udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. november 5.

Csirák Csaba, a Szatmárnémetiben hagyományossá vált népdaléneklési és szavalóversenyek, valamint a Szent-Györgyi Albert Társaság lelkes szervezője elmondta, hogy egy éves előkészítő munka után okt. 2-án Kassán, a Csemadok székházában aláírták a Kapcsolatok Művelődési Alapítványt. A tizennégy alapító tagból tízen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar és Heves megye önkormányzatának képviselői, ketten, Gál Sándor költő és dr. Máthé László felvidékiek, ő pedig erdélyi. Az alapítvány célja a történelmi régiók, ezen belül a magyar kulturális kapcsolatok bővítése, hogy a békediktátumok által leszorított érrendszerben újból meginduljon a vérkeringés. Cserelehetőségeket szeretnének biztosítani, szakmai továbbképzést szervezni és gondozni a történelmi emlékhelyeket. /Gál Éva Emese: "Kapcsolatok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1999. május 25.

A magyarországi borsodi kisközség, Köröm határában lévő Rákóczi emlékműnél - azon a mezőn, ahol 1707. május 24-én II. Rákóczi Ferenc megnyitotta az Ónodi Országgyűlést - rendezte meg máj. 22-én a tíz évvel ezelőtt alakult Rákóczi Szövetség második nemzetközi találkozóját. A Rákóczi emlékének ápolásával, a határokon túl élő magyarság gondjainak felkarolásával foglalkozó, ma már 56 egyesületben háromezer tagot számláló civil szervezet küldötteit és a velük érkezett hagyományőrző csoportokat elsőként Tóth Tibor körömi polgármester köszöntötte. Németh Zsolt államtitkár beszédében leszögezte: a szövetség kiemelkedő érdemeket szerzett a határon túl élő magyarság törekvéseinek felkarolásában, illetve gondjainak megoldásában, valamint a határon túli magyarság és az anyaország kapcsolatainak erősítésében. "Nyolcvan éve élünk olyan helyzetben, amelyben a nemzet és az ország nem azonos. Ez a 80 év csaknem úgy telt el, hogy nem, vagy csak néha tudtunk beleszólni sorsunkba. Nem olyan régen sikerült úgy alakítani mások segítségével is a politikát Romániában és Szlovákiában, hogy az ott élő magyarság is beleszólhat az állam, az ország ügyeinek intézésébe, és megpróbálja saját arculatára is alakítani a viszonyokat" - mondta Duray Miklós szlovákiai magyar politikus. /A Rákóczi Szövetség nemzetközi találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

1999. augusztus 7.

Július 18-25. között Megtartó erő címmel Uzonkafürdőn rendezett ifjúsági tábort, keresztyén honismereti találkozót és fórumot a nagyvárad-olaszi református gyülekezet IKE-csoportja, melyen a Kárpát-medence államaiban élő magyar református fiatalok vettek részt. Két évvel ezelőtt dr. Kocsis Attila mezőtúri (Magyarország) lelkipásztor és a várad-olaszi lelkész elhatározták, hogy az utódállamokban élő református fiatalokat nyári táborba hívják. Az előző két alkalommal az anyaországi reformátusok voltak a vendéglátók, a borsodi Jósvafőn és a szatmári Csengeren, idén a várad-olasziak. Fiatalok érkeztek mintegy kilencvenen: magyarországiak (Mezőtúrról), romániaiak (Szilágysomlyóról, Nagyváradról, Szovátáról), horvátországiak (Dél-Baranyából, Szlavóniából) és kárpátaljaiak. Előadás hangzott el a székely nemzet történetéről, népművészetéről. A Székelyföld politikai, gazdasági és szociális integrációjáról kormányzati szakemberek szóltak. /Veres Kovács Attila: Megtartó erő. Ifjúsági tábor Uzonkafürdőn. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./

2000. január 21.

A Miskolc közelében levő Mályiban találkoztak a régió, a Felvidék, Kárpátalja és a Partium magyar kulturális életének képviselői. A Partiumot Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke képviselte. A régió kulturális tényezői már a rendszerváltás után megkezdték a kapcsolatok építését, Kapcsolatok néven egy alapítványt is létrehoztak, azután elapadtak a forrásai. A Partium magyarsága - elsősorban a szatmáriak - ennek ellenére tovább építették az együttműködést, a miskolciakkal. Ennek eredményeként a borsodiak rendszeresen ott vannak a szatmáriak Ady- és Rákóczy-ünnepségein, a Gellért Sándor nevét viselő szavalóversenyen, vagy a Hajnal akar lenni! népdal vetélkedőn. Ám, a régió többi részeivel a kapcsolat elapadt, vagy nagyon ötletszerűvé vált. Esély van arra, hogy a Kapcsolatok Alapítvány ismét hozzájusson forrásokhoz, segítve ezzel a régió művelődési együttműködését. /A kultúrák régiója hamarabb létrejöhet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2001. január 19.

A Magyarok Világszövetségének Borsod-Abaúj-Zemplém megyei szervezete az elmúlt hetekben 133 levelet küldött szét a világba, a címzettek az európai és az amerikai nagypolitikában fontos szerepet játszó parlamenti képviseletek, kormányzati szervek, neves politikusok, emberjogi szervezetek, tekintélyes lapok és újságírók, illetve közéleti személyiségek. Mindenkinek saját anyanyelvén írtak pár sort, figyelmébe ajánlva a levélhez csatolt cikkek és tanulmányok másolatát, amelyek a moldvai csángó-magyarok helyzetével foglalkoznak. Ismert magyar szerzők mellett francia, angol, német és olasz publicisták, történészek, emberjogi harcosok csángókkal kapcsolatos írásairól van szó. Minden borítékba betették például az angol Robin Baker történész-diplomata, a Theszaloniki Balkán Tanulmányok Intézete főmunkatársának a moldovai csángók eredetéről írt nagylélegzetű tanulmányát, melyben egyértelműen állást foglal azok magyar eredete mellett, s részletesen taglalja, miként igyekeztek és igyekeznek megfosztani anyanyelvüktől, akadályozzák őket elemi emberi jogaik gyakorlásában. Néhány visszajelzés azt bizonyítja, érdemes volt elküldeni a leveleket, jóllehet az idő rövidsége miatt még csak kevesen válaszolhattak. /133 levél a moldovai csángók ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2003. április 29.

Ápr. 26-án a Majtényi síkon szervezett megemlékezés szónokainak többsége szerint a szatmári béke nem volt egyértelmű kudarc, sőt, Szabó Vilmos politikai államtitkár egyenesen a magyar diplomácia egyik nagy sikerének nevezte a Rákóczi-szabadságharc végét jelentő fegyverletételt. A szatmári békére emlékeztek, ezúttal négy országra kiterjedő "Az élő Rákóczi" rendezvénysorozat keretében. Az ünnepséget a Nagy Csaba vezette vajai tárogató-együttes által előadott kuruc dalok nyitották meg. A megjelenteket - köztük az anyaországi és határokon túli közélet neves személyiségeit, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szilágy, Máramaros, Bihar megye képviselőit - Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke köszöntötte. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója az illetékes minisztérium nevében mondott üdvözlést, hangsúlyozva, hogy Rákóczi zászlaja alatt más nemzetiségek mellett a románság is felsorakozott annak idején. Köpeczi Béla akadémikus ezt a gondolatot folytatta. "A Rákóczi-szabadságharc volt az utolsó olyan felkelés, amelyben a nemzetiségek is részt vettek. Utána már a nemzeti ébredés időszaka következett, amikor a sovinizmus került előtérbe. Remélem, az Európai Unióhoz való csatlakozás végre háttérbe fogja szorítani az azóta is élő nacionalizmust" - mondta a professzor. Szabó Vilmos államtitkár szerint a Rákóczi-szabadságharc lezárása a 18. század integrációs tette, az EU egyik lehetséges főpróbája volt, mivel "a magyarság már akkor felismerte az Európához tartozás fontosságát". A szlovákiai Csemadok ügyvezető elnöke, Kollár Péter, majd Katona Tamás történész után Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról beszélt, hogy az egység nagy pillanatait - és ilyen a Rákóczi-szabadságharc - tudatosan számon kell tartania minden magyarnak. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki: a Majtényi síkon nem törött le a zászló, hiszen a piros-fehér-zöld lobogó mindig felettünk lebeg, és mindig velünk marad. Végül az ünneplők Kaplonyba, Nagykárolyba utaztak. A megemlékezés Tarpán (Magyarország), ápr. 27-én pedig Tiszaújlakon (Kárpátalja) folytatódott. /Fodor István: Megemlékezés a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

2002. január 30.

A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Közművelődési Intézet, a Kárpátok Alapítvány és a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Önkormányzat az elmúlt héten a bodrogkeresztúri Faluházban szervezett konferenciát Dialógusok 2002 címmel. Riz Gábor, a Közművelődési Intézet igazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy évek óta rendeznek találkozókat a kultúra és az oktatás terén dolgozó felvidéki, kárpátaljai, partiumi és észak–magyarországi szakemberek, illetve e térség polgármestereinek részvételével. C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetője a kedvezménytörvényről beszélt. Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója A kultúra és a gazdaság egyensúlya a Kárpátok Alapítvány tevékenységében címmel tartott előadást. Simén András, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője Alapítványok a határon túli magyarság megsegítéséért címmel tartott beszámolót. /Elek György: Dialógusok 2002 — Bodrogkeresztúr. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

2004. január 20.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Művelődési és Idegenforgalmi Intézet egy idő óta évente megrendezi a Dialógusok című régiós konferenciáját, a határon innen és túl élő magyar értelmiségiek közművelődési intézményeknél és a civilszervezetekben tevékenykedő személyek számára. A színhely minden januárban más és más. Most Kazincbarcikán rendezték meg. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi alelnöke kiemelte, mennyire fontos a szűkebb nemzeti szempontokon való felülemelkedettség. Fölolvasták Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke előadását. A magyarság határokon átívelő szellemi és kulturális egyesülése, egységének megmaradása és további erősítése céljából: „Okos és átgondolt politizálásra van szükségünk határon innen és túl egyaránt"- fejtette ki többek között. /Sike Lajos: Dialógusok 2004 – Kazincbarcika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2004. december 9.

Székelyföldön radikális formát öltött az elmúlt két napon az elégedetlenség. A Hargita megyei önkormányzat nyílt levélben fordult testvérmegyéihez, azaz Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye közgyűléseihez. A levélben a megyei önkormányzat elöljárói jelzik: az elkövetkező hetekben-hónapokban felül fogják vizsgálni a testvérmegyei kapcsolatokat azokkal a megyékkel, ahol a nem szavazatok voltak többségben. Dec. 6-án sepsiszentgyörgyi lakosok tucatjai a Szent József-templomban álló Szent István-szobor előtt gyertyagyújtással tüntettek a kettős állampolgárságért, a népszavazás kudarca miatt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) felhívására. /Nem csitul az elégedetlenség a Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2004. december 14.

Hargita Megye Tanácsa nyílt levelet intézett a testvérmegyékhez, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye közgyűléseinek.    A népszavazás után a határon túli magyarok elveszítettek egy illúziót, azt, hogy saját magukon kívül valakire is számíthatnának. Az elkövetkező hetek, hónapok alkalmasak lesznek arra, hogy újraértékeljék kapcsolataikat testvérmegyéikkel, kiváltképpen azokkal, ahol a NEM szavazatok voltak többségben. /Testvérmegyei kapcsolatok újraértékelése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

2005. január 11.

Az erdélyi magyarság számára továbbra is fontos, elsődleges a magyarországi kapcsolatok erősítése minden szinten, ezen nem változtatott az sem, hogy eredménytelen lett a kettős állampolgárság megadásáról szóló decemberi népszavazás – jelentette ki Bunta Levente megyei tanácselnök Miskolcon tett látogatása alkalmával. A miskolci tanácskozáson nagyon eredményesnek minősítették a két megye között 1997 novemberétől kialakult együttműködést. Ennek folytatásaként írt alá Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Gyárfás Ildikó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke a 2005–2006 évekre vonatkozó szándéknyilatkozatot. /Folytatódó jó kapcsolatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

2005. január 17.

Sárospatakon a Makovecz Imre tervezte művelődési házban rendezte meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet év eleji régiós konferenciáját a közművelődésben tevékenykedők számára. A Dialógusok 2005 elnevezésű találkozón öt országból mintegy százhúszan vettek részt. Köztük volt Pomogáts Béla, Bárdi Nándor, Gál Sándor, Dupka György, Muzsnay Árpád, Balassa Zoltán és Dáné Tibor. „A kisebbségben élő magyaroknak ma nincs Budapesten erős emberük” – hangzott el tanácskozáson. Dr. Bárdi Nándor kisebbségkutató (a Teleki Intézet főmunkatársa) beszélt a népszavazásról. Szerinte a kudarc egyik oka az, hogy az anyaországi és a határon túli magyarok nem ugyanazt értik nemzetpolitika alatt. Az előbbiek, mikor erről szó van, leginkább, vagy éppen kizárólag a határon belüli dolgokra gondolnak. Nem tett jót a fogalom tisztázásának, az egységesebb nemzetszemlélet kialakításának az sem, hogy a közvéleményre befolyással lévő politikusok egyszer ezt, máskor mást mondanak. Bárdi Nándor idézte Tamás Gáspár Miklóst, aki a rendszerváltást követően még azt írta, hogy minden határon túli magyart megillet a kettős állampolgárság. Duray Miklós 1996-ban, arra hivatkozva, hogy nem kívánt bonyadalmakat, kellemetlen hatást váltana ki a szomszédoknál, elutasította. Inkább a kedvezménytörvény mellett állt ki. Martonyi János szerint, ha Magyarország korábban a kettős állampolgárság kiterjesztése mellett dönt, akkor sokkal nehezebb tárgyalásai lettek volna az EU-csatlakozásnál. Az eredménytelen népszavazás a szocialistákat erősítette, akik „fő témájukban” verték meg a polgári oldalt. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint Magyarországon nem nemzetpolitika, hanem pártpolitika folyik, amit a december 5-i népszavazás markánsan bizonyított. Most már igazi cselekvésekre van szükség, ezek közé tartozik a határon túli magyarok önigazgatásának (autonómiájának) kialakítása is, ami az anyaország támogatását igényli. Dr. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke a kultúra finanszírozásáról értekezett. A Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Borbáth Erika elmondta, hogy minden osztályuk külön feladatul kapta a határon túli magyarok támogatását, a velük való partneri kapcsolat kialakítását és ápolását. Dupka György író, a Kárpátaljai Magyar Értelmiségek Közösségének elnöke elmondta, hogy az anyaország anyagi segítsége nélkül náluk azonnal összeomlana a magyar művelődés, hisz az ukrán állam egy vasat nem ad ilyen célra. Elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság az elvándorlások ellenére sem fogy, ellenkezőleg, ha lassan is, kimutathatóan gyarapszik. A már EU-tag Szlovákiában is nagy gondok vannak a közművelődés támogatásával. Dohányos Róbert, a kulturális minisztérium helyettes államtitkára közölte, hogy a magyar kultúrára a kevésből is kevesebbet adnak, mint amennyi arányosan járna. A közszolgálati televízióban a magyar adás ideje 33-szor (!!!) kisebb, mint ami magyar lakosság számaránya alapján járna. A Kolár Tibor vezette kassai Thália színház többszörösen kevesebbet kap, mint az ottani szlovák színház. Az a tény, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányzati tényező csak kisebb változást hozott ezen a területen. /Sike Lajos: Pártpolitika helyett nemzetpolitikát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2005. június 26.

Fasang Árpád volt UNESCO-nagykövet az Új Ember /Budapest/ hetilapban folytatásokban megjelent írásában foglalkozott a 2004. december 5-i népszavazás eredményének okaival. Arra a következtetésre jutott, hogy „ahol a létbizonytalanság nagy, ott a határon túli magyarokkal szembeni szolidaritás is mérsékelt volt. A Dunántúlon az igenek erős többségben voltak, a délalföldi megyékben úgyszintén. Ellenben Borsod–Abaúj–Zemplén, valamint Szabolcs–Szatmár, Heves, Jász–Nagykun–Szolnok megyékben sok helyen a nem szavazatok taroltak.” A szerző következtetése: „ahol a polgárosodás folyamata lényegesen előbbre tart, mint a szegény és elhagyott vidékeken, ott a magyar nemzeti sorskérdések iránt is nagyobb az érzékenység”. A szégyenteljes nem szavazási eredményhez a lakosság nagy részének a közömbössége is hozzájárult. A lényeget így foglalta össze: „a magyar társadalom beteg, s erről 2004. december 5-e óta papírja van”. A budapesti katolikus hetilap a cikkhez mellékelte a kormánypártok nemre biztató plakátját is, amellyel a tájékozatlan és anyagi gondokkal küszködő embereket megtévesztették. /(–): Munkanélküliség és nemzettudat.= Vasárnap (Kolozsvár), jún. 26./

2005. augusztus 16.

A magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szentistvánon találkoztak a hét végén a Szent Király Szövetség tagjai. Szent István király nevét több település viseli Kárpát-medence-szerte, szövetségük 1996-ban alakult Csíkszentkirályon, jelenleg tizennyolc tagja van. Jövőre, a szövetség megalakulásának 10. évfordulóján ismét Csíkszentkirályon találkoznak a települések képviselői – tájékoztatott Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere. A hét végén tartják a csíkszentkirályi római katolikus templom búcsúját, ugyanakkor háromnapos ünnepségsorozatot szerveznek a falunapok alkalmával. /Sarány István: Ülésezett a Szent Király Szövetség. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

2005. szeptember 2.

Példaértékű szolidaritásról tettek tanúságot a különböző kormányzati szervek, önkormányzatok, magáncégek az udvarhelyszéki árvizet követően. Számottevő a magyarországi segítség. Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke személyesen jött el a térségbe. Intézkedésére 9000 liter fertőtlenítőszert hoztak az iszappal borított területek fertőtlenítésére. Hasonló tartalmú küldeményt ígért meg Gyárfás Ildikó, Borsod-Abaúj-Zemplén megye önkormányzatának elnöke. Segélyszállítmány érkezett Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Somogy megyéből is. Dr. Biri István, Békés megye főjegyzője ugyancsak felajánlotta segítségét. A felsorolás nem teljes, folyamatosan érkeznek az újabb segélyszállítmányok Udvarhelyszékre. /Segítenek a magyarországi testvérmegyék. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

2005. szeptember 16.

Petraskó Tamás 1953. március 24-én született Kisrozványon, a Bodrogközben, a történelmi Zemplén megyében, nem messze Vereckétől. Iskoláit is ott járta, utána tanítóképzőt, majd tanárképző főiskolát végzett. 1996-ban, Árpád honfoglalásának 1100. évfordulója alkalmából részt vett a 4500 kilométeres Magna Hungaria-emléktúrán, ezért ott kellett hagynia a katedrát. Az expedíció tagjai, köztük a kézdivásárhelyi dr. Szabó András is, lóháton tették meg a honfoglalók egyik feltételezett útvonalát, Baskíriából, az Urál mellől indulva, a Volga és a Káma folyókat átszelve egészen Magyarországig, Ópusztaszerig. A túrán szerzett tárgyi és szellemi kincset is felhasználva Kisrozványban létrehozta az Árpád-kori régészeti parkot, ahol a honfoglalók korabeli életmódját igyekeznek felidézni, bemutatni. Petraskó idén megszervezte a Rákóczi-emléktúrát, amely a nagyságos fejedelem által is bejárt utat követte részben végig, Rodostótól Borsiig. Felesége pedagógus, a három egyetemista gyermekük úgyszintén feladatának tekinti a szakszerű hagyományőrzést. /Gazda Zoltán: Emberközelben Petraskó Tamás tanát, hagyományőrző. „Nem emberi világ az, amely nem kötődik valahová”. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 16./

2006. szeptember 5.

A Kolozsvári Magyar Opera társulata szeptember 4-én tartotta évadkezdő gyűlését. Simon Gábor igazgató és Szép Gyula aligazgató, valamint Selmeczi György karmester-rendező megköszönte a társulat eddigi tevékenységét. Simon Gábor igazgató kitért a nyári, magyarországi zenei – nyírbátori és zempléni – fesztiválokon elért sikerekre. Szép Gyula aligazgató szerint a Kolozsvári Magyar Opera a legsikeresebb romániai magyar színház. Október 12-re tervezik a Falstaff-bemutatót. Október végén gálaműsorral tisztelegnek az 1956-os forradalom előtt. November első Budapesten, az Erkel Színházban vendégszerepelnek. Selmeczi György karmester-rendező méltatta a két hangversenymester, Barabás Sándor és Ferenczi Endre teljesítményét. Az évadnyitó előadás szeptember 24-én lesz, a Csárdáskirálynővel kezdik a 2006/2007-es évadot. /Nagy-Hintós Diana: Évadkezdés a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2008. augusztus 14.

Eddig négy Borsod–Abaúj-Zemplén megyei SZDSZ alapszervezeti tagot gyanúsított meg magánokirat-hamisítással a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a tavaly márciusi tisztújító küldöttgyűlésen történt szabálytalanságokkal kapcsolatban. Február elején a Hír TV egyik műsorában hangzott el: 2007-ben többen állítólag az igazi küldöttek helyett szavaztak az SZDSZ tisztújításán Kóka Jánosra, aki megnyerte az elnökválasztást. A hír nyomán az SZDSZ vizsgálatot rendelt el, amit Jüttner Csaba, a párt Szabolcs–Szatmár– Bereg megyei elnöke folytatott le. Jüttner megállapította, hogy a borsodi küldöttek közül többen azt állították, hogy történtek szabálytalanságok. Idén március 22-én okirathamisítás gyanúja miatt bejelentést tett a rendőrségen Jüttner Csaba. /Tovább gyűrűzik az SZDSZ-es botrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2009. április 30.

Az European Neighbourhood and Partnership Instrument (ENPI) Program /Európai Szomszédsági és Partnerségi Alap/ 68 millió eurós, több mint 19 milliárd forint összegű támogatásával határon átnyúló fejlesztéseket valósíthatnak meg az együttműködő magyar, szlovák, román és ukrán pályázók – mondta Baranyai András, budapesti közös szakmai titkárságának igazgatója Nyíregyházán, egy kisvállalkozói fórumon. A rendelkezésre álló összeg 10 százalékát gazdasági, 30 százalékát infrastrukturális, 20 százalékát intézményi, míg 25 százalékát természet- és környezetvédelmi fejlesztésre használhatják fel a felek. Kiemelte: a pályázóknak mindössze 5 százalékos fejlesztési forrást kell biztosítaniuk, a beruházások összegének 90 százalékát ugyanis az európai uniós, 5 százalékát pedig a nemzeti támogatás adja. Magyarországról Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, Romániából Szatmár és Máramaros, valamint úgynevezett szomszédos területként Suceava, Szlovákiából Kassa és Eperjes, míg Ukrajnából Kárpátalja és Ivano-Frankivszki, illetve a szomszédos Csernovci megye a kedvezményezett. /Kisvállalatok szomszédságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2009. augusztus 31.

Augusztus 29-30-án zajlottak a Kolozsvár melletti Szucságon a Györffy György Közösségi Napok. Az immár harmadik alkalommal megszervezett találkozót a falu híres szülöttjéről, Györffy György történészről nevezték el; a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1917-ben született Szucságon, és 2000-ben hunyt el. A Zúgóberek Kulturális Egyesület színvonalas programmal várta az érdeklődőket. Augusztus 29-én dr. Csetri Elek akadémikus Kelemen Benjaminról, a szucsági mintagazdáról tartott előadást. Az erdélyi mintagazda Wesselényi Miklós gazdatisztje és barátja volt. Megnyitották Kiss Ernő helyi képzőművész emlékkiállítását. Festményeit, szobrait és grafikáit Felházi Zsuzsanna képzőművész méltatta. A művész tanítói állást kapott Szucságon, majd iskolaigazgató lett. A kolozsvári Kalapos Jazz Band, a zenelíceumi diákokból álló együttes először lépett fel, megzenésített magyar verseket adtak elő. A Győri Rába Néptáncegyüttes szucsági, andrásházi, abaúji, rábaközi és küküllőmenti táncokat adott elő a Tarisznyás együttes közreműködésével. A közösségi napok augusztus 30-án istentisztelettel zárultak. /Jakab Judit: Közösségi napok Szucságon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998