udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 107 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-107
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. december 9.

Beszterce-Naszód megyében az 1992-es népszámláláskor 21 098-an vallották magukat magyarnak /a megye lakosságának 6,5 %-a. Beszterce városban 6045 magyar él, a város lakosságának 7 %-a, Bethlenben a magyarok száma 1669 /a lakosság 16 %-a/. A megyében 32 olyan falu van, ahol a magyarok száma meghaladja a 100 főt. Szinte teljesen magyar Magyardécse /1763 magyar és 5 román/. Magyarnemegyén 855 magyar él /arányuk 56 %-os/, Felőrön 860 /64 %/, Óradnán 628 /10 %/. Óradnán tízszer annyian tartják magukat magyarnak mint ahányan magyarul beszélnek. Óradnán ugyanis 1965 óta nincs magyar oktatás. /Guther M. Ilona: A népszámlálás tükrében Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

1994. november 30.

A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./

1994. december folyamán

Magyarok a Nagy-Szamos völgyében címmel Gábriel András vázolta fel a vidék múltját, a többszöri tatárbetörést, a török világot, Basta és Mihály vajda kíméletlen pusztítását. Ennek következtében a vidék erős magyar többsége csaknem háromszoros román többségre változott. Gábriel András számbaveszi, hol élnek még magyarok. Kismonostorszegen 60 magyar él, Rettegen 500 /1941-ben: 1430/, további falvakban a magyarok lélekszáma: Baca /ma Petru Rares/ 400 fő, Felőr 600 /a falu lélekszámának 2/3-a/, Alsóilosva 54 /1941: 194/, Szentmargita 400 /1941: 546/, Árpástó 800, Magyardécse 2000, Bethlen 1300 /1941: 1623/, Várkudu 380 /1941: 541/, kevés magyar él Csicsókeresztúron és Somkeréken, erős magyar többség van Magyarnemegyén. /Honismeret, 6. sz./

1996. június folyamán

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bérmakörútján sok helyre eljutott. Kolozsvárnak két napot szentelt, ápr. 29-én bérmált Szamosújváron és Désen, ápr. 30-án Vicén és Besztercén, Óradnán, Csicsókeresztúron, Felőrön és Rettegen máj. 1-jén, Bethlenben és Bálványosváralján máj. 2-án, Széken máj. 3-án. A körútról beszámoló Csenkey Ágoston hírt adott arról is, hogy mindenütt verses és prózai köszöntőkkel fogadták az érseket. /Besztercei Híradó (Beszterce), jún./

1996. július 10.

Júl. 10-én tartották meg Bethlenben az RMDSZ Beszterce-Naszód megyében megválasztott tanácsosainak első találkozóját. Az ülésen megalakult a Megyei Önkormányzati Konferencia, amelynek elnökévé Köő Mártont /Árpástó/, alelnökévé Kerekes Zoltánt /Bethlen/ választották. Az SZKT-n Kerekes Zoltán képviseli a megyét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 823. sz./

1996. december 11.

A millecentenárium jegyében rendezte meg a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az V-VIII. osztályosok megyei szavalóversenyét, mely "A nyelv csak élve tündököl" elnevezésű, évente megtartott rendezvénysorozat része. A szavalóversenynek most is a besztercei református egyház adott otthont, de már épül a református egyház védnöksége alatt a Magyar Ház a Zorilor utcában. Beszterce, Bethlen, Tenke, Magyarnemegye, Árpástó, Décse, Retteg, Apanagyfalu és Borzás magyar iskolásai jelentek meg a versenyen. A díjakat Toók Katalin megyei tanácsos, a szavalóversenyek szervezője és Sárkány Ferenc nyugalmazott tanító, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke adta át. - Gellért Sándor Apanagyfalu iskolájának tanára kezdeményezésére két tanítványa szülőhelyükön gyűjtött mondákat adott elő. Gellért Sándor javasolta egy olyan rendezvénysorozat beindítását, amely a helyi hagyományokat vonultatná fel. Érdemes lenne a szervezésbe néprajzosokat bevonni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1998. április 28.

Gróf Bethlen Pál végleg hazatért Bethlenbe. 1997-ben hunyt el Párizsban, végakaratának megfelelően hamvait hazahozták. Búcsúlevelet írt, melyet - kérésének megfelelően - felolvastak a református templomban. Szeretett faluja lakóihoz szólva azt kérte, hogy hamvait Bethlenben szórják szét, "hogy onnan a jó Istenen kívül senki se küldhessen száműzetésbe. Én csak Bethlenbe vágyom..." "Szeretett falumbelieknek pedig azt kívánom. hogy tartsák meg hitüket, a munkájuk adja meg reménységüket és szeressék felebarátaikat. Az anyanyelvüket pedig ápolják..." /Guther M. Ilona: Gróf Bethlen Pál hazatért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

1998. július 15.

Júl. 16-án újabb esőzések voltak, ennek hatására emelkedett a folyók vízszintje, mezőgazdasági területeket, lakásokat öntött el a víz. Brassóban például négyzetméterenként 20-28 liter eső esett, a víz több helyen megrongálta a telefonvonalakat. Maros megyében a Nyárád sokadszor pusztított, különösen Dózsa György községben, ahová Magyarországról érkeztek fiatalok, hogy segítsenek az előző árvíz okozta károk helyreállításában. Brassó megyében is volt áradás, különösen Bethlen és Kékes között. A Homoród, a Szamos, a Nyárád, a Nagy-Küküllő és az Olt további áradásaira lehet számítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1999. március 23.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének megyei küldöttei Bethlenben üléseztek márc. 20-án, kijelölve küldötteiket a májusi RMDSZ-kongresszusra: Szilágyi János megyei elnök, dr. Kerekes Zoltán MKT elnök, dr. Szántó Árpád mezőgazdasági alelnök, Székely Pál MKT alelnök, Toók Katalin MKT alelnök, Köő Márton, Árpástó polgármestere, dr. Fehér Gábor MKT-tag. A küldöttek egyhangúlag Markó Béla szövetségi elnökké jelölése mellett szavaztak. /Beszterce Markó Bélát támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1999. július 14.

Szamosújváron a Református Szórványtábort 1997 óta rendezik meg minden nyáron. Azokat a gyerekeket gyűjti össze a környező falvakból, akik nem beszélik jól a magyar nyelvet. A tábor elsődleges célja a magyar nyelv gyakorlása, tájékoztatott Kiss Zsuzsanna nyugdíjas tanítónő, a tábor főszervezője. Idén 82-en voltak. A táborozók sok helyről érkeztek, így például Kékesről, Árpástóról, Veresegyházáról, Szépkenyerűszentmártonból, Sajóudvarhelyről, Sajószentandrásról, Bethlenből, Sófalváról, Nagyszebenből, Kisiklódról. /Deák Ünige Éva: III. Szamosújvári Református Szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

1999. augusztus 19.

A Dési Református Egyházmegyében megrendezték az egyházmegyei kórustalálkozót Désen , melyen 12 énekkar vett részt a következő egyházközségekből: Baca, Bálványosváralja, Bethlen, Beszterce, Cegőtelke, Dés, Déscichegy, Felőr, Ördöngősfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Retteg és Várkudu. - Aug. 5-én zárult le a másik rendezvény, az Egyházmegyei Ifjúsági Tábor, melyre a következő egyházközségekből érkeztek: Beszterce, Dés, Déscichegy, Felőr, Feketelak, Retteg, Nemegye, illetve Nagyenyed. /Bartha Aladár: Egyházmegyei rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2000. október 26.

Október 18-án tartották meg Bethlenben az I-IV. osztályosok megyei versmondó vetélkedőjét. A vetélkedőn a megye 13 iskolájának 75 tanulója vett részt, 35 pedagógus kíséretében. A rendezvényen, Bauerné Madarász Ilona tanárnő vezetésével, meghívottként részt vett négy óradnai, román tagozaton tanuló diák, akik a díjkiosztási ünnepségen szavaltak. A versmondó vetélkedőnek nagy jelentősége van a szórványban. /Kresz Béla: A nyelv csak élve tündököl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2000. június 8.

Besztercén a helyi magyar választópolgárok 27%-a szavazott az RMDSZ-re, így nem jutott be RMDSZ-tanácsos a városi testületbe, mert nem érték el a választási küszöböt. A kudarchoz hozzájárultak a függetlenek is, akik elvonták a szavazatok egy részét. Sajónagyfaluban 2 szavazaton, Nagysajón 4 szavazaton múlt, hogy nem került be magyar tanácsos a helyi tanácsba. Ezzel szemben Tacson 100%-os volt a részvétel, és két RMDSZ-tanácsos került be a galacfalvi községi tanácsba. Bethlenben 4 RMDSZ-tanácsos lesz, ez kettővel több az eddiginél. Árpástón a polgármester mellett nyolc magyar tanácsos lesz, hat az RMDSZ és kettő a nyugdíjas párt színeiben. - Sok szavazatot érvénytelenítettek a papír rossz minősége miatt, mert átütött azon a pecsét tintája. /A választási küszöb átka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2000. július 21.

Júl. 15-én megtartották Besztercén a Beszterce-Naszód megyei önkormányzati konferenciát és az operatív tanács ülését. Az országos ügyvezető elnökséget Boros János, Miklós Ildikó és Brezovszki Ottília képviselte. Beszámolót tartott a megyei kampánystáb a helyhatósági választások előkészítéséről, lebonyolításáról és eredményeiről. Megválasztották a MOT vezetőségét: elnök Szántó Árpád - a megyei tanács alelnöke, alelnök Kocsis András - megyei tanácsos, titkár Borsos K. László - bethleni tanácsos. Elhatározták, hogy a MOT havonta fog ülésezni. Javasolták egy kisebbségi iroda és magyar ház működtetését Bethlenben, valamint megye szinten egy külügyi iroda működtetésének kezdeményezését, melynek vezetője magyar legyen. A legfontosabb teendő a besztercei szervezetben történtek rendezése, ugyanis a gyenge eredményekre hivatkozva a gyűlésen Székely Pál elnök bejelentette /Kresz Béla: Önkormányzati konferencia Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2000. augusztus 20.

Államalapító Szent István király nevét számos templom viseli a közel ezer éves erdélyi egyházmegyében, a legtöbb Székelyföldön található: Mikóújfalu, Árkos, Szörcse, Kovászna; Csöb, Ákosfalva, Mezőbánd, Mikháza, Disznajó, Csíkszentkirály, Ajnád, Hargitafürdő, Bükkhavas, Borszék, Borzont, Gyergyóbékás, Kicsibükk, Székelyszentkirály, Bethlen, Csicsókeresztúr, Mezőszengyel és Piliskitelep. /Szent István király védelme alatt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./

2000. szeptember 4.

Szept. 2-án falunapot tartottak Désaknán. A kopjafafát Kötő József államtitkár leplezte le a désaknai református templom udvarán. A falutalálkozóra Sepsiszentgyörgyről, Temesvárról, Nagybányáról, Besztercéről, Bethlenből, Marosvásárhelyről és a Szilágyságból is érkeztek elszármazottak. /Tamás Kinga: Első falunap Désaknán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2001. január 20.

Jan. 27-én Bethlenben, a Beszterce-Naszód megyei kisvárosban a helyi RMDSZ szervezésében nagyszabású bált, ún. batyus bált rendeznek. Tavaly mintegy 170 részvevővel zajlott a bál, zömében fiatalokkal, akik a Bethlen környéki magyarlakta szórványfalvakból, Somkerékről, Almásmálomból, Vicéből, Mezőveresegyházáról, Magyarborzásról, Kékesről, Felőrből, Várkuduból, Szentandrásból, Sajóudvarhelyről, Magyarberétéről érkeztek. A 12 ezer lelkes Bethlenen kb. 1700 magyar él. Szeretnék, ha a jövőben magyar szórványközponttá válna a város. /Szabó Csaba: Batyus bál Bethlenben. Szórványközponttá növi ki magát a Nagy-Szamos-parti kisváros. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2001. február 7.

Borsos K. László, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megyei alelnöke a napokban beszámolt a szervezet 1996-os megalakulása óta történt változásokról. Elmondta: az RMPSZ-nek köszönhetően 1998-ban egyes tanárok részt vehettek a Bolyai Nyári Akadémia továbbképzésén, valamint magyarországi tanfolyamokon. 1999-től a Beszterce-Naszód Megyei Tanfelügyelőség is elismerte e módszertani továbbképzők hivatalos mivoltát. - A szervezet felvállalta a tankönyvek és munkafüzetek beszerzését, terjesztését, ezzel segítve a vidéki iskolák diákjait is. Januárban a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a magyar Oktatási Minisztérium jutalomban részesítette a Bethleni Iskolát. Borsos K. Lászlót munkásságáért december 20-án Gróf Klebelsberg Kunó díjban részesítette a magyar Oktatási Minisztérium. /Borsos Éva: Izmosodik a pedagógusszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

2001. február 21.

Hogyan pályázzunk címmel tanfolyamot tartott február 16-18. között az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány kúriájának épületében. Az összejövetelre Máramarosszigetről, Aknasugatagról, Bethlenből, Désről, Válaszútról, Tordáról, Székről, Enyedről, Bákóból, Klézséről és Kolozsvárról érkeztek közművelődés szervezők, megismerkedni a pályázatírás fortélyaival. Ez a rendezvény a szórványprogram része, melyet támogatnak az anyaországi kulturális intézmények is. Kallós Zoltán és Balázs Bécsi Gyöngyi alapítványi elnök köszöntötték az egybegyűlteket, majd Egyed Ákos, a társaság elnöke mondott rövid üdvözlő beszédet. A tanfolyamon a hallgatók megismerkedhettek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Kálóczy Katalin tanácsos), a hazai Művelődési Minisztérium (Szép Gyula, RMDSZ művelődési és egyházügyi ügyvezető alelnök), az Illyés Közalapítvány (Tibád Zoltán, az alapítvány romániai irodájának vezetője), valamint az RMDSZ-EMKE által koordinált Kisebbségi Tanács (Dáné Tibor Kálmán titkár) pályázati rendszerével. Borzási Mária, a gyergyószentmiklósi Általános Műveltség Alapítvány ügyvezetője pályázatíró tréninget tartott a résztvevőknek. /Hogyan pályázzunk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2001. március 15.

Aranytollat adományozott László Ferenc kolozsvári sportújságírónak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A magyarországi szakmai szervezet legmagasabb díjának számító Aranytollat eddig csak két erdélyinek ítélték oda: Gáll Ernőnek és Kántor Lajosnak. László Ferenc több mint fél évszázada áll a magyar nyelv, a magyar újságírás szolgálatában. László Ferenc 1943-ban, 13 évesen indult a pályán Bethlenben, az ott magánkiadásban megjelenő Nyári Közlöny című hetilap sportújságírójaként. 18 évesen már a kolozsvári Világosság diáktudósítója, s húszéves korától, 1950-től az Igazság belső munkatársaként a lap sportrovatvezető-szerkesztője volt. 1954-től pedig mindennapos adással a Kolozsvári Rádió magyar adásának sportszerkesztője. 1990 után a Szabadság munkatársaként folytatta tevékenységét nyugdíjazásáig, de a lapban azóta is közli a sporttörténeti eseményekre-érdekességekre visszapillantó összeállításait, cikkeit. 1997-től a Kolozsvári Rádió mellett a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának is dolgozik, ugyancsak napi jelentkezéssel. Emellett a Révai Lexikon számára elkészítette erdélyi magyar sportolók pályafutását bemutató több mint ötszáz szócikkét, a Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, illetve a Romániai magyar ki kicsoda elkészítésében is közreműködött, kéziratban van az önálló erdélyi magyar sportolólexikona és a magyar-német-román sportszótára. A március 10-én 72. életévébe lépett László Ferenc neve így vált fogalommá Kolozsváron és Erdély-szerte. /Tibori Szabó Zoltán: Fél évszázadnál több az anyanyelv szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2001. április 21.

Bethlen magyarsága két évvel ezelőtt elhatározta, hogy a Beszterce-Naszód megyei magyarság szórványközpontjává növi ki magát. Ápr. 19-20-án kétnapos pedagógus továbbképzőt tartottak, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bethleni fiókja szervezett. A továbbképző fő témája a pszichodráma volt - mondta a rendezvény lelke, Borsós K. László helyi pedagógusszövetségi elnök. A jelenlévő árpástói, magyardécsei, magyarnemegyei, almásmálomi és bethleni tanerők betekintést nyerhettek az iskolai konfliktusok kezelésének problémakörébe. /Sz. Cs.: Véget ért a pedagógus továbbképző. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2001. augusztus 25.

A civil szervezetek közhasznú szerepvállalása egyre fontosabb, így a nemzeti öntudat ébresztése, fejlesztése, kulturális és történelmi értékek ismertetése és őrzése, a felnövekvő tanuló ifjúság támogatása. Borsos K. László, a bethleni Bethlen Művelődési Egyesület elnöke kifejtette, hogy a szórványban élő magyarság civil szervezetei többszörösen hátrányos helyzetben vannak. A magyar civil szervezetek működése nem szűkíthető egyetlen településre, mert az érintett célcsoport igen kis létszámúra zsugorodna és a biztos önfelszámolódás fenyegetné. Figyelembe kell venni, hogy a saját erőforrás az esetek többségében minimális. Kevés a tapasztalatuk a nagyobb lélegzetvételű rendezvények szervezéséhez. Infrastrukturális fejlesztést (számítógép, fax-telefon vásárlása és fenntartása, esetleg irodavezető állandó fizetése) többéves munkával lehet csak elérni. Azért, hogy megerősödjék és hatékony, pragmatikus tevékenységet tudjon kifejteni egy civil szervezet, "pályakezdő-segítségre" lenne szüksége. Nagyon fontos, hogy a szervezet szerepeljen valamennyi adatbázisban és kapcsolatai legyenek olyan központokkal, amelyek a legfrissebb tudnivalókat gyorsan közlik. Az információ áramlása létfontosságú. Ezekben a régiókban nincs magyar napilap. Nagyon fontos a világhálóra való felkerülés. /Szabó Csaba: Civil szervezetek kisebbségben. Pályakezdő támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2001. szeptember 8.

A február 14-én megjelent 10. számú ingatlantörvény (a visszaélésszerűen elkobzott ingatlanok jogállásáról) alapján országszerte számtalan olyan épületet, kastélyt, palotát kérnek vissza a jogos tulajdonosok illetve ezek örökösei, amelyek többek között történelmi és építészeti szempontból is hatalmas kincset, örökséget jelentenek. Ioan Opris művelődésügyi államtitkár ezen a héten megbeszélést folytatott a szenátus kulturális bizottságával, mivel szerinte a "visszaigénylési komédia" súlyosan érinthetné a nemzeti kulturális örökséget. A művelődési minisztérium államtitkára egy listát is bemutatott a szenátoroknak, amelyen feltüntették azokat a visszakért épületeket, amelyeknek a visszaszolgáltatása esetén "a román államot hatalmas veszteség érné". A szenátus kulturális bizottságának kormánypárti valamint nagyromániás tagjai javasolták, hogy vagy külön törvénnyel, vagy a 10. törvény kiegészítésével gondoskodjanak a nemzet eme örökségeinek megőrzéséről. A művelődésügyi minisztérium által összeállított jegyzék 34 visszaigényelt ingatlant sorol fel, többek között a Batthyaneumot, a hunyadi várkastélyt, bethleni kastélyt, Kolozsváron a Bánffy-palotát, Bonchidán a Bánffy-kastélyt. A központi sajtó meghúzta a vészharangot. Eckstein-Kovács Péter szenátor meggyőződése szerint nem fogják módosítani az ingatlantörvényt. /Ú. I.: Ingatlantörvény-módosítást fontolgat több politikus. Eckstein-Kovács: Nem lesz gyakorlati következménye az államosító gondolatnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2001. október 3.

Bethlenben a Bethlen Egyesület, valamint a helyi Tulipán Ifjúsági Szervezet rendezésében szept. 29-án történelmi vetélkedőre került sor. A versenyen - amelynek fő témája az Anjou-kori Magyarország történelme volt - tíz környékbeli magyarlakta falu fiataljai vettek részt: Bethlenből, Felőrből, Almásmálomból, Besztercéről, Magyarberétéről, Magyardécséről, Bálványosváraljáról, Cegőtelkéről, Somkerékről és Szentmátéról. Kötő József, az EMKE főjegyzője elmondta, mindenki nyertes lett, hiszen egy ilyen jellegű vetélkedőből senki nem kerülhet ki "vesztesen". Réman Ernő, a Tulipán Ifjúsági Szervezet vezetőségi tagja elmondta: ez a rendezvény az egyetlen a régióban, ahol találkozhatnak egymással a Beszterce-Naszód megyei fiatalok. Kötő József figyelmeztetett, hogy lényegében nem Beszterce-Naszód megye, hanem az egykori Szolnok-Doboka vármegye fiataljainak sikeres rendezvényéről van szó. /Vetélkedő Szolnok-Doboka vármegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2001. október 30.

A státustörvényt illetően jó okunk van arra, hogy büszkék legyünk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában, okt. 28-án. Nem véletlen, hogy az előterjesztést a parlament több mint 90 százaléka megszavazta. Kifejtette, hogy a státustörvény a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését tűzte ki célul. A kormányfő közölte: a jogszabály abban próbál segítséget nyújtani a határon túli magyaroknak, hogy szülőföldjükön maradhassanak úgy, hogy ott hozzák létre a saját kis magyar világukat. - Ennek a törvénynek az a célja, hogy az elmúlt nyolcvan évben tapasztalt, magyarokat sújtó asszimilációt megállítsa, visszafordítsa, és helyette a magyar nemzethez való tartozás érzését és az önbecsülést erősítse meg - tette hozzá. Szavai szerint egy olyan úton indultunk el, amelyen 80 éve nem járt magyar. - 2015-ben szeretnék elégedett lenni, amikor azt tudjuk mondani, hogy Magyarország felzárkózott az Európai Unió tagállamainak átlagához - fogalmazott a miniszterelnök. Mint mondta, addig a magyar embereknek ki kell törölniük az elégedettség szót a szótáraikból. A kormányfő utalt arra, hogy nekünk 25 év alatt kell bejárnunk azt az utat, amelyet Európa szerencsésebb országai 70 esztendő alatt tettek meg. A velencei bizottság jelentésének megítélése kapcsán Orbán Viktor kijelentette: nem azt állítjuk, hogy magyar győzelem született. Hozzátette: a testület jelentése az összes európai kisebbség nagy győzelme. Kitért arra, hogy a jelentés olyan elemeket is megfogalmaz, amelyek visszaigazolják mindazt, amit hosszú idő óta a nemzet sorsáért aggódó magyarok gondoltak határon innen és túl, és visszaigazolják a magyar kormányzat gondolkodását és ide vonatkozó programját is. A jelentés egyes részleteinek értékelésekor leszögezte: nagyon derék dolog, hogy a magyar állam létrehoz a történelmi egyházaknak egy magyar nyelvű tudományegyetemet, de valójában az lenne a helyes, ha egy magyar nyelvű egyetem a román állam fenntartásában működhetne. Orbán Viktor elmondta: a velencei bizottság azt is kimondja, hogy az anyaországnak is lehetősége van a saját területén kívül élő kisebbségek támogatására. Az eltérő román és magyar értékelések kapcsán a miniszterelnök megjegyezte: mindenki az adott lehetőségekből próbál a legtöbbet valóra váltani. Orbán Viktor értékelése szerint Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millióval kevesebb magyar él a területén. A státustörvény végrehajtására vonatkozó kérdésre válaszolva a kormányfő jelezte: a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy az elfogadott jogszabályon nem kell változtatni, ettől eltérő a román, valamint a szabad demokrata álláspont. A kormányfő közlése szerint a törvény azokra terjed ki, akik három feltételnek együttesen felelnek meg: magyarnak vallják magukat, magyarul beszélnek és valamelyik magyar szervezet, vagy történelmi egyház tagjai, illetve magyarként vannak az adott országban nyilvántartva. Hozzáfűzte, hogy a jogosultságról Magyarországon fognak dönteni. A miniszterelnök szólt arról, hogy az egészségügyi ellátásokra vonatkozó szabályozások tekintetében szükség lesz az országok közti egyezetésre. Arra a román miniszterelnöki kijelentésre reagálva, miszerint Románia területén nem fogják engedni olyanok jelenlétét, akik a magyar etnikumhoz való tartozást vizsgálnák, Orbán Viktor úgy fogalmazott: nem erőből kellene ezt a kérdést eldönteni. A beszélgetésből kiderült továbbá, hogy Orbán Viktort Széchenyi István gróf nemzetépítése inspirálja leginkább, és mint mondta: a bethleni feladat talán a legnagyobb volt a XX. században, amely miniszterelnökök előtt tornyosult. /Orbán Viktor: "Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millió magyarral kevesebb él a területén" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./

2001. november 2.

Bethlen kisváros már évek óta magyar iskolai szórványközpontként működik. A Grigore Silani Általános Iskola magyar tagozata folyamatosan erősödött az utóbbi években; jelenleg 24-29-es gyermeklétszámmal működik a tagozat, ebből mintegy 30-an ingáznak a környékbeli magyarlakta falvakból. Borsós K. László, a bethleni Bethlen Egyesület elnöke elmondta, ez a növekedés nem utolsósorban annak köszönhető, hogy az Egyesületnek illetve az RMPSZ-nek sikerült támogatást szereznie a gyerekek ingáztatására. A napokban újabb gond van: Bethlen és a Sajó-parti Somkerék közt szinte lehetetlenné vált az ingázás, ezért öt Sajó vidéki magyar gyermek átiratkozott a helyi román tagozatra. /Sz.Cs.: Öt magyar gyerekkel kevesebb. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2001. november 13.

Fergeteges sikere volt nov. 10-én Bethlenben a vers- és prózamondó találkozónak, amelyre végül is a vártnál többen neveztek be Beszterce-Naszód megye majd minden sarkából. A 147 kisdiákot, 45 pedagógust és mintegy 80 szülőt a helyi református templomban Szakács János lelkész, majd Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke és Nagy Elek Katalin, az RMDSZ művelődési alelnöke köszöntötte. A találkozón nem a besztercei és bethleni diákok aratták a legnagyobb sikert, hanem a kisebb települések elemistái: a magyardécseiek, felőriek, cegőtelkiek, szentmátéiak és tacsiak. /Sz. Cs.: 147 kisiskolások vers- és prózamondó találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2001. november 28.

Nov. 24-én száz tanuló és kísérőtanáraik vettek részt Marosvásárhelyen a helyi Vályi Gyula Matematikai Kör által szervezett VI. Vályi Gyula-emlékversenyen. A marosvásárhelyi diákok mellett baróti, bethleni, brassói, csíkszeredai, kecskeméti, kolozsvári, lugosi, medgyesi, nagyszebeni, szatmárnémeti, nyárádszeredai és sáromberki V- VIII. osztályos tanulók vállalták a megmérettetést. A matematikai verseny mellett a helytörténeti vetélkedőn Marosvásárhellyel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuka tanulóknak. A legjobban a kecskeméti csapat ismerte a város múltját és jelenét. /(simon): VI. Vályi Gyula-emlékverseny. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2001. december 13.

Iskolabuszok nélkül fut neki az idei télnek Beszterce-Naszód megye. Úgy tudták, miszerint minden megye kapott a minisztériumtól terepjáró iskolabuszokat, Beszterce-Naszód megyébe azonban egyetlen ilyen busz sem érkezett. Balázs Dénes, a Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelőség magyar tagozatokért felelős tanfelügyelője elmondta, csak a magyar tagozatos iskolák számára legalább négy ilyen buszra volna szükség ahhoz, hogy a közeljövőben ne fenyegessen állandóan a megszűnés veszélye (Teke és környékére, Vice és környékére, Felőr és környékére, Bethlen és környékére). A megyei tanfelügyelőség szerint a kormány január végére-február elejére néhány iskolabuszt csak fog küldeni a megyének. /Szabó Csaba: Iskolabuszok nélkül gyalogosan ingáznak a diákok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2001. december 21.

A Bethlen Egyesület és a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ meghívására jan. 19-én Bethlenbe látogat a napokban regionálissá, területivé vált Kolozsvári Televízió magyar szerkesztősége. A Kolozsvári Televízió szerkesztői az elmúlt hónapokban legalább tíz riportot készítettek Beszterce-Naszód megyében - mondta Borsós K. László, az egyesület elnöke. Jónéhány magyarlakta falu már úgy érezte, leírta őket az erdélyi és a magyarországi társadalom. Mivel a riportokat, beszámolókat az érintett közösségeknek csak elenyésző hányada látta, arra gondoltak, hogy ezeket az anyagokat tévé-házimozi keretében bemutatni. Ezzel a megye különböző sarkaiban élő magyar közösségek megismerkedhetnek egymás gondjaival. A megyében szétszóródott 17 000 magyar olyan településeken él, melyeknek határain más nemzetiségű lakosok élnek. Ezek a szigetek nem nagyon tudnak egymásról. Ezek az adások hozzájárulhatnak e szórványvidéki magyarok identitástudatának megőrzéséhez. /Szabó Csaba: Honfoglal a Kolozsvári Tévé. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-107




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998