udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. június 24.

Antal Béla, Fehér megye kisebbségi tanfelügyelője számszerűsítette a megye magyar tanügyi helyzetét: iskolák és tagozatok száma 46, osztályok száma 140, a diákoké 2400, kiknek oktatásával-nevelésével 150 magyar tanerő foglalkozik naponta. Idén magyar óvodáscsoport indult Felsőújváron, valamint Kötő József államtitkár közbenjárására Csombordon is. Marosnagylakon viszont a szülők - engedve a helyi nyomásnak - a román tagozatra íratták be csemetéiket. Küküllőváron, a kevés magyar gyerek miatt heti négy órában zajlik a magyar nyelv és irodalom tanítása. Türben megszűnt az elemi osztályokban a magyar oktatás. Egy másik nehézség a szakképzett pedagógusok faluszerte tapasztalható hiánya. Az elemi iskolák hálózata a következőképpen fest: Marosújvár, Felsőújvár, Székelykocsárd, Felvinc, Marosdécse, Miriszló, Felenyed, Csombord, Marosgombás, Tövis, Magyarlapád, Magyarbece, Torockó, Torockószentgyörgy, Balázsfalva, Búzásbocsárd, Magyarpéterfalva, Bethlenszentmiklós, Küküllővár, Boldogfalva, Gyulafehérvár és Vajasd. V?VIII. osztályos magyar iskolák, illetve tagozatok működnek Marosújváron, Székelykocsárdon, Felvincen, Magyarlapádon, Magyarbecében, Torockón, Balázsfalván, Bethlenszentmiklóson, Gyulafehérváron és, természetesen, az enyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, mely a gimnázium mellett elemi, valamint líceumi osztályokat is működtet. Ugyanitt ősztől felsőfokú tanítóképző tagozattal bővül a magyar oktatás. /Fehér megye: magyar tanügy . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2001. június 6.

A Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ igazgatósága, magyar tanári munkaközössége, az V-VIII. osztályosok diákönkormányzata jún. 1-2-án az EMKE égisze alatt Szórványszínjátszó Találkozót szervezett. A rendezvényen kb. 200 kisdiák vett részt Bethlenszentmiklósról, Becéből, Balázsfalváról, Gyulafehérvárról, Magyarlapádról, Felvincről, Torockóról és Nagyenyedről. Az ünnepélyes megnyitón Simon János igazgató és Demény Piroska szervező tanár köszöntötte a megjelenteket, majd megkezdődtek a színpadi előadások. Az előadások után a kisiskolások közös történelmi sétára indulhattak. A szórványszínjátszó találkozó célja a szórványban élő gyerekek anyanyelvi kultúrájának fejlesztése, önazonosságtudatuk erősítése. /Demény Piroska, szervező tanár: Tini-buli, táncház, kabaré és szalonnasütés. Szórványszínjátszó Találkozó a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2001. augusztus 6.

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet szervezésében aug. 3-5. között Küküllődombón immár ötödik alkalommal rendezték meg az unitárius ifjúsági egyletek színjátszó seregszemléjét. Az idei mottó: Érted - Világ. Közel 350 fiatal töltött három napot Küküllődombón Erdély mintegy 16 településéről, és Brassótól Csíkszeredáig, Lupénytól Nagybányáig jöttek olyan csoportok is, amelyek csak megfigyelőként vettek részt. Nyitottak és szabadelvűek, felekezetre való tekintet nélkül mindenki itt lehet, reformátusok, baptisták és katolikusok, hirdették. A versenyben részt vettek a jobbágyfalvi, homoródalmási, várfalvi, aranyosrákosi, fiatfalvi, dicsőszentmártoni, bethlenszentmiklósi színjátszó csoportok, úgyszintén a budapesti UNIK, a székelykeresztúri, marosvásárhelyi és a nagyajtai DFIE, a kolozsvári UK, versenyen kívül a környékbeli és más tájakról érkezett fiatal színjátszó csoportok. /(lokodi): Érted - Világ. V. ODFIE Színjátszó Találkozó Küküllődombón. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2002. augusztus 19.

Az Erdély életében kiemelkedő szerepet vállaló történelmi családok leszármazottjait tömörítő Castellum Alapítvány harmadik alkalommal szervezte éves találkozóját Gernyeszegen. Aug. 17-én a gernyeszegi műemlék templomban gyűltek össze az alapítvány belföldi és külföldi tagjai. - Az éves találkozókon a központi témakör: Erdély múltja és a történelmi családok szerepe - tájékozatott Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke. Idén dr. Vekov Károly történész Nemes elit és feladatvállalás Erdélyben címmel értekezett, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora Arisztokrácia és iskola Erdély múltjában címmel tartott előadást. Jelenleg a Castellum alapítványnak 171 tagja van. Az előadások mellett kirándulást szerveznek a környéken levő kastélyokhoz, aug. 18-án a kerelőszentpáli Haller-kastélyt, a radnóti Rákóczi-kastélyt, a küküllővári Haller-kastélyt és parkot, a bethlenszentmiklósi Bethlen-kastélyt és parkot keresik fel. /Simon Virág: VII. Castellum-találkozó. A történelmi családok szerepvállalása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2003. június 5.

Május 30. és június 1. között került sor Nagyenyeden a szórványszínjátszó találkozóra, részeként a Bethlen Gábor Kollégium kezdeményezte rendezvénysorozatnak. A megnyitón Demény Piroska szervező és Simon János, a Kollégium igazgatója köszöntötte a tizenkét színjátszó csoport tagjait Arad, Fehér, Hunyad és Temes megyéből. A harmadik alkalommal megrendezett találkozón Arad /két iskola/, Mikelaka, Déva, Felvinc, Temesvár, Bethlenszentmiklós, Magyarlapád, Nagyenyed, Torockó, Igazfalva és Szamosújvár színjátszói léptek fel. /Komádi Sándor: Szórványszínjátszók Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jún.5./

2002. június 4.

Máj. 31.–jún. 2. között ünnepelte 380-ik születésnapját a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Az ünnepség egyik eseménye a második alkalommal megszervezett Szórvány Színjátszó Találkozó volt. Több mint 200 fiatal színjátszó jött el Enyedre az ország több szórványvidékéről, és háromnapos előadássorozat keretén belül mutatták be produkcióikat. Képviselve volt a találkozón Temesvár, Lupény, Vulkán, Gyulafehérvár, Bethlenszentmiklós, Igazfalva, Magyarlapád, Felvinc, Marosújvár, Magyarbece és Nagyenyed. Dr. Kötő József rámutatott: egyáltalán nem véletlen az, hogy Nagyenyeden került sor a színjátszó találkozóra, a történelmi múltú város ugyanis már a XVII-ik században látott magyar nyelvű színjátszást. Szintén a Bethlen Napok keretén belül rendezte meg a kollégium a Nemzedékek találkozóját, melynek fő célkitűzése: első ízben összehívni a városban élő nyugdíjas pedagógusokat. /Balog István: Bethlen-napok Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./ A megszüntetésre ítélt becei iskola színjátszói mellett a lupényiek is sikeresek voltak. A szakmai megbeszélés tisztázta mindazokat a kérdéseket, amelyek a játékkal, vagy az anyanyelv szórványbeli védelmével kapcsolatosak. /Bakó Botond: Bethlen-napok és szórványszínjátszók második fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2004. július 23.

Az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (ALKISZ) idén negyedik alkalommal szervezett Ádámoson szórványtábort. Míg első évben csupán 40 helyi gyereknek biztosítottak vakációt, idén már 180 IV-VIII. osztályost fogadtak. Az egyetemistákból, fiatal tanárokból álló ALKISZ elődleges célja: a többnyire szórványban élő magyar diákok közötti kapcsolatok kialakítása. Július végétől a vámosgálfalviak, désfalviak, szászcsávásiak, magyarsárosiak, héderfájiak, küküllőszéplakiak, bonyhaiak és bethlenszentmiklósiak táboroznak. A gyerekek a népművészetről, a hagyományokról és a magyar helyesírásról hallgathatnak előadásokat. /(simon): Folyamatosan bővül az ádámosi szórványtábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

2004. július 28.

Júl. 26-tól a vámosgálfalvi, désfalvi, szászcsávási, magyarsárosi, héderfáji, küküllőszéplaki, bonyhai és bethlenszentmiklósi IV-VIII. osztályos gyerekeket fogadja Ádámoson a szórványtábor, melyre az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (ALKISZ) szervezésében idén negyedik alkalommal kerül sor. A gyerekek a népművészetről, hagyományainkról, az egészséges táplálkozásról, a magyar helyesírásról hallgathatnak előadásokat, majd kézműves-tevékenységek, helyesírási vetélkedők során életbe is ültethetik a tanultakat. /Szórványtábor Ádámoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2004. augusztus 3.

Második alkalommal tartották meg a Magyarsárosi Kulturális Napokat. Júl. 30-án, a megnyitót követően a helybeli iskolások modern táncot és színdarabot mutattak be, majd a Maros Művészegyüttes szereplését hajnalig tartó táncmulatság követte. A művelődési otthon előtti téren a tavaly épített színpadot az idén meg kellett nagyobbítani. Másnap a bethlenszentmiklósi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet előadását, valamint Bárdosi Ildikó ballada-összeállítását láthatták az érdeklődők. Kozma Albert unitárius lelkész három éve került Magyarsárosra, s azonnal megfogalmazódott benne a falunapok szervezésének ötlete. A történelmi Magyarország területén 76 olyan település létezik, amelynek nevében található a sár, illetve sáros szó. Kozma Albert szeretné létrehozni ezeknek a szövetségét, s ezzel a szándékával már pályázatot nyújtott be a Communitas és az Illyés Alapítványhoz. Kezdeményezését elutasították, tervéről azonban nem tett le. /Nagy Annamária: Álmokat szövő Magyarsáros. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2005. december 14.

Bardócz Csaba református segédlelkész kezdeményezésére első alkalommal szerveztek ifjúsági találkozót a hét végén Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. A rendezvényre az egész egyházmegye területéről érkeztek fiatalok. A találkozó célja a tanítás és szórakozás egyaránt. A Vajasdról érkezett fiatalok elmondta, hogy falujukban az ifjúság számára nem szerveznek ilyen rendezvényeket, ezért örültek a meghívásnak. Sorban érkeztek a bethlenszentmiklósi, felvinci, csombordi, felenyedi, magyarlapádi, székelykocsárdi fiatalok, később pedig a gombásiak. Borbándi András magyarlapádi református lelkipásztor nemzeti értékeinket az épített és a szellemi örökségben látja, de leginkább az emberben. Fellépett a vendéglátó kollégium tánccsoportja, majd táncmulatság következett. /Bakó Botond: Élj szíved vágya szerint – ifjúsági találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2006. augusztus 16.

V. Magyar Református Világtalálkozó Nagyenyeden folytatódott. A Bethlen Gábor Kollégiumban képzőművészeti kiállítás nyílt. Horháth Miklós festményei politikai személyiségeket, pl. Orbán Viktort és Kovács Lászlót ábrázolták. Lőrincz László tusrajzai, Balázs Janó torockószentgyörgyi művész fából készült alkotásait sorakoztak, továbbá már nem élő alkotók képei, így Dezső Hunor, Vass Albert, Halmágyi Antal, Székely Mihály, Gruzda János, Jánosi László, Incze János, Petyelán István és Dóczyné Berde Amál munkái. A Bethlen Dokumentációs Könyvtárban a református múltat régi könyvek és okmányok, folyóiratok és kegytárgyak jelezték. A Vártemplomban megtartott kórustalálkozón felléptek: a nagyenyedi egyházi kórus, a marosújvári kórus, a bethlenszentmiklósi, a magyarlapádi és az egyházmegyei lelkészi kántori kórus. /Bakó Botond: A hely szelleme kötelez. V. Református Világtalálkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2006. november 11.

Fehér megyei oktatási tanácskozást tartottak Erdei Itala oktatáskutató munkaanyaga alapján Nagyenyeden. A megbeszélésre a megyében működő magyar tannyelvű iskolák egy részének bizonytalan helyzete szolgáltatott okot. A problémára iskolaközpontok létrehozása jelentené a megoldást. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium már lépett egyben az ügyben, hiszen bentlakásában már 15 vidéki kisiskolás lakik. A tanácskozáson megjelent Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője, dr. Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója, Gál László, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szeminárium igazgatója, Bárócz Huba református esperes, Tóth Gabriella kisebbségi tanfelügyelő és Stáb Ildikó megyei RMPSZ-elnök. Általános vélemény szerint az I–IV. osztályok hosszabb távon is fenntarthatók, de az általános iskolák V–VIII. osztályos tagozatainak egy része nehéz helyzetbe került. Bár az utóbbi időben javult a szaktanári ellátottság, a felvinci, a balázsfalvi, a marosújvári, a gyulafehérvári tagozatok komoly létszámgondokkal, osztályösszevonásokkal küzdenek. Szilárdabb a helyzete a bethlenszentmiklósi, magyarlapádi, torockói, és természetesen a nagyenyedi kollégiumi osztályoknak. Kötő József volt oktatási államtitkár néhány éve oktatási mikrorégiók kialakítását kezdeményezte. A tanulmány két megyei iskolaközpont működtetését feltételezi Nagyenyeden és Gyulafehérváron. Új lehetőség a gyulafehérvári és a környékbeli gyermekek számára az, hogy a katolikus érsekség tulajdonában található ún. Fogarasi-féle épületcsoport felújítását tervezik. Decemberben megérkeznek a mikrobuszok (iskolabuszok) is, amelyekkel jövőtől több mint 400 román és magyar tanuló fog ingázni különböző iskolaközpontokba. A tervek szerint Magyarlapádra szállítják a megszűnt becei iskola V–VIII. osztályos diákjait és a Bethlenszentmiklós környéki tanulókat. /Bakó Botond: Válsághelyzetben a magyar tannyelvű iskolák= Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2006. november 27.

A nagyváradi Piticot Alapítvány és a Zabhegyező gyermekanimátorok által kezdeményezett s immár VIII. alkalommal megrendezett mesevetélkedő első Fehér megyei fordulóját bonyolították le Nagyenyeden. Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója elérzékenyülten köszöntötte a három éve Nagyenyeden meghonosodott mesevetélkedő bethlenszentmiklósi, marosújvári, magyarlapádi, székelykocsárdi, torockói, vajasdi és nagyenyedi résztvevőit. /T. A.: Mesevilág Enyeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2007. február 2.

Január 31-én a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium könyvtárában tartották meg a Mesevetélkedő megyei szakaszának döntőjét. – Az utazás megszervezése okozza a gondot – mondta Miklós Juliánna bethlenszentmiklósi tanítónő. Nagyváradon lesz a döntő. /Takács Ildikó: Várja őket Várad. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

2007. március 13.

A Fehér megyei magyar tagozatos iskolák igazgatóit hívta össze március 9-én Tóth Gabriella nemzetiségi tanfelügyelő a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba. A legnagyobb gondokkal küszködő balázsfalvi iskolát egész küldöttség képviselte. Bethlenszentmiklós, Felvinc, Magyarlapád, Marosújvár, Székelykocsárd és Torockó iskoláinak igazgatói, illetve aligazgatói voltak jelen. Komoly aggodalomra ad okot a megyében, hogy az említett iskolákban, Bethlenszentmiklós, Magyarlapád és Torockó kivételével, szimultán V–VIII. osztályos oktatás folyik. A tanügyi törvény értelmében azonban a következő tanévtől ez megszűnik. A gyerekek ingáztatása megoldatlan, mivel magyar iskolaközpontok nem alakultak, iskolabuszokat sem igényelhettek. Az eddigi tapasztalatok alapján a szülők még a felkínált ösztöndíj-lehetőségek ellenére sem hajlandók bentlakásba küldeni gyerekeiket, inkább a román tagozatot választják. Balázsfalva viszont ragaszkodik magyar tagozatához. Itt a román iskola olyan kemény meggyőző munkát végez, hogy a szülők a plusz magyar órák miatt is nehezen íratják magyar tagozatra a gyerekeiket. Az iskola tanárai egy olyan védőprogram kidolgozását várják az RMDSZ-től, mint amilyennel minden a Hargita vagy Kovászna megyei román tannyelvű oktatást is védeni fogják. /Takács Ildikó: Elkallódnak-e a magyar gyerekek? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2007. augusztus 18.

Többéves hagyományát folytatva, a Fehér megyei RMDSZ idén augusztus 20-át a boroskrakkói református templomban ünnepli. Beszédet Bakó Botond tanár, a Fehér megyei RMDSZ választmányi tagja mond. Egyházi részről Gál Alajos, a gyulafehérvári Szent István székesegyház plébánosa és Veres Ferenc bethlenszentmiklósi unitárius lelkipásztor beszédét hallgathatják meg az ünneplők. A hegyaljai református templomokról Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor tart ismertetőt, melyet Bogdán István kolozsvári színművész ünnepi műsora követ. A boroskrakkói református templomban tartott ünnepség után a borosbenedeki református templom romjait látogatják meg az egybegyűltek. /Takács I. : Szent István-napi ünnepség Boroskrakkón. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

2007. augusztus 21.

Szent István, ünnepét a Gyulafehérvár közeli Boroskrakkón ünnepelte a Fehér megyei magyarság. Bárócz Huba református esperes igehirdetése mellett Gál Alajos c. kanonok, a gyulafehérvári Szent István székesegyház plébánosa, Veres Ferenc bethlenszentmiklósi unitárius lelkipásztor, valamint RMDSZ részről Bakó Botond, választmányi tag, nyugdíjas pedagógus mondott beszédet. A történelmi emlékekkel telített, egykoron virágzó Hegyalja mindennapjairól, a templomok helyzetéről Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor emlékezett. /Boroskrakkói emlékezések. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2008. február 18.

A cserkészet önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi helyzetétől, valamint felekezettől függetlenül. 2007 a cserkészet centenáriumi éve volt, amikor a tagszövetségek világszerte rendezvényeket szerveztek az alapítás évfordulójának megünneplésére. A cserkészetben három korosztály van: kiscserkészek (6–10 évesek), cserkészek (11–15 évesek), és rovarcserkészek (16–19 évesek). Nagyenyeden 82 tagú cserkészcsapat van a Bethlen Gábor Kollégiumban. Kónya Tibor református iskolalelkész meghirdette a cserkészcsapat újraindítását, nevük: 121-es számú Bethlen Gábor Cserkészcsapat. Fehér megyében összesen 5 magyar cserkészcsapat van, a 121-es számú Bethlen Gábor csapaton kívül a kocsárdi, a felvinci, a marosújvári, a magyarlapádi és a bethlenszentmiklósi. /Érsek Attila: Cserkészet Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

2009. április 1.

Fehér megyei látogatásán ezúttal Bethlenszentmiklóson időzött Kötő József parlamenti képviselő, aki vállalta a Fehér megye magyarság parlamenti képviseletét. Bethlenszentmiklóson a legfontosabb lenne a helyi iskola jogi személyiségének visszaszerzése. Az iskola és óvoda összevonásával a gyermekek létszáma meghaladná a 200 főt, ez pedig lehetővé tenné, hogy önállóan gazdálkodhassanak. A szomszédos községben több magyar gyermek román osztályban tanul, őket is szeretnék bevonni a helyi magyar oktatásba, ehhez szükség lenne egy államilag finanszírozott mikrobuszra is. /S. B. Á. : Cél az önálló iskola. Bethlenszentmiklós. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 23.

Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul és Barabás János konzul meglátogatta Nagyenyedet és környékét. A Bethlen Gábor Kollégiumban Szőcs Ildikó igazgató és Rácz Levente RMDSZ elnök fogadta a konzulokat. A főkonzul elmondta: céljuk minél több közösséggel találkozni és felvenni a kapcsolatot, megismerni a szórvány életét és természetesen segíteni, ahol lehet. A főkonzul megismerkedett a Bethlen Dokumentációs Könyvtárral, ahol Győrfi Dénes főkönyvtáros fogadta, majd a Természettudományi Múzeummal. A következő állomáshely a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház volt, ahol Rácz Levente elnök, valamint a történelmi egyházak képviselői köszöntötték a főkonzult. A beszélgetés során szó esett az elöregedő gyülekezetekről, a szórványegyházközségek életéről, az elmagányosodásról. Szóba került Verespatak ügye, az ősi templomok helyzete is. A főkonzul és kísérete ezután Magyarlapád, Bethlenszentmiklós és Küküllővár magyar közösségeit látogatta meg. /Bakó Botond: Fehér megyébe látogatott a főkonzul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2009. augusztus 26.

Augusztus 17–22-e között Bethlenszentmiklóson a kultúrházban gyűltek össze a kistérség gyermekei – hat faluból, bibliahétre. 2007-ben négy helyiségből, a küküllővári, a küküllőboldogfalvi, a bethlenszentmiklósi és a magyarbényei gyermekek bibliaheteztek együtt, tavaly társult Magyarpéterfalva, idén pedig Balázsfalva is. Idén a gyermeklétszám elérte a 130-at a hat helységből. A gyermekek között a reformátusokon kívül voltak unitáriusok, s olyanok is kik már ortodoxok. Voltak magyarul helyesen beszélők, de voltak, akik törték a magyart, s olyanok, kik már csak értenek, de nem beszélnek magyarul. /Máté János, küküllővári ref. lelkész. : Közösségépítés a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998