udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 63 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. április 15.

Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

1999. június folyamán

Sok helyen csak I-IV. osztályos magyar iskola van, mint például Vadászon, Pankotán, Simándon, Németszentpéteren, Gyorokon. Már korábban az összevont magyar I-IV. osztályt is felszámolták Radnán, Tornyán, Szederháton és Munáron. Néhány évvel ezelőtt Borosjenőn a magyar szülők megpróbáltak magyar nyelvű tagozatot indíttatni az iskolában. A tanfelügyelőség rosszindulata miatt meghiúsult a magyar tagozat megindítása. Ezután elhatározták a helyiek, hogy szavalóversennyel megpróbálják összefogni a környék magyar fiataljait. Idén május elején már ötödször tartották meg a város szülöttéről, a színész Horváth Béláról elnevezett szavalóversenyt. /Ujj János: Anyanyelvük becsülete. = Szövétnek (Arad, az Alma Mater Alapítvány időszakos kiadványa), június - III. évf. 3. sz./

1999. december 24.

A Hunyad megyei Borosjenő kis szórványgyülekezete újra élni kezd, ugyanúgy a Brassó megyei Szentágota városában gyarapodik a református gyülekezet, adta hírül a Diaszpóra Alapítvány Levél című kiadványa. Sárkány Ferenc, a dési egyházmegye főgondnoka vallja: csak az Istenbe vetett erős hit tarthatja meg a szórványban a nemzeti öntudatot és anyaszentegyházat. A Levél további tudósításokat is közölt. Vajdahunyad megyében, Kitid községben már csak egy magyar él. - Temesváron egyetemisták misszionálnak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

1995. március 23.

Hosszú Zoltán szenátor interpellált a tanügyminiszterhez magyar osztályok érdekében. Borosjenőnek 1500 magyar lakosa van, mégis hiába kérik a magyar tannyelvű osztályokat. Lippa városban és Sofronya községben pedig a magyar nyelv fakultatív tanítását kérik, összhangban az érvényes rendelkezésekkel, de választ nem kaptak. Hosszú Zoltán szenátor Aurel Novac közlekedési miniszterhez is interpellált, kérve, hogy változtassák meg azt a döntést, melynek értelmében Aradon többé nem állnak meg a nemzetközi gyorsvonatok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2000. november 25.

Kondor Endre pankotai református lelkipásztor Borossebesen, egyik szórványgyülekezetében beszélt a helybeli református közösség életéről. A nyilvántartás szerint a borossebesi református gyülekezet 100-110 fős, vasárnaponként 15-20-an vesznek részt az istentiszteleten. A lelkész Borossebesre, Borosjenőbe, Csermőre és Bokszegre jár ki. Együtt tartják a különféle megemlékezéseket a katolikusokkal. "Köztudott, hogy a magyarság általában fogy, de ezen a vidéken a fogyatkozás sokkal élesebben mutatkozik meg." - állapította meg a lelkész. Hozzátette, hogy "Istennek célja van velünk." Csermőn - amíg ő istentiszteletet tart - a felesége a parókián 2-3 gyereket magyarul írni, olvasni tanít. /Balta János: Hiszem, hogy Istennek célja van velünk. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./

2000. május 4.

Máj. 6-án ünnepli két évtizedes fennállását a pécskai Búzavirág együttes. Arad megye legrégibb magyar hagyományőrző népi táncegyüttese ünnepségsorozattal emlékezik meg fennállásának jó két évtizedéről. - Ugyancsak máj. 6-án tartják meg Borosjenőn az immár hagyományos Horváth Béla versmondó versenyt, amelyet a városban és vonzáskörzetében élő, román iskolában tanuló magyar gyerekek részére szerveznek. /A pécskai Búzavirág jubileuma. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

2000. május 9.

Máj. 6-án Borosjenőn dr. Vajda Sándor, a helyi EMKE elnöke, a vetélkedő fő szervezője megnyitotta az immáron VI. Horváth Béla-szavalóversenyt. A városháza zsúfolásig megtelt kistermében helybeli, szapárligeti, csermői, pankotai kisiskolások, felső tagozatosok, szüleik voltak jelen az egykori kiváló kolozsvári színész, Borosjenő szülötte nevét viselő, évente megrendezett vetélkedőn, amely nagy eseménye a Fehér-Körös vidékén élő szórványmagyarság számára. A (kényszerből) román iskolába járó gyermekek a vetélkedőn bebizonyították, hogy noha román iskolába járnak, meg akarják tanulni anyanyelvüket, irodalmunkat. A legnagyobb teljesítmény az, hogy az elmúlt években gyermekek tucatjai vettek magyar könyvet kezükbe, tanultak meg verseket és ismertek meg magyar költőket. A vetélkedőről valamennyi szavaló legalább könyvvel távozhatott (a Budapesti Hölgyek 2001 Egyesülete és a Tulipán könyvesbolt jóvoltából). A győztesek közül pedig négyen egyhetes anyaországi üdülésre mehetnek, ugyancsak a Budapesti Hölgyek 2001 Egyesületnek köszönhetően. /VI. Horváth Béla-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

2001. január 30.

Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke javaslatot dolgozott ki az Arad megyei szórványoktatás megoldására. Arad megye magyarsága 58 ezer főre tehető. A magyarság fele Aradon, fele pedig vidéken él. Aradon a város lakosságának 15 %-a magyar. A megyében magyar tannyelvű oktatásban (óvodától líceumig) 3299 fiatal részesült, ez 5,68 %-a a megye magyarságának. A fiatalok 50 %-a nem anyanyelvén tanul, pedig az iskolahálózat lehetővé tenné a magyar nemzetiségű fiatalok 80 %-nak a beiskoláztatását. Matekovits Mária javaslatában körzetekre osztotta a megyét, a jelenlegi helyzetből kiindulva tette vette számba a tennivalókat. Hegyalja vidékén teljesen leépült az anyanyelvi oktatás, annak ellenére, hogy jelentős magyar közösségek lakják a térséget. 15-20 évvel ezelőtt Gyorok és Pankota életképes I-VIII. osztályos iskolával rendelkezett, Galsán, Csermőn, Borossebesen még néhány esztendeje voltak magyar elemi iskolás tagozatok. Az elég nagyszámú, magát magyarnak valló közösségek Lippán és Borosjenőn nem igényelnek semmilyen magyar oktatást és Pankotán is éppen, hogy működik egy 5 tanulóból álló összevont osztály. Az előrelépést, a megoldást az RMDSZ, az egyházak, az EMKE és a civil szervezetek összefogása jelentheti. Fel kell térképezni az egyes területeken a közösségek hozzáállását az anyanyelvi oktatás újraindításával kapcsolatban. Mikrobuszok szükségesek iskolások szállítására. A szórványt felvállaló óvónők és tanítók számára a feltételeket meg kell teremteni /szolgálati lakás/. Fejleszteni kell az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport kollégiumát. /Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke: Arad megyei javaslatok a szórványoktatás stratégiájára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

2001. május 12.

Borosjenőn épül az új református templom. A maroknyi borosjenői református közösség, 108 lélek, óriási feladatot vállalt, amikor a már használhatatlan régi helyett új templom építésébe fogott. A főleg idős, kisnyugdíjasokból álló gyülekezet mindent megtett, ami erejéből telik. Ha minden jól megy, 2001 telére tető alá kerülhet a templom. /Templomépítéshez segítőkész embereket várnak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

2001. november 10.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése nyolc éve határozta el, hogy nov. 4-én megemlékezik mártírjairól, üldözöttekről és a hősökről. Borossebes református templomában tartották az idei emlékünnepet, amelyen felekezeti hovatartozástól függetlenül részt vett Apatelek, Borosjenő, Bokszeg, Borossebes magyarsága. Tőkés László püspök igehirdetése után Kondor Endre lelkipásztor beszélt a borossebesi, dr. Vajda Sándor a borosjenei mártírokról és hősökről. - Az emlékünnep ébren tartja a hősök, mártírok és üldözöttek emlékezetét. /Dr. Vajda Sándor főorvos: Hőseinkre emlékeztünk Borossebesen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./

2001. december 3.

Korcsog Gyöngyi Borosjenő magyar közművelődési életének egyik szervezője, mozgatója, emellett a református nőszövetség elnöke. A borosjenői református közösség rendezvényei a református templom építésével kapcsolatosak. Helyi magyar elemi beindításával kétszer is próbálkoztak, de a tanfelügyelőség meghiúsította a megalakítását. /Balta János: Szórványban fokozott a civil szervezetek felelőssége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2002. augusztus 12.

Boros Ernő Mindennap eljött a halál /Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE kiadása, Szatmárnémeti, Otthonom, Szatmár megye sorozat 15. kötete/ című új könyvében a Brassó melletti Földváron létesített haláltáborról írt, ahova sok ezer magyart és több száz németet hurcoltak el a románok 1944 végén, 1945 elején. A könyvben több túlélő emlékezését közölte. A kötetben közölt dokumentumok egy része előzőleg megjelent a Szatmári Friss Újságban, másik része a Romániai Magyar Szóban. Boros Ernő etnikai tisztogatásról beszélt, amit a kötetben bebizonyított. A háború utáni békeszerződések határrendezése miatt volt szüksége a román hatalomnak arra, hogy Észak-Erdélyben, különösen a Partiumban a románság javára módosítsa a lakosság etnikai összetételét. A németeket, mint "háborús bűnös" nemzetet nyíltan lehetett internálni, a magyar lakossággal burkoltabb megoldásokat kellett keresni. A könyv idézte a román miniszterelnökség utasítását a vármegyék első tisztségviselőihez (Nat.I./197/450-VIII keltezéssel) a magyar lakosság kitelepítéséről. "Indok: szabotázs stb., fasiszta magatartás, rémhírterjesztés, izgatás, oroszokkal való összeférhetetlenség. Végrehajtás: minden kiutasítás a D1/ 6. utasítás szerint hajtandó végre, csupán a kiutasított személyekkel, szóbelileg közölhető, nyilvánosságra nem hozható, erről írásbeli végzés ki nem adható. Ingatlanok el nem adhatók, ingó dolgok túlsúlyban nem vihetők (hivatkozni a CFR nehéz helyzetére), mivel azokat román területen szerezték. Újságokban publikálandó a magyar nemzetiségiek soviniszta magatartása, amellyel lehetetlenné teszik az itt élő népek békés fejlődését és megélhetését". Boros a hozzáférhető dokumentumok alapján legkevesebb 40.000-re teszi a Földvárra hurcoltak számát. Közülük legalább ötezren meghaltak a táborban. De nem csak Földvár volt, hanem Hidvég, Lugos, Borosjenő, Temesvár, Belényes, Radna, Pitesti, Gyulafehérvár és még annyi más tábor. Egyetlen menekvés volt a haláltáborokból. Azok megmenekülhettek, akik írásba adták, hogy ezentúl románok lesznek. - Mintha az indokoltnál is félénkebbek lettünk volna a feltárásban, különösen abban, hogy a nagyobb, akár az EU nyilvánossága elé vigyük azokat, jegyezte meg a könyvet ismertető Sike Lajos. Ezt a könyvet le kellene fordítani románra is. Tananyagba kellene beépíteni a könyv mondanivalóját. Ismerje meg az ifjúság, miként bántak el nagyszüleikkel. /Sike Lajos: Tananyagba kívánkozik Boros Ernő Földvárról írt könyve! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

2002. november 11.

Évtizede hirdette meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület templomépítő programját. Hogyan áll ma ez a program? - hangzott a kérdés. Tőkés László püspök leszögezte, hogy nagyon szegények. Isten csodája, hogy végül is sikerültek olyan megvalósítások, mint a szatmári új templom, a zilahi templom, az angyalkúti, a gáji, a temesvári, még épülőben levő templom, a szatmári Rákóczi Kollégium. Idén felavatták az Arany János Kollégium új épületszárnyát Nagyváradon, most pedig Borosjenőn sikerült templomot szentelni. Ezeknek a kis közösségeknek az élni akarása és a hite olyan energiákat, rejtett erőket mozgósít, ami megszégyeníti a nagy ellustult, eltespedt közösségeket. Nemzetpolitikai problémákat csak intézményteremtéssel tudnak megoldani, hangsúlyozta a püspök. /Jámbor Gyula: Intézményteremtéssel a nemzetpolitikai problémák megoldásáért. Beszélgetés Tőkés László királyhágómelléki püspökkel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

2002. november 11.

Nov. 9-én fölszentelték Borosjenőn az új református templomot, a száz reformátust számláló borosjenői közösség templomát. Igét hirdetett Tőkés László királyhágómelléki református püspök. Két év alatt épült föl a templom. Dr. Vajda Sándor fogorvos nélkül a borosjenői új templom tetején ma még biztosan nem lenne süveg. Segített a belgiumi református testvérgyülekezet, az Illyés Alapítvány, a Gusztáv Adolf Alapítvány és számos magánszemély. Tőkés László püspök szintén besegített. Az istentiszteleten a Csanádi János magyartanár által vezetett Kisjenő-Erdőhegyi Irodalmi Kör tagjai mutattak be zenés-verses összeállítást. Az új templom külső falán három évszámot tüntettek föl: 1523 jelöli a protestantizmus megjelenését Borosjenőn, 1924 a régi református templom felszentelésének évét, 2002 pedig a régi helyén épült új templom felszentelését. /Gujdár Gabriella: Új templomot emelt a száz borosjenői református közösség. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

2002. november 19.

Nov. 16-án Nagyváradon jelképesen birtokba vették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonát képező régi alma matert. A napokban ugyanis újabb épületszárnyat vehetett át az Andrei Saguna püspök nevét viselő szakközépiskolától a református közösség. Tolnay István tanügyi előadótanácsos közölte, hogy 2003 szeptemberéig teljes egészében megkapják az ingatlant, amelynek visszaszolgáltatásáról kormányhatározat döntött. A hatalmas épületben kibővített oktatást terveznek, első osztálytól érettségiig kívánják megszervezni a tanítást. Az épületrészt rossz állapotban, üresen kapták meg, felújítása sokba kerül, az egyházkerület levelében adakozásra szólított fel minden reformátust. A koraősszel megkapott másik épület felújítása elkezdődött. Lelkészeket avattak, utána pedig kiosztották a Pro Partium és a Pro Eclessia díjakat. Kristófi János festőművészt, Várad megfestőjét tüntették ki Pro Partium díjjal és Boros Zoltánt, televíziós munkásságáért. Pro Eclessia díjaban a vámfalui, a nagyszalontai, a borosjenői egyházközség részesült, Orosz Árpád esperes post mortem kapta meg, továbbá az alsóvalkói Sziszik László és Dieter Brandes, a Gustav Adolf Werk szervezet németországi főtitkára, Szekernyés János temesvári író, illetve az Élesdi Gyermek és Ifjúsági Központ. /(Balla Tünde): Birtokba vették a Lorántffy-épületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2002. december 9.

Dec. 8-án Borosjenőn, a református templomban Pávai Gyula tanár, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke méltatta a XIX. század eleje legtermékenyebb írója, költője, a magyar nyelvű újságírás úttörője, a magyar helynévtörténet megalapozója, Perecsényi Nagy László Borosjenőn eltöltött több mint két évtizedes munkásságát. A templom falán ünnepélyesen leleplezték Perecsényi Nagy László emléktábláját. /(Balta): Borosjenőn emléktábla Perecsényi Nagy Lászlónak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2002. december 30.

Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a jelen körülmények között a megtartás is sikernek minősül a magyar oktatásban. A sikerek közé tartozik az, hogy Tornyán újra indult a magyar óvoda, Majláton meg tudták tartani a magyar óvoda két csoportját, Pankotán az iskolát és az óvodát is. Nagy probléma a pedagógushiány. Az Apáczai Alapítványnál elnyert pályázat alapján támogatják azokat a gyermekeket, akik azért kénytelenek ingázni, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. 140 - elsősorban I-VIII. osztályos - gyermek részesül ebben a támogatásban. Jelenleg tíz szórványhelységben folyik magyar nyelvű oktatás. Állami finanszírozással folyó anyanyelvű oktatás van Pankotán, Szapárligeten, Fazekasvarsándon, Borosjenőben, Vingán. Idén sikerült beindítani az Apáczai Alapítvány támogatásával a nem hivatalos, hétvégén folyó magyar oktatást Németszentpéteren, Tornyán, Székudvaron, Lippán és Csermőn. /Gujdár Gabriella: Az aradi magyar oktatás jó, de lehetne jobb is. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

1998. október 11.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./

2003. február 17.

A borosjenői bíróság várhatóan febr. 19-én hirdet ítéletet az Arad Megyei RMDSZ-Informatia Ineului perben, miután a szövetség, magyarellenes viccek közléséért tavaly beperelte a hetilapot. Az ügyet vizsgáló borosjenői bíró eddig ötször halasztotta el az ítélethozatalt. Az Informatia a legutóbbi számában nyilvános elnézést kért. Sergiu Havasi, a lapot kiadó Petroprest kft. tulajdonosa viszont nem ússza meg az egyszerű bocsánatkéréssel, mivel a Búza Gábor ügyvéd képviselte aradi szövetség egymilliárd lejes kártérítést is követel. "Az ítélet, ha megszületik, precedensértékű lesz, bármikor, bárhol megmutathatjuk" - mondta Búza Gábor. /Irházi János: RMDSZ kontra borosjenői Informatia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2003. február 20.

Febr. 19-én a borosjenői törvényszék elutasította az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének 1 milliárd lejes kártérítési követelését. A borosjenői Informatia hetilapban magyarellenes viccek jelentek meg, amiért a szervezet beperelte a kiadót. "A csatát félig megnyertük, mert a bocsánatkérést lehozták a lapban" - nyilatkozta a Nyugati Jelennek Búza Gábor ügyvéd, az RMDSZ jogi képviselője az ügyben. Fellebbeznek az ítélet ellen. /(Irházi): RMDSZ kontra borosjenői Informatia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

2003. február 22.

75 éve született dr. Kovács Sándor muzeológus /Sepsiszentkirály, 1928. febr. 20. - Sepsiszentgyörgy, 1984. febr. 26./, a biológiai tudományok doktora, aki 1961-től a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ természettudományi részlegének első szakmuzeológusa lett. A múzeum ásvány- és kőzettani anyagának revideálására 1964-ben dr. Balogh Ernő egyetemi tanárt és Kónya Ádámot, később, 1969-ben pedig Mészáros Miklós kolozsvári geológust kérte fel. 1948-ban sikerült a múzeumba szállítani az Arad megyei Borosjenőről Diószeghy László már 1931-ben a múzeumnak adományozott lepkegyűjteményét, mely több mint 25 000 példányt foglalt magában. Dr. Kovács Sándor az új leltári jegyzék összeállításával párhuzamosan tudományos kutatómunkát is folytatott. 1981-ben Brassóban tartották az Európai Nemzetközi Paleontológiai Kongresszust. A szervezők dr. Kovács Sándort kérték fel A jégkorszak és állatvilága című kiállítás megrendezésére. Dr. Kovács Sándor tagja volt a Kovászna megyei környezetvédelmi bizottságnak. Ő állította össze elsőként a megye védett területeinek, növény- és állatfajainak, évszázados fáinak és dendrológiai parkjainak listáját. Többévi kutató- és megfigyelő munkát sűrített a részletes Rétyi Nyír-monográfiatanulmányba, ezzel a Rétyi Nyír fölkerült a védett területek országos listájára. Korai halálával nagy veszteség érte az erdélyi magyar tudományos társadalmat. /Kocs Irén muzeológus: 75 éve született dr. Kovács Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

2003. március 24.

Márc. 22-én Pitti Katalin, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Ács János zongoraművész volt a díszvendége Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által szervezett jótékonysági estnek. A hangverseny után a szórványban élő borosjenői fiatalok előadása következett. Borosjenőn negyven éve megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A borosjenői EMKE első ízben 1995-ben rendezte meg a város szülöttéről, Horváth Béla színészről, rendezőről, műfordítóról elnevezett szavalóversenyt, mely iránt mind nagyobb az érdeklődés. /Tóth Hajnal: Jótékonysági est világhírű művészekkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. május 31.

Máj. 30-án először szervezték meg az aradi Minorita Kultúrházban az Arad megyei magyar iskolák egyházi napját. Az egész napos rendezvény főszervezője, Matekovits Mária elmondta: ez az első ilyen jellegű műsor, melynek célja rávezetni a diákokat a szeretet, hit, egymás közötti kommunikálás és az anyanyelv ápolásának az értékeire. Az Egyházi Napon a Csiky Gergely Iskolacsoport, a kisiratosi, nagyiratosi, majláti, borosjenői, szapárligeti iskolák, valamint az aradi 21-es, 10-es és a pécskai iskola tanulói vettek részt. /Sólya Emília: Hit, szeretet, anyanyelvápolás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2003. június 24.

Jún. 23-án a Csiky Gergely Iskolacsoport egyik termében másodszor rendezik meg az anyanyelvi tábort azoknak a gyermekeknek, akik a megye olyan településein élnek, ahol nincs magyar nyelvű oktatás. Vingától Szapárligetig és Simándtól Borosjenőig több mint húsz általános iskolás jelentkezett a táborra. Az egyhetes program alatt a gyermekek pedagógusok vezetésével megismerkednek a megyeszékhellyel, annak történelmi nevezetességeivel, gyalogtúrán vesznek részt a Csálai erdőben, tábortűz mellett a szép magyar beszédet gyakorolják. Táborvezető Deák Rozália tanár. /P. P.: Apáczai Anyanyelvi Tábor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

2003. június 30.

Az Arad megyei RMPSZ szervezésében, a magyarországi Apáczai Közalapítvány jóvoltából ingyenes egyhetes anyanyelvi táboron vett részt 21 gyermek Aradon. A megye olyan helységeiből jöttek - mint Borosjenő, Csermő, Fazekasvarsánd, Pankota, Simánd, Szapárliget, Székudvar és Vinga -, amelyekben az V-VIII. osztályban csak fakultatív magyar nyelvű oktatás van. Szakács Ferenc, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, Matekovits Mihály, az RMPSZ megyei elnöke és Kiss Anna, a tábor gazdasági vezetője köszöntötte őket. Reggelente Beszéljünk szépen magyarul! címmel nyelvi vetélkedőket, játékokat és videózást rendeztek számukra. Meglátogatták a Jelen Házat és a Tulipán könyvesboltot. /Benke Tímea: Szórványvidékiek anyanyelvi tábora. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2003. október 30.

A Temesvári Táblabíróság helyt adott az RMDSZ Arad megyei szervezete által a borosjenői Informatia hetilap kiadója, a Petropres ellen a magyarságot elmarasztaló anyagok közlése miatt benyújtott fellebbezési kérelmének. A bírósági határozat nevezett kiadót kötelezi 1 eurónak megfelelő összeg kártérítés gyanánt történő kifizetésére. /(b): Rendhagyó ítélet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

2002. március 5.

Aradon, a Kölcsey Egyesület rendezésében a Kölcsey-délutánon Ujj János történész Arad megye nevezetes műemlékeiről beszélt, majd levetítette azt a kultúrtörténeti filmet, amelyet pár évvel ezelőtt Csép Sándorral és dr. Kovách Gézával forgattak Arad megyében. Bemutatta a film többek között a világosi várat, Borosjenő várát, a máriaradnai búcsúhelyet, a marospetri várat, a búlcsi és a pompás kápolnási kastélyt, végül a pankotai kastélyt. /Regéczy Szabina Perle: Emlékezetes Kölcsey-délután. Arad megye nevezetes műemlékei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

2002. április 10.

Egy szólásmondás szerint csak az a nép épít templomot magának, csak az ültet diófát, amely biztatónak látja saját jövőjét, végleges lakhelyének tekinti az általa elfoglalt területet. Népünk ezerszáz éves történelme során a Kárpát-medencében csak néhány rövid időszakot tartunk számon, amikor a háborúkban megfogyatkozott, az elhúzódó harcoktól meggyötört lakosság elhagyta lakóhelyét, feladta templomait. Azután visszatért, s kijavította vagy újjáépítette szentélyeit. Kivételt csak a kommunista diktatúra képezett, amikor a templomépítést következetesen megakadályozták a pártszervek. Különösen a nemzetiségieknek tiltották az Isten házának felépítését. Most ismét a templomépítések időszakát éljük. Ujj János a teljesség igénye nélkül felsorolta, hogy református templomot szenteltek a Mosóczy-telepen és Angyalkúton, katolikus ifjúsági házat Kisjenőn, Caritas otthont Gájban, Máltai házat mozgássérültek számára Kisiratoson, római katolikus kápolnát Tornyán, a Mária-kút mellett. És szobrot emeltek Pécskán az egyik legnagyobb kultúrpolitikusnak, Klebelsberg Kunónak, illetve Zerinden a Körösköz legnagyobb költőjének, Olosz Lajosnak. Az elmúlt évtizedben emléktáblát lepleztek le Arad megyében Kerekes Ferenc, Tóth Árpád, Lóczy Lajos, Znorovszky Attila, Ormos Zsigmond, Kálmány Lajos, Klebelsberg Kunó, Godó Mihály atya tiszteletére. Épül a gáji és borosjenői református templom. /Ujj János: A templomépítés időszaka. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

2002. május 21.

Máj. 19-én nyolcadszor rendezték meg az Arad megyei Borosjenőben a város neves szülöttéről, Horváth Béla színész-rendező-író-műfordítóról elnevezett szavalóversenyt a környékbeli magyar vagy félmagyar, de lehetőség híján nem magyar iskolába járó gyermekek részvételével. Az első alkalommal a húszat sem elérő versmondók száma folyamatosan növekedett. Idén 89 (!) versmondó állt a zsűri elé. Dr. Vajda Sándor, a helyi EMKE-szervezet elnöke, a szavalóverseny kitalálója és fő szervezője nyitotta meg a rendezvényt. Mindenekelőtt az alkalomra megjelent, a pankotai Csiky Gergely Egyesület által kiadott Babszem Jankót, az Arad-hegyaljai és a Fehér-Körös vidéki gyermekek lapját üdvözölte. Matekovits Mária EMKE-elnök a Románia Magyar Pedagógusok Szövetségének aradi szórványtáborába szóló 8 meghívót nyújtott át a gyermekeknek. /Jámbor Gyula: Évről évre több a résztvevő. Borosjenőben érdemes magyarul szavalni. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998