udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. július 22.

Vígh Károly egykori marosvásárhelyi nyelvész és műfordító, könyvtáros gyűjtötte össze a város régi helységneveit, legkorábbi adata 1451-ből való, a legkésőbbi 1941-ből. 1987-ben bekövetkezett halála miatt munkáját nem fejezhette be. Pál Antal Sándor - aki korábban Csíkmadarasról és Búzásbesenyőről írt monográfiát - adatkiegészítő munkájával befejezte a művet, így nemsokára megjelenik Vígh Károly Marosvásárhely helynevei és földrajzi közszavai című hiánypótló könyve. /Nemsokára nyomdakész állapotban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1999. július 7.

Július 11- én, vasárnap egésznapos ünnepség lesz a Maros megyei Búzásbesenyőn. A falu fennállásának 650. évfordulóját ünnepeli a település apraja, nagyja. A helyi leánykórus nyitja a megemlékezést. A helyi oktatás történetét vázolja Nemes Sándor iskolaigazgató, majd rendre a kulturális élet, a református, a katolikus és az ortodox egyház történetét vázolja fel Jakab István nyugalmazott tanító, Simon István kultúrotthon-igazgató, valamint dr. Nagy Károly, Lukács János és Suciu Iulian lelkészek. Délben a vendégeké a szó, majd ökumenikus istentisztelet zárja a megemlékező ünnepséget. Délután műkedvelők szórakoztatják az egybegyűlteket. /Búzásbesenyő ünnepel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2001. augusztus 7.

Búzásbesenyő falu neve egy adománylevélben jelent meg először, 1349-ben, így: Beseneu. 1995-ben kis füzetet jelentettek meg a faluról, e szerint a római katolikus hívek száma 564 lélek volt, a reformátusoké 311, az ortodoxoké 197. Az oktatás óvodai és általános iskolai tagozatán 170 gyermek tanult. Az első írásos említés 650. évfordulóján, 1999. július 11-én megtartott ünnepségen határozták el, hogy ha lehet, évente egy alkalommal hazahívják az elszármazottakat, és együtt ünnepelnek. Idén a három felekezet külön-külön a saját templomában tartott istentisztelettel kezdte a vasárnapot, majd délben a legtágasabb hajlékban, a római katolikus templomban gyűltek össze mindannyian. A templom melletti épület, a felújított faluotthon az egykori tanítóember: Rátoni János nevét viseli. A teremben kis emléktábla jelzi: itt élt és dolgozott 1957 és 1983 között. Németh Elemér a kultúrigazgató. Ő tanította a táncot a négy párnak, amelyet most bemutattak. Szabó Árpád helybeli vállalkozó az itteni emlékmű és a magyardellői emlékmű kivitelezését végezte, egyben a Kerelőszentpálon állítandó háborús emlékműnek is a kivitelezője. - Pál-Antal Sándor történész kutató a falu monográfiájáról tárgyalt a helybeliekkel. Régebbi szorgos munkatársa Nemes Sándor iskolaigazgató, akinek egy kisebb tanulmánya ott szerepel a Maros megyei magyarságról szóló kötetben, melyet Pál-Antal Sándor szerkeszt. Nemes Sándor megírta már a falu földrajzi-természetrajzi viszonyait taglaló részt, a 15 fejezetből tehát egy már készen áll, szögezi le Pál-Antal Sándor. /Bölöni Domokos: Élő falu. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

2002. július 9.

Búzásbesenyőnek annyi küzdelem után immár kétnyelvű helységnévtáblája van, jelezte Simon István polgármester. Búzásbesenyőt 1171 lélek lakja, a lakosság hetvenöt százaléka magyar, huszonkettő román, két-három százaléka roma. Negyvenhat és fél százalék római katolikus vallású, harminchárom százalékot tesznek ki a reformátusok, a többi ortodox. Magyarországra mintegy tizenöt személy telepedett ki, köztük diplomások is, munkát vállal Magyarországon körülbelül harminc személy, köztük négyen román ajkúak. Keresetüket hazahozzák, a család gyarapítására fordítják. Jövőre 12 elsős lesz a magyar tagozaton. A falunap az egyházak, a helyi gyülekezetek közeledését is szolgálja, emelte ki Simon Levente református lelkész. A falu monográfiáján Pál-Antal Sándor dolgozik. /Bölöni Domokos: Besenyők utódai. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2002. augusztus 23.

Pál-Antal Sándor, az Országos Levéltár marosvásárhelyi igazgatóságának főmunkatársa, akit Pauler Gyula-díjjal tüntettek ki, a 60-as évektől kezdődően együttműködött magyarországi kollégáival. Most jelent meg A székely önkormányzatok története című kötete. Több évtizedes munka eredménye a kötet, életműnek is tekinthető. A hónap végén jelenik meg a Kádár Zsombor marosvásárhelyi nyugalmazott erdészmérnökkel közösen írt A székelyföldi erdészet és faipar történeti kronológiája című munka. Készül további két kötete: A marosszéki intézmények pecsétjei, illetve a Búzásbesenyő falutörténete. /Antal Erika: Miről mond le a kutató? Beszélgetés Pál-Antal Sándorral, Pauler Gyula-díjas levéltárossal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

2003. december 2.

Kerelőszentpálon aug. 15-re tervezték a világháborús emlékmű avatóünnepségét, azonban a Nagy-Románia Párt és a Hősök Kultuszának Egyesülete képviselőinek ellenvetése nyomán a község elöljárói az avatást egy későbbi időpontra kényszerültek halasztani. Az régen várt eseményre végül nov. 29-én került sor. A kőből készült obeliszken román és magyar nyelvű feliratot tartalmazó márványtábla: Kegyelet és tisztelet a hazáért meghalt hősöknek. Kétoldalt, ugyancsak márványtáblákon az első, illetve a második világháborúban elesett szentpáliak, a község területén elhunyt hősök és a vértanúk nevét örökítették meg. Az obeliszk a búzásbesenyői Szabó Árpád és Német Mihály kőfaragók munkája. - Szeretnünk kell egymást, s mi, a Hősök Kultuszának Egyesülete óvjuk és tiszteljük az értékeket és az emlékműveket, legyenek azok oroszoké, románoké, magyaroké vagy szászoké - emelte ki beszédében Vasile T. Suciu t. ezredes, az egyesület elnöke, aki miatt nem a kopjafát avatták fel. /Nagy Annamária: Világháborús emlékművet avattak Kerelőszentpálon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

2004. július 27.

Búzásbesenyőn falunapot tartottak. Szentmise és istentiszteletek után a Rátonyi János Művelődési Otthonban fellépett a katolikus énekkar és az ifjúsági műkedvelő csoport. Simon István polgármester románul és magyarul köszöntötte a falu népét. Búzásbesenyő példa a békés együttélésre, jól élt itt 655 év alatt magyar, román, cigány, hangzott el. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke kiemelte, hogy három gyülekezet (katolikus, református és ortodox) együtt tud ünnepelni. /B.D.: Otthon – Búzásbesenyőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

2005. május 27.

Május 25-én újabb hatalmas vihar tombolt Maros megye egyes övezeteiben. A Küküllő helyenként kilépett medréből, Ákosfalvánál pedig a Nyárád is tetőzött. A felhőszakadás a legnagyobb károkat Havadtőn okozta, több mint 130 háztáji gazdaságban tett kárt a víz és mintegy 300 hektárnyi termőföld került víz alá. A legsúlyosabb helyzetben az a 45 havadtői lakóház van és számos pincehelyiség, amelyeket elöntött a víz. Havadon a víz 4 házat öntött el. Mikházán a Peres pataka kiöntött és megrongálta a Peres-hidat, a híd egy része beomlott. Búzásbesenyőben a víz mintegy 10 gazdaságot öntött el, a jégeső leverte a kikelt kukoricát. /(antalfi): Ítéletidő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2005. június 3.

Maros megyében a múlt heti esőzések miatt Gyulakután és környékén 320 családi házat, háztájit öntött el a víz, a kutak megfertőződtek. A további felhőszakadás sújtotta települések: Cserged, Kiscserged, Hidegkút, Nagyadorján, Szentháromság, Vámosgálfalva, Nyárádgálfalva, Kerelőszentpál, Búzásbesenyő, Csittszentiván, Bergenye, Mikefalva, Désfalva. A károk felmérése folyamatban van. /Megint a víz volt az úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2005. július 11.

Kettős ünnep helyszíne volt július 10-én Búzásbesenyő, a Kerelőszentpálhoz tartozó, életerős közösség. Az immár hatodik éve megszervezett falunap alkalmával a helyi általános iskola névadó ünnepségét is megtartották. A tanintézmény felvette a XIX. századi Dósa Dániel publicista, regényíró nevét, aki búzásbesenyői kúriáját a református egyháznak adományozta, hogy abban megfelelő körülmények között működhessen a felekezeti iskola. Jelenleg az épületben óvoda működik, félszáz kisgyerekkel. A rendezvény a helyi Rátoni János Művelődési Házban kezdődött, ahol a magyar és román tagozatos diákok, az ökumenikus vegyes kar műsort adott elő. Az iskola vezetője ismertette a névadó előd munkásságát. – Búzásbesenyő mind tanügyi szempontból, mind a magyarság, az RMDSZ szempontjából a régió lelke, fáklyája – mondta Simon János tanfelügyelő, megyei tanácsos. /Simon Virág: A régió fáklyája: Búzásbesenyő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

2006. február 17.

Féléves várakozás után sem helyezték működésbe a pályázaton megnyert e-magyar internet-klubot Búzásbesenyőben. Január 16-án, az erdélyi e-magyar pontok beindításáért felelős kolozsvári Progress Alapítvány képviselője azt nyilatkozta, hogy január végén már internetezhetnek a búzásbesenyőiek. Kedei Pál Előd, a búzásbesenyői általános iskola igazgatója közölte: a többrendbeli ígéretek ellenére sem történt előrelépés az internet-klub megnyitásában. Tóth Elemér, a kolozsvári Progress Alapítvány képviselője megígérte: amennyiben megenyhül az idő, beindul az internet-szolgáltatás. /Simon Virág: A műszaki nehézségek és az időjárás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

2006. július 17.

A Kerelőszentpál községhez tartozó Maros megyei településen, Búzásbesenyőn Borbély László miniszter a hagyományos falunapok keretében elhelyezte a megépítendő tornaterem alapkövét, és emlékeztetett, hogy idén Maros megyében további tizenhárom, hasonló sportlétesítmény épül. A miniszter felhívta a figyelmet a pályázatok szükségességére. A falunapokon volt még képzőművészeti tárlatmegnyitó, és Pro Búzásbesenyő elismerés átadása. /Bögözi Attila: Sportterem Búzásbesenyőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Búzásbesenyő ezerszáz körüli lakosságának többsége magyar. Három felekezet, négyféle közösség fér meg békében a kis völgyben. Horváth-Kovács Szilárd festményeit tekinthette meg a közönség, a Rátoni Jánosról elnevezett kultúrházban a felekezetek csoportjai mutattak be verses-dalos-táncos műsort, majd sportdélutánnal folytatódott a falunap Búzásbesenyőn. /B.D.: Búzásbesenyő „hátszelet” kapott. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

2006. július 18.

Búzásbesenyőt 1768-ban 566 személy lakta. 1995-ben 1105 lakosa volt, 861 magyar anyanyelvű, 205 román és 39 roma. 2002-ben 1172 a lakosok száma, a magyarok 75 százalékot tesznek ki. A kilencvenes évek elején indult „kiáramlás” mára alábbhagyott, ismét van fiatal a faluban, de az idősebbek még mindig többen vannak. Rátoni János tanító idejében színjátszó csoport, majd néptánccsoport is működött, ezek már nincsenek. Először tartottak tárlatot Búzásbesenyőn. Kezdeményezője Kedei Előd igazgató-tanár. Volt Búzásbesenyőnek írója-szerkesztője, az 1821 és 1889 között élt Dósa Dániel, marosvásárhelyi kúriai bíró, jogi szakíró személyében. (Kúriáját iskolaként hagyta a falura, ezért viseli ma nevét az alma mater.) A településen elkezdődött az ivóvízrendszer kiépítése. Példás az, ahogyan Besenyőben a lelkészek és pedagógusok, politikai és közigazgatási vezetők egyetértésben munkálkodnak. /Bölöni Domokos: „Kreatív, munkát szerető nép és falu vagyunk”. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

2006. augusztus 9.

Büszkén jelentik be lapok, mutatják tévétudósításokban: újabb e-magyar pont létesült itt meg amott. Tavaly ősszel kapott Búzásbesenyő is kapott „e-magyart”. Azonban nincs internet, nincs hová kötni. Mobilozni csak úgy lehet, ha a dombra felmennek. Kolozsváron az iroda szemérmesen hallgat erről. /b.d.: Az EU házhoz jön? Bocs’, de nem vagyunk itthon! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

2007. február 6.

A március 15-i ünnepségre Petőfi-mellszobrot állítanak Búzásbesenyőben, a református templommal szembeni téren. A bronz műalkotást Horváth Kovács Szilárd szobrászjelölt készíti. Az említett alkalomra Magyardellőn kopjafát állítanak, amelyet Bíró József nyárádszeredai faragó kivitelez. /Petőfi-mellszobor Búzásbesenyőben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

2007. március 12.

Március 11-én ünnepelte Búzásbesenyő faluközösség március 15-ét: a falu első köztéri műalkotását, Petőfi Sándor mellszobrát ünnepélyes keretek között leplezték le. Kedei Pál Előd iskolaigazgató és Simon István polgármestermondott beszédet, majd a polgármester Lokodi Edittel, a Maros Megyei Tanács elnökével leleplezte Petőfi mellszobrát, a helybéli Horváth Kovács Szilárd munkáját. Horváth Kovács Szilárd a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum XII. osztályos tanulója. /Nagy Botond: Petőfi Búzásbesenyőn. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

2007. március 20.

Március 18-án, vasárnap Magyardellő falu apraja-nagyja mellett a szomszédos Kerelőszentpálról, de még Búzásbesenyőből is eljöttek az 1848-as szabadságharc hőseinek emléket állító kopjafa felavatására. A nyárádszeredai mester keze nyomát őrző emlékmű a templom udvarán kapott helyet. Stupár Károly helybéli református lelkész köszöntötte az egybegyűlteket. A koszorúzás után a helyi kultúrotthonban iskolások verseket, népdalokat adtak elő. /Simon Virág: Kopjafaavatás és tisztelgés Magyardellőn. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

2008. április 12.

Elhunyt B. Simon György (1957–2008), aki búzásbesenyőiségét őrizte nevének egyik betűjében, verseiben mindvégig belső-erdélyiségét hangoztatta. A Szilágyságra költözve szilágysági lokálpatriótává lett, helytörténeti dolgozatait a Zilahon megjelenő Hepehupa, a szilágysági művelődési folyóirat közölte, melynek egyik lelkes szerkesztője volt. /Bölöni Domokos: Egy eltávozott barát emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

2008. május 26.

Május 24-én avatták Búzásbesenyő korszerűsített iskoláját. A Dósa Dániel nevét viselő tanintézmény 1976-os épülete emeletet kapott, vízzel, belső illemhelyekkel látták el, központi fűtést szereltek be. Ünnepi műsorral szerepeltek a román és magyar tagozat diákjai. Simon István polgármester elmondta, hogy korszerűsítik Kerelőszentpál község minden településének iskoláját. Ünnepi szentmisét celebrált a zsúfolásig telt templomban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Jakab Antal plébánosra sokan emlékeznek a faluban. Akaratában megedzették, hitében megerősítették az elszenvedett börtönévek. Márton Áron püspök, aki 1938-tól 1980-ig volt Erdély katolikusságának főpásztora, őt jelölte utódjául. Dr. Jakab Antal 1980-tól 1990-ig töltötte be a püspöki tisztséget. A tiltás éveiben is erős maradt, visszatért övéihez, velük munkálkodott a határban, a kaszálókon és az erdei munkákon. Az emlékezés a plébánia és a templom közötti halmon folytatódott, ahol a hősök emlékműve és Horváth-Kovács Szilárd Petődi-feje mellett harmadiknak ott áll Miholcsa József szobrászművész Jakab Antalt mintázó műve, amelyet a marosvásárhelyi Balogh József öntőmester és munkatársai már korábban elkészítettek, most méltó módon felavatták. Jakab Antal emberségből, magyarságból, feltétlen hitből és megalkuvás nélküli szolgálatból mutatott Márton Áron püspökhöz méltó példát. /Bölöni Domokos: Korszerű iskola, nagy példakép. Jakab Antal, a fészekrakó, papnevelő püspök. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2008. augusztus 14.

Jakab Antal gyulafehérvári püspök 1909. március 13-án született Gyergyókilyénfalván. Gyergyóditróban volt káplán, onnan Kolozsvárra került Márton Áron főesperes-plébános mellé, aki, látva tehetségét, 1937-ben Rómába küldte, hogy egyházjogot tanuljon. A római Lateráni Egyetemről jogi doktorátussal hazatérve, az egyházmegye kettéosztottsága idején Jakab Antal a kolozsvári püspöki helytartóságra került, Sándor Imre helytartó mellé titkárnak. 1945-ben Gyulafehérváron ő a teológia vicerektora és az egyházjog professzora. Amikor Márton Áront elhurcolták, Róma akaratából ő lett az egyházmegye első titkos ordináriusa, vagyis püspök-helyettese. Dr. Boga Alajos, Sándor Imre és Gajdátsy Béla letartóztatása után bejelentette, hogy a továbbiakban mint titkos ordinárius fog intézkedni az egyházmegyében, megtiltott minden állami szervezést. Jakab Antalt 1951. augusztus 24-én letartóztatták. Elhurcolása után sokat verték, majd a felsőbányai ólombányában kényszermunkára ítélték, Ambrus József karcfalvi plébánossal és dr. Dávid Lászlóval együtt. Az egyik bányaomlás alkalmával a csodával határos módon menekültek meg. Jakab Antalt innen a Duna-csatornához hurcolták. A kommunisták börtönében összesen 13 évet raboskodott. Szabadulása után papként nem működhetett. Szülőfalujában segített rokonainak a mezei munkában. Később megengedték, hogy Görgényszentimrén, majd Búzásbesenyőn lelkipásztorkodhasson. Az 1960-as évek közepén Jakab Antalt Máron Áron visszavitte Gyulafehérvárra, hogy ott tanárként működjön. 1971. december 23-án VI. Pál pápa utódlási joggal kinevezte Jakab Antalt Márton Áron segédpüspökének. Jakab Antal 1980. április 2-ig (Márton Áron nyugdíjba vonulásáig) volt gyulafehérvári segédpüspök, ettől kezdve 1990. március 14-i visszavonulásáig megyéspüspökként vette vállaira az egyházmegye kormányzásának nehéz terhét. Állandó küzdelemmel járt, hogy az elnyomással szemben megvédje az egyház jogait. Nagy tudással, kitűnő diplomáciai rátermettséggel tett meg mindent, amit csak megtehetett, híveiért. Amikor Bukarest bevezette a teológiára felvételizők létszámának korlátozását (numerus clausus), Jakab Antal ezt nem tartotta be. 1993. május 5-én halt meg súlyos májrákban. (Incze Dénes: Erdély Katolikus Nagyjai. /Tusnádfürdő (ny. Csíkszereda), 2003/ című munkája felhasználásával) /Jakab Antal Centenárium 2009. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

2008. október 20.

Összesen 7,5 millió eurónyi befektetést vonzott négy év alatt a Kerelőszentpál községhez tartozó Búzásbesenyő. A községben többek között kiépítették az ivóvízhálózatot, felújítottak több iskolát, kultúrotthont, Búzásbesenyőben tornaterem is épült, valamint a község területén négy gyár létesült. A hét végén átadták a három kilométeres aszfaltozott utat. Az átadáson megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök és Borbély László fejlesztési miniszter. Markó Béla beszédében rámutatott: a helyi közösség összefogott a megyei és központi önkormányzatokkal, így valósult meg a befektetés. Borbély László a polgármester hozzáállását dicsérte: kihasználta, hogy az RMDSZ kormányon van, és segített közösségén. A község több tekintetben is élen jár: itt írtak alá országos szinten elsőként szerződést csatornázási munkálatok támogatásáról az Európai Unió által biztosított vidékfejlesztési alapokból. /Útavató Búzásbesenyőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2008. október 25.

Az 1500-as évek végén keletkezett a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról. Első kiadása ismeretlen, lőcsei 17. századi kiadásának csak csekély töredéke maradt meg. Dallamát és kis szövegtöredékét Kodály Zoltán találta meg 1914-ben Bukovinában, Istensegíts faluban. Dózsa Dániel újra „megformálta”, ez Kőváry László: Száz történelmi rege (Kolozsvár, 1857) című gyűjteményébe épült be. Dózsa Dániel /Makfalva, 1821. jan. 30. – Búzásbesenyő, 1889. szept. 25./ hőskölteményt is írt, több regényt publikált. Különböző kolozsvári lapok munkatársa volt. Dózsa Dániel szövege most ismét közkinccsé vált: Tündér Ilona. Széphistória. Dózsa Dániel átdolgozása, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2008, a kiadást gondozta Beke Sándor. /Ráduly János: Dózsa Dániel Árgirusa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

2009. november 16.

„Elegünk volt abból, amit magunk körül látunk mostanában, abból, hogy a vezető román politikusok nem tudnak semmit felkínálni a népnek, hogy tönkretették a Székelyföldet, Erdélyt, elegünk van abból, hogy mások mondják meg mi legyen a Székelyföldön, mi legyen Erdélyben” – mondta Markó Béla szövetségi elnök Kelemen Hunor államfőjelölt november 15-én tartott marosvásárhelyi országos kampányrendezvényén. Kelemen Hunor Székelyföldön folytatta kampánykörútját. „Itt most nem magyar küzd magyarral, RMDSZ-es az SZNT-sel, itt most egyetlen magyar üzenet, egyetlen magyar érdek létezik, az, hogy ott legyünk, ahol a rólunk szóló döntéseket meghozzák” – jelentette ki a Székelykeresztúron megszervezett lakossági fórumon. Budapesten a jelenlegi román államelnök határozottan kijelentette, soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön, emlékeztetett Kelemen. Székelyföldön szórólapok terjednek Orbán Viktorról és Traian Basescuról az idei tusványosi tábor alkalmával készült fotóval, rajta az Orbántól származó kijelentés: „A második fordulóban én Basescura szavaznék!”. Az RMDSZ munkatársai felvették a kapcsolatot a Fidesszel, és kiderült, Orbán Viktor nem tud erről az akcióról. /Egyetlen magyar érdek létezik” Országos kampányrendezvényt tartott Marosvásárhelyen az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Demjén Ferenc sztárvendéggel országos kampányrendezvényt tartott november 15-én Marosvásárhelyen a sportcsarnokban az RMDSZ. Az eseményen jelen voltak a szövetség vezető tisztségviselői, képviselők, szenátorok, önkormányzati képviselők. A romániai társadalomnak új közös célra van szüksége, ez lehetne az alkotmány és az állam korszerűsítése, mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje besztercei látogatása során. Kelemen Hunor a Nyárádmenti Kistérség Turisztikai Vásárán vett részt, a nyárádszentlászlói szabadidőközpontban, majd a Kerelőszentpál községhez tartozó Buzásbesenyőre is ellátogatott, ahol parkavatón vett részt. /Kelemen: Adót emel a költségvetés. Kampányolás Marosvásárhelyen, Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998