udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. február 18.

A falusi tanítók kötelességét, az oktatás megszervezését szabályozó 1757-es esperesi rendelkezésből kiragadott idézetet adta könyve címének Kozma Csaba, a sepsibodoki Henter Károly Általános Iskola magyartanára, aki Háromszék egyik legrégebbi iskolájának történetét írta meg. Bodoki oktatásról már 1540-ből maradt fenn írásos emlék. Jegyzőkönyvek alapján 1784-tól folyamatosan követhető az oktatástörténet. A Bodoky Henter Károly Egyesület által kiadott kötet bemutatója február 20-án lesz. /(sz.): ,,Tanítsa írásra, szám vetésnek mesterségére”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2004. március 6.

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája.  Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről.     Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2004. április 2.

Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ titkára elmondta: három településen megfélemlítik a szervezet aláírásgyűjtő képviselőit, akiknek a rendőrségen kellett nyilatkozatot tenniük. Damó Csabát, az MPSZ zágoni képviselőjét bekérették a rendőrségre. Bodokon a szervezet két tagját hívták a rendőrségre, ők azonban nem jelentek meg. Ezt követően a rendőrök kiszálltak Dénes Csaba lelkész lakására, hogy nyilatkozatokat kérjenek Dénes feleségétől és Berde Magdolnától, az MPSZ egy másik képviselőjétől az aláírásgyűjtő akció kapcsán. Komandón azt beszélik az emberek, ha csatlakoznak az MPSZ-hez, munkahelyük nélkül maradnak, vagy nem kapnak szociális támogatást. Buzsi Andrea felügyelő, a Kovászna Megyei Rendőrfelügyelőség szóvivője szerint Zágonban a vizsgálat beindításában semmi rendkívüli nincs, mivel a rendőrségen panaszt tettek az aláírásgyűjtők ellen, Bodokon pedig a helyi rendőrőrs parancsnoka azzal indokolta az akciót, hogy a rendőrség csupán tájékozódni kívánt az aláírásgyűjtésről. Az MPSZ Kovászna megyei szervezete 7750 aláírást gyűjtött a megyében a szervezet helyhatósági választásokon való részvételének támogatására. /Megfélemlítik az MPSZ aláírásgyűjtőit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ Damó Csabát, az MPSZ zágoni vezetőjét beidézték a helyi rendőrőrsre, ahol tudomására hozták: a polgármester a rendőrségtől kéri, vizsgálják ki az ügyet. Egy helyi cigányasszony nyilatkozatát is bemutatták, aki Damó Csaba ellen tanúskodott. „Ez az asszony mindenesként dolgozik a polgármesternél, írni-olvasni sem tud, tehát valaki megírta a nyilatkozatát. Nem is tudhatja, mit mondtam az aláírásgyűjtéskor, mert amikor ott jártam, 50 méterről követte az eseményeket” – mondta el a Krónikának az MPSZ zágoni elnöke. /Farkas Réka: Rendőri „érdeklődés”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2004. április 7.

A Kovászna Megyei Rendőrfelügyelőség elmarasztalta a bodoki és a zágoni rendőrőrs-parancsnokokat, akik a települések polgármestereinek kérésére vizsgálatot folytattak annak kapcsán, hogy az MPSZ aláírásgyűjtő akciókat indított a szervezet helyhatósági választásokon való részvételének támogatására. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ titkára a múlt héten elmondta, hogy három településen megfélemlítik a szervezet aláírásgyűjtő képviselőit, akiknek a rendőrségen kell nyilatkozatot tenniük. Zágonban a vizsgálat annak alapján indult, hogy Kiss József zágoni polgármester a rendőrséghez fordult az ügyben. Gazda közölte: Komandón az beszélik az emberek, hogy ha csatlakoznak az MPSZ-hez, munkahelyük nélkül maradnak, vagy nem kapnak szociális támogatást. "Ez az ellenpropaganda pánikhangulatot keltett a lakosság körében", mondta Gazda Zoltán. Hozzátette, az MPSZ lépni fog, ha a megfélemlítő akciók folytatódnak. A Szilágy megyei Magyar Polgári Szövetség helyi szervezte alakult Zilahon és Szilágysomlyón. /Elmarasztalták a vizsgálatot indító rendőröket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2004. november 27.

Kézdivásárhelyen rendezték meg a felső-háromszéki református kórusok találkozóját. A rendezvény a főtéren, Gábor Áron szobrának a megkoszorúzásával kezdődött. A református templomban a helybeli kórus mellett a bodoki, a baróti, a kalotaszegi Kőrösfő és kantai római katolikus templom énekkara lépett fel, összesen százhetvenöt énekes. A szervezők minden kórust Beke Ernő Üdvözlet Kézdivásárhelyről című, képeslapokat bemutató könyvével ajándékoztak meg. /Iochom István: Református kórusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

2005. február 9.

A Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület keretében működő sepsiszentgyörgyi KépVidék alkotócsoport 2001-ben kezdte meg Zágonban a megye falvait képekben megörökítő programját. Zágon után 2002-ben Bodokon, egy évvel később Illyefalván, Kisbaconban és Gelencén, 2004-ben pedig Erdőfülén, Kézdikőváron és Dálnokon jártak a fiatal fotográfusok. „Génjenkben hordozzuk a vonzódást a vidéki életformához” – mondta kiállítás-megnyitó beszédében Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Csigalépcső ifjúsági lap főszerkesztője. /Domokos Péter: A KépVidék a falvakat járja. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 9./

2005. március 15.

Március 14-én a székelyföldi önvédelmi harc eddig kevésbé ismert alakjára, Gál Sándor egyik szárnysegédjére, Barabás József honvédszázadosra emlékezett Bodok népe. Az egyetlen élő unokája kertjében nemrég azonosított nyughelyét kopjafával jelölte meg a közösség. Kodolányi András, a bodoki Henter Károly Általános Iskola igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Demeter Lajos, a Barabás-kutatást végző sepsiszentgyörgyi helytörténész a negyvennyolcas honvédszázados eddig feltárt életét ismertette. /Fekete Réka: Barabás Józsefnek állítottak emléket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

2005. július 5.

A településnapok ünnepségein – mostanában Háromszéken is – egyre több helységben, a községi státus szimbólumaként ott van a címerkép. Kökös, Bodok, Kézdiszentlélek, Lemhény, Vargyas, Kommandó, Kézdialmás a megye azon települései közé sorolhatók, ahol a heraldikai jelkép elkészült, avagy folyamatban van kivitelezése. /A heraldikai jelképről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2005. december 23.

December 22-én átadták a bodoki és az oltszemi I–IV. osztályos iskola vadonatúj épületeit. Bodokon négy, Oltszemen három osztály várja a nebulókat, de az épületek felavatására csak később kerül sor. – Méltányos, hogy egy községben egyszerre két új iskola emelkedett ki a földből és most – télvíz idején – is dolgoznak a központi iskola sportcsarnokánál, jelezte Demeter János, a megyei tanács elnöke. ,,Nagy esemény ez Bodok község életében – mondta Keresztély Irma főtanfelügyelő – hisz a két modern technológiával épült iskola megfelel az elvárásoknak.” /Kisgyörgy Zoltán: Két új iskola egyszerre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./

2006. január 5.

Szügyi György, a szegedi Euromenedzser Képzési Központ vezérigazgatója immár öt éve szervez felkészítőket Háromszéken, Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács (KMT) elnöke ezért „háromszéki állampolgárrá felnőttnek” titulálta a vendéget. Szügyi szerint az önkormányzatoknak működő, termelő tőkét kell idevonzaniuk külföldről. Fel kell készülnie a térségnek önálló tervezésre és piacfigyelésre. Szügyi most a régiók szerint csoportosított vidékcentrumokban tart előadást Bodokon, Sepsiszentgyörgyön (Orbai-széki településeknek), Zágonban, Kézdivásárhelyen és Középajtán. /Domokos Péter: A tudásban a jövő Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2006. április 6.

Dr. Nagy Lajos Rétyről írott a monografikus munkája rendhagyó azok között, amelyek eddig láttak nyomdafestéket Háromszék megyében. Hány olyan település – község vagy falu – van, ahol könyv, falufüzet, egyház- (Zalán, Futásfalva, Erdőfüle, Angyalos, Kiskászon) vagy éppen iskolatörténet (Réty, Bodok), gyűjteményes kötet (Bereck) rögzíti az adatokat, hol vannak készülőfélben munkák? A hiányt, nem egy helyen, a rendszeresen megjelenő helyi kiadványok (Csernáton, Bölön, Csomakőrös, Uzon, Illyefalva, Maksa, Nagyajta) pótolják. Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Barótról több vaskosabb-rangosabb kötet született, és más települések históriáját, olykor jelenét is kisebb-nagyobb kiadványok őrzik már, de van olyan település, ahol a meglévő kibővítésére és újbóli kiadására is gondoltak (Árkos). Kisgyörgy Zoltán értékes kéziratokról tud számos település esetében, kántortanítók, falukrónikások, műszakiak, orvosok, középiskolai tanárok tollából. /Kisgyörgy Zoltán: Réty előtt és után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

2006. augusztus 28.

Az Úz völgyében augusztus 26-án, az észak-erdélyi szovjet katonai behatolás 62. évfordulóján került sor minden idők legnépesebb ünnepségére a hősök temetőjének emlékműve előtt. Két kórus, a bodoki és a szentiván­laborfalvi énekkar is jelen volt, az ökumenikus egyházi szertartást csíkszen­t­mártoni római katolikus papok és Dénes Csaba sepsi református esperes celeb­rálta, s a több száz jelenlévőhöz a háborús veteránok nevében dr. Szőts Dániel, valamint Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere szólt. Hagyománnyá vált az is, hogy az úzi ünnepséget megelőzően és ezt követően a csíkszentmártoni fiatalok és a budapesti Zrínyi Katonai Egyetem tiszti növendékei táboroznak a völgyben. A budapesti honvédtiszt-jelölteket tanáruk, dr. Szabó József János vezette. A táborozás hivatalos, a román-magyar katonai együttműködés programjának egyik elemeként szerepel. /Sylvester Lajos: Nagyszabású ünnepség az Úz völgyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

2006. szeptember 16.

Újabb hat évre választották esperessé Dénes Csaba bodoki református lelkészt az egyházmegye harmincegy gyülekezetének egyházi és világi képviselői. Dr. Szőts Dániel korábbi egyházmegyei főgondnok visszavonulását követően a tisztségbe dr. Szász Istvánt választották, főjegyző Ungvári Barna András uzoni lelkész. Dénes Csaba elmondta, a három évvel ezelőtt nyugdíjba vonult Incze Sándor esperestől átvett tisztségben ezentúl is az építkezés jegyében szeretne cselekedni. /(fekete): Esperesválasztás a Sepsi Református Egyházmegyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

2006. október 9.

A három éve elhunyt Imreh István történészről nevezték el az október 8-án felavatott bodoki információs és dokumentációs központot. A helyi Henter Károly Általános Iskolában berendezett, egyelőre csupán a települési és iskolai könyvtárt magában foglaló két teremben a jövőben interneten is gyűjthetik az ismereteket a diákok és helybeli lakosok. A statisztikában harmincöt háromszéki település szerepel a hasonló információs és dokumentációs központok listáján, azonban csupán nyolcról mondható el, hogy valóban működik hangsúlyozta Korodi Hajnalka, a minisztérium programját módszertanilag irányító Pedagógusok Háza igazgatója. Ahhoz, hogy Bodokon az új létesítmény működjön, internetre és teljes állású könyvtárosra van szükség, szögezte le Kodolányi András iskolaigazgató. Imreh István, a sepsiszentkirályi születésű, Bodokon gyermekeskedett közgazdász-történész munkásságát Kozma Csaba helyi tanár méltatta. /(fekete): Bodokon kinyílik a világ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

2006. október 17.

A polgármesterek nézeteltérései miatt nem sikerül kistérségi társulásokat alapítani Háromszéken. A tervek szerint a megyében 10–12 mikrorégiót alakítanának, azt azonban a polgármestereknek kell eldönteniük, hogy mely településekkel kívánnak szövetkezni. Demeter János Kovászna megyei tanácselnök közölte, mindeddig csupán a Barót környéki települések határoztak kistérségi társulás alapításáról. Emellett még Gelence, Zabola és Szentkatolna, illetve Torja, Csernáton, Dálnok és Maksa polgármesterei mutatnak hajlandóságot az együttműködésre. Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere elmondta, a mikóújfalui, sepsibükszádi, bodoki és gidófalvi elöljárók megállapodtak abban, hogy létrehozzák a társulást. Nyáguly szerint eddig azért nem történt előrelépés, mert a megyei tanács azt ajánlotta, hogy minden Olt menti település tömörüljön egy nagy társulásba. Van más gond is, például Nagyborosnyóval egyetlen környékbeli település sem kíván társulni. Bartha László polgármester kifejtette, tárgyalásokat folytatnak Zágonnal és Barátossal, ám egyelőre egyetlen település elöljárójával sem sikerült megegyezniük. – Együttműködési szerződést írtak alá az Európai Régiók Szövetsége és az Árkosi Európai Uniós Képzőközpont képviselői, amelynek értelmében februárban brüsszeli fejlesztési szakértők látogatnak Háromszékre. Az RMDSZ elképzelése szerint többek között Kovászna, Hargita és Maros megyében kellene önálló régiókat kialakítani. – Elkészült a Székelyföldi Önkormányzati Társulás statútuma, legkésőbb jövő hónap közepéig pedig megszervezik az alakuló közgyűlést is – jelezte Demeter János. /Kovács Zsolt: Nem tudnak egyezségre jutni a polgármesterek a kistérségi szövetségeket ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2006. november 11.

Színes, nyolcoldalas községismertető füzetet adott ki a bodoki önkormányzat Bodok község Kovászna megye Románia címmel. Szerkesztette: Lunguly Levente. /Falufüzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

2006. december 6.

Egyszerre három sportcsarnokot adott át december 5-én Kovászna megyében Borbély László területrendezési és középítkezési megbízott miniszter. Elmondta: az újonnan felavatott létesítményeknek köszönhetően egyrészt itthon tarthatók a fiatalok, másrészt a közösségek kinevelhetik saját sportolóikat, harmadrészt pedig a települések lakói kézzelfogható eredményét láthatják az RMDSZ kormányzati jelenlétének. A miniszter Rétyen, Gelencén és Bodokon vett részt az átadási ceremónián. /Domokos Péter: Három sportcsarnok Mikulásra Háromszéknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2007. április 28.

A 37 éves Veress László fiatalon tagja lett a bodoki ifjúsági kórusnak, majd a vegyes karban több mint tíz évet énekelt. Kántor volt Bodokon, utána Szotyorban, jelenleg Sepsiszentgyörgyön a Gyöngyvirág utcai református templomban. Alkalmi strófákat kezdett gyártani, ezekhez dallamokat. Tarnai Kiss László, a Kossuth Rádió zenei főszerkesztője meghívta őt Budapestre, hogy bemutassa saját szerzeményeit. Tavaly májusban Veress László felvették a Magyar Nótaszerzők és Énekesek Országos Egyesületébe. Szerzői esten is járt Budapesten, a Rátkai Klubban. Mind a tizenegy nótájával, a dalszövegek és a dallamok harmóniájával sikert aratott. Veress László vőfélyeskedik, családi vigadalmakban muzsikál, vőfélymondókákat farag. /Kisgyörgy Zoltán: Nótaszerző hegedűvel, golyóstollal (Népi alkotó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

2007. augusztus 20.

A régiók napján a sepsiszentgyörgyi rendezvények egyik fénypontjának ígérkezett a sepsiszéki falvak szekeres bevonulása a városba. Rendőri kísérettel csattogtak a patkók az aszfalton, a bodokiak vezették a sort felzászlózva, aztán a rétyiek népviseletbe bújt, szép lányokkal s nótaszóval, majd az uzoniak az asszonykórussal, s úgyszintén énekelve, a málnásiak hegedűvel kísérték őket, a gidófalviak még az uniós zászlót is magukkal hozták, a zoltániak és a kőröspatakiak bandériumot ültettek a szekérre, a sort záró árkosiak pedig zászlót lobogtattak. /Váry O. Péter: Sepsiszéki bevonulás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

2007. szeptember 1.

,,A resteket serkentem” – olvasható a kézdivásárhelyi kantai nagytemplom 1875-ben Eger városában újraöntött nagyharangján. A barátosi református gyülekezet – lelkipásztora Bóné S. Barna lelkipásztor – mert harangját rekvirálta 1944 nyarán a budapesti Magyar Hadianyaggyár, s további keresése Magyarországon hiábavalónak bizonyult, közadakozásból, anyagi áldozatok árán új 360 kg-os harangot öntetett a marosvásárhelyi Rácz és társa nevű cégnél, melyet ünnepi istentisztelet keretében avatott fel. Felirata: Boldog nép, akinek az Úr az ő Istene. Szülőfalujában hirdetett ez alkalommal igét Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. Háromszék harangjairól átfogó nyilvántartás nem készült, tizennyolc olyan harangról tudnak amelyet a második világháború végefelé elvittek. A harangok beolvasztására már nem kerülhetett sor, a budapesti Konvent udvarán raktározták, majd a két ország közötti nehézkes diplomáciai kapcsolatokra hivatkozva magyarországi egyházaknak osztották szét. Hála a magánemberek közötti kapcsolattartásnak és információcserének, néhány harang hollététől értesítés érkezett, és nem kis áldozat, küzdelem, erőfeszítés révén a köpeci, a lécfalvi, az orbaiteleki és a zabolai gyülekezetek harangjai visszakerülhettek a harangtornyokba. Felsőcsernáton, Kézdivásárhely, Bodok, s most Barátos – újat öntettek az elkobzott helyett. Háromszék templomos népe akkor nem sajnálta harangjait, amikor Gábor Áron kérte, hogy ágyút öntessen belőlük. Hazafias lelkülettel ajánlottak fel a háromszékiek összesen 125 harangot. Kisebb volt a lelkesedés az első világháború küszöbén, amikor 51 háromszéki toronyból szereltették le a harangot, és az ominózus 1944. esztendőben. 159 esztendő alatt összesen 194 harangot kellett feláldoznia Háromszék népének. /Kisgyörgy Zoltán: Elnémult harangok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2008. január 16.

Antal Árpád és Tamás Sándor parlamenti képviselők közösen reagáltak Csutak István vitacikkére. Végre valaki kimondta, hogy egységes székelyföldi jövőkép, összehangolt akcióterv nincs. Vitaindítónak kiválóan alkalmas az írás, a válaszokkal azonban adós marad. A képviselők nem értenek egyet azzal, miszerint Székelyföld összes problémája a székek szerinti szerveződésére vezethető vissza. Milyen Székelyföldet akarunk? témában több rendezvényt is szerveztek. 2007 elején Ojtozban faluturizmussal foglalkoztak, májusban a környezetvédő civil szervezetekkel, majd Bodokon az önkormányzatokkal tanácskoztak, Alsó-Lemhényben a mezőgazdaságból élők problémáiról, szeptemberben Sugásfürdőn vállalkozókról volt szó, októberben az erdőtulajdonosokkal szerveztek szakmai találkozót, novemberben a nyugdíjasokkal, decemberben közbirtokosságokkal foglalkoztak. Építeni kell Székelyföld sajátosságaira, ki kell emelni eredményeit. Új szemléletre van szükség, amely a vállalkozó szellemen és nem a szociális támogatáson alapul. Felmérés szerint Székelyföld lakóinak 85 százaléka részesül a szociális segély valamelyik formájából. Az egységes Székelyföld elsősorban együttműködés és szervezés kérdése. A két megye tanácsa időnként együttes üléseket tarthat. – Székelyföldön a turizmus tűnik az egyik legígéretesebb, legjövedelmezőbb ágazatnak. /Antal Árpád parlamenti képviselő – Sepsiszentgyörgy, Tamás Sándor parlamenti képviselő – Kézdivásárhely: Milyen Székelyföldet akarunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., ugyanezt közölte: Szabadság (Kolozsvár), jan. 16., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16., Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2008. április 22.

Egy nappal a határidő lejárta előtt még bizonytalan, sikerül-e letennie jelöltjei listáját a Magyar Polgári Párt zágoni szervezetének. Damó Csaba a múlt héten adta le a kérést a zágoni községházán, tizenkét MPP-s jelölt dokumentumait kérte. Más településeken helyben, illetve rövid időn belül kiállították a szükséges dokumentumot, a zágoniak azonban nem kapták meg az iratokat. Damó a prefektushoz fordult, írásban is kérte, sürgesse meg Kiss József polgármestert. György Ervin prefektus beszélt Kiss Józseffel, aki ígéretet tett, de még nem intézkedett. Zágonban Kiss József az RMDSZ színeiben indul. A zágoni eset nem egyedi, más településeken is megpróbálják elriasztani az MPP-s jelölteket – mondta Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Bodokot említette, ahol Nagy Nándor Zoltán polgármesterjelöltjük kénytelen volt feljelentést tenni és rendőri védelmet kérni, de akadékoskodtak az MPP-s jelöltek iktatásánál Rétyen és Bereckben is. /Farkas Réka: Akadályozzák az MPP jelöltállítását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

2008. augusztus 20.

A „látóhegyeken” gyújtott őrtüzek lobognak a Szent István-napi ünnepség tiszteletére augusztus 20-án Háromszéken. Elsőként Maksa határában, az Óriáspince-tetőn gyújtják meg az őrtüzet, ahol tavaly augusztus 20-án avatták fel a Háromszékiek Emlékparkját. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu, a 12 hónapot és stációt jelölő oszlop, küszöbkővel a székely nép életének 12 legfontosabb momentumát jelöli, a feliratokon a háromszéki települések nevei szerepelnek. Az Óriáspince-tető után a Perkőn, a Kézdialmás és Lemhény közti Szent Mihály-templom fölötti hegyen, a Zágon és Papolc közti Lahó-hegyen, a lécfalvi Székely támad dombján és Lisznyó fölött, a Bodoki-hegység kilátóhelyén, valamint több más helyen futtatják körbe a háromszéki rónán és hegykaréjban az együvé tartozás üzenetét. Az őrtüzek első alkalommal tavaly gyúltak ki, ugyancsak augusztus 20-án. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint idén az őrtüzek arra emlékeztetnek, hogy az együvé tartozás szülőföldünk építő, hitet erősítő ereje Szent István napján a legnagyobb. /Bíró Blanka: Őrtüzeket gyújtanak Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

2008. augusztus 20.

A „látóhegyeken” gyújtott őrtüzek lobognak a Szent István-napi ünnepség tiszteletére augusztus 20-án Háromszéken. Elsőként Maksa határában, az Óriáspince-tetőn gyújtják meg az őrtüzet, ahol tavaly augusztus 20-án avatták fel a Háromszékiek Emlékparkját. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu, a 12 hónapot és stációt jelölő oszlop, küszöbkővel a székely nép életének 12 legfontosabb momentumát jelöli, a feliratokon a háromszéki települések nevei szerepelnek. Az Óriáspince-tető után a Perkőn, a Kézdialmás és Lemhény közti Szent Mihály-templom fölötti hegyen, a Zágon és Papolc közti Lahó-hegyen, a lécfalvi Székely támad dombján és Lisznyó fölött, a Bodoki-hegység kilátóhelyén, valamint több más helyen futtatják körbe a háromszéki rónán és hegykaréjban az együvé tartozás üzenetét. Az őrtüzek első alkalommal tavaly gyúltak ki, ugyancsak augusztus 20-án. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint idén az őrtüzek arra emlékeztetnek, hogy az együvé tartozás szülőföldünk építő, hitet erősítő ereje Szent István napján a legnagyobb. /Bíró Blanka: Őrtüzeket gyújtanak Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

2008. október 18.

József Attila verseinek dallamából hozott egyórányit Dénes Előd és zenésztársa, Ruszka Sándor a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomba. A bodoki származású, Marosvásárhelyen szolgáló fiatal református lelkész nem csak a dallamokat, hanem az evangéliumot is feltárta a költő alkotásaiból. /Ferencz Csaba: A vers dallama. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

2009. március 6.

„Véget kell vetni annak, hogy a prefektus úgy érezze, ő a megyefőnök” – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke azon a kihelyezett frakcióülésen, amelyet az RMDSZ március 5-én tartott Kovászna megyében. Az árkosi találkozón tizenhat RMDSZ-es képviselő és hét szenátor vett részt. Markó szerint a kormányzati alárendeltségű intézményeknek nem a prefektúrához kellene tartozniuk. Az árkosi tanácskozást megelőző estén a honatyák Bodokon találkoztak több mint háromszáz polgármesterrel, alpolgármesterrel és tanácstaggal, számolt be a frakcióülés házigazdája, Tamás Sándor megyei tanácselnök. A frakcióülésen Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő azt a tízpontos dokumentumot mutatta be, amelyeket Ecaterina Andronescu oktatási miniszter tájékoztatására állított össze. Ezek közül a legfontosabb a román nyelv oktatásának kérdése. Keresztély Irma hangsúlyozta, a háromszéki falvak 50 százalékában csak magyarok laknak, az itt élő gyerekek az iskolában hallják először a román nyelvet, ezért az első osztálytól a tizenkettedikig speciális módszerrel kell tanítani a nem román anyanyelvű diákoknak. Markó emlékeztetett, hogy tíz éve, 1999-ben elérték, hogy az 1–4. osztályban speciális tankönyvekből, külön tanterv szerint tanítsák a kisebbségieknek a románt, de a nekik szánt tankönyv és a tanterv azóta is rossz, még nem javították ki. A tanácskozáson felvetették a helyi problémákat. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, az intézményben dolgozó szakemberek átlagéletkora hatvan év, de az alkalmazások leállításával nem tud fiatalítani. Kelemen Tibor a súlyos munkanélküliségről tájékoztatott, elmondása szerint a nyilvántartásokban csak az állástalanok egy része szerepel, hiszen a 90 ezer munkaképes háromszéki közül csak 49 ezernek van állása. A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor ügyvezető elnök reagált Szász Jenő MPP-elnök nyilatkozatára, amelyben az Tőkés Lászlót javasolta az RMDSZ élére. Kelemen kifejtette: Szász Jenő „politikai sztriptízt” végez, de senki nem veszi komolyan. /Kovács Zsolt: Háromszéken a két frakció. A Kovászna megyei Árkoson üléseztek az RMDSZ honatyái. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2009. április 15.

Majdnem minden negyedik háromszéki pedagógus naponta ingázik városról falura, illetve fordítva. A 869 ingázó többsége falun tanít, de olyan eset is van, például Bodokon, hogy az odavaló pedagógus Sepsiszentgyörgyre jár naponta, a megyeközponti pedig Bodokra kocsikázik minden reggel. Délben kettőkor pedig sem itt, sem ott nincs ingázó a tanáriban, órák után mindenki indul haza – sérelmezi a megyei főtanfelügyelő, aki szerint az önkormányzatoknak kellene marasztalnia a tanítókat, tanárokat azzal, hogy többek között szolgálati lakást ajánlanak fel számukra. Közben az is előfordul, hogy az önkormányzat hónapokig nem fizeti ki az utazási költségeket. /(fekete): Buszon a tantestület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

2009. május 16.

Igazi közösségi ünneppel nyitottak idén az uzoni falunapok: a községközpont korszerű iskolát avatott. Ötévi munka után szép, tágas, felújított épületbe költözhetnek a gyermekek. Szabó Margit iskolaigazgató felsorolta a munkálatokat, a pénzforrásokat (pályázat, EU-alapok, Világbank, állami és önkormányzati hozzájárulás), említette a nehézségeket, és felhívta a figyelmet arra, hogy a több híres embert is adó uzoni iskola 361 éves múltra tekint vissza. A műsort a diákok szolgáltatták; külön összeállítást mutatott be a román tagozat. Az uzoni iskolában jelenleg 254 gyermek tanul, ötödiktől nyolcadikig a szomszédos falvakból is ide ingáznak a legtöbben. Készül az intézmény monográfiája – árulta el Ambrus Anna tanárnő, akinek a tavaly decemberben saját költségén kiadott falutörténetéből már alig maradt néhány példány. Este a bodoki fiatalok Tamási Áron Énekes madár című darabjával örvendeztették meg az uzoni közönséget. /Demeter J. Ildikó: A jövőnek építettek (Iskolaavatás Uzonban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

2009. november 19.

Tizenöt éves évfordulóját tartottak Uzonban: a Jókai Mór Közművelődési Egyesületét és az ennek kebelében működő, ugyancsak másfél évtizedes múltra visszatekintő Szivárvány Női Kórusét. Ez alkalommal vendégül láttak több kórust. A 7. uzoni kórustalálkozó közösségeket megtartó, az összetartást erősítő kulturális eseménnyé vált. Az uzoni asszonykórus Magyarországon is sikerrel szerepelt. A Szivárvány Kórusban jelenleg tizenhatan énekelnek, tagja a Romániai Magyar Dalosszövetségnek, 1997-ben elnyerték a bodoki egyházzenei találkozó aranyfokozatát, 1999-ben Kiemelt Nívódíjat szereztek, Keresztes Enikő karmestert Seprődi János-díjjal tüntették ki. /Sylvester Lajos: Esett, de szép szivárvány ragyogta be az eget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./


lapozás: 1-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998