udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. január 29.

A szenátusban Vasile Ion szenátor, Buzau megyei orvos interpellált, követelve Kincses Előd ügyvéd elleni eljárás megindítását. A szenátor azt állította, hogy Kincses Előd aktívan részt vett az 1990. márciusi eseményekben, nyíltan buzdította a magyar lakosságot erőszakos románellenes cselekményekre. Kincses Előd a felelősségre vonás elől Magyarországra menekült és ott kiadott egy könyvet Marosvásárhely fekete márciusa címmel, melyet a Népszabadság közölt folytatásokban. Másnap Markó Béla szenátor intézett interpellációt, tiltakozva a Front-csoport beadványának uszító hangneme ellen. A sorozatos megfélemlítések miatt ezer és ezer Maros megyei magyar hagyja el lakhelyét és az országot. Bizonyítékok vannak arra, hogy Kincses Előd pozitív szerepet játszott a marosvásárhelyi eseményekben, ennek ellenére többször halállal fenyegették és más magyar nemzetiségűekkel együtt őt is diszkreditálni akarják. Markó Béla kérdést intézett a kormányhoz és a főügyészhez: A marosvásárhelyi jelentésből kitűnik, hogy a rendőrség azonosíthatta volna az igazi vétkeseket, beleértve a rendőrség, a hadsereg egyes tagjait is. Miért mellőzték a Maros megyei RMDSZ által előterjesztett dossziékat? Miért nem vizsgálták ki Ioan Judea ezredes és Ioan Scretiu tartalékos ezredes, volt megyei alelnök és mások szerepét a marosvásárhelyi eseményekben? Miért bízták a vizsgálatot a helyi szervekre, amelyek maguk is szerepet játszottak a történtekben? Ezután Mihail Iurcu szenátor Tőkés László püspök ellen interpellált, kifogásolva, hogy a püspök néhány nap múlva Budapesten, a Várban beszédet fog mondani az erdélyi művészek kiállításának megnyitóján. Miért járult hozzá a kormány ahhoz, hogy újra elhagyja az országot , hátha megint az ország érdekei ellen fog beszélni? Iurcu szenátor a továbbiakban tiltakozott az ellen, hogy Tőkés László könyvét /Temesvár ostroma 1989, Budapest, 1990/ mégis behozták az országba. /Béres Katalin: Három interpelláció a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Markó Béla interpellációja: Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

2001. január 18.

1990-hez képest 1998-ban 705 ezerrel kevesebb Románia lakossága. A nagy zuhanás 1991 és 1992 között következett be: 396 ezerrel csökkent a lakosságszám. Az előző évtizedek biztatóak voltak. 1965-ben lépte át Románia 19 milliós, 1969-ben a 20, 1974-ben a 21, 1979-ben a 22 milliós határt. Kilenc évnek kellett eltelnie, amíg - ekkor már drasztikus, a Szekuritáté által ellenőrzött formákban - sikerült elérni a 23 milliót. Akkoriban ezt is megünnepelték. Pedig ekkor már volt egy olyan megyéje Romániának - Arad -, ahol 1980 óta folyamatosan negatív volt a természetes szaporulat, és volt egy olyan másik megyéje, Teleorman, ahol 1985-ben -0,1 volt ugyanez a mutató. A folyamatos csökkenés azonban nyilvánvaló. 1992-ben már 19 megyében és Bukarestben is negatívvá vált a természetes szaporulat mutatója. Gagyi József írásában részletezte az ország népességi adatait. Azok a megyék, melyek esetében 1999-ig többen születtek, mint ahányan meghalt: Bákó, Beszterce-Naszód, Galac, Iasi, Máramaros, Neamt, Szucsáva, Vaslui és Erdély északkeleti része. Azok a megyék, melyek a kilencvenes években ingadoznak, hol negatív, hol pozitív a mutatójuk: Botosani, Konstanca, Gorj, Ialomita, Szeben, Vrancea. A harmadik csoport, amelynek a kilencvenes években stabilan csökkent a lakosságszáma, de a mutatójuk csak 1992-ben vagy közvetlenül azután lett negatív: Fehér, Arges, Brassó, Kovászna, Dimbovita, Hargita, Hunyad, Maros, Szatmár, Szilágy, Tulcea, Vilcea. A negyedik csoport: amelynek már 1990 és 1991-ben negatívba fordult a mutatója: Bihar, Braila, Buzau, Calarasi, Kolozsvár, Dolj, Mehedinti, Olt , Prahova, Temes megyék, Bukarest. Az ötödik csoport: a negatív listavezetők, amelyek 1990 óta, vagy még azelőtt elfoglalták ezt a helyet: Arad, Krassó-Szörény, Giurgiu, Teleorman. - A fentiek alapján megrajzolt ez a térkép nem a történelmi régiók határvonalait mutatja. Igaz, hogy Moldvában még mindig a legpozitívabb a mérleg. A megyék zöme, a harmadik-negyedik csoport, az ország közepe és nyugati része. Az ötödik csoport pedig a déli megyék. - Ebből a szempontból az ország más megosztást mutat, mint amilyent a politikai opciót kirajzoló választási térképekről leolvasható. Nagy meglepetés, hogy nem az erdélyi, hanem, igen egyértelműen, a déli és regáti megyék a listavezetők. Románia lakossága az országnak ezen a részén fogy a legnagyobb ütemben. /Gagyi József: Deficit- térkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2001. május 21.

Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője a kisebbségi nyelvek használatáról beszélt. A 20 %-os kisebbségi lakossági arányszám országos szinten 1342 helységet érint, közülük 1062 azok száma, ahol a magyar nyelv használata is megengedett. Továbbá 308 olyan közigazgatási egység van, amelyben a törvény feltételei mellett a magyar nyelv használható az intézmény keretén belül: tanácsüléseken, ügyvitelben, beadványozásban, hivatalos válaszadásban stb. Fehér megyében 37 helységről van szó, közülük 31-ben a magyar, 4-ben a roma, 2-ben a német nyelv is használható. Arad megyében a 30 helységből 26-ban a magyar, 1-ben a szerb és 4-ben a szlovák is beszélhető. Arges megyében 1 helységben a roma nyelvet is, Bákó megyében 6-ban a magyart, 3-ban a romát is használhatják. Bihar megyében 119-ből a magyar nyelv 95-ben, a roma 13-ban, a német 1-ben nyert polgárjogot, Beszterce-Naszód megyéről már említést tett a lap csütörtöki száma, Botosani-ban 2 helységben a roma, 1-ben az ukrán nyelv használható, Brassóban 28 helységből 24-ben magyarul, egyben roma nyelven, 4-ben németül lehet majd megnyilvánulni, Buzauban 2 helységben kapnak nyelvi jogokt a romák, Krassó-Szörényben 40 helységben roma (6), német (8), ukrán (4), szerb (10), horvát (7), cseh (5) nyelvek jutnak közéleti szerephez, Calarasi-ban 2 helységben a roma. Kolozs megyében 90 helységet érint nyelvileg a törvény, 85-ben a magyarság, 6-ban a roma lakosság javára is. Konstanca megye 12 helységéből 8 a török, 3 a tatár, 1 az orosz kisebbségi nyelveknek ad megnyilvánulási jogot, Kovászna megyében 106 helységben a magyar is polgárjogot nyer. Dambovitában 3 helységben a roma, 1-ben a bolgár nyelv is szerephez jut. Doljban 3 helységben, Giurgiuban 2 helységben, Gorjban 1 helységben a romák, míg Hargita megyében 231 település a magyar és 2 a roma kisebbségnek is kedvez. Hunyad megyében 5 magyar és 1 roma, Ialomitában 2 roma, Iasi-ban 2 roma, Máramarosban 19 magyar, 2 roma, 14 ukrán, Mehedinti-ben 1 magyar, 3 roma, 1 szerb, 2 cseh, Marosban 219 magyar, 28 roma, 5 német, Oltban 1 roma, Parahovában 1 roma, Szatmárban 107 magyar, 2 roma, 6 német, Szilágyban 54 magyar, 4 roma és 4 szlovák, Szeben 4 roma és 12 német, Suceava 3 roma, 23 ukrán, 4 orosz, 6 lengyel, Teleorman 1 roma, Temes 27 magyar, 2 roma, 1 német, 10 ukrán, 14 szerb, 4 szlovák, 2 bolgár, Tulcea 7 ukrán, 9 orosz, 1 görög, Valcea 2, Vrancea 1 roma nyelvet is jogerőre emelő helységgel találkozunk. Három nyelv nyer használati jogot 1 Arad megyei helységben (magyar és szlovák), 5 Bihar megyeiben (2 magyar és roma, 1 magyar és német, 2 magyar és szlovák), 1 Brassó megyeiben (magyar és roma), 1 Kolozs megyeiben (magyar és roma), 1 Hargita megyeiben (magyar és roma), 1 Máaramaros megyeiben (magyar és roma), 18 Maros megyeiben (17 magyar és roma, 1 magyar és német), 5 Szatmár megyeiben (1 magyar és roma, 4 magyar és német), 1 Szilágy megyeiben (magyar és roma), 1 Temes megyeiben (magyar és roma). /Cseke Gábor: A helyi közigazgatás törvénye. Szándékunkban áll a jogsértésekről szóló információkat összegyűjteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2005. május 9.

A Bánság mellett az ország déli és központi részében is nagy károkat okoztak a medrükből kilépő folyók, több helységben is ki kellett lakoltatni a veszélybe került lakosokat. Az árvíz a legnagyobb pusztítást Kovászna, Buzau, Prahova, Dimbovita és Ialomita megyékben végezte. Időközben megérkeztek Lugosra a magyar környezetvédelmi minisztérium által küldött huszonkét nagyteljesítményű szivattyú is. „Az eset rávilágít arra, hogy a Kárpát-medencében a népek egymásra vannak utalva, arra a segítségre, amelyet most Magyarország nyújt Románia számára, mi is számíthatunk, ha szükség lesz rá a jövőben” – hangsúlyozta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter. – Kovászna megyében öt települést árasztott el a víz, a lakóházak, gazdaságok mellett két iskolaépület is károsodott. /Tovább pusztít az árvíz az országban. Magyar segítség a bánságiaknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2005. szeptember 21.

Halálos áldozatot is követeltek a 48 órája szakadó eső nyomán keletkezett árvizek Románia déli megyéiben, de víz alá került Bukarest egyharmada is, ahol beázott a román szenátus frissen átadott hipermodern ülésterme is. Különösen súlyossá vált a helyzet több tucat falusi településen Dolj, Arges, Dambovita, Teleorman, Buzau és Tulcea megyében. Az esőzés nyomán megáradt patakok és folyók a települések tucatjait, országos, megyei és helyi jelentőségű utakat árasztottak el. Lakóházak és gazdasági épületek kerültek víz alá Kovászna megye dél-keleti településein is. /Halálos áldozatot követelt a 48 órája szakadó eső. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2005. december 15.

Újabb településen jelent meg a madárinfluenza vírusa. Tulcea, Braila és Buzau megye több mint másfél tucat települése után egy Calarasi megyei település két elszigetelt háztáji gazdaságában mutatták ki kedd este az állatjárvány kórokozóját. /Megállíthatatlan a vírus terjedése? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2006. május 22.

Ötven fölé emelkedett az utóbbi két hét alatt madárinfluenza vírusával fertőzött, illetve fertőzésgyanús települések száma. Romániában egy második székelyföldi faluban is találtak fertőzésgyanús háztáji gazdaságokat. Huszonötre nőtt az igazolt madárinfluenza gócok száma Brassó, Bákó, Buzau, Vrancea, Kovászna és Szeben megyékben, ugyanakkor további 26 esetben áll fenn a gyanú, jelentette be Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter. A háromszéki Szitabodza után Málnásfaluban is kimutatták a H5-ös vírus előfordulását. Jó hír, hogy az eddig fertőzésgyanúval kórházba szállított csaknem húsz személyről kivétel nélkül kiderült, hogy nem kapták el a madárinfluenza vírusát. A hatóságok egyelőre nem tudtak egyértelmű magyarázatot adni a veszélyes madárkór vírusának tavaszi elharapózására. /Félszáz madárinfluenzával fertőzött és fertőzésgyanús település. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2006. augusztus 21.

A közvélemény visszafojtott lélegzettel várja, kiről fog még kiderülni, hogy a Szekuritáté munkatársai közé tartozott. Közben az Antena 3 nevű kereskedelmi adó egy volt magas rangú szekustisztet is bemutatott. Buzau megye egykori szekuritátés vezetőjét, a Nagy-Románia Párt egyik parlamenti képviselőjét. A Szekuritáté volt ezredese ma is büszke egykori munkájára. Felháborodottan visszautasította azt, hogy az általa irányított szervezet besúgókkal dolgozott volna. Csupa feddhetetlen jellemű, a nemzeti érdekek iránt mélyen elkötelezett hazafit szerveztek be, akikkel a tartó tisztek általában baráti kapcsolatokat is kialakítottak. A volt ezredes nem titkolta: ma havi több mint húszmillió régi lejes nyugdíjban részesül /a mai átlagnyugdíj több mint hétszerese/. /Bíró Béla: „Apró” következetlenségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2007. április 11.

Hargita megyében a legerősebb, Buzau megyében a legcsekélyebb a vallási tolerancia – derült ki a marosvásárhelyi Pro Europa Liga (PEL) emberjogvédő szervezet felméréséből. A PEL munkatársai az iskolai vallásoktatással kapcsolatban végeztek felmérést tavaly nyolc megyében. A megkérdezett 7–12. osztályos diákok és tanáraik jelentős része megveti a Romániában élő, más vallási felekezethez tartozókat. A PEL munkatársai eddig a Hargita, Buzau és Iasi megyei települések kérdőíveit összegezték. „Hargita megyében, ahol a többség római katolikus, a legnagyobb a vallási tolerancia” – jelentette ki Smaranda Enache, a PEL vezetője. Hozzáfűzte, a Buzau megyei iskolások és pedagógusok nem fogadják el a más vallásúakat, azt tartják, hogy a görög katolikus vallás hazugságokra épül, a protestánsokat viszont azért bélyegzik meg, mert nem vetnek keresztet. A diákok többsége szívesen jár vallásórára. /Antal Erika: Hargita megye a legtoleránsabb. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2008. augusztus 5.

A moldvai szomszédokkal perlekednek területeikért a székely megyék. A háromszéki Zágon község közel 500 hektár erdővel gazdagodik ezen a héten. György Ervin prefektus elmondta, az állami erdészet szakembereivel azonosították azokat a parcellákat, amelyeket visszamérhetnek a községhez. A tulajdont igazoló dokumentumokból kiderítették, hogy a falu jogosan tart igényt közel 400 hektár legelőre, amely jelenleg a Buzau megyei Gura Teghii településhez tartozik. Az 1968-as megyésítéskor több ezer hektár területet Vrancea, Bákó és Buzau megyéhez csatoltak. A tulajdon-visszaszolgáltatáskor nehézségek merültek fel. A Kovászna megyei magánszemélyek, önkormányzatok, közbirtokosságok, egyházak próbálták visszaszerezni területeiket, igényük jogosságát telekkönyvi kivonatokkal igazolták. Bákó és Buzau megyékben a többéves eljárás eredménnyel zárult, a háromszéki tulajdonosoknak visszamérték az erdőket, legelőket. Viszont évek óta eredménytelenül harcolnak a Vrancea megyéhez csatolt területekért, pereskedés ellenére még egyetlen négyzetmétert sem mértek vissza a Kovászna megyeieknek. A megyehatár menti községek, az ozsdolai, gelencei, berecki és zabolai jogosultak hiába nyújtottak be több tucat visszaigénylést, mellékelve a tulajdont igazoló iratokat, Tulnici település és Vrancea megye földosztó bizottságai azokat sorozatosan visszautasították. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke korábban megfogalmazta, úgy tudja, Vrancea megyében hallgatólagos politikai egyezség született arról, hogy a „magyaroknak” ne adjanak vissza semmit. Újabb megyeközi vegyes bizottság létrehozását kezdeményezi Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Csíkszentmárton és Dormányfalva (Darmanesti) közötti határ megállapítására. A két település határa egyben Hargita és Bákó megye közötti határvonalat is jelenti. 2006-ban a tábor hovatartozása élesztette fel a megyék közötti területvitát. Borbély Károly távközlési miniszter ugyanis – aki akkor az Országos Ifjúsági Hatóságot vezette – rendeletileg a Hargita Megyei Ifjúsági Hatóságnak adta át a tábort. A határozatot azonban a Bákó megyei hatóságok megtámadták. A határvita megoldására 2006 őszén megyeközi vegyes bizottság alakult, a feleknek azonban nem sikerült megegyezésre jutniuk. /Bíró Blanka, Gazda Árpád: Újratermelt határviták. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

2008. augusztus 6.

Műholdas szórású, magyar nyelvű, egész napos tévéadáshoz szerzett engedélyt az a Buzau megyei Prascov faluban bejegyzett cég, melyet egy Ausztráliából hazatért adventista lelkipásztor irányít. „Sajnos nem beszélek magyarul; a majdani munkatársaimon keresztül fogom tudni majd felügyelni a Light Channel TV1 magyar nyelvű műsorait” – nyilatkozta Paul Boeru a Light Channel TV Kft. (Fény Csatorna) adminisztrátora. A faluban csak a tévé műszaki központját rendezik be, ahonnan majd műholdra küldik az adásokat. A magyar nyelvű műsorok nagy valószínűséggel nagyváradi, marosvásárhelyi és budapesti stúdiókban készülnek majd. Az igazgató cáfolta, hogy a Light Channel TV1 az adventista egyház hittérítő televíziója lenne. „Nagyon örvendenék, ha a Biblia elvei alapján valamennyi felekezet soraiból munkatársakat találnék” – mondta. /Gazda Árpád: Bibliás konkurencia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

2009. január 22.

Közös levélben fordulnak a bukaresti hatóságokhoz a háromszéki polgármesterek, döntötték el a héten a felső-háromszéki polgármesterek bálványosi találkozóján. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök támogatja az ötletet, mert a föld- és erdő-visszaszolgáltatások esetén mindenütt ugyanazok a gondok. A találkozón elhangzott, hogy nincs politikai akarat a Vrancea megyéhez csatolt erdők visszaszolgáltatására. A háromszékiek telekkönyvekkel tudják igazolni, hogy több mint tízezer hektárra jogosultak, ezt azonban a szomszédos megye földosztó bizottsága nem hajlandó elismerni. Az 1968-as megyésítéskor több ezer hektár háromszéki területet átcsatoltak Vrancea, Bákó és Buzau megyéhez. Bákó és Buzau megyében a többéves eljárás eredménnyel zárult, de a Vrancea megyébe került területekért évek óta eredménytelenül harcolnak. /Közös lépés az erdőkért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2009. szeptember 21.

Vezető erdélyi magyar politikusok tiltakoznak amiatt, hogy Marosvásárhely képviselő-testülete – az RMDSZ tanácsosainak támogatásával – szobrot állít az 1989-es forradalom idején a temesvári tüntetők közé lövető Stefan Gusa tábornoknak, Tőkés László szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte a vásárhelyi önkormányzat döntését, szerinte a tanács RMDSZ-frakciója testületi lemondásával tehetné jóvá a „cinkosságot”. Az 1989-es népfelkelés első halottjaként számon tartott Újvárossy Ernő emléke előtt tisztelgő, a temesvár-belvárosi református templomban tartott istentiszteleten a volt püspök felháborodásának adott hangot a szoborállítás miatt. Borbély László parlamenti képviselő úgy vélekedett: az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati frakciója több ízben is téves döntéseket hozott, a legutóbbi pedig éppen az volt, amikor megszavazta, hogy Gusának, a volt vezérkari főnöknek szobrot állítsanak a városban. Markó Béla RMDSZ-elnök a történtek miatt a magyar tanácsosok megrovását sem zárta ki. Ennek ellenére a vásárhelyi magyar tanácsosok vezetője továbbra sem tartja vétkesnek magát vagy frakciótársait. Dr. Benedek István úgy vélekedett: az erdélyi magyar sajtónak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy Gusa-szobrot állítanak Marosvásárhelyen, hanem azzal, hogy ezért cserébe Sütő András-szobor is lesz a városban. Gusa szülőfalujában, a Buzau megyei Spataruban már felállították mellszobrát. /Rostás Szabolcs, Máthé Éva: Össztűz a tábornok szobrára. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998