udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. március 27.

Márc. 26-27-én megtartották Erdőszentgyörgyön a Kis-Küküllő menti amatőr színjátszók találkozóját. A második alkalommal megrendezett seregszemlének megszervezését a helyi művelődési ház és a Bod Péter Művelődési Egyesület vállalta. Felléptek Erdőszentgyörgy, Szováta, Bözöd, Küküllődombó és Dicsőszentmárton magyar műkedvelő csoportjai. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

1995. augusztus 22.

Augusztus 10-13-a között Bözödön tartották meg a XIX. Unitárius Ifjúsági Konferenciát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1995. augusztus 22.

Augusztus 10-13-a között Bözödön tartották meg a XIX. Unitárius Ifjúsági Konferenciát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2000. szeptember 21.

Kerekes Károly parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltje a szociális gondok enyhítésével, munkaügyi kérdésekkel, a nyugdíjasok sorsával foglalkozik, ezt szinte minden erdélyi magyar ember tudja. Több törvénykezdeményezése volt. 1998-ban kezdeményezte az utódlási nyugdíj jogosultságával kapcsolatos törvény módosítását. Kerekes Károly a napirend előtti felszólalások során többször válaszolt például Lazar Ladariu egységpárti képviselő nacionalista indíttatású interpellációira. Ő kezdeményezte a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozó rendeletet, amelyet elfogadtak. Javasolta a törvény módosítását olyan módon, hogy Romániában lehetőség nyíljon az anyanyelven történő esketésre. Ennek jóváhagyását eddig akadályozták. Elvetették Kerekes Károlynak azt a javaslatát is, hogy az 1949-1962 között munkaszolgálatot teljesített személyek kárpótlást kapjanak. Ez a javaslata törvénytervezet formájában a szakbizottságnál van. Legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült elfogadtatnia a román törvénykezésben annak a ténynek az elismerését, hogy 1944 őszén az erdélyi magyarságot komoly atrocitások érték, és ezért kárpótlást kapjon. Az ügy rendezése inkább történelmi-politikai jellegű, hiszen a kárpótlásra jogosultak közül már nagyon kevesen vannak életben. E javaslatomat a parlament mindkét háza elfogadta, és szeptemberben közzéteszik a törvényt. Napirend előtti felszólalásai között említette: tiltakozott amiatt, hogy különleges csendőralakulatokat hoznak létre a magyar lakta erdélyi vidékeken, továbbá sürgette a Bolyai Farkas Líceum magyar jellegének visszaállítását. Kerekes tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének és a nemzetközi szervezet jogi bizottságának. A képviselő közbejárt azért, hogy a víz alá került bözödi templomok helyett Erdőszentgyörgyön templomok épüljenek. Hozzájárult a nyárádszeredai Bocskai István szobor felállításához szükséges minisztériumi engedély megszerzéséhez. - Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egyik táborához sem tartozik. /Máthé Éva: "Egyik táborhoz sem tartozom!" Beszélgetés Kerekes Károly parlamenti képviselővel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2001. április 24.

Ápr. 23-án zárult a Kisküküllő Menti Térségi Társulás kiállítása, amelyet Erdőszentgyörgy líceumában szerveztek meg. A Balavásártól Szovátáig terjedő települések bemutatkozó rendezvénye sikeres volt. Bözödi, kendi, balavásári, rigmányi, gyulakutai, erdőszentgyörgyi, hármasfalusi, makfalvi, kibédi, sófalvi és szovátai szalmadíszek, faragott címerek, dísz- és használati tárgyak, festett bútorok, szőttesek, varrottasok csak ízelítőt nyújtanak e táj szellemi és kézművesi, népművészeti gazdagságából. A szervezők meghívták a kedvtelésből vagy állandó foglalatosságként népművészeti tárgyakat készítőket, hogy legszebb munkáikat hozzák el. Borbély Emma, a kiállítás főszervezője, a Kisküküllő Menti Térségi Társulás ügyvezető elnöke elmondta: céljuk az volt, hogy a vidék kincseinek ismertebbé tétele mellett a tájegység fellendüléséhez is hozzájáruljanak. A nemrégiben megalakult Kisküküllő Menti Térségi Társulás eddigi már két találkozót szervezett üzletemberek és intézményvezetők között. Együttműködési megállapodást írtak alá a békéscsabai Városfejlesztő és Városszépítő Egyesülettel is, amelynek eredményeként kölcsönösen bemutatkozó kiállításokat szerveznek. /Kisküküllő Menti Térségi Társulás kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

2001. szeptember 15.

Szeptember elején Horváth István szülőfalujában, Magyararózdon találkoztak a kortárs magyar irodalmi élet képviselői, hogy megvitassák az irodalom és a nemzeti sors kapcsolatát. Sütő András kifejtette: "Amikor Horváth István feltűnt az erdélyi magyar irodalomban, akkor egy ilyen csillagkép volt ismeretes, akikhez kapcsolódott szellemiségében: Veres Péter, Sinka István, Szabó Pál. Ezek voltak azok a csodaemberek, akikről kezdő íróként ámuldoztam. Egyszerű parasztemberek négy, vagy hat elemivel a magyar szellem csodái lettek. Közülük Veres Pétert Ilyés Gyula így búcsúztatta: lángelmét temetünk." "Senkinek közülünk nem volt vátesz-komplexusa, mégis mindig halljuk, hogy le kellene mondani már a vátesz-komplexusról. A most induló íróifjaknak első kiáltása, követelése, fenyegetése az, hogy majd ők minden váteszt agyon fognak ütni. Úgynevezett váteszségünk az a közösségi élmény, morális parancs és követelés, amit Horváth István behozott már az első kötetével." Horváth István Ózdról indult Kolozsvár felé. "Irodalmi sikereinek a legszebb napjaiban fordult vissza ahhoz a forráshoz, ahonnan indult - amikor érezte, hogy milyen veszélyek fenyegetik." A veszedelem volt az a követelmény, amely Gaál Gáborral az élen őt és az egész írói csapatot" "marxista- követelmények alá szorítva próbálta tovább énekeltetni." Horváth István csalódott egy politikai áramlat tündöklésében, illetve garázdálkodásaiban, diktatorikus embertelenségében. Azonban ezt a korszakot, a 30-40 esztendőt nem lehet egyedül az írástudók árulásának mondva félresöpörni. Az önvizsgálat, amelyet ettől a nemzedéktől olyan sokan kértek, valójában Horváth István verseiben és az 1960 utáni köteteiben jelen van. "Az ő életműve jó útmutató irodalom és nemzet kapcsolatának a kérdésében." Csoóri Sándor bevallotta, hogy már évek óta nem jár el írótalálkozókra. Felolvasta az alkalomra írt rövid írását. Ebben kifejtette: "Csodálatos erőfeszítés volt minden korban a magyar irodalom. A rendszerváltásnak nevezett fordulat után az irodalom alól kifutott a történelem." Az elmúlt tíz évben másként történt mint ahogy elképzelték, mert az irodalom helyzete és szerepe megváltozott. A demokrácia megjelenésével Kelet- és Közép Európában egy nagy irodalomnak kellett volna megszületnie, a 20. század nagy tragédiái után. "A demokrácia az első pillanatoktól kezdve nálunk szembekerült az irodalom belső törvényeivel és hagyományaival. Irodalom és társadalom feszült viszonyát a demokrácia megváltoztatta" A gondokat a négyévenkénti szavazással akarták megoldani. Azonban az irodalom nem fogadhatja el az alkukat. Azt mondták, hogy ne az írók politizáljanak, hanem a pártok, maga a parlament. - A magyarul írók zöme hallgat. Illyés Gyula azt mondta: "sajnos kell politizálnunk, a legnehezebb, a legveszélyesebb módon, hibátlan műveinkkel ". Amikor Illyés ezt leírta, volt irodalmi élet, amely sokat segített az íróknak az alkotásban. "Most az irodalmi élet kevésbé sugalmazó. Néha úgy látom, mintha a parlamentekben zajló életet utánozná, legalább annyi gyűlölettel és idegenséggel." /Valkai Krisztina: Hibátlan művekkel politizáljon az író. Irodalmárok találkozója Magyarózdon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Van az erdélyi magyar szellemiségnek egy virtuális térképe, melynek főbb tájékozódási pontjai egy-egy irodalmi székhellyel azonosak. Faluneveket rajzolt fel az idő erre a képzeletbeli földabroszra: Kisbacon és Sztána, Farkaslaka és Apáca, Mikháza és Pusztakamarás, Szabéd és Nagygalambfalva, Bözöd és Magyarózd (hogy tovább ne is soroljam) - Benedek Elek és Kós Károly, Tamási Áron és Bartalis János, Kacsó Sándor és Sütő András, Szabédi László és Kányádi Sándor, Bözödi György és Horváth István szülőfalujának körvonalai bontakoznak elénk, írta Nagy Pál. - Magyarózdon volt legutóbb irodalmi találkozó. Horváth István annak idején megírta volt nagyívű falurajzát Magyarózdi toronyalja címmel. "Én vagyok ez a könyv. De nem csak én. Az a nép is, amelyhez tartozom..." - vallotta az előszóban. /Nagy Pál: Találkoztunk Magyarózdon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2001. október 9.

Okt. 6-án félezren voltak jelen Kibéden a Gyöngykoszorú rendezvényén. A hagyományőrző csoportok felvonulását csak némileg zavarta az őszi eső. A helybeliek három csapattal rukkoltak ki, a Pipacsok, a Madaras Gábor nevét viselő tánccsoport és az ifjúsági tánccsoport együttesen képes akár egész estét betöltő önálló műsorra is. Aztán következtek szerre: a hármasfalui tánccsoport, az alsó-csernátoni Pitty-paláré kicsinyei, a kézdivásárhelyi Vigadó nevű gyerekcsoport, Holtmaros fiataljai, a marosvásárhelyi Napsugár együttes a kecskézéssel és farsangolással, majd Marossárpatak, Makfalva, Bözöd, Gernyeszeg és Vajdaszentivány táncosai. /Bölöni Domokos: Gyöngykoszorú - hagymából is. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

2002. július 13.

Maros megyében tíz falu lehetőségeit térképezte fel az EMKE /Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület/. A falvak természeti adottságaira, kirándulási lehetőségekre, történelmi örökségeire is tekintettel voltak. Így például Szentdemeteren, Bözödön, Mezőfelében, Kibéden, Nyárádszentimrén, Pókában, Holtmaroson, Magyarón, Görgényüvegcsűrön és Sárpatakon mérték fel a helyi adottságokat . Ezekben a falvakban és környékén számos olyan család él, akik már berendezkedtek vagy igyekeznek berendezkedni a vendégfogadásra. Az EMKE az iskolai történelemórák kiegészítése céljából e tevékenységekbe a középiskolákat is bevonná. Kis Zoltán hangsúlyozta, az EMKE azt szeretné elérni, ha a romba dőlt kastélyok, romos templomok, vármaradványok nem csupán a turistákat vonzanák, hanem a befektetők érdeklődését is felkeltenék, akik elhanyagolt örökségeink megmentésére hajlandók volnának anyagiakat áldozni. /Antal Erika: Fejleszteni a kultúrturizmust. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

2002. október 7.

Okt. 5-én negyedik alkalommal szerveztek Gyöngykoszorú Néptánctalálkozót Kibéden. Az erdélyi és magyarországi csoportok találkozója ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen a jelenlevők a tizenhárom aradi vértanúra is megemlékeztek. Minden év október első hétvégéjén rendezik meg az őszi népzene- és néptánctalálkozót. Idén Csíkkarcfalva, Bözöd, Makfalva, Erdőcsinád, Alsósófalva, Gernyeszeg, Mezőpanit, Erdőidecs, Vajdaszentivány, Marosvásárhely együttesei mutatkoztak be a színpadon, illetve Magyarországról budapesti, nyíregyházi néptánccsoportok. Kibéd testvértelepülését, Szatymazt kórus és citeraegyüttes képviselte. Az idén először vett részt román néptánccsoport is. /Antal Erika: Találkozó Kibéden. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

1997. augusztus 29.

A kilencvenes évektől felújították az unitárius fiatalok találkozóját, Székelykeresztúr, Oklánd, Küküllődombó, Árkos, Bözöd és Homoródalmás után idén Ürmösön tartották, ez volt a XIX. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. Az EUIK 1996-tól jogi személyiség, teljes jogú tagja a Magyar Ifjúsági Tanácsnak. Idén eljött és előadást tartott a Californiában élő dr. George Williams professzor is. Gellért Juditnak köszönhető az erdélyi és az amerikai unitárius egyházak közötti barátság ápolása. Ürmös magyar többségű falu, 1804 lakosából 877 magyar, 387 román, 5 német, 535 más nemzetiségű. /Brassói Lapok, aug. 29./

2003. augusztus 23.

Egyesítik Erdőszentgyörgyön a líceumot és az általános iskolát. Szeptember elsejétől egyazon iskolaközponthoz fog tartozni az előbb említett két oktatási intézmény és a bözödi általános iskola is. Az egyesítés előnye, hogy csökkennek a könyveléssel és titkársági teendőkkel járó költségek. Az általános iskolába kinevezett tanárok gond nélkül líceumba kinevezett tanárokká válnak és taníthatnak felsőbb osztályokban is. A több mint 100 személyt meghaladó alkalmazotti közösség gondjára idéntől 1200 tanulót bíznak. Be kell fejezni az építkezést. Az iskolaközpont szerződést kötött a tanfelügyelőséggel a központi fűtés bevezetésére szolgáló támogatásról. Fel kell újítani a bözödi iskolában is a csempekályhákat, és oda a vizet is be kell vezetni. Az új iskolaközpontban két váltásban folyik majd a tanítás. Erdőszentgyörgyön a megyei átlagos eredménynél rosszabb volt a sikeresen leérettségizők aránya. Ez alkalommal is a matematikával, valamint a román nyelvvel és irodalommal voltak gondok. A bukaresti francia nagykövetség által támogatott romániai program keretében Maros megyében 12 iskolában alakítanak ki dokumentációs központot. Egyik közülük éppen Erdőszentgyörgyön lesz. Ez azt jelenti, hogy az iskolában kialakítanak egy a jelenlegi könyvtárnál szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtó központot, ahol a számítógép, fénymásoló és internet-hozzáférés biztosított. /Korondi Kinga: Iskolaközpont alakul Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2003. december 9.

A dec. 7-i, vasárnapi helyi népszavazás alapján Maros megyében Mezőmadaras, Koronka és Székelybere központtal három új magyar község létesül. Az urnák elé járulók arról is szavaztak, hogy Mezőbánd városi rangot nyerjen. A mezőcsávási referendum elbukott a gyenge részvétel miatt, itt főként a románság nem voksolt. Mezőbándon Mezőmadaras leválását is támogatták. Mezőmadaras mellett két másik színmagyar község jöhet létre. Sikerült kettéválasztani a tíz települést magába foglaló Nyárádmagyaróst. Egy új, berekeresztúri központtal létrehozandó község megalakítását is megszavazták. Koronka Székelybóssal együtt válik ki Jeddből. /Orbán Zsolt, Szucher Ervin: Három új magyar község létesül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./A népszavazáson az erdőszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Ennek alapján a parlament törvénybe iktatta Erdőszentgyörgy városi rangra emelését. A döntést az okt. 22-én megjelent Hivatalos Közlöny tartalmazza. Ettől a naptól számít városnak Erdőszentgyörgy. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakóinak száma 5484, nemzetiségi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 református, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, a többiek más vallásúak. Az iskolaközpontban 1283 diák tanul. Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolában. Az utcák nevét két nyelven tüntették föl. Második éve rendszeresen megjelenik az Erdőszentgyörgyi Figyelő, elődjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiadványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze. Celldömölk a testvérvárosuk. /Bölöni Domokos: Erdőszentgyörgy - Celldömölk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2002. április 23.

Erdőszentgyörgyön ápr. 20-21-én rendezték meg a Szentgyörgy-napi ünnepséget. Testvértelepülési szerződést írtak alá Celldömölkkel és Plan les Ouates-tel. Borbély László képviselő örömmel tudatta a jelenlevőkkel, hogy többszöri közbenjárására a kormány napirendre tűzte a bözödi templomok ügyét: az erdőszentgyörgyi római katolikus egyháznak 2 milliárd lejt, az unitárius egyháznak pedig 1 milliárd lejt utalnak ki. /Korondi Kinga: Kétnapos ünnepség Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

2004. augusztus 19.

A múlt héten a Kis-Küküllő Térségi Társuláshoz csatlakozott hat község polgármesterei Erdőszentgyörgyön találkoztak Borbély László, dr. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselőkkel, Lokodi Edittel, a Maros Megyei Tanács elnökével. A találkozón polgármesterek ismertették azokat a gondokat, amelyeket sürgősen meg kellene oldani. Erdőszentgyörgyön nem sikerült mostanig megjavítani Bözöd, ill. a Bözödi-tó felé az utat. /(kilyén): Felleltározták a Kis- Küküllő menti gondokat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2004. október 5.

1989-ig Bözödújfalu volt az anyaegyház, aztán a falut vízzel elárasztották, lakói szétszóródtak, a római katolikus plébánia Erdőszentgyörgyre költözött. A kormány a vízzel elárasztott templom "kárpótlásaképpen" nyújtott segítséget új templom építéséhez, továbbá nagyon sok magánszemély adománya is hozzájárult az építéshez. Bözödújfalunak már irodalma van. A rombolás irodalma. Helyét most az építés krónikája veszi át. 1998-tól egyházjogilag is Erdőszentgyörgy nevét viseli a plébánia. Az anyaegyházközség lélekszáma 2003-ban 444 volt, fiókegyházai Hármasfalu, Makfalva, szórványa Kőrispatak és Bözöd. Erdőszentgyörgyön tavaly 313 római katolikus hívőt tartottak nyilván. Az új templom neogótikus-rusztikus stílusú. Tervezője a marosvásárhelyi Hadnagy Judit műépítész, a templom orgonáját a Zürichben élő Sebestyén Irén adományozta. A templom harangja az őrbottyáni Gombos Miklós harangöntő mester munkáját dicséri. Október 8-án lesz az új templom szentelése. A Napbaöltöztetett Asszony a bözödújfalusi templom szobra volt. Az ember nagyságú, hársfából faragott bözödújfalusi Madonna Erdély legfontosabb ilyen emlékei közé tartozik. A XVI. század első felében készült, a csíki-medencei Mária-szobrokkal rokonságot mutató alkotást a szovátai Mihály Ferenc restaurálta azzal a céllal, hogy az Erdőszentgyörgyön felépített új templom főoltárára kerüljön. /b. d.: A Napbaöltözött Asszony új temploma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

2004. október 27.

Megjelent Dobbantó /Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség gyermeklapja/ idei 2-3. negyedéves összevont száma. A híres költők versei mellett helyet kapnak a gyerekek írásai is. A Dobbantó mesepályázatára több írás is érkezett. Az első, Bözödön megrendezett Dobbantó-táborban született írásokból is közöltek a lapban. A Dobbantó újabb pályázatot hirdet: egy faluhoz vagy városhoz kapcsolódó mondát kell beküldeni illusztrációval. A Dobbantóhoz Firkantó nevet viselő jegyzetfüzetet mellékeltek a szerkesztők. /(mészely): Firkants a Dobbantóba, dobbants a Firkantóba! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

2004. december 2.

Nov. 30-án emlékeztek Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Kemény Zsigmond Társaság irodalmi estjén Bözödi Györgyre, a tizenöt évvel ezelőtt elhunyt íróra. 1989-ben hunyt el Budakeszin. Született 1913-ban Jakab Györgyként Bözödön, a Bözödi nevet íróként vette fel. Költő, író, prózaíró, történész, szociográfus, irodalomtörténész, kritikus, műfordító volt egy személyben. Nagy Pál előadása után Kárp György színművész olvasta fel a megjelenni nem tudó jó barát, Sütő András Bözödiről szóló írását. Dr. Egyed Ákos történészprofesszor A történetíró Bözödi György címmel tartott előadást, kitért Székely bánja című könyvére, az első erdélyi magyar szociográfiai tanulmányra. /Nagy Botond: "Amit leírt, tudomány is, szép is...". = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

2005. április 14.

Az idei Szent György-nap eseménye lesz Erdőszentgyörgy monográfiájának a megjelenése. A település az ötvenes években (1950-1961 között) rajonközpont is volt, városi rangot egy éve kapott. 1950-től Erdőszentgyörgy a Maros Magyar Autonóm Tartomány rajoni központja 1960. december 31-ig, amikor felszámolták az adminisztrációs felosztást. 1968-tól Bözöd és Bözödújfalu is Erdőszentgyörgyhöz tartozik. A városnak 2002-ben 5484 lakosa volt, abból 4149 magyar, 1088 román, 3 német és 244 roma. A monográfus Bartos Miklós történelem szakos tanári oklevelet szerzett, munkájának megjelentetését a testvérváros, Zalaegerszeg segítette /Bartos Miklós: Erdőszentgyörgy, Zalaegerszeg, 2005/. Bodor Péter (1788-1849) a zseniális ezermester feltaláló is Erdőszentgyörgyön született. Ide való volt Kiss János altábornagy (1883-1944), a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette németellenes fegyveres ellenállási mozgalom tagja is. /Bölöni Domokos: A város könyve. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

2005. június 28.

Bözöd közigazgatásilag Erdőszentgyörgyhöz tartozik. Bözöd faluban az 1992-es népszámláláskor 780 személyt jegyeztek, ebből 745-en magyarnak, 33-an romának és 2-en románnak vallották magukat. A faluban négy éve létrehoztak egy orvosi rendelőt, a családorvosok heti egy alkalommal rendelnek. Három hete az unitárius ifjúsági szervezetnek, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesületnek létrejött egy helyi szervezete, amit BÖDFIE-nek kereszteltek el, vezetője Tordai Kinga. A fiatalok már több alkalommal találkoztak, ugyanis Berei Kálmán irányítása alatt a falunapokra aratótánccal készülnek. A szalmák falvában egy régi hagyományt szeretnének újból életre kelteni. A Bözödi György Általános Iskolának 87 diákja van. Egy belga vállalkozó, cserkészcsapat-vezető házat vásárolt a faluban. Az épületben szállodát szeretne kialakítani. A belga befektető táborok szervezését tervezi, a helyi lakosságot az alapélelmiszerek felvásárlásával támogatná. /Mészely Réka: Szalmacsodák falva. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

2005. július 8.

Az Erdélyi Református Egyházkerület működtetette Diaszpóra Alapítvány szórványmissziós programot indított a héten a Küküllői Egyházmegyéhez tartozó lelkész nélküli kisgyülekezetekben. Több éve szervezi az alapítvány a nyári missziót az elöregedő, magányos gyülekezetek lelkigondozására, illetve olyan felmérő munkára, amely a református felekezetűek lélekszámát hivatott összesíteni. A tíznapos program alatt a dicsőszentmártoni tömbháznegyedben élőket keresték fel, nyilvántartásba vették a változásokat. A teológusok többek közt Márkodon, Szövérden, Gegesben, Kóródszentmártonban és Bözödön tartottak istentiszteleteket, a vallástanári szak hallgatói a gyermekeknek, fiataloknak szerveztek különböző foglalkozásokat, ellátogattak a betegekhez. A Diaszpóra Alapítvány tíz éve vállalta a tömbmagyarságon kívül élő magyar reformátusok lélekszámának a felmérését. A misszió résztvevői, teológusok, vallástanárok rendszeresen látogatják a Kárpátokon kívüli kisgyülekezeteket, foglalkozásokat szerveznek az ott élőknek. A Maros megyében végzett missziós szolgálatot a résztvevők más, szórványban élő magyar református közösségekben folytatják, és az Ókirályságba, Drobeta Turnu-Severin környékére látogatnak el. /A. E.: Missziós szolgálat a Küküllő mentén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

2005. augusztus 23.

Bözöd falu első alkalommal szervezett falutalálkozót augusztus 20-21-én. Gazdag program várta a falu szülötteit és a vendégeket. Húszoldalas tájékoztató füzetecskét adtak ki Bözöd múltjáról. Az ünnep zenés faluébresztővel kezdődött. Az istentisztelet után a műsorvezetés három nyelven zajlott, románul, magyarul és franciául. Bemutatkoztak a vendégek is, Hódmezővásárhely képviseletében dr. Greza István, a belgiumi küldöttséget Jean Marie Constante vezette. A legnépesebb küldöttség, 13 személy, Franciaországból, Rouxiére testvértelepülésről érkezett. A helybéliek a két világháborúban elesett katonákról is megemlékeztek, majd az emlékműnél helyeztek el koszorúkat, ezt követően kezdődött a szabadtéri kulturális program. A bözödi iskolások verses-táncos-énekes műsora szórakoztatta a jelenlévőket. Megnyitották a Bözödi György-emlékházban berendezett népművészeti kiállítást. A könyvbemutatón Nagy Pál irodalomkritikus Bözödi György Romlás című könyvét ismertette. A gulyásfőzés után az Ifjúsági zenebona című műsorral zárult a bözödi falutalálkozó. /Kilyén Attila: Falutalálkozó Bözödön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2008. március 15.

Egy 30 éves hangfelvétel írott változatát közölte a lap. Az interjú Bözödi Györggyel /Bözöd, 1913. márc. 9. – Budapest. 1989. nov. 25./ készült, azzal az író történésszel, aki a napokban töltötte volna a 95. életévét. A felvétel 1978 tavaszán készült. Bözödi György az akkori interjúban elmondta, Marosvásárhelyen legtöbbször a Teleki Tékában vagy a könyvtárban dolgozott. Akkor, 1978-ban hagyta el a nyomdát a Román Tudományos Akadémia társadalomtudományi szakosztályának a kiadásában egy nagy jelentőségű történelmi dokumentumkötet: az 1848-49-es szabadságharc okmánygyűjteménye. Ez a vaskos könyv az első kötet a sorozatból, s csupán ’48. március elejétől április közepéig tartalmazza az akkor megjelent okleveleket. A jelek szerint vagy 15-20 kötetre fog rúgni ez a munka. Olyan dokumentumgyűjtemény lesz, amely Közép-Európában a 48-as események dokumentumaiból még nem jelent meg sehol. Betűhíven jelentették meg minden egyes, akkor keletkezett és fellelt dokumentumot. Már hat kötetre való anyagot állítottak össze, Victor Cherestesiu és Stefan Pascu közreműködésével. Latin, szerb, német és magyar nyelven olvasható a gyűjtemény. Leköti az olvasó figyelmét pl. a sok közéleti személyiség magánlevelezése. Bözödi György arra készül, hogy történeti tanulmányai gyűjteményét is leadja a Kriterion Kiadónak. Éppen 65 éves korára megjelenik az első verseskötete is. Bözödi két jelentősebb témával foglalkozott, az egyik a székelységnek a középkori története az 1562-es nagy felkelésig, a másik történeti témája 1848./Csifó János: „Öreg író nem vén író”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

2009. augusztus 24.

Ifjúsági nyári tábort szervez augusztus 28–30. között a Bözödi-tónál a Fiatalok Erdélyért (Fierd) egyesület. A szervezet képviselői remélik, hogy a néptáncmozgalomhoz hasonlóan, amelynek keretében június és szeptember között több mint harminc tánctábort szerveznek Erdély­szerte, az ifjúsági és civil mozgalom is láncszerűen építheti ki rendezvény­sorozatát. A Fierd rendezvényét Maros megyében tartja, célközönsége pedig elsősorban a környékbeli magyar fiatalság. A táborozók csapatvetélkedőkön, kézügyességi és kreativitási versenyeken, előadásokon, táncoktatáson és koncerteken vehetnek részt. A Fiatalok Erdélyért egyesület újonnan alakult, a bözödi tábor megszervezése pedig első tevékenységének számít. Az egyesület a romániai magyar fiatalság önálló és független, közösségépítő és érdekvédelmi ifjúsági szervezeteként határozza meg magát. /Ifjúsági tábor Bözödön. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

2009. december 8.

November 29-én Bözödi Györgyre /Bözöd, 1913. márc. 9. – Budapest. 1989. nov. 25./ emlékeztek faluja unitárius templomában. Bözödi György Budapesten halt meg, 1990. január 12-én szülőfalujában, Bözödön temették el. Az emlékezést az egyházzal karöltve szervezte a marosvásárhelyi Sütő András Baráti Egyesület. Nagy Pál irodalomtörténész, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket. Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznő a költő Régi kertünk című versét adta elő. Cseke Péter egyetemi tanár Bözödi György írói, szociográfusi, történészi és fordítói munkásságáról beszélt. „Mikor elvesztettük a hazánkat, felfedeztük a szülőföldet. Hamis történelemre nem lehet építkezni” – vallotta Bözödi. Mindössze 22 éves volt, amikor megírta főművét, a Székely bánja című faluszociográfiát, amely 1938 után öt alkalommal látott napvilágot. A résztvevők elsétáltak a Bözödi-házhoz. Falára Nagy Pál koszorút helyezett el. /Székely Ferenc: Egy szál gyertya Jakab úr emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998