udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. december folyamán

Gyergyóalfaluban újságot adtak ki, megjelent az Alfalvi Nyitogató, a falu egyetlen létező civilszervezete, a Sövér Elek Alapítvány gondozásában. Az első számból megtudhatjuk, hogy 1992. novemberében alakult meg a Sövér Elek Alapítvány, Gál Sándor akkori polgármester kezdeményezésére. Az alapítvány célja a község kulturális- művészeti életének támogatása. 1992-ben megválasztották vezetőséget: Balázs József képzőművész /elnök/, Gál Mihály kultúrigazgató /alelnök/. 1996. dec. 10-én közgyűlést tartott a Sövér Elek Alapítvány. Új vezetőséget választottak, Lukács János lett az elnök, Magyari Zoltán az alelnök. - Az Alfalvi Nyitogató Gyergyóalfaluban és Borzontban jelenik meg, főszerkesztője Gáll Zsuzsánna, felelős szerkesztő Lukács János. /Alfalvi Nyitogató - A Sövér Elek Alapítvány havilapja (Gyergyószentmiklós), I. évf., 1. sz. 1996. dec./

1999. január 6.

Borzonton az általános iskola december utolsó napjaiban felvette Gaál Tamás pap nevét, aki az első borzonti iskolát és kápolnát megépítette 1926-ban, és a két világháború között meghatározó szerepet játszott az anyanyelv ápolásában. Az emléktábla- és iskolaavatás ünnepségén képviseltette magát a megyei tanács és az iskolával testvériskolai kapcsolatban levő békéscsabai Savio Szent Domokos katolikus iskola küldöttsége, amely számítógépet és könyveket adományozott az ünneplő iskolának. Erre az ünnepre az iskola megjelentette saját lapja első számát. /Iskolaavató Borzonton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2000. augusztus 20.

Államalapító Szent István király nevét számos templom viseli a közel ezer éves erdélyi egyházmegyében, a legtöbb Székelyföldön található: Mikóújfalu, Árkos, Szörcse, Kovászna; Csöb, Ákosfalva, Mezőbánd, Mikháza, Disznajó, Csíkszentkirály, Ajnád, Hargitafürdő, Bükkhavas, Borszék, Borzont, Gyergyóbékás, Kicsibükk, Székelyszentkirály, Bethlen, Csicsókeresztúr, Mezőszengyel és Piliskitelep. /Szent István király védelme alatt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./

2003. szeptember 7.

Júl. 31-én, 90 esztendős korábanaz Ohio állambeli Youngstown-ban elhunyt dr. Fabó Imre néhai magyar királyi csendőrtiszt, az Amerikai Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságának társelnöke, az erdélyi katolikus, református iskolák és más intézmények támogatója, aki annak idején a pécsi Szent Erzsébet Egyetemen jogtudományból szerzett doktorátust. Mindvégig kitartóan segítette a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Provincia egyesült államokbeli kusztódiáját (különösképpen az annak youngstown-i anyaházában dolgozó atyákat), egészen 1992-ben történt megszüntetéséig. A romániai rendszerváltás után alapítványokat hozott létre a jól tanuló szegény sorsú erdélyi diákok megsegítésére. A nagybizottsággal karöltve ösztöndíjban részesítette a csíkszeredai Segítő Mária és a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet katolikus líceum, a székelyszentléleki Benedek Fidél Általános Iskola és a kolozsvári Református Kollégium sok növendékét. Adományaiból juttatott a kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak, csakúgy, mint a borzonti (Hargita megye) általános iskolának és óvodának, a kolozsvári Hallássérültek Intézetének, az erdélyi ferences világi rendnek s a gyimesbükki fiataloknak. Sok-sok "keresztapaságot" vállalt, a fiatalokkal rendszeresen találkozott, amikor tehette, részt vett ballagási ünnepségükön, és díszvacsorával vendégelte meg őket. /Elhunyt dr. Fabó Imre. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 7./

2002. április 5.

Baricz Lajos /sz. Borzont, 1958. febr. 15./ 1990 óta a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség plébánosa. Verseit rendszeresen közölte a plébánia Harangszó című lapja, a Vasárnap című katolikus hetilap, valamint a Krisztus Világossága című folyóirat. Egyszerre két kötettel léphet olvasói elé. Ki ébreszti a Napot? /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ címmel gyermekeknek szánt könyvével és Köt a gyökér /Erdélyi Pegazus Kiadó/ című kötet vallásos tárgyú verseivel. Baricz Lajos szerzői estje ápr. 6-án lesz Marosszentgyörgyön, a római katolikus plébánián. /Szerzőavatás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./ Irodalmi rendezvénynek sosem volt ekkora közönsége Maros-szentgyörgyön, mint a népszerű Baricz Lajos atya estjén. Kisdiákok, fiatalok és felnőttek mondták verseit. Baricz Lajos kifdejtette: költészetének forrásvidéke Erdély, az emberek és a szülőföld szeretete és istenhite. /M.D.: Szerzői est Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2004. augusztus 6.

Aug. 7-én a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonton ünnepélyes keretek között megnyílik a „Kézművesfalva” részlegesen beinduló múzeum, amely műhelyeknek ad otthont. A megnyitón fellép a Domokos Pál Péter Néptáncegyüttes. /„Kézművesfalva” nyílik Borzonton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2004. december 16.

A Gyergyói-medencében található Borzonton és a Gyimesközéplokhoz tartozó Háromkúton megkezdte működését a falugondnoki szolgálat. A hivatalos avatóünnepség és a mikrobuszok átadása dec. 17-én lesz. A falugondnoki szolgálat Romániában még szinte ismeretlen fogalom – most a Gyergyói-medencében a Magyar Falugondnoki Szolgálat irányításával a gyergyószentmiklósi Caritas égisze alatt jött létre. Mindkét településen falugondnokot szerződtettek, aki szükség esetén kicseréli a gázpalackot, orvoshoz szállítja a betegeket és a távoli iskolába a gyerekeket. A szolgálat anyagi támogatói a Mocsáry Lajos Alapítvány, a Kárpátok Szociális Alapítvány és a helyi önkormányzatok. /Falugondnoki szolgálat avatóünnepsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2004. december 30.

Az elmúlt hét végén ünnepség keretében adták át Borzonton a Kárpátok Szociális Alapítvány ajándékait Háromkút, illetve Borzont falugondnokának, Nagy Erzsébetnek és György Szabolcsnak, a két Volkswagen kisbuszt és a kapcsolattartást könnyítő maroktelefonokat. Lahner Zoltán, az alapítvány elnöke vázolta, hogy Magyarországon Európában páratlan szolgáltatást hoztak létre a ’90-es évek elején, amely ma 760 olyan helységben működik áldásosan, ahol a lélekszám 600 alá apadt, ugyanakkor 250, százötven–kétszáz lakost nyilvántartó külterületen, tanyán is hasonló – tanyagondnoki – szolgálat segíti az ott élőket. Az egykori Mocsáry Alapítványtól a magyar kormány megvonta a támogatást, az utódjaként létrehozott Kárpátok Szociális Alapítvány két kistelepülés gondjain próbál enyhíteni. A Kárpátok Szociális Alapítvány két esztendőre biztosítja a falugondnokok javadalmazását, utána ez az önkormányzatok feladata lesz. /Bajna György: Falugondnok Gyergyó két szélén. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./

2005. augusztus 26.

Augusztus 25-én zárult Torockón az a találkozó, amelyiken a Magyarország és Románia területén működő szociálpolitikai megoldásokat tekintették át. A konferencia középpontjába, a Magyarországon bevált, Romániában még nem általános, falugondnokság került. Egy autó és egy ember: a falugondnok képes enyhíteni az aprófalvak szociális problémáin. Ma Magyarországon mintegy 850 képzett falugondnok dolgozik, Erdélyben pedig csak három. Egy a Nyárád menti Szentgericén, kettő Székelyföldön látja el három kistelepülés, Háromkút, Borzont és Bucsin szolgálatát. A már létező három falugondnok kiadásainak legnagyobb részét és a szolgálathoz elengedhetetlen kisbusz megvásárlását is a Magyarországon bejegyzett Kárpátok Szociális Alapítvány finanszírozta. Lakner Zoltán, az alapítvány elnöke a konferencián elmondta, amennyiben van rá helyi akarat, a torockói falugondnokság beindításához és működtetéséhez, még idén előteremti a szükséges összeget. /Stanik Bence: Megoldások aprófalvak szociális gondjaira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2006. május 19.

Május 23-án ünnepélyesen szerződést köt Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a budapesti OTP Bankcsoport által működtetett Fáy András Alapítvány valamint az iskola, amelynek nyolc diáklánya Borsos Szabolcs tanár vezetésével tavaly vett részt az említett alapítvány által meghirdetett kreatív takarékossági vetélkedőn. A Bolyai csapata Időutazás a Székelyföldön címmel dolgozott ki egy turisztikai vállalkozást. Az első díjasok a valóságban is megkapják a vállalkozás elindításához szükséges ötmillió forintot. Ebből a Bolyai Líceum Borzonton fogja felépíteni azt a tanulmányi és nyaralóházat, amelyben hétvégeken az iskola diákjait, más alkalmakkor anyaországi és külföldi diákokat látnak majd vendégül. /(b.): Ötmillió forintból gazdálkodhatnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

2007. március 21.

Annak ellenére, hogy az oktatási miniszter kimondta az összevont osztályok megszüntetését, Hargita megyében 15 iskolában a következő tanévben is fognak összevont osztályok működni. Azonban iskolák szűnnek meg, illetve vonják össze őket más iskolákkal az alacsony gyermeklétszám miatt. Hargita megyében a tanfelügyelőség munkatársai felmérték a valós helyzetet, Bondor István főtanfelügyelő konzultált a minisztériumban is, a tanfelügyelőség meghozta a döntést: a 2007–2008-as tanévben 15 iskolában fognak összevont V–VIII. osztályok működni: Orotva, Borzont, Kőrispatak, Salamás, Lóvész, Csinód, Fenyőkút, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola román tagozata), Székelyandrásfalva, Kányád, Varság, Vasláb (magyar tagozat), Tölgyes (magyar tagozat), Borszék (Zimmethausen Általános Iskola – magyar tagozat), Fenyéd. Hat általános iskolában továbbra is működhetnek a külön osztályok annak ellenére, hogy egy osztályban nincs meg a működéshez szükséges tíz tanuló: Vájlapataka, Pálpataka, Csíkmindszent, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola magyar tagozat), Kissolymos, Szentpál. Legkevesebb gyerekkel, öttel a szentpáli iskola hetedik osztálya fog működni. A tanfelügyelőség a következő tanévre iskolák összevonását is elhatározta: megszűnik a fiatfalvi Benedek Elek Általános Iskola, az ide tartozó 24 gyermek jövőben a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumba fog járni. Az ivói Székely János Általános Iskolát a zeteváraljai Jókai Mór Általános Iskolához csatolták. A farcádi 14 diák Felsőboldogfalvára fog járni, a hét galócási magyar gyermek pedig a szülők kérésére Salamáson fog tanulni. Ülkéről 23 általános iskolás Székelyszentkirály Szent István Általános Iskolájába fog járni, Székelypálfalváról pedig 17-en mennek a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskolába. Végül az abásfalvi 26 általános iskolás a homoródszentmártoni Román Viktor Általános Iskola diákja lesz. Az idei iskolabusz-program keretében Hargita megye 18 járművet fog kapni, ezeket elsősorban az iskola-összevonás miatt ingázók rendelkezésére bocsátják. /Takács Éva: Iskolák szűnnek meg. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

2007. augusztus 18.

Szent Istvánnak valóságos kultusza van a magyarság – így a székelység – körében. Nevét viseli az erdélyi ferences rendtartomány: Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány. S nevét viseli számos település a Kárpát-medencében, ugyanakkor sok templom, kápolna patrónusa. Alcsíkon Csíkszentkirály őrzi nevében emlékét. A falu templomának partónusa Szent István király. Felcsíkon három kápolnát szenteltek első királyunk tiszteletére: a csíkcsicsó filiájaként működő Hargitafürdőn, a Csíkszentmihályhoz tartozó Ajnádon és a Gyimesközéplokhoz tartozó Bükkhavason. Udvarhelyszéken Székelyszentlélek templomát ajánlották Szent István oltalmába. A gyergyói főesperesi kerületben Borszék katolikus templomát szentelték első királyunk tiszteletére, akárcsak a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzont, a Gyegyóremetéhez tartozó Kicsibükk, illetve a Gyergyószentmiklósról ellátott Gyergyóbékás templomát, kápolnáját. Bákó megyében a pusztinai templomot szentelték Szent István király tiszteletére. /Sarány István: Szent István. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

2008. január 29.

Tavasszal elkezdődik a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium tanulmányi házának építése a Hargita megyei Borzonton, jelentette be Bálint István iskolaigazgató. A Gyergyói-medencébe tervezett tanulmányi ház ügye közel három évvel ezelőtt kezdődött, amikor az OTP Fáy András Alapítvány pályázatot hirdetett középiskolások számára. A díjátadásra 2005 júliusában, Budapesten került sor. A bolyaisok pályázatukkal elsők lettek, az 5 millió forint a marosvásárhelyi iskolát illette. A bolyaisok úgy határoztak, hogy az intézménynek többre van szüksége, mint egy fából épült, legfeljebb húsz személy befogadására alkalmas nyaralóra. Az 5 millió forint ugyanis csak ennyire lett volna elég. Megszületett az ötven személy befogadására alkalmas, konferenciateremmel ellátott épület gondolata. Néhány kanadai magyar szervezettől és magánszemélytől kaptak azóta adományként kisebb pénzösszegeket. /Szucher Ervin: Nyaraló pályázatból. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2008. április 9.

Ötezer dollárral támogatja Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnázium tervét a kanadai Rákóczi Szövetség: tanulmányi házat építenének a Gyergyói-medencében. „Ez a ház a magyarság háza lesz, mi ennek a megalapozásához szeretnénk hozzájárulni” – fogalmazott Ayklerné Papp Zsuzsa, a Rákóczi Szövetség elnöke. A borzonti tanulmányi ház terve három éve kezdődött, miután a marosvásárhelyi iskola diákjai, Borsos Szabolcs tanítványai elnyerték az OTP Fáy András Alapítvány által középiskolások számára meghirdetett pályázat fődíját, 5 millió forintot. Úgy döntöttek, hogy a pénzből tanulmányi házat építenek. A rendelkezésre álló összegből elkészülhet a ház alapzata. /Antal Erika: Épülhet a tanulmányi ház. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

2008. május 2.

Megyei konzultációs körútra indult április 24-én Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, ígérte, hogy 187 Hargita megyei településre látogat el a következendő hónapban. Mindegyik településen ki fog osztani egy kérdőívet, amely révén a település problémáit szeretné feltérképezni, illetve azt, hogyan tudna a megyei tanács segíteni ezeknek a problémáknak a megoldásában. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter útravalóval /udvarhelyi házikenyér, borzonti szalonna, tusnádi vöröshagyma és csíkszentmártoni házipálinka/ látta el őt. /Megyei konzultáció vöröshagyma, szalonna és házikenyér társaságában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. július 31.

A Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor művészei a Gyergyóalfalura hagyományozott műtárgyaikkal mondanak köszönetet a helyi támogatóknak a tíznapos gondtalan alkotás lehetőségéért. Márton Árpád festőművész az augusztus 3-áig tartó, tíznapos Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor mentora. A Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonttól néhány kilométerre, a Vadárvácska erdei szálláson immár negyedik alkalommal táboroznak Erdély neves képzőművészei. A július végi táborok ötlete Gál Mihály vállalkozótól ered, aki saját erdei szállását ajánlotta fel az ideérkező művészeknek. A Vadárvácskában táborozó alkotók költségeinek egy részét Gyergyóalfalu önkormányzata és a Sövér Elek Alapítvány, illetve magánvállalkozók fedezik. Évről évre gyarapodnak az itt táborozó neves alkotók készítette műtárgyak, amelyekből állandó tárlat nyílt Gyergyóalfalu egyik galériájában, az elmúlt két évben pedig több kültéri szobrot is lelepleztek a község terein. Itt láthatók többek között Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Sövér Eleket és Petőfi Sándort mintázó szobrai, a galériának is otthont adó kultúrház előtt pedig az alfalvi származású Kiss Levente szobrászművész faszobrai. A gyergyóalfalvi származású, Marosvásárhelyen élő Sajgó Ilona textilművész minden évben hazatér ide. Csutak Levente brassói grafikus kiemelkedő történelmi egyéniségeket ábrázoló tusrajzban állított emléket a reneszánsz évének. A kézdivásárhelyi Vetró András szobrász az esti szakmai beszélgetések fontosságára hívta fel a figyelmet. „Idén az egyházi személyiségeknek szeretnénk emléket állítani, ezért felkértük a táborozó szobrászainkat, hogy őket mintázzák meg” – magyarázta Gál Mihály. A tervek szerint a borzonti Szent István-búcsúkor leplezik le Vetró András Gál Tamás plébánost megörökítő domborművét, később Miholcsa József Horváth Károly plébánost ábrázoló alkotását és Sárpátki Zoltán Smihali József plébánosnak emléket állító munkáját is felavatják. Márton Áron püspök szobrát pedig a csíkszeredai Dóczi András készíti el a katolikus templom számára. /Jánossy Alíz: Az értékteremtés a cél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

2008. augusztus 20.

A Szent István tiszteletére felszentelt templomokban, kápolnákban búcsús szentmisét mutatnak be. Hargita megyében Csíkszentkirályon, Borzonton, Ajnádon és Borszéken vasárnap lesz ünnepi szentmise. A Gyergyói főesperesi kerülethez tartozó Kicsibükkön augusztus 23-án mutatnak be búcsús szentmisét az 1938-ban Szent István király tiszteletére épült kápolnában, Gyergyóbékáson pedig a múlt héten tartották a búcsút. /Szent István búcsúk megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

2009. február 26.

Orotván mintegy hatszázötvenen laknak. A félreeső falucskában gyógyszertár nincs, az orvos is csak bizonyos napokon rendel, hivatalos ügyeket intézni, vásárolni be kell utazni a városba, iskola is csak a szomszéd faluban működik. A problémák enyhítésére hívták életre a falugondnoki szolgáltatást. Ha kell, szállít, bevásárol, Orotván Fazakas László a falugondnok, aki közel egy éve segíti a falu lakóit ügyes-bajos dolgaiban. „Tüzelőt aprítok, orvoshoz viszek beteget, vagy iskolából hozok haza gyerekeket, bevásárolok és hasonlók” – mondta. 2004-ben sikertelenül pályáztak a falugondnokság beindítására, azután 2007-ben a Szülőföld Alap támogatásával, az innen nyert egymillió forinttal sikerült megvásárolniuk a szükséges felszereléseket, autót, az irodai berendezést, telefonbérletet, fedezni a benzinköltséget. A gyergyóditrói önkormányzat és az Orotva Egyesület kötött együttműködési szerződést. A térségben jelenleg a Gyimesközéplokhoz tartozó Háromkúton, a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonton, a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván és a Gyergyószárhegyhez tartozó Güdücön működik falugondnokság. /Barabás Cs. Márti: Gondnokság falugondokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2009. augusztus 8.

A jubileumi összejövetelen már az első öt évét tükröző kötettel is meglephette vendégeit, barátait a gyergyóalfalui Vadárvácska alkotótábor, házigazdája, Gál Mihály kezdeményezésére. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó elegáns albuma példás összefogás eredményeként népszerűsíti a tábort. Az előtanulmány szerzője, Nagy Miklós Kund, az alkotótábor két művészeti vezetője, Márton Árpád és Balázs József festőművész és a kötetben megszólal Banner Zoltán művészettörténész. Ritkán látható ilyen egységesen magas nívójú alkotótábori tárlat, mint ez a mostani. A tábornak köszönhetően Alfaluban, Borzonton már több köztéri szobor áll, most tágítják a kört, és a Gyergyói-medencében elterülő kisrégió számára készülnek egy közös monumentális kompozíciót megvalósítani. Ősi népszokáshoz, a húsvéti határkerüléshez kapcsolódik. Vallási jellegű a tradíció, a Gyergyóalfalu, Csomafalva, Gyergyóújfalu, Kilyénfalva, Tekerőpatak, Gyergyószentmiklós térségben található az a „senkiföldje”, ahova az elődeik szokása szerint a helységek lakói kivonulnak. Ide helyezik majd el a feltámadás, megmaradás jelképeként kőbe, bronzba álmodott hatalmas emlékművet, amely az egyes települések sajátos szimbólumait, védőszentjeit, történelmi egyházi alakjait mutatja föl. Legközelebb a kézdivásárhelyi szobrászművész, Vetró András Szent István bronzba öntött arcmását avatják fel a borzonti templom udvarán. /N. M. K. : Vadárvácska ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

2009. augusztus 24.

Szent István király mellszobrát leplezték le a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzont faluban, a település templomának búcsúján. A rendezvény keretében díszpolgári címmel tüntették ki a borzonti születésű Baricz Lajos pap-költőt. A Szent István-szobor állításának terve Fülöp Sándor nyugdíjas mérnöktől származik. A felavatott mellszobor Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész alkotása. A szobor leleplezését követően nyújtották át a díszpolgári kitüntetést Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébánosnak, Borzont szülöttének. Baricz Lajos 25 éve szolgál katolikus papként, az elmúlt 19 évben Marosszentgyörgyön, publikációinak száma meghaladja a százat, eddig tizenkét kötete jelent meg. /Jánossy Alíz: Szent István-szobrot avattak Borzonton. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998