udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 133 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. május 9.

Petre Roman miniszterelnök máj. 9-én Belgrádban Ante Markovics miniszterelnökkel tárgyalt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10., MTI/

1990. szeptember 3.

Iliescu elnök háromnapos hivatalos látogatásra Belgrádba utazott. Nagy megelégedéssel nyilatkozott Ante Markovics kormányfővel folytatott megbeszéléséről. Mindkét fél megállapította, hogy közös érdek a gazdasági együttműködés fejlesztése. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

1991. június 12.

A román védelmi minisztérium közleményben utasította vissza a Borba belgrádi lap jún. 5-i számának azon állítását, hogy Románia a horvátok részére Kalasnyikov-típusú géppisztolyokat szállított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1991. július 24.

Adrian Nastase külügyminiszter Loncsar külügyminiszter meghívására júl. 24-én Belgrádba érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ A román külügyminiszter nyilatkozott a román rádiónak: reméli, hogy nőni fog az együttműködés Románia és Szerbia között. /Román rádió, MTI/

1991. augusztus 16.

Nicolae Spiroiu román védelmi miniszter kétnapos látogatásra Belgrádba érkezett a jugoszláv hadsereg meghívására. /Tanjug, MTI/

1993. május 7.

Iliescu elnök máj. 7-én indul ötnapos körútra, Szlovéniába, Horvátországba, hazatérőben pedig Belgrádba látogat. / Iliescu délszláv körútra indul. = Magyar Hírlap, máj. 10./

1993. május 14.

A kisantant újragondolásának időszerűségéről írt máj. 13-i számában a bukaresti Meridian a belgrádi Politikában megjelent írás alapján. A Meridian Magyarország "arroganciájáról és agresszivitásáról" írt. Magyarország célja ismét egyetlen államban egyesíteni 15 millió magyart. Bukaresti látogatása során Josef Prokes, a szlovák parlament alelnöke Románia és Szlovákia közös gondjairól beszélt Magyarország megalapozatlan igényei kapcsán. Politikai megfigyelők nem tartják kizártnak újabb kisantant létrejöttét. Románia óvatosnak mutatkozik, mondván, egy ilyen tömörüléshez csatlakozva megnehezítené felzárkózását az euro-atlanti struktúrákhoz. /Bogdán Tibor: Felmelegítik a kisantant gondolatát. = Magyar Hírlap, máj. 14./

1993. május 14.

Ion Iliescu elnök körutat tesz a volt Jugoszlávia államaiban, először Szlovéniába látogatott /máj. 14./, ahol a szlovén elnökön kívül a boszniai elnökkel is tanácskozott. Innen Horvátországba indul, végül Belgrádban is tárgyalni fog. /Ion Iliescu elnök a volt Jugoszláviában tájékozódik. = Magyar Hírlap, máj. 15./

1993. május 20.

A szlovén, a horvát és a bosnyák vezetőkkel folytatott tárgyalásokról és látogatásának céljáról szólva Iliescu elnök leszögezte, csak segíteni akar, hogy mielőbb béke legyen a térségben. Iliescu elnök Belgrádban folytatja látogatását, ahol Jugoszlávia elnökével találkozik. /Románia csak segíteni akar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

1993. május 24.

Magyarország nem adott engedélyt arra, hogy Iliescu elnök a magyar légtéren át repüljön Zágrábból Belgrádba, jelentette a Tanjug, a Tineretul Liber román lapra hivatkozva. A román illetékesek valóban kértek átrepülési engedélyt, azonban a kérelemtől elálltak, amikor a magyar szervek arra emlékeztették őket, hogy az úthoz az ENSZ BT szankciós bizottságának engedélyére van szükség, reagált a hírre Hermann János külügyi szóvivő Budapesten. A magyar kormány megadta volna az engedélyt. /Iliescu előtt zárva maradt a tér. = Népszava, máj. 24./

1993. október 25.

Radoje Kontics jugoszláv miniszterelnök okt. 25-én Bukarestbe érkezett, az embargóról, a kétoldalú kapcsolatokról és a Jugoszláviának nyújtandó humanitárius segélyről tárgyalt Vacaroiu miniszterelnökkel és Iliescu elnökkel. Politikai megfigyelők szerint Belgrád balkáni közös piacot szeretne létrehozni és ehhez keresett Romániában hídfőt. /Magyar Hírlap, okt. 27./

1993. december 7.

Iliescu elnök a belgrádi Politika lapnak nyilatkozott. Országában nincs magyarellenes légkör, állapította meg. Szerinte a kisantant nem magyarellenes szervezet volt. "A holmi etnikai és területi autonómiáról szóló elméletek nem korszerűek, nincsenek összhangban az európai valósággal..." Ezek az elméletek "káros gyakorlathoz vezetnek még a kisebbségek szempontjából is: bizonyos csoportok többségtől való elkülönüléséhez...", nyilatkozta a román elnök. /Pesti Hírlap, dec. 7./

1993. december 17.

Romániában nincs magyarellenes hangulat, amint hogy a kisantant sem volt magyarellenes szövetség, állapította meg Iliescu elnök a belgrádi Borbának adott interjújában. Élesen bírálta az etnikai alapon való területi autonómia gondolatát is. /Bogdán Tibor: Iliescu ellenzi az etnikai autonómiát. = Magyar Hírlap, dec. 17./

1994. április 28.

A Magyarok Világszövetsége, az Erdélyi Szövetség, A Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség közös nyilatkozatban ítélte el Horn Gyulának, az MSZP elnökének a nyilatkozatát: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Belgrádban működik a Szerbián Kívüli Szerbek Minisztériuma, akkor miért nem működhet Magyarországon a határokon túli magyarság gondjaival foglalkozó titkárság? /Magyar Nemzet, ápr. 28., Új Magyarország, ápr. 30./

1994. november 24.

A Határon Túli Magyarok Hivatalának égisze alatt tárcaközi bizottság alakult a magyar kisebbségek támogatási rendszerének kidolgozására, tájékoztatott Németh Attila, a HTMH gazdasági főosztályvezetője. A bizottság nem pártalapon, hanem a szakértelem követelményei szerint dolgozik. /Magyar Hírlap, nov. 24./ Az Illyés Alapítványból kivált Kézfogás Alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtési, gazdasági vállalkozásait segíti, főként befektetési jelleggel. Vitát válthat ki a javaslatnak az a része, hogy a támogatás ne legyen etnikailag kötött. Információs bázis kialakítását is tervezik. Mindezt a szomszédos országok kormányaival is megvitatják. Ezzel a céllal járt Németh Attila Belgrádban, a Vajdaságban, majd Kijevben. /Magyar Hírlap, nov. 25./

1996. március 4.

Belgrádban a román és jugoszláv külügyi szakértők háromnapos tárgyalás után megállapodtak a román-jugoszláv alapszerződés szövegében, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. Febr. 27-e és márc. 1-je között Bukarestben folytak a tárgyalások a román-ukrán alapszerződésről. A kiadott külügyminisztériumi közlemény szerint a tárgyaló külügyi szakértők szinte minden vitatott kérdésben megegyeztek, a nemzeti kisebbségek kérdéseiről is. A kijevi rádió szerint az alapszerződés 99 százalékban elkészült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./ Az ukrán-román alapszerződéssel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy külön vitassák meg a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt. Besszarábia és Bukovina sorsa okoz problémát a két ország viszonyában. /Magyar Hírlap, márc. 4./

1996. március 5.

A szlovákiai magyarság viszonylag liberális életvitelét rohamosan váltja fel a politikai katakombákba szorítottság. A nyelvtörvény, a szlovákiai alternatív oktatás bevezetése külön-külön is elveszejtenék az ottani magyarságot, erre jön az új területi beosztás, amely szétszabdalja a még egymással testközelben levő kistájak magyarságát. Meciar szlovák miniszterelnök legutóbb Belgrádban a szerbek, szlovákok, románok összefogását hirdette meg - a magyar nacionalizmus ellen. A legtragikusabb helyzetben a vajdasági magyarság van. Helyzetüket a szerbek betelepítése, a menekülési láz, a teljes elszegényedés mellett az egymás közti marakodás jellemzi, a szétvert etnikum maradékemberei pártjainak torzsalkodása. Romániában a kormánypártiak mellett az ellenzéki román pártok is ellenségesek a magyarsággal szemben, a választáson a magyar vírustól óvnak. "A román-magyar alapszerződés paraván, emögött végzik a honatyák és a hivatalnokok kisded játékaikat. A legmegátalkodottabb magyarellenesség jegyében." - írja Sylvester Lajos. "Erdély végleges elvesztéséhez pedig semmi sem szükséges, csak a vasfüggöny áttétele Nagylakhoz." /Sylvester Lajos: Kelet kapujában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./

1996. március 28.

Szőcs Géza márc. 28-án Budapesten sajtótájékoztatót tartott, az Erdélyi Híradó Belgrád rakparti épületében, amelyet a Nemzetközi Transsylvania Alapítványtól kapott támogatásból vásárolt. Elmondta, hogy a kapott céltámogatásokról számot tud adni. Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára a sajtótájékoztatón nyilvánosságra került /márc. 22-én kelt/ nyilatkozatában leszögezte, hogy az általa nyilvánosságra hozott pénzügyi tájékoztatóban szereplő személyek és intézmények közül senkit sem vádolt sikkasztással, vagy a rendelkezésre bocsátott pénz eltulajdonításával, mindössze azt jegyezte meg, hogy az adminisztrációs elszámolások nem történtek meg. "Szőcs Gézáról sem állítottam vagy feltételeztem, hogy pénzügyi visszaélést követett volna el." Szőcs Géza kifejtette, hogy az ellene indított támadás az erdélyi magyar sajtó felszámolását célozza. "E támadások a konfliktus eszkalálódását vetítik előre magyarországi politikai erők bekapcsolódása révén" - olvasható Szőcs Géza saját tájékoztató összegezésében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./ Ábrahám Dezső egyszer már nyilatkozott arról, hogy Szőcs Géza elszámolt, később ennek az ellenkezőjét állította. A vádak hátterében meghúzódóknak nem érdekük az igazság kiderítése, hiszen a Transsylvania Alapítvány körüli problémák két-három évre nyúlnak vissza, az RMDSZ viszont csak az ő kérésére kezdeményezte a vizsgálatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31., Magyar Hírlap, Népszabadság, márc. 29./

1996. április 22.

Ápr. 22-én Bukarestben parafálták a jugoszláv-román barátsági szerződést. A 20 évre szóló szerződést Teodor Melescanu és Milan Milutinovics külügyminiszter parafálta. Milutovicsot fogadta Iliescu elnök és Vacaroiu miniszterelnök. A barátsági szerződést május elején Belgrádban írja alá Zoran Lilic és Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24., Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23. /

1996. május 17.

Máj. 16-án hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Iliescu államelnök, kíséretében Melescanu külügyminiszterrel és több államtitkárral. Zoran Lilics elnökkel tárgyalva megállapították, hogy a két ország között nincsenek nézeteltérések, a baráti kapcsolatok a szankciók idején sem szakadtak meg. A két elnök aláírta a két ország közötti együttműködési szerződést, amely húsz évre szól. Iliescu elnök másnap Szlobodan Milosevics szerb elnökkel tárgyalt, majd Montenegróba utazott, ahol Momir Bulatovics elnökkel tartott megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18-19./ Romániának eddig egyetlen szomszédjával sem sikerült szerződést kötni. /Magyar Hírlap, máj. 18./

1996. december 6.

Románia mindig baráti ország volt, a román hadsereg mindig korrekten viselkedett a jugoszláv hadsereggel, s most is kész a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésére, jelentette ki Momcilo Perisics jugoszláv vezérkari főnök, miután hazatért háromnapos romániai látogatásáról. Dec. 6-i belgrádi lapjelentések szerint a tárgyalásokon a két hadsereg közötti együttműködésről volt szó. A két ország szoros hadiipari együttműködést tartott fenn, s a közös erőfeszítéseket a Jugoszláviában "Orao" névre elkeresztelt harci repülő közös megtervezése és kivitelezése koronázta meg. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

1998. április 11.

Ápr. 11-én befejeződött Görögország, Bulgária és Románia külügyminiszterének az égei-tengeri Thíra (Szantorin) szigetén tartott kétnapos találkozója. Teodorosz Pangalosz görög, Nadezsda Mihajlova bolgár és Andrei Plesu román külügyminiszter sürgette, hogy Belgrád mielőbb kezdjen párbeszédet a koszovói albánok képviselőivel a konfliktus rendezéséről, és kiállt amellett, hogy a válságot "kölcsönösen elfogadható alapon, Jugoszlávia határain belül rendezzék". A miniszterek egyetértettek abban, hogy sürgősen létre kell hozni egy gyorsan bevethető balkáni hadtestet. Albánia, Bulgária, Macedónia, Románia és Törökország március 18-án Ankarában kötött elvi megállapodást a gyorshadtest felállításáról, a török részvétel miatt fenntartásait hangoztató Görögország azonban nem vett részt a találkozón. Teodorosz Pangalosz megjegyezte, hogy a hadtest létrehozása előtt még tisztázni kell a részleteket, s úgy fogalmazott, hogy Görögország is részt vesz a balkáni országok katonai szakértőinek e kérdésben összehívott április 15-16-i bukaresti ülésén. A külügyminiszterek thírai tanácskozását - amely a harmadik háromoldalú találkozó volt 1995 óta - a tervek szerint a kormányfők május 30-31-i értekezlete követi majd a görögországi Neápoliban (a Peloponnészosz félszigeten). Előzőleg, május 21-én a térség hat országának védelmi miniszterei találkoznak Tiranában. /MTI, ápr. 11./

1998. május 14.

Milosevics szerb elnök meghívására Belgrádba látogatott Ion Iliescu volt elnök és máj. 11-én megbeszélést tartott Miloseviccsel. Iliescu hangsúlyozta, hogy helyesli a szerbeknek a koszovói válságban tanúsított magatartását. Kifejtette, hogy Koszovó Szerbia belügye, abban nem illetékes a nemzetközi döntőbíróság. Anda Filip külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a román külügyminisztériumi álláspont változatlan: a békés megoldást szorgalmazzák, a Koszovóban többségben élő albánok jogainak tiszteletben tartásával, ugyanakkor figyelembe véve Jugoszlávia területi egységét. /Iliescu-Milosevics összhang. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1998. július 9.

Romániában a Máltai Lovagrendnek legalább három olyan képviselete is működik, melyeknek semmi közük az igazihoz. Mind a három lényegében gyanús ügyleteket bonyolít le, lehet, hogy közük van a hírhedt Propanda due szabadkőműves páholyhoz is, amelynek az olaszok szerint tagja volt Nicolae és Elena Ceausescu is. A három közül az egyik képviselője, Caiumi Serafino, aki magát a Máltai Lovagrend kelet-európai kancellárjának nevezi, azt állította, hogy a Jugoszlávia elleni embargó idején a titkosrendőrség /Romániai Hírszerző Szolgálat/ szervezte és irányította a Belgrádnak küldött szállítmányokat. /Gyarmath János: Magureanu és az embargó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1998. augusztus 29.

Erdély elmagyarosításának veszélye jobban látszik Belgrádból, mint Bukarestből - idézte a belgrádi Politika című lapot a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

1999. március 2.

Ivan Kosztov bolgár miniszterelnök kétnapos látogatásra Romániába érkezett, febr. 28-án fejezte be Sinaián tárgyalásait Radu Vasile miniszterelnökkel. Ivan Kosztov kijelentette, hogy bolgár parlamenti delegációt küld Belgrádba és Pristinába. Javasolta, hogy román parlamenti képviselők is tartsanak a küldöttséggel. Radu Vasile hasznosnak minősítette a javaslatot, de hozzátette, hogy azt még el kell fogadnia a parlamentnek. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

1999. március 23.

Élesen bírálta a nacionalista sajtó Emil Constantinescu államfőt a NATO koszovói beavatkozását helyeslő nyilatkozatáért. "Az államfő nyilatkozatát Belgrád hadüzenetnek tekintheti" - írta kommentárjában az Adevarul. A koszovói válságban egyértelműen a szerb fél álláspontját támogató Cotidianul azt hangsúlyozta, hogy "az államfő egyetért a NATO koszovói beavatkozásával - bár senki nem kérdezte a véleményét". A Ziua közölte a Romániai Szerbek Szövetségének nyilatkozatát, mely szerint "a szerbek az utolsó emberig harcolni fognak szent földjükért, Koszovóért". "A románok ugyanezt tennék, ha az ő szent földjük kerülne veszélybe, s erre kellene gondolniuk a román politikusoknak, akik azt tanácsolják a szerbeknek: hagyják, hogy idegen csapatok szállják meg őket" - hangsúlyozta a nyilatkozat. /Lapkommentárok. Constantinescu hadat üzent Belgrádnak? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

1999. március 24.

A NATO katonai gépei márc. 24-én megkezdték a légitámadást Jugoszlávia ellen, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ A bombázás során találat ért célpontokat Újvidéken, Zomborban, Belgrádban és Pristinában. - Szlobodan Milosevics elnök nyilatkozatában üdvözölte a képviselőház március 23-i döntését, hogy nem fogadja el külföldi csapatok jelenlétét az országban. Kifejtette, hogy "az igazság a mi oldalunkon áll" és megvédik az országot. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 25./

1999. március 25.

Belgrád márc. 22-én "a Jugoszlávia elleni NATO agresszió lehetséges politikai és katonai következményeire" figyelmeztette Bukarestet. Javier Solana NATO-főtitkár márc. 25-én a Radu Vasile miniszterelnöknek küldött üzenetében elfogadhatatlannak minősítette a Románia címére küldött jugoszláv fenyegetést. Constantin Degeratu tábornok, vezérkari főnök elmondta, hogy továbbra is érvényben van az a határozat, amelyet a román parlament tavaly október végén hozott a NATO esetleges koszovói beavatkozásával kapcsolatban. A parlament többséggel jóváhagyta, hogy a NATO légiereje rendkívüli esetekben igénybe vegye a román légteret, illetve elvi felhatalmazást adott ahhoz, hogy Románia fegyvertelen alakulatokkal részt vegyen az esetleges koszovói békefenntartó és humanitárius akciókban. Ugyanakkor Ioan Mircea Pascu, a képviselőház védelmi bizottságának RTDP elnöke kifejtette: Románia nem tagja semmilyen katonai szövetségnek, s a tavalyi elvi döntést a parlamentnek most a konkrét helyzetet figyelembe véve ismét meg kell erősíteni. Az ellenzéki pártok közül a Román Nemzeti Egységpárt márc. 23-án ismételten leszögezte, hogy Románia semmilyen formában nem vehet részt egy Jugoszlávia elleni támadásban. /Jugoszláv fenyegetés Romániának A NATO védelméről biztosított Solana főtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1999. július 24.

A jugoszláviai vlahok Emil Constantinescu segítségét kérték ahhoz, hogy a belgrádi hatóságok ismerjék el kisebbségként a Kelet-Szerbiában élő románokat. A Jugoszláviai Vlah Románok Mozgalmának képviselője, Dimitrie Craciunovici júl. 22-én találkozott az államfővel. Craciunovici kijelentette: az utóbbi nyolc évben folyamatosan kérték kisebbségként való elismerésüket a belgrádi hatóságoknál, de választ mindeddig nem kaptak. A képviselő utalt arra is: bár a hivatalos statisztikák mindössze 32 000 román nemzetiségű állampolgárról tesznek említést, a valóságban Kelet-Szerbiában mintegy 800 000 román él. /Kollektív jogokat kérnek a jugoszláviai vlahok Craciunovici Constantinescu elnök segítségét kérte. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998