udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2006. augusztus 15.

A Szent Imre nevére utaló Kárpát-medencei települések találkozóját kezdeményezte Lezsák Sándor fideszes képviselő, az Országgyűlés alelnöke. Imre herceg születésének ezredik évfordulójára, a napokban Csíkszentkirályon megrendezett Szentkirályok találkozójának mintájára, Csíkszentimrén tervezik a 2007 augusztusában megtartandó rendezvényt. A tervek szerint jövőre minden Szentimre nevű helységben megtartják a millenáris ünnepséget. Felmerült egy közös emlékbizottság megalakításának gondolata is. A csíki elöljárók azt is felvetették, hogy amennyiben sikerül a megfelelő anyagi hátteret és színvonalat biztosítani, az ünnep idejére háromnapos szabadegyetemet szerveznének a község határában lévő Büdösfürdőn, ahova Lezsák személyesen ellátogatott. – Húsz-harminc Szentimre nevű településről tudunk. Az ünnepi rendezvényen azoknak a helységeknek az érdeklődésére is számítanak, amelyek közigazgatásilag beolvadtak más községekbe vagy városokba. Példa erre Székelyudvarhely, ahol az egykori Szentimre emlékét már csak egy utca őrzi. Sajnos olyan helységek is léteznek, amelyek mára nemcsak nevüket, hanem magyar ajkú lakosaikat is elvesztették. /Jakab Lőrinc: Szent Imre-ünnepséget terveznek Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2006. augusztus 28.

Csíkszentimrei Ifjúsági Napok zajlottak a hét végén Büdösfürdőn. A szervező Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület évek óta tervezi, hogy a tusnádfürdőihez hasonló, nyári egyetemmel összekötött, nemzetközi táborrá fejlessze a rendezvényt. A terveket azonban anyagi okokból idén sem sikerült megvalósítani. A nyitónapon a különböző vetélkedők voltak, este tábortűz. A félmaratoni (huszonegy kilométeres) futással egy időben tartották meg a Büdöspityóka című főzőversenyt. A népszerű Kölyök-olimpi a hagyományos népi játékok elemeit ötvözte. /Jakab Lőrinc: Büdöspityóka és csillagkötélhúzás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

2007. augusztus 7.

Ünnepélyes keretek között nyitották meg augusztus 6-án Csíkszentimrén, a Büdösfürdőn az Európa Szabadegyetem – Ifjúsági Tábor elnevezésű egyhetes rendezvényt. Kencse Előd, Csíkszentimre polgármesterének köszöntőszavai után dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, majd Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke szólt a táborlakókhoz. Beszédében rámutatott, a Kárpát-medencei magyarság feladata, hogy a közös múltat jövővé formálja. Felszólalt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és a tábor egyik fővédnöke, aki az emlékév megszervezésének előzményeit osztotta meg a hallgatósággal. A büdösfürdői szabadegyetem része a Szent Imre Millenniumi Emlékévben meghirdetett rendezvénysorozatnak. Valamennyi Kárpát-medencei, a herceg nevét viselő település megünnepli a kerek évfordulót. A tábornyitó egyben az Együtt Határok Nélkül – Szent Imre millenniumi lovastúra egyik állomása is volt. Mintegy 20 hagyományőrző lovas, huszáregyenruhában felvonult a szabadegyetem színpada előtt, majd a papi áldás után folytatták útjukat. A túra szeptember elsején ér célba, ekkor érkeznek meg a lovasok Szentjobb (Bihar megye) településre. /Orbán Ferenc: Európa Szabadegyetem. A fiatalok védőszentjének szellemében. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

2007. augusztus 10.

Befejeződött-e az átmenet Európában, hová és mennyien emigráltak a magyarok, illetve miért van a csavarnak szabványa az unióban, ha a kisebbségi kérdéseknek nincs? Elsősorban ezekre a kérdésekre adtak választ a büdösfürdői Európa Szabadegyetem előadói. Puccsnak, forradalomnak vagy reformnak nevezhetőek azok a folyamatok, amelyek révén a kelet-közép-európai országokban végbement a rendszerváltás? Talán egyiknek sem, a szakma az átmenet megnevezésben egyezett ki – mondta Zárug Péter Farkas politológus előadásában. A jelek szerint Románia jobban beépítette a rendszerváltást a társadalmi alrendszerekbe – oktatás, egészségügy –, mint Magyarország, azzal, hogy jobban felelt a nemzetközi kihívásokra. A magyarság egyharmada a Kárpát-medence nem magyarországi területein él, egyötöde pedig a Kárpát-medencén kívül. Bakos István kutató előadásában részletesen vázolta a történelmi eseményeket. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári rangú vezetője megállapította, hogy az EU a normahiány miatt képtelen előírni Romániának – és még jó néhány tagállamnak –, hogy miként bánjanak kisebbségeikkel. /Orbán Ferenc: Félúton jár az Európa Szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

2007. augusztus 13.

Az egyhetes, Büdösfürdőn megrendezett Európa Szabadegyetem záróakkordjaként augusztus 12-én felavatták Szent Imre herceg mellszobrát Csíkszentimrén, a polgármesteri hivatal előtti kertben. A mellszobor Lantos Györgyi szobrászművész alkotása. A templom előtti téren zászlófelvonás volt, a nemzetiszínű lobogóra felkerült a Szent Imre nevét viselő települések díszszalagja is. A szobor talapzata mellett elsőként Kencse Előd polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. A szobor leleplezését követően Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Szent Imre Millenniumi Emlékév kezdeményezője mondta el ünnepi beszédét. Az Árpád-házi királyfi otthon van Csíkszentimrén, emelte ki Lezsák Sándor, aki arra kérte a helyieket, hogy minél több történetet, feljegyzést, legendát gyűjtsenek össze a falu névadójáról. /Orbán Ferenc: Csíkszentimre. Névadója szobrát avatta a település. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

2007. augusztus 21.

Augusztus 20-án Kalotaszentkirályra érkeztek az Együtt Határok Nélkül Szent Imre Millenniumi Emléktúra résztvevői: a lovasok augusztus elsején kezdték meg az egy hónapon át tartó 500 kilométeres túrájukat, amelyből eddig már több mint 300 kilométert tettek meg lóháton Erdélyben. Csontos János magyar országgyűlési képviselő, a túra szervezőjének tájékoztatása szerint a rendezvénnyel Szent István király fiának, az ezer évvel ezelőtt született Szent Imre hercegnek állítanak emléket. A túra ötnapos kiképzéssel kezdődött Szentegyházán, az ottani huszárbandérium vendégszeretetében. Ez idő alatt megkoszorúzták a csíkszeredai Petőfi-szobrot, és a székelyek szent hegyére, az 1801 méter magas Madarasi Hargitára is felmentek lovaikkal. Útjuk során a helyi huszárbandériumok is csatlakoztak hozzájuk. A túra ünnepélyes indulása augusztus 6-án volt Csíkszentimre-Büdösfürdőn, ahol többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke indította el a csapatot. Ünnepségen vettek részt Zetelakán, Farkaslakán megkoszorúzták Tamási Áron sírhelyét, majd Korondon és Parajdon is tiszteletünket tették. Szovátán részt vettek a helyi huszárok zászlóavató ünnepségén, majd Sóvárad, Nyárádszentimre, Marossárpatak, Mezőpanit, Kolozs, Tordaszentlászló érintésével Kalotaszentkirályra érkeztek, ahol részt vettek az augusztus 20-i ünnepségen, majd a Szilágyságba indultak tovább. Augusztus végén érkeznek Szentjobb településre, ahol 31-én az I. Partiumi Huszártalálkozóra egész napos programmal és huszárbállal várják az érdeklődőket a határ mindkét oldaláról. Imre herceg a legenda szerint Hegyközszentimrén vesztette életét: 1031. szeptember 2-án egy vadkan áldozata lett – szeptember elsején egész napos ünnepi programmal ott ér véget az emléktúra. /Lovas huszárok Kalotaszegen. 500 kilométeres erdélyi túra Szent Imre herceg emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998