udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. december 11.

Berettyóújfalun tartották a II. Bihari Diéta elnevezésű tudományos ülést, amelynek a történelmi Bihar vármegye képezte tárgyát. /Az elsőt 1996-ban rendezték./ Az előadók között volt Selmeczi László /Régészeti kutatások Biharban/, Ármos Endre, Dankó Imre professzor, dr. Fleisz János /Polgárosodás és modernizáció Nagyváradon a századfordulón/, Bakó Endre /Bihar és a népi irodalom/, Újvári Zoltán /Két évforduló ünnepe Nagyváradon 1892-ben/. A megjelentek - nem kis meglepetésre - az elhangzott előadások nyomtatott szövegét is megkapták, elegáns kötetben, melyet dr. Matolcsy Lajos szerkesztett. A könyv, ráadásként - Borovszky Samu század eleji nagylélegzetű monográfiája alapján - a Bihar megyei irodalom és tudomány közel 130 jeles alakjának életrajzát és munkásságát is tartalmazza, V. Matolcsy Mária gondozásában. /Szilágyi Aladár: Biharország, határok nélkül. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

2001. január 30.

Jan. 22-én, a magyar kultúra napján hagyományteremtőnek szánták a román-magyar határ két oldalán megszervezett idei, Nagyvárad-Berettyóújfalu kettős helyszínű ünnepséget. Délelőtt Berettyóújfaluban rendeztek fórumot a Kárpát-medencei magyarság műveltségi állapotáról, délután ugyanezen témában Nagyváradon, a Kőrösvidéki Múzeumban. Mindkét helyszínen kutatók, egyetemi tanárok, irodalomtörténészek, közösségi vezetők és más értelmiségiek fejtették ki gondolataikat. Reggel a Váradról Berettyóújfaluba utazó küldöttséget hosszasan ellenőrizték a román határrendőrök. /Délelőtt ott, délután. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./

2001. május 22.

Tizennégy, magyarországi óvodapedagógus látogatott meg máj. 21-én Nagyváradon két óvodát. A Berettyóújfaluban és környékén tevékenykedő nevelők látogatásának célja az ismerkedés, tapasztalatcsere volt. - Több mint kétéves kapcsolat eredménye ez a látogatás. 1999-ben, majd 2000-ben Bihar megyei pedagógusokat hívtunk meg a Bihari Óvodapedagógiai Napok elnevezésű rendezvényünkre. Testvérintézményünk is van: elsőként a nagyszalontai Hófehérke óvodával létesítettünk ilyen kapcsolatot - tájékoztatott Bazsó Sándorné, a berettyóújfalui 2-es számú óvoda igazgatója. A bemutatkozó műsor után szakmai tanácskozással folytatódott a találkozó. /Nagyváradon óvodapedagógusok találkoztak. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./

2002. szeptember 28.

A nagykárolyi Provinciart gyakran szervez kiállításokat, könyvbemutatókat a város kultúrházában. A csoportosulás egyik alapító tagja a mezőpetri illetőségű Lázin Csaba falujából ingázik nap mint nap Nagykárolyba, ahol rajzot tanít az egyik általános iskolában. Lázin Csaba a kolozsvári Ion Andreescu Főiskola elvégzése után Nagyváradra került. A képzőművészekből álló "35-ös Műhely" tagja volt. Festményeit kiállította Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Debrecenben és Berettyóújfaluban. Ezután Lázin Csaba Nagykárolyba költözött. A városban barátaival megalakította a Provinciartot. Ez kulturális egyesület, amelynek keretében minden műfajt felkarolnak: képzőművészek, fotóművészek, zenészek, irodalmárok számára szerveznek kiállításokat, koncerteket, szerzői esteket. Vannak külföldi tagjaik is, Németországban, Ausztriában, Magyarországon, akik általában a tavaszi és őszi tárlatok alkalmával hozzák el műveiket. Háromtagú vezetőtanács irányítja a Provinciart tevékenységét: Kádár Ferenc, Lendvai Zoltán és ő. Havonta rendeznek kiállítást, könyvbemutatót vagy koncertet. Egyetlen gondjuk a pénz. Bekő Tamás polgármester támogatja őket. /Fodor István: Lázin Csaba, a nagykárolyi Provinciart alapító tagja szerint: Vidéken is vannak értékek, amiket érdemes felmutatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./

2003. június 28.

A Bihari Önkormányzatok Szövetségén belül kistérségi fejlesztési társulást hoznak létre az érintett települések - közölte Szeifert Ferenc, a szervezet elnöke, 51 bihari település alkotná a fejlesztési társulást. Az elképzelések szerint a bihari térséget teljesen átfogó, Létavértestől Csökmőig, Komáditól Sárrétudvariig terjedő, s a határon is átnyúló fejlesztési társulás jönne létre. A társulás céljai között van az önkormányzatok érdekeinek képviselete, a közigazgatási reform előkészítése, valamint a térségi gazdasági fejlesztési stratégiával és programokkal kapcsolatos döntések meghozatala. A Berettyóújfaluban megrendezett tanácskozáson a romániai Bihar megyei településfejlesztési társulás elnöke csatlakozási szándékáról biztosította a résztvevőket. /Újabb határon átnyúló együttműködés. Bihari kistérségi fejlesztési társulása alakul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2002. január 23.

Váljon a tanulás nemzeti létformává címmel jan. 22-én, a Magyar Kultúra Napján kerekasztal-beszélgetést rendezett Berettyóújfaluban a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A fórumon részt vett Halász János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozón Halász János a nemzeti összetartozást erősítő folyamat jelentős állomásaként értékelte a kedvezménytörvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte a kedvezménytörvényt, hogy immár nemcsak az írók, a művészek, hanem a kultúra fogyasztói is közelebb kerülhetnek az egységes magyar kultúrához. Markó jelentős lépésnek tartja, hogy a magyar igazolvány az otthon tanuló erdélyi diákoknak is lehetővé teszi a magyarországi diákkedvezmények igénybevételét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke közölte: Sződemetert, Kölcsey Ferenc szülőfaluját új nemzeti zarándokhellyé kívánják tenni. Ennek szellemében aug. 8-án Kölcsey születésnapján találkozóra várják a magyar nemzetet az erdélyi településre. A kerekasztal-beszélgetés délután Nagyváradon folytatódott. /Váljon a tanulás nemzeti létformává. Kerekasztal a Magyar Kultúra Napján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Nagyváradon dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese jelezte: várják a doktori fokozattal rendelkezők jelentkezését. Markó Béla kitért arra, hogy a magyar kultúra egységes. A nemzet fogalmának országhatároktól független megközelítése, amelyet a kedvezménytörvény is tükröz, megoldás lehet nemzeti jegyeink védelmére. Markó Béla hangsúlyozta: a himnuszt a mi ajkunkról senki le nem veheti, a politikának alázattal kell szolgálnia a magyar kultúra örök értékeit. "Az egység a mi különös csodánk, hiába választottak el határokkal, nyelvünk és kultúránk egységes" – fogalmazott. Ennek az egységnek szép példája, hogy Nagyvárad és Berettyóújfalu közösen ünnepelt. Az est fénypontjaként kiosztották az első Magyar Kultúráért-díjat, amelyet nemrégiben a Bihar megyei RMDSZ alapította, hogy megjutalmazhassák azon bihariakat, akik önzetlenül és sokat tettek a magyar kultúráért. /(Balla Tünde): A magyar kultúra napján. Váljon a tanulás nemzeti létformává. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2002. április 3.

Bihar és a magyarországi Hajdú- Bihar megye közti kistérségi együttműködésben és kapcsolattartásban nélkülözhetetlen a közlekedés javítása, az utak építése. A két szomszédos határ menti megye önkormányzati vezetői fogalmazták ezt meg múlt hét végén Berettyóújfaluban azon az egynapos értekezleten, amelynek főtémája az úthálózat bővítése, pontosabban a kelet-magyarországi gyorsforgalmi utak, autósztrádák kiépítése volt. Autósztrádák ügyében rendszeresen tárgyal egy román és egy magyar kormányközi tagbizottság. A két hasonló múltú és rangú város, Debrecen és Nagyvárad számos területen együttműködhet, a gazdasági partnerkapcsolatok is erősödhetnek, vélte a debreceni polgármester. /(Balla Tünde): Szállításügyi lobbi Hajdú-Bihar és Bihar között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

2004. február 28.

Cs. Erdős Tibor kilencvenévesen javíthatatlan optimistaként továbbra is előre tekint, az újabb művészi kihívások teljesítésének irányába. Hol szervezőként, hol pedig kiállítóművészként könyvelhetett el sikereket az utóbbi évtizedben, többek között Nagyváradon, Budapesten, Kolozsváron. A kincses városban legutóbbi tárlatán portréfestői erényeit csillogtatta meg. Cs. Erdős Tibor /sz. Berettyóújfalu, 1914. febr. 27./ főiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Művészi kiteljesedésének kezdeti színhelye Nagyvárad volt, majd 1948-ban a Magyar Művészeti Intézet megalakulásakor Kolozsvárra költözött. Tevékeny részt vállal a magyar felsőfokú művészképzésben. A Kolozsvári Állami Magyar Színház díszlettervezőjeként is jelentős sikereket ér el. Cs. Erdős Tibor sokoldalú, grafikus, festő, díszlettervező és iparművész egy személyben. A modern művészet túlkapásait nem fogadta el: "a mindig újat, mellbevágót forszírozók nyomán korunk művészeti élete kardnyelőkkel, lángfúvókkal, gnómokkal van tele. A művészetben nem lehet bizonyítani, hogy miért jó, vagy jobb egy műalkotás. Erre látszólag nincs pontos mérce. És mégis van. Mert remekművek pillanatnyilag eltűnhetnek a társadalom szeme elől, de azért túlélik a szellemi apályokat. A művészet egyik alapmotívuma a szabadság. Alkotói szabadságban pedig a művészt senki és semmi nem korlátozhatja. Legfeljebb nem lesz kegyeltje a hatalmi gondolatnak. A szocreálban is születtek remekművek. Itt van például Barcsay. Én a folytonosság híve vagyok" – nyilatkozta a vele 1994-ben készített interjúban. /(németh): A kilencvenéves Cs. Erdős Tibort köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2005. április 4.

Kevés irodalmi lap büszkélkedhet azzal, hogy egy hónap alatt 14 helyszínen tart bemutatkozót. Az Irodalmi Jelen /Arad/ számos magyarországi településre látogatott el, a közönség mindenhol örömmel fogadta a lap munkatársait. Március 29-én Szolnokon mutatkozott be Böszörményi Zoltán főszerkesztő, Nagyálmos Ildikó, Orbán János Dénes és Szőcs Géza. Kisújszálláson az Arany János Városi Könyvtárban még aznap várták a szerzőket. Március 30-án Debrecenben a Benedek Elek Városi Könyvtár adott helyet a rendezvénynek, aznap Berettyóújfalu következett. Március 31-én a Nyíregyházi Főiskolán, másnap Mátészalkán, a könyvtárban léptek a közönség elé. A 2001-ben alakult Irodalmi Jelenben eddig több mint 250 szerző közölte írásait, s több mint fél éve nem a Nyugati Jelen mellékleteként, hanem különálló irodalmi lapként jelenik meg, a 15 ezer példányból Magyarországon 5 ezer kerül a standokra. /(NI): Sikeres turnézárás Észak-Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2005. április 12.

A határon túlról érkezett középiskolás diákok szerezték meg az első három helyet a Debrecenben április 9-én rendezett nemzetközi versmondó versenyen. A debreceni és a berettyóújfalui diákok mellett Kassáról, Gyimesfelsőlokról, Szabadkáról, Nagybányáról, Csíkszeredából, Szatmárnémetiből, Nagyberegről és Székelyhídról érkeztek versenyzők. A versenyt Varga Szabolcs, a nagyberegi Református Líceum diákja nyerte. A második helyen Muntán Emese, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja, a harmadikon Szűcs Noémi, a székelyhídi Petőfi Sándor Líceum diákja végzett. /Nemzetközi versmondó verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

2006. január 13.

Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli Nagyvárad és Berettyóújfalu a Magyar Kultúra Napját – jelentette be Nagyváradon a város alpolgármestere, Bíró Rozália. A két város önkormányzata, a bihari RMDSZ, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) és a Partium Alapítvány szervezésében zajló magyar kultúra ünnepe a Nagyváradtól mintegy harminc kilométerre fekvő Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban kezdődik. Január 16-án Fleisz János nagyváradi történész Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 és Váradi hétköznapok című köteteit mutatják be, majd nagyváradi képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás. Megrendezik a Bihari Népfőiskola szakmai napját, majd a rendezvénysorozat Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában folytatódik a berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület kiállításának megnyitójával. Január 21-én a Nagyváradi Állami Filharmónia hangversenytermében Németh János kultúrakutató Az európai kulturális identitás gyökerei című előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A rendezvénysorozat január 22-én, vasárnap este díszelőadással zárul a Nagyváradon, az Állami Színházban, ahol a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Szigligeti Ede Liliomfi című darabját adja elő. /Balogh Levente: A Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2006. május 16.

Nagyvárad és Berettyóújfalu sikeres közös pályázatának eredményeként találkozhattak május 15-16-án Nagyváradon, Bihar megye székhelyén az említett két város könyvtárosai. A tanácskozásnak helytörténeti gyűjtemények kialakítása volt a központi témája. Tavaszi Hajnal, a Nagyváradi Ady Társaság ügyvezetője, a rendezvény egyik szervezője azt hangsúlyozta, hogy napjainkban a helytörténethez kapcsolódó kötetek, kéziratok a legkeresettebbek a tékákban, jóllehet épp ezeknek a kiadványoknak a feldolgozása akadozik leginkább. A marosvásárhelyi Teleki Tékából érkezett Spielmann Mihály beszámolt arról, hogy a Teleki Téka Alapítvány jóvoltából megújult az erdélyi intézményt befogadó ingatlan, bővült a könyvtár számítógép-állománya és hogy a Borsos Tamás Egyesület fiatal és jól képzett történészekből álló tagsága záloga a jövőbeli szakszerű munkának. /Gurzó K. Enikő: Könyvtárosok a történetírásról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 16./ Emlékeztető: készült ilyen útmutató, Veres Péter székelyudvarhelyi muzeológus a szerzője: Segédlet falumonográfia írásához. /Oláh István: Csűrkapuk nyikorgásának fölöttébb hasznos voltáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1999. dec. 15./

2006. május 19.

Nagyváradon a Festum Varadinum kiemelt rendezvényeként kezdődött el a Limes – I. Határ menti könyvfesztivál. A nagyváradi rendezvénysorozat átível a határon. „Mi régióban gondolkodunk, határon átívelő régióban, s a tőlünk nyugatra lévő területtel képzeljük el a közös jövőt” – fogalmazott Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Alapítvány elnöke. A könyvfesztivál széles, Kolozsvártól Szolnokig, Szatmárnémetitől Szegedig terjedő területet ölel fel, az itteni könyvkiadóknak teremt bemutatkozási lehetőséget. Derzsi Ákos főszervező, az Europrint Könyvkiadó /Nagyvárad/ tulajdonosa szerint hiánypótló rendezvény, ugyanis Belső-Erdélyhez képest itt a könyvkiadás hadilábon áll. A május 18-i megnyitón Konrád György magyarországi író volt a meghívott. Szűcs László költő a Nagyváradi Ady Társaság képviseletében elmondta: az alkotó a Bihar térség, Berettyóújfalu szülöttje. A kiadók bemutatkozása mellett számos könyvbemutatót is tartanak. Bemutatkozik a debreceni Bárka folyóirat, május 21-én vasárnap lesz a Várad folyóirat irodalmi riport- és négysoros pályázatának kiértékelőjére. A fesztiválon a Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakos hallgatóinak könyvgrafika- és plakátkiállítását, és az Ady Endre Sajtókollégium diákjainak sajtófotó-kiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. /Pap Melinda: Limes és Várad Bárkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2006. október 16.

EU-s pályázatokkal, eurorégiókkal és határ menti együttműködéssel kapcsolatos tudnivalókkal ismerkedhetett meg a résztvevők a Romániai Vállalkozásokért Egyesület, a berettyóújfalui Morotva Egyesület és a váradi Adaptatio Kft. által Nagyváradon szervezett konferencián. /Both Abigél: Együtt pályázni az EU-ban is könnyebb. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2006. november 6.

November 5-én Gelencén Bálint Lajos, Erdély ny. római katolikus érseke ünnepi szentmisét celebrált, majd a több száz fős tömeg kivonult a templomból, és körbeállta Márton Áron püspök leleplezésre kerülő egész alakos szobrát, Petrovits István alkotását. Eljöttek Berettyóújfalu, Nagybánhegyes, Balatonszentgyörgy és a szlovákiai Farkasd település küldöttségei is. Elsőként Bara Ferenc Márton Áron életrajzi adatait ismertette, majd elhangzott Kiss Jenő Márton Áron című verse. Ezt követően Puskás Bálint Zoltán szenátor Márton Áron életútját méltatta. Szakács Tibor, Gelence polgármestere és Bereczi István plébános leleplezte a szobrot. /Iochom István: Márton Áron-szobrot avattak Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

2007. február 28.

„Most már tudom, beértem arra, hogy fessek” mondta nem is olyan régen a Mester, a 93 éves Cs. Erdős Tibor. Valóban idős korában festette meg rendre az erdélyi történelmi festészet hagyományaihoz híven, nagy méretű tematikus kompozícióit. Dokumentációs értékűek jellegzetes művészeti tárgyú írásai, előadásai, tárlatvezetései. Műfaja a grafika, a festészet és a monumentális művészet. Cs. Erdős Tibor /sz. Berettyóújfalu, 1914. febr. 27./ a képzőművészeti főiskolára kerülése előtt tíz évig vasesztergályosként dolgozott és csak 26 évesen, 1940-ben lett egyetemista. Az 1940–45-ös években Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. A budapesti egyetemi évek után 1945-ben másodszor is Nagyváradra költözött. Miklóssy Gáborral megalapították a máig is jól működő Képzőművészeti Iskolát. 1948 és 1960 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1948-ban Kolozsváron megalakították a Magyar Művészeti Intézetet, amely három fakultással működött: képzőművészeti, színművészeti és zeneművészeti karokkal. A tanszemélyzetet Kovács Zoltán festőművész-alapító rektor vezetésével Erdély legkiválóbb alkotóművészeiből és tanáraiból verbuválták össze. 1960-tól 1975-ig, nyugdíjazásáig a Kolozsvári Állami Magyar Színház részére modern felfogású, újszerű díszletek sorát tervezte. A kolozsvári Reményik Sándor Galériában rendezte Cs. Erdős Tibor Válogatás egy hosszú életműből című visszatekintő kiállítását (2006. dec. – 2007. jan.). /Starmüller Géza: „Most már tudom, beértem arra, hogy fessek” Cs. Erdős Tibor 93 éves. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2007. május 2.

A népfőiskolák mai szerepéről beszélgettek a Berettyóújfaluból, Csákvárról és Paptamásiból érkezett iskolavezetők május 1-jén Nagyváradon, a Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében megszervezett konferencián. A népfőiskolák eddig zömmel a magyar kormány támogatásával működtek, az anyagi segítség megcsappanásával gondot okoz működtetésük, hangsúlyozták a konferencia résztvevői. A Varadinum rendezvényein Varga Vilmos színművész Pece partjáról jöttem című könyvét mutatták be, a szerzővel Szombati Gille Ottó, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének elnöke beszélgetett. Megnyitották a Tibor Ernő Galériában Laczkó Szilágyi Imre püspökladányi festőművész kiállítását, a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra című, egész napos találkozója pedig a Kanonok soron folyt. A Festum Varadinum keretében a Nagyvárad-réti református templom környékén megszervezett családi napon a legapróbbakra a gyermekmegőrzőben vigyáztak, a nagyobbak pedig kézműves-foglalkozásokon vehettek részt. A templomban orvosok, pszichológusok tartottak előadásokat a felnőtteknek. /Gergely Gizella: Festum Varadinum: főszerepben a kultúra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2008. január 18.

Párhuzamosan ünneplik a magyar kultúra napját Nagyváradon és a magyarországi Berettyóújfaluban. Az idei programokat a reneszánsz év jegyében tartják, így a berettyóújfalusi és váradi rendezvénysorozat közös pontja A reneszánsz Biharban című fórum. A fórumon Néhai való jó Mátyás király címmel dr. Vajna Mária, a debreceni Déri Múzeum főmuzeológusának előadását, Mátyás király és Nagyvárad címmel Fleisz János egyetemi tanár értekezését, majd Fodor József általános helynök Vitéz János bíboros, nagyváradi püspök jelentősége című előadását hallhatják az érdeklődők. Váradon január 19-én, az Ady Endre Gimnázium dísztermében tartják a hivatalos megnyitót. Idén két másik Bihar megyei város is bekapcsolódott a rendezvénysorozatba: Nagyszalontán január 18-án A Jégország királya című mesejátékot láthatják, Margittán január 24-én a római katolikus templomban nyitják meg Fenyvesvölgyi Tamás festő és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa grafikus kiállítását. /Fried Noémi Lujza: Közös reneszánsz ünnep. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2008. január 21.

Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Budapesten a magyar kultúra napját ünnepelték. Több erdélyi városban már a hét végén elkezdődtek a programok. Nagyváradon január 19-én nyitották meg hivatalosan azt a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) által szervezett tíznapos rendezvénysorozatot, melyet a Himnusz születésének tiszteletére rendeztek. Az Ady Endre Gimnázium díszterme előtt adysok által készített művészi alkotás várta az érdeklődőket. Fleisz János, a BINCISZ elnöke köszöntette a jelenlévőket, s mint mondta immár nyolcadszor együtt ünnepelhetnek a berettyóújfaluiakkal. Biró Rozália váradi alpolgármester hangsúlyozta, „végre egy határon belül gondolkodhatunk berettyóújfalui testvéreinkkel“. Az elmúlt évben egyezményeket, partneri kapcsolatokat kötöttek Debrecennel, Berettyóújfaluval. Szatmárnémetiben a magyar kultúra napja a múlt év óta a Magyar Kultúra Hetévé bővült. Január 19-én a székesegyházban Schönberger Jenő megyéspüspök jelenlétében az Ady Endre Társaság szervezésében ismert színészek szavaltak, majd a felvidéki Rock Színház tagjai a Napba öltöztetett leány és a Megfeszített című zenés játékokból énekeltek népszerű részleteket. A székesegyház oldalhajójában 41 felvidéki falu (Felső-Bodrog, Bódva, Zsitva, Ipoly, Garam völgye, Zobor-vidék) népviseletébe öltöztetett babáit mutatták be. A Rock Színház művészeivel együtt a kiállítás másnap már Nagykárolyban volt. „Az a tény, hogy a Román Kultúra Napja csak egy héttel előzi meg a magyar kultúra napját, adta azt az ötletet, hogy megszervezzem a Világban Élő Román és Magyar Fotóművészek Nemzetközi Kiállítását, összekötvén a két ország kulturális napját” – fogalmazott Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke a Budapesti Román Kulturális Intézetben (BRKI) a hét végén. /Összekötő kultnapi kokárda. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ Szatmárnémetiben első alkalommal mutatták be a felvidéki magyar népviseletet bemutató babakiállítást, háromszáz, viseletbe öltöztetett babát láthatott a közönség a vándortárlat utaztatásával foglalkozó Kultúráért és Turizmusért Társulás jóvoltából. Az elmúlt tíz évben a népviseletbe öltöztetett babákat számos felvidéki iskolában állították már ki, de részt vettek 2000-ben a Hannoveri Világkiállításon is. /Babos Krisztina: Apró identitásőrzők. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

2008. július 4.

Potom pénzért vásárolják fel a román állampolgárok – akik között egyre több a román nemzetiségű – a Magyarország keleti, határ menti sávjában fekvő falvakban, mezővárosokban található házakat, telkeket. Egyre több nagyváradi fedezi fel, hogyan juthat előnyös áron minden igényt kielégítő saját házhoz. A magyar oldalon a legapróbb faluban is gázzal, csatornázással, vezetékes hideg-meleg vízzel rendelkező, csendes, ugyanakkor kulturált környezetben levő házak várnak vásárlóra, a romániaiaknál sokkal olcsóbb áron. „A nagyváradiak eladják a tömbházlakást, és kiköltöznek Magyarországra. Hatalmas a kereslet. Idén közel száz ingatlant adtunk el, csak az elmúlt héten nyolc kelt el” – nyilatkozta Lukács Imre, aki az interneten keresztül toborozza ügyfeleit. Az eladó házak, lakások többsége Hajdúszoboszlón, Biharkeresztesen és Berettyóújfaluban található, de a kínálatban debreceni ingatlan is szerepel. Akik nem rendelkeznek elég pénzzel, hitelt vehetnek fel magyarországi bankoktól, és megilleti őket a magyar állam által garantált, a fiatalok lakáshoz jutását elősegítő, vissza nem térítendő támogatás. Sok vásárló román nemzetiségű, nem beszél magyarul. A Máramaros megyeiek főleg hétvégi háznak vagy befektetés céljából vesznek magyarországi ingatlant. /Pengő Zoltán: Román honfoglalás magyar földön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2009. január 16.

Mostanra már nyolcnaposra nőtte ki magát a kilenc évvel ezelőtt egynapos rendezvényként debütáló, Nagyvárad és Berettyóújfalu által közösen szervezett Magyar Kultúra Ünnepe, január 22-e, a magyar kultúra napja alkalmából. Magyarországon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, román oldalon pedig Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke vállalta a védnökséget, jelezte Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere. Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár, a közös rendezvénysorozat kezdeményezője kifejtette, hogy két központi téma köré csoportosulnak az események, az egyik a Himnusz mint a megtartó erő jelképe, a másik az alkotás. Számtalan kiállítás, könyvbemutató is helyet kapott a programban. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szerint ügyeltek arra, hogy a kulturális jelleg ne csorbuljon. A magyar kultúra napja ünnepségsorozathoz csatlakozva a szatmári Ady Endre Társaság Egycsillagú égbolt címmel rendezi meg a magyar kultúra hetét. Először Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban Vetési Nándor kolozsvári egyetemi tanár előadásával emlékeznek Ady halálának 90. évfordulójára. Január 17-én a Felvidéki Rockszínház a szatmárnémeti katolikus székesegyházban A költő visszatér című Páskándi-mű zenés változatát mutatja be, másnap pedig a filharmóniában a nyíregyházi Pro Muzica leánykara lép fel. Székelyudvarhelyen a jövő héten szerveznek fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, néptánc-előadásokkal fűszerezve, majd január 22-én a Művelődési Ház nagytermében kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat. /D. Mészáros Elek: Határon átívelő értékmegóvás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2009. január 20.

Néhány városban már kezdetét vette a magyar kultúra napjának megünneplése. A határokon átívelő kulturális rendezvények január 22-én tetőződnek. Székelyudvarhelyen január 19-én a magyar kultúra napja alkalmából négy napos rendezvénysorozat vette kezdetét. Buzogány Árpád szervező elmondta: jelenlegi formájában hat éve szervezik ezt az ünnepségsorozatot. Történelmünk képei madártávlatból címmel szemelvényeket mutattak be a Haáz Rezső Múzeum időszakos kiállítótermében az európai és magyarországi régészeti légifotózás történetéből. Január 20-án a Démonok és asszonyok című képzőművészeti kiállítás nyílik Incze Ferenc munkáiból a Haáz Rezső Múzeum képtárában. Az Udvarhelyszéki Cimborák rendez kiállítást gyermekek alkotásaiból a Művelődési Ház előcsarnokában, este az Udvarhelyi Néptáncműhely mutatja be Regősök című előadását. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a Communitas Alapítvány január 21-én rendez ünnepi hangversenyt Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. A kincses városban az Interkulturali-THÉ Műhely, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervez a fiatalságról szóló napot január 22-én. Sepsiszentgyörgyön előadásra, valamint az azt követő koncertre várják az érdeklődőket a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termébe. Csíkszeredában az ünnepséget január 22-én és 23-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezi. A Csíki Székely Múzeumban a kulturális központ 16. fotótáborának anyagát bemutató kiállítás nyílik, bemutatják a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond fotóművész albumát is. Szatmárcsekén is rendezvénnyel kezdődött a magyar kultúra napja országos rendezvénysorozata Magyarországon. /Bágyi Bencze Jakab, Darvas: A Magyar Kultúra Napja(i). = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ A román kultúra napja és a magyar kultúra napja között csupán egy hét különbség van – az előbbit január 15-én, utóbbit 22-én ünneplik –, ezért a Magyar és Román Fotóművészek Nemzetközi Szalonja és a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub szervezésében immár harmadik alkalommal ünneplik ezt közös kiállítással a román és a magyar alkotók. A nemzetközi fotószalon fővédnöke Sólyom László magyar és Traian Basescu román államfő. A képeket négy helyen állítják ki: a nagyváradi Foto Art Galériában, a Budapesti Román Kulturális Intézetben, az Egyetemi Könyvtár előcsarnokában és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Csíkszeredában fellép a Sebő Együttes, a Kájoni János Megyei Könyvtárban pedig magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat mutatnak be. Gyergyószentmiklóson Beder Ilona Lélekföld című könyvét mutatják be, a szerző munkásságát és a könyvet Rokaly József nyugdíjas történelemtanár méltatja, majd a színházteremben átadják a Gyergyói Magyar Kultúráért kitüntetést. A kolozsvári rendezvénysorozatot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán Egyed Emese nyitja meg, majd Aha, die Ungarn címmel magyarokról szóló német nyelvű anekdotákat adnak elő a német tanszék tanárai és diákjai. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában két budapesti szakember, Simoncsics Péter nyelvész Teátrista teátrum nélkül avagy Csokonai Vitéz Mihály ’fekete komédiája’, a Karnyóné és a két szeleburdiak címmel, Arany Zsuzsanna irodalomtörténész pedig Kosztolányi Dezső kórházi jegyzetei címmel tart előadást. A Farkas utcai Egyetemiek házában magyar népballadákat, egy Andersen-mesefeldolgozást kórusműveket és Chopin f-moll fantáziáját hallgathatják meg az érdeklődők. Marosvásárhelyen a debreceni Déri Múzeum Múltunk a kutak tükrében című vendégtárlatát nyitják meg. Január 22-én a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorát mutatja be, majd Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát láthatja a közönség. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata Boér Ferenc színművész Ady-estjével tiszteleg az évforduló előtt. 2001 óta közösen ünnepli a magyar kultúrát Nagyvárad és Berettyóújfalu. Magyar Nobel-díjasokról tart előadást Palló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese Sepsiszentgyörgyön, majd Bartók- és Brahms-művekkel lép fel a marosvásárhelyi Tiberius kvartett. Szatmárnémetiben az Ady Endre Társaság szervezésében rendezvénysorozattal emlékeztek a Himnusz születésének évfordulójára. /Rendezvények a Hymnus születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2009. február 28.

A kolozsvári képzőművészeti élet doyenje, Cs. Erdős Tibor február 27-én töltötte be 95. életévét. Legutóbbi Nagyváradon volt sikere gyűjteményes kiállításának, a szülőfaluban, Berettyóújfalun pedig újabb otthonra találtak festményei, grafikái. Érett fejjel kezdte meg Budapesten képzőművészeti tanulmányait. Az 1940–45 közötti évek Budapestje után Nagyvárad, majd Kolozsvár következett, s a Magyar Művészeti Intézet tanára volt. Múltját felidézve említeni kell, hogy díszlettervező is volt az Állami Magyar Színháznál. A kitűnő elbeszélőként is ismert művész 95 évesen is szívesen mesélt életéről. Nehéz lenne a vizuális művészetnek olyan ágát találni, amellyel Cs. Erdős Tibor ne foglalkozott volna. Banner Zoltánt idézve „az erdélyi művészeti élet egyik legkísérletezőbb kedvű és legsokoldalúbb műfajú környezetteremtő-díszítőmestere: olaj és nyomdafestékkel, viaszkrétával és olajtemperával, ecsettel, spaklival és hengerrel készült képek, akvarellek és porcelánfestésű fajanszcsempék mellett szőtt már emlékezetes textíliát, kelendőek voltak fa-vas állólámpái, a nagyváradi sörgyár falát vaspántból készült figurája díszítette, a kolozsvári színház előcsarnokába sgrafittót, egy dési üzletház falára csempefestést alkalmazott (…), ugyanakkor mindvégig hű maradt a Varga Nándortól ellesett, kissé rembrandtos rézmetszés műveléséhez, s a némiképp tanítványainak számító Cseh Gusztáv, Aranyosi György, Árkossy István és mások példájára (…) maga is azok közé állt, akik az erdélyi magyar múlt urbánus és falusi műemlékeiről felvett dokumentációval bástyázzák körül, kísérelik meg átmenteni e pótolhatatlan értékek emberarcú építészeti portréját. ” A művész most is dolgozik. /N. J. : Cs. Erdős Tibort köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2009. november 11.

Bár a magyarországi, határ menti ingatlanok ára még mindig sokkal alacsonyabb a romániai áraknál, egyre kevesebben tartják vonzónak az áttelepülést. Néhány éve tömegesen vásároltak Magyarországon házat romániai lakosok, dolgozni azonban továbbra is visszajártak. Most megállni látszik a tendencia. „A ház minősége sokkal rosszabb, mint ahogy azt eredetileg felmértük: vályogházat vettünk, olcsón, amelynek viszont magasak a fűtési és a fenntartási költségei. Havi kiadásaink gyakran elérik a hatvanezer forintot (majdnem ezer lej), ezt a romániai fizetésekből nehezen tudjuk fedezni” – mondta egyikük. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere szerint természetes ez a jelenség. Sokan átköltöztek Nagyváradról, és a Nagyvárad környéki falvakból például Biharkeresztesre, Berettyóújfalúra. /Totka László: Olcsó háznak híg a leve. Elégedetlenek a magyarországi ingatlanokkal a romániai vásárlók. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998