udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. június 23.

A Mezőség: Kövesdi Kiss Ferenc szíve közepének a közepe. A tudós és népnevelő, Kövesdi Kiss Ferenc megírta a mezőségi szórványmagyarság krónikáját. Több mint félszázadon át járta az erdélyi Mezőség településeit, gyűjtötte az adatokat az itt élő magyarságról, leltározta a szórványgondokat. Nagy munkájából 1995-ben Budapesten és aztán Marosvásárhelyen megjelent egy kisebb válogatás Még szólnak a harangok! címmel. Kövesdi Kiss Ferencet nem is oly régen magas magyar állami kitüntetésben részesítették 1997-ben adták ki Riadóra szól a harang! Alcíme: A Mezőség településeinek helyzetképe 1891-1991. Kévébe kötötte évtizedek bandukolásával Kövesdi Kiss Ferenc. Kiadta a "Kőbányaiak Kőbányáért Egyesület". Mindössze 50 példányban készült. A 265 oldalas kötetben betűrendi sorrendben követik egymást a leírások: Aranyosmóric, Báld, Bánd, Bergenye, Berkenyes, Bodon, Bodrog, Borzás, Botháza, Búza, Cege, Cegőtelke, Detrehem, Fekete, Feketelak, Fele, Fráta, Fűzkút, Galac, Galambod, Gerebenes, Göcz, Gyeke, (Mező)Harcó, Kara, Katona, Kályán, Kályán-Kis (Kiskályán), Kályánváma. Az átlagolvasó egy részükről nem is hallott soha! Ki kellene adni Kövesdi Kiss Ferenc teljes gyűjtését. /Bölöni Domokos: A mezőségi szórványmagyarság krónikája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2009. november 2.

A világ reformátusainak egyik legjelentősebb napja október 31., a reformáció emlékünnepe. Pusztakamaráson és a hozzátartozó két faluban /Botháza, Magyarlég/, a szórványban egyre kisebb, fogyó gyülekezetek vannak, de a lelkészek kitartanak a kisközösségek mellett. Oroszhegyi Attila Zsolt, a három falu lelkipásztora meghatározott időközönként kijár a környező falvakba is. Pusztakamarás gyülekezete 136 lélekből áll, Botházán 26, Magyarlégenben pedig 11 református él. Bármilyen kevesen is vannak, rendben tartják kis templomukat, és lelkiismeretesen látogatják az istentiszteleteket. Kemény bárók címerei díszítik a pusztakamarási templomot, amelyet a falu leghíresebb szülötte, Sütő András annyira szeretett volna újra hívekkel megtelve látni. A lelkész beszélt arról is, milyen szomorú azt hallani, hogy az emberek egyre kevésbé tartják fontosnak magyarságukat. – Minden népnek megvan a maga kincse: mi a miénket tartsuk meg, ne hagyjuk elveszni – biztatott. A lelkész jár a 10 km-re lévő Légenbe is. A faluban a második világháború előtt még 300 reformátust számláltak, jelenleg számuk nem éri el a tucatot sem, s mindannyian idősek. Légen kis, torony nélküli temploma az 1400-as években épülhetett. /Sándor Boglárka Ágnes: ”Az Úr mindig rendel embereket, akik a hitet megtartják és megújítják. ” A reformáció ünnepe a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998