udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. április 11.

Borbély Ernő RMDSZ parlamenti képviselő részt vett az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete Budakeszin tartott közgyűlésén. Borbély Ernő a vele készült interjúban elismerte, hogy az RMDSZ-t belső feszültségek, harcok uralják. Helyesli a platformok alakulását. Eddig két platform alakult, a kereszténydemokrata nemzeti beállítottságú Erdélyi Magyar Kezdeményezés, tagjai között van például Király Károly, Katona Ádám és Borsos Géza. A másik a márc. 21-én megalakult Szabadelvű Kör, tagjai között van Egyed Péter egyetemi tanár, Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és ő maga is, aki a kör szóvivője. Az RMDSZ keretén belül zászlót bontottak a 25-ök, akik ellene vannak a platformoknak. Ők az RMDSZ vezetésében nagy súllyal rendelkeznek, és "ezután is szeretnének pozícióba maradni." Ugyanakkor az ő politikájuk miatt kapja a legtöbb bírálatot az RMDSZ. Közös felhívásuk alaposabb elolvasása után dr. Demény Lajos és Podránszky László szenátorok máris tiltakozni kezdtek. /Vicsotka Mihály: Interjú Borbély Ernővel. = Pesti Hírlap, ápr. 11./

1993. március 13.

Traian Chebeleu, Iliescu elnök külpolitikai tanácsosa sajtótájékoztatóján foglalkozott az Erdélyi Magyarok Világszövetsége budakeszi tanácskozásán elhangzottakkal. Emiatt is ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyar-román alapszerződésben ki kell mondani a határok sérthetetlenségét, /Mag Péter, Bukarest: Bukarest és a határ. = Népszabadság, márc. 13./

1994. november 16.

Magyarországnak a kisebbségek kezelésének kérdésében nincs szégyenkeznivalója, állapította meg Tabajdi Csaba államtitkár nov. 16-án Budakeszin, azon a fórumon, ahol a környékbeli települések nemzetiségi polgárai vettek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1999. január 11.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung jan. 8-i számában "Jóska gyermekkori álmainak földjén" címmel számolt a német külügyminiszter Budakeszin tett rövid látogatásáról. Joschka Fischer külügyminiszter szülei is az 1947-ben kitelepített német ajkú kisebbség tagjai között voltak. A sváb falunak számító Budakeszin bajok vannak a német nyelvvel: a polgármester csupán néhány üdvözlő szót mondott németül, amikor Fischert fogadta, majd átváltott magyarra. A helyi kultúrház előtt várakozó sváb táncegyüttes vagy a budakeszi sváb asszonykórus tagjai bizony csak magyarul beszéltek egymás között. Végül Martonyi János külügyminiszterre maradt, hogy jó németséggel adjon hangot a német kisebbség embertelen, igazságtalan és jogellenes elűzése miatti sajnálkozásának. A magyarországi német kisebbség 200 ezerben megadott lélekszáma csak úgy jön össze, ha a magyarul beszélő vegyes házasságokat és az azokban született gyerekeket is ide sorolják. /Beolvadnak a magyarországi svábok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1999. december 28.

A közelmúltban Budapesten vendégszerepelt Marosvásárhely Vártemplomának Psalmus vegyes kara. Birtalan Judit karnagy elmondta, hogy három református templomban hangversenyeztek, köztük volt Budakeszin a Határon Túli Magyarok Temploma. Ezt a templomot nemrég szentelte fel Tőkés László püspök. /Lélekemelő turné után. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

1995. április 22.

Az Erdélyi Világszövetség ápr. 22-én tartotta Budakeszin a közgyűlését. A szervezet új elnevezést vett fel, ezentúl Bocskai Szövetség lesz a neve. Újraválasztották Kreczinger István elnököt, aki elmondta, hogy legfőbb feladatuknak az Erdélyből áttelepült magyarok támogatását tekintik. /Új Magyarország, ápr. 24./

2000. december 23.

Budapesten befejeződött a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat, amelynek célja volt figyelem felhívása a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetükre, tájékoztatott Halász Péter, a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. December első hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. A Csángó Napok résztvevői kiállítással, diavetítéssel, író-olvasó találkozóval, táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú, identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. A rendezvény keretében a Magyarországon működő, Lakatos Demeter csángó költő nevét viselő egyesület dec. 8-án szervezett összejövetelt. - A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklődő, közéjük kijáró magyarországiakból, közel 80 taggal. Időközben létszámuk 200 fölé bővült. Vannak erdélyi tagok is, illetve Magyarországon tanuló csángó diákok, de zömmel magyarországiak alkotják az egyesületet. A Magyar Művelődési Intézetben megtartott rendezvényen dr. Bolváry Gyula beszámolt a Csángó Napok erdélyi történéseiről. Sokan voltak Sepsiszentgyörgyön, ahol pusztinai táncosok léptek fel, Nyisztor Ilona vezetésével. Csíkszeredában bemutatták a klézsei Duma András új verseskötetét. Itt ismertették a megújult vezetőségű Csángó Szövetség cselekvési tervét is. Nagyváradon Csoma Gergely szobrászművész (Budakeszi) tartott diavetítéses előadást a moldvai csángokról, saját felvételei alapján. Halász Péter, aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyűjteni, beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. Elmondta, hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa, 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében, ahol saját szemükkel láthatták, és saját fülükkel hallhatták, miként szabotálja el a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. Az Európa Tanács már több országban elérte, hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. A budapesti székhelyű Lakatos Demeter Egyesület kiadásában Csángó Füzetek sorozat jelenik meg. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a Csángó sorskérdések tanácskozás anyagából. A Domokos Pál Péter 90. születésnapjára rendezett tanácskozás anyagából Emlékkönyv készült. A Millennium alkalmából - Moldvai csángók évszázadai néven - vándorkiállítást állítottak össze, melyet négy éve visznek városról városra Magyarországon és Felvidéken. Legutóbb Egerben volt, következő állomása Székesfehérvár. Erdélyben még nem mutatták be a kiállítást. A Lakatos Demeter Egyesület tervezi, hogy 2001. áprilisában, Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülést rendez. Június 29-én, születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. /Guther M. Ilona: Csángókért Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2000. március 25.

Márc. 18-án Budakeszin, az ÖTKOSZ (Önkéntes Tartalékos Katonák Országos Szövetsége) és az MNG (Magyar Nemzeti Gárda) Béri Balogh Ádám kuruc brigadérosról elnevezett díjat adományozott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének, a Kárpát-medence régiója képviseletében. A kettős millennium alkalmából első ízben adták ki e díjat - mint a díszoklevelében olvasható: "a kisebbségi sorban élő magyarság erkölcsi, szellemi honvédelmében kifejtett önzetlen szolgálatért". Az anyaországi díjazott Szollár János volt, aki megjárta a II. világháborút, a Don-kanyart, majd a szovjet munkatáborokat. A nyugati régióból vitéz Szabó Ferenc volt a kitüntetett, aki 1956-ban a Jászai Mari téri felkelők parancsnoka volt. Nyugatra kényszerült menekülni. Angliában telepedett le, ahol fáradhatatlan szervezője volt a helyi magyarok kulturális tevékenységének. Patrubány Miklós helyett Borbély Imre, az MVSZ Stratégiai Bizottsága koordinátora vette át a kitüntetést, mert Patrubány jelenleg közszolgálatban, az 1848-49-es honvéd tábornokot, Czetz Jánost is megjelenítő Monumento a Hungaria emlékműről tárgyal Buenos Airesben a metropolis vezetőivel. /Béri Balogh Ádám-díjas Patrubány Miklós. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2000. április 4.

Budakeszi 14-15 ezren lakosának 30-40%-a erdélyi, dél- vagy felvidékről származott el. Az idősebb székelyek zöme 1945 után került Budakeszire, a második nagyobb exodus pedig a romániai forradalom után volt. A Budapesti Székelykör az 1980-as évek közepén alakult, ezt követően megindult az országos szerveződés. Budakeszin 1990-ben alakult meg a Buda környéki Székelykör 21 fővel. Elnöke azóta is Gecző István, ügyvezető elnöke pedig Zsigmond Balázs. A Székelykör kulturális egyesület, politikai és gazdasági tevékenységet nem folytat. Nemcsak Budakesziről, hanem Budapest környéki falvakból, így Budajenőből, Zsámbékból, Budaőrsből, Etyekből, Érdről, Telkiből, Tökből, Pátyból, Biatorbágyból is vannak tagjaik. A Bonyhád székhelyű bukovinai székelyekkel is tartják a kapcsolatot. Feladatuknak tekintik a fiatal művészek segítését, tárlatok rendezését, együttesek fellépését, összejövetelek, bálok megtartását, a székelységgel foglalkozó írások közreadását. Kiállításokat, tudományos, irodalmi előadásokat, versenyeket (szavaló, prózamondó, mesemondó) szerveznek. Csíkszeredával, Csíktapolcával. Augusztus 20-án Csíkszeredából és Csíktapolcáról várnak vendégeket, útiköltségükhöz hozzájárulnak. Ebben az évben székelykaput szeretnének felállítani. - 1996-ban a község temetőjében kopjafát emeltek a második világháborúban elesett erdélyi katonák emlékére. A kopjafát Andrási Ignác készítette. /Szőcs Andrea Enikő: Buda környéki Székelykör. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2000. július 18.

Ünnepélyesen átadták Papolcon a templomban a magyar zászlót és címert, melyet a papolci származású, Budakeszin élő Földes István, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány igazgató-elnöke adományozott a helybeli református gyülekezetnek. - Észak-Erdély felszabadítását követően anyaországi és partiumi városok a barátság, az együvé tartozás jeleként ún. országzászlóval ajándékozták meg a háromszéki településeket. Több helyen az idők viharai ellenére még a zászlótalapzatok is megmaradtak. Földes István tervezi, hogy testvértelepülési kapcsolatot teremt Papolccal. /Zászló- és címerszentelés Papolcon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

2000. augusztus 5.

A 75 éves Erőss Attilával készített interjút a Romániai Magyar Szó. Apja ragaszkodott ahhoz, hogy fia elvégezze a jogot. 1949-ben befejezte be az egyetemet, akkor már a marosvásárhelyi Szabad Szónak volta a munkatársa. Újságírói szakképesítését Bukarestben szerezte meg. Marosvásárhelyen 1953-ban született meg az irodalmi folyóirat, az Igaz Szó. Főszerkesztője Kovács György lett, Hajdu Győző volt a főszerkesztő-helyettes, ő meg a technikai szerkesztő. Később véleménykülönbsége támadt Hajduval, ezért lemondott állásáról. Jogtanácsos lett egy vállalatnál. Közben nem adta fel írói munkáságát. Nyolc önálló kötete van, versek, novellák, regények, színművek és esszék. - Versek a fiókból c. kötete összes példánya elkelt, a Remények bölcsője, álmok temetőjéből is alig akad. Legújabb kötetet - Legyen meg a Te akaratod - a magyarországi kiadó eddig csak Budapesten és Budakeszin mutatta be, szép sikerrel. /Adamovits Sándor: ″A közérthetőséget szeretem...″ Születésnapi beszélgetés a 75 éves Erőss Attilával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2000. szeptember 2.

Aug. 7. és 21. között Horvátországban és Magyarországon vendégszerepelt a kolozsvári magyar opera. Magyarországon Esztergomban, Nyíregyházán és Budapesten léptek fel. A vendégjátékról Simon Gábor igazgató, Hary Béla karmester és Horváth József karigazgató számolt be. Esztergomban Erkel István király operáját mutatták be, Budapesten és Budakeszin templomi koncerten lépett fel a társulat. /Hintós Diana: Újra külföldön szerepelt a kolozsvári Állami Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2003. június 30.

A XIV. Szent László-napi kórustalálkozóra került sor jún. 28-én Tordaszentlászlón. Idén huszonöt kórus jött el az eseményre, nem csupán Erdélyből, de az anyaországból és a Vajdaságból is. Tordaszentlászló, Kolozsvár, Budakeszi, Magyarfenes, Bálványosváralja, Balassagyarmat, Nagybecskerek, Szentmihály, Szeghalom, Marosvásárhely, Nagyenyed, Inaktelke, Mákófalva, Nádasdaróc és Bogártelke, Marosújvár, Sepsiszentgyörgy, Kajántó, Aranyosgyéres, Mohács, Gödöllő, Magyarlóna, Szentendre női-, férfi- vagy vegyeskarai léptek fel. Pap Géza, az Erdélyi Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templomkertben az összéneklésre kijelölt kórusok a Himnuszt, a Székely Himnuszt, illetve Rákóczi Ferenc imáját énekelték el Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének vezénylésével. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke kitért a kórustalálkozó tizennégy éves történetére, és hangsúlyozta a zenei anyanyelvünk rendkívüli fontosságát nemzeti kultúránk megőrzéséért folytatott harcban. /Valkai Krisztina: Kórustalálkozó Tordaszentlászlón. Huszonöt kórus lépett fel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2003. július 22.

A Budakeszi úti Ybl-villába beköltözött A Dunánál című folyóirat - derült ki a Magyar Hírlap júl. 11-i számából. A lap értesülései szerint a műemlék villa tulajdonosa az eredetileg az Alfa Tv létrehozására szerveződött Első Közép- és Kelet-európai Együttműködés Alapítvány, amely eddig ingatlanokra és működésre több mint másfél milliárd adóforintot kapott a Horn- és az Orbán-kormánytól. A közhasznú alapítvány alapító-kurátora, Szőcs Géza költő egy személyben A Dunánál főszerkesztője is. Elmondta: azért költözött be a folyóirat, mert a közeli telek hajléktalanok tanyája. Attól féltek, hogy a hajléktalanok beköltöznek az évek óta nem használt épületbe, az Ybl-villába is. A Magyar Hírlap szerint a reprezentatív Ybl-villa egy a Budakeszi úti ingatlanegyüttes három tagja közül, amelyeket az Alfa Tv bázisául szemeltek ki sok-sok évvel ezelőtt. A legfelső telken, a Budakeszi út 38-40-en fekvő Hild-villában mára az alapítvány ügyvezetője és titkárnője tartózkodik. Itt készül az az internetes portál, amely a nagy ívű műholdas televíziós álmok helyére lépett mintegy két éve, ám amely jelenleg nem elérhető. /Tévé helyett folyóirat az Ybl-villában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2004. december 2.

Nov. 30-án emlékeztek Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Kemény Zsigmond Társaság irodalmi estjén Bözödi Györgyre, a tizenöt évvel ezelőtt elhunyt íróra. 1989-ben hunyt el Budakeszin. Született 1913-ban Jakab Györgyként Bözödön, a Bözödi nevet íróként vette fel. Költő, író, prózaíró, történész, szociográfus, irodalomtörténész, kritikus, műfordító volt egy személyben. Nagy Pál előadása után Kárp György színművész olvasta fel a megjelenni nem tudó jó barát, Sütő András Bözödiről szóló írását. Dr. Egyed Ákos történészprofesszor A történetíró Bözödi György címmel tartott előadást, kitért Székely bánja című könyvére, az első erdélyi magyar szociográfiai tanulmányra. /Nagy Botond: "Amit leírt, tudomány is, szép is...". = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

2005. december 5.

December ötödike a magyarság szégyen- és gyásznapja helyett legyen a Nemzeti Együvé Tartozás Napja, indítványozta Gémesi György országgyűlési képviselő. Cinikus módon a regnáló kormány éppen a szomorú esemény első évfordulójának előestéjén fogadta el a ,,külhoni” magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvénytervezetet. Ez a jogszabály nem a Gyurcsány-kabinet nemzeti elkötelezettségéből született, hanem a nemzeti fölháborodás ellensúlyozására, részint pedig a ,,nagy ellen­kampányolók” lelkifurdalásainak leküzdésére. Be kell látni, hogy magyar a magyar nélkül – az anyaország határain belül és kívül! – semmire sem fog menni, szögezte le Magyari Lajos, a lap munkatársa. Sólyom László köztársasági elnök beiktatása első napján kimondta: semmi akadályát, nemzetközi korlátját nem látja a kettős állampolgárság intézménye felállításának. Figyelni kell azokra, akik a Fidesz kebelében hasonlóan gondolkodnak, s véleményüket fennhangon is hirdetik, Orbán Viktorra, Németh Zsoltra és társaikra. Figyelni kell Lázár Jánosékra, a hódmezővásárhelyi önkormányzat testületére, mely tiszteletbeli polgárrá fogadta mindazon ,,külhoniakat”, akik ezt igényelték. A példa követésre méltónak bizonyult, városok, községek tucatjai cselekedtek ebben a szellemben, köztük Budakeszi polgársága is, ahol most tizenötmillió magyar nevében, szellemi, anyagi és lelki hozzájárulásával készül a Himnusz Emlékműve. A nagy ,,turultalanító” szándékok ellenében. /Magyari Lajos: A Nemzeti Együvé Tartozás Ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

2006. május 9.

Május 7-én, vasárnap Budakeszin felavatták a Himnusz kőből, márványból és bronzból készült emlékművét. V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas szobrász, a mű alkotója elmondta, hogy az alkotás része az a 21 bronzharangból álló együttes, amely mostantól ünnepnapokon az Erkel Ferenc által komponált dallamokat játssza majd el. A szobor kör alakú malomkövet formál, utalva az élet körforgására, és egyben arra is, hogy Kölcsey Ferenc a nemzeti imát egy malomban írta. A mű középpontjában bronz istenalak áll, amelyen a Himnusz sorai olvashatóak. A Himnusz-emlékmű remélhetőleg olyan kisugárzó erővel bír, amely vonzerejével a határon innen és túl hozzájárulhat a magyarság megmaradásához, és ennek az eszmének az életben tartásával hamarosan zarándokhellyé válik – vélekedett a művész. /Felavatták a Himnusz-szobrot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

2006. június 29.

Májusban Budapest kapujában, Budakeszi határában avatták fel V. Majzik Mária szobrászművész monumentális alkotását, a Himnusz-szobrot. Állami támogatás nélkül, az anyaország határain kívüli magyarok közadakozásából készült el a Magyar Örökség-díjas művésznő, V. Majzik Mária alkotása. Kevesen tudják róla, hogy a parajdi templom terrakotta-féldomborműveit szintén ő készítette, minden ellenszolgáltatás nélkül, ily módon fejezve ki ragaszkodását az elszakadt részek magyarsága iránt. E nemes gesztusáért a parajdi önkormányzat díszpolgári címet adományozott a művésznőnek. Arra a kérdésre, hogy körülbelül mennyi pénzébe került ez az anyag- és időigényes munka, V. Majzik Mária azt válaszolta, hogy kétszobás tömbházlakásból akár kettőt is vásárolhatott volna Budapesten a befektetett összegből. – Simó Sándor plébánosnak köszönhető, hogy az új templom épült Parajdon. 1990 augusztusára elkészültek az új katolikus templom tervrajzai. Ez volt a rendszerváltás után az első templom a Gyulafehérvári Egyházmegyében, amelyet hivatalosan is jóváhagyott az állami és egyházi hatóság. A hívek adományai, munkája, a vállalkozók közreműködése, külföldi segélyszervezetek támogatása kellett ahhoz, hogy felszentelhessék – vallotta még 2001-ben az átadási ünnepségen az azóta Görgényüvegcsűrre helyezett Simó Sándor plébános. V. Majzik Mária terrakotta domborműveinek központi gondolata a szeretet és az áldozatvállalás ábrázolása. A művésznő megígérte, hogy a Himnusz makettjét szintén Parajdnak adományozza. /Kristó Tibor: Amiről kevesen tudnak. A parajdi templom féldomborművei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

2006. augusztus 26.

Zetelaka immár ötödik alkalommal ad otthont az Erdélyi Magyar Írók Ligája nyári írótáborának. A találkozó során emlékeznek az 1956-os forradalomra. Papp Kincses Emese rámutatott: „Az új, fiatal írónemzedék számára 1956 már történelem.” „Ne ötvenhat kísértete, hanem annak igazi szelleme legyen velünk. A mi önkéntes küldetésünk, tudatos alkotói sorsvállalásunk a meg nem alkuvás!” A lengyel történelmet kutató Kovács István írót gyermekkori személyes élményei fűzik az 56-os eseményekhez, amelyeket A gyermekkor tündöklete című életrajzi regényében mesélt el. Az 1998-ban Magyarországon az Év könyve-díjat kapott regény idén, az 1956-os forradalom évfordulójának alkalmából újra napvilágot látott, sőt Budakeszi srácok címmel játékfilm is készült belőle, Erdőss Pál rendezésében. /Antal Ildikó: Táborozó tollforgatók. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

2006. szeptember 28.

Szeptember 24-én Kismarján, a Bocskai vár alatti település református templomában adták át az idei Bocskai-díjakat. Tőkés László református püspök igehirdetése után dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket. A szövetség első alkalommal posztumusz díjat is adományozott, a díjazott a halála után is hányatott sorsú, szobra révén Budapestről kitiltott legolvasottabb magyar író, gróf Czegei Wass Albert. A történelmi igazságszolgáltatás és elismerés jegyében részesítették díjban Rácz Sándort, az 56-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökét, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökét. Díjat kapott Sándor János homoródjánosfalvi fafaragó művész is. A díjazottak között van a sok szállal Erdélyhez, elsősorban Háromszékhez kötődő budakeszi illetőségű Földes István is. /(sylvester): Bocskai-díjak, 2006. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./

2007. április 13.

Hangsúlyos visszhangja volt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes magyarországi turnéjának. A csíkszeredai néptáncegyüttes Egerben, Budakeszin, Budapesten és Siófokon mutatta be a Góbé virtus című farsangi táncjátékot, mindenhol telt ház fogadta őket. A jövő héten újabb bemutatót tart az együttes a csíkszeredai Városi Művelődési Házban. Az Orza Calin rendezte, Még szólnak a harangok című produkció a mezőségi népi kultúrából nyújt ízelítőt. /Antal Ildikó: Aratott a néptáncosszékely virtus. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

2007. május 21.

Sokan összejöttek a 6. Mérai Napok alkalmával. Ünneplőben pompázott a falu apraja-nagyja, az elszármazottak messzi földről is hazajöttek Mérára. Május 19-én Szeged Honvéd téri református gyülekezetének vegyes kórusa, a budakeszi vegyes kórus, a helyi református egyházközség kórusa, valamint Farkasné Major Annamária operaénekes lépett fel. A művelődési otthonban a kisbácsi, valamint a mérai gyermek- és felnőtttáncegyüttes népi táncokkal aratott óriási sikert, a Csűrös zenekar húzta a talpalávalót. – A Csűrös az utolsó hiteles kalotaszegi magyar vonósbanda, és a legjobbak közé tartoznak jelentette ki Varga Zoltán türei református lelkész. Volt díszfelvonulás, fogathajtó verseny, íjászbemutató és állatkiállítás is. A Mérai Napokat 2002 óta a helyi református egyházközséggel és RMDSZ-szel közösen Kankalin Egyesület szervezi. Varga György egyesületi elnök elmondta: jövőre szeretnék felavatni a mérai bivalymúzeumot, ahol majd kiállítják mindazokat a tárgyakat és eszközöket, amelyeket a falut híressé tevő bivalytenyésztésben ősidők óta használnak, ekét, boronát, szekeret, igát, vajköpülőt. Most is van látnivaló Mérán, így a kalotaszegi népművészetet őrző tájház, Balázs Varga Dániel és Horváth András fafaragó remekei. Mérán található továbbá a Kelemen Anna, közismertebb nevén Kondor Nusi által valóságos néprajzi múzeumnak berendezett Sándor-porta. /Benkő Levente: Jövőre bivalymúzeum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2007. augusztus 14.

Nemzetünk védasszonyként tiszteli a Szűzanyát. Szent István király neki ajánlotta fel koronáját, az ő oltalmát kérte népének. A Magyarok Nagyasszonya – Patrona Hungariae – számos templomi és népénekben van jelen, az ő tiszteletére emelt kegyhelyekre ezrével járnak a búcsúsok. A magyarok búcsújáróhelyei között van Szeged-Alsóváros, Máriaremete (Budapest), Makkosmária (Budakeszi), Mátraverebély-Szentkút, Máriapócs, Máriagyűd, Csíksomlyó (Erdély), Sasvár és Mária-völgy (Szlovákia), Csatka, Bodajk, Máriakéménd, Máriakálnok, Máriakönnye (Vodica), Hajós, Máriabesnyő, Andocs, Vasvár, Vác-Hétkápolna és az erdélyi Máriaradna. Tizenkét nemzet tartja pártfogójának a Szűzanyát, az országok sorában ott van Franciaország, Ausztria, Bajorország, Lengyelország, Mexikó... A néphit szerint a Mária-ünnepek fordulónapok. Nagyboldogasszony napja egyes helyeken dologtiltó nap volt, kenyeret nem sütöttek, mert úgy tartották, hogy ilyenkor a tűz kitör a kemencéből. /Augusztus 15. – Mária-nap. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2008. január 12.

Wass Albert annak dacára tért haza, hogy az ellene szellemi bojkottot hirdetők ma is minden galádságot elkövetnek, hogy a magyar szellemi életből, a nemzeti közérzetből kicenzúrázzák. Wass Albert páratlan olvasottságával, népszerűségével ma senki és semmi nem veheti föl a versenyt. Sorsa, műveinek utóélete azt is példázza, hogy a közösségi igazságkeresés felülírhat mindenféle ártó szándékú praktikát. Műveit betilthatták Magyarországon, index alá helyezhették Romániában, szobrát kitilthatták Budapestről, portréit lefejezhették Erdélyben – népszerűsége, hatása, műveinek reneszánsza annál erősebben érvényesült. A magyar kormányzat nem honosította vissza – megtette ezt és megteszi helyette a nép. És szobrai is állni fognak Budakeszin és Debrecenben, majd Erdélyben is előkerülnek dugott helyeikről, s lesz szobra minden bizonnyal Budapesten is. A körülötte zajló politikai csatározások is elülnek egyszer, s marad Wass Albert erdélyi sorsábrázolásának sokféle értéke. /Sylvester Lajos: Wass Albert visszahonosítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

2009. október 5.

Évente egyre több huszárcsapat vesz részt a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület által elgondolt rendezvényen, az Őszi Hadjáraton. Az elmúlt hét végi, immáron negyedik hadjárat látogatottsági rekordot döntött. Az 1848–49-es szabadságharc és a tizenhárom aradi vértanú tiszteletére rendezett Őszi Hadjárat október 2-án hagyományosan a Szentegyházi Gyermekfilharmónia és a helyi huszárok közös hangversenyével kezdődött. Másnap a nyolcvanhét lovas huszár és a mintegy harminc szekeret számláló konvoj az elmúlt évekhez képest rövidebb távot tett meg. „Meg kell említenünk azt a Vargyas-lázán felavatott emlékművet, amely a néhai Nagy-Magyarország határát jelképezi” – mondta Mihály József kapitány, a huszonnégy tagúra bővült szentegyházi bandérium vezetője, aki úgy tudja, további kilencvenkilenc ilyen kisméretű domborművet fognak felállítani a Kárpát-medence különböző pontjain. A szelterszi gyakorlótéren október 4-én tizenöt csapat nevezett be a főzésre. Az idei hadjáraton a szentegyházi huszárok mellett jelen voltak Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Tusnád, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kápolnásfalu, Szentjobb, Sárpatak, Szováta, Budapest, Pécs, Tápióbicske és Budakeszi huszárai. /Kozán István: Őszi Hadjárat Szentegyházán. „Felébreszteni a magyarságtudatot, ez a cél”. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998