udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 57 találat lapozás: 1-30 | 31-57
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. március 15.

Cegőtelke lakóinak és a környékről ideérkezőknek felejthetetlen ünnepet jelentett az idei márc. 15-e. A falu két 1848-as mártírjának a helyi Cserhalom Művelődési Egyesület által emlékhellyé kiépített sírja előtt róhatták le kegyeletüket. A szabadságharcnak ez a két hőse nem a csatában esett el, hanem őrhelyén, magyarságát védve. Az egyik Nemes György gazdatiszt, a románok megölték, a másik László Dávid református lelkész, akit a románok egy kerítéshez kötöztek és addig lőttek messziről, mint egy céltáblát, amíg meghalt. Az emlékünnepen igét hirdetett Bustya Dezső lelkész, többen mondtak beszédet, köztük volt Verestóy Attila szenátor, Szabó Károly szenátor és Tonk Sándor történész. Az ünnepségen szép számban megjelentek Beszterce-Naszód megye magyar közösségei, így a megyei RMDSZ, az EMKE, a Beszterce Művelődési Alapítvány képviselői is. /Guther M. Ilona. Egy emlékhellyel gazdagabban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1999. augusztus 19.

A Dési Református Egyházmegyében megrendezték az egyházmegyei kórustalálkozót Désen , melyen 12 énekkar vett részt a következő egyházközségekből: Baca, Bálványosváralja, Bethlen, Beszterce, Cegőtelke, Dés, Déscichegy, Felőr, Ördöngősfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Retteg és Várkudu. - Aug. 5-én zárult le a másik rendezvény, az Egyházmegyei Ifjúsági Tábor, melyre a következő egyházközségekből érkeztek: Beszterce, Dés, Déscichegy, Felőr, Feketelak, Retteg, Nemegye, illetve Nagyenyed. /Bartha Aladár: Egyházmegyei rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1999. október 8.

Okt. 2-3-a között negyedik alkalommal rendezték meg a Vicei Fesztivált. A fesztiválról visszatérve, a hivatásos népi együttes /Hargita Állami Székely Népi Együttes/ vezetői, András Mihály és Füleki Zoltán számoltak be az egyre nagyobb visszhangot kiváltó seregszemléről. Egyfajta kultúrmentésről, a nemzeti örökség mentéséről van szó, hiszen a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál most már egyre több értéket vet felszínre. Induláskor a népi kultúra már-már csak latensen volt észlelhető e "holttengeren", ma már a környék szinte minden településének hagyományőrző tánccsoportja, zenekara, énekesei vannak. A legutóbbi fesztiválon - a szervező hivatásos táncegyüttesen és a csíksomlyói gyermekcsoporton kívül - tizenegy település képviseltette magát: Almásmálom, Bálványosváralja, Bethlen, Búza, Cegőtelke, Dés, Felőr, Óradna, Ördöngösfüzes, Tacs és a házigazda Vice. Csupán a táncosokat, zenészeket, énekeseket számítva - mintegy 320 ember. /Vicei Fesztivál ? negyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

1995. november 28.

Elkészült az RMDSZ művelődési főosztályának jövő évi programja, a romániai magyarság közművelődésének forgatókönyve. Erről tájékoztatott Kötő József ügyvezető alelnök. "Az önszerveződő egyesületeket profiluk szerint továbbra is szövetségbe igyekszünk tömöríteni, mert ez teremti meg a minőségi kultúra feltételeit" - fejtette ki. Például a Romániai Magyar Dalosszövetség ellátja a kórusokat megfelelő zenei anyaggal, találkozókat, szakmai továbbképzéseket szervez. - Pályázatot írtak ki egy kultúrát támogató részvénytársaság üzleti tervére. Napvilágot látott nemzetközi terjesztésre szánt ötnyelvű kiadványuk az elkobzott egyházi javakról. Készítik az elkobzott közületi vagyonok listáját. A jövő évi tervek között szerepel a honfoglalással kapcsolatos tudományos ülésszak Temesváron, a cserhalmi ütközet emlékére Szent László szobor avatása Cegőtelkén, aug. 20-án, Nagykárolyban Károli Gáspár szobrának felállítását tervezik. Tamási Áron halálának 30. évfordulóján megrendezik a romániai magyar írók első vándorgyűlését. - A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére a világból 2000 vezető értelmiségi aláírásával kérte az UNESCO mellett működő ICOMOS-t, hogy nyilvánítsák a világörökség részévé Kolozsvár főterének műemlék-együttesét. A román ICOMOS elutasította a kérést, viszont a nemzetközi ICOMOS főtitkára Kolozsvárra fog látogatni. /Miklós László: Országmegtartó erőnk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2000. október 2.

A Nagykároly és Vidéke regionális hetilap a szűkebb pátria életére helyezi a hangsúlyt: betekintést nyújt a Nagykároly Napok 2000, a Kölcsey-ünnepség, avagy a Mezőpetri Napok eseményforgatagába. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, júniusi és júliusi szám) a helyi és összmagyar hagyományok ápolása vonalán halad tartalma összeállításakor. Hírt adott például a magyarnemegyeiek világtalálkozójáról és a cegőtelkei Cserhalom Művelődési Egyesület tevékenységéről. A Civil Fórum (civil társadalmi havilap, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványa, július- augusztusi szám) foglalkozott a civil szféra finanszírozásának lehetőségeivel, a Székelyföldi Civil Fórummal és a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal programjával. Az Önkormányzati Hírlevél (RMDSZ-kiadvány, szeptember 1-jei és 18-i szám) aktuális pályázati kiírásokat is tartalmaz, továbbá Pete István mezőgazdasági államtitkár tájékoztatott a SAPARD-programról. A Kis Tükör (református missziói lap, a romániai CE Szövetség kiadványa, szeptemberi szám) az oroszországi evangélikusokról adott beszámolót. A Barátság-Prietenie (a pécsi alapítású Magyar-Román Baráti Társaság lapja, augusztusi szám) Göncz Árpád volt köztársasági elnök életútját ismertette. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2000. október 17.

A zilahi napok keretében okt. 15-én Szent István-emléktáblát avattak a zilahi római katolikus templom előcsarnokában. A 30 x 40 cm-es márványtáblára helyezett, Szent Istvánt ábrázoló bronz féldombormű Adorján Ilona munkája. Az emléktábla szövege: "Millennium 2000"; a nagy király képmása alatt ott áll uralkodásának ideje is: 1000-1038. A szentelést Schek László zilahi római katolikus plébános végezte. A templomban Kovács Kurucz János történelemtanár és Vida Gyula képviselők mondtak díszbeszédet. A templomban délután tartották a nemzetiségi kórustalálkozót. - Okt. 15-én, vasárnap a magyartöbbségű Vicén szoboravatással egybekötött, mezőségi néptánctalálkozóra került sor. A falu főutcáján felvonultak a népviseletbe öltözött tánccsoportok: Vice és Borzás, Csíksomlyó, Apanagyfalu, Ördöngösfüzes, Óradna, Zselyk, Mezőkeszű, Szentmáté, Magyarpalatka, Tacs, Cegőtelke, Bálványosváralja küldöttei. Dr. Semlyén Zsolt magyarországi vallásügyi államtitkár díszbeszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök valamint Tőkés László református püspök áldásával leleplezték a Szent István bronz mellszobrot, Sárpátki Zoltán csíkszeredai művész alkotását. Köszöntőt mondtak: Tőkés László püspök, Dr. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács, valamint RMDSZ alelnöke, Muresan Ioan, Apanagyfalu polgármestere, valamint Dr. Csermák Zoltán, aki jelentős könyvadományt is átadott a viceieknek. A Vicei V. Mezőségi Néptánc-találkozó- melynek fő szervezője Lőrincz Károly vicei plébános volt - rendkívüli látványt nyújtott. /Szabó Csaba, Tóthpál Tamás: Millenniumi rendezvények Erdély-szerte Szent Istvánnak állítottak emléket Zilahon és Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2000. október 27.

Negyvennyolc Kárpát-medencei helység egy-egy képviselőjét hívta meg a csíkszeredai Julianus Alapítvány az idei Lármafa-találkozóra. Olyan településeket, ahol még megvan, vagy bizonyíthatóan megvolt a Szent László-legendát ábrázoló templomi freskó. A meghívott települések közül 26 templomában még megvan a freskó, a többiben megvolt. A találkozó színhelyei a Hargita megyei Bögöz és Székelyderzs, valamint a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke. A találkozó okt. 28-án kezdődik az agyagfalvi negyvennyolcas emlékműnél, majd a bögözi református templomban folytatódik ökumenikus istentisztelettel. A magyar anyanyelvűségről tartott előadások elhangzása után Székelyderzsbe utaznak a találkozó résztvevői, ahol Szent László emlékére rendezett koncerten vesznek részt az unitárius templomban. Okt. 29-én, vasárnap Cegőtelkén a cserhalmi csata emlékére állított emlékműhöz zarándokolnak, majd az ütközetet jelenítik meg az emlékmű közelében. /Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ A találkozó az anyanyelv védelmének szükségességére szeretné felhívni a figyelmet, hisz annak jövője a Kárpát-medence peremterületein újra kérdésessé vált. A cserhalmi csata emlékére kerültek a történelmi Magyarország peremterületein levő templomok falára a legmagyarabb legendánkat megörökítő freskók. Székelyderzs templomában van a legszebb Szent László-freskó, a találkozón Ruha István és zenekara fog koncertezni. A rendezvény védnökei az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyarok Székelyföldi Társasága, Hargita megye tanácsa és művelődési bizottsága. /Lármafa- találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

2000. március 6.

Február 26-án a harmadik gazdanapot rendezték a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkén. Az első rendezvényt 1993-ban Faragó István református lelkész kezdeményezte. A gazdanap szervezői a cegőtelki és megyei szarvasmarha-tenyésztők szervezete, a helybeli gépkör és RMDSZ. A szarvasmarha-kiállításon 21 magyar és 3 román helybeli gazda állatait mutatták be. Ezután a hagyományos farsangi álarcos felvonulás következett. A rendezvény borversennyel folytatódott, fellépett a cegőtelki hagyományőrző népi együttes. Mind minden mezőségi rendezvényen, itt is jelen volt Kövesdi Kiss Ferenc, az EMKE országos szervezetének alelnöke, bátorítva minden olyan kezdeményezést, ami a hagyományok és a nemzeti identitás megőrzéséhez vezet. /Gazdanap Cegőtelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2000. augusztus 25.

Falutalálkozót rendeztek eddig a Beszterce-Naszód megyében Óradnán, Nagysajón, Szeszármán, Magyarnemegyen, Tacson, Mezőveresegyházán, Rettegen, Magyardécsén. Aug. 19-én Cegőtelkén rendezték meg a már hagyományossá vált falutalálkozót, egybekötve Vörösmarty Mihály mellszobra alapkőletételével és a Cserhalom emlékműnél tartott millenniumi megemlékezéssel. Előadást tartott Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, majd Balogh Réka, a dési kisebbségi hivatal munkatársa Vörösmarty és a történelem címmel. Koszorúzott az RMDSZ megyei szervezete, a Cserhalom Egyesület és a helyi egyházközség. Zászlós menet indult a Cserhalom emlékműhöz, beszédet mondott Székely Pál, az egyesület elnöke. /Kresz Béla: Cserhalom és Vörösmarty. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2001. április 3.

Háromnapos találkozó színhelye volt az elmúlt hét végén Mezőméhes. A környékbeli és távolabbi szórványfalvakból gyűltek össze márc. 29-én a presbiterek, 30-án a nőszövetségek képviselői, ápr. 1-jén, vasárnap pedig a fiatalság. Előadást tartott többek között dr. Papp Vilmos /Budapest/ lelkész, a Károli Gáspár Hittudományi Egyetem tanára, Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke és Hermann János királyhágómelléki kerületi tanácsos. Az utolsó napon a fiatalság gyűlt össze, eljöttek Szentmátéból, Cegőtelkéről, Újősről, Nagy- és Kissármásról, Báldról, Frátáról és voltak Somosdról, Mezőpanitból, sőt a mátéi iskola igazgatója is. /Az összetartozás öröme. Szórványtalálkozó Mezőméhesen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

2001. április 26.

A Kárpát-medence tizenhat, Szent László nevét viselő településének képviselőit hívták meg az idei /máj. 30.-jún. 1. közötti/ Lármafa-találkozóra - közölte Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke, a Magyarok Székelyföldi Társasága elnöke. A találkozóra olyan településekről is várnak résztvevőket, ahol még megvan, illetve bizonyíthatóan volt templomi freskóábrázolása a Szent László-legendának - fűzte hozzá, mondván, hogy a Kárpát-medence mintegy negyvennyolc településéről van szó. A legtöbb Szent László-freskó a Felvidéken és Erdélyben - 21-21 - található, Magyarországon 5 településen, míg Burgenlandban 1 településen őriznek, avagy őriztek Szent László-ábrázolást. A Szent László nevét viselő települések közül öt Erdélyben, egy Szlovéniában, tíz pedig Magyarország területén található. A Julianus Alapítvány idén negyedik alkalommal szervezi meg a Lármafa-találkozót. Idén a Kolozs megyei Tordaszentlászló, a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke, valamint a háromszéki Maksa és Gelence látja vendégül a találkozó résztvevőit. Cegőtelkén a Julianus Alapítvány 1998-ban emelt emlékművet a cserhalmi ütközet emlékére. A legenda szerint Cserhalomnál ütköztek meg az 1068-ban Moldvából betört uzok Szent László seregeivel. Az emlékművet a mezőségi szórványmagyarság, de az erdélyi, a Kárpát-medencei magyarság zarándokhelyévé kívánja tenni - hangsúlyozta a szervező. A maksai, gelencei rendezvények díszvendége a tervek szerint Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, a 2000. évi Julianus-díj kitüntetettje lesz. /Szent László nevű települések találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2001. május 17.

A máj. 23-án életbe lépő helyi közigazgatási törvény előírásai értelmében Beszterce-Naszód megyében hét községben alkalmazhatóak a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírások: Apanagyfaluban, ahol a magyarság aránya 28,83 % (hozzátartozó falvakon: Apanagyfalu 25,8 %, Vice 94,74, Nyírmezőtanya 53,33, Almásmálom 48,13), Árpástón (67,18 - hozzátartozó falvakon: Árpástó 51,55, Magyardécse 99,77), Felőrön (27,37 - hozzátartozó falvakon: Felőr 64,08), Kékesen (25,37 - hozzátartozó falvakon: Kékes 34,59 , Magyarborzás 46,79, Mezőveresegyháza 93,68, Szászzsombor 21,79), Mezőkecsed (24,49 - hozzátartozó falvakon: Mezőköbölkút 65,26), Rettegen (20 - hozzátartozó falvakon: Retteg 20, Baca 45,64), Szentmátén (33,33 - hozzátartozó falvakon: Szentmáté 75,39, Újős 61,61). - A felsorolásból kimarad Tacs, Zselyk és Cegőtelke, itt már a régi törvény alapján fölállították a kétnyelvű táblát. E jogukkal nem élt Teke, Komlód, Magyarnemegye, Magyarberéte, Somkerék és Sajószentandrás, ahol községi szinten nem, de a település magyarsága meghaladja a 20 %-ot. Dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke szerint eddig sem volt s a törvény alkalmazásakor sem lesz ellenállás közigazgatási és politikai síkon. (Kresz Béla): A helyi közigazgatási törvény és Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2001. május 24.

A máj. 23-án életbe lépett 215-ös számú közigazgatási törvényt nagy érdeklődéssel fogadta a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ, mert eddig - a kétnyelvűségre jogosult 26 településből - csak háromban (Tacs, Cegőtelke, Magyardécse) merte az önkormányzat vállalni a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke elmondta: személyesen ellenőrizni fogja, hogy élnek-e a magyarlakta települések az új közigazgatási törvény által biztosított jogaikkal. Fehér megyében eddig csak Torockó és Torockószentgyörgy határában fogadta kétnyelvű tábla az utast, de az új közigazgatási törvény életbe lépésével Marosnagylak, Szépmező, Magyarlapád, Lőrincréve, és Miriszló községek területén is megjelennek a magyar helységnevek. Szilágy megyében a jogosult települések zöme csupán pénzügyi gondok miatt halasztotta el a tábla kifüggesztését. Zilah városban egyes számítások szerint 21, más kalkulációk szerint 19 százalékos a zilahi magyarság lélekszáma. /Szabó Csaba: Megnő a kétnyelvű helységnévtáblák száma. Zilah határeset - Nagyenyed reménytelen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2001. június 2.

Tordaszentlászlóról Cegőtelkére érkeztek a Kárpát-medence 48 olyan településének képviselői, amelyek a Szent László nevet valamilyen formában viselik, illetve ahol templomi freskókban él még a Szent László-legenda. A rendezvény Beszterce-Naszód megyei állomásai: Szentlászló, Cegőtelke, Maksa és Gelence. Cegőtelkén istentisztelettel kezdődött a Lármafa-találkozó. A résztvevők megtekintették Kolozsi Tibor kolozsvári szobrász alkotását, az 1998. aug. 15-én felavatott, a cegőtelki Cserhalom Művelődési Egyesület, az EMKE és a Julianius Alapítvány közös pályázata révén elkészített emlékművet. A rendezvényen jelen voltak Székely Pál, a Cserhalom Művelődési Egyesület és Boldizsár Zeyk Zoltán, a Szent László Alapítvány elnöke, valamint Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke és Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke. /Gönczi Irénke: Lármafa-találkozó Cegőtelkén. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2001. június 4.

A Szent László-freskókat őrző települések képviselői vettek részt az idei Lármafa-találkozón. A csíkszeredai Julianus Alapítvány által szervezett rendezvényen Hargita megyéből Csíkmenaság, Lövéte, Oklánd, Székelydálya, Székelyderzs, Székelymuzsna, Homoródszentmárton és Székelykeresztúr képviselői vettek részt. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány és a Magyarok Székelyföldi Társasága vezetője tájékoztatása szerint a Kolozs megyei Magyarlónáról indult résztvevők máj. 30-án Szent László nyomdokain jártak, átgyalogoltak a Tordai-hasadékon és felkeresték a magyar király nevét viselő forrást. Máj. 31-én a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkére látogattak, ahol lejátszották a cserhalmi ütközetet a cserhalmi mezőn. Az idei Lármafa-találkozó Jún. 1-jén Háromszéken fejeződött be. Maksán ünnepi istentisztelet keretében felavatták a református templom új kazettás mennyezetét, majd Gelencén tartottak szentmisét a régi templomban. A rendezvényen jelen volt Erdély református püspöke, katolikus segédpüspöke, valamint Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, a magyar kormány igazságügyminisztere. /Véget ért a Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./ Az 1998-ban felállított cserhalmi szoborkompozíció a Kárpát-medencei magyarság egyik zarándokhelyévé vált. A találkozóra a Kárpát-medence 48 olyan helységének képviselőit hívták meg, ahol meg van, illetve bizonyíthatóan meg volt a Szent László legenda templomi freskókban, vagy a települések Szent László nevét viselik. A találkozón részt vett 20 székelyföldi település képviselője, Magyarországról pedig Pusztaszentlászló, Vácszentlászló és Bakonyszentlászló polgármestere. A szervezők közül megjelent Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, Boldizsár Zelyk Zoltán a Szent László Társaság elnöke, Szíjártó István a bögözi Szent László Régió elnöke, Szántó Árpád a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke és Székely Pál a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke. /Lármafa találkozó Cegőtelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Aki nem rendelkezik, afölött rendelkeznek... - állapította meg Dávid Ibolya miniszter asszony Gelencén, a nagytemplomban, a Lármafa találkozón. A székely szabadságjogokra, a rendtartó székely falu hagyományaira, a történelemben gyökerező székely szervezettségre utalt, illetve ennek a mai időkhöz, a szülőföldhöz, a magyar nemzethez és Európához egyaránt kapcsolódó fontosságát fejtette ki. A család, a jó szomszédság, az értékközösség szerepét, ami az Erdélyben és Moldvában szorongatott magyarságot megmentheti, újra Európához kapcsolhatja, amelynek unióját, tehát az újraegyesült Európát nem érdek-, hanem értékszervezetnek nevezve kifejtette, hogy számunkra ez az egyetlen alternatíva. Gelencén, a Szent László-mondát ábrázoló falfestményeiről, a festett kazettás mennyezetétől ismert, a kulturális világörökség értékrendjébe emelt templomban beszélt Dávid Ibolya. Kifejtette: a Lármafa találkozók a Reménység Csarnokává avatják templomainkat, az ezer esztendő történelmi próbáját kiálló magyarság találkahelyeivé válnak, ahol magyar, székely, moldvai csángó, a Nyugatra szakadt testvér a magyarság szolgálatának jegyében foghatják meg egymás kezét, megőrizhetik és tovább gyarapíthatják az európai erkölcsi értékeket, aminek parancsa, hogy nem lehetnek egy közösség és ennek tagjai egy kicsit csalók, egy kicsit árulók, egy kicsit behódolók, mert akkor az erkölcsi pusztulás vár rájuk. Dr. Tamás József csíkszeredai püspök-helyettes ismételten figyelmeztetett: a lármafáknak égniük kell. /Sylvester Lajos: Aki nem rendelkezik... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

2001. október 3.

Bethlenben a Bethlen Egyesület, valamint a helyi Tulipán Ifjúsági Szervezet rendezésében szept. 29-án történelmi vetélkedőre került sor. A versenyen - amelynek fő témája az Anjou-kori Magyarország történelme volt - tíz környékbeli magyarlakta falu fiataljai vettek részt: Bethlenből, Felőrből, Almásmálomból, Besztercéről, Magyarberétéről, Magyardécséről, Bálványosváraljáról, Cegőtelkéről, Somkerékről és Szentmátéról. Kötő József, az EMKE főjegyzője elmondta, mindenki nyertes lett, hiszen egy ilyen jellegű vetélkedőből senki nem kerülhet ki "vesztesen". Réman Ernő, a Tulipán Ifjúsági Szervezet vezetőségi tagja elmondta: ez a rendezvény az egyetlen a régióban, ahol találkozhatnak egymással a Beszterce-Naszód megyei fiatalok. Kötő József figyelmeztetett, hogy lényegében nem Beszterce-Naszód megye, hanem az egykori Szolnok-Doboka vármegye fiataljainak sikeres rendezvényéről van szó. /Vetélkedő Szolnok-Doboka vármegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2001. november 13.

Fergeteges sikere volt nov. 10-én Bethlenben a vers- és prózamondó találkozónak, amelyre végül is a vártnál többen neveztek be Beszterce-Naszód megye majd minden sarkából. A 147 kisdiákot, 45 pedagógust és mintegy 80 szülőt a helyi református templomban Szakács János lelkész, majd Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke és Nagy Elek Katalin, az RMDSZ művelődési alelnöke köszöntötte. A találkozón nem a besztercei és bethleni diákok aratták a legnagyobb sikert, hanem a kisebb települések elemistái: a magyardécseiek, felőriek, cegőtelkiek, szentmátéiak és tacsiak. /Sz. Cs.: 147 kisiskolások vers- és prózamondó találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2002. július 1.

Jún. 28-án érkezett Tordaszentlászlóra a Lármafa mozgalom zarándokcsoportja. A mozgalom Csíkszeredában született, három évvel ezelőtt. Célja: minden évben átzarándokolni azokon a helységeken, amelyek valamiféleképpen Szent László király nevéhez fűződnek, és föllármázni, figyelmeztetni az embereket: vigyázzanak közösségükre, hagyományaikra. A mozgalom elindítója Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke. Tordaszentlászlóról a Beszterce megyei Cegőtelkére mentek, a cserhalmi csata színhelyére. Ugyancsak jún. 28-án érkezett Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, volt igazságügyminiszter. A politikusasszony Az anyaország és a kisebbségek viszonyának múltjáról, jelenéről és jövőjéről címmel tartott előadást. Jún. 29-ét az immár tizenharmadik alkalommal megszervezett kórustalálkozónak szentelték. A kórustalálkozóra harminckét csoport érkezett, nagyrészt Erdélyből. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke Tordaszentlászló történetét ismertette. /Valkai Krisztina: Hármas ünnepség Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2002. szeptember 12.

Magyarfráta községközpont, a hozzá tartozó településekkel, Szoporral, Berkenyessel, a tanyákkal kb. ötezer lakost számlál, ebből ezerkétszáz körüli a frátaiaké, közülük mintegy száztíz a magyar református lélek, papjuk Balla György fiatal lelkész. Szept. 8-án, vasárnap tartottak szórványtalálkozót a reformátusok. Mezőségi magyarok gyűltek össze a faluban, a Mócshoz tartozó Tótháza, továbbá Mezőméhes, Cegőtelke, Báld, Szentmáté, Szentmóric, Újős, Nagysármás és Mezőpanit és más kisebb falvak reformátusai, fiataljai. A templomban az új úrasztala 1998-ban készült. Magyarfráta felújított temploma, hűséges gyülekezete a megtartó erő. Vetési László országos szórványgondozó megerősítette: "itthont kell teremtenünk a világban - és ez az otthon Istennel kezdődik és végződik." A kun betöréshez kapcsolódik Szent László kútjának a története is. Az egész gyülekezet elsétált a mintegy másfél kilométernyire fekvő kúthoz, annak keserű vizét megkóstolni. /(b.d.) [Bölöni Domokos]: Szórványtalálkozó. Úszólecke a porban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

2002. október 22.

Okt. 19-én zajlott le a Beszterce-Naszód megyei Vicén a VII. Mezőségi Hagyaték Találkozó, melynek mindenkori szervezői a csíksomlyói római katolikus plébánia (Gergely István plébános), a vicei római katolikus plébánia (Lőrinczi Károly plébános), valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes (András Mihály igazgató). Az óradnai bányászok fúvószenekara után következett a hagyományőrző csoportok bemutatója, melyen Beszterce-Naszód megyei óradnai, cegőtelki, várkudui, kékesi, magyarborzási, bethleni, magyardécsei, zselyki, apanagyfalusi, vicei, Kolozs megyéből bálványosvároljai, mezőkeszűi, ördöngöstüzesi, magyarpalatkai, Hargita megyéből pedig csíksomlyói népdalok, hagyományok és táncok bemutatására került sor. Végül fellépett a marosvásárhelyi Napsugár tánccsoport és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kresz Béla VII. Mezőségi Hagyaték Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2002. október 23.

Megtartották A nyelv csak élve tündököl országos vers- és prózamondó vetélkedőt Besztercén, a Magyar Házban. Hét megyéből - Kolozs, Szeben, Arad, Temes, Szilágy, Kovászna, Maros és Beszterce-Naszód - érkezett I-IV. osztályos tanulók versenyeztek. A vetélkedőn Ferencz Szép Sára, a Andrei Muresanu Kollégium igazgatója igyekezett diákjaival biztosítani a rendet. A MADISZ fiataljai segítették a vendégeket. A Cserhalom Alapítvány jóvoltából Cegőtelkén a magyar kisiskolások népi táncot mutattak be a vendégeknek. /Bencze Anna: Sárkányok és királyok fegyvere a magyar nyelv. Országos vers- és prózamondó vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2002. november 6.

A Németh Géza Egyesület idén kétnapos kirándulás keretében emlékezett névadójára. Okt. 5-én reggel Csíkszeredából indultak el. Marosvécsen körbejárták a Kemény-kastélyt, a parkban a Helikon-találkozókra és Wass Albertre emlékeztek. Bethlenben Szakács János tiszteletes beszélt a Bethlen-család történelmi jelentőségéről, a templomban folyó munkálatokról. Besztercén a Magyar Házban tartották az emlékkonferenciát. A Szent László nyomában című történelmi vetélkedőn öt csapat vett részt. Másnap Cegőtelkén a Cserhalom Művelődési Egyesület képviselője elvezette őket az 1998-ban emelt emlékműhöz. Gernyeszegen, majd Sáromberkén a Teleki-család történelmével ismerkedtek, Erdőszentgyörgyön pedig a Rédhey-család és az angol királyi család kapcsolatával. /Csikós Klára, Csíkszereda: Németh Géza-emlékkonferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

2002. november 6.

A szórványban élő magyarok számára rendezték meg idén hetedik alkalommal a Hagyaték nevet viselő találkozót a Beszterce-Naszód megyei Vicén. Népviseletben felvonultak, majd felléptek a mezőségi falvak hagyományőrző csoportjai. Idén 14 hagyományőrző csoport előadását láthatták a megjelentek. /Óradna, Zsejk, Mezőkeszü, Várkudu, Magyarborzás, Bálványosváralja, Magyarpalatka, Cegőtelke, Ördöngösfüzes, Magyardécse és Vice hagyományőrző csoportjai, a csíkszeredai Hargita Székely Népi Együttes, a csíksomlyói gyermek néptánccsoport, valamint a marosvásárhelyi Napsugár gyermekcsoport./ Már románul beszélő, még magyarul éneklő csoport is fellépett. A Hargita Székely Népi Együttes mezőségi turnéjára indult, Magyarborzáson, Almásmálomban és Bethlenben tartott előadásokat. /János Enikő, Csíkszereda: Találkozó Vicén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

2003. január 22.

Jan. 18-án a besztercei MADISZ szervezésében, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma ifjúsági szaktestületének támogatásával tartották Besztercén, a Magyar Házban a II. Magyar Civil Fórumot. Céljuk a Beszterce-Naszód megyei civil szervezetek közötti együttműködés megteremtése. Részt vett a Beszterce Alapítvány, a Bethlen Egyesület és a MADISZ, az EMKE besztercei szervezete, a besztercei Nőegylet és Diáktanács, a megyei és városi RMDSZ képviselői, valamint félszáz fiatal a megye tizenegy magyarlakta településéről (Beszterce, Bethlen, Retteg, Szászlekence, Magyarnemegye, Cegőtelke, Sófalva, Magyarberéte, Szentmáté, Sajószentandrás, Magyardécse). A megjelentek ismertették településenként az ifjúság helyzetét. A települések többségében nincs szervezett ifjúsági élet. Nagyrészt az egyházak kezdeményeznek. Az otthon maradottak száma megcsappant, a fiatalság nagy része csak hét végén látogat haza. A szórvány legnagyobb problémái: az anyanyelvi oktatás és a magyar kultúra megőrzése. /Kresz Béla: Tenni az itthonmaradásért. II. Civil Fórum - Beszterce, 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2003. február 4.

Beszterce-Naszód megye magyar óvónői több mint egy éve minden második hónapban rendszeresen találkoznak. Legutóbb a besztercei 13-as óvoda adott otthont ennek a találkozónak, amelynek témája a farsang volt. A találkozón az óvónőkön kívül részt vett Gáspár Teréz, a megye magyar óvónőinek szakirányítója és Balázs Dénes, a magyar tagozat tanfelügyelője. Egy éve a megye minden óvónője részt vehet a találkozókon. Megismerik egymást, segítenek egymáson, mondta Krizbai Rozália bethleni óvónő. A találkozó csak két órát tarthatott, mivel a magyardécsei, bethleni, máthéi, cegőtelki, tacsi, rettegi, magyarborzási, sófalvi, almásmálomi, szásztekei, köbölkuti, ősi, óradnai, nemegyei óvónőknek haza kellett utazniuk. Két hónap múlva Cegőtelkén találkoznak, ahol a húsvéti ünnepkörről fognak tanácskozni. /Bencze Anna: Óvónők soros farsangi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2003. május 23.

2000-ben Cegőtelkén, a cserhalmi csata hajdani színhelyén, melyet Vörösmarty Mihály is megörökített, kilencméteres emléket állíttatott a Magyarok Székelyföldi Társasága. Ez Erdély eddigi legnagyobb (1990 után készült) szoborkompozíciója, 250 lépcsőn lehet feljutni hozzá. Jún. 25-30. között negyedszerre szervezik meg a Lármafa-találkozót. A rendezvény Szent László király emlékét idézi fel és állítja követendő példaképül magyarságunknak. Az előző három találkozó a Székelyföldön zajlott, a mostani Cegőtelkén indul, a további útvonal: Nagyvárad, Rozsnyó, Betlér, Hárskút, Krasznahorka, Szádellői-völgy, Barka, Lucska, Dernő, Szepsi, Szent László-forrás, Debrőd, végül Kassa városa (Szlovákia). Az erdélyi és felvidéki magyarok közös rendezvényén a Kárpát-medence minden magyarlakta tája képviselteti magát. Meghívják a Szent László nevét viselő települések képviselőit, valamint egy-két személyt azon településekről, ahol a Szent László-legenda templomi freskói még fellelhetőek vagy bizonyíthatóan megvoltak. /b. d. : Lármafa-találkozó - negyedszer. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

2003. június 25.

Az idén a Cserhalom Emlékműtől indul június 25-étől a Lármafa-találkozó Nagyvárad felé, majd a szlovákiai Rozsnyó, Betlér, Hárskút, Krasznahorka, Szádelloi-völgy, Borka, Lucska, Dernő, Szepsi, Szent Lászlóforrás, Debrőd végül Kassa városa következik, egészen 30-áig. A rendezvény szervezői a Magyarok Székelyföldi Társasága, a Cserhalom Művelődési Egyesület és a CSEMADOK. A rendezvény fő támogatója a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, a Kolozsvári Communitas Alapítvány és az Illyés Közalapítvány. A rendezvény védnökei az EMKE, dr. Kötő József elnök és a CSEMADOK, Köteles László elnök, parlamenti képviselő. A résztvevők, a szervezők által meghívott, a Kárpát-medence 48 olyan helységének képviselői, ahol a Szent László legenda templomi freskókban még megvan (26), illetve bizonyíthatóan megvolt (22) és velük együtt a Szent László nevét viselő települések képviselői (17). Cegőtelkéről, a honalapítás 1100 évfordulója jegyében, a Cserhalmi ütközet emlékére felavatott, Erdély legnagyobb szoborkompozíciójától indul a Lármafa Találkozó, élőben elevenítve fel a Szent László legendát. A Szent László király által alapított Nagyvárad felé veszi az útját a karaván. /Kresz Béla: IV. Lármafa találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2003. július 3.

V. Lármafa-Találkozón, a Szent László király emlékét őrző zarándoklaton Cegőtelkén, az alig 500 lakosú Beszterce-Naszód megyei faluban jártak a résztvevők, itt volt a cserhalmi ütközet. Győztes csatáink egyik színhelye. A 102 főből álló Szent László sereg Beder Tibor irányításával érkezett Cegőtelkére, ahol megcsodálták a Kolozsi Tibor alkotta, több mint tíz méter magas szoborkompozíciót, amely egy kettétört kardmarkolatot és egy pajzsot szimbolizál, rajta egy kereszt, illetve a pogány által elrabolt magyar lány két hajfonatával. A következő stáció Nagyvárad volt, amelynek püspökségét 1093-ban Szent László király alapította. Folytatták útjukat Felvidék felé. Rozsnyón az a szakavatott idegenvezető fogadta őket, Thököly Gábor, akinek nemrég jelent meg Kastélyok, kúriák, várkastélyok Gömörben című könyve. A kisebb településeket is felkeresték, ahol valamilyen Szent Lászlóval kapcsolatos legenda vagy templom létezik. Voltak Betlér, Hárskút, Szádelő, Debrőd, Lucska falukban, ahol a magyarság ugyan csökkenő számban van jelen, de közösségtudatuk és nemzetiségi öntudatuk magas. Lenyűgöző volt Krasznahorka büszke vára, a betléri Andrássy-kastély meg az emberek közvetlensége, barátsága. Kassa volt a zarándoklat utolsó stációja, ahol bejárták az óvárost, szentmisén vettek részt a Szent Erzsébet-székesegyházban, felkeresték a Rákóczi-emlékmúzeumot. /Farkas Aladár: V. Lármafa-Találkozó. Szent László emlékét őrző zarándoklat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2003. augusztus 7.

Cegőtelke, Nagysármás, Mezőméhes, Báld, Berkenyes, Csány, Szentmáté képviselőit látta vendégül aug. 2-án Magyarfráta lakossága a mezőségi emberek második alkalommal megszervezett zarándoktalálkozója alkalmával. A Kolozs megyei ötezer lelkes nagyközség, a legrégebbi erdélyi települések közé tartozik. Magyarfráta magyar lakossága ma már nem éri el a százat, ennek ellenére vendégszeretetből a vasárnapi találkozón jelesre vizsgáztak. A rendezvény a református templomban kezdődött, a cegőtelki és sármási fúvószenekar is fellépett. A templomból hosszú menet indult a Szent László-forrás felé. A kútnál a frátai gyerekek, mezőménesi és báldi lányok szerepeltek. A Magyarfrátához tartozó Berkenyesről érkezett Bogáti Sámuel elmondta, hogy 40 tagot számláló gyülekezetük a dűlőfélben levő régi helyett új templomot épít. Frátán idén még működik a magyar tagozat, az összevont I-IV. osztályba kilenc gyerek jár, egy év múlva azonban minden valószínűség szerint megszűnik a magyar oktatás. /Bodolai Gyöngyi: Mezőségi zarándoktalálkozó Magyarfrátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

2003. szeptember 15.

Kétnapos /szept. 13-14./ rendezvénysorozattal ünnepelte a dési református egyházközösség temploma fennállásának 550. évét. Tőkés László püspök közel ezer léleknek hirdette az igét. Az ünnepi műsorban 14 - a bacai, bálványosváraljai, besztercei, cegőtelki, déscichegyi, rettegi, somkeréki, szamosújvári, szépkenyerűszentmártoni, tacsi, várkudui, valamint a dési ifjúsági és felnőtt kórus lépett fel. Másnap Pap Géza püspök mondott beszédet. A magyar kormányt, illetve diplomáciát Szabó Vilmos államtitkár és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. /V. K.: 550. évfordulót ünnepeltek Désen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./


lapozás: 1-30 | 31-57




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998