udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. november 17.

A közelmúltban 70. életévét betöltő Mátyás József festő, grafikus életművének jellemző szeletét mutatta be a Kriterion Galéria. A Csíkszeredában kiállított anyag valójában a szülőfalunak felajánlott gyűjtemény. Mátyás József állandó kiállítása 1996-ban jött létre Csíkszentmártonban, s a gyűjteményt kezelő Szent Márton Alapítvány ezt vándorkiállítással kívánja bemutatni a székelyföldi városokban. /Szatmári László: Mátyás József csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./ Mátyás József 1930. június 27-én született Csíkszentmártonban, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1956-ban. Petrozsényben telepedett le, 1971-ben Dévára költözott. Kiállított már Moszkvában, Genfben, Bécsben, Helsinkiben, Athénban, Budapesten, Torinóban, Milánóban, Buenos Airesben, Pekingben is.

2000. november 27.

Nov. 25-én Marosvásárhelyen dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felavatta a Református Diakóniai és Tanulmányi Központot. A négyszintes központ a diakonisszaképző posztliceális főiskola székhelyéül, valamint a református kollégisták bentlakásául szolgál, helyet ad tudományos és kutatói képzőköröknek, tanfolyamoknak, művelődési és egyházi rendezvényeknek, szállodai emeletén kül- és belföldi vendégeket fogadnak. A központ létrehozása körülbelül 500 ezer dollárba került. A püspök beszédében kiemelte: ha 500 elvett ingatlanukat visszaadták volna, az utóbbi tíz évben az Erdélyi Református Egyházkerületben talán nem épül fel a 218 új épület. Lehet halófélben a becsület, mi Istenben bízó magyarságot, ifjúságot remélünk és nevelünk - mondta a püspök. A központ felépítését a Buenos Aires-i dr. Garavölgyi Tibor 200 000 dollárral és dr. Balla Imre 35 000 dollárral támogatta. A püspök László Zoltán lelkész-igazgatónak és Mezei Ilona ügyvezető igazgatónak átadta a Bibliát, a központ kulcsát és Háztörténetet, majd köszönetet mondott mindazon magyarországi és hollandiai szervezeteknek, magánszemélyeknek, akik adományokkal segítették a központ felépítését. Felszólaltak a hollandiai és magyarországi vendégek, akiknek a püspök emlékérméket adott át. /Nincstelenségben is lehet építkezni. Felavatták a Református Diakóniai Központot. = Népújság (Marosvásárhely), 2000. nov. 27./

2000. március 13.

Márc. 11-én, a Világszövetség Erdélyi Társasága küldöttállító közgyűlésén, ellenszavazat nélkül, két tartózkodással Patrubány Miklóst jelölte a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztére. A küldöttállító küldöttgyűlésen az MVSZ vezetéséből jelen volt Tőkés László tiszteletbeli elnök, Czirják Árpád, a Védnöki Testület tagja, Patrubány Miklós elnökhelyettes, Csörgits József (Horvátország), Toró T. Tibor és András Imre elnökségi tagok. A küldöttállító közgyűlésnek három alapvető feladata volt - nyilatkozta András Imre MVSZ-elnökségi tag, a VET titkára: "Elsődlegesen azt kellett meghatároznunk, hogy az erdélyi küldöttség mit visz magával a májusi világkongresszusra, milyen formában és milyen tartalommal jelenik meg az erdélyi szellem és értékrend a budapesti kongresszuson. Terveink szerint, erre az időre Háromszékről útban Buenos Aires felé, "megpihen" majd egy székelykapu. De szeretnénk, hogy jelen legyenek az erdélyi népzene, népviselet, valamint a hagyományos és modern erdélyi tudományosság eredményei egyaránt. A küldöttgyűlés minden erdélyi magyar akadémikust felkért, hogy vegyen részt a VET-küldöttségben. Az eddigi visszajelzések pozitívak. Ugyanakkor kiállítjuk a modern technikai, kommunikációs eszközök segítségével megvalósított vagy megjeleníthető eredményeinket - a KIÚT és a Nagycsaládos programokat." A VET szorgalmazza az MVSZ Védnöki Testülete és annak elnöke, a tiszteletbeli elnök szerepkörének kiterjesztését és igazi intézményesülését. A VET tervezete szerint az MVSZ Védnöki Testülete a magyar integráció megjelenítője kell hogy legyen, a tiszteletbeli elnök pedig a világ magyarságának nagykövete. Jelen esetben - a VET elképzelése szerint - ez a szerepkör harmonikusan illeszkedik Tőkés László püspöki szerepkörével, együttesen pedig a világ magyarságának szolgálatával. - Tőkés László püspök a tanácskozás kifejtette: bárkit is választanak meg MVSZ-elnöknek, a meglévő feszültségeket képtelen lesz feloldani, az ellentétek mindenképpen újrateremtődnek a szövetségben. Az MTI kérdésére válaszolva a püspök nem zárta ki hogy "utolsó lehetőség gyanánt", a májusi világkongresszuson mégis elvállalja a jelölést, abban az esetben, ha a különböző régiók személyében látnák a szövetség integrálásának, a kívánt béke megteremtésének lehetőségét. /Patrubány a VET elnökjelöltje, Tőkés a világ magyarságának nagykövete. Az erdélyi szellemiségnek jelentős szerepe van az MVSZ megújulásában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2000. március 25.

Márc. 18-án Budakeszin, az ÖTKOSZ (Önkéntes Tartalékos Katonák Országos Szövetsége) és az MNG (Magyar Nemzeti Gárda) Béri Balogh Ádám kuruc brigadérosról elnevezett díjat adományozott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének, a Kárpát-medence régiója képviseletében. A kettős millennium alkalmából első ízben adták ki e díjat - mint a díszoklevelében olvasható: "a kisebbségi sorban élő magyarság erkölcsi, szellemi honvédelmében kifejtett önzetlen szolgálatért". Az anyaországi díjazott Szollár János volt, aki megjárta a II. világháborút, a Don-kanyart, majd a szovjet munkatáborokat. A nyugati régióból vitéz Szabó Ferenc volt a kitüntetett, aki 1956-ban a Jászai Mari téri felkelők parancsnoka volt. Nyugatra kényszerült menekülni. Angliában telepedett le, ahol fáradhatatlan szervezője volt a helyi magyarok kulturális tevékenységének. Patrubány Miklós helyett Borbély Imre, az MVSZ Stratégiai Bizottsága koordinátora vette át a kitüntetést, mert Patrubány jelenleg közszolgálatban, az 1848-49-es honvéd tábornokot, Czetz Jánost is megjelenítő Monumento a Hungaria emlékműről tárgyal Buenos Airesben a metropolis vezetőivel. /Béri Balogh Ádám-díjas Patrubány Miklós. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2002. július 2.

Június 27-én a Mátyás József-emléktárlat nyílt Déván, születésének 72. évfordulóján. Ez életműtárlat, Mátyás József ugyanis örökre eltávozott január 14-én. Mátyás József rendkívüli tehetséggel és hatalmas alkotóerővel alkotott egy életen át. 1960-ban részt vett a velencei biennálén, 1980-ban a besztercebányai grafikai biennálén, 15 egyéni kiállítása volt. Monumentális alkotásai közül megemlítendők a petrozsényi (1968), a brádi (1972) és a hajdúhadházi (1994). Kiállított alkotásait megtaláljuk Moszkvában, Genfben, Milánóban, Bécsben, Buenos Airesben, Pekingben, Hyvinkaaben, Schwetingenben, Helsinkiben. Csíkszentmártoni szülőházában állandó Mátyás József festészeti és grafikai kiállítást nyitottak. /Schreiber István: Mátyás József-emléktárlat Déván. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2002. december 9.

Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki a pápa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. A szentszéki közlemény hangsúlyozza, hogy a 75. életévét betöltött Paskai László bíborosnak az egyházjogi szabályozás szerint kötelezően fel kell ajánlania lemondását. Erdő Péter kinevezett bíboros 1977 és 1980 között az Örök Városban végezte teológiai és egyházjogi tanulmányait, 1986-ban a tekintélyes Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzorának nevezték ki. Erdő Pétert 2000. jan. 6-án II. János Pál pápa avatta püspökké a római Szent Péter Bazilikában. /Erdő Péter az új esztergomi bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Idén októberben Erdő Pétert a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Jogi Kar és a Római Katolikus Teológiai Kar javaslatára díszdoktorrá avatták. Az eseményen dr. Csucsuja István professzor, a BBTE Történelem Karának dékán-helyettese mondott laudációt, amelyben kiemelte: Erdő Péter professzor hatalmas műveltsége és tudományos munkássága biztos, alapos képzésre épül. 1952-ben született Budapesten. Teológiai és kánonjogi doktorátust, majd egy második PhD fokozatot szerzett teológiából. További tanulmányokat és kutatásokat végzett a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben. Legfőbb területe az egyházjog és a jogtörténet. Munkásságát több mint 200 tanulmány és 16 monográfia jellegű könyv foglalja össze. Könyvei és monográfiái között van a Bevezetés a kánonjogba, az Egyházi törvénykönyv fordítása és kommentárja. Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben vagy az Egyházi alkotmányjog című munkai olyan alapművek, amelyek a szakemberek számára nélkülözhetetlenek. Az egyházjog teológiája és a Bevezetés a kánonjogba megjelent magyarul, németül, angolul, olaszul és ukránul, A kánonjogi tudomány története latin, német, magyar, olasz, spanyol, angol nyelven, az Egyházi alkotmányjog magyar, német, ukrán nyelven, Az egyházjog forrásai olaszul, magyarul, németül és angolul. Könyvei Budapesten, Rómában, Vatikánban, Torinóban, Buenos Airesben, Münsterben, Würzburgban, Lvovban, Pisában, Párizsban és Firenzében jelentek meg. Erdő Péter több, nemzetközileg elismert szakfolyóirat és jól ismert tudományos sorozat főszerkesztője; tanulmányait folyamatosan publikálja nemzetközi és magyarországi folyóiratokban, de gyakran közreműködik a Bari-i, Ljubljana-i, krakkói, lublini püspöki és érseki kiadványokban is. Számos kánonjogi és jogtörténeti forrásművet, kéziratot, és kódexet adott ki. Ezek legjelentősebbike Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés, amely 1999-ben jelent meg Budapesten. Több más forrásmunkát és dokumentumot jelentetett meg az "Archív für Katolisches Kirchenrecht"-ben, az "Österreichisches Archív für Kirchenrecht"-ben és másutt. Munkásságának kiemelkedő területe az ökumenizmus, valamint az egyház és állam viszonyának kérdésköre. 1993 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora; itt egymás után tanszékvezető, a hittudományi kar dékánja volt, majd 1998 óta az egyetem rektora. 2000. jan. 6-án, II. János Pál pápa Rómában püspökké szentelte, azóta székesfehérvári segédpüspök. Három szentszéki kongregáció, ill. Tanács: a Katolikus Nevelés és a Megszentelt Élet Intézményei Kongregációja, valamint a Pápai Törvényhozó Tanács tagja. /Erdő Péter - új esztergom-budapesti érsek. Műveltsége, munkássága biztos, alapos képzésre épül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2003. február 17.

Internetes fórumon tarthatják egymással a kapcsolatot a világban szétszóródott magyarok a MON, MagyarOnline.net (www.magyaronline.net) interneten. A honlap szerkesztői maguk is külföldön élő magyarok. A fiókszerkesztőségek Bostonban, Buenos Airesben, Berlinben, Linzben, Los Angelesben, Majna-Frankfurtban, Montrealban, New Yorkban, Seattle-ben, Linzben és Los Angelesben vannak. Sok millió olyan született magyar él a világban szétszórva, aki mindenáron magyar akar maradni. A Kazahsztáni Magyarok Kulturális Szövetsége naponta küzd az életben maradásért - támogatás, nyilvánosság hiányában. A Kazahsztánban élő magyarok kis diaszpórába tömörülve próbálják életben tartani a magyar nyelvet. - Az Argentin Magyar Intézmények Szövetsége, a Bosznia-hercegovinai Magyar Polgári Egyesület, a bostoni Bartók Béla Magyar Iskola vagy a kanadai Magyar Krónika is példái a mintegy ezer, hagyományőrző kezdeményezésnek. Az ilyen vállalkozások összefogására alakult a MON, az első Kárpát-medencén kívüli internetes fórum. A MON Fórumán is megvitatott cikkek nagy visszhangot keltenek. Magyarországi és külföldi lapok is rendszeresen átvesznek, idéznek ezekből a véleményekből. A "Mit jelent magyarnak lenni?" pályázatra szép számban neveztek, és örvendetesen sok díjat ajánlottak föl a győzteseknek. Már hetven magyar szervezet a tagja a MagyarOnline.net-nek. Rendszeresen beszámolnak az általuk vezetett közösségek munkájáról. A Szervezeti Ismertető országok szerint tartalmaz információkat a Finnországi Magyarok Egyesületéről, a párizsi Magyar Katolikus Misszióról vagy a Svédországi Magyar Ifjak Társaságáról és a többiekről. Külföldi magyar kezdeményezés a MON Baráti Közösség kéthetente megjelenő hírlevele is, amely e-mail útján tudósít a világ számos pontján történt magyar vonatkozású eseményről, felhívásokról, friss hírekről. A hírlevélre bárki feliratkozhat a http://groups.yahoo.com/group/magyaronlinenet/ oldalon, vagy a MagyarOnline.net szerkesztőségének címén. /A világ magyarságáról egy MONdatban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2002. május 20.

Máj. 18-án, pünkösd szombatján volt a csíksomlyói búcsú, melyen – hasonlóan az előző évekhez közel 300 ezer ember vesz részt. Az idei, 435. csíksomlyói pünkösdi búcsú jelmondata: Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet! A híveket a kegyhelyeket őrző erdélyi ferencesek tartományfőnöke, Pál Leó fráter és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntötte. Jakubinyi érsek emlékeztetett arra, hogy Szent István király volt az első, aki népét és országát Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Az érsek a búcsú céljaként azt fogalmazta meg, hogy meg kell őrizni a hitet, hűnek kell maradni a szülőföldhöz, vállalni kell a hit és az anyanyelv művelését. Csató Béla kanonok mondta a szentbeszédet. A csíksomlyói ünnepi szentmisét közvetítette a Duna Televízió, és az idén először az interneten keresztül a világ bármely pontján is élőben volt hallható. Ezt követően passiójáték volt a két hegy, a Nagy-Somlyó és a Kis-Somlyó alkotta nyeregben, majd csángó misét tartottak a plébániatemplomban. 21 órakor a nyeregben tartották a Szent Kinga gyűrűje című előadást. Éjjel virrasztás volt a kegytemplomban és az ifjúság számára a plébániatemplomban. /A béke kötelékével a lelki egységért. Háromszázezren zarándokoltak az idén Csíksomlyóra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ Csató Béla pápai kanonok prédikációjában a keresztény értékek fontossága mellett foglalt állást, elítélve a néha terrorizmusba torkolló szabadosság eszméit. A Buenos Aires-i magyar kolóniát három zarándok képviselte, de eljöttek Ausztráliából is. A csíksomlyói ferencesek 400 ezer szentostyát készítettek elő a szentmise utáni szentáldozásra, a mise közbeni gyóntatást ötven pap végezte. Dávid Ibolya miniszter, az MDF elnöke minden évben részt vesz a zarándoklaton. "Itt hosszú időre megkapom azt a muníciót, amely elegendő ahhoz, hogy hittel, lélekkel, alázattal dolgozzam" – fejtette ki a leköszönő miniszter asszony. Pokorni Zoltán, a FIDESZ-MPP elnöke először volt a zarándoklaton. Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, református lelkész annak ellenére, hogy protestáns vallású, minden évben elmegy a búcsúra, s ezt természetesnek tartja. /Lukács János, Rédai Attila: "Lelki egységet a béke kötelékével". = Krónika (Kolozsvár), 2002. máj. 20./ Az ünnepi mise előtt tíz perccel a búcsú résztvevői csodával határos jelenségnek lehettek tanúi: a felhőtlen égbolton a napot glóriaszerű fénykoszorú vette körül. A jelenségre az oltár mikrofonjától hívták fel a figyelmet: ,,Magyarok, nézzetek az égre, Isten áldása rajtunk van" — hangzott a mikrofontól, s így több százezren láthatták a csodálatos jelenséget. ,,A nap rózsát szór reánk, mert a Boldogságos Szűzanya örvend, hogy itt vagyunk" — magyarázta mellettünk az egyik csángó asszony a kis unokájának. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György celebrálta, aki a híveket üdvözölve elmondta: ,,Ha nem a csodálkozás, hanem a hit hozott el benneteket a búcsúra, akkor csodálatos találkozás fog történni a lelketekben". A jelenlevők az Illyés Közalapítvány jóvoltából egy óriás videokivetítőn követhették a liturgiát. /Bodor János: Pünkösdi búcsú Csíksomlyón. Isten áldása a magyarokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

2005. február 25.

Buenos Aires-i cserkészeket fogadott Szamosújváron az 51-es számú, Czetz János Cserkészcsapat. A szamosújvári cserkészek a közeljövőben szorosabb kapcsolatot szeretnének kialakítani az argentin fiatalokkal, akik erdélyi körútjuk során Kolozsvárt is meglátogatták. /Erkedi Csaba: Szamosújvár. Argentin cserkészek Rózsa Sándor sírjánál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2005. szeptember 23.

Argentínában a gelenceiek által állított monumentális székely kapu a hónap elején méltó társat kapott: Szent István mellszobrát. Az avatási ceremónián jelen volt Józsa Mátyás magyarországi nagykövet, Takács István, az Argentínai Magyar Intézmények Szövetségének (AMISZ) elnöke, Dr. Norberto La Porta Buenos Aires-i képviselő, a német intézmények szövetségének küldöttei, magyar intézmények vezetői és argentínai magyar kolónia számos tagja. Az emlékművet az argentínai Szent László Intézet, a fiú és leány cserkészcsapat és a Regős tánccsoport fiataljai állták körül. A műsor az argentin himnusszal kezdődött és a magyarral fejeződött be. Az alkotás Carlos María Toto szobrász műve. /Szent István szobra áll a gelencei kapu mellett. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 23./

2005. október 18.

Nemrég Marosvásárhelyen tartották meg a Határon Túli Magyar Szervezetek harmadik fórumát. A tanácskozáson jelen volt Benedek László Argentínából, a latin-amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének képviseletében. Elmondta, hogy Latin-Amerikában három olyan ország van, ahol jelentős magyar diaszpóra él: Argentínában, Venezuelában és Brazíliában. Kisebb magyar közösségek élnek Costa Ricában, Paraguayban, Uruguayban és Chilében. A hét végi magyar iskolákban óvodás kortól egészen a középiskola végéig magyar földrajzot, történelmet, irodalmat és nyelvet tanítanak a gyerekeknek. Buenos Airesben a Zrínyi Kör már több mint 50 éves iskola, és stabilan 60-80 gyerekkel foglalkozik. – A dél-amerikai országok befogadók. Nincs semmi bajuk a különböző kisebbségekkel. Nincs elnyomás, de támogatás sincs. Argentínában aktív a magyar közösségi élet. Gyakorlatilag az óvodáskorú gyerekektől a felnőttekig a teljes hétvége magyar környezetben tud lefolyni. Amikor a dél-amerikai magyar szervezetek kiváltak a Magyarok Világszövetségéből, megszűntek a hivatalos képviseleti lehetőségeik. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma kínálta erre újra az esélyt, amikor meghívást kaptak a szabadkai tanácskozásra. Gyakorlatilag sem Magyarországon, sem pedig a Kárpát-medencében semmilyen információ nincs arról, hogy igazi magyar közösségek működnek Nyugaton. Évtizedeken át létezett egy újság, a Dél-amerikai Magyar Hírlap, amely megszűnt. Egy másik társaság nekiállt és elkezdett dolgozni, és ez év márciusában újra megjelent az Argentínai Magyar Hírlap. Emellett ösztöndíjprogramokat dolgoztak ki. Az elmúlt 8-9 évben 20-25 argentínai magyar fiatalt juttattak el 10 hónapra Magyarországra továbbképzés céljából. Szeretnék elérni, hogy a mindenkori magyar kormány felfigyeljen rájuk is. /Mózes Edith: Benedek László: A magyar kormány minket is vegyen figyelembe! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

2007. október 13.

Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Sepsiszentgyörgyön élő ismert szobrászművész, számtalan köztéri szobra áll a tereken. Elmondta, hogy évek óta az Üregek című kisplasztikai sorozatán dolgozik. Ezek antropológiai jegyeket hordozó absztrakt alkotások. A cím kiüresedésre utal. Nemrég avatták Sepsiszentgyörgyön Arany János-szobrát, most László Ferenc, a nagy múzeumőr plakettje foglalkoztatja. Évtizedekig nem volt szabad magyar történelmi alakokról készült szobrokat közterekre kiállítani. Most lehet, be kell pótolni a hiányokat. Szomorú tény, hogy Sepsiszentgyörgynek nincs elég kiállítóterme. A képtár önmagában nem pótolhatja a hiányt. Műtermeket kell létrehozni, hogy a fiatalokat hazacsalogassák. Baász Imre bevallotta annak idején, azért jött ide, mert műtermet kapott, de ezért jött Hideg Margit, Koppándi és Tornai Endre is. Vargha Mihály /sz. Kézdivásárhely, 1961/ 1988-ban Iasi-ban diplomázott a Képzőművészeti Akadémia szobrászati szakán, számtalan csoportos és egyéni kiállítása volt itthon és külföldön. Köztéri alkotásai Sepsiszentgyörgyön: In memoriam 1956 – térplasztika, kő, bronz, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc, Szent István, Csereyné Zathureczky Emília, Arany János, Kós Károly – bronz mellszobrok, Jókai Mór, Málik József, Puskás Tivadar, Bartók Béla, Berde Áron – bronz domborművek. Szárazajtán: Mártírok emlékműve – kő. Bereckben: Gábor Áron, egész alakos bronzszobor, Csernátonban: Zámbler János, monumentális kőportré. Kovásznán: Ignácz Rózsa, bronz mellszobor, Gazdáné Olosz Ella, bronz dombormű, Sepsiillyefalván: Szabó Dezső, bronz mellszobor, Royal Oak, Detroit (USA): Együttes Lény. In memoriam Baász Imre – faplasztikák. Nagyatád (Magyarország): Halmok – faplasztika. Hojer (Dánia): Apa és fia – festett fa. Morges (Svájc): Fej – kő. Ószandec (Lengyelország): Szent Kinga – fa. Buenos Aires (Argentína): Czetz János – fa. /Bogdán László: Mindig is a fa izgatott. Beszélgetés Vargha Mihállyal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2009. augusztus 21.

Keresve sem találhattak volna jobb helyszínt a legújabb Petőfi-kötet bemutatójára, mint a gidófalvi Czetz János-emlékszoba. A háromszéki község leghíresebb szülötte, a szabadságharc legfiatalabb tábornoka, Bem tábornok vezérkari főnöke, majd a szabadságharc után Buenos Airesben az argentin Katonai Akadémiának negyedszázadon át az igazgatója maga is gyakran találkozott Bem főhadiszállásán Petőfivel, noha ennek nem maradt írásos nyoma. Bemutatták Kedves Gyula–Ratzky Rita: Csataterek Petőfije. Dokumentumok, Petőfi-művek hadtörténeti és irodalomtörténeti-poétikai elemzésekkel /Timp Kiadó, Budapest, 2009/ című könyvet. Dr. Kedves Gyula alezredes, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese és Ratzky Rita irodalomtörténész alaposan tájékozódtak nemcsak a könyvtárnyi Petőfi-irodalomban. A kötet a csatatereket számos korabeli haditérképen és napjainkban készült fotográfián mutatja be. /Krajnik-Nagy Károly: Könyvespolc: Csataterek Petőfije. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998