udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. január 7.

Az Európai Unió támogatásával határon átnyúló turizmusfejlesztési programot valósít meg 2004-től a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg és a hazai Szatmár megye. Az együttműködés indítását jelentő, 10 millió forint értékű terv megvalósítására két civil szervezet, a nyíregyházi Egyesület a Keleti Régióért és a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület közösen pályázott, és az unió PHARE program alapjától 8,5 millió forintnak megfelelő eurót kapott. /Határon átnyúló turizmusfejlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2004. március 24.

Márc. 23-án tartották Szatmárnémetiben, a székesegyházban a 200 évvel ezelőtt megalakult Szatmári Római Katolikus Egyházmegye jubileumi ünnepségét. Schönberger Jenő megyés püspök köszöntötte a meghívottakat és ismertette a nap jelentőségét: "A szatmári egyházmegyét szatmári székhellyel I. Ferenc osztrák császár és magyar apostoli király 1804. március 23–án hasította ki az egri egyházmegyéből. Ezt VII. Pius pápa még az év augusztus 9–én pápai bullájával szentesítette. A királyi Magyarország akkori legfiatalabb püspöksége öt vármegye területét ölelte fel: Szatmárét, Ugocsáét, Máramarosét, Beregét, Ungét, és néhány szabolcsi település is ide tartozott. A trianoni békeszerződés után az egyházmegye három részre oszlott: 44 plébánia 80 pappal és 75 ezer hívővel Romániához került. 1991–ben az egyházmegye újjáalakult Reizer Pál püspök irányításával, az azóta eltelt időszaknak megvannak az eredményei." Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek magyar, német és román nyelven celebrálta. A szentmisén német nyelven Lerm István, román nyelven Anton Diacu, az új román római katolikus plébánia plébánosa, magyar nyelven Láng Pál kanonok, a székesegyház plébánosa olvasott fel szentleckét. Megjelent többek között Bálint–Pataki József, a HTMH elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Soós Károly, a Márton Áron Társaság titkára, Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere. /Elek György: Kétszáz éve alapították a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 24./

2006. május 5.

Marosvásárhelyen megnyílt a Jászságtól Beregig – Népművészeti örökségünk című kiállítás. Három magyarországi megye, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészeti tárgyait, értékeit állították ki. Bónis Johanna, a Maros Megyei Múzeum igazgatója premiernek nevezte ezt a kiállítást. Újdonságnak számít, hogy egy magyarországi vendégkiállításnak ad helyet a Néprajzi Múzeum. A kiállítást a jövőben Csíkszeredán, majd Nagybányán mutatják be. /Barkóczi Noémi: Premier a Néprajzi Múzeumban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2006. augusztus 23.

Három éve Gyarmati Zsolt tölti be a Csíki Székely Múzeum igazgatói tisztségét. Elmondta, hogy évente körülbelül 16 ezer látogató van, 80–90 százalékuk magyarországi turista, kevés a helyi múzeumlátogató. A Mikó-vár emeleti részében öt termet teljesen felújítottak. Nagyméretű beruházás volt a zsögödi Nagy Imre Képtár felújítása. A szakrális kincseket bemutató tárlat sikeres volt. A Jászságtól Beregig című vendégkiállítás is bizonyítja, hogy a Kárpát-medencei múzeumi szakma vérkeringésének aktív részese a múzeum. /Forró-Erős Gyöngyi: Markánsabban jelen lenni a város életében. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

2007. január 29.

Január 27-én Fehérgyarmaton megalakult a „Bethlen Gábor Tündérkertje” – az Ung–Tisza–Túr Területi Csoportosulás. A Kárpát-medence északkeleti térségeiben, a hajdani Zemplén, Bereg, Ugocsa és Szatmár megyék területén van ez a csoportosulás, melynek integrált vidékfejlesztési programja közel négyszázezer ember életminőségének javítását tűzi ki célul. Ez a térség – a szlovákiai Vajántól a romániai Túrterebesig, az ukrajnai Gáttól a magyarországi Túristvándiig – elmaradott régió. A térségben magas a képzetlen és jelentősen alulszocializált lakosság száma. Ezen szeretnének változtatni. Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő, Fehérgyarmat polgármestere, Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármestere (Magyarország), Koczán Levente, Túrterebes polgármestere (Románia), Czinke István, Vaján polgármestere (Szlovákia), Lőrincz Béla, Gát polgármestere (Ukrajna). Jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is. /Márkus Mónika: Megalakult az Ung–Tisza–Túr Európai Területi Csoportosulás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 29./

2008. augusztus 14.

Eddig négy Borsod–Abaúj-Zemplén megyei SZDSZ alapszervezeti tagot gyanúsított meg magánokirat-hamisítással a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a tavaly márciusi tisztújító küldöttgyűlésen történt szabálytalanságokkal kapcsolatban. Február elején a Hír TV egyik műsorában hangzott el: 2007-ben többen állítólag az igazi küldöttek helyett szavaztak az SZDSZ tisztújításán Kóka Jánosra, aki megnyerte az elnökválasztást. A hír nyomán az SZDSZ vizsgálatot rendelt el, amit Jüttner Csaba, a párt Szabolcs–Szatmár– Bereg megyei elnöke folytatott le. Jüttner megállapította, hogy a borsodi küldöttek közül többen azt állították, hogy történtek szabálytalanságok. Idén március 22-én okirathamisítás gyanúja miatt bejelentést tett a rendőrségen Jüttner Csaba. /Tovább gyűrűzik az SZDSZ-es botrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2008. december 29.

A határ menti magyarországi falvak elnéptelenedésének problémáját a romániaiak áttelepülése látszik megoldani: a közelmúltban egyre több Szatmár megyei vásárolt házat a határ másik oldalán. Az áttelepülők továbbra is Romániában dolgoznak, ide fizetik az adót, csupán lakhelyet – és természetesen országot – váltottak. Tapasztalataik szerint jobb az életszínvonal, kedvesebbek a szomszédok, és akár ötven százalékkal is olcsóbbak ott az ingatlanok. A határ menti magyarországi települések lakói viszont legszívesebben nyugatabbra költöznének. A határ közeli Vállaj rendezett utcái, komfortos házai miatt népszerű a szatmáriak körébenA magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ közeli falvaiban már teljes utcák vannak, ahol Romániából átköltözöttek laknak, az ottani elöregedő falvak kiürült házait ugyanis nagyrészt romániai magyarok vásárolják meg. Vannak olyan családok is, akik gyermekeiket a szomszédos magyarországi településre járatják iskolába, ezek a gyerekek rendszerint már kinn is maradnak, mert ott tanulnak tovább, és munkahelyet is ott keresnek. „Sokan vannak a faluban meg a szomszéd településeken is, akik az elmúlt években Romániából költöztek át ide Magyarországra. Csak magyar anyanyelvűek jönnek, nem hallottunk olyanokról, akik ne tudnának magyarul” – mondta egy mérki (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) kisbolt eladója. Az új telepesek megmenthetik a térséget az elnéptelenedéstől. Nemrégiben egy szamoskrassói család eladta kertes házát, és átköltözött Magyarországra. A kapott pénzből egy határ menti kistelepülésen két házat vettek, és még meg is maradt valamennyi. Az átköltözések miatt új közösségek alakulnak ki a határ túlsó oldalán. „A munkahely és a lakásunk közti távolság tíz és fél kilométer. Az út vámigazoltatással együtt maximum 12 perc, így nem jelent nagy gondot az ingázás” – mesélte egyikük. A falubeliek és a szomszédok szívesen látják őket, „nem közösítik ki a jövevényeket’’. „Nem kerül többe az élet itt sem. Különben is mi szinte mindent Nagykárolyból viszünk, Magyarországon viszonylag kevés dolgot vásárolunk” – mondta egyikük. A legtöbb átköltözött romániai megelégszik a magyar lakcímigazoló kártyával, és nem kér állampolgárságot. A legtöbb áttelepültet az anyagiakon kívül érzelmi okok is vezérlik, hiszen a kisebbségi lét után most „igazi” magyarnak érezhetik magukat. /Végh Balázs: Újabb honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998