udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. január 17.

A televízió beszámolt arról, hogy Ilfov körzetben az ortodox hívek tüntettek a helyi baptista közösség templomépítési szándéka ellen. A felháborodás oka: miért kell templomot építeni kilenc babtistának. A Szabadság munkatársa érdekesnek találta az ortodoxok reakcióját, hiszen Hargita és Kovászna megyében nem vonták kétségbe olyan templomok felújítását, sőt felépítését, ahol alig néhány hívő él: Csíkszentkirályon 27 ortodox hívő, Újtusnádon 3, Tusnádfaluban 18, Szentlaborfalván 20, Szárazajtán 42, Bikfalván 19, Peteken pedig egyetlen ortodox hívő sem él. A múlt év végén a parlament másfél milliárd lejt utalt ki székelyföldi román templomok felújítására. - Értelmetlen, hogy az állam mesterségesen fenntart olyan székelyföldi ortodox templomokat, amelyek nem az ottani románok hitéletének gyakorlása kedvéért kerültek oda, hanem mindenkori román hatalom asszimilációs törekvése miatt. A görög keleti egyház azt követeli, hogy mindegyik székelyföldi román templomot nyilvánítsanak műemléknek, függetlenül felépítésük időpontjától. - A görög keletiek "kiérdemelték Constantinescu elnök megállapítását, hogy az egyház és a katonaság a román állam alapintézményeinek számítanak. /Székely Kriszta: Templom és politika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2001. augusztus 18.

Bikfalván az évek óta pusztuló faluháza és a vele egy épületet alkotó művelődési otthon tetőzetét tüneményes idő alatt kijavította egy 16 önként jelentkező fiatalból és szakemberből álló munkacsoport. A lélekszámában egyre apadó falu és református gyülekezetének tagjai tele vannak panasszal, anyagi gonddal. /(kisgyörgy): Mi újság Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

2003. március 13.

Zökkenőmentes a tanítás Uzonban és a hozzá tartozó falvakban (Bikfalva, Lisznyó, Szentivánlaborfalva, Sepsimagyarós, Uzonfüzes), de nem kis erőfeszítésbe került, hogy a rendelkezésre álló két iskolabusz rendszeresen közlekedjék. Szalad Árpád tanár, a Tatrangi Sándor Általános Iskola igazgatója részletezte: az egyik autó a magyarósi, lisznyópataki és lisznyói tanulókat szállítja, a másik kocsi Bikfalva és a szomszédos Szentivánlaborfalva tanulóit hozza a központi iskolába. /(kisgyörgy): Uzoni kérdőjelek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2004. június 29.

Matracokat és különböző textíliákat adományozott a szegedi Rotary Klub a kézdivásárhelyi Pro Schola Kulturális Nevelési Egyesületnek az Ika-vári tábor felszerelésére. Bajcsi Ildikó, említett egyesület képviselője, a Bod Péter Tanítóképző igazgatója elmondta, a tábor nem jöhetett volna létre a kézdivásárhelyi és a szegedi Rotary Klub, a helyi és környékbeli vállalkozók, valamint az iskola tantestületének segítsége nélkül. A Pro Schola-táborba idén továbbképzésre érkeznek pedagógusok, táboroznak majd itt bikfalvi diákok, lesz egyházi, németnyelv- és kézművestábor, valamint tanítók napi találkozó. /(fekete): Adomány az Ika-vári tábornak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

2004. július 2.

Az utolsó simításokat végzik Bikfalva históriás könyvén, melyet a helybeli református lelkész, Szász Tibor, valamint neje állított össze. /Falumonográfia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2005. január 13.

A háromszéki magyarság önfeladásban ,,jeleskedik”. A visszaszerzett-visszakövetelt földet olcsó pénzen idegenek kezére adják. Idegenek vették meg már fél Kököst, ez a sors vár Aldobolyra és Illyefalvára, Bikfalvára és megannyi peremtelepülésünkre. Elherdálódik minden, mert az új ,,honfoglalók” a javakat használni, kihasználni, fölhatalmazottnak érzik magukat, de a közteherviseléshez nem járulnak hozzá. Ezért is szegény ez a város, ez a vidék, ez a régió. Az RMDSZ pedig nem követeli a Hargita megyei kormányhivatalt. /Magyari Lajos: Nemzetiség és szakértelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

2005. január 17.

Szász Imola Rozália helybéli református tiszteletes asszony közel 100 oldalas falu- és egyháztörténetet állított össze Bikfalváról. A könyvecske magában foglalja a helytörténeti irodalomban eddig megjelent kéziratos adatokat is. /Kismonográfia Bikfalváról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2005. május 27.

Első ízben rendeztek falunapokat Bikfalván. Gazdaság- és kultúrtörténeti szempontból, egyházi vonatkozásban Bikfalva egyféle jeles központja volt Alsó-Háromszéknek – ezt csak a helytörténészek tudják. A falunapokon bemutatták Szász Tiborné tiszteletes asszony falumonográfiáját (Falu a Köves-hegy alatt, Sepsiszentgyörgy, 2005). Testvértelepülési együttműködési szerződést írt alá a Nógrád megyei Alsótold és Uzon község polgármestere. A falunapokon a néprajzi jellegű kiállítást Kerezsi János és társai, a helybeli Bikkmakk Kulturális Egyesület tagjai rendezték. A reggeli ébresztőt az uzoni Atlantisz fúvószenekar fújta, felvonult a mazsorettcsoport. /(kisgyörgy): Friss hajtás Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

2005. július 19.

A barcasági csángóföldön, ahol a Tatrangnak hatalmas víztárolója van, amikor fenyeget az ár, útjára engedik az elképesztő mennyiségű vizet: ,,hadd menjen Kovászna megye felé, az ő dolga, hogy ott milyen bajokat okoz!” Bácsteleken tetőzik az ár, itt ömlik a Feketeügybe a Falupataka. Kökös községben egy négy házból álló tanyafélét körülvett az ár, elzárta a kijárást. Közel 50 hektárnyi mezőgazdasági területet és 90 hektárnyi kaszálót tett tönkre Kökös és Kökösbácstelek területén az árvíz. Három óra alatt pusztított Lisznyóban a Falupataka, temérdek kárt okozott. Lisznyóban hét házat öntött el a víz, és húsz bennvaló zöldségeskertjeit tette tönkre. Lisznyóban, Lisznyópatakon és Bikfalván egy-egy hidat rontott szét. A májusi áradás után is felmérték a károkat, de eddig még senki sem részesült kártérítésben. A hegyi patakok medreit is szabályozni kellene teljes hosszúságban. /Kisgyörgy Zoltán: Víz alatt az alsó-háromszéki róna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19

2005. augusztus 10.

Bikfalván megtartotta évi közgyűlését a helybeli közbirtokosság. Szerény, osztalékot is kaptak a tagok az eddig visszaszerzett erdővagyon után. Abban reménykednek, hogy a harmadik földtörvény alapján vissza fogják majd kapni a még nekik kijáró 558 hektárnyi jussukat. Teleházat és egyfajta néprajzi dokumentációs központot létesített a volt községháza épületében a Bikkmakk Kulturális Egyesület, melynek lelke Kerezsi János, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum igazgatója. Itt kapott helyet a háromszéki hímestojás-gyűjtemény, és a népi viseletbe öltöztetett fakanálbábukat is kiállították. /(kisgyörgy): Bikfalvi hírhalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

2005. augusztus 31.

Több mint egy évtizedes munka után az Európában lehetséges legmagasabb szintű szakmai elismerésben részesültek a sepsiszentgyörgyi Műemlékműhely építészei. Az Európai Unió és az Europa Nostra műemlékvédő civil szervezet 2004-es nagydíját a segesvári Hegyitemplom helyreállításáért adományozta, a rangos elismerést Benczédi Sándor építész vette át június elején a norvégiai Bergenben. Egy tekintélyes nemzetközi csapat, három nemzet képviselői dolgoztak példás együttműködéssel, jó hangulatban; a restaurálás érdekében erdélyi román, magyar és szász szakemberek fogtak össze. Benczédi Sándor építész elmondta, hogy 1992 őszén a sepsiszentgyörgyi Műemlékműhelyt bízták meg a segesvári Hegyitemplom helyreállításával. A Hegyitemplom fontos az erdélyi építészetben, hisz a Parler-iskolának a legkeletibb példája (Peter Parler kölni építész, a közép-európai gótika kiemelkedő mestere volt). A Hegyitemplom a segesvári vár legmagasabb pontján áll, 181 falépcsőn kell felmászni oda, az időközben elöregedett segesvári szász közösség tagjainak komoly nehézséget jelent a megközelítése. A munkát eleinte a müncheni Messerschmitt Alapítvány fizette, aztán következett a román művelődési minisztérium társfinanszírozása; egy idő után már teljesen ők állták a költségeket. Helyreállították az értékes, XIV–XV. századi falképeket is. 1486 az utolsó írott dátum, amikor már az utolsó falképek is elkészültek, tehát befejezettnek tekinthető a gótikus periódus. A templom felújítása is mutatja, létezik egy olyan, minden érdek fölötti nemzeti összefogás a világ bármely részén élő német és az anyaországi német között, aminek példaként kellene lebegnie a Kárpát-medencei magyarság előtt. Hihetetlenül leromlott a háromszéki műemlékállomány, zavaros a jogi helyzet, alacsony a társadalmi igény, nincs gazdasági potenciál. Jobban kellene odafigyelni a tárgyi örökségre, ezek bizonyítékai annak, hogy itt a magyarság kultúrát, országot teremtett. Benczédi Sándor fontosabbnak látja bármelyik bikfalvi kúria megmentését, mint a kolbászfesztivált. Gróf Kálnoky Tibor nem itt nőtt fel, de hazajött, itt alapított családot, és próbálja ápolni és újrateremteni a családi értékeket. Említésre méltó a torjai Apor báró is. A 83 évesnél idősebb agrármérnök báró hosszú éveken keresztül perelte vissza jogos tulajdonát, és most azon fáradozik, hogy lakhatóvá tegye szétszórt családjának az ősi fészket. Szinte ajándék, hogy a torjai Apor-kastély helyreállítása közben olyan értékes, ritka és szép falképek, építészeti részletek, faragott kövek kerültek elő, melyek a XVI–XVII. század erdélyi reneszánsz építészének kimagasló példái. /Mózes László: Beszélgetés Benczédi Sándor építésszel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

2006. május 26.

Május 18-án a Megyei Ifjúsági Igazgatóság, a vargyasi Rika Sport és Kulturális Egyesület és a vargyasi polgármes­teri hivatal ifjúsági délutánt szervezett. A találkozón Hla­vathy Izabella, a Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság képviselője tartott előadást a műemlékekről és ezek védelméről. Május 21-én Bikfalván a kul­túr­otthon­ban a sepsiszentgyörgyi Merek­lye táncház­zenekar húz­ta a talpalávalót.  Május 23-án Gelencén is megnézhették a fiatalok a Dallas Pashamende filmet, és elbeszélgethettek Lázár Endrével. /Tischler Ferenc: Vargyason, Bikfalván és Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

2006. november 20.

Újra a törvényszéket járja a Bikfalvi Közbirtokosság. Már tucatnyi peren túl van, de még távol áll attól, hogy jussát megkapja. Területeinek tetemes része Bodza-vidékre esik, s gáncsoskodás gátolja vagyona visszaszerzését. /Szekeres Attila: Ismét gáncsolják (Bikfalvi közbirtokosság). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

2007. február 9.

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke bejelentette, hogy Ékes József és Gruber Attila fideszes képviselő február 16-18-a között Sepsiszentgyörgyön lesz, megfigyelőként részt vesz a Sepsiszentgyörgy vidékén a Székelyföld területi autonómiája kapcsán szervezendő belső, nem hivatalos népszavazáson. A nem hivatalos népszavazás február 10-én kezdődik Sepsiszék hat településén: Árkoson, Kálnokon, Sepsibodokon, Sepsikőröspatakon, Oltszemen és Málnásfürdőn. Február 11-én Kilyénben, Szotyorban, Uzonban és Bikfalván lesznek jelen az önkéntesek a mozgóurnákkal. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2007. április 3.

Uzon község lakossága négyezerötszáz fős. Egyet akarni, egyként gondolkodni már csak azért sem tudna, mert mozaik ez a község. A községközpont Uzon, közigazgatása alá tartozik Szentivánlaborfalva, Bikfalva, Lisznyó Lisznyópatakkal, Sepsimagyarós és a románok lakta Uzonfüzes. A 2002-es népszámlás szerint 2766 lélek vallotta magát reformátusnak, 1078 római katolikusnak, 547 ortodoxnak, 137 unitáriusnak, 19 magyar evangélikusnak. Uzon községnek lesz lehetősége arra, hogy kialakítsa gazdasági potenciálját. Rendbe tették a közvilágítást Uzonban és Szentivánlaborfalván, Lisznyóban kijavították a kultúrház leégett részét, hamarosan rendezik a bikfalvi tetőzetét is. A háztartási szemét összegyűjtését megszervezték. Hamarosan vízátereszeket fektetnek le minden településen. Az uzoni polgármesteri hivatal megjelentette a Fedezze fel Uzont című színes képes községkalauz második, bővített kiadását. Májusban megtartják az iskolanapokat, majd az Uzon községi napokat. Uzonnak számottevő a művelődési élete. Egyik szervezője a Jókai Mór Közművelődési Egyesület. Kőmíves István elnök közöltem az egyesületnek 250 tagdíjat fizető tagja van. Március 15-én együtt énekelt a Szivárvány női kórus a Tatrangi Sándor-iskola kórusával és a református egyház vegyes dalárdájával. Itt működik az Atlantisz Fúvós Egyesület is, a községben tehát két önálló művelődési egyesület van, és jól megférnek egymással. Községszinten 556 gyereket 47 tanító és tanár oktat. Lassan halad a falusi iskolahálózat infrastrukturális fejlesztésére meghirdetett program. Úgy tűnik, a szentivánlaborfalvi Berde Mózsa Általános Iskola felső tagozata meg fog szűnni. /Kisgyörgy Zoltán: Falu és város között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

2007. július 16.

Bikfalván július 14-én a református templomban a kolozsvári Schola Gregoriana Monostorinensis hangversenyét hallhatták az érdeklődők. Másnap Páljános József bikfalvi kántortanítóra emlékeztek, halálának huszadik évfordulóján. Sánta Imre tiszteletes Bikfalva apostolának nevezve őt. Kerezsi János, a megemlékezést kezdeményező Bikkmakk Kulturális Egyesület elnöke szerint Páljános Józsefet szigorú, de igazi magyar emberként tisztelték a faluban. A református istentisztelet után megkoszorúzták Páljános József (1902–1987) sírját, majd az iskola falán leleplezték napóraként is szolgáló, szimbolikus elemek sokaságát hordozó emléktábláját, melyet Kerezsi Nemere képzőművész készített. /Mózes László: Kőbe vésett tisztelgés (Régi jó oskolamesterek) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

2007. július 21.

Most ér véget Bikfalván a június-júliusi hétvégeken tartott régizenei koncertsorozat, amelyet a helybeli Bikmakk Kulturális Egyesület már negyedik éve szervez. A bikfalvi reneszánsz zenei napok keretében a régizene elismert kórusai lépnek fel. Idén a közönség több sepsiszentgyörgyi kórusnak tapsolhatott, a távolabbról érkezők között volt a bukaresti Lyceum Consort, a farkaslaki Schola Cantorum Régizene Együttes, valamint a kolozsvári Schola Gregoriana Monostorinensis. /Mózes László: Reneszánsz zenei napok Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

2007. november 8.

Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen folytatta kampánykörútját. Alsócsernátonban a Haszmann Pál Múzeumot látogatta meg, majd a zsúfolásig telt alsócsernátoni református templomban tartott istentiszteletet. A fórumot Sánta Imre bikfalvi református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke vezette. Tőkés László püspök az 1998 szeptemberében tartott alsócsernátoni autonómiafórum főbb mozzanatairól, következményeiről szólt, amikor a négy magyar történelmi egyház képviselőinek jelenlétében a székelység kinyilvánította autonómiaigényét. Tőkés László Kézdivásárhelyen a Vigadó nagytermében tartott fórumot. Tőkés László párhuzamot vont az egykori Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ vezetői között, akik a mindenkori román hatalom érdekeit képviselték, képviselik. A püspök a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszust említette, ahol Markó Béla egy sorban ült Medgyessy Péterrel és Andrian Nastaséval, az akkori magyar és román miniszterelnökkel. Az Új honfoglalás RMDSZ-es jelszó kapcsán kifejtette: valóban zajlik honfoglalás, de nem magyar, hanem román honfoglalás Erdély-szerte. Tőkés László két pártfogoltjáról, Tamás Sándor parlamenti képviselőről és Sógor Csaba szenátorról is szólt, akiknek karrierjét támogatta, s most köszönetképpen ellene fordultak. Tőkés László még Rétyen, Illyefalván, Málnásfürdőn és Málnáson találkozott a választópolgárokkal. /Iochom István: Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

2007. november 13.

Remek hangulat jellemezte a hét végén megrendezett Bikfalvi Őszi Közművelődési Napokat. Kerezsi János, a Bikmakk Kulturális Egyesület vezetője elmondta: a rendezvény azt bizonyítja, hogy a kis falvakban is igény van kultúrára. Gyermekrajz-kiállítást, Kodály Zoltán-poszterkiállítást és Rab Zoltán mikós diák fotókiállítását lehetett megtekinteni. A vasárnapi istentisztelet után zongora-fuvola duót adott elő Bokor Zsuzsa és Császár Katalin. /Farcádi Botond: Közművelődési napok Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

2008. február 26.

Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzos több háromszéki településen bemutatott, Megtartó szülőföld című etnofotó-kiállítása nyílt meg február 23-án a bikfalvi Téglás-panzióban.,,Azt szerettem volna megmutatni, hogy valamiért érdemes itt, a Székelyföldön élni" – fogalmazott a fotós, hozzátéve, hogy negyven felvételén olyan, népszokásokat lehet látni, amelyek maholnap el is tűnhetnek. /Mózes László: Kakas Zoltán fotókiállítása Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./

2008. február 27.

A Székelyföld-táblát eltüntető indulat forrása a magyargyűlölet, a Székelyföld autonómiájától való rettegés. A napokban Demeter János Kovászna megyei tanácselnök Bíró Dónát megyei főépítész társaságában Hídvégre, Kökösre és Bikfalvára utazott, hogy Székelyföld déli peremének országútjai mellé a Székelyföld-táblák kihelyezéséhez szükséges magánterületek bérleti szerződéseit a tulajdonosokkal megkösse. Demeter János a Székelyföld-tábla ügyében előbb peres úton próbálta keresni a megoldást. Időközben kiderült, hogy a rendezésnek van más módja is. /Sylvester Lajos: Székelyföld-táblák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

2008. március 4.

Március 1-jén Kézdivásárhelyen megtartotta tisztújító közgyűlését a Kézdiszéki Székely Tanács. Miután Sánta Imre református lelkész, széki elnök Ikafalváról Bikfalvára került, az elnöki teendőket megbízott elnökként Bakk Dávid László alelnök látta el. A jelen levők Bakk Dávid Lászlót választották meg elnöknek, Boldizsár Bélát és Péter Jánost alelnöknek. /Iochom István: Tisztújítás a Kézdiszéki Székely Tanácsnál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2008. március 5.

Bikfalván a falugyűlésen Kerezsi János, akinek nem kis része van a helyi hagyományőrzés szervezésében, az önkormányzat segítségét kérte, ugyanis emléktáblát akarnak készíttetni Bikfalva két jeles szülöttének, a festő és rézmetsző Kóréh Zsigmondnak (1761–1793) és a néptanító Páljános Józsefnek, aki megírta Bikfalva történetét, és működő távcsövet készített. /(Kgy. Z.): Emléktáblát Bikfalvára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./

2008. július 12.

Csaknem negyven művészettörténész és építészhallgató egyetemista, illetve középiskolás diák dolgozott június 29. és július 5. között Bikfalván Bikfalváért, hogy a háromszéki falu népi lakóházait és kúriáit számba vegye, felmérje, dokumentálja. A nyolc erdélyi és magyarországi oktatási intézmény fiataljai a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Porta Speciosa Egyesület szervezésében érkeztek, a Kovászna megyei kulturális örökség igazgatósága és a sepsiszentgyörgyi Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság szakmai támogatásával. A nyolcvanas években Zakariás Attila vezetésével sepsiszentgyörgyi építészek, a kilencvenes években pedig a már említett Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság készített fotódokumentációt, értékleltárt a településről és építészeti felmérést több épületről. – A sok kutatás ellenére eddig nem született olyan településrendezési terv Bikfalván, amely ezt a különleges épített örökséget védené. Az egyhetes tábor folyamán a művészettörténész hallgatók csoportokra osztva bejárták az egész falut, kiegészítették az értékes épületekről a kilencvenes években készült adatlapokat. /Várallyai Réka: Értékfelmérés Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

2008. augusztus 14.

Tíz sepsiszentgyörgyi magyar, román és cigány gyerek nyaralt együtt egy hétig a háromszéki Bikfalván, hogy egymásra utalva megismerjék egymás nyelvét és kultúráját. A Kovászna megyei Europe Direct nevű információs központ által szervezett Tolerancia tábor célja az egymással szembeni előítéletek csökkentése, mondta el Madarasi Csilla programfelelős. Főként az okozott gondot, hogy a roma gyerekek nehezen beszélik a román nyelvet, de segítették egymást. Kovászna megyében múlt hónapban már szerveztek hasonló tábort, amikor 12 hazai nemzeti kisebbséghez tartozó gyermek – összesen 60 személy – töltött el egy hetet egymás társaságában. Akkor az Alteris Egyesület szervezésében a zabolai Csipkésben táboroztak a magyar, román, cigány, örmény, aromán, bulgár, görög, lipován, szerb, szlovák, sváb török és tatár gyerekek. /Kovács Zsolt: Összezárva tanulnak toleranciát. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2008. augusztus 22.

Bikfalva védett műemlékövezetté nyilvánítását tervezik. A Sepsiszentgyörgytől 15 kilométerre fekvő falu Uzon községhez tartozik, mindössze 350 lelket számlál, és kúriáiról vált híressé. Várallyay Réka művészettörténész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál a határon túli ügyek referense, évek óta a háromszéki kastélyokkal és kúriákkal foglalkozik, szívügye a falu épített örökségének megmentése. Kiindulópontnak azt az értékleltárt lehetett használni, amit az Orbán-kormány idején működő nemzeti örökség program keretén belül, 1996-ban készítettek. Idén nyáron ezt a dokumentumot mintegy negyven művészettörténész és építészhallgató egyetemista, illetve középiskolás diák egyhetes táborozás során kiegészítette és felújította. Körvonalazódott a faluképvédelmi program, Várallyay Réka szerint ennek a pozitív kisugárzása példát mutathatna egész Kovászna megyében. A következő lépés a kúriák felújítása, megőrzése lenne. A sepsiszentgyörgyi Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság vállalta ennek lebonyolítását. /Bíró Blanka: Mentik az örökséget. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

2008. december 22.

December 21-én felavatták Bikfalván az emléktáblát. A míves szürkegránit lap /Kerezsi Nemere képzőművész emléktáblája/ a megújuló kultúrház – majdani művelődési központ – falát díszíti, s mementóként őrzi Bikfalvi Kóréh Zsigmond /1701-1793/ festő, rézkarcoló, műfordító és Bikfalvi Falka Sámuel /1766-1826/ betűmetsző, nyomdatechnikai újító, térképkészítő emlékét. A református gyülekezeti házban Kiss Jenő, a megyei könyvtár nyugalmazott igazgatója beszélt a két, alig ismert alkotóról. Kiss Jenő úgy véli, „a közösség kívánja, hogy emlékezzen elődeire, mert ebből merít erőt, ahhoz, hogy tovább éljen, illetve hitet ahhoz, hogy mindig ki tud magából termelni kiemelkedő személyiségeket”. /Mózes László: Emléktábla-avatás Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

2009. március 4.

Az épített örökség megóvásával a magunk múltját és jövőjét is újragondolhatjuk, hiszen formanyelvében is él a nemzet – mondta el a Budapestről Háromszékre telepedett Várallyay Réka művészettörténész március 1-jén tárlattal egybekötött vetített képes előadásán, Bikfalva részben már megújult művelődési házában. A helyi építészeti értékek, az udvarházak egykori és mai arcát bemutató rendezvénnyel indult útjára a Varázslatos Bikfalva című sorozat, amelynek legfőbb célja a helybeliek bevonása a településen megkezdődött értékmegőrző programokba. /Demeter J. Ildikó: A megőrizhető varázs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2009. december 16.

Bikfalván szerveztek értékvédelmi tanácskozást a Bikfalvához kötődők részvételével. Óriási cél, hogy Bikfalvát – első háromszéki vidéki településként – a világörökség részévé próbálják tenni, jogi megoldásokat is kell keresni, hogy megőrizhessék a település arculatát. Albert Homonnai Márton csíkszeredai építész ismertetőt tartott Énlakáról, ott ugyanis építészeti helyreállítások sorozatát sikerült megvalósítani, így ma a Hargita megyei települést az aranyosszéki Torockóval együtt két erdélyi pozitív példaként emlegetik az épített örökség megőrzését illetően. Az elöregedett, elszegényedett Énlakán 1993-ban kezdődött az értékvédelem több szakmai szervezet és a budapesti V. kerület önkormányzatának támogatásával. /Mózes László: A veszélyeztetett székelyföldi falukép. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./


lapozás: 1-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998