udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. június 11.

Reizer Pál /Szatmárnémeti/ római katolikus megyéspüspök kijelentette: nem megnyugtató, hogy az előzőleg történt ablakbeveréseket, gyújtogatásokat egy elmebetegre fogták. Nem fogadható el a rendőrség álláspontja sem, hogy védjék magukat, mert a rendőrségnek erre nincs embere. - Nagykárolyban ősztől római katolikus líceumot indítanak. - Aug. 15-én Cacica moldvai búcsújáróhelyen magyar nyelvű szentmise lesz, a csángók számára ez valóságos történelmi esemény, szögezte le a püspök. Reizer püspök bátorított, kérjék a csángók a magyar nyelvű misét, mert Isten igéjének anyanyelvünkön való hallgatása alapvető emberi jog, ezt mindenütt biztosítani kell, ahol csak igény van rá. /Sike Lajos: Nem hallgathatunk, amíg betörik ablakainkat! Beszélgetés Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

1992. augusztus 15.

Petru Gerghel iasi püspök meghívására magyar papok /Szőke János, Kozma Imre, Keglevich István és mások/ érkeztek Chaia moldvai csángó kegyhelyre és aug. 15-én először fordulhatott elő, hogy magyar nyelvű szentmisét mutattak be. A szentmisét Jáki Teodóz magyar énekek betanításával kezdte. Szőke János mondta a szentbeszédet. Szép gesztus volt a iasi püspök meghívása, ám lerontotta a szándék hitelét, hogy a magyar szentmisét az előre hirdetett délelőtt 10 óra helyett reggel 8 órára tették, ezért nagyon sokan lemaradtak róla. A mise színhelyéül a kegytemplom hátánál levő barlang-kápolnát jelölték ki, ahol a szűk tér miatt ezer-ezerötszáz hívő tudott csak összezsúfolódni. /Sike Lajos: Magyarul szólt az Úr Cacicában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., Új Magyarország, aug. 17./

1992. augusztus 27.

Szőke János atya, a nyugati magyarság püspöki helynöke mondta a magyar nyelvű szentmisét aug. 15-én, Cacica csángó kegyhelyen. Nem kell félni felemelni szavunkat, amikor mások akarják ránk kényszeríteni az ő igazukat, hangsúlyozta. Szentbeszédében azt mondta, hogy nekünk nem kell hazatérni, mi itthon vagyunk. Ugyanerről beszélt Csíksomlyón is. "Ebben benne van az a történelmi fájdalom, amikor a magyarokat hazátlannak bélyegzik, mely kijelentések miatt tiltakoznunk kell." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1993. augusztus 15.

A moldvai csángók Mária-kegyhelyén, Chacicában aug. 15-én magyar nyelvű szentmisét mutattak be. Petru Gergel iasi püspök magyar papokat hívott a szentmisére, megjelent Jáki Teodóz /Győr/ bencés szerzetes, aki énektanítással készítette fel a híveket, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Keglevich István /Budapest/ a Regnum Marianum képviseletében, rajtuk kívül több erdélyi magyar pap is. /Hídépítés Csángóföldön. = Új Magyarország, aug. 17./

1996. augusztus 15.

Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. augusztus 15.

Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2001. június 30.

A csángók anyanyelvi oktatásának első, bár törékeny eredménye az Európa Tanács csángókkal kapcsolatos ajánlása, ami önmagában is áttörés lehet a csángók azonosságtudatának felébresztése és megőrzése szempontjából. Sikerült az egész magyarság közügyévé avatni a csángóság kitaszítottságát. Dr. Csáky Csaba, a Falusi Vendéglátók Közép-Kelet-Európai Szövetségének elnöke felajánlotta, hogy a cacicai búcsú napján - augusztus 15-én - a délutáni órákban szívesen tart az ott összegyűlt csángómagyaroknak külön előadást arról, hogy miként csatlakozhatnának sajátos népi értékeikkel a falusi vendéglátás európai hálózatába. A napokban ötven csángómagyar gyermek érkezett Szatmárnémetibe, nyaralni. Elhelyezésüket a helyi magyar ifjúsági szervezet, a Madisz intézte, programukról is részben a Madisz, részben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Református Gimnázium és más szervezetek gondoskodnak. Segíteni kell, akkor a csángómagyarok Nagyasszonya sem feledkezik meg népéről! /Sike Lajos: Ne feledkezzél meg... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2003. február 8.

Szent István király 1009-ben alapította az Erdélyi Püspökséget, amelynek nevét román nyomásra 1932-ben Gyulafehérvári Püspökségre változtatták. A 9 megyét magába foglaló egyházmegye 1991-ben érsekségi rangot kapott, ami egyben azt is jelenti: nincs alárendelve Bukarestnek. Az egyházmegyei hitéletről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nyilatkozott. Az érsekség területén Maros, Hargita és Kovászna megye alkotja a klasszikus Székelyföldet, míg Beszterce-Naszód, Kolozs, Alsó-Fehér, Hunyad, Szeben és Brassó megyék képezik a szórványvidéket. Az 1992-es népszámlálás 491 ezer, a legutóbbi 441 ezer római katolikust talált az egyházmegyében. Természetesen Székelyföld alkotja a katolikus tömböt, ahol közel 350 ezer katolikus hívő él. Az egyházmegye székhelye, Gyulafehérvár is erősen szórványnak számít, a 70 ezer lakosból csupán 2300 magyar, s a fele katolikus. A gyulafehérvári székesegyház egyedüli a Szent István által alapított 10 egyházmegye székesegyházai közül, mert megmaradt a XI. század végi román stílusában, a tatárjárás utáni restaurálással, valamint a reneszánsz, illetve gótikus-reneszánsz bővítéssel. A magyar kormány felvállalta székesegyház restaurálásának a finanszírozását. A kommunista időkben az erdélyi katolikus templomokban tilos volt románul prédikálni, nehogy a hivatalosan ortodoxokká nyilvánított görög katolikusok továbbra is katolikus templomba járjanak. Moldvában fordítva volt, ott nemcsak az állam, hanem az egyház is tiltotta a magyar nyelvű prédikációt. Jelenleg négy katolikus és két református püspökség őrködik a magyar hívek fölött, de figyelembe kell venni a 90 ezer lelket számláló unitárius, valamint a 33 ezer fős magyar zsinatpresbiteri evangélikus egyházat is. Amikor Ceausescu rájött, mennyivel hatékonyabb lehetne az asszimiláció, ha román nyelvű liturgia folyna a katolikus templomokban, tömegesen kezdték a Zsil völgyébe telepíteni a moldvai katolikus csángókat, akik egymás között magyarul beszéltek, de amint papot látnak, románra fordítják a szót. A moldvai magyar csángók követelték ki mindenhol a román nyelvű szentmisét, ahova 1973 után a görög katolikusok is eljártak. Jelenleg részükre 22 plébánián tartanak román nyelvű szentmisét. Noha 50 évvel ezelőtt Erdélyben még ismeretlen fogalom volt a román római katolikus, csakhogy Trianon óta Dél-Erdélyben a vegyes házasságban született gyermekek közös nyelve a román lett, de megtartják a vallásukat. Ugyanakkor jelentős azoknak a görög katolikusoknak is a száma, akik a múlt rezsimben a magyar templomokba jártak, most nem hajlandók visszatérni az egyházukba, mert nem ismerik a rítust, elszoktak a bizánci szertartástól. Romániában van két román római katolikus püspökség, a bukaresti és a jászvásári, amelyek területén magyar nyelvű szentmise egyedül Bukarestben van a Varatia templomban, ahol a német nyelvű szentmisét is tartják. Az olaszok és franciák Bukarestben saját plébániával rendelkeznek, ellentétben a magyarokkal. Moldvában egyébként van német nyelvű mise a bukovinai osztrákok leszármazottai számára, illetve lengyel nyelvű is a cacicai templomban az osztrák érsek által lengyel bányászok számára létrehozott templomban, ahol a feliratok eredetiek ugyan, csakhogy lengyelül már csupán néhány idős ember ért. /Balta János: Ezer év Isten szolgálatában (I.) A Gyulafehérvári Érsekség jelene. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998