udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 86 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. október 17.

Okt. 11-én este 11-kor a borsi határállomáson a vámosok nem engedték tovább a Magyarországról hazaérkező András Imre RMDSZ-képviselőt, mert a New York-i székhelyű Helsinki Watch dokumentumai voltak nála, így Sütő András, Tőkés László, Szőcs Géza beszédei, továbbá a kisebbségi jogokról szóló és a marosvásárhelyi magyarellenes pogromról szóló írások. A vámosok szerint államellenes nyomtatványok behozatala tilos. Összeállíttatták vele a behozott anyagok listáját, majd reggel mégis megengedték, hogy - mivel képviselő - behozhatja az anyagokat. András Imre nyilatkozott minderről a Romániai Magyar Szónak. Azt mondta a határon, készítsenek listát arról, milyen anyagokat nem lehet behozni Romániába, erre azonban nem voltak hajlandók. Megmutatta képviselői igazolványát, azonban a határőrség ezredese ezt összegyűrte és a falhoz állíttatta András Imrét. Megjelent a Vatra jelvényét viselő két ember és Vasile Ionel Hodea képviselő is, akik szintén kérdezgették őt a dokumentumokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1992. január 16.

András Imre képviselő a vele készült beszélgetésben összefoglalta, mi történt vele. Tavaly okt. 11-én a borsi határátkelőnél a román határőrök feltartóztatták, megakadályozták, hogy hazatérjen, illetve a hazatérés feltételéül szabták, hogy a nála levő iratcsomagot, különböző emberjogi szervezetek Romániára vonatkozó jelentéseit, meg az amerikai kongresszusi jegyzőkönyveket vigye vissza Magyarországra. Törvényes tiltásra nem hivatkoztak. András Imre képviselő erre nem volt hajlandó. Az éjszakát a határátkelőnél töltötte. Az átkelő parancsnoka a falhoz állította András Imrét és ordítozni kezdett vele és megfenyegette: odaadja a katonáknak, azok majd tudják, mit csináljanak vele. Ekkor András Imre felmutatta képviselői igazolványát. A parancsnok összegyűrte az igazolványt, odavezényelt két katonát és 40 percig katonai őrizet alatt tartotta a képviselőt. Ez a képviselői jog súlyos megsértése. Végül az iratok egy részéről jegyzőkönyvet készítettek és a képviselőt beengedték az országba, az iratokat magánál tarthatta. András Imre amint hazaért, tájékoztatta a történtekről a házelnököt és kérte a házelnököt, hogy az eset kivizsgálása érdekében értesítse a legfőbb ügyészt. Tájékoztatását nov. 6-án vitatta meg a képviselőház elnöksége és közölték vele, saját magának kell az ügyészségez fordulnia. András Imre a történtekről tájékoztatta a belügyminisztériumot és a vámigazgatóságot az információ szabad áramlásának korlátozásáról. Egyik helyről sem kapott választ. András Imre képviselő csak decemberben tudta meg, hogy a képviselőház elnöksége bizottságot hozott létre, vizsgálják ki az ő esetét, azzal, hogy a képviselő románellenes iratokat hozott be. Tehát románellenesnek ítélték azokat az iratokat, melyeket nem is láttak. /Gazda Árpád: Koncepciós per készül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

1994. január 26.

Bihar megye lakossága a két utolsó népszámlálás /1977 és 1992/ között mindössze ezer fővel gyarapodott, annak ellenére, hogy nagyon sok moldvai, oltyán család költözött a megyébe, Nagyváradon egész lakónegyedet építettek a vranceai földrengés károsultjainak. A vizsgált időszakban a városok román lakossága 61 ezer fővel növekedett, a magyarok lélekszáma 2767 lélekkel csökkent. 1977 és 1992 között Nagyvárad magyar nemzetiségű lakossága 75 121 főről 73 232 főre csökkent, Nagyszalontáé 9109-ről 8862-re. Érmihályfalva magyar lakossága 9109-ről 8862-re csökkent, a városok közül Margittán növekedett a magyar lélekszám 7803-ról 8705-re. A magyarság apadásában nagy szerepe van a kivándorlásnak. A népszámlálás szerint a községekben, a kisebb településen a románok és magyarok lélekszáma is csökkent. A legnagyobb község Székelyhíd, ahol 1992-ben 9956 magyar mellett 965 román élt. A népesebb községek közül Bihardiószegen 5150 magyar és 3122 román nemzetiségű, Bihar községben 5087 magyar és 5672 román, Hegyközcsatáron 3156 magyar és 452 román, Borson 3124 magyar és 150 román, Érszalacson 3124 magyar és 27 román nemzetiségű élt. Bihar megye vallási megoszlását tekintve a legnagyobb az ortodox vallásúak lélekszáma. A megyében 125.056 református, 63.841 római katolikus, 402 unitárius és 321 evangélikus él. A görög katolikusok 15 ezren vannak. Nagyváradon 43.408 református és 28.954 római katolikus él. /Barabás Zoltán: Partium via Bábel?! 1. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., folyt. 2. – jan. 27., 3. – jan. 28./

1994. szeptember 9.

Az Európai Unió PHARE programja keretében 21 millió ECU segítséget kap Románia, hogy korszerűsítse a román-magyar és román-jugoszláv határ felé vezető útjainak egy részét. Karen Fogg asszony, az Európai Unió bukaresti irodájának vezetője és Aurel Novac közelkedési miniszter által szept. 9-én aláírt megállapodás értelmében a Szászsebestől Déván, Aradon át Nagylakig, illetve Aradtól Temesváron át Temesmóráig korszerűsítik ebből a hitelből az úthálózatot. További 43 millió ECU térítéssmentes segélyt biztosítanak a határállomások korszerűsítésére. A felsorolásban Bors, Nagylak, Giurgiu és Calafat szerepel. /Népszabadság, szept. 10./

1999. december 7.

A ploiesti-i táblabíróság elutasította az első fokon 11 évi börtönbüntetésre ítélt két magyar kamionsofőr fellebbezési kérelmét. Debreczeni Ferencet és Ulicsnyi Ferencet csempészés, sikkasztás, lopás, valamint a vámtörvények megsértése miatt ítélték a súlyos büntetésre. A két sofőr másfél évvel ezelőtt a magyar-román határ borsi vámparkolójában hagyta azt a kamiont, amellyel nagy mennyiségű kávét szállítottak Romániába, s a kocsinak másnap már csak hűlt helyét találta. Az ügyben első fokon hat személyt ítéltek el. A két magyar állampolgár mellett egy magyar nemzetiségű román állampolgár szintén 11 évi börtönbüntetést kapott, a többi vádlottra ennél jóval enyhébb ítéletet szabtak ki. Szász Zita védőügyvéd elmondta: fellebbezést nyújt be a román Legfelsőbb Bíróságnál. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után tíz fellebbviteli tárgyalást is meghirdettek, majd elhalasztottak, mire az elutasító döntés megszületett. A szintén magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián jelenleg is egy romániai börtönben sínylődik, noha az évek óta zajló meghurcoltatás következtében elméje gyakorlatilag elborult. Román vámtisztek jogosulatlan intézkedésének állt ellen a petei határátkelőnél, emiatt ráfogták: okozója az egyik vámos napokkal később elszenvedett, maradandó károsodást okozó agyvérzésének, amelyet orvoskonzíliumi közreműködéssel hoztak összefüggésbe az incidenssel. A fiatalember nyilvánvalóan bűnbak, akitől az "áldozat" hozzátartozói csillagászati összegeket követelnek fájdalomdíjként. A kézdivásárhelyi magyarok ügye közismert. Az ún. Agache-per egyenes folytatása azon nacionalista indíttatású, kimondottan politikai hátterű megtorlásoknak, amelyeket az oroszhegyi és zetelaki elítéltek, illetve Cseresnyés Pál és társai szenvedtek el az 1989-es Hargita megyei, illetve az 1990-es marosvásárhelyi események után. /Magyarellenes perek Romániában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./

1995. február 1.

A Bors-Ártánd határátkelőnél átadták a kibővített, 12 sávos átkelőt. A munkálatok 70-75 %-ban készültek el. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./

1995. március 7.

Márc. 7-én Budapesten folytatódott a román-magyar szakértői tárgyalás. Ezen a napon Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár Bukarestben aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt. Somogyi Ferenc megbeszélést tartott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8., Népszabadság, márc. 8./ Dinu államtitkár kiemelte, hogy a két fél hathavonta áttekinti az Emlékeztető megvalósulását. Somogyi Ferenc az MTI kérdésére kifejtette: az Emlékeztető nem tartalmaz határidőket. Az Emlékeztető négy fejezetre tagoltan 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, illetve kulturális , oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. Az első, politikai és jogi kérdésekre vonatkozó fejezet szerint a két fél folytatja tárgyalásait a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak gyakorlását biztosító kétoldalú egyezmények kidolgozása érdekében, együttműködési jegyzőkönyvet írnak alá a két külügyminisztérium között, folytatják a párbeszédet a bizalomerősítő intézkedésekről, támogatják a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolatokat, megkönnyítik részvételüket a regionális és szubregionális együttműködési szervezetekben. Gazdasági téren a felek támogatják a magyar-román gazdasági bizottságra vonatkozó kezdeményezést, a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló szakértői tárgyalásokat, vegyes vállalatok létesítését, a határ menti együttműködést, közös román-magyar adatbank felállításának lehetőségét, a telekommunikációs kooperációt, tárgyalást kezdeményeznek az állampolgárok vagyonjogi kérdéseiről. Kulturális, oktatási és tudományos téren 17 pont sorolja a tennivalókat, többek között sürgetik az oktatási bizonyítványok kölcsönös elismerését, ösztönzik a cserekapcsolatokat az akadémiák, egyetemek között, a múzeumok, színházak, könyvkiadók, könyvtárak közötti cseréket, a közös könyvkiadást, egymás nyelvének tanulmányozását, támogatják a kulturális és sajtótermékek forgalmát, segítik a levéltári és történelmi kutatómunkát egymás intézményeiben, támogatják kölcsönös megemlékezések megtartását egymás nemzeti ünnepeiről, évfordulóiról, történelmi és kulturális emlékhelyek listáját összeállítják, amelyeknél megegyezést tartanak, támogatják a műemlékvédelmi szervezetek együttműködését, folytatják a párbeszédet az aradi vértanúk emlékműve visszaállításáról. Konzuli téren a határátkelőhelyek bővítéséről tárgyalnak, a román fél Battonya-Turnu és Méhkerék-Nagyszalonta átkelőt fejleszti, a magyar fél pedig a Ártánd-Bors, Gyula-Varsánd átkelőket, megvizsgálják kilenc további határátkelő létesítését, ösztönzik a határ- és vámőrségek együttműködését, támogatják a konzuli képviseletek létesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az Emlékeztető szövege folytatásokban megjelent: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, 11-12, 13, 14./

1995. március 14.

Az újabb bukaresti tárgyalási forduló után Melescanu külügyminiszter márc. 14-én fogadta Somogyi Ferenc magyar külügyi államtitkárt. Alapvetően a még nyitott kérdéseket tekintették át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Melescanu megígérte, hogy legkésőbb júniusig újabb három határátkelőt nyitnak meg, Battonyánál, Méhkeréknél és Borsnál. /Népszabadság, márc. 16./

1995. július 15.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök júl. 15-én vágta át a pántlikát a korszerűsített borsi határállomáson, amelyen 12 belépő és 12 kilépő sávot építettek. A kormányfőn kívül Constantin Pinzariu országos vámparancsnok és Ionel Ungur Bihar megyei prefektus mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2000. január 31.

A határ mindkét oldaláról érkezett bihari polgármesterek, önkormányzati tisztségviselők vettek részt a hétvégén Biharkeresztesen azon a felkészülési tréningen, melynek célja közös részvétel európai uniós programokban. A megjelenteket Fülöp Mihály polgármester, a Határ Menti Bihari Települések Településfejlesztési Társulásának az elnöke üdvözölte. Jelen volt Bihar, Csatár, Bihardiószeg, Érmihályfalva, Szalárd, valamint Bors polgármestere. Rákóczi Lajos, az RMDSZ parlamenti képviselője emlékeztetett, hogy Románia azon országok közé tartozik, melyek hátrányos helyzete a PHARE-támogatások kapcsán is jelentkezik. Tavaly 300 millió USD értékű megítélt pályázati összeget nem tudtak felhasználni. A képviselő elmondta, hogy a román-magyar szakaszon 2004. december 1-jéig 11 új határátkelőt nyitnak meg. Ennek részeként 2001 végéig Érmihályfalvánál megnyílik a teljes körű személy- és kisteherforgalom, míg Székelyhídnál csupán 2004-re várható a határátkelő megnyitása. /Szűcs László: Bihariak párbeszéde határok nélkül. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./

2000. november 10.

Az utóbbi napokban kiemelt helyen szerepel a magyar média híradásaiban a román határátkelőhelyeken a belépő gépjárművek térítés ellenében való fertőtlenítése. A magyar kormány felszólította Romániát a rendelet visszavonására, mondván: Magyarország területén nincs járvány. Marius Rotar, a borsi vámhivatal vezetője nyilatkozott a Bihari Naplónak. Elmondta, hogy a szóban forgó ügy törvényileg nem rájuk tartozik, viszont a vámnál egy bizonyos cég már elkezdte a fertőtlenítőberendezés építését. Szerinte a témában a Mezőgazdasági Minisztérium az illetékes. Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára közölte: egy 1999 decemberében kibocsátott kormányrendelet alkalmazásáról van szó, amely kizárólag az áruforgalomra vonatkozik. Az érvényben lévő állat-egészségügyi törvénynek megfelelően az állatokat szállító járműveket eddig is fertőtlenítették, ez nem újdonság. A botrány akkor robbant ki, amikor a varsándi átkelőnél elkezdték válogatás nélkül a belépő járművek fertőtlenítését, beleértve a személygépkocsikat is. Az államtitkár szerint túlkapásról van szó, amely ellen az RMDSZ máris tiltakozott, ugyanis a személyszállító járművekre nem alkalmazható a kormányrendelet. /Nagy Tibor: Borsnál még nem fertőtlenítenek. Újabb túlkapás a határon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./

2000. november 14.

A Háromszék Táncegyüttes nov. 10-11-én 12. alkalommal szervezte meg a Népzene- és néptánctalálkozót Sepsiszentgyörgyön. Az első napon bemutatták közös előadásukat, ezen fellépett a borsi Galagonya, a székelykeresztúri kis-Pipacsok, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum és a Váradi József Általános iskola tánccsoportja. A második lapon a hivatásos táncosok az adatközlőktől gyűjtöttek, majd az esti gálán a Háromszék együttes szerepelt. Végül következett a Szokásvilágunk címmel szervezett találkozó. A XII. népzene és néptánctalálkozót reggelig tartó táncház zárta. /XII. népzene és néptánctalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2000. március 15.

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./

2000. június 6.

Az RMDSZ színeiben Bihar megyében 23 városi és községi polgármester-jelölt méretett meg jún. 4-én. Tizenegyen már az első fordulóban nyertek. A június 18-i második fordulóban újabb tíz községben érdekelt az RMDSZ. Az RMDSZ megválasztott polgármesterei: Nagyszalonta: Tódor Albert , Bors: Bátori Géza, Szalárd: Berényi András, Bihar: Nagy Gizella, Kiskereki: Dienes István, Érsemjén: Balazsi József, Érbogyoszló: Vékony Mihály, Hegyközcsatár: Papp György, Érszőlős: Szabó Lajos, Vedresábrány: Barcui Barna, Értarcsa: Lukács Sándor. Az RMDSZ jelöltjei a június 18-i második fordulóban a következő községekben érdekeltek: Székelyhíd, Érmihályfalva, Bihardiószeg, Szalacs, Berettyócsohaj, Kőröstárkány, Várasfenes, Bályok, Érkörtvélyes, Illye (Erdőgyarak, Mezőbaj). /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

2000. június 13.

Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett a magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián ügyében. Kolozsi Árpád ügyvéd szerint a sértett fél ügyvédje etnikai síkra terelte a pert. Az erősen leromlott egészségű, rossz idegállapotú fiatalember jelenleg a rahovai fegyházban van. A magyar konzul közbenjár, hogy mihamarabb hazavihessék. Mint ismeretes, Kristófot gyilkossági kísérlettel, hatósági személy ellen elkövetett erőszakkal és tiltott határátlépéssel vádolták. Első fokon 9,5 év szabadságvesztésre ítélték, majd a nagyváradi területi Ítélőtábla bírái tavaly december 6-án hozott határozatukban négy évre csökkentették büntetését. A 29 éves fiatalember már több mint két és fél éve van börtönben. A rácsok mögött töltött évek megviselték az idegrendszerét. Hol magába fordult, hol dühroham tört ki rajta. Az utolsó nagyváradi tárgyaláson ott volt Soltész Levente magyar konzul is, mert a család közbenjárását kérte, hogy hazavihesse a beteg embert. A tárgyalás után az ügyvéd irodájában gyűltek össze, Kristóf lement cigarettáért, ám megszökött. A borsi vámnál érték utol. A vádirat szerint a fiatalember a Szatmár megyei petei határátkelőnél kilépésre jelentkezett 1995. szept. 21-én. A vámos, N. V. közölte vele: ellenőrizni szeretnék, mert úgy értesültek, hogy kábítószer és fegyverek vannak nála. Mikor a vámos kinyitotta a csomagtartót, a fiatalember rátaposott s gázpedálra, s vonszolta magával a hivatalnokot, míg az le nem zuhant. A férfi kórházba került, félig lebénult, a bukaresti Törvényszéki Orvostani Intézet jelentése szerint részben az esés következtében. Kristófot hónapok múlva egy németországi repülőtéren fogták el, miután a román hatóságok az Interpollal köröztették. A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete hét év szabadságvesztés, s minden bizonnyal jóváhagyták a másodfokon megítélt egymilliárd lejes erkölcsi kártérítést is. /Zámbó Sipos Mónika: Hét évet kapott Kristóf. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2000. július 1.

Július 1-2. immár negyedik alkalommal rendezik meg Micskén az Észak-bihari Falunapokat. Az első napon megnyílik Puskás Lenke Róza képzőművészeti kiállítása, majd a Magyar Fesztiválszervezők Tömörülésének közgyűlését tartják meg, találkoznak a 20. században Micskén oktató pedagógusok. Júl. 2-án lesz a Jézus Szíve búcsú. A Micskéről elszármazott családok találkozója után kezdődik a népviseletek parádéja. Fellép a micskei Görböc, az ártándi és borsi népi tánccsoport, a mihályfalvi Nyíló Akác együttes, a nagyváradi 9-es iskola népi tánccsoportja és a diószegi Szömörce is. /Észak-bihari Falunapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2001. január 8.

A Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát jan. 7-én hajnalban megtámadták a román-magyar határon, a borsi átkelőhelynél. Egy ismeretlen személy kirángatta kocsijából, többször megütötte, majd zavartalanul távozott, mivel a román hivatalos személyek közül senki nem lépett közbe. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje a BN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. Kozma Imre atya az MTI bukaresti tudósítójának elmondta, hogy jan. 6-án utazott egyik munkatársával Nagyváradra és Temesvárra, hogy hivatalos tárgyalásokat folytasson. Nagyváradon ellopták a táskáját, benne diplomáciai útlevelével, összes iratával és számottevő készpénzzel. Ezt azonnal bejelentették a nagyváradi rendőrségen. Ott azt mondták nekik, hogy a rendőrségtől kapott igazolással jan. 6-án este át tudja majd lépni a határt. Ezért nem is fordultak az illetékes magyar külképviselethez, hanem lebonyolították hivatalos programjukat. Jan. 6-án késő este Nagylaknál próbáltak hazautazni, de a román határőrök nem fogadták el a nagyváradi rendőrség igazolását. A szeretetszolgálat vezetője ekkor úgy döntött, hogy megpróbálkozik Borsnál. Hajnalban érkeztek az átkelőhöz. Miközben a románul tudó munkatársa a román határőrökkel próbálta tisztázni a helyzetet, Kozma atya a máltai szeretetszolgálat félreálltan parkoló gépkocsijában várakozott. Ekkor érkezett a helyszínre egy terepjáró, benne két fiatallal, egy férfival és egy nővel. A férfi kiugrott a dzsipből, a szeretetszolgálat gépkocsijához sietett, feltépte az ajtaját, kirángatta a vezető melletti ülésről Kozma atyát, és többször megütötte, miközben azt kiabálta: "Málta, mars, mars!″ A védekező Kozma atyának sikerült visszaülnie a kormányhoz, és besorolt az átlépésre várakozó járművek mögé. Támadója a terepjáróba ülve megpróbálta leszorítani az útról, mire az atya az egyik határőrfülkéhez állt az autóval. A támadó ezután visszafordult és elhajtott. A román határőrök "nem vettek észre″ semmit a hosszú percekig tartó dulakodásból, jelét sem adták annak, hogy közbe kívánnának lépni. Miután a támadó elhajtott, közölték a máltai szeretetszolgálat vezetőjével, hogy a román rendőrségi igazolás alapján nem engedhetik át, utazzon Kolozsvárra vagy Bukarestbe az utazási igazolványért. Kozma atya a történtek után nem volt hajlandó útnak indulni. Ekkor érkezett a határátkelőhöz Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, aki egy csíkszeredai rendezvényről utazott vissza Budapestre. A magyar Belügyminisztérium ügyeletéről faxon elküldték Kozma atya adatait és diplomáciai útlevelének fényképes másolatát, a határőrök ezt sem fogadták el. A kolozsvári magyar főkonzulátussal folytatott megbeszélés után az a megoldás született, hogy Budapestről azonnal a határra vitték Kozma atya turistaútlevelét, ezzel ismét beléptették az országba, s ezután azonnal ki is léphetett Romániából. Kozma Imre szerint feltehetőleg megszervezték ellene a támadást, mert a férfi néhány magyar szót is kiabált, például azt, hogy "könyv, könyv″. A magyar kormány tavaly az év végén több ezer millenniumi olvasókönyvet ajándékozott a határon túli magyaroknak, és Erdélybe a Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat szállította a könyveket, a borsi határátkelőn keresztül. - Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul közölte, hogy a magyar fél diplomáciai csatornákon keresztül a történtek kivizsgálását kéri majd a romániai illetékesektől. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje, Domus őrnagy azt mondta, hogy találkozott Kozma atyával, de neki semmit sem mondtak az atrocitásról Az őrnagy hozzáfűzte, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. /Tóth Hajnal: Támadás Kozma atya ellen a román határon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8.

2001. január 10.

A román külügyminisztérium meglepetéssel értesült a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát a borsi határátkelőn ért támadásról. A román hatóságok vizsgálatot kezdtek annak kiderítésére, hogy milyen körülmények között történhetett meg ez a sajnálatos eset és kik vettek részt benne - olvasható a román külügyminisztérium jan. 9-én nyilvánosságra hozott közleményében. A román külügyminisztérium elítéli ezt a példátlan, teljesen egyedi esetet, amely semmilyen formában nem tükrözi a román-magyar kapcsolatok minőségét, sem kormányszinten, sem a közvélemény szintjén. Egy nappal korábban Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete fejezte ki sajnálatát a Kozma atyával történtekkel kapcsolatban, ígéretet tett a magyar külügyminisztériumban a budapesti diplomácia felvetésének továbbítására, valamint arra, hogy a romániai hatóságok minden lehetséges lépést megtesznek az elkövető felkutatására. Ugyanakkor a Duna TV hírműsorában üzent Kozma atyának: hozza a román szervek tudomására támadója gépkocsiszámát, mert csak így tudnak hathatósan hozzálátni a nyomozáshoz. - A jan. 9-i román sajtó ismertette a Bihar megyei rendőr-főkapitányság közleményét, amely szerint a helyi rendőrség vizsgálata nem igazolja Kozma atya állítását az őt ért támadásról. "A határátkelőnél nem jelentkezett sem olyan személy, sem olyan gépkocsi, akire, illetve amelyre ráillene a Kozma atya által adott leírás″ - állt a rendőrségi közleményben, hangsúlyozva: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője a vámosok tanácsa ellenére sem kívánt feljelentést tenni. /A román külügyminisztérium Kozma atyáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2001. január 12.

Jan. 11-én a Bihar megyei rendőrség elfogta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője iratait eltulajdonító öt fiatalembert, Kozma atya támadójának kilétét azonban továbbra is homály fedi. A Kozma Imre nevére kiállított személyi igazolványt, diplomata-útlevelet, jogosítványt, bankkártyát, valamint egy személygépkocsi forgalmi engedélyét tartalmazó iratcsomót Teofil Mos rendőrparancsnok személyesen adta át Tempfli József megyés püspöknek. A rendőrség ugyanakkor a borsi határátkelőnél történtekről azt állítja: az incidens nem a határ romániai oldalán történt, és a támadást maga az atya sofőrje sem tudja tanúsítani. /Székelyhídi romák tulajdonították el Kozma atya iratait. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

2001. február 14.

Négy Bihar megyei tanintézet névadásra vonatkozó igénylését hagyta jóvá a megyei Tanfelügyelőség vezetőtanácsa. A szentjánosi nyolcosztályos iskola ezentúl Lónyay Tivadar nevét viseli, a borsi iskolát Tamási Áronról nevezték el. Az eddigi 5. számú általános iskola Biharpüspökiben a következőkben Juhász Gyula nevét viseli. A borsi gyermekek ezentúl a Borsszem nevű óvodába járnak majd. A székelyhídi középfokú oktatási intézet egy ideje már Petőfi Sándor Gimnáziumként él a köztudatban, hiszen a névadás ebben az esetben korábban történt. Az iskola vezetősége most szobor állításával is tisztelegni szeretne a költő emlékének, ezért írásban kérték a Tanfelügyelőség jóváhagyását, hogy a középiskola udvarán bronz mellszobrot helyezhessenek el. Az említett testület ezt az igénylést is jóváhagyta. /Újabb iskolanevek magyarokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./

2001. június 12.

A román vámkezelés lassúsága miatti tiltakozásul jún. 10-én, vasárnap blokád alatt tartották a kamionosok a Bors-Ártánd határátkelőhelyet. Mintegy ötven nyerges vontató a reggeli órákban zárta el a Románia felé vezető négy forgalmi sávot. Akciójukkal a sofőrök a román vámosok munkastílusa és tempója ellen kívántak tiltakozni. A kamionosok elmondása szerint a magyar oldalon egy óra a várakozási idő, míg a román oldalon 14 órát is várakozhatnak, míg sorra kerülnek. A fuvarozók felháborítónak találják, hogy a román illetékesek nem hajlandók nekifogni egy kocsi vámolásának addig, míg a sofőr valamilyen ajándékkal nem kedveskedik nekik. /Kamionosok a borsi vámnál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

2001. június 18.

A MIDESZ jún. 16-án rendezte az immár második Harangvirág-fesztivált Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában. A fesztivál mottója az idén is Erdély dallal, tánccal köszönt. Hat Bihar megyei népitánc csoport lépett fel: a micskei Görböc, a diószegi Szömörce, a nagyváradi Mumpicok /Cosbuc iskola IV. C osztálya/, a kőröskisjenői Erdőhegyi Bokréta, az érmihályfalvi Nyíló Akác, valamint a borsi Galagonya táncegyüttes. /Fesztivál a tánc öröméért. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 18./

2001. június 22.

A magyar állam 1999 óta különít el folyamatosan anyagi keretet a Kárpát-medencei magyar vonatkozású épített örökség megóvására és dokumentálására. A megítélt összeg két évvel ezelőtt 130 millió, tavaly 136 millió, míg az idén 220 millió forintra rúg. A keretösszegből idén a magyar kormány legalább 110 millió forintot különít el az erdélyi magyar műemlékek felújítására. A kulturális tárca - amely nemrég mintegy 57 erdélyi műemlék épület idei felújítását célzó program számára szavazott meg költségkeretet - az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Teleki László Alapítvány és más szervezetek szakembereinek bevonásával gondoskodik a támogatásból elvégzett munkálatok szakmai ellenőrzéséről, elszámoltatásáról. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője elmondta, gyakran támogatnak olyan Kárpát-medencei műemlékeket, amelyeket a pusztulástól próbálnak megmenteni, különben az épület elpusztulna. A támogatás kiterjed a kiemelt jelentőségű emlékekre, mint a borsi Rákóczi-várkastély (Felvidék), az alsólendvai (Muravidék) Bánfi-Esterházy-várkastély, a munkácsi vár, a gyulafehérvári székesegyház, de a kisebb települések, például a gelencei, hadadi, nagyajtai, sepsikilyéni emlékekre is. - Erdélyben biztosítottak a legnagyobb számban azok az előkészítési, személyi feltételek, melyek lehetővé teszik a szakszerű beavatkozást. A gyulafehérvári székesegyház őrizte meg a Szent István alapította püspöki székhelyek közül legjobban eredeti formáját. Gyulafehérvár számára kiemelten magas támogatást nyújt a magyar kormány. Nagyon fontos, hogy Kolozsváron műemlékvédelem-szakmérnöki képzés működik. /Anyagi támogatás műemlék-felújításra. A magyar kormány az idén legalább 110 millió forinttal segíti az erdélyi épített örökség megóvását. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2001. július 27.

A berettyószéplaki Petrolsub kőolaj-finomító mintegy 400 dolgozója indult el júl. 25-én Magyarországra, hogy ott vállaljon munkát, miután saját munkahelyén - az üzem leállása miatt - már hónapok óta nem fizetnek bért. Az elkeseredett dolgozók gépkocsikkal indultak el a borsi határátkelő irányába. A konvojt Sárszeg falunál feltartóztatták a csendőrök. A tiltakozó munkások azért indultak Magyarországra, hogy ott magukat magyarnak vallva magyar igazolványt és ennek birtokában munkát kérjenek. Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette: Nem engedhető meg, hogy a nép fizessen azon tulajdonosok helyett, akik a nyomásgyakorlás más eszközét nem találván Magyarországra viszik a munkásokat, hogy ott magukat magyarnak vallva magyar igazolványt kérjenek. Ahogy az utolsó gépkocsi átlépi a határt, megkezdődik a gyár felszámolása, a dolgozók pedig Magyarországon maradhatnak. - Végül kilencórai várakozás után visszafordultak a berettyószéplaki tiltakozó olajmunkások, miután biztosították őket arról, hogy augusztus elsejétől újra indulhat a termelés üzemükben. /Már a románok is státusért akarnak folyamodni. A magyar igazolvány mint tiltakozási forma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2001. szeptember 18.

Már 11 éve rendszeresen megtartják a Bihar megyei MIDESZ szervezte Határmenti Ifjúsági Találkozót, bihari, magyarországi és más külföldi fiatalok részvételével. Szept. 14-én a vidéki tagszervezetek hat tehetséges fiataljának alkotásaiból nyílt képzőművészeti tárlat Nagyváradon, a kanonok-sori Tibor Ernő Galériában, ez volt az ifjúsági találkozó megnyitója. Szept. 15-én zajlott a MIDESZ-Kupa focibajnokság, amelyen Nagyszalonta, Hegyközcsatár, Érkeserű, Kiskereki, Székelyhíd, Érmihályfalva, Margitta és Bors ifjú focistái mérkőztek egymással. A kupát a szalontaiak nyerték meg. Szept. 16-án volt táncbemutatót, majd következett a Republik-buli. /(Balla Tünde): XI. Határmenti Ifjúsági Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2001. december 6.

A borsi határátkelőhelyen szigorúan alkalmazzák a kormány által a külföldre utazó román állampolgárok esetében bevezetett megszorító intézkedéseket. Az elmúlt öt nap folyamán több személyt visszafordítottak a határról. Ezzel szemben Ioan Rus belügyminiszter úgy nyilatkozott, a Magyarországra történő utazás esetén nem érvényesek a határátlépésre vonatkozó szigorító intézkedések. Kiutazáskor a turistának legalább öt napra elegendő, azaz 250 euróval kell rendelkeznie. Ezt az összeget a román határőrnek kell felmutatni. /Kiss Olivér: Magyarországra is érvényesek a szigorító intézkedések. A határnál is lehet biztosítást kötni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2002. július 9.

Júl. 8-án Nagyváradon ünnepség keretében Medgyessy Péter kormányfő felavatta az RMDSZ Bihar megyei szervezete székházát. A magyar miniszterelnököt Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezete választmányának elnöke, Földes Béla, a választmány ügyvezető elnöke, Pete István szenátor, Székely Ervin parlamenti képviselő és Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester fogadta. A szecessziós Sas-palota egyik nemrég felújított részlegében berendezett irodaházban az RMDSZ-en kívül két magyar ifjúsági és több magyar civil szervezet lelt otthonra. Az ingatlant a nagyváradi polgármesteri hivataltól kapták bérbe. Avató beszédében Medgyessy Péter rámutatott: bár tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke, a tizenöt milliós magyarságért is felelősséget érez. Ezért folytatott megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ vezetőivel, ezért találkozott a nagyváradi és a Bihar megyei szövetségi vezetőkkel, s ezért törekszik jó kapcsolatokra a környező országok kormányaival. Kijelentette: Magyarország segíteni kíván Romániának a mielőbbi NATO- és EU-csatlakozásban, mert az az erdélyi magyarságnak is előnyére válik. Az "elszomorító" népszámlálási adatok tükrében fokozottabb gazdasági, oktatási és kulturális támogatást helyezett kilátásba az anyaország részéről. Ugyanakkor támogatásáról biztosította az RMDSZ-t is, mert az szerinte fontos szerepet játszik az itt élő magyarság identitástudatának megőrzésében, jogainak biztosításában. Megígérte, magyar miniszterelnökként azt fogja segíteni, hogy az erdélyi magyarság jól éljen a szülőföldjén, prosperáljon és számítását megtalálja. Nagyváradi látogatása során a magyar miniszterelnök megtekintette az amerikai-magyar-román befektetéssel, a Félix fürdő felé vezető úton épülő Lotus Market nevű bevásárló-szórakoztató központot. A nagyváradi polgármesteri hivatalban Medgyessy Péter Petru Filip polgármesterrel és más városvezetőkkel tárgyalt. Szóba került a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi út megépítésének, a Bors-Ártánd határátkelő összevonásának és a két országban tervezett autópályák összekapcsolásának a kérdése. Kijelentette: azért fontos, hogy a magyar miniszterelnök ide ellátogasson, mert a Partiumban az erdélyi magyarság hetven százaléka él. - A kedvezménytörvény működni fog - közölte román újságírói kérdésre válaszolva. /Tibori Szabó Zoltán: Nagyváradi székházavató ünnepségen Medgyessy Péter. Korrigálni fogják a magyar kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2002. szeptember 27.

A Bihar megyei MIDESZ szeptember 22-én harmadszorra szervezte meg a Harangvirág Néptáncfesztivált, ezúttal egy érmelléki kisfaluban, Érkeserűben. A gálán fellépett az 1995-ben megalakult borsi Galagonya együttes, a Nyakó József által 1986-ban alapított érmihályfalvi Nyíló Akác együttes, a tíz esztendős múltra visszatekintő bihardiószegi Tömörce és a nagyváradi Filharmónia együttese, vagyis Bihar megye első hivatásos magyar néptánccsoportja, amely az idei tavaszon alakult. /Harangvirágfesztivál Érkeserűben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2003. február 4.

Szilágyi Zsolt képviselőt a borsi határátlépőnél feltartóztatták 2400 magyar igazolvánnyal a kocsijában, amelyekhez nem tudott kísérődokumentumokat felmutatni. A képviselő visszafordult és Magyarországon hagyta az igazolványokat, tudósított az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2003. február 7.

A képviselőház febr. 6-án tárgyalta az európai és nemzeti érdekeltségű szállításügyi infrastruktúra-szükségletet jóváhagyó törvényjavaslatot. Antal István, az ipari és szolgáltatásügyi bizottság elnöke kérte, hogy prioritásként szerepeljen a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár nyomvonalon haladó autópálya megépítése is. A törvény szerint Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Pitesti nyomvonalon halad majd az autópálya. Márton Árpád képviselő is kérte a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár nyomvonalon haladó autópálya prioritásként való kezelését. /Autópálya-prioritás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998