udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. november 17.

Nov. 17-én ünnepi istentisztelet keretében Bibarcfalván kopjafát állítottak a református templomkertben a honfoglalás 1100. évfordulója, s egyben a második világháborúban elesettek emlékére. A hat méter magas kopjafán elhelyezett plaketten sorakozik a háborúban meghalt 24 bibarcfalvi neve, a fába vésett felirat pedig: "Itt vagyunk 1100 éve - 896-1996". /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

2001. május 21.

Máj. 19-én Sepsiszentgyörgyön tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Ötvenhatosok Bajtársi Társasága. Az egyesület új elnököt választott, és döntött arról, hogy együttműködési kapcsolatra lép a magyarországi '56-os Szövetséggel. Koszorúkat helyeztek el a főtéri parkban a kommunizmus áldozatainak és meghurcoltjainak emlékére állított kopjafánál. A Társaság alelnöke, Puskás Attila és a hírhedt Szoboszlay-perben életfogytiglanra ítélt Ferencz Béla Ervin ferences szerzetes felidézte a múltat. A résztvevők ellátogattak a Székely Nemzeti Múzeumba, megnézték az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharcot felidéző korabeli fényképekből, dokumentumokból összeállított kiállítást. A magyarországi '56-os Szövetség képviseletében Sinkovics Gyula országos elnök, Schütter Tibor ügyvezető elnök és dr. Czeglédi József szóvivő, a politikai foglyok országos szövetsége (POFOSZ) debreceni szervezetének nevében Kondor Zoltán üdvözölte az erdélyieket, akiknek részéről több javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy létre kell hozni az egész Kárpát-medencét átfogó ötvenhatos bajtársi társaságot. A közgyűlés a mezőfelei Kacsó Tibor leköszönő elnököt tiszteletbeli elnökké kiáltotta ki, helyébe Józsa Csaba bibarcfalvi születésű, Sepsiszentgyörgyön élő nyugalmazott tisztviselőt, volt ötvenhatos elítéltet bízta meg az elnöki teendőkkel. /(benkő): Ötvenhatosok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

2002. október 7.

Okt. 5-én harmadik alkalommal találkoztak Baróton az erdővidéki második világháborús frontharcosok és foglyok. A baróti református egyházközség szervezésében hagyományossá vált bajtársi összejövetelre közel háromszázan jöttek el, hogy a harctereken vagy fogolytáborokban életüket vesztett, illetve az évtizedek során azóta elhunyt társaikra emlékezzenek és emlékeztessenek. Boér Imre nyugalmazott tanár, volt frontszolgálatos a magyarhermányi katonák sorsát mutatta be, de szólt a gyimesi, csobánosi és Úz-völgyi véres csatákról is. Dr. Szőts Dániel nyugalmazott orvos, a frontharcosok sepsiszentgyörgyi elnöke az átélt borzalmakról beszélt. A frontszolgálatosok és a földvári foglyok nevében a nagybaconi Benedek József, az olaszteleki Bartha János, a bibarcfalvi Veress András, a bölöni Nagy Dénes, a köpeci Józsa Vilmos, a szárazajtai Nagy B. Imre szólt az emlékezőkhöz. /(hecser): Emlékezés igaz történetre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

2003. május 14.

A Varadinumot indító nyitóünnepség után az Erdélyi Magyarok Egyesülete szervezésében Szent László király középkori freskóábrázolásairól készített 25-30 fényképet tekinthették meg. A budapesti székhelyű egyesület 15 esztendeje rendez erdélyi vonatkozású tárlatokat, a téma legnagyobb kutatója László Gyula professzor, tájékoztatta hallgatóságát B. Kiss Béla elnök. A képanyagot Gondos Béla és Horváth Zoltán György készítették, Varadinumra azonban csak a legjellegzetesebb képek érkeztek. A muravidéki Bántornya, a felvidéki Kakaslomnic, vagy a cserháti Terecske templomainak László-képei éppúgy föltűnnek, mint az ismertebb Ócsa, Siklós vagy a szászok lakta Nagyszeben, a székelyföldi Bögöz, Székelyderzs, Szék, Bibarcfalva és Kézdiszentlélek. Hagyományos rendezvénye a Varadinumnak az Apáról fiúra, népi mesterségek bemutatója. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2003. augusztus 16.

Kevés faluhelyen található egyházi építményt ér az a ,,tisztesség", hogy könyvespolcnyi irodalom szülessék róla. Háromszéken ezt elsősorban a gelencei, Szent Imréről elnevezett Árpád-korból való műemlék templomról mondható el. Megmaradt és nagyrészt feltárt falfestményei, freskói okán is joggal védett műemlék, egy UNESCO-listán szereplő monumentum. A sort lehet folytatni: Zabola vártemploma, a sepsiszentgyörgyi és illyefalvi templomerődök, a kilyéni unitárius templom, a bibarcfalvi Szent László-freskókat őrző református templom, a lemhényi-kézdialmási reneszánsz-barokk egyházi épületegyüttes, a berecki, kézdipolyáni, torjai, futásfalvi római katolikus, a sepsiszentkirályi, kézdivásárhelyi, kovásznai, lisznyói és még annyi más helység templomai kívánkoznak a lajstromra. Kézdiszentlélek két csodálatos architekturális öröksége: a Szent Lélek-plébániatemplom és a Perkőn álló Szent István-kápolna, melynél Felső-Háromszék katolikusai évente megtartják első, szent királyunk tiszteletére és emlékezetére figyelmeztető búcsújukat, mely lassan-lassan a csíksomlyói híres Mária-búcsú méltó társa lesz.E két építményről monografikus igényű könyv először most jelent meg /Kovács András, Tüdős S. Kinga: Kézdiszentlélek templomai, Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely, 2003./ A tanulmányok tisztázzák a műemlék épületek keletkezési idejét, körülményeit, rávilágítanak építészeti, művészettörténeti értékeikre. /Magyari Lajos: Templomok a múló időben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2005. október 17.

Baróton a 2003-ban alakult Dobó-Valál Egyesület Derzsi Sámuel vállalkozónak, az egyesület elnökének ösztönzésére Erdővidék régészeti emlékei témával tudományos ülésszakra került sor. Erdőfüle határában idén immár harmadszor szerveztek régészeti tábort a középkorban elpusztult Dobó falu területén, teljes egészében feltárták a falu középkori templomának romjait, és hozzákezdtek a dobói kápolna feltárásához. Az Erdővidék régészeti emlékei konferencia vendégei, Bordi Zsigmond Loránd Dobót, az erdővidéki falut mutatta be, Sztáncsuj Sándor József az erdővidéki őskutatás fontosabb eredményeiről és feladatairól értekezett, Méder Lóránt László Alternatívák az erdővidéki őskori régészetben irányába tágította a témakört. Dr. Székely Zsolt a Bardoc és Bibarcfalva határában végzett kutatásokat ismertette és kapcsolta a délkelet-európai régészeti kutatások köréhez, dr. Bartók Botond A vargyasi román kori és késő gótikus templomok romjainak tudományos értékelését végezte el. Bemutatták az Erdővidék című, gazdagon illusztrált turistakalauzt. (sylvester): Régészeti konferencia Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

2005. november 26.

Változatos a XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok programja, de az eseményeken kevesen jelentek meg. Baróton a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum két részlegvezetője tartott előadást a világháborúról. Illésfalvi Péter az 1940. szeptemberi erdélyi bevonulás fogadtatását, illetve Horthy Miklós kormányzó kolozsvári díszbevonulásának momentumait idézte fel korabeli sajtófotók segítségével. Demeter László, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke megköszönte az Erdővidék Múzeum létrehozását támogatók áldozatkészségét. A rendezvény kihelyezett programjainak keretében Nagyajtán, Nagybaconban, Köpecen, Kisbaconban, Vargyason, Bibarcfalván is elhangzottak előadások. /(hecser): Kevesen, de lelkesen (XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

2006. február 22.

Közveszélyes, időzített bombának minősítette a Barót városi vízüzemet és szennyvízderítő állomást Hobincu Zoltán, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője. Mindkét létesítmény közegészségügyi, valamint környezetvédelmi engedély nélkül működik. A vízüzemet tápláló Kormos patak három falu szennyvizét veszi fel útközben, és a víz tisztítatlanul jut el az egykori bányaváros vízvezeték-hálózatába. A helybeliek főként a közeli bibarcfalvi ásványvízforrások vizét isszák, s a hálózatit forralják. Hasonlóan elavult a város szennyvízderítő állomása is. Nagy István baróti polgármester szerint a helyzetért a Goscom Rt. közüzemeket terheli a felelősség /Domokos Péter: Ökobomba Erdővidéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2006. június 15.

A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését Erdővidéken kevesebben támogatták, mint előző alkalmakkor, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete elnökének, Hoffmann Istvánnak a véleménye szerint a megszerzett 828 aláírás így is jelentős fegyvertény. Legtöbben Miklósvárról és Bibarcfalváról támogatták az MPP bejegyzését. /(hecser): Összegyűjtötték az aláírásokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

2006. augusztus 5.

Vígh István közel száz, kétméteres és ennél magasabb, többnyire vegyes technikájú alkotásából nyílt kiállítás Debrecenben. A munkák ,,származási helye” a négy kontinens, ahol a művész megfordult és alkotott: Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Ausztrália. A kiállításon nagyszámú erdélyi, székelyföldi, illetve háromszéki ihletésű munka szerepel. A megnyitón a művész debreceni hívei mellett részt vett a Debrecenben 1927 óta működő nemzetközi Nyári Egyetem több mint harminc országból származó, háromszáz főnyi, magyar nyelvet tanuló hallgatója. Ez alkalomra jelent meg Vígh István 250 oldalas, Halmitól Debrecenig New Yorkon és Quean-beyan át című önéletrajzi albuma, amely a művész saját alkotásaival illusztrált önéletírását tartalmazza. A debreceni rendezvényt megelőzte a művész szülővárosában, a Szilágy megyei Halmiban, a településnek adományozott közel száz alkotás nemzetközi részvétellel szervezett megnyitója. Vígh István, az erdélyi alkotótáborok résztvevője és patrónusa, a sepsiszentgyörgyi színház egykori díszlet- és jelmeztervezője, a bibarcfalvi Szent László-falikép restaurálója, Sepsiszentgyörgy déli városkapujának tervezője és számos háromszéki tárgyú képzőművészeti alkotás szerzője augusztusban lesz 70 éves. /Sylvester Lajos: Vígh István debreceni kiállításai (Egy világvándor hazatér). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

2006. december 19.

A Kovászna megyei négy község majdnem mindegyik lakója igennel szavazott a Székelyföld területi autonómiájáért megrendezett belső, nem hivatalos népszavazáson. Benkő Emőke, a Székely Nemzeti Tanács Erdővidéki Szervezete állandó bizottságának tagja elmondta: hat településen szervezték meg vasárnap a népszavazást. Bibarcfalván a 640 szavazati joggal rendelkező személy közül 481-en, azaz 75,15%-ban szavaztak, és mindenki a területi autonómia mellett voksolt. Kisbaconban 63,10 %-os volt a részvétel, a 265 szavazó 99,25%-a voksolt igennel. Nagybaconban a 11 015 szavazó közül csak 3 szavazott nemmel, Zalánpatakán pedig 52,78%-os volt a részvételi arány, és senki nem szavazott az autonómia ellen. /Erdővidék: nem hivatalos igen az autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2007. november 21.

Altorján Tőkés László független jelölt ötven kerítésekre rögzített plakátjából tizenkettőt-tizennégyet letéptek. Sorra tépték le a Tőkés-plakátokat, de az RMDSZ-eseket nem bántották. November 18-án Kézdivásárhelyre érkezett a plakáttépő brigád, Tőkés-plakátokat tépték le. Amikor észrevették, hogy valaki megpróbálja lefényképezni őket, pillanatok alatt autóba ültek, és elhajtottak. Az RMDSZ-es plakátok közül egyet sem téptek le. A plakáttépés éjszaka is folytatódott, Kédiszék több települését is felkereste a Tőkés-plakátok eltüntetésére szakosodott kommandó. Tőkés László és Orbán Viktor baróti látogatása előtti éjszaka ismeretlen tettesek Nagybaconban, Bibarcfalván és Baróton leszaggatták a független jelölt választási plakátjait, helyükre RMDSZ-es propagandaanyagot ragasztottak. Az erdővidéki MPSZ feljelentést tesz Nagyajta alpolgármestere, Barabás András ellen, aki Tőkés Lászlót népszerűsítő plakátokat szaggatott le. /(Hecser): Plakátháború megyeszerte. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

2007. november 27.

Erdővidék szinte valamennyi településén Tőkés László győzött, az RMDSZ erejéből legjobb esetben is csak arra futotta, hogy megközelítse a független jelölt népszerűségét. A Barót város három körzetében leadott 2076 voksból 1350-et Tőkés László szerzett meg, az RMDSZ-nek 502-t sikerült gyűjtenie, a többi pedig a román pártok között oszlott meg. Köpecen, Miklósváron, Felsőrákoson, Bibarcfalván és Bodosban összesen 853-an támogatták a püspököt, a szövetséghez viszont csak 436-an maradtak hűek. /Hecser László: Tőkés győzött Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

2008. május 17.

Bibarcfalván a harangtoronnyal kezdték a református műemlék templom tatarozását. Műemlék jellegét a negyven évvel ezelőtt restaurált Szent László-falfreskó adja. Újjá kell építeni a tetőzetet. Nem csoda, hisz a nagyobbik harang is 1797-ből való. /(kisgyörgy): Műemlékmentés Bibarcfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

2009. augusztus 4.

Száznegyvenhat állás szűnik meg szeptember 1-jétől a háromszéki tanügyben, amit a megyei tanfelügyelőség átszervezéssel kíván áthidalni, leépítésre csak ott kerül sor, ahol a karcsúsítást nem tudják megoldani. Meg kell szüntetni a csoportos idegennyelv-oktatást (kivéve a kétnyelvű osztályokban), meg kell szabadulni a nyugdíjas pedagógusoktól, fel kell számolni a csoportokban tartott szakoktatást és csökkenteni kell a választható tárgyak óraszámát heti egyre. Gyermekhiány miatt megszűnik a bibarcfalvi iskola V–VIII. osztályos tagozata, a gyermekek a baróti Gál Mózes Általános Iskolában kezdi az új tanévet, Málnásfürdőn pedig felszámolják az egyetlen gyermekkel működő román tagozatos elemit. /Fekete Réka: Számolnak az iskolaigazgatók (Leépítés a tanügyben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998