáromberke, Görgényhodáktól Toka, Jeddtől Koronka és Székelybós, Mezőbándtól Mezőmadaras, Görgényszentimrétől Görgényüvegcsűr, Nyárádmagyaróstól Márkod, Szovátától Sóvárad. /Antal Erika: Új községek. Népszavazást írnak ki az önállósodásért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2003. augusztus 15.

A Bátos községhez tartozó Dedrádszéplak aug. 10-én nagyméretű rendezvénynek adott otthont: a határon belüli és túli Széplakok képviselői találkoztak. A magyar nép állandó vándorlásban van, szétszóródva a világ több mint 40 országában - hangzott el Uszkay Huba igehirdetésekor. A magyarországi Fertőszéplak négytagú küldöttsége először jár Dedrádszéplakon. Berettyószéplak 2000 lakosú, a legutóbbi népszámlálás szerint eggyel több a magyar, mint a román ajkú lakos. 30-40 évvel ezelőtt az összlakosság 90 százaléka magyar volt. Berettyószéplak Árpád-kori település. Küküllőszéplakon apadó a lélekszám, a temetések száma jóval magasabb a születésekénél, az átlagéletkor pedig 60 éven felüli. A dedrádszéplaki anyaegyházhoz három falu tartozik: Bátos, Vajola és Dedrád. A többi, fogyatkozó református gyülekezettel szemben itt gyarapodás történt, 1992-ben Bátoson 70 fő reformátust számláltak össze, most 114-en vannak. /Nagy Annamária: Széplak-találkozó - nyolcadszor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998