udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. április 12.

Sütő András hónapokig volt külföldön, több műtétet végeztek a szemén. Először Budapesten kezelték, majd áprilisban Bostonban esett át egy műtéten, azután újabb műtétre ismét vissza kell térnie Bostonba. Arra akarta rábeszélni 1990. márc. 19-én Marosvásárhelyen a tömeget, hogy térjenek haza, amikor a Vatra Romaneasca által szervezett csoportok, a Libánfalváról és Hodákról teherautón behozott parasztok rátámadtak a magyarokra. Az RMDSZ-székházba menekültek be, hetvenketten. Az ostrom azonban folytatódott. "Öljétek meg őket!", Gyújtsátok rájuk az épületet, hadd égjelek meg elevenen!" - kiáltozták és vasdoronggal törték be az ajtót. Sikerült értesíteniük Judea ezredest és Scrieciu tábornokot, akik a helyszínre érkeztek és felszólították a székházban rekedt magyarokat, hagyják el a székházat, biztosítják a szabad elvonulást. Amikor kiléptek a kapun, a feldühödött románok megtámadták a kijövőket, akkor verték össze Sütő Andrást is, kiverték a fél szemét. Az írót Bukarestbe vitték, a katonai kórházba. Betegágyánál meglátogatta Iliescu elnök, aki megígérte, a támadás elkövetőit azonosítják és bíróság elé állítják. Ezt azóta sem tették meg. Sütő András elmondta még, hogy Budapesten találkozott a közlekedési balesete miatt kórházban ápolt Tőkés László püspökkel, akkor megvitatták a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány kérdéseit, melynek ők alapítói. Az alapítvány segíti mindazokat, akik kényszerűen elhagyták Romániát és most szeretnének visszatérni. Sokan kivándoroltak az országból /Magyarországra 30 ezren távoztak/, az alapítvány tevékenysége tehát jótékony hatású. Ennek ellenére támadták Sütő Andrást, az alapítvány elnökét. /Paul Vinicus: "Az általam leírt világnak nem kell visszatérnie, hiszen létezik" állítja Sütő András, aki gyilkosok össztüzében állva is hisz az erkölcsi értékekben. = Valóság (Bukarest), ápr. 12./

1996. június 8.

Jún. 6-8-a között tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya újraindulása óta a hatodik ülésszakát, a mostanit Sepsiszentgyörgyön. Benkő Samu, az EME elnöke és Pap Zoltán orvosprofesszor, szakosztályi elnök köszöntötte a megjelenteket. A felkért előadók között marosvásárhelyi, budapesti, szegedi, bostoni professzorok voltak.A záróülésen Pap Zoltán hangsúlyozta, hogy az ülésszakok nyújtanak egyedül lehetőséget a romániai orvosoknak szakmai-tudományos anyanyelvük gyakorlására. A társasvacsorán a 80 éves Obál Ferenc Szegeden nyugalomba vonult professzort ünnepelték, aki a marosvásárhelyi kórélettani tanszék megalapításában játszott szerepet 1953-as távozásáig. Az ülésszakra látott napvilágot az EME kiadásában megjelenő Orvostudományi Értesítő 68. száma. A 496 lapos kötet az 1995. szept. 14-16-án tartott marosvásárhelyi orvoskongresszuson elhangzott 120 dolgozatot tartalmazza Pap Zoltán, Benedek István és Kürti Miklós szerkesztésében. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

1995. október 26.

Iliescu elnök New Yorkból Houstonba utazott, ahol George Bush volt amerikai elnök fogadta. A Bush által rendezett vacsorán texasi vezető üzletemberek vettek részt. Iliescu Houstonból Bostonba utazott, ahol okt. 27-i programjában gazdasági jellegű megbeszélések szerepelnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29./

2001. október 12.

Huszonegyedik századi elvárásoknak is megfelelő levéltár működik Kolozsváron az Unitárius Kollégiumban. A négy korszerűen felszerelt helyiségben nemcsak püspökségi iratokat őriznek, hanem a következő években olyan egyházkerületekből származó dokumentumokat is begyűjtenek, amelyek lelkész nélkül maradtak. - Deborah J. Youngman, a bostoni egyetem professzora beindította a Transilvanian Archives Projectet. A saját költségén finanszírozta a négy helyiség felújítását, CD-írót, szkennert és más műszaki eszközöket szereztek be. Az amerikai támogató tavaly Molnár Lehel könyvtárost és három társát tanulmányútra az USA-ba hívta, ahol megismerhették korszerű levéltárakat. Visszatérve, pályázat útján támogatást kaptak a határon túli magyar egyházak levéltárainak megsegítésére kitűzött program révén. A levéltár újjászervezésében nagy segítséget nyújtott dr. Jakó Zsigmond jeles történész, valamint az EME szakemberei. /Ördög I. Béla: Korszerű közösségi értékmegőrzőnk született. Felújították az unitárius levéltárat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2002. július 13.

Az aggodalmak nem voltak alaptalanok, kezd nyilvánvalóvá válni: a kormányfő kijelentése, amelyik szerint az előző kormány "túlszeretett" bennünket, a kedvezménytörvény felülvizsgálása, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma megbízatásának idő előtti megvonása arra utal, hogy ez a kormány, akár Horné, híven kitart a kádári kolonc mellett: úgy szeret bennünket, mint az ablakos a hátraesést, írta Asztalos Lajos. Az Illyés Közalapítvány esetében például a jól bevált kommunista módszert alkalmazzák: Szabó Vilmos politikai államtitkár makacsul ismételgeti, hogy az alapítvány kuratóriumában megingott a bizalom, mert, úgymond, a folyó évi pályázatok támogatására fordítandó összeg nyolcvan százalékát elköltötték, miközben Veress László, a kuratórium igazgatója határozottan állítja, hogy nem igaz, mert eddig csak ötven egynéhány százalékot fizettek ki. A Medgyessy Péterrel, másképp a D 209-essel - ahogyan most "becézik", Péterkémmel, azaz Péter-kémmel - kapcsolatos botrány fölött nem lehet semlegesként átsiklani, azzal áltatva magunkat, hogy semmi közünk hozzá. - Előzőleg Orbán Viktort kinevezték országgyűlést felszámoló diktátornak, cigánynak, talált gyermeknek, szélsőségesnek, fasisztabarátnak stb. Beleakadtak abba, hogy az apja dolomitbányája szállítja a követ ide meg oda, hogy Bostonba ment a kitüntetést átvenni, s hogy milyen sokba került a repülőút. Tehát alkalmatlan a kormány vezetésére. Bezzeg Horn Gyula annál "alkalmasabb" volt. Már csak azért is, mert mint pufajkás, úgynevezett munkásőr, azaz karhatalmista részt vett az 56-os forradalom vérbefojtásában, szemtanúk szerint például az 1956. decemberi Kossuth téri mészárlásban, szódásüveggel verte szét egy később Svédországba meg egy Svájcba menekült ötvenhatos állkapcsát. Mindezt persze hiába hozták a nyilvánosságra, mert ő egy na és?-sel intézte el a dolgot, miközben a múltjára vonatkozó iratok szőrén-szálán eltűntek. A Magyar Nemzetben közölt titkos irat nyomán kiderült, hogy Medgyessy a D 209-es ügynök. Először tagadta, hogy igaz lenne. A titkosszolgálatokat felügyelő MSZP-s elvtárs kijelentette, hogy ez hamisítvány. Másnap reggel fordult a kocka: Medgyessy beismerte, hogy évekig kémelhárító volt. Azzal hozakodott elő, hogy magyar érdekekért tette, azért, hogy Magyarország a Szovjetunió akarata ellenére beléphessen a Nemzetközi Valutaalapba. Valójában akkor Magyarország semmit sem tehetett anélkül, hogy arról a szovjet kémelhárítás, a szovjet titkosszolgálat ne tudott volna. Ezt egy volt III/2-es tiszt is megerősítette. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke következetesen Medgyessy lemondását követelte, jött a bosszú: "egyesek" sürgősen kiderítették, hogy baj van a családjában, és közzétették apja múltbeli tevékenységét. Amikor felindultságában Pokorni lemondott, Medgyessy ártatlan képpel kijelentette, hogy a múltat le kell zárni, ne forduljon elő több családi tragédia, s a jövővel kell foglalkozni. Vagyis aki a múltban bármi - önkéntes titkos ügynök, ávós tiszt, verőlegény, besúgó, pufajkás meg egyéb válogatott legény - volt, felejtsük el minden disznóságát. A D 209 számára az lenne a legtisztességesebb lépés, ha lemondana. /Asztalos Lajos: Péterkémék és az erkölcs. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

2003. február 17.

Internetes fórumon tarthatják egymással a kapcsolatot a világban szétszóródott magyarok a MON, MagyarOnline.net (www.magyaronline.net) interneten. A honlap szerkesztői maguk is külföldön élő magyarok. A fiókszerkesztőségek Bostonban, Buenos Airesben, Berlinben, Linzben, Los Angelesben, Majna-Frankfurtban, Montrealban, New Yorkban, Seattle-ben, Linzben és Los Angelesben vannak. Sok millió olyan született magyar él a világban szétszórva, aki mindenáron magyar akar maradni. A Kazahsztáni Magyarok Kulturális Szövetsége naponta küzd az életben maradásért - támogatás, nyilvánosság hiányában. A Kazahsztánban élő magyarok kis diaszpórába tömörülve próbálják életben tartani a magyar nyelvet. - Az Argentin Magyar Intézmények Szövetsége, a Bosznia-hercegovinai Magyar Polgári Egyesület, a bostoni Bartók Béla Magyar Iskola vagy a kanadai Magyar Krónika is példái a mintegy ezer, hagyományőrző kezdeményezésnek. Az ilyen vállalkozások összefogására alakult a MON, az első Kárpát-medencén kívüli internetes fórum. A MON Fórumán is megvitatott cikkek nagy visszhangot keltenek. Magyarországi és külföldi lapok is rendszeresen átvesznek, idéznek ezekből a véleményekből. A "Mit jelent magyarnak lenni?" pályázatra szép számban neveztek, és örvendetesen sok díjat ajánlottak föl a győzteseknek. Már hetven magyar szervezet a tagja a MagyarOnline.net-nek. Rendszeresen beszámolnak az általuk vezetett közösségek munkájáról. A Szervezeti Ismertető országok szerint tartalmaz információkat a Finnországi Magyarok Egyesületéről, a párizsi Magyar Katolikus Misszióról vagy a Svédországi Magyar Ifjak Társaságáról és a többiekről. Külföldi magyar kezdeményezés a MON Baráti Közösség kéthetente megjelenő hírlevele is, amely e-mail útján tudósít a világ számos pontján történt magyar vonatkozású eseményről, felhívásokról, friss hírekről. A hírlevélre bárki feliratkozhat a http://groups.yahoo.com/group/magyaronlinenet/ oldalon, vagy a MagyarOnline.net szerkesztőségének címén. /A világ magyarságáról egy MONdatban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2003. december 22.

Csíkszeredában dec. 20-án a Julianus Alapítvány kiosztotta ez évi díjait Az idén tizenegyedik alkalommal odaítélt Julianus-díjban részesült András Mihály (Csíkszereda), a Hargita Székely Nemzeti Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos (Sepsiszentgyörgy), a Háromszék című napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor (Budapest) író, költő, Pomogáts Béla (Budapest) író, irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tempfli József (Nagyvárad) római katolikus megyéspüspök, Wass Endre (Hamburg) közgazdász és Gellérd Judith (Boston) orvos, unitárius lelkész. /Átadták az idei Julianus-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2006. március 24.

Visszavonta kézjegyét Elie Wiesel Nobel-díjas tudós arról a levélről, amit a Bolyai Egyetem létrehozásának támogatásáért a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) 79 tudóssal íratott alá. Nicolae Bocsan, az egyetem rektora megerősítette, hogy Wiesel március 15-én küldött egy levelet a bostoni egyetemről, közölve, visszavonja aláírását arról a nyílt levélről, amelyet a BKB tagjai széles nemzetközi nyilvánosság előtt is bemutattak. A rektor közölte: nem mutathatja meg újságíróknak a levelet, mert az „bizalmas” jellegű. Az egyetem vezetősége az egyetem magyar nyelvű oktatásáról és multikulturális jellegéről szóló „félretájékoztató” kampány miatt rögtön „a valós kolozsvári helyzetről” levelet küldött azoknak, akik aláírásukkal támogatják a Bolyai Egyetem létrehozását. Meglepetésének adott hangot Hantz Péter, a BKB egyik vezetője Elie Wiesel-nek a BBTE vezetőségéhez intézett levele kapcsán, hiszen az aláírást gyűjtők eddig semmilyen erre vonatkozó visszajelzést nem kaptak a tudóstól. Az említett levelet 80 nemzetközi egyetemi oktató, továbbá hat Nobel-díjas professzor is támogatólag aláírta. Az aláírók között van Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. /B. T.: Elie Wiesel mégsem támogatja az önálló Bolyait? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2006. március 27.

Csak ideiglenesen vonta vissza aláírását Elie Wiesel – ahogy az erről szóló mailben áll: “has temporarily withdrawn” – abban az aláírásgyűjtő akcióban, mellyel a kolozsvári Bolyai Egyetem újraindítását Nobel-díjasok szignójával igyekezett nyomatékosítani a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A Nobel-békedíjas politikai aktivista stábja ezt azzal indokolta, hogy a Bostoni Egyetem professzorának további információkat kell szereznie, kutatást kell végeznie a kérdésben – közölte a Transindex kérdésére Hantz Péter. Nicolae Bocsan, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora március 23-án külön sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Wiesel visszavonta támogató aláírását. Nicolae Bocsan többszöri újságírói kérésre sem volt hajlandó bemutatni azt a levelet, melyet állítása szerint Elie Wiesel írt a BBTE rektori hivatalának. A rektor arra hivatkozott: a levél bizalmas. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

2007. május 18.

Éljen és alkosson bárhol is az ember, jó esetben összeköt a kulturális örökség. Jelen esetben a háromszéki származású tudós és nyelvzseni, Szentkatolnai Bálint Gábor öröksége teszi ezt, Borcsa János a tudós emlékének ébren tartásában vállalt szerepet, míg Háromszék vendége, Marácz László nyelvészprofesszor Bálint Gábor tudományos munkásságának befogadtatásában és újraértékelésében jár az élen. A tudományos életből hosszú időszakokra kirekesztett tudós eredményei ugyanis felértékelődtek az utóbbi időben. Marácz László professzor 1956-os szülők nyugati emigrációban született gyermeke (Utrecht, 1960), nagynevű nyugati egyetemek végzettje, majd maga is kutató és oktató (Groningen, Boston, Amszterdam), amerikai és kanadai egyetemek meghívott előadója, aki anyaországától, az összmagyarság gondjaitól soha nem távolodott el. Holland nyelven, majd angolul jelentette meg például Magyar megújulás című könyvét (1995, illetve 1996), amelyhez Tőkés László írt előszót. Sokirányú munkássága elismerése az 1996-ban neki ítélt Bocskai-díj, 2001-ben a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, 2005-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. /Borcsa János: Vendégünk Marácz László professzor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

2009. április 1.

Több amerikai város után Los Angelesben is bemutatták Visky András Júlia: párbeszéd a szerelemről című darabját. A közönség a Los Angeles-i Első Magyar Református Egyházban láthatta a monodrámát. Júlia szerepében Melissa Hawkins jelenítette meg a magyar asszony és hét gyermekének a kommunizmus idején egy büntetőtáborban megélt kálváriáját. Hawkins harmadik hónapja járja az Egyesült Államok nagyvárosait a monodrámával: többek között Chicagóban, Bostonban és Floridában láthatta a közönség. A József Attila-díjas szerzőnek szentelik a Pécsen indult kortárs magyar drámák felolvasó-színházi sorozatának második előadását is április 6-án: bemutatják Visky legújabb, Gyáva embert szeretsz című verseskötetét és felolvasó-színházi előadásként a Pécsi Nemzeti Színház művészei megtartják a Megöltem az anyámat című dráma magyarországi ősbemutatóját. /Júlia és Bernadett meséi. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998