udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. november 8.

Nov. 7-én Magyarországról, Celldömölkről érkeztek Vajdahunyadra vendégszereplésre a Soltis Lajos Színház ifjú tagjai. Céljuk végigjárni Hunyad megye fontosabb magyar iskoláit, tagozatait, hogy a diákok részére egy irodalmi összeállítást adjanak elő. 1990-től kezdve járnak e tájakra, őket is a személyes ismeretség köti a vidékhez. Testvérvárosi kapcsolatokat létesített Szombathely Vajdahunyad, illetve Szigetvár Déva, sőt a két megye is kötött hasonló jellegű megállapodást. Felléptek Déván, Lupényban, Vulkányban, Petrozsényban és Petrillán is. /P. Gy. A.: Rendhagyó irodalomóra Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2003. december 9.

A dec. 7-i, vasárnapi helyi népszavazás alapján Maros megyében Mezőmadaras, Koronka és Székelybere központtal három új magyar község létesül. Az urnák elé járulók arról is szavaztak, hogy Mezőbánd városi rangot nyerjen. A mezőcsávási referendum elbukott a gyenge részvétel miatt, itt főként a románság nem voksolt. Mezőbándon Mezőmadaras leválását is támogatták. Mezőmadaras mellett két másik színmagyar község jöhet létre. Sikerült kettéválasztani a tíz települést magába foglaló Nyárádmagyaróst. Egy új, berekeresztúri központtal létrehozandó község megalakítását is megszavazták. Koronka Székelybóssal együtt válik ki Jeddből. /Orbán Zsolt, Szucher Ervin: Három új magyar község létesül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./A népszavazáson az erdőszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Ennek alapján a parlament törvénybe iktatta Erdőszentgyörgy városi rangra emelését. A döntést az okt. 22-én megjelent Hivatalos Közlöny tartalmazza. Ettől a naptól számít városnak Erdőszentgyörgy. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakóinak száma 5484, nemzetiségi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 református, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, a többiek más vallásúak. Az iskolaközpontban 1283 diák tanul. Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolában. Az utcák nevét két nyelven tüntették föl. Második éve rendszeresen megjelenik az Erdőszentgyörgyi Figyelő, elődjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiadványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze. Celldömölk a testvérvárosuk. /Bölöni Domokos: Erdőszentgyörgy - Celldömölk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2002. április 17.

Kétnapos rendezvénnyel ünneplik e hét végén Erdőszentgyörgy lakói sárkányölő Szent György, a község névadójának ünnepét. Az ünnepségre Svájcból, Plan les Ouates-ből 15 tagú küldöttség, Celldömölkről és Bajáról pedig 4 tagú küldöttség érkezik. Plan les Ouates-tel és Celldömölkkel aláírják a testvértelepülési szerződést. A termékkiállítással egyidejűleg szarvasmarhák kiállítására is sor kerül, amelyet néhány mezőgazdasági gépek forgalmazására szakosodott cég termékbemutatója is kísér. Marosszentgyörgy egy héttel később ünnepli Szentgyörgy napját. A többnapos ünnepség egyik jelentős mozzanata a katolikus templomban tartott Szent György-napi (ápr. 24.) búcsús szentmise lesz, amelyen ez alkalommal bérmálásra is sor kerül. A bérmálás szentségét Jakubinyi György érsek szolgáltatja ki. /Korondi Kinga: Szentgyörgy-napi ünnepségek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

2002. április 23.

Erdőszentgyörgyön ápr. 20-21-én rendezték meg a Szentgyörgy-napi ünnepséget. Testvértelepülési szerződést írtak alá Celldömölkkel és Plan les Ouates-tel. Borbély László képviselő örömmel tudatta a jelenlevőkkel, hogy többszöri közbenjárására a kormány napirendre tűzte a bözödi templomok ügyét: az erdőszentgyörgyi római katolikus egyháznak 2 milliárd lejt, az unitárius egyháznak pedig 1 milliárd lejt utalnak ki. /Korondi Kinga: Kétnapos ünnepség Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

2004. január 13.

A várossá nyilvánított Erdőszentgyörgy műkedvelő színjátszó csoportja a magvát képezheti a jövőben megalakítható népszínháznak. Minta lehet a dunántúli testvérváros, Celldömölk alternatív színháza, melynek rendezője, Nagy Gábor közölte, az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Művelődési Egyesület színjátszóin szeretnének segíteni. Előadásokat tartanának a szervezésükben – és a bevétel őket illetné. A celldömökiek az oda-vissza út költségét vállalnák. Soltis Lajos alternatív színháza népszerű darabbal érkezne, egy meséjátékkal. Címe: A csillagszemű juhász, rendezte Ecsedi Erzsébet. Júniusban jönnének. /(bölöni): "Jövünk Erdőszentgyörgyre!". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2004. január 30.

A Bodor Péter Művelődési Egyesületet 2002 januárjában jegyezték be Erdőszentgyörgyön. 2003 januárjától a helyi tanács és a polgármesteri hivatal jóvoltából székházuk is van. A helyi lakosok, vállalkozók, intézmények és pályázatok segítségével folyamatban van a székház felszerelése. 2002 decemberében született meg a havonta megjelenő Erdőszentgyörgyi Figyelő. Időközben a lap felvállalta a Kis-Küküllő Térségi Társulás területén lévő települések híreinek közlését is. Az elmúlt év során szinte havonta volt egy-egy rendezvényük. Az egyesület irodalmi színpada a líceum tanulóival műsorral köszöntötte jelentős ünnepeket. Kiállításokat, könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat is szerveznek. Márciusban a csókfalvi Árpád-házi Szent Margit Egyesületet hívták meg, a magyar nagyasszonyokról szóló összeállításukkal. Hagyománnyá vált novemberi műkedvelő színházi találkozók rendezése. Kapcsolatot teremtettek a celldömölki Soltis Lajos Színházzal. /Kovrig Magdolna: Közművelődés. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

2004. szeptember 7.

Erdőszentgyörgyön évtizedek óta gazdag hagyománya van az amatőr színjátszásnak. Az 1991 óta működő Bodor Péter Egyesület színjátszó csoportja tavasszal a magyarországi Celldömölkön a műkedvelő színjátszók fesztiválján ezüst minősítést kapott. Kovrig Magdolna irodalomtanár, az egyesület alelnöke (az erdőszentgyörgyi kulturális élet fáradhatatlan szervezője) elmondta, hogy a kulturális élet legkülönbözőbb területein kívánnak szerepet vállalni. Mint minden évben, ez alkalommal is novemberben rendezik a műkedvelő színjátszók találkozóját, amelynek tizenkét éves hagyománya van. A Bodor Péter Egyesület hangsúlyt fektet fontos évfordulók megünneplésére, megemlékezésekre, könyvbemutatókat is szerveznek. A tervek közt szerepel a táncház beindítása. /-demeter-: Megújuló színjátszás Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

2006. november 27.

Megrendezték a Kis-Küküllő menti műkedvelő színjátszók XIV. találkozóját Erdőszentgyörgyön. Kovrig Magdolna, az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Színkör vezetője elmondta, 16 színjátszójuk van, ebből 10-en szerepeltek a fesztiválon. A fesztivál első napján, november 24-én erdőszentgyörgyi, makfalvi, szovátai, gyergyószentmiklósi III., V., VI. osztályos tanulók, középiskolások léptek fel, délután profi szintű előadással rukkoltak ki a celldömölki Soltis Lajos Színház diákszínjátszói. Egyes csoportok szinte sohasem hiányoznak az Erdőszentgyörgyön megrendezett műkedvelő színjátszók találkozóiról, így Szászrégen, Marosszentgyörgy és Gyergyó- szentmiklós színjátszói. A nagysármási színjásztók Tomcsa Sándor: Örvendetes járvány című darabját adták elő. A találkozó második napján felléptek a kendi, a marosszentgyörgyi Kolping család, a székelyhídi, valamint a szászrégeni népszínház műkedvelő színjátszói. Több mint száz ember lépett színpadra ezen a találkozón. /Berekméri Ildikó: Friss szemmel néztek rá a darabokra. Kis-Küküllő menti műkedvelő színjátszók XIV. találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2007. január 30.

Erdőszentgyörgyön idén a vízhálózat cseréjét tervezik, a csatornarendszerét jövőre. A munkálatokat eurós pályázatból szándékoznak megvalósítani. Erdőszentgyörgy kulturális életének mozgatórugója Kovrig Magdolna, a Bodor Péter Művelődési Egyesület elnöke. Most fogadják Kovács Győző informatikust, aki szakmai előadást tart az érdeklődőknek. Februárban várják a Súrlott grádicsot. Állandó kapcsolatot tartanak a celldömölki Soltis Lajos Színházzal. A színház világnapjára a városi amatőr színtársulat az Énekes madár című darabbal készül. Az Illyés Alapítványtól nyert pályázatból tartják fenn az Erdőszentgyörgyi Figyelőt, az EM- pont ugyancsak az Illyés Közalapítványtól nyert pályázatból működik, az amatőr színjátszó tábort, illetve az őszi színjátszó fesztivált a megyei tanács és a Népi Alkotások Háza segítségével szervezik meg. Magyarósi Erzsébet, az iskolaközpont igazgatója a pályázaton nyert Campus-programról beszélget. A campusban 24 tanterem, műhelyek, laborok, bentlakás és étkezde lesz, szolgálati lakásokkal. Jelenleg Erdőszentgyörgy legnagyobb problémája a szolgálati lakás. A fiatal tanárok ugyanis ingáznak Marosvásárhelyről. /Mózes Edith: Erdőszentgyörgyi oldal. Költségvetés még nincs, tervek vannak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

2008. május 5.

Immár 15. alkalommal rendezték meg Erdőszentgyörgyön a Szent György-napokat, melyen kórházavató és európai tanácsadó központ megnyitása is volt. Az rendezvénysorozat palotabállal vette kezdetét május 3-án a Rhédey-kastélyban, ahol a csíkszeredai Codex régizene-együttes biztosított korabeli zenét. Másnap felavatták a kórház frissen felújított épületét, majd az újonnan kialakított Europe Direct információs irodát, ahol bemutattak egy Erdőszentgyörgyről, a kisváros lehetőségeiről szóló filmet és fejlesztési tervezetet. A testvértelepülés, Celldömölk Soltész Lajos Színháza jelentkezett előadással. A gazdasszonyok töltöttkáposzta- és gulyásfőző versenyen bizonyíthattak. /Kovács Zsolt: Szent György-napok Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

2008. július 4.

Az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Művelődési Egyesület színköre és a celldömölki Soltis Lajos Színház közös produkciójában mutatták be június 29-én Nicolo Machiavelli Mandragórájának átigazított változatát, melynek új címe: Mandragóra, avagy gyereket, gyorsan! A szöveg átírása Solténszky Tibor, a Magyar Rádió Rádiószínháza vezetője nevéhez fűződik, ő az előadás dramaturgja és rendezője is. /Bölöni Domokos: Gyereket, gyorsan! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2008. október 21.

Erdőszentgyörgy magyarországi testvérvárosának színtársulata, a celldömölki Soltis Lajos Színház Erdélyben turnézik a Csizmás Kandúr és cimborái című zenés mesejátékkal. A darabot bemutatják több városban. /Erdélyben a Soltis Lajos Színház. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

2009. január 9.

Erdőszentgyörgy, a Kis-Küküllő-parti városka egyik legkedveltebb személyisége, Kovrig Magdolna tanárnő, a Bodor Péter Művelődési Egyesület vezetője tájékoztatott munkájukról. 2002-ben húsz értelmiségi megalakította a városban a Bodor Péter Művelődési Egyesület. Ma már 45 főre gyarapodott a társaság, ehhez hozzá kell számítani a mintegy 40 pártoló tagot. Találkozókat, könyvbemutatókat szerveztek, megemlékeztek a magyarság nemzeti ünnepeiről, vetélkedőket hirdettek a tanulók számára, műkedvelő színjátszó kört működtetnek, helyi lapot szerkesztenek. 2008-ban felelevenítették a szentgyörgyi farsangi lakodalmast. Nagy népszerűségnek örvendett a már hagyományosnak tekinthető találkozó a marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör tagjaival. Júniusban a celldömölki Soltis Lajos Színházzal közös szereposztásban mutatták be Machiavelli–Solténszky Tibor Mandragóra című reneszánsz vígjátékát. Július végén egyhetes amatőr színészképző tábort szerveztek. Novemberben zajlott a műkedvelő színjátszók XVI. Kis-Küküllő menti fesztiválja. Erre 11 színjátszó csoport jelentkezett. Decemberben a Caritasszal közösen karácsonyi ünnepséget szerveztek. Jó a kapcsolatuk a magyarországi testvérváros, Celldömölk színjátszóival. A tevékenység anyagi alapját pályázatokból teremtette elő az egyesület vezetősége. Idei rendezvényeik között most is első a magyar kultúra napjának megünneplése január 22-én. Nagy Pál irodalomkritikust közelgő 85. születésnapja alkalmából szeretnék felköszönteni. Február második hetére tervezik a Súrlott Grádics irodalmi kör estjét. Áprilisban az Anyám, fekete rózsa versmondó vetélkedő erdélyi szakaszát fogják az iskolával közösen megszervezni. Megrendezik még a Kis-Küküllő menti népdalcsoportok találkozóját. Továbbra is szerkesztik az Erdőszentgyörgyi Figyelőt. /Bölöni Domokos: Mi újság a színjátszók városában? Pezsgő művelődési élet Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

2009. június 2.

A Szászrégeni Népszínház Kemény János Társulata a helybéli művelődési házban nemrég mutatta be Vaszary Gábor Bubus című háromfelvonásos komédiáját. Az előadást Kozsik József színművész rendezte. A színjátszásnak hagyománya van Szászrégenben, a népszínház 1982-től folyamatosan szerepel. A sikert – a Szászrégeni Népszínház ismertségét – igazolja az is, hogy május 29–31. között a Bubus című vígjátékkal Magyarországon a IV. Soltis Lajos Országos Színházi Fesztiválon vendégszerepelhettek. A szászrégeni és a celldömölki társulat között több mint kétéves a kapcsolat. Tavaly mindkét csoport jelen volt az amatőr színjátszó csoportok Színpad elnevezésű erdőszentgyörgyi találkozóján, a celldömölkiek áprilisban Szászrégenben vendégszerepeltek. /(v. gy.): A Bubus Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

2009. június 3.

A hét végén Celldömökön tartott IV. Soltis Lajos Országos Színházi Találkozón a fesztivál nagydíját és a legjobb előadásnak járó díjat kapta a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely. A diáktársulat a Fazakas Misi által rendezett, Részletek a bolyongás meséiből című előadással érdemelte ki az újabb kitüntetést. /(r): Nagydíjas az Osonó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998