udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. december 15.

Újabb településen jelent meg a madárinfluenza vírusa. Tulcea, Braila és Buzau megye több mint másfél tucat települése után egy Calarasi megyei település két elszigetelt háztáji gazdaságában mutatták ki kedd este az állatjárvány kórokozóját. /Megállíthatatlan a vírus terjedése? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2006. április 28.

Csaknem 16 ezerre emelkedett a Duna áradása miatt kitelepítettek száma. A legtöbb embernek – közel 10 ezernek – Dolj megyében kellett elhagynia otthonát, a következő a listán Calarasi megye valamivel több, mint ötezer evakuálttal. Már 152-re emelkedett a Duna által elárasztott települések száma, és csaknem 1800 ház áll vízben, 326 összeomlott. /Május végéig „húzódik” a Duna. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2006. május 4.

Újabb gátat roppantott össze a víz május 3-án a Duna alsó szakaszán, ezúttal Calarasi megyében. Dolj megyében a tűzszerészeknek kellett egy gátat felrobbantaniuk, hogy utat adjanak a zúduló árnak. A kitelepítettek száma 14 ezer körüli volt. A kitelepítettek egy része lakhelyükhöz közel, rögtönzött sátortáborokban lakik. Az árvízveszély még legalább egy hónapig fennáll a Duna alsó szakaszán. /Újabb gátszakadás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2006. május 6.

A Katolikus Karitász 20 millió Ft-ot fordít a Duna árvize következtében kitelepített romániai lakosság támogatására. Dolj és Calarasi megyében 13.000 kitelepített ember ellátásáról kell gondoskodni, akik legnagyobbrészt sátortáborokban élnek. A Katolikus Karitász eddig 3,2 millió forint értékben osztott szét élelmiszerből és tisztítószerekből álló segélycsomagokat. /Segély a Katolikus Karitásztól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2008. február 25.

Továbbra is egyforma autonómiát adna Traian Basescu Székelyföldnek és Calarasi-nak. Basescu szerint a Székelyföld autonómiáját követelők fölöslegesen keltik a feszültséget, s céljuk pusztán az indulatok szítása. Az államfő február 23-án érkezett Kovászna fürdővárosba feleségével. Egységre szólította fel a románokat és magyarokat, hangsúlyozva, hogy a többségi és a kisebbségi lakosság számára egyedül a közös út járható. Kovásznán részt vett egy ortodox fatemplom tornyának tetejére elhelyezett kereszt felavatásán. Február 24-én az elnök román civil szervezetek és az ortodox egyház helyi vezetőit fogadta. A találkozó után Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke úgy nyilatkozott, hogy Basescu támogatásáról biztosította a két megyében élő románokat. Február 25-én, vasárnap az államfő a helyi közigazgatás vezetőivel találkozott. Szász Jenő, az MPP elnöke azzal a dokumentummal érkezett a tanácskozásra, amelyet az SZNT elfogadott sepsiszentgyörgyi közgyűlésén. /Egyformán osztogatna autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2008. február 25.

Traian Basescu államfő szerint Koszovó és a Székelyföld között nem lehet párhuzamot vonni. Azonban a székelyföldi románok képviselői a Kovásznára látogató államfővel folytatott találkozójukon továbbra is a magyarok által állítólag elnyomott helyi románság sérelmeit sorolták, és a koszovói függetlenség kapcsán szított kisebbség-, sőt konkrétan magyarellenes hangulatkeltés sem csillapodott. Az államfő nem véletlenül épp most utazott Székelyföldre, amikor a kedélyeket felzaklatták a balkáni események. Az sem véletlen, hogy az államfői vizit a Székely Nemzeti Tanács küldöttgyűlésével azonos időpontra esett. Basescu megismételte: Székelyföldnek sem lehet nagyobb autonómiája, mint Calarasi-nak. /Balogh Levente: Nem kispálya. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

2008. február 26.

„Székelyföldnek is lehet olyan autonómiája, mint a calarasi-iaknak, ha nekik jó az a fajta önrendelkezés, amilyet mi akarunk magunknak” – jelentette ki Tamás Sándor képviselővel közösen tartott, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Antal Árpád RMDSZ-es képviselő. Traian Basescu államfő ugyanis leszögezte, ő is autonómiapárti, de az önrendelkezésnek egyformának kell lennie az egész országban, így Calarasi, Bihar vagy Konstanca megyében is. Tamás Sándor „arcpirítónak” nevezte Basescu véleményét, miszerint nincs szükség Európa tanácsi jelentéstevőre a székelyföldi magyarság helyzetével kapcsolatosan, mert az ország az uniós csatlakozás pillanatában teljesített minden kisebbségvédelmi követelményt. „Az lenne természetes, ha mi, magyarok mondanánk el, hogy meg vagyunk-e elégedve a helyzetünkkel, nem pedig annak a pártnak az „osztályfőnöke”, amely évek óta akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását a parlamentben” – fejtette ki Tamás Sándor. Hozzátette: szerinte jó pályán járt a Székely Nemzeti Tanács, amikor az autonómiatörekvések ügyében az Európa Tanácshoz fordult. Hasonlóképpen jó döntésnek tartja az SZNT memorandumát Antal Árpád. /Kovács Zsolt: Bírálják Traian Basescut. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

2008. december 4.

Az RMDSZ hat megyében szerezte meg a leadott szavazatok százalékarányos többségét, Szatmár, Bihar, Maros, Hargita, Kovászna és Szilágy megyékben, míg a liberálisok alig két megyében, Giurgiu és Calaras megyében. /Választási színfoltok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998