udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. június 3.

A Kárpát medencei kisebbségben élő magyar közművelődési szervezetek képviselői tanácskoztak június 2-4-én Budakalászon. A szervezők dokumentációs füzetet adtak ki, bemutatva azon civil szervezeteket, melyek jelezték részvételi szándékukat. Összesen 73 civil szervezet jelentkezett, kétharmaduk Erdélyből, a többi Szlovákiából, Jugoszláviából, Ukrajnából és Horvátországból. A tanácskozás célja az volt, hogy átfogó képet kaphassanak a Kárpát-medencében élő magyarság civil szférája által végzett kulturális, közművelődési munkáról, a másik cél a módszertani, szakmai segítségnyújtás volt a határon túli magyar civil szervezetek munkájához. Egyetlen anyaországi központi segítő intézmény sem tett eleget a meghívásnak, akárcsak a határon túli úgynevezett ernyőszervezetek, mint pl. Erdélyből az EMKE országos szervezete. Viszont helyi EMKE-szervezetek képviselői szép számmal voltak jelen. Az első nap délutáni tanácskozásán ott volt Szabó Tibor, a HTMH elnöke is. A résztvevők igényelték e találkozási lehetőség legalább évenként egyszeri biztosítását és a szervezők között szeretnék ott látni a HTMH-t is. A résztvevő szlovákiai, ukrajnai, horvátországi, romániai és jugoszláviai közművelődési civil szervezetek képviselői felhívást fogadtak el. Ebben szerepel, hogy szükségesnek tartják a magyarságtudat megőrzését, fejlesztését, a magyarság állandó képzését népfőiskolák, teleházak, magyar házak létesítésével, tanfolyamok szervezésével, információs központok létrehozását, a civil szervezetek támogatását és a Kárpát-medencei Közművelődési Civil Szervezetek Fórumának évenkénti összehívását. /Guther M. Ilona: Budakalászi fórum a civil társadalom erősítéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

2000. július 4.

A határon túli magyar civil szervezetek képviselői Budakalászon, június elején tartott megbeszélésükön elmarasztalták a határon túli magyar politikusokat, megfogalmazva azt az igényt, hogy a nagypolitikát le kell választani a civil szervezetekről. Egyenrangú partnerekként támogassák egymást a közös cél, a szülőföldön való megmaradás és az identitás megőrzésének érdekében. A vezető politikusok ellen a fő vád az volt, hogy eltávolodtak választóiktól. /A civil szféra helyét keresi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

2001. június 22.

Jún. 21-én kezdődött a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek második budakalászi fóruma a Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ szervezésében. Közel száz küldött érkezett a tanácskozásra: Romániából, Jugoszláviából, Szlovákiából, Ukrajnából, Horvátországból, Szlovéniából és Ausztriából. Az első fórumon elhangzottak jegyzőkönyvét a Magyar Művelődési Intézet kötet formájában is megjelentette, hogy minden érdeklődőhöz eljuthasson. A fórumot követően az MMI megkezdte a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek adatbázisának a felépítését. Romhányi András, a Magyar Kollégium elnöke, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője elmondta: a tanácskozás célja, hogy képet adjon a civil szféra kulturális, közművelődési munkájának jelentőségéről, továbbá módszertani, szakmai segítséget nyújtson a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához, felmérje a határon túli magyarok közművelődési kezdeményezéseinek szellemi és anyagi erőforrásokat. /II. Budakalászi Fórum. Kárpát-medencei kisebbségi magyar közművelődési civil szervezetek fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ A találkozón, melynek szervezését a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Művelődési Intézet és a budakalászi Pest Megyei Művelődési és Információs Központ támogatta, az első napon C. Tóth János a státustörvényt mutatta be. A második nap 3 szekciót hoztak létre (képzés, propaganda, információ), majd a bemutatkozásokra és a tervek ismertetésére került sor, a harmadik napon a hozzászólásokra. A felszólalások alatt többen kifogásolták azt, hogy a CSEMADOK és az RMDSZ illetékesei beleszólnak az anyagi támogatások elosztásába, ami kimondottan a civil szervezetek feladata lenne. A találkozó végén nyilatkozatot tettek közzé a résztvevők. /Alapítványok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek 2. Fóruma résztvevői felhívásukban üdvözölték a státustörvény elfogadását és felajánlották együttműködésüket az abban megfogalmazott célkitűzések megvalósításához. Szükségesnek tartják, hogy a civil szféra vállalja fel a magyar szellemben történő oktatással és neveléssel járó társadalmi feladatokat. Szükséges a Kárpát-medencei kisebbségi magyar kulturális szervezetek adatbázisának és eseménynaptárának továbbfejlesztése, valamint hozzáférhetővé tétele mind nyomtatott, mind elektronikus formában. Nem tartják kellően hatékonynak a kisebbségi magyarság kulturális életét segítő támogatások jelenlegi elosztási rendszerét, szükséges annak átszervezését. Az egyes régiókban működő közvetítő (ernyő)szervezetek legyenek valóban a régió civil szervezetei által elfogadott (legitim) fórumok. Az illetékes kuratóriumokban megfelelő súllyal legyenek ott a civil szervezetek képviselői. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2001. július 4.

Magyarországi és szlovákiai testvértelepülések meghívására tett látogatást a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes jún. 22-25. között. A szlovákiai Zselízben a Csíkszeredával való testvérkapcsolatot, míg a magyarországi Boldogon a csíkszentdomokosi testvérkapcsolatot képviselte az együttes. Zselízben fesztivál keretében számos szlovákiai magyar és szlovák, szlovén, magyarországi és olaszországi táncegyüttes, zenekar képviseltette magát. A csíkszeredai táncegyüttes díszvendégként vett részt a fesztiválon. A Hargita együttes a Boldogi Falunapok rendezvényen a csíkszentdomokosi polgármester felkérésére képviselte Székelyföldet, Erdélyt színvonalas előadásával. Meghívást kapott a csíkszeredai együttes a Budakalászon másodjára megrendezett Kárpát-medencei Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán való részvételre is. /Kerekes Boglárka, Csíkszerda: Testvérkapcsolatok ápolása néphagyományok révén. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./

2002. szeptember 9.

Szept. 7-én Lövéte, a Kis-Homoród menti nagyközség tájházát avatták fel a falunapok keretében. Megjelent többek között Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Asztalos Ferenc képviselő, Egyed József kistérségi elnök, Mihály János, a Hargita Megyei Kulturális Központ részéről Ferencz Angéla. Az egyik testvértelepülés, Budakalász alpolgármestere, Parlagi László átadta a Lövétei magyar-diák díjat Ladó Lorándnak. /Tájházat avattak Lövétén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

2003. június 24.

Jún. 26-28-án rendezik meg a III. Budakalászi Találkozót, a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát a Magyar Kollégium, a Magyar Művelődési Intézet és a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ. Résztvevőket várnak Erdélyből, Bukarestből, Bákó megyéből, Kárpátaljáról és Kijevből, Vajdaságból, Felvidékről, Burgenlandból, Horvátországból és Szlovéniából. A tanácskozás célja, hogy képet adjon a civil szféra által végzett kulturális, közművelődési munka jelentőségéről; módszertani, szakmai segítséget nyújtson a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához; megerősítse a magyarországi és a határon túli magyar civil szervezetekkel való kapcsolatokat; felmérje a határon túli magyarok öntevékenységen alapuló közművelődési kezdeményezéseinek és közösségi erőinek támogatására rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat. Az első két konferencia anyaga kötetben is megjelent. Az ideire elkészült a kárpát-medencei kisebbségi magyar közművelődési civil szervezetek adatbázisa, melyet CD-n kapnak meg a résztvevők, munkájukat segítő egyéb hasznos információkkal, dokumentumokkal. Az első nap Romhányi András, a Magyar Kollégium elnöke, a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője tart előadást, a Magyar kultúrával Európába(n) címmel, majd a kedvezménytörvényről és más időszerű kérdésekről beszélgetnek a résztvevők Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárával. Kerekasztal-beszélgetés lesz a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyar Művelődési Intézet, a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Főosztálya, a Magyarok Világszövetsége és az Illyés Közalapítvány képviselőinek részvételével. Megvitatják a kedvezménytörvény tapasztalatait, a közművelődési szakmai képzés kérdését, valamint kitörési stratégiákat. A tanácskozás harmadik napjának témája a magyarságtudat megőrzése, vendég dr. Szabó Tibor, a HTMH volt elnöke. A konferencia nyilatkozat elfogadásával zárul. /(Guther M. Ilona): III. Budakalászi Találkozó. Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2003. június 28.

Harmadik alkalommal került sor Budakalászon a Kárpát-medencei magyarság civil szervezeteinek háromnapos tanácskozására (jún. 26-28), hogy hírt adjanak egymásról, kicseréljék tapasztalataikat. A szervezők - a Magyar Kollégium, a Magyar Művelődési Intézet, a Pest Megyei Információs Központ és nem utolsó sorban a házigazda budakalászi Faluház munkatársai - hetekkel korábban felkészültek, hogy fogadják a magyar közművelődési civil szervezetek képviselőit a moldvai Szerettől az ausztriai Lajtáig, anyaországi és határon túli résztvevőket. A tanácskozást Halász Péter, az MMI munkatársa nyitotta meg. Romhányi András a Magyar Kollégium elnöke, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője bemutatta a II. Budakalászi Találkozó munkálatait tartalmazó kiadványt, a civil szervezetek adatbázisát is magában foglaló CD-t, melyeket a tanácskozás résztvevői kézhez kaptak. /Kárpát-medencei Közművelődési Civil Szervezetek Fóruma. Együtt a szekértábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2003. július 1.

A Budakalászi Találkozón résztvevő (Ausztria, Románia, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Ukrajna,) 77 magyar civil szervezet képviselői a három napos tanácskozás eredményeként a nyilatkozatot adtak ki. Üdvözölik az anyaország Európához való csatlakozását, de csak a magyarság önazonossága és értékei megőrzése mellett. Aggodalmukat fejezik ki a határon túl élő magyarság kapcsolattartási lehetőségeit illetően a csatlakozás utáni időszakban. Szükségesnek tartják a magyarságtudat és a nemzeti önazonosságtudat megerősítését. Nevezetesen: a történelmi örökség megismerését, megőrzését, ápolását, a magyarságtudat szellemének ápolását a családban, az oktatásban, az egyházi intézményekben, a vállalkozói szférában és az anyanyelv tudatos megőrzését és használatát. Üdvözölik a Nemzeti Civil Alap létrehozását. /A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek 3. Fórumának Nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2003. október 13.

Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője rámutatott arra, hogy Magyarországon hagyománya van a közművelődési szakemberképzésnek, Romániában ez még nem működik. Okt. 17-én - a Magyar Művelődési Intézet és a Human Reform Alapítvány szervezésében - Székelyudvarhelyen induló alapképzés áttörést jelent e téren, Kárpát-medence-szinten ez lesz az első. A képzés Romániában államilag elismert, akkreditált középfokú szakképesítést nyújt. Elnevezése: Kulturális (közművelődési) programigazgató. A képzést sikeresen elvégzők Romániában elismert szakképzési bizonyítványt kapnak. A Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium évek óta nagy sikerrel rendezi meg a Civil Akadémia képzéssorozatot. Ezen a kisebbségben élő magyarság kulturális civil szervezeteinek vezetői vesznek részt. Ugyanezen két szervezet idén már harmadik alkalommal szervezte meg a Budakalászi Találkozót, mely mintegy nyolcvan, kisebbségben élő magyar kulturális civil szervezet képviselőjének tanácskozása. A most induló közművelődési képzésre megnyerték a legjobb romániai, illetve magyarországi oktatókat. Köztük van Dáné Tibor Kálmán (ENT), Demeter Gyöngyvér (Sapientia EMTE), dr. Kolumbán Gábor (Sapientia EMTE), dr. Kötő József (EMKE) és Pillich László (Heltai Alapítvány). Siker esetén jövőre újabb képzéseket indítanak, nemcsak Romániában, de Felvidéken és Délvidéken, később Kárpátalján is. /Guther M. Ilona: Közművelődési szakemberképzés indul Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2004. január 24.

A Magyar Művelődési Intézet /MMI/ 2003. évi tevékenységéről, illetve a 2004. évi főbb tennivalóiról évértékelő-évkezdő megbeszélést tartott január 21-én Budapesten, Corvin téri székházában. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma háttérintézményeként működő, Beke Pál igazgató által vezetett MMI-ben önálló osztály foglalkozik a határon túli magyarokkal, de lényegében szinte minden szakosztály tevékenysége kiterjed valamilyen formában a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségekre. A MMI felhívással fordult „mindenkihez a határon innen és túl", hogy a jövőre megjelenő – Magyar Kultúra Emlékkönyve c. – album összeállításához küldje el azt az egy idézetet (képeslapon, a település fotójával), amely a legfontosabb számára a magyar irodalomból, a magyar szellemiségből. A Budakalászi Találkozókat, azaz a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát eddig 2000, 2001 és 2003-ban szervezték meg, 2002-ben finanszírozási problémák miatt maradt el. Résztvevői a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek küldöttei; anyaországi határon túli közművelődést támogató civil szervezetek vezetői; anyaországi állami szervezetek vezetői. Az MMI és a Magyar Kollégium CD ROM-ot adott ki, melynek legfontosabb része a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek adatbázisa. Másik kiemelt tevékenysége az osztálynak a képzés. Ezek közül a legfontosabb a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal 2003. októberében megindult közművelődési szakképzés. /Guther M. Ilona: A kultúra és a politika határmezsgyéjén. A Magyar Művelődési Intézet és a kisebbségi magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2004. június 19.

A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumára, közismert nevén a Budakalászi Találkozóra idén mintegy kilencven szervezet képviselői gyűltek össze jún. 18-án Erdélyből, Moldvából, Felvidékről, Délvidékről, de Horvátországból és Bosznia-Hercegovinából is. Képviselve vannak olyan anyaországi civil szervezetek is, amelyek szoros kapcsolatokat ápolnak a határon túliakkal, mint például a Lakatos Demeter Egyesület vagy a budapesti Magyar-Román Baráti Társaság. A Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium által szervezett rendezvény jún. 20-án zárul. Romhányi András, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetőjének közlése szerint a tanácskozás célja, hogy képet adjon a civil szféra által végzett kulturális, közművelődési munka jelentőségéről; módszertani, szakmai segítséget nyújtson a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához; megerősítse a hazai és a határon túli magyar civil szervezetekkel való kapcsolatokat; felmérje a határon túli magyarok öntevékenységen alapuló közművelődési kezdeményezéseinek és közösségi erőinek támogatására rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat. /(Guther M. Ilona): IV. Budakalászi Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2004. június 22.

Jún. 20-án, vasárnap befejeződött Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek háromnapos fóruma. Az idei találkozón 86 civil szervezet képviselője volt jelen Romániából, Szlovákiából, Szerbia-Montenegróból, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából. Egyes meghívott előadók nem jöttek el, vagy másokat küldtek maguk helyett. Ezért a fórum egyik témája, a Kárpát-medencei kisebbségi ernyőszervezetek (EMKE – Románia, CSEMADOK – Szlovákia, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Szerbia és Montenegró, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – Ukrajna, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége – Horvátország, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Szlovénia, Burgenlandi Magyar Kultúregyesület – Ausztria stb.) bemutatása csak részben valósult meg. A fórumon előadást tartott dr. Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetője, valamint Egyed Albert, a Magyar Művelődési Intézet Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője. Romhányi Andrást a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, a fórum főszervezője hangsúlyozta, a budakalászi találkozó egyik legnagyobb érdeme az, hogy folytatódik. Elégedetten zárhatják az idei találkozót. A tanácskozás összegzéseként a mintegy kilencven résztvevő zárónyilatkozatot fogadott el. /Péterszabó Ilona: Kárpát-medencei közművelődési tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ A zárónyilatkozat szerint a fórum tudatosította, hogy a kisebbségi lét pozitívumként, többletként is jelentkezhet. Szükségesnek tartják az anyanyelvű, szakmai képzést és továbbképzést. Szükséges az ifjúság fokozottabb részvétele a civil szervezetek életében. /A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2004. június 22.

Jún. 20-án, vasárnap befejeződött Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek háromnapos fóruma. Az idei találkozón 86 civil szervezet képviselője volt jelen Romániából, Szlovákiából, Szerbia-Montenegróból, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából. Egyes meghívott előadók nem jöttek el, vagy másokat küldtek maguk helyett. Ezért a fórum egyik témája, a Kárpát-medencei kisebbségi ernyőszervezetek (EMKE – Románia, CSEMADOK – Szlovákia, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Szerbia és Montenegró, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – Ukrajna, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége – Horvátország, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Szlovénia, Burgenlandi Magyar Kultúregyesület – Ausztria stb.) bemutatása csak részben valósult meg. A fórumon előadást tartott dr. Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetője, valamint Egyed Albert, a Magyar Művelődési Intézet Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője. Romhányi Andrást a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, a fórum főszervezője hangsúlyozta, a budakalászi találkozó egyik legnagyobb érdeme az, hogy folytatódik. Elégedetten zárhatják az idei találkozót. A tanácskozás összegzéseként a mintegy kilencven résztvevő zárónyilatkozatot fogadott el. /Péterszabó Ilona: Kárpát-medencei közművelődési tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ A zárónyilatkozat szerint a fórum tudatosította, hogy a kisebbségi lét pozitívumként, többletként is jelentkezhet. Szükségesnek tartják az anyanyelvű, szakmai képzést és továbbképzést. Szükséges az ifjúság fokozottabb részvétele a civil szervezetek életében. /A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2004. június 30.

Idén immár negyedik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közművelődési civil szervezetek fórumát Magyarországon, Budakalászon, jún. 18-20. között. A találkozón 86 romániai, szlovákiai, szerbia-montenegrói, horvátországi és bosznia-hercegovinai civil szervezet képviseltette magát. Beszterce-Naszód megyéből hat civil szervezet /Bethlen Egyesület, bethleni Madisz, EMKE – Beszterce, Beszterce Művelődés Alapítvány, óradnai Reményik Sándor Kulturális és Oktatási Központ és a Zselyki Művelődési Egyesület/ képviselői voltak jelen:. A fórum célja, hogy képet nyújtson a civil szféra által végzett kulturális, közművelődési munka jelentőségéről, módszertani és szakmai segítséget kínáljon a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához. /Tóth Edit, Székely Emese: A Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2005. június 15.

A Magyar Kollégium és a Magyar Művelődési Intézet 2000 óta ötödik alkalommal rendezi meg idén, június 17-19-én a Budakalászi Találkozó néven közismertté vált Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát. Erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai és horvátországi közművelődési civil szervezetek vezetőinek részvételével indult a találkozó a millennium évében, majd az évek során rendre bekapcsolódtak a szlovéniai, a bukaresti, a burgenlandi magyarság képviselői, majd a moldvai csángók, tavaly először voltak Bosznia-Hercegovinából, idén pedig kiegészült a kör a csehországiakkal. Idén már több mint száz szervezet képviselői jönnek el találkozóra. Azonban sem az EMKE, sem a CSEMADOK csúcsvezetőségéből – bár minden évben kaptak értesítőt – nem volt senki kíváncsi Az Illyés Közalapítványtól sem jött el senki. /Guther M. Ilona: Budakalászi Találkozó – ötödször. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2005. június 22.

A Budakalászi Találkozón résztvevő civil szervezetek képviselői Zárónyilatkozatot fogadtak el, eszerint elhatározták a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Szövetségének létrehozását. Továbbá célul tűzték a Közép-Kelet Európai régióban élő magyarság értékteremtő jelenlétéről, mostani jogi és társadalmi helyzetéről, a kívánatos jövőképéről a térség egészében megfelelő információk közvetítését. A záródokumentumban kérték a támogatások elosztási rendszerének reformját, kérték a magyar kormányt a határon túli magyarság autonómia törekvéseinek támogatására, a területi, kulturális és személyi elvű autonómiaformák helyzetenkénti alkalmazásához; nehezményezték az írott és elektronikus sajtó közömbösségét, távolmaradását; üdvözölték az ifjúság szerepvállalását, melynek bizonyítéka az ifjúsági civil szervezetek hangsúlyos jelenléte. Sürgették a Kárpát-medence épített magyar öröksége regiszterének elkészítését. /A Budakalászi Találkozó Zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2006. június 19.

Kárpát-medencei Kulturális Szövetség (KKSZ) alakult június 18-án a hatodik alkalommal Budakalászon nyolc országból összesereglett mintegy száz résztvevővel megrendezett Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán, melynek szervezői a Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium. A KKSZ elnökének Szabó Tibort választották, a HTMH volt elnökét, főtitkárnak Romhányi Andrást, az MMI tanácsosát, a Magyar Kollégium elnökét. „Én jelen pillanatban és akkor sem, amikor a HTMH elnöke voltam, nem tekintettem a rám bízott feladatot politikai tisztségnek, tehát képes vagyok civilként gondolkodni” – nyilatkozta Szabó Tibor. Azért vállalta el a KKSZ elnöki tisztségét, mert ez a most megalakult Kárpát-medencei civil szövetség ékes bizonyítéka annak, hogy a politikai megosztottság ellenére a magyar nemzeti közösségek képesek összefogni, egymás érdekében szót érteni. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, Bodó Barna kifejtette, hogy egy ilyen szövetség megalakításának a gondolata a rendszerváltozás óta jelen volt. A KKSZ-t nemcsak kisebbségi magyar civil szervezetek alapították meg, létrehozásában közreműködtek magyarországi civil szervezetek is, többek között a Koncz Gábor vezette Magyar Kultúra Alapítvány. A KKSZ székhelye Budapest, tagszervezeteinek tevékenysége kiterjed a Kárpát-medence országaira: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Ausztria. A szövetség fő célja a magyar kulturális értékek őrzése, gyarapítása, bemutatása és elfogadtatása nemzetközi szinten, valamint tagszervezetei érdekvédelmének biztosítása. Alapelvként határozták meg, hogy a szövetség a szabad egyesülés elvén alapuló politikamentes szerveződés, mely céljának tekinti a Kárpát-medencében élő népek harmonikus kapcsolatainak elősegítését, egymás kultúrájának megismerését, és az együttműködést ezen népek között. /Guther M. Ilona, Budapest: Kulturális összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Hatodik alkalommal szervezték meg június 16–18 között Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát, röviden a Budakalászi Találkozót. A szervezők – Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet tanácsosa, a Magyar Kollégium elnöke, és Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet (MMI) főtanácsosa – szívvel-lélekkel igyekeznek minél hatékonyabbá tenni a rendezvényt. Hat évvel ezelőtt 54 szervezet vett részt az akkor június 4-én tartott találkozón, idén már nyolc országból 114 civil szervezet küldte el képviselőjét (romániai, szlovákiai, szerbiai, horvátországi, bosznia-hercegovinai, ukrajnai, cseh- és morvaországi, szlovéniai szervezetek), ebből 33 először volt jelen a találkozón, de öt magyarországi szervezet is elküldte képviselőjét. Valamennyi eddigi találkozó végén zárónyilatkozatot fogalmaztak meg, ez legtöbbször pusztába kiáltott szónak bizonyult, a hivatalos szervek ugyanis nem figyeltek fel eléggé a találkozó fontosságára. Ezért is határozták el 2005-ben, hogy idén szövetséget alakítanak. A fórumon megfigyelőként jelen volt dr. Bicskey Botond, a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezető helyettese. Meghívottként részt vett, és előadást tartott: C. Tóth János, a HTMH osztályvezetője, Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Jagasics Béla, az Ifjúsági, Családi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium civil kapcsolatok főosztályának megbízott főosztályvezetője, Filotás Lászlóné, a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázati csoportvezetője, dr. Koncz Gábor, a Magyar Kulturális Alapítvány igazgatója, valamint Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határon túli magyarokkal foglalkozó munkatársa. A civil szervezetek leginkább a pénzhiányt sérelmezték, felhívták a figyelmet, hogy az anyaország ne a határon túliaknak szánt költségvetésen spóroljon. A jelenlévő hivatalok képviselői azonban tagadták, hogy a megszorítások a határon túliaknak szánt pénzalapokat érintenék. /Köllő Katalin: Megalakult a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2006. június 21.

A 6. Budakalászi Találkozó Zárónyilatkozata Létrejött a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség A 6. Budakalászi Találkozón résztvevő 125 – bosznia-hercegovinai, cseh- és morvaországi, horvátországi, romániai, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai, ukrajnai és magyarországi – civilszervezet képviselői a 2006. június 16–18. között tartott tanácskozás eredményeként kinyilatkoztatják: 1. A 6. Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civilszervezetek Fóruma megteremtette a feltételeit annak, hogy létrejöjjön és jogi státust nyerjen a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. 2. Az előző találkozón sürgettük a Kárpát-medence épített magyar örökség regiszterének elkészítését. Örömmel tapasztaltuk, hogy e tekintetben az illetékes kormányzati szervek és civilszervezetek kölcsönösen partnerekké váltak, és számos eredményt értek el. 3. Tapasztaljuk a támogatások rendszerének reformját. E tekintetben azonban félelmeink és aggodalmaink vannak. A Fórum résztvevői meghallgatták a MACISZESZ (Magyar Civilszervezetek Erdélyi Szövetsége) nyílt levelét és annak tartalmát magukévá tették. Mi, a Fórum résztvevői, akik valamennyien közművelődési szervezeteket képviselünk, azt tapasztaljuk, hogy a kultúrára egyre kevesebb pénz jut. Márpedig a nyelvet és az identitást csak az oktatás és a kultúra mentheti meg. Tehát a közművelődési tevékenységet, amely nem munka, hanem hivatás, nem szabad cserbenhagyni. 4. Annak érdekében, hogy minél hamarabb “saját lábunkra” tudjunk állni, minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy képezzük magunkat, elsajátítsuk azokat az ismereteket, amelyek szükségesek, hogy a mai világban eredményeket tudjunk elérni. Ezeknek a képzéseknek a megszervezéséhez és lebonyolításához támogatást kérünk minden formában. 5. Nagy örömünkre szolgál az ifjúság egyre növekvő szerepvállalása a munkában és a Fórumokon való részvételben egyaránt. 6. Történelmünk, helytörténetünk jobb megismerése érdekében szükségesnek érezzük, hogy az elkövetkező fórumokon egy-egy régió bemutathassa és megismertethesse értékeit. 7. Üdvözöljük az írott és elektronikus sajtó érdeklődését közös munkánk iránt. 8. Változatlanul ragaszkodunk az egységes magyar nemzethez való tartozás jogához, ezért felkérjük a mindenkori magyar kormányt, hogy mihamarabb találja meg a határon túli és határon belüli magyarokat egyformán megnyugtató, erre vonatkozó megoldást, megadva áttelepedés nélkül a magyar állampolgárságot.

2006. június 21.

Ismételten kérjük a magyar kormányt a határon túli magyarság autonómia törekvéseinek diplomáciai eszközökkel való hatékony támogatására, a területi, kulturális és személyi elvű autonómiaformák helyzetenkénti alkalmazásához. 10. A fórum résztvevőit 2004. december 5-e után is a magyar identitástudat megőrzése és erősítése; a magyar nemzeti érzés ápolása; a keresztény értékrend fokozottabb érvényesítésének elve vezérli. Tisztelettel köszönetet mondunk a Fórum szervezőinek és támogatóinak a 6. mérföldkő elérésének lehetőségéért. Budakalász,  2006. június 18. /A 6. Budakalászi Találkozó Zárónyilatkozata. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

2006. június 24.

A XI. Duna Karnevál keretében nem csak a Budapesten, a Vörösmarty téren, a Margitszigeten és a Duna Palotában, hanem Budakalászon, Dunakeszin és Ürömön is megcsodálhatták a néptánc kedvelői a Háromszék Táncegyüttes, a sepsiszentgyörgyi hivatásos táncegyüttes műsorát Ivácson László koreográfus összeállításában, melyet Molnár Szabolcs zenekara kísért. /Záhonyi András: A Háromszék Táncegyüttes Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

2007. április 25.

A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fóruma a kilencvenes évek társadalmi fordulata után a kulturális, virtuális intézményi adatbázis létrehozatalának feladatát a Magyar Kollégiumra mint civil szervezetre és a budapesti Magyar Művelődési Intézetre mint költségvetési intézményre bízta, hogy az anyaország és a határon túli régiók között sokcsatornás kapcsolat jöhessen létre. Azonban a magyarországi támogatáspolitika nem képes kezelni a felmerülő igények teljességét. A tanácskozást szervezők kiemelt fontosságot tulajdonítanak annak a felismerésnek, hogy civil szervezeti munkánkhoz (szakmai, módszertani) a legtöbb segítséget anyaországi civil szervezetektől kapnak. 2005-ben a budakalászi találkozón javasolták a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség megalakítását Tibád Sándor, Sylvester Lajos, Dukrét Lajos és Pásztori Tibor Endre. A 2006-os találkozón megalakult a szövetség, a bíróságon is bejegyeztették. A Kárpát-medencei 110 szervezet képviselőiből 53 erdélyi, illetve romániai volt, mert képviseltette magát a bukaresti és a csángó magyarság is. A 2007. évi, hetedik fórumon mintegy száz fő részvételére számítanak nyolc országból, köztük a határon túli közművelődést támogató anyaországi civil szervezetek, intézmények, közalapítványok, hivatalok vezetői. /Pásztori Tibor Endre: Háromszékiek a budakalászi találkozón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2008. július 1.

Nyolcadik alkalommal rendezték meg június végén, a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát Budakalászon. A VIII. Budakalászi Találkozóra nyolc országból érkezett (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) 90-nél több civil szervezet 72 küldötte. A fórum célja többek közt az volt, hogy képet adjon a civil szféra által végzett kulturális és közművelődési munka jelentőségéről; módszertani, szakmai segítséget nyújtson; információt adjon a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához; megerősítse a hazai és a határon túli magyar civil szervezetekkel való kapcsolatokat; felmérje a határon túli magyarok öntevékenységen alapuló közművelődési kezdeményezéseinek és közösségi erőinek támogatására rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat. A három nap alatt a résztvevőknek alkalmuk volt elbeszélgetni a meghívott előadókkal, többek közt Ékes József országgyűlési képviselővel, Dr. Szurmainé Silkó Mária Oktatás és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezetőjével, Jankovics Marcellel, Zabolai Csekme Éva volt ENSZ tisztségviselővel. A fórum zárónyilatkozatot fogalmazott meg, ebben szerepel többek között: Változatlanul ragaszkodunk az egységes magyar nemzethez tartozás jogához, ennek érdekében kérjük a magyar állampolgársági törvény módosítását. Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia és Ukrajna még nem tagjai az Európai Uniónak, sürgős megoldást kérünk az ott élő magyarok számára, a határátlépés megkönnyítésére az Európai Unió országaiba. Fontosnak tartjuk a civil szervezeteink közötti együttműködés és információcsere bővítését, kiterjesztve a társadalom minden területére. Ebben az együttműködésben kiemelkedő szerep hárul a híd szerepét betöltő határokon átnyúló régiókra és a határok menti kistérségekre. Ugyanilyen híd-szerepet kell betölteniük a magyar civil szervezeteknek a többségi nemzetekkel való kapcsolattartásban is. A politikai helyzet változása nyomán nemcsak a szomszédos országokban élnek magyarok, és vannak magyar civil szervezetek. Ezek a támogatási rendszer reformjának következtében kimaradnak a fő támogatási alapból. Emiatt kérjük az erre vonatkozó törvények módosítását. Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk és szorgalmazzuk a magyar nemzeti kulturális stratégia kidolgozását. Felhívjuk az összmagyar politikum figyelmét, hogy jelenleg a csángó-magyarokkal kapcsolatos akciók, tevékenységek legtöbbször ötletszerűen, és néha az érdekeik ellenében történnek. Szükségesnek tartjuk egy átfogó stratégia kidolgozását megmaradásuk érdekében. /Gáspár-Barra Réka: Civil összefogás a magyarságért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

2009. június 22.

Megalakult Budakalászon a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. Mintegy 70 határon túli és anyaországi civil szervezet hozta létre. Cselekvési programja többek között az oktatásra és a nevelésre összpontosít. „Ezek a szervezetek rászorulnak és igénylik az érdekvédelmet is, a szövetség fölvállalja mind a magyarországi mind pedig a Kárpát-medencében működő civilek érdekvédelmét” – mondta Szabó Tibor, a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség elnöke. /Megalakult a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. = Erdély. ma, jún. 22./ A múlt hét végén tartotta a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Budakalászon 9. konferenciáját. A fórum egyik határozatának értelmében ezt a hosszú nevet lerövidítették, és ezentúl Kárpát-medencei Kulturális Szövetségként fog szerepelni. Az alapszabályt a mostani követelményekhez igazították. Ez a szövetség az egész Kárpát-medence magyarlakta vidékein működő kulturális egyesületek fóruma, ahol az egyesületek képviselői megismerhetik egymást, egymás eredményeit, gondjait. A cél a nemzeti tudat megerősítése, a nemzet megmaradásának elősegítése. A fórumon szó volt az oktatás és nevelés helyzetéről – nem csak az iskolákban –, további témák: a közművelődés, a közgyűjtemények helyzete, az épített környezet és a természetvédelem, a média, az internet hatása, a népegészség és a sport stb. A legfontosabb azonban a mostani helyzetből való kilábalást elősegítő koncepció, stratégia kidolgozása. /Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke: Tanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998