udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. június 11.

Jún. 11-én Sepsiillyefalván megalakult a RaiffCoop-LAM hitelszövetkezetet. Kató Béla református lelkész, a LAM Alapítvány elnöke elmondta, hogy ennek modelljét és szervezési elveit a svájci Raiffeisen szövetkezeti bank szolgáltatta. Az ajándékozások ideje lejárt, hangsúlyozta, immár a saját tőke után bevonható források segítségével valósítható meg a gazdaság élénkítése, a regionális fejlesztés. A bizalom és a szakmaiság kell hogy legyen a két alappillére a most útnak indított hitelszövetkezetnek - fogalmazott Birtalan Ákos, aki nem képviselőként, hanem szakemberként csatlakozott a kezdeményezéshez. Az illyefalvi után jún. 13-án Csernátonban is alakul hasonló hitelszövetkezet, majd a tervek és az igények szerint Barót, Bodzaforduló és Kovászna következik, és létrehozzák az illyefalvi székhelyű Területi Házat is. Tőkéjét a jegyzett tőkerészek, valamint a Területi Házon keresztül megszerezhető külföldi hitelek fogják képezni. /Hitelszövetkezet alakul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./

2000. március 17.

Tízéves a brassói Transilvania Rádió-Televízió magyar nyelvű adása. 1990. március 15-e óta szemtanúja a barcasági művelődési és társadalmi életnek. A jubileum alkalmával az RTT magyar műsorának főszerkesztője, Bálint Ferenc beszélt a múltról és a tervekről. Az első magyar nyelvű adást éppen 1990. március 15-én sugározták. Országos viszonylatban mindmáig páratlan megvalósítás ez a három nyelvű /román, magyar, német/ televízióadó. Minden szombaton kétórás magyar nyelvű műsort sugároznak. A magyar műsorok elsősorban kulturális, közművelődési jellegűek, ritkábban politikai vonatkozásúak. Azt tervezik, hogy feltérképezik és felleltározzák a barcasági népi kultúra hagyományait, az újjászülető csángó népművészetet. Programjuk hangsúlyozottan helyi jellegű. jelenleg 14 önkéntes dolgozik alkalomszerűen a Transilvania tévé magyar adásában. Végigfilmezték a '48-as forradalom barcasági útvonalait, az ütközetek színhelyeit, emlékműveit, Bodzafordulótól a Tömösi- és Törcsvári-szoroson át a brassói Fellegvárig, a Fogaras-vidéki csatamezőkig, s vissza a kökösi hídig, a hosszúfalusi temetőig. /Csutak Levente: RTT magyar adása. 10 év szolgálat. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 17./

2002. június 7.

Háromszék kilenc tanintézményben már jún. 8-án megtartották a kicsengetést. Így a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Líceum, a Székely Mikó Kollégium, a Református Kollégium, a Mikes Kelemen Líceum, a Puskás Tivadar Iskolaközpont, a Mezőgazdasági Líceum, a Kereskedelmi Iskolaközpont, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont valamint az erdővidéki Baróti Szabó Dávid Líceum, a kézdivásárhelyi Református Kollégium végzősei már ballagtak. Jún. 14-én a Nagy Mózes Líceum, a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Iskolacsoport és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum szaktanulóit, valamint a bodzafordulói Nicolae Balcescu Líceum diákjait csengetik ki, 15-én pedig a sepsiszentgyörgyi Szövetkezeti Iskolaközpont, a Művészeti Líceum, a Kós Károly Iskolaközpont, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, az Apor Péter, és a Gábor Áron Líceumok, valamint a bányászváros Baróti Szabó Dávid Líceumának szaktanulóit búcsúztatják el diáktársaik, tanáraik. A megye középiskoláinak nappali tagozatain 1168 tanuló, az estiben 10 osztályban 245 diák, míg a 25 szakiskolai osztályban 530-an végez. A megyében összesen 3112 nyolcadikos végez az idén, 2173 magyar és 939 román diák. /Némethi Katalin: Ballagás 2002. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7./

2005. április 6.

A háromszéki városokban csupán 904 gyermeket írattak be az ősszel induló első osztályokban fenntartott 1312 helyre, a falusi iskolákban annyi hely lesz, ahányan jelentkeznek. Az induló osztályok közül sok jóval a huszonötös létszám alatt fog működni. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint meglehet, hogy a fejkvóta alapján történő finanszírozás 2006 januárjától esedékes bevezetésével az önkormányzatok nem fogják fenntartani az alacsony létszámú osztályokat. Sepsiszentgyörgyön két osztállyal, Kézdivásárhelyen és Baróton eggyel, Ko­vásznán egy fél osztállyal lesz kevesebb az enge­dé­lyezett­nél. Az osztályonkénti átlag tanulólétszám a megyeközpontban a legalacsonyabb (18) és Bodzafordulón a legmagasabb (20,75). A megyei főtanfelügyelő szerint a négyszáz hely főként azért maradt meg, mert a hatévesek 90 százaléka még egy esztendőt marad az óvodában, ugyanakkor a tanfelügyelőségnek kötelessége olyan beiskolázási tervet engedélyezni, amelybe ők is beleférnek. /(fekete): Négyszáz hely maradt üresen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

2005. május 12.

Háromszéken eddig Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Bodzafordulón működött egy-egy kataszteri iroda. „E három irodát egy tető alá hozó új hivatal leegyszerűsíti a telekkönyveztetés folyamatát. Nem kell közjegyzőtől a bankba, majd a törvényszékre szaladgálni, hanem minden formaságot egyetlen hivatalnál el lehet intézni” – mondta Felician Ursache igazgató. /Országszerte nyíltak új kataszteri hivatalok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2006. február 9.

Háromszéken naponta ötezer diák kel útra egyik településről a másikra, hogy eljusson az iskolába. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő riasztónak tartja, hogy 540 1-8. osztályos és 4380 felső tagozatos diák ingázik. Az ingázás rányomja bélyegét a gyerekek teljesítményére, az elvesztegetett órák miatt kevesebb idejük jut a tanulásra. A főtanfelügyelő jobbnak találná, ha a diákok hét közben a bentlakásban laknának. Kovászna megyében jelenleg 8 iskolai kollégium működik, öt Sepsiszentgyörgyön, kettő Kézdivásárhelyen és egy Kovásznán. Baróton és Bodzafordulón, ahol a környékbeli gyerekek 83 százaléka ingázik, nincs bentlakás. A tanfelügyelőség ezért kezdeményezte, hogy az Oktatási Minisztérium campusépítési programjának keretében már ebben az évben lássanak hozzá a két településen új bentlakások építéséhez. A háromszéki bentlakásokban jelenleg 883 hely áll a diákok rendelkezésére, de ezek kihasználtsága mindössze 57,7 százalékos. A kisiskolások szülei több okból sem engedik gyerekeiket bentlakásba. Egyrészt elégedetlenek a körülményekkel, de sokan nem tudnák fizetni a költségeket sem. Az illyefalvi KIDA Alapítvány két évvel ezelőtt indított programja is a vidéki, továbbtanulni vágyó 9-10. osztályos háromszéki fiatalokat segíti a bentlakási költségek átvállalásával. A KIDA-konferencia-központ vezetője elmondta, a havi másfél millió lejes támogatást 125 diáknak folyósítják, és bár több gyereket is tudnának segíteni, csak ennyien nyújtottak be pályázatot. /Balogh Levente: A háromszéki diákok közel egynyolcada ingázik az iskolába. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

2006. március 21.

Markó Béla RMDSZ-elnök viselkedésének „elítélése” mellett szavazott március 20-i ülésén Bodzaforduló helyi tanácsa, továbbá a testület megbízta Gheorghe Baciut, a település polgármesterét, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnökét, hogy nyilvánosan szólítsa fel a szövetségi elnököt, mondjon le miniszterelnök-helyettesi tisztségéről. A székelyföldi románság azért fakadt ki Markó Béla ellen, mivel a politikus március 15-én Kézdivásárhelyen elmondott beszédében kijelentette: Székelyföldön mindenkinek beszélnie kell magyarul. – Kovászna, Hargita, de Erdély románsága is mélyen sértve érzi magát – mondta Baciu. A DP Kovászna megyei elnöke ugyanakkor arról is beszámolt, Hargita és Kovászna megye románsága, a politikai, civil és egyházi szervezetek képviselői egyaránt találkozni szeretnének Traian Basescu államfővel, hogy ismertessék a székelyföldi román közösség gondjait. Markó Béla a Kossuth Rádiónak nyilatkozva visszautasította a Konzervatív Párt követelését, hogy kérjen bocsánatot, vagy mondjon le kormányfő-helyettesi posztjáról a március 15-i kijelentése miatt. /Az RMDSZ elnökének lemondását követelik a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2006. szeptember 4.

Bodzaforduló vendége volt szeptember 3-án Traian Basescu államfő. A település ünnepére, a folklórfesztiválra hívta meg Gheorghe Baciu polgármester, és az elnök feleségével magánemberként, helikopterrel érkezett Bodza-vidék központjába. Háromszékről elsősorban demokrata és liberális politikusok, intézményvezetők voltak jelen, a megye magyar vezetői távol maradtak. Kiderült, meghívót kaptak ugyan a fesztiválra, de Basescu látogatásáról senki nem értesítette őket. Az államfő hórázni beállt a táncosok közé. ,,Az ország egyik legrománabb vidékén vagyunk, egy olyan megyében, amelyről gyakran mondják, hogy itt a románság kisebbségben érzi magát. Nagyon örvendek, hogy itt magyarokkal és románokkal egy helyen találkozhattam” – mondotta. Az államfő a sajtó elől elzárkózott. /(-kas): Bodzafordulón járt Basescu. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

2006. október 24.

A Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Hivatal adatai szerint 330 kiskorút bíztak a rokonok felügyeletére a külföldön dolgozó szülők. Vass Mária, a hivatal igazgatója szerint több olyan kiskorú is van, aki nem szerepel a nyilvántartásban. Az itthon maradt kiskorúak gyakran rossz társaságba keverednek, nem járnak iskolába. Kovászna városában 105, Bodzafordulón 55, Hídvégen 11, Lemhényben 40 kiskorúról tudnak, akiknek szülei külföldön vállaltak munkát. A hivatalos statisztika szerint Sepsiszentgyörgyön mindössze két család felnőtt tagjai vállaltak munkát a határon túl, hátrahagyva kiskorú gyermekeiket. Bizonyára ennél több „otthon hagyott” gyermek van, de nehezebb őket megtalálni. A bukaresti gyermekjogvédelmi hatóság adatai szerint az év első harmadában 18 754 gyermeket hagytak otthon a vendégmunkások, az otthon maradt kiskorúak jelentős részét pedig szociális és pszichológiai szempontból állandó veszély fenyegeti. Mintegy 3500 gyermeket folyamatos állami felügyelet alá kellett vonni. /Kovács Zsolt: Közel húszezer kiskorút hagynak hátra külföldön dolgozó szüleik. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

2007. március 24.

Március 23-án lapzártáig Szitabodzán tíz családot telepítettek ki az áradások miatt, de több százat fenyegetett a veszély. Évek óta ismétlődő jelenség, egy-egy nagyobb eső megárasztja a Bodza vizét, mely kisebb-nagyobb mértékben pusztít a községhez tartozó Babócsa és Zabrató falvakban. A babócsai, zabratói és bodzakrasznai iskolában a veszély miatt szünetelt az oktatás is. Az elmúlt tíz esztendőben minden nagyobb esőzésnél aggódniuk kellett a szitabodzaiaknak, de a gátépítés folytatását nem sikerült kiharcolniuk a megyei hatóságoknak. György Ervin prefektus elismételte, több ízben kértek pénzt erre, de eredménytelenül. Bodzafordulón, amióta elkészült a gát, nem volt gond a folyó áradásai miatt. A prefektus elmondta, a szitabodzainál is súlyosabb a helyzet Dobollón, megkezdték a központi házak kiürítését, 18 lakásból költöztették ki az embereket, elrendelték a kultúrház és az iskola áramtalanítását. Országosan számos helyen okozott kárt a víz és a szél. /(-kas): Árvíz Szitabodzán (Víz és szél pusztított országszerte). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

2007. március 27.

Katasztrofális Háromszék gazdasági helyzete, Románia öt éve fejlődési pályára állt, de a megyében ebből semmit nem tapasztalunk – hívta fel a figyelmet Fazakas Tibor vállalkozó, a Magyar Polgári Szövetség gazdasági szakértője. Az elmúlt tizenhét évben a megye és Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es vezetői rengeteg ötlettel álltak elő, de ezek megalapozatlanok voltak.,,Beszéltek sok egyéb mellett Székelyföldi Fejlesztési Régióról, önkormányzatok társulásáról, ipari parkról, és egyikből sem lett semmi. Egyre több román és magyar vállalkozó panaszkodik, hogy a megye és a város vezetői képtelenek beindítani a gazdasági progressziót. Országos utolsó helyen állunk a külföldi befektetések terén, a leosztott pénzeket nem a közérdek, az általános fejlődés el-segítésére próbálják elkölteni, hanem klientúraépítésre használják” – hangsúlyozta. Fazakas Tibor felidézte, hogy az RMDSZ-es vezetés végigasszisztálta az áldatlan magánosítást, emberek ezrei maradtak munka nélkül, és sikerült szinte teljesen felszámolni a megye iparát. Székelyföld és Háromszék ,,kirablásának” egyik példájaként említette a kőbányákat. Az át nem gondolt intézkedések sorába illeszthet-, hogy országúttá nyilvánították a Földvár-Sepsiszentgyörgy-Kovászna-Zágon-Bodzaforduló útszakaszt abban a reményben, hogy majd központi alapokból lesz pénz rendbetételére. Ez nem történt meg, de az út menti települések lakói most hatalmas árat fizetnek, minden traktor és pótkocsi után harmincmillió lejes útadót kell lepengetniük.,,Egyre jobban látszanak annak a következményei, hogy tizenhét éve ugyanaz a csoport irányítja a megyét” – hangsúlyozta Fazakas. /Farkas Réka: Háromszék nem fejlődik (Vádolják az RMDSZ-t). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

2007. szeptember 3.

Hiába várták a Hargita és Kovászna megyei románok képviselői a Kovászna megyei Bodzafordulóra Traian Basescu államfőt, az előzetes bejelentéssel ellentétben az államelnök nem jelent meg szeptember 2-án a település hagyományőrző fesztiválján. A megye elöljárói levélben készülnek összefoglalni a gondokat, amelyek megoldásában Basescu támogatására is számítanak. „A levélben a megye önkormányzati vezetői utalnak a rossz állapotban lévő kovásznai szívkórház újjáépítésére, az infrastruktúra javítására és a befektetők térségünkbe való vonzására is” – nyilatkozta György Ervin prefektus. /Hiába várták Basescut. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

2007. október 19.

A Székely Nemzeti Tanács mellett a Magyar Polgári Szövetség is kifogásolja az RMDSZ legújabb kezdeményezését, amely a Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozatalát célozza. Kampányfogásnak minősítik, és úgy vélik, ez az akció eltereli a figyelmet a lényegről. A történelmi Székelyföldön 76 százalékos a magyarság aránya, a Székelyföldi Fejlesztési Régióban ez alig 59 százalék lenne, megbillentené az egyensúlyt Maros és Hargita megye román vidéke, illetve Bodzaforduló környéke. A két szervezet leszögezi, Székelyföld végső közigazgatási határait és nemzetiségi összetételét népszavazás, és nem rögtönzött ötletek alapján kell eldönteni. /Farkas Réka: Csak népszavazás dönthet (Székelyföldi Fejlesztési Régió vagy autonómia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./

2007. december 18.

December 17-én tartotta alakuló ülését tartotta Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Gazdasági és Területfejlesztési Egyesület (ADETCOV). A következő napokban benyújtják a bíróságra az ADETCOV bejegyzéséhez szükséges dokumentációt. A megyei gazdasági és területfejlesztési egyesülethez való csatlakozásról eddig harminchét önkormányzat döntött. A városok közül csak kettő lesz tagja az ADETCOV-nak: Sepsiszentgyörgy és Kovászna. Kézdivásárhely, Barót és Bodzaforduló még nem csatlakozott az egyesülethez. A közhasznú társaság elsősorban a híd szerepét kívánja betölteni az önkormányzatok és azon fórumok között, amelyeknél európai uniós támogatásokra lehet pályázni. /Farcádi Botond: Megalakult a fejlesztési egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

2008. január 11.

Czika Tihamér hozzászólt Csutak István Székelyföld modernizációjáról szóló cikkéhez. Csutak írása hiánypótló és nagyon időszerű, nézőpontja hiányzik „tájaink nemzeti-keresztény nacionalista közéletében” – írta Czika. A székelyföldi értelmiség töredezett és érdektelen ilyen kérdésekben. Mindenkinek a maga kisebb háztája a legfontosabb, akár versenyben is a másikéval. Az erősödő székelyföldi politikai polarizáció a politikai elit teljes kettészakadásához fog vezetni. A helyhatósági választások a megkoronázása lesz Székelyföld teljes politikai kettészakadásának. – Nincs egységes politikai koncepció Székelyföld jövőjéről. A székelyföldi politikai értelmiség megosztottsága meghiúsít minden reményt egy közös terv kidolgozásáról. Székelyföld területi integritását csak a román parlament adhatja vissza, Bukaresttel kell tárgyalni erről. Bukarest azonban ellenséges és a nyugat az etnikai autonómiáért, vagy területi berendezkedés megváltoztatásért nem szólal fel. A cikkíró szerint máig nem tiszta, melyek Székelyföld földrajzi határai. A történelmi határok alapján megyünk, vagy az etnikai alapján? A történelmi Székelyföldhöz tartoznak olyan régóta román többségű területek is mint Hídvég és környéke, Bodzaforduló és környéke, Gyergyótölgyes és vidéke, vagy 2-3 Marosvásárhely környéki mezőségi falu. Az etnikai határ alapján ki kell hagyni ezeket a vidékeket, de be kell venni olyan területeket, amelyek, bár történelmileg nem tartoztak Székelyföldhöz, de az etnikai határon vannak, ezért kihagyhatatlanok: Gyimesbükk, Apáca, Ürmös, Alsórákos, Olthévíz, Székelyzsombor. A nagyobb probléma Maros megyében van, ahol a történelmi Marosszék határán kívül (de annak mentén) sok magyar többségű falu van mind Szászrégen, mind Dicsőszentmárton irányában. Székelyföld határairól még magyar konszenzus sincs. Czika hozzátette, az erdélyi elit – beleértve a székely politikai elitet is – nem érdekelt egy konfrontációban a román kormányzattal a régió területei szabályozásának megváltoztatásáért. Mostanában hallatszik: „mi küzdeni fogunk az autonómiáért”! Aztán jön a túlsó oldal, hogy mi is, még jobban. Ez nacionalista tromfolás, írta Czika. Ugyanakkor gazdasági összeszövődések vannak román érdekekkel: a magyar vállalkozások szoros hálóban vannak román politikusok bizniszeivel. – Székelyföld gazdaságát lehetetlen egységes fejlesztés alá vonni, egységes adminisztráció nélkül. Czika Tihamér szerint „az élet szinte minden kérdését nemzeti és keresztény szempontból megítélő domináns értékrend a székelyföldi értelmiség körében nem EU kompatibilis”. Az értelmiség elsősorban kulturális, irodalmi, egyházi vagy népművészet centrikus. Székelyföldön „a hangadók még ma is a középkorú, vagy idős nacionalisták” és a cikkíró nem látja, hogy ez fejlődne, „ideológiailag liberálisabb irányba”. Czika Tihamér kárhoztatja a nacionalista mentalitást. (Forrás: figyelo. ro) /Czika Tihamér: Valós vagy virtuális régió Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10., folyt. 11./ Czika Tihamér az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tanácsadója, blogger. Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

2008. február 23.

Traian Basescu államfő háromnapos félhivatalos látogatásra érkezett Háromszékre. Az elnöki helikopter február 22-én szállt le a Ceausescunak épített kovásznai protokollvilla melletti téren. Az elnök fogadta Gheorghe Baciu bodzafordulói polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt megyei elnökét, Petre Strachinaru parlamenti képviselőt, Ioan Selejant, a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyház püspökét és Staicu Olteanu kovásznai vállalkozót. A közel két órát tartó szűk körű találkozó után az elnök vendégei kíséretében részt vett a Montana Szálló mellett máramarosi stílusban épülő ortodox fatemplom keresztjének megszentelésén és toronyra helyezésén. Traian Basescu államelnök elmondta: látogatásának semmi köze Koszovó függetlenségének kikiáltásához, sem a Székely Nemzeti Tanács február 23-i sepsiszentgyörgyi üléséhez. Este az államfő Kovásznáról Sepsiszentgyörgyre utazott. /Bodor János: Basescu Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

2008. szeptember 24.

Sereghajtó Háromszék a föld- és erdő-visszaszolgáltatás szempontjából, az országos listán hátulról a harmadik helyet foglalja el. A megyében 80 százalékban szolgáltatták vissza a föld- és erdőterületeket. Például Illyefalván, Baróton, Baconban és Bodzafordulón még mindig nagyon sok a megoldatlan ügy. Számos helyen azonban a nemtörődömséggel is indokolható ez, és sok településen nagy gondot jelent a földhiány. György Ervin prefektus több ízben igyekezett jobb belátásra bírni az érintetteket, de ez eddig nem használt. /Farkas Réka: Sereghajtó Háromszék (Föld- és erdővisszaszolgáltatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

2008. október 14.

Az MPP háromszéki szervezete a megye majdnem mindegyik választókörzetében indít jelöltet, akiket azonban független jelöltekként jegyeznek be, nyilatkozta Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP-szervezet elnöke. Nem állítanak jelöltet Bodzaforduló vidékén, ahol a magyarság kisebbségben van. Fekete Attila sepsiszentgyörgyi üzletember a sepsiszentgyörgyi választókörzetben lesz képviselőjelölt, Szilágyi Sándor pedig, a baróti MPP alelnöke szenátorjelölt lesz ugyanabban a körzetben. /Az MPP háromszéki szervezete tarol a független jelöltekkel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2008. december 2.

Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke kijelentette, ha az alakulat pártként vett volna részt a választásokon, több szavazatot szerzett volna a megyében, mint az RMDSZ vagy a román pártok. Gazda csalódott a központi vezetés döntése miatt és valakinek vállalnia kell a felelősséget az MPP által elkövezett hiba miatt. Kovászna megyében két független jelöltet támogatott az MPP: Szilágyi Sándort az 1-es számú szenátori körzetben, és Rákosi Jánost a 3-as számú képviselői körzetben. Az első 5 783 voksot kapott, a második 1 551-et. Az RMDSZ a hat Kovászna megyei parlamenti mandátumból ötöt nyert el, a hatodik mandátumot pedig, a 4-es számú Kovászna-Bodzaforduló körzetben, ahol a románok többségben vannak, el fogják osztani a szavazatok összesítése után. Itt az RMDSZ jelöltje 38 százalékot kapott. A megyében az RMDSZ jelöltjei vitték el a legtöbb szavazatot a hat egyéni választókörzetben, amelyből kettő szenátori, négy pedig képviselői. A hat mandátumból ötöt nyertek el. /MPP. „Ha pártként indulunk…”= Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2008. december 3.

Kovászna megyében az RMDSZ színeiben képviselői, illetve szenátori tisztséget nyert öt jelölt közül hárman első parlamenti mandátumukat szerezték meg. Albert Álmos Kovászna megyei RMDSZ-elnök kijelentette: bár a szavazópolgárok egyharmada voksolt, a háromszéki RMDSZ kicsivel jobban került ki a választásokból, mint négy éve, mert nem volt szükség visszaosztásra, hogy mandátumokat szerezzen öt jelöltjük. A Bodzavidéken induló Molnár Gábor is képviselő lehetett volna, ha az emberek nagyobb számban elmennek szavazni. Az RMDSZ Kovászna megyei kampányfőnöke, Tamás Sándor szerint az alacsony részvétel a rágalmazó és negatív MPP-s kampánynak tulajdonítható. Hozzátette: önkritikát is gyakorolnak. Hargita és Kovászna megyében az RMDSZ jelöltjei valamennyi választókerületben nyertek, kivéve egyet-egyet: a visszaosztás során a maroshévízi képviselői kerületben Mircea Dusa, míg a bodzafordulóiban Horia Grama került ki győztesen, mindketten a PSD részéről. /Horváth István, Kovács Zsolt: Háromszéki önkritika. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2009. január 6.

Kiterjesztett fűtéstámogatást kérnek az új kormánytól Kovászna megyének a hatóságok, arra hivatkozva, hogy hegyvidéken keményebb és hosszabb a tél. Bodzafordulón január 5-én hajnalban mínusz 31 Celsius-fokot mértek. György Ervin prefektus úgy véli, a kemény tél miatt a térség lakosságának korábban és hosszabb ideig kellene hozzájutnia a hőenergia-szubvencióhoz. /K. Zs. : Több fűtéstámogatást kérnének Kovászna megyének. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2009. április 22.

Az elmúlt húsz évben gyakorlatilag nem volt olyan esztendő, hogy a kutak fertőzött vize ne okozott volna csecsemőhalált Háromszéken – közölte Klárik László megyemenedzser. A háromszéki kutak négyötöde fertőzött. A gondokat súlyosbítja, hogy az elmúlt években számos településen vadonatúj víztisztító állomásokat szereltek fel, ezeket azonban senki sem akarja üzemeltetni, kisebb településeken ugyanis ez gazdasági szempontból nem kifizetődő tevékenység. Klárik szerint az egyetlen megoldás a megye víz- és csatornarendszerének teljes felújítása és a regionális vízszolgáltató létrehozása. Elkészült már a programban részt vevő négy város – Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Bodzaforduló és Kézdivásárhely – és a környező települések víz- és csatornahálózat-rendszerének mesterterve, létrehozták az Aquacov egyesületet, és a helyi tanácsok elfogadták a regionális vízszolgáltató létrehozására vonatkozó határozatokat. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésén dolgoznak. Ez egyébként a megye legnagyobb horderejű fejlesztési terve, a beruházás összértéke 86,5 millió euró. Ennek négyötödét uniós forrásokból finanszírozzák, 18 százalékkal a környezetvédelmi minisztérium száll be, az önrész két százalék. Ha minden a terv szerint halad, 2010-ben meghirdetik a versenytárgyalást, és elkezdődhetnek a munkálatok, amelyeket 2013–2014-re fejeznek be. /Farcádi Botond: Vizes gondok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

2009. május 29.

Jövő héten, június 3-án a marosvásárhelyi sportcsarnok előtti téren újabb tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ és az EMNT, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a román kormány túlkapásaira a dekoncentrált intézmények magyar vezetőinek leváltása kapcsán. – „Szégyenteljes, hogy Bihar megyében, ahol magyar, szlovák, német diákok ezrei tanulnak, a tanfelügyelőségen senki sem képviseli őket. Romániában törvény ismeri el, sőt kötelezi a kisebbségek tanfelügyelőségi képviseletét. Ezért határozottan kérjük a jelenlegi kormányt a már említett törvényrendelet okozta helyzet újragondolására, kérjük továbbá, hogy minden megyében, ahol kisebbségi nyelvű oktatás zajlik, egy szaktanfelügyelő képviselje a kisebbség érdekeit” – áll abban a levélben, amelyet Pető Csilla intézett Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez. Kovászna megyében a helyettes főtanfelügyelői tisztségből eltávolították Farkas Csabát, és egy olyan személyt /Ligia Dalila Ghinea/ neveztek ki a helyébe, aki a magyar iskolák ellenőrzésével fenyegetőzött, mert a magyar diákok nem tanultak meg románul. A Kovászna megyébe érkező beruházási összegek 60 százaléka a románok által lakott Bodzafordulóra érkezik, a maradék 40 százalékon osztozik a megye többi része. Sepsiszentgyörgyön a román pártok által irányított intézmények összes alkalmazottját kirendelték a hősök napi megemlékezésekre – figyelmeztetett Tamás Sándor. A háromszéki megyei tanácselnök emlékeztetett arra, hogy Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor egy 1938-ban kiadott alkotmányjogi tankönyvből idézve azt mondta, hogy „meg kell erősíteni az állam hatalmát”. A 28 éves Grosu Ciprian a háromszéki ifjúsági igazgatóság új vezetője félmeztelen fotói és telefonszáma is szerepeltek egy román társkereső honlapon, de a sajtóban való megjelenésük után a hirdetés eltűnt az oldalról. A gyanúba keveredett háromszéki magyar intézményvezetők határozottan visszautasították, hogy be akarnak lépni a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L). Dan Suciu, a kormánypárt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke kifejtette: a tisztségben hagyott magyar igazgatók közül ketten-hárman is jelezték pártba lépési szándékukat. /Antal Erika, Kovács Zsolt, Totka László: Erdély-szerte tiltakoznak a leváltások ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2009. július 18.

Romániában élő, különféle nemzeti közösségekhez tartozó gyermekek táboroztak a héten Besenyőn. A kisebbségi rendezvényt másodszor szervezte meg az Alteris Egyesület. A kisebbségi táborban félszáznál több, tizenegy-tizenhat év közötti fiatal vett rész, egymással, az etnikumok sajátosságaival, de Háromszékkel is ismerkedtek. Nyolc romániai kisebbség képviselői jöttek el Besenyőre: Konstanca megyéből macedónok, orosz-lipovánok és török-tatárok (utóbbi két csoport etnikumai történelmileg különbözőek ugyan, de mivel nagyon kevesen vannak, a táborban a szervezők egy csoportba sorolták őket), Temes megyéből svábok, bolgárok és szerbek érkeztek, Maros megyéből cigányok, míg Kovászna megyéből magyarok és Bodzafordulóról románok. A többi meghívott kisebbségi csoport tagjai nem tudtak eljönni. Brassai László pszichológus, a tábor vezetője kifejtette, nagyon fontos, hogy tudjunk saját magunkról, kik vagyunk. Az Alteris Egyesület az együttélés pozitív vonatkozásaira szeretné felhívni a figyelmet. Csak az jöhetett kisebbségi táborba, aki beszéli anyanyelvét, ismeri saját történelmét. /Mózes László: Kisebbségi tábor Besenyőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998